Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Magyarország

Utolsó frissítés: 24-10-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Magyarország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Kártalanítás az elkövetőtől kapott kártérítés formájában 1.
1.1. Milyen feltételekkel követelhető kártérítés az elkövetőtől az ellene folyó eljárásban (a büntetőeljárásban)? 1.1.
1.2. Az eljárás mely pontján kell a követelést előterjeszteni? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek a részére kell a követelést előterjeszteni? 1.3.
1.4. Hogyan kell a követelést benyújtani (megjelölni a teljes összeget és/vagy meghatározni az egyes károkat)? 1.4.
1.5. Kapható-e jogi segítség az eljárás előtt és/vagy alatt? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékra van szükség a követelés alátámasztására? 1.6.
1.7. Ha a bíróság a kártérítést megítéli, van-e a bűncselekmény áldozata számára rendelkezésre álló speciális segítség az ítéletnek az elkövetővel szemben történő végrehajtása érdekében? 1.7.
2. Az államtól vagy állami szervtől kapott kártalanítás 2.
2.1. Kapható-e kártalanítás az államtól vagy egy állami szervtől? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak azon áldozatok számára áll nyitva, akik bizonyos típusú bűncselekményeket szenvedtek el? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak azon áldozatok számára áll nyitva, akik bizonyos típusú sérelmeket szenvedtek el? 2.3.
2.4. Ha az áldozat a bűncselekmény következtében elhalálozott, kaphatnak-e hozzátartozói vagy az általa eltartottak kártalanítást? 2.4.
2.5. Ez a lehetőség csak bizonyos nemzetiségű vagy egy bizonyos országban élő személynek áll nyitva? 2.5.
2.6. Kérhető-e kártalanítás Magyarországtól, ha a bűncselekményt egy másik országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.6.
2.7. Szükség van-e arra, hogy a bűncselekményt a rendőrségnek bejelentsék? 2.7.
2.8. Meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy büntetőeljárás végeredményét a kérelem benyújtása előtt? 2.8.
2.9. Ha az elkövetőt azonosították, szükség van-e arra, hogy először tőle követeljék a kártérítést? 2.9.
2.10. Akkor is jár-e a kártalanítás, ha az elkövetőt nem azonosították vagy ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokat kell szolgáltatni a kérelem alátámasztása érdekében? 2.10.
2.11. Van-e határideje a kártalanításra vonatkozó kérelem benyújtásának? 2.11.
2.12. Milyen károkért kérhető kártalanítás? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kártalanítás kiszámítása? 2.13.
2.14. Van-e minimálisan és/vagy maximálisan megítélhető kártalanítás? 2.14.
2.15. Levonásra kerül-e az ugyanarra a kárra, de már forrásból (például biztosításból) kapott vagy kapható kártalanítás az állam által fizetett kártalanításból? 2.15.
2.16. Vannak-e olyan egyéb kritériumok, például a sértett viselkedése a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatban, amelyek befolyásolhatják a kártalanításra vonatkozó lehetőséget vagy a kártalanítás kiszámításának módját? 2.16.
2.17. Kapható-e előleg a kártalanításra? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges nyomtatványok és további információk arról, hogyan kell a kérelmet benyújtani? Van-e igénybe vehető speciális segélyvonal vagy weboldal? 2.18.
2.19. Kapható-e jogi segítség a kérelem benyújtásához? 2.19.
2.20. Hová küldhető a kérelem? 2.20.
2.21. Vannak-e olyan áldozatsegítő szervezetek, amelyek további segítséget nyújtanak? 2.21.

 

1. Kártalanítás az elkövetőtől kapott kártérítés formájában

1.1. Milyen feltételekkel követelhető kártérítés az elkövetőtől az ellene folyó eljárásban (a büntetőeljárásban)?

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerint a sértett (mint magánfél) a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény folytán keletkezett, azaz a büntetőeljárásban a terhelt csak a bűncselekménnyel okozati összefüggésben keletkezett kár megfizetésére kötelezhető.

1.2. Az eljárás mely pontján kell a követelést előterjeszteni?

A polgári jogi igényt a büntetőeljárás megindításától legfeljebb az elsőfokú bíróság ítélethozatal céljából tartandó tanácsüléséig lehet bejelenteni.

1.3. Hogyan és kinek a részére kell a követelést előterjeszteni?

A polgári jogi igényt a sértett, halála esetén az örökös, bizonyos esetekben az ügyész érvényesítheti.

A sértett a vádirat benyújtása előtt a nyomozó hatóságnál, ügyészségnél, azt követően a bíróságnál nyújthatja be a polgári jogi igényt.

1.4. Hogyan kell a követelést benyújtani (megjelölni a teljes összeget és/vagy meghatározni az egyes károkat)?

A követelés bejelentési formájára és összegszerűségére nincs törvényi előírás. A magánfél a tényleges kárán kívül, elmaradt hasznát, kamatot, készkiadásait, valamint képviselője díjának megfizetését kérheti.

Lap tetejeLap teteje

1.5. Kapható-e jogi segítség az eljárás előtt és/vagy alatt?

A polgári jogi igény elbírálása során a magánfelet ki kell oktatni annak következményeiről.

Az Igazságügyi Minisztérium által felügyelt Igazságügyi Hivatal a büntetőeljárás előtt áldozatsegítő szolgáltatásként a sértetteknek kérelmükre jogi felvilágosítást és tanácsadást ad.

1.6. Milyen bizonyítékra van szükség a követelés alátámasztására?

A polgári jogi igényt megalapozó kárt a magánfélnek kell bizonyítania. Ennek érdekében csatolni kell azokat a bizonyítékokat, amelyekre hivatkozik. A magánfél az eljárás során a vádlotthoz, tanúhoz - bírói engedéllyel - közvetlenül intézhet kérdéseket.

1.7. Ha a bíróság a kártérítést megítéli, van-e a bűncselekmény áldozata számára rendelkezésre álló speciális segítség az ítéletnek az elkövetővel szemben történő végrehajtása érdekében?

A magánfél indítványára a polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek van helye. A zár alá vétel kiterjedhet olyan vagyontárgyakra is, amelyek nincsenek a bűncselekménnyel összefüggésben. A jogerősen megítélt polgári jogi igény érvényesítésre vonatkozó részletes szabályokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény tartalmaz.

2. Az államtól vagy állami szervtől kapott kártalanítás

2.1. Kapható-e kártalanítás az államtól vagy egy állami szervtől?

Igen. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény értelmében kárenyhítés az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatától kérhető.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Ez a lehetőség csak azon áldozatok számára áll nyitva, akik bizonyos típusú bűncselekményeket szenvedtek el?

Igen. Kárenyhítésre csak az a természetes személy áldozat jogosult, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el.

2.3. Ez a lehetőség csak azon áldozatok számára áll nyitva, akik bizonyos típusú sérelmeket szenvedtek el?

Kárenyhítés csak akkor fizethető, ha az arra alapot adó bűncselekmény következményeként a sértett meghalt, vagy testi épsége, egészsége súlyosan károsodott.

2.4. Ha az áldozat a bűncselekmény következtében elhalálozott, kaphatnak-e hozzátartozói vagy az általa eltartottak kártalanítást?

Igen. Kárenyhítésre jogosult a sértetten kívül az a természetes személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében testi épségében, egészségében súlyosan károsodott sértettnek, vagy meghalt személynek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, továbbá akinek eltartására a sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles volt.

2.5. Ez a lehetőség csak bizonyos nemzetiségű vagy egy bizonyos országban élő személynek áll nyitva?

Kárenyhítést kaphat a magyar állampolgár, az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, az emberkereskedelem áldozata, az, aki az állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult, továbbá az a személy, aki az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik.

Lap tetejeLap teteje

2.6. Kérhető-e kártalanítás Magyarországtól, ha a bűncselekményt egy másik országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen. Az Európai Unió bármely tagállamában benyújtható a kérelem, ha a bűncselekményt Magyarországon követték el. Ilyen esetben akkor fizethető kárenyhítés, ha a kérelmező megfelel a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény által támasztott követelményeknek.

2.7. Szükség van-e arra, hogy a bűncselekményt a rendőrségnek bejelentsék?

Igen, szükség van. Nem teljesíthető ugyanis a kárenyhítési kérelem, ha nincs folyamatban büntetőeljárás.

2.8. Meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy büntetőeljárás végeredményét a kérelem benyújtása előtt?

Nem kell megvárni, a kérelem a büntetőeljárás alatt is benyújtható.

2.9. Ha az elkövetőt azonosították, szükség van-e arra, hogy először tőle követeljék a kártérítést?

Nem, nincs erre szükség.

2.10. Akkor is jár-e a kártalanítás, ha az elkövetőt nem azonosították vagy ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokat kell szolgáltatni a kérelem alátámasztása érdekében?

Akkor is jár kárenyhítés, ha nem azonosítják az elkövetőt.

Abban az esetben, ha a vádlottat felmentik, csak akkor jár kárenyhítés, ha a felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa, az elkövető halála, elévülés, kegyelem, a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott egyéb ok miatt került sor.

Lap tetejeLap teteje

2.11. Van-e határideje a kártalanításra vonatkozó kérelem benyújtásának?

Igen van.

A kárenyhítési kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. Ez alól a szabály alól három kivétel van:

Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, a kérelmet az akadály megszűnését követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

Ha egy korábban államigazgatási eljárásban vizsgált cselekményről később derül ki, hogy az bűncselekmény, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, a kérelmet a tudomásra jutástól számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

2.12. Milyen károkért kérhető kártalanítás?

A kár megállapítása érdekében a kérelemben meg kell jelölni a bűncselekmény következtében elszenvedett vagyoni kár összegét, a bizonyítható jövedelem kiesését, illetve minden olyan költséget, amely a bűncselekmény miatt keltezett, illetve a bűncselekménnyel okozott kár megszüntetése érdekében merült fel.

2.13. Hogyan történik a kártalanítás kiszámítása?

A kárenyhítést egy összegben vagy havi járadékként kell fizetni.

Az egyösszegű kárenyhítés mértéke:

Lap tetejeLap teteje

  • az alapösszeg ötszörösét meg nem haladó kár 100 százaléka,
  • az alapösszeg ötszöröse és tízszerese közötti kár esetén az alapösszeg 5-szöröse,

és az alapösszeg ötszöröse feletti rész 75 százaléka,

  • az alapösszeg tízszeresét meghaladó kár esetén az alapösszeg 8,75-szöröse, és az alapösszeg tízszerese feletti rész 50 százaléka, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse.
A sértett bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelensége esetén - ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja - az áldozat járadék formájú kárenyhítésként a rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését igényelheti. A járadék havi mértéke:
  • az igazolt jövedelemcsökkenés 75 százaléka, ha az áldozat 18 év alatti személy vagy mások gondozására szorul,
  • az igazolt jövedelemcsökkenés 50 százaléka, ha az áldozat mások gondozására nem szorul.
2.14. Van-e minimálisan és/vagy maximálisan megítélhető kártalanítás?

Igen van.

A törvény ismeri az alapösszeg fogalmát. Az alapösszeg mértéke a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett �nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka (ez 2006-ban 62.651 forint).

Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Az egyösszegű kárenyhítésként legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse adható.

A járadék legmagasabb összege havonta az alapösszeggel egyezik meg. A járadék legfeljebb három évig adható.

Lap tetejeLap teteje

2.15. Levonásra kerül-e az ugyanarra a kárra, de már forrásból (például biztosításból) kapott vagy kapható kártalanítás az állam által fizetett kártalanításból?

Igen.

2.16. Vannak-e olyan egyéb kritériumok, például a sértett viselkedése a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatban, amelyek befolyásolhatják a kártalanításra vonatkozó lehetőséget vagy a kártalanítás kiszámításának módját?

Igen.

Az állam általi kárenyhítés feltétele az áldozat rászorultsága is. A rászorultságot a kérelmező jövedelmi viszonyai határozzák meg. Jövedelmi viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt, akinek nettó jövedelme (közös háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem) nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét. (A rászorultsági küszöb 2006-ban 125.302 forint.)

A törvény meghatároz kizáró feltételeket. Ezeket az okokat az áldozat felróható magatartása alapozza meg. Ennek megfelelően a törvény megállapít olyan cselekményeket vagy mulasztásokat, amelyek esetén még a rászoruló áldozat sem kaphat kárenyhítést. Így nem jogosult az áldozat kárenyhítésre akkor, ha kára már megtérü1t vagy olyan biztosítási igényét, amelyből kárának részbeni vagy teljes megtérü1ése várható, nem érvényesítette; ha felróható magatartásával előidézte a bűncselekményt vagy közrehatott a károkozásban; ha akár a büntetőeljárásban, akár a kárenyhítési eljárásban az eljáró hatóságokkal nem működik együtt; ha a kárenyhítésre okot adó bűncselekménnyel összefüggésben a törvényben meghatározott bűncselekményt követett el.

Lap tetejeLap teteje

2.17. Kapható-e előleg a kártalanításra? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges nyomtatványok és további információk arról, hogyan kell a kérelmet benyújtani? Van-e igénybe vehető speciális segélyvonal vagy weboldal?

A szükséges nyomtatvány letölthető a világhálóról:

http://www.im.hu/

A szükséges nyomtatvány az Igazságügyi Hivatal területi szerveitől is kérhető. A területi szervek elérhetőségét az alábbi ingyenesen hívható telefonszámról is meg lehet szerezni: 06-80-244-444.

2.19. Kapható-e jogi segítség a kérelem benyújtásához?

A kérelem kitöltéséhez az Igazságügyi Hivatal területi áldozatsegítő szolgálatai törvényi kötelezettség alapján adnak segítséget.

2.20. Hová küldhető a kérelem?

A kérelmet be lehet nyújtani az Igazságügyi Hivatal területi áldozatsegítő szolgá1atainál.

2.21. Vannak-e olyan áldozatsegítő szervezetek, amelyek további segítséget nyújtanak?

A Magyar Köztársaság területén több olyan civil szervezet is működik, amelyek a bűncselekmények áldozatainak segítésével. Ezek egy része meghatározott áldozati kört (pl.: nőket), míg mások meghatározott bűncselekmények (pl.: lakásokat érintő bűncselekmények) következtében áldozattá vált személyeket segítenek.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Magyarország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 24-10-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság