Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Olaszország

Utolsó frissítés: 05-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Kárenyhítés az elkövetőtől kapott kártérítés formájában 1.
1.1. Milyen feltételekkel követelhető kártérítés az elkövetőtől az ellene folyó eljárásban (a büntetőeljárásban)? 1.1.
1.2. Az eljárás mely pontján kell a követelést előterjeszteni? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek a részére kell a követelést előterjeszteni? 1.3.
1.4. Hogyan kell a követelést benyújtani (megjelölni a teljes összeget és/vagy meghatározni az egyes károkat)? 1.4.
1.5. Kapható-e jogi segítség az eljárás előtt és/vagy alatt? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell benyújtani a követelés alátámasztására? 1.6.
1.7. Ha a bíróság a kártérítést megítéli, van-e a bűncselekmény áldozata számára rendelkezésre álló speciális segítség az ítéletnek az elkövetővel szemben történő végrehajtása érdekében? 1.7.
2. Az államtól vagy állami szervtől kapott kárenyhítés 2.
2.1. Kapható-e kárenyhítés az államtól vagy egy állami szervtől? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség azon áldozatokra korlátozódik, akik bizonyos típusú bűncselekményeket szenvedtek el? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak azon áldozatokra korlátozódik, akik bizonyos típusú sérelmeket szenvedtek el? 2.3.
2.4. Ha az áldozat a bűncselekmény következtében meghalt, kaphatnak-e hozzátartozói vagy az általa eltartottak kárenyhítést? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség csak bizonyos nemzetiségű vagy egy bizonyos országban élő személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Kérhető-e kárenyhítés a [tagállam]-tól, ha a bűncselekményt egy másik országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.6.
2.7. Szükség van-e arra, hogy a bűncselekményt a rendőrségnek bejelentsék? 2.7.
2.8. Meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy büntetőeljárás végeredményét a kérelem benyújtása előtt? 2.8.
2.9. Ha az elkövetőt azonosították, először tőle kell-e követelni a kárenyhítést? 2.9.
2.10. Akkor is jár-e a kárenyhítés, ha az elkövetőt nem azonosították vagy ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokat kell szolgáltatni a kérelem alátámasztása érdekében? 2.10.
2.11. Van-e határideje a kárenyhítésre vonatkozó kérelem benyújtásának? 2.11.
2.12. Milyen károkért kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kárenyhítés kiszámítása? 2.13.
2.14. Van-e minimálisan és/vagy maximálisan megítélhető kárenyhítés? 2.14.
2.15. Levonásra kerül-e az ugyanarra a kárra, de már forrásból (például biztosításból) kapott vagy kapható kárenyhítés az állam által fizetett kárenyhítésből? 2.15.
2.16. Vannak-e olyan egyéb kritériumok – például a sértett viselkedése a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatban –, amelyek befolyásolhatják a kárenyhítésben való részesülés esélyét vagy a kárenyhítés kiszámításának módját? 2.16.
2.17. Kapható-e előleg a kárenyhítésből? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges nyomtatványok és további információk arról, hogyan kell a kérelmet benyújtani? Van-e igénybe vehető speciális segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. Kapható-e jogi segítség a kérelem benyújtásához? 2.19.
2.20. Hová küldhető a kérelem? 2.20.
2.21. Vannak-e olyan áldozatsegítő szervezetek, amelyek további segítséget nyújtanak? 2.21.

 

1. Kárenyhítés az elkövetőtől kapott kártérítés formájában

1.1. Milyen feltételekkel követelhető kártérítés az elkövetőtől az ellene folyó eljárásban (a büntetőeljárásban)?

Polgári jogi kereset benyújtásával: az olasz jogban a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan indított polgári eljárást a Büntetőeljárási Törvénykönyv I. könyvének V. címe (74. és 75. szakasz) szabályozza, amely az ügyben részt vevő felekről szól.

A Törvénykönyv 74. szakasza különösen a kárenyhítés és a sérelmet elszenvedett áldozatok – illetve örököseik és jogutódaik – kártérítése esetében engedélyezi polgári jogi kereset benyújtását a vádlottal vagy a polgári jogilag felelős féllel (azaz azzal a személlyel, aki a polgári jog értelmében a más személy cselekményéért felelős) szemben.

A Büntetőeljárási Törvénykönyv 74. szakasza értelmében a büntetőeljárás során polgári jogi kereset benyújtására felhatalmazott személyek természetes és jogi személyek egyaránt lehetnek.

Ez a jog a kártérítési keresettől függetlenül gyakorolható a polgári bíróságokon.

A büntetőeljáráshoz kapcsolódó polgári eljárás indításának joga – meghatározott jogi rendelkezések alapján – azokat a személyeket is megilleti, akik nem közvetlenül szenvedték el a bűncselekményből eredő sérelmet; e jog érdekeik miatt illeti meg őket (a példák között említhető a különleges gyám, a bírósági biztos, a hivatalos zárgondnok, valamint különféle egyesületek és konzorciumok).

Lap tetejeLap teteje

A büntetőeljárásban a 448/98. elnöki rendelet 10. szakaszában meghatározott fiatalkorú elkövető ellen benyújtott polgári kereset nem elfogadható.

A büntetőeljáráshoz kapcsolódó polgári eljárás indításának feltételeit a Büntetőeljárási Törvénykönyv I. könyvének V. címe (76–82. szakasz) szabályozza, amely az ügyben részt vevő felekre vonatkozik.

Polgári eljárást kizárólag olyan személy indíthat, aki szabadon gyakorolhatja polgári jogait, és teljes körű jogképességgel rendelkezik.

Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, az érdekelt felek olyan személyeken keresztül indíthatnak polgári eljárást, akik a Polgári perrendtartás alapján kellő felhatalmazással rendelkeznek, ahogyan azt a Polgári perrendtartás 77. szakasza kifejezetten előírja.

1.2. Az eljárás mely pontján kell a követelést előterjeszteni?

A polgári eljárás akkor elfogadható, ha a büntetőeljárást lezáró bírósági határozat meghozatala előtt (azaz az előzetes meghallgatás vagy tárgyalás előtt) indítják. Ha a keresetet ezt követően nyújtják be, előfordulhat, hogy a polgári peres fél nem élhet a tanúk, szakértők vagy műszaki tanácsadók állításának lehetőségével.

Ha a keresetet polgári bíróságra nyújtották be, az eljárást áttehetik a büntetőeljáráshoz, feltéve, hogy nem hoztak ítéletet a polgári kereset tárgyában, mely esetben az érdekelt fél leállítja a polgári keresetet, és a büntetőbíróság rendelkezik a polgári eljárás költségeiről. A polgári keresetnek a büntetőeljárásba történő beillesztése felfüggeszti a polgári eljárást, amely a büntetőbíróság ítéletének meghozatalát követően folytatódik (a Polgári Perrendtartás 75. szakasza).

Lap tetejeLap teteje

1.3. Hogyan és kinek a részére kell a követelést előterjeszteni?

Ahhoz, hogy elfogadható legyen, a polgári eljárásról szóló értesítésben formálisan meg kell jelölni az adott ügy valamennyi szubjektív és objektív követelményét, amelyeket teljes egészében a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 78. szakasza sorol fel, és az értesítés az illetékes bíró hivatalában vagy közvetlenül a bíróságon is benyújtható. Ha bíróságon kívül nyújtják be, a polgári eljárásról szóló értesítést a polgári peres félnek kell kézbesítenie a többi fél részére, és az értesítés kézbesítésének napjától hatályos az egyes felekkel szemben.

1.4. Hogyan kell a követelést benyújtani (megjelölni a teljes összeget és/vagy meghatározni az egyes károkat)?

A polgári eljárásról szóló értesítésre vonatkozó nyilatkozatot az illetékes bíró hivatalában vagy a bíróságon kell benyújtani, és ahhoz, hogy érvényes legyen, az alábbiakat kell tartalmaznia:

  1. a polgári peres félként szereplő természetes személy adatai, illetve szervezet vagy testület neve és jogi képviselőjük adatai;
  2. a polgári jogi keresetben szereplő vádlottak adatai vagy az azonosításukhoz szükséges egyéb személyes adatok;
  3. a képviselő teljes neve és a számára adott meghatalmazás;
  4. a kérelem jogalapjának magyarázata;
  5. a képviselő aláírása.
1.5. Kapható-e jogi segítség az eljárás előtt és/vagy alatt?

Igen. Az új, 2004. augusztus 3-i 206. törvény értelmében a terrorizmus vagy hasonló cselekmények áldozatai és családtagjaik állami segítségre jogosultak a büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási és számviteli eljárásban.

Lap tetejeLap teteje

1.6. Milyen bizonyítékot kell benyújtani a követelés alátámasztására?

Minden bizonyíték megfelelő, amely a vádlott magatartása következtében elszenvedett sérelem bizonyítására szolgál.

1.7. Ha a bíróság a kártérítést megítéli, van-e a bűncselekmény áldozata számára rendelkezésre álló speciális segítség az ítéletnek az elkövetővel szemben történő végrehajtása érdekében?

Nincs.

2. Az államtól vagy állami szervtől kapott kárenyhítés 

2.1. Kapható-e kárenyhítés az államtól vagy egy állami szervtől?

Igen.

2.2. Ez a lehetőség azon áldozatokra korlátozódik, akik bizonyos típusú bűncselekményeket szenvedtek el?

Ez a lehetőség néhány különösen veszélyes bűncselekmény esetében áll fenn (pl.: terrorizmus vagy hasonló cselekmények, szervezett bűnözés, uzsora, emberkereskedelem). Különösen – a terrorcselekmények áldozatai vonatkozásában – az új, joghézagot betöltő 2004. augusztus 3-i 206. törvény értelmében az új intézkedések az Olaszországban vagy külföldön elkövetett terrorcselekmények vagy más hasonló cselekmények valamennyi áldozatára alkalmazandók, ha az ügyben olasz állampolgár vagy túlélő családtagjai érintettek, így a jogszabály hatálya kiterjed a terrorizmus Olaszországon kívüli túlélő áldozataira is.

2.3. Ez a lehetőség csak azon áldozatokra korlátozódik, akik bizonyos típusú sérelmeket szenvedtek el?

Igen, például a terrorcselekmények áldozatai esetében minden olyan személy, aki munkaképességének legfeljebb 80%-os elvesztésével járó tartós fogyatékosságot szenvedett terrorcselekmény vagy más hasonló cselekmény miatt, tíz évi nyugdíjjárulékának megfelelő összegben részesül, amelyet - nyugdíja összegének emelése céljából, nyugdíjával azonos lejárattal - nyugdíjalapjába fizetnek be részére, jogosult továbbá ugyanilyen összegre, amelyet a végkielégítési alapba vagy más hasonló rendszerbe fizetnek be részére.

Lap tetejeLap teteje

A terrorcselekmény vagy más hasonló cselekmény következtében munkaképességének 80%-os vagy azt meghaladó mértékű elvesztésével járó tartós fogyatékosságot szenvedett személy jogi szempontból az 1978. december 23-i 915. elnöki rendelet 14. szakaszában meghatározott súlyos fogyatékkal élő háborús veteránnak minősül. A terrorcselekmény vagy más hasonló cselekmény következtében munkaképességének 80%-os vagy azt meghaladó mértékű elvesztésével járó tartós fogyatékosságot szenvedett személy azonnali hatállyal jogosult továbbá közvetlen nyugdíjra, amelynek összegét a jogosult utolsó kézhez vett fizetésének alapulvételével, a 2. szakasz (2) bekezdésével összhangban kell újból kiszámítani.

Hasonlóképpen a 2. szakasz (2) bekezdésében említett kritériumok alkalmazandók a túlélő nyugdíjára, valamint a túlélők részére fizetett közvetett nyugdíjra is, amennyiben az áldozat a terrorcselekmény vagy más hasonló cselekmény következtében meghal, ezen túlmenően ezeket a nyugdíjakat törvény által megállapított levonás nem terhelheti. A terrorcselekmény vagy más hasonló cselekmény által okozott sebesülés vagy sérülés következtében munkaképességének legfeljebb egynegyed része elvesztésével járó tartós rokkantságot szenvedő vagy szenvedett személy, illetve az ilyen áldozat túlélő hozzátartozója, beleértve a nagykorú gyermekeket is, a jogszabály hatálybalépésének napjától kezdődően a fenti ellátásokon túl havi 1.033 euro összegű visszavonhatatlan megélhetési támogatásra jogosult, amelyet a módosított 1992. december 30-i 503. rendelet 11. szakaszában meghatározottak szerint automatikusan felülvizsgálnak.

Lap tetejeLap teteje

Ha az áldozat meghalt, a túlélői nyugdíjra jogosult túlélő hozzátartozók részére két évig folyósítják a fent említett nyugdíjat a tizenharmadik havi nyugdíjjal együtt; ez a nyugdíjjogosultság kizárólag a túlélő házastársat, a kiskorúakat, a nagykorú gyermekeket, valamint a szülőket és testvéreket illeti meg, feltéve, hogy az érintett személlyel közös háztartásban éltek és az érintett személy eltartottjai voltak. Az elismert rokkantsági fok, amely a jogszabály hatálybalépésének időpontjában hatályos kritériumok és rendelkezések alapján a kártalanítás jogalapját képezte, fizikai állapotromlás, illetve elszenvedett biológiai vagy mentális sérülés észlelése esetén felülvizsgálható. A terrorcselekmények és más hasonló cselekmények áldozatai, valamint családjuk jogosult továbbá államilag finanszírozott pszichológiai tanácsadásra.

Ha a terrorcselekmény vagy más hasonló cselekmény áldozata, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíjasok, nyugdíjuk hatályos, foglalkozásuknak és szolgálati idejüknek megfelelő mértékű folyamatos, indexált emelésére jogosultak.

2.4. Ha az áldozat a bűncselekmény következtében meghalt, kaphatnak-e hozzátartozói vagy az általa eltartottak kárenyhítést?

Igen. Lásd az előző választ.

2.5. A kárenyhítési lehetőség csak bizonyos nemzetiségű vagy egy bizonyos országban élő személyekre korlátozódik?

Olasz állampolgárok, külföldi állampolgárok és hontalanok egyaránt jogosultak kárenyhítésre.

Lap tetejeLap teteje

2.6. Kérhető-e kárenyhítés a [tagállam]-tól, ha a bűncselekményt egy másik országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel?

Az új, e területen joghézag-pótló 2004. augusztus 3-i 206. törvény alapján az új intézkedések az Olaszországban vagy külföldön elkövetett terrorcselekmények vagy más hasonló cselekmények valamennyi áldozatára alkalmazandók, ha az ügyben olasz állampolgár vagy túlélő családtagjai érintettek, így a jogszabály hatálya a terrorizmus Olaszországon kívüli túlélő áldozataira is kiterjed.

2.7. Szükség van-e arra, hogy a bűncselekményt a rendőrségnek bejelentsék?

Igen.

2.8. Meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy büntetőeljárás végeredményét a kérelem benyújtása előtt?

Nem.

2.9. Ha az elkövetőt azonosították, először tőle kell-e követelni a kárenyhítést?

Nem.

2.10. Akkor is jár-e a kárenyhítés, ha az elkövetőt nem azonosították vagy ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokat kell szolgáltatni a kérelem alátámasztása érdekében?

Igen, ha a bűncselekmény e jogszabály hatálya alá tartozik. A kárenyhítési kérelem megalapozottságát alátámasztó bizonyítékok benyújtása kötelező.

2.11. Van-e határideje a kárenyhítésre vonatkozó kérelem benyújtásának?

Ha a kérelmet büntetőeljáráshoz kapcsolódó polgári eljárás keretében nyújtják be, a határidők – a fentiekben meghatározottaknak megfelelően – azonosak az erre az eljárásra vonatkozó határidőkkel. Ha a kérelmet bírósági eljáráson kívül nyújtják be, a szokásos jogszabályi határidők alkalmazandók.

Lap tetejeLap teteje

2.12. Milyen károkért kérhető kárenyhítés?

Halál és a jogszabályban előírt százalékok alkalmazásával kiszámított tartós rokkantság.

2.13. Hogyan történik a kárenyhítés kiszámítása?

Lásd a fenti 2.3 kérdést.

2.14. Van-e minimálisan és/vagy maximálisan megítélhető kárenyhítés?

Igen, de ezek a bűncselekmény jellegétől függően eltérőek lehetnek.

Az új, e területen joghézag-pótló 2004. augusztus 3-i 206. törvény alapján az új intézkedések az Olaszországban vagy külföldön elkövetett terrorcselekmények vagy más hasonló cselekmények valamennyi áldozatára alkalmazandók, ha az ügyben olasz állampolgár vagy túlélő családtagjai érintettek, így a törvény hatálya a terrorizmus Olaszországon kívüli túlélő áldozataira is kiterjed.

A jogszabály frissítette a terrorizmus áldozataira vonatkozó, korábbi ellátási intézkedést is.

A módosított 1990. október 20-i 302. törvény 1. szakaszának (1) bekezdésében bevezetett ellátásokra most már 200 000 euro felső összeghatár vonatkozik a rokkantsági fok százalékos arányában (azaz százalékpontonként 2 000 euro).

Az illetékes minisztérium akár a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindulása előtt saját kezdeményezésre vagy az egyik fél kérelmére végkielégítésként felajánlhat egy összeget a terrorcselekmény vagy más hasonló cselekmény áldozata, illetve e személy örökösei és jogutódai részére, amelynek elfogadása esetén az említettek minden más jogosultsága megszűnik, és amely minden vonatkozásban kiegyenlítésnek minősül.

Lap tetejeLap teteje

2.15. Levonásra kerül-e az ugyanarra a kárra, de már forrásból (például biztosításból) kapott vagy kapható kárenyhítés az állam által fizetett kárenyhítésből?

Igen.

2.16. Vannak-e olyan egyéb kritériumok – például a sértett viselkedése a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatban –, amelyek befolyásolhatják a kárenyhítésben való részesülés esélyét vagy a kárenyhítés kiszámításának módját?

A terrorcselekmények áldozatai ezzel összefüggésben nem folyamodhatnak a „kárt okozó cselekményekkel és a bűncselekményekkel foglalkozó bizottsághoz” [commissione degli atti lesivi o dei reati].

2.17. Kapható-e előleg a kárenyhítésből? Ha igen, milyen feltételekkel?

A 2003. február 4-i 13. rendeletnek a 2003. április 2-i 56. törvénnyel történt módosítását követően a terrorcselekmények áldozatai esetében a jogosultak (az 1999. július 28-i 510. elnöki rendelet szerint) számára fizetendő megélhetési támogatás akkor is jár, ha még nem született ítélet e tekintetben – feltéve, hogy az odaítélés feltételei nyilvánvalóak, továbbá a sérelem egyértelműen és vitathatatlanul terrorcselekmény vagy pusztító cselekmény eredménye, illetve tényszerűen kapcsolódik szervezett bűnözéshez, és egyértelmű kapcsolat áll fenn a cselekmény és a halált vagy rokkantságot okozó esemény között.

A jogszabály 90%-ra emelte továbbá a terrorcselekmények és a szervezett bűnözés áldozatai részére járó előzetes ellátás mértékét, és a korábbi jogszabályokban már előírt, a bírósági döntést megelőzően adható megélhetési támogatás olasz és külföldi állampolgárokra, valamint a hontalanokra és az említettek örököseire történő kiterjesztésének lehetőségéről rendelkezett, amennyiben a sérelem egyértelműen terrorcselekmény, pusztító cselekmény vagy szervezett bűncselekmény eredménye.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges nyomtatványok és további információk arról, hogyan kell a kérelmet benyújtani? Van-e igénybe vehető speciális segélyvonal vagy honlap?

A Belügyminisztériumtól.

2.19. Kapható-e jogi segítség a kérelem benyújtásához?

Igen, de a kérelmező köteles saját költségeit viselni.

2.20. Hová küldhető a kérelem?

A Belügyminisztériumba.

2.21. Vannak-e olyan áldozatsegítő szervezetek, amelyek további segítséget nyújtanak?

A terrorcselekmény és más hasonló cselekmény áldozatai, valamint családjuk jogosult továbbá államilag finanszírozott pszichológiai tanácsadásra.

További információk

Van-e más lehetőség az elkövetőtől kapott kárenyhítésre (kárenyhítési végzés)?

Nincs.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 05-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság