Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Írország

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés  1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során?  1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény?  1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?  1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a veszteségek részletes meghatározásával)?  1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben?  1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?  1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg?  2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés  2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést?  2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?  2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik?  2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?  2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?  2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Írországban, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?  2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?  2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?  2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?  2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához?  2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?  2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?  2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?  2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa?  2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?  2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?  2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?  2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?  2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?  2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet?  2.21. Létezik-e olyan sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat?

 

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

Arról, hogy a büntetőeljárás keretein kívül hogyan jelentheti be az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igényét, a „Peres eljárás indítása – Írország” („Bringing a case to court - Ireland) Peres eljárás indítása – Írország”) címszó alatt talál tájékoztatást.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a határokon átnyúló tényállások esetén, például amikor a bűncselekményt nem a sértett lakóhelye szerinti tagállamban követték el, a sértett ugyanazon bíróság előtt indíthat kártérítési pert az elkövetővel szemben, mint amelyik a büntetőeljárást tárgyalja, amennyiben ezt a nemzeti jog lehetővé teszi.

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során?

Az 1993. évi Büntető igazságszolgáltatásról szóló törvény értelmében a bíróság (indítványra vagy hivatalból) kártérítési végzést adhat ki, amikor az elkövetőt valamely bűncselekményért elítéli.

1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény?

Az ír jogszabályok ezt nem határozzák meg pontosan. Általánosságban a kártérítési igényt a büntetőeljárás kezdetekor a bűnüldöző hatóság tudomására kell hozni.

Lap teteje

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

A kártérítési igényt a bűnüldöző hatóságnál kell bejelenteni.

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a veszteségek részletes meghatározásával)?

Miután a kártérítési igény előterjesztésére nincs meghatározott forma, tanácsos részletes leírást adni.

1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

Az ír jogszabályok nem rendelkeznek a károsult kötelező képviseletéről, mindazonáltal a bűnüldöző hatóság segítséget nyújt az igénylőnek.

1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

A bűncselekményekből származó károk tekintetében rendszerint okirati bizonyítás szükséges. Testi sértés esetén a kárról a bíróság dönt.

1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg?

A kártérítés megfizetésére nyitva álló időtartamot a bíróság határozza meg. Fizetési mulasztás esetén az elkövetővel szemben fizetési meghagyást vagy foglalást elrendelő határozatot bocsátanak ki.

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést?

Igen. Az erőszakos bűncselekmények sértettjei az alábbi címre nyújthatják be kérelmüket:

Lap teteje

Criminal Injuries Compensation Tribunal (Bűnügyi Kárenyhítési Törvényszék)

13 Lower Hatch Street,

Dublin 2.

Telefon +353-1-6610604.

2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

A rendszer célja, hogy ex-gratia kárenyhítést nyújtson olyan személyi sérülésekből eredő kiadások és veszteségek esetén, amelyek közvetlenül valamely erőszakos bűncselekmény, illetve egy bűncselekmény megelőzésében vagy egy emberélet megmentésében való segítségnyújtás (vagy arra tett kísérlet) következtében keletkeztek. A rendszer nem terjed ki a közlekedési kihágások következtében elszenvedett sérülésekre, kivéve, ha a bíróság meggyőződik arról, hogy a sértettet szándékosan próbálták meg elgázolni. A rendszer nem terjed ki olyan tényállásokra, amikor a sértett és a támadó együtt élnek abban a háztartásban, ahol a sértett a sérelmet elszenvedte.

2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik?

A rendszer a bűncselekmény kapcsán okozott személyi sérülésekre terjed ki.

2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?

A sértett elhalálozása esetén annak közvetlen családtagjai (szigorú értelemben véve, a Polgári felelősségről szóló törvény értelmezésében a sértett eltartott hozzátartozói) nyújthatnak be kártérítési igényt.

Lap teteje

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

Nem. Bárki folyamodhat kártérítésért, aki Írországban erőszakos bűncselekmény sértettjévé vált és kárt szenvedett.

2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Írországban, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Nem. A rendszer kizárólag olyan sérelmekre alkalmazható, amelyeket az országon belül, illetve valamely ír felségjelű hajón vagy repülőgépen szenvedtek el 1972. szeptember 30-a után.

2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

Az eseményt a lehető leghamarabb jelenteni kell a rendőrségnek. Amennyiben az ügyet indokolatlan késedelem nélkül nem jelentik be a rendőrségnek, a sértett elveszítheti azt a jogosultságát, hogy mérlegeljék kártérítési kérelmét.

Ettől a követelménytől a bíróság eltekinthet, amennyiben kielégítőnek tartja a rendőrséggel való együttműködés mértékét az ügy nyomozása során.

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

A kérelem benyújtásának határideje három hónap. Ettől a követelménytől azonban a bíróság bizonyos körülmények között eltekinthet, ha a kérelmező meggyőzően indokolja a késedelem okát.

Lap teteje

2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Nem. Mindazonáltal, ha a sértett úgy dönt, hogy polgári peres eljárást kezdeményez az elkövetővel szemben, a bíróság megvárhatja ennek befejeződését, minthogy a továbbiak során az így kapott kártérítést figyelembe veszi. Ugyanez vonatkozok arra az esetre is, ha a sértett a büntetőeljárás keretében kap kártérítést. Ezt a bíróság szintén figyelembe veszi.

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához?

A bíróság beszerzi az adott eseményről szóló rendőrségi jelentést, ezt elégséges a sértetti minőség bizonyításához.

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

Ld. a 2.8. pontot.

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

Tényleges keresetkiesés, tényleges egészségügyi kiadások (ideértve a fogászati kiadásokat is), jogosan felmerült utazási költségek (az orvoshoz vagy kórházba és vissza, stb.), gyógykezelés, szemüveg, valamint fájdalom (1986. április 1-jét megelőzően elszenvedett testi sértés esetén). A fenti időpont után fájdalomdíj már nem ítélhető meg. Tartós egészségkárosodást okozó személyi sérülések esetén a fentieken túlmenően még a becsült jövőbeni keresetkiesés, a becsült jövőbeni egészségügyi kiadások (ideértve a fogászati kiadásokat is), a fogyatékosságból eredő, becsült jövőbeni kiadások – pl.: jövőbeni gondozás, különleges berendezések stb. – megtérítése, valamint a keresőképesség jövőbeni elvesztése miatti kártérítés.

Lap teteje

2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Miután a rendszer keretében nem igényelhető fájdalomdíj, a bírósághoz kell benyújtani a veszteséget bizonyító okiratokat a kártérítés mértékének megállapításához. A legtöbb esetben a bíróság a kérelem alaposságának megállapítása érdekében megkeresi az illetékes szerveket.

2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa?

Nem fizethető kártérítés, amennyiben a megtéríthető veszteség nem éri el a 63,49 eurót.

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

A más forrásból kapott kártérítést figyelembe veszik a kárenyhítés megállapításánál.

2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?

Több korlátozás és megszorítás is érvényben van azokra a körülményekre, amikor kártérítés fizethető.

Először is, az alábbi körülmények esetén nem fizethető kártérítés:

• ha a megtéríthető veszteség nem éri el a 63,49 eurót;
• ha a sértett és a támadó együtt élnek abban a háztartásban, ahol a sértett a sérülést elszenvedte;
• ha a személyi sérülés közlekedési kihágás eredménye, kivéve, ha a bíróság meggyőződik arról, hogy a sértettet szándékosan próbálták meg elgázolni;
• ha a kérelmező nem adott meg minden elvárható segítséget a bíróságnak.

Másodszor, a bíróság csökkentheti a kártérítés mértékét, illetve megvonhatja a kártérítést az alábbi esetekben:

Lap teteje

• Amennyiben a bíróság meggyőződik róla, hogy az esemény részben vagy egészben a sértett – provokációval vagy egyéb módon – idézte elő.
• Amennyiben a sértett magatartása, jelleme és életvitele ezt indokolttá teszi. Itt a sértett esetleges büntetett előéletét veszik figyelembe.

2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

A kártérítést rendszerint egy összegben fizetik ki. Bizonyos esetekben a bíróság időközi kifizetést eszközölhet, elhalasztva a kártérítés végleges megítélését, amíg nyilvánvalóbbá válik, hogy hosszabb távon milyen következményekkel jár a sérelem.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

A formanyomtatványok írásban kérhetők az alábbi címen: Criminal Injuries Compensation Tribunal, 13 Lower Hatch Street, Dublin 2, Ireland, illetve telefonon a 00353-1-6610604 számon. Nincs külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap.

2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

A bíróság nem fizeti ki az ügyvédi díjat. A sértettnek magának kell eldöntenie, szüksége van-e ügyvédi képviseletre. A bíróság munkatársai legjobb képességeik szerint, örömmel nyújtanak tanácsot abban, hogyan szerezhet érvényt kártérítési igényének.

2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet?

Ld. a 2.18 pontot.

2.21. Létezik-e olyan sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat?

A sértetteket támogató szervezet elérhetősége:

Haliday House,

32 Arran Quay,

Dublin 7.

Telefon: +353-1-8780870.

e-mail: info@victimsupport.ie

További információk

• Oázis – Tájékoztató az állami szolgáltatásokról  (Oasis – Information on Public Service)

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Írország - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 23-10-2006