Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Lettország

Utolsó frissítés: 19-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be kártérítési igény? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával)? 1.4.
1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához? 1.6.
1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg? 1.7.
2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés 2.
2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért más tagállamban, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.6.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét? 2.8.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését? 2.9.
2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a követelés alátámasztásához? 2.10.
2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége? 2.11.
2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása? 2.13.
2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa? 2.14.
2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét? 2.15.
2.16. Van-e bármely egyéb feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása? 2.16.
2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 2.19.
2.20. Hová kell beküldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e olyan, sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat? 2.21.

 

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során?

A Büntetőeljárási törvény megállapítja a bűncselekmények sértettjei által támasztott kártérítési igény benyújtásának szabályait. A kártérítés a büntetőjog eljárási eleme, amelyet az alperes önként vagy a bíróság utasítására fizet. Ha a sértett úgy véli, hogy a megítélt kártérítés nem fedezi az általa elszenvedett teljes kárt, a Büntetőeljárási törvényben megállapított eljárások szerint kártérítési követelést nyújthat be. A megítélt kártérítés figyelembe veszi a büntetőeljárásban megítélt kártérítés összegét. Ha a kártérítési kérelmet a büntetőeljárás során nem nyújtják be, vagy azt ebben az eljárásban nem tárgyalják, a követelés polgári eljárás keretében előterjeszthető. Az említett eljárásokban kártérítési igényt benyújtó sértettek mentesülnek az állami illetékek megfizetése alól.

Ha a kárt kiskorú szenvedte el, a sértettet a következő személyek képviselik:

  1. a sértett édesanyja, édesapja vagy gyámja;
  2. egyik nagyszülője vagy nagykorú testvére, amennyiben a kiskorú lakóhelye az említett hozzátartozók valamelyikével azonos, és a hozzátartozó viseli a kiskorú gondját;
  3. a gyermekjogvédő intézmény képviselője;
  4. nem kormányzati szervezet képviselője, akinek feladata a gyermekek jogainak védelme.
1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be kártérítési igény?

A sértettek a bírói vizsgálat kezdetéig a büntetőeljárás bármely szakaszában benyújthatnak kártérítési igényt.

Lap tetejeLap teteje

Ha a büntetőeljárás során nem nyújtják be a kártérítési kérelmet, vagy azt ebben az eljárásban nem tárgyalják, a követelés a bírósághoz benyújtott írásbeli kérelem útján előterjeszthető.

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

A sértettek a bírói vizsgálat kezdetéig a büntetőeljárás bármely szakaszában benyújthatnak kártérítési igényt. A kérelem írásban vagy szóban nyújtható be az eljárást lefolytató hatósághoz - ahhoz az állami intézményhez/tisztviselőhöz, amelynek/akinek feladata az eljárás megindítása és lefolytatása, valamint az eljárás haladásáról szóló határozathozatal, továbbá amely felel az eljárás menetéért és eredményéért (a bíróság, a bíró, az ügyész vagy a nyomozóhatóság). Az eljárást vezető tisztviselő felveszi a szóban benyújtott kérelmeket az ügynyilvántartásba. Az ügyész a tárgyalást megelőző nyomozás során előterjesztett kérelmeket a követelt kártérítés összegével együtt feljegyzi a tárgyalás előtti eljárás lezárásáról szóló okiratba.

Ha kártérítési kérelmet a büntetőeljárás során nem nyújtják be vagy azt ebben az eljárásban nem tárgyalják, a követelés a polgári eljárás szabályai szerint a bírósághoz benyújtott írásbeli kérelem útján előterjeszthető. A kérelmeknek meg kell felelniük a Polgári Perrendtartásban a követelések benyújtására megállapított általános rendelkezéseknek.

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával)?

A sértettnek a kártérítési kérelemben meg kell jelölnie a követelt kártérítés teljes összegét, és indokolnia is kell az összeget (ld. az 1.3. kérdést).

Lap tetejeLap teteje

1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

Az állam biztosítja a jogsegélyt, amennyiben a bűncselekmény sértettjének - jogai és kötelezettségei megállapításához, követelése megfogalmazásához és a kártérítés kérelmezéséhez - jogsegélyre van szüksége.

Az állam azon személyek számára is nyújt jogsegélyt, akik polgári eljárás keretében indítottak kártérítési keresetet (ld. a Jogsegély című témakört).

(ld. a 2. pontot)

1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

A sértett kártérítési kérelmének vagy polgári eljárásban benyújtott követelésének a követelést alátámasztó valamennyi vonatkozó bizonyítékot tartalmaznia kell.

1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg?

Az ítéletet végrehajtató fél mentesül a végrehajtó végrehajtással kapcsolatos költségeinek megtérítése alól, amennyiben a követelés személyi sérülés következtében keletkezett fogyatékossággal vagy a testi épség más károsodásával kapcsolatos, vagy amennyiben az érintett személy meghalt. Ilyen esetben az ítélet végrehajtásának költségeit az állam fedezi.

Lap tetejeLap teteje

Polgári ügyekben a sértettek az ítélet végrehajtásáig igényelhetnek jogsegélyt az államtól.

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést?

A sértettek állami kárenyhítéséről szóló törvény megállapítja az államtól kapott kárenyhítés lehetőségét. E törvény alapján a Büntetőeljárási törvény értelmében sértettként elismert természetes személyek szándékos bűncselekményből fakadó erkölcsi kár, testi szenvedés vagy anyagi veszteség címén kárenyhítésre jogosultak az államtól, amennyiben a szóban forgó bűncselekmény a személy élete vagy testi épsége ellen irányult, vagy szexuális bűncselekmény volt.

A hátrányos helyzetűként vagy szegényként elismert személy, illetve aki személyes körülményei, vagyoni helyzete és jövedelmi szintje miatt nem képes saját védelméről gondoskodni, állami jogsegélyre jogosult.

Az állami kárenyhítéshez a sértettnek olyan kitöltött állami kárenyhítési kérelem formanyomtatványon kell állami kárenyhítési igényt benyújtania a Jogsegély Irodához, amelynek mintáját a kormány jóváhagyta.

Ha az állami kárenyhítési igény benyújtásakor büntetőeljárás van folyamatban, a sértettnek az állami kárenyhítési kérelemhez csatolnia kell az eljárást vezető tisztviselő jelentését a következő adatokkal:

  1. az erőszakos bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
  2. az erőszakos bűncselekmény minősítése, a büntetőeljárás megindításának napja, és az ügyszám;
  3. az ügy sértettjeként elismert személy adatai (vezetéknév, keresztnév, személyi szám, lakcím, elérhetőségi adatok);
  4. az erőszakos bűncselekmény következtében keletkezett sérülések leírása (személyi sérülés foka vagy a szexuális bűncselekmény elkövetését tanúsító jelek);
  5. a szakértői jelentés kelte és kódszáma, valamint a vizsgálatot végző szakértő neve;
  6. a büntetőeljárás gyanúsítottjával vagy alperesével kapcsolatos adatok, ha az említett adatok közlése nem akadályozza a tényállás megállapítását.
2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

Állami kárenyhítés kizárólag akkor fizethető erőszakos bűncselekmény sértettjei részére, ha:

Lap tetejeLap teteje

  • a bűncselekmény a személy élete vagy testi épsége ellen irányult, és az érintett személy meghalt;
  • a bűncselekmény a személy élete vagy testi épsége ellen irányult, és a sértett súlyos testi sérülést szenvedett;
  • a bűncselekmény a személy élete vagy testi épsége ellen irányult, és a sértett enyhe testi sérülést szenvedett (a 2007. július 1. után sértettként elismert személyekre alkalmazható);
  • a bűncselekmény szexuális jellegű volt.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik?

Az állam által nyújtott kárenyhítésre azok a természetes személyek jogosultak, akik bűncselekmény sértettjei (az eljárást lefolytató tisztviselőnek határozatot kell hoznia a személy sértettként történő elismeréséről), és szándékos bűncselekmény következtében kárt szenvedtek. A kár magába foglalja a testi szenvedést, az anyagi veszteséget és az erkölcsi sérelmet is.

2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?

Ha a bűncselekmény a személy élete vagy testi épsége ellen irányult, és az érintett személy életét vesztette, a túlélő házastárs, közvetlen egyenes ági hozzátartozó, örökbefogadó szülő vagy első fokú oldalági leszármazott ismerhető el sértettként a büntetőeljárásban.

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

Az eljárást lefolytató tisztviselő által hozott határozatban sértettként elismert személy részesülhet állami kárenyhítésben.

Lap tetejeLap teteje

A határokon átnyúló ügyekben benyújtott kártérítési igényekről ld. a 2.6 pontot.

2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért más tagállamban, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Azok a személyek, akik más európai uniós tagállamban rendelkeznek állandó lakóhellyel, kizárólag a Lettország területén elkövetett erőszakos bűncselekmény következtében keletkezett károk megtérítését kérhetik. Az a Lettországban állandó lakóhellyel rendelkező sértett, aki egy másik uniós tagállamban elkövetett bűncselekmény következtében sérülést szenvedett, állami kárenyhítésre jogosult, amelyhez kérelmet kell benyújtania az érintett uniós tagállam illetékes hatóságához közvetlenül, vagy a Jogsegély Iroda közvetítését kell igénybe vennie.

2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

A sértetti jogállást az eljárást lefolytató tisztviselő vagy a vizsgálatot végző csoport egyik tagja határozatban állapítja meg.

Az állami kárenyhítés igényléséhez a következőket kell csatolni az igénylőlaphoz:

  1. az eljárást vezető tisztviselő jelentését, ha a büntetőeljárás a kérelem benyújtásának időpontjában még nem zárult le;
  2. az eljárást vezető tisztviselő jogerős döntését, ha a büntetőeljárás - a kérelem benyújtásának időpontjában - már lezárult vagy hatályba lépett az eljárást vezető tisztviselő eljárást megszüntető határozata olyan alapon, amely nem menti fel az érintett személyt.

Ezért ha Ön állami kárenyhítésért kíván folyamodni, a bűncselekményt be kell jelentenie a rendőrségen.

Lap tetejeLap teteje

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

Nem, az erőszakos bűncselekmény sértettje akkor is jogosult az állam által nyújtott kárenyhítésre, ha az elkövetőt vagy tettestársát nem azonosították, vagy ha a Büntető Törvénykönyv alapján büntetőjogilag nem vonhatók felelősségre. Állami kárenyhítés folyamatban lévő büntetőeljárás során is megítélhető.

2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Nem, az állam által nyújtott kárenyhítés attól függetlenül megítélhető, hogy a bűncselekmény sértettje kapott-e kártérítést az elkövetőtől ill. az egyik tettestárstól vagy sem. Ha az erőszakos bűncselekmény sértettje kártérítést kapott az elkövetőtől vagy az egyik tettestárstól, és ezt bizonyítják a kifizetést igazoló okirattal, az állami kárenyhítés összegét a már kapott kártérítés összegével csökkentik.

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a követelés alátámasztásához?

Igen, az erőszakos bűncselekmény sértettje akkor is jogosult az állam által nyújtott kárenyhítésre, ha az elkövetőt vagy tettestársát nem azonosították, vagy a Büntető Törvénykönyv alapján büntetőjogilag nem vonhatók felelősségre. Ilyen esetben az eljárást lefolytató tisztviselő jelentését vagy a személy büntetőjogi felelősség alól történő mentesítéséről szóló bírósági döntést csatolni kell az állam által nyújtott kárenyhítés iránti kérelemhez.

Lap tetejeLap teteje

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

Az állam által nyújtott kárenyhítés iránti kérelmet a Jogsegély Irodához kell benyújtani az érintett személy sértettként történő elismerésének napjától számított egy éven belül.

Ha a bűncselekmény a személy testi épsége ellen irányult és a sértett enyhe testi sérülést szenvedett, kizárólag az ilyen bűncselekmények sértettjeként 2007. július 1. után elismert személyek jogosultak az állam által nyújtott kárenyhítést kérni a Jogsegély Irodától.

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

Állam által nyújtott kárenyhítés jár, ha a bűncselekmény a személy élete vagy testi épsége ellen irányult és a sértett életét vesztette, súlyos vagy enyhe testi sérülést szenvedett, vagy a bűncselekmény szexuális jellegű volt.

2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítés mértéke:

  1. 100%, ha az érintett személy életét vesztette;
  2. 70%, ha a sértett súlyos testi sérülést szenvedett, vagy szexuális bűncselekményt követtek el vele szemben;
  3. 50%, ha a sértett enyhe testi sérülést szenvedett.

A bűncselekmény sértettjeként elismert személy részére az állam által fizetendő kárenyhítés mértéke a sértettek állami kárenyhítéséről szóló törvény 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított állami kártérítés összegének 50%-a.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben az erőszakos bűncselekmény sértettje kártérítést kapott az elkövetőtől vagy az egyik tettestárstól, és ezt a kifizetést igazoló okirattal bizonyítják, az állami kárenyhítés összegét a már kapott kártérítés összegével csökkentik.

2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa?

2008. január 1-ig az erőszakos bűncselekmény sértettje részére fizetendő állami kárenyhítés összegének felső határa a havi minimálbér ötszörösének megfelelő összeg. 2008. január 1. után az erőszakos bűncselekmény sértettje részére fizetendő állami kárenyhítés összegének felső határa a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér tízszeresének megfelelő összeg.

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

Az állam által a sértettek részére nyújtott kárenyhítést a jogszabályban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően fizetik; a biztosítótársaságoktól kapott biztosítási kifizetések nem érintik a fizetendő állami kártérítés összegét.

2.16. Van-e bármely egyéb feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?

A 2.13. válaszban foglaltak szerint fizetendő állami kártérítés mértéke 50%-kal csökken, amennyiben az érintett személyt olyan bűncselekmény sértettjeként ismerik el, ahol:

Lap tetejeLap teteje

  • az emberölést az áldozat erőszakos cselekményére vagy súlyosan becsületsértő magatartására válaszul hirtelen felindulásból követték el;
  • az emberölést a jogos önvédelem határait túllépő cselekmény következtében követték el;
  • az emberölést a fogva tartás feltételeit túllépő cselekmény következtében követték el;
  • a súlyos vagy enyhe testi sértést szándékosan, a sértett erőszakos cselekményére vagy súlyosan becsületsértő magatartására válaszul hirtelen felindulásból okozták;
  • a súlyos vagy enyhe testi sértést a jogos önvédelem határait túllépő cselekmény nyomán, szándékosan követték el, amennyiben az ilyen sérelem nem a sértett életére vagy szexuális épségére irányuló fenyegetés elleni önvédelmi cselekmény következménye volt;
  • a testi sértést szándékosan, a fogva tartás feltételeit túllépő cselekmény következtében követték el.
2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Lettországban nem fizetnek előleget az állam által nyújtott kárenyhítésből.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

Az igénylőlapok és a kitöltési útmutató a következő helyeken ingyenesen hozzáférhető:

  • a Jogsegély Irodán;
  • az érintett személy lakóhelye vagy hivatalos tartózkodási helye szerinti közigazgatási régió helyi önkormányzatánál;
  • a Jogsegély Iroda honlapján (Juridiskās palīdzības administrācija) www.jpa.gov.lv latviešu valoda. A Lettországban lakóhellyel rendelkező személyek rendelkezésére álló ingyenes telefonszám: 8001801.
2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

Figyelembe véve, hogy a kárenyhítési igénylőlapot jogi szaktudással nem rendelkező személyek számára állították össze, annak kitöltéséhez jogsegély nem vehető igénybe.

Az igénylőlap kitöltéséhez gyakorlati segítség (tájékoztatás) a Lettországban lakóhellyel rendelkezők számára ingyenes 8001801 telefonszámon, illetve személyesen a Jogsegély Irodában vehető igénybe.

2.20. Hová kell beküldeni a kérelmet?

A kitöltött igénylőlapokat és a csatolt okiratokat postai úton lehet beküldeni a Jogsegély Irodához, illetve azok személyesen is benyújthatók.

A Jogsegély iroda címe: Brīvības gatve 214, Riga LV 1039.

A kérelmek személyes benyújtása hétköznapokon 9–17 óráig történhet.

2.21. Létezik-e olyan, sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat?

Nem kormányzati szervezetek:

  • Áldozatokat Támogató Központ;
  • „Marta” forrásközpont nők számára.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 19-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság