Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Görögország

Utolsó frissítés: 17-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a veszteségek részletes meghatározásával)? 1.4.
1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához? 1.6.
1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg? 1.7.
2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés 2.
2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért a tagállamtól, ha a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.6.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét? 2.8.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését? 2.9.
2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához? 2.10.
2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége? 2.11.
2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása? 2.13.
2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa? 2.14.
2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét? 2.15.
2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása? 2.16.
2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 2.19.
2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e olyan sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat? 2.21.

 

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

Kérjük, keresse fel a „Peres eljárás indítása” című honlapot, ahol tájékoztatást kap arról, hogyan igényelhető kártérítés a büntetőeljárás keretein kívül.

A határokon átnyúló ügyek vonatkozásában, azaz amikor a bűncselekményt nem a sértett lakóhelye szerinti országban követték el, vegye figyelembe, hogy a sértett ugyanannál a bíróságnál kezdeményezhet eljárást az elkövető ellen, amely a büntető ügyben jár el, amennyiben ezt a nemzeti jog engedélyezi.

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során?

Bűncselekmények kapcsán polgári peres kártérítési és jóvátételi pert és erkölcsi kár vagy lelki sérelem miatti pénzügyi kárpótlás iránti pert azok indíthatnak a bíróságon, akiknek erre a Hellén Polgári Törvénykönyv jogot biztosít (a Hellén büntetőeljárási törvény 63. cikke, a továbbiakban: Büntetőeljárási törvény]. A kártérítési igény büntetőbíróság elé vitelének legfőbb előfeltétele, hogy erre a Polgári Törvénykönyv jogot biztosítson. Itt jegyeznénk meg, hogy a Hellén Polgári Törvénykönyv 914. cikke leszögezi: „Aki törvényellenesen és saját hibájából sérelmet okozott egy másik személynek, kártérítési kötelezettséggel tartozik.” Az igényt akkor is be lehet nyújtani a büntetőbírósághoz, ha azt polgári bíróság már tárgyalta, de a polgári peres eljárásban nem született jogerős ítélet. E jog gyakorlása esetén az igénnyel kapcsolatban a polgári bíróság a továbbiakban már nem járhat el, kivéve, ha az ügyet a büntetőbíróság visszautalja a polgári bírósághoz az igényből fennmaradó összeg erejéig; feltéve, hogy az meghaladja a 44 eurót.

Lap tetejeLap teteje

1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény?

Azok a felek, akik jogosultak kártérítési igény benyújtására, kártérítési igényük kielégítése céljából addig fordulhatnak büntetőbírósághoz, amíg a bíróságon a nyilvános bizonyítási eljárás meg nem kezdődik. Ehhez mindössze eljárást kell kezdeményezniük a vádlott ellen a Hellén Büntetőeljárási törvény rendelkezéseivel összhangban, a Büntetőeljárási törvény 167. cikkében előírt határidőn belül, azaz a meghallgatás előtt legalább öt nappal. Kivételes esetben azok, akik a polgári jog alapján erkölcsi kár vagy lelki sérelem miatt jogosultak pénzügyi kárpótlásra, benyújthatják igényüket a büntetőbíróságnál a bizonyítási eljárás megkezdése előtt, az előkészítő tárgyalással kapcsolatos eljárások mellőzésével.

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igény bejelenthető az előzetes nyomozást folytató bármelyik tisztnek, a legfőbb ügyésznek [per indítása révén], a vizsgálóbírónak, vagy akár a büntetőügy bíróság előtti első meghallgatására. Ez utóbbi esetben a keresetet az elkövető vagy a polgári jog szerint felelős személy számára legkésőbb a meghallgatás napja előtt öt nappal kell kézbesíteni.

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a veszteségek részletes meghatározásával)?

Arra az esetre, ha a kártérítési igény nem erkölcsi kár vagy lelki sérelem miatti kártérítéssel függ össze, hanem a sértett által elszenvedett veszteséggel, ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint a polgári bíróságnál indított egyéb perekre (ld. a „Bírósági út igénybevétele” című részt.

Lap tetejeLap teteje

1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

A kártérítési igényre ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a polgári bíróságnál indított egyéb perekre (ld. a „Jogsegély” c. részt).

1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

Minden olyan bizonyítékot, amely bármely más igény bizonyításához szükséges (ld. a „Bizonyíték” c. részt).

1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg?

Jelenleg nem létezik ilyen állami vagy egyéb szolgálat.

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést?

Általánosságban véve a görög jog egyelőre nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a sértettnek módjában állna harmadik fél bűncselekménye miatt elszenvedett kárért az államtól kárenyhítést kérni. Az egyetlen olyan esetről, amikor az állam a polgári jogi felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik, a Polgári Törvénykönyvet beiktató törvény 105. cikke rendelkezik. Ez a rendelkezés szabályozza azokat az eseteket, amikor állami szervek, önkormányzatok, közösségek vagy más közjogi vállalkozások jogtalan cselekményt vagy mulasztást követnek el a rájuk ruházott állami hatáskör gyakorlása közben. A továbbiakban minden válasz erre az esetre vonatkozik.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

Amint azt fentebb említettük, ez a lehetőség kizárólag azokra a jogszabálysértésekre vonatkozik, amelyeket állami szervek, önkormányzatok, közösségek vagy más közjogi vállalkozások követnek el a rájuk ruházott állami hatáskör gyakorlása közben.

2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik?

Az ilyen cselekményekből fakadó bárminemű sérelemért igényelhető kártérítés.

2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?

Igen, az áldozat örökösei igényelhetnek kártérítést, az eltartott hozzátartozók pedig az elszenvedett lelki sérelem miatt igényelhetnek kártérítést.

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

A lehetőség sem állampolgárság, sem állandó lakóhely szerint nincs korlátozva.

2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért a tagállamtól, ha a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Igen, a fent említett feltételek között, és amennyiben az állami szerv hatáskörét egy másik országban gyakorolta.

Lap tetejeLap teteje

2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

Nem, nem szükséges bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségnek.

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

Nem.

2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Az elkövető közös felelősséget visel az állammal, a miniszteri felelősségre vonatkozó különös rendelkezésekre is figyelemmel.

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához?

-

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

Valamennyi igény benyújtására és elutasítására azonos határidő vonatkozik.

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

Bármilyen kárért kérhető kártérítés, még az elszenvedett erkölcsi kárért is.

2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Ugyanolyan módon, ahogyan az összes más kártérítési esetben is (e tárgyban ld. az 1.4 választ].

Lap tetejeLap teteje

2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa?

Nincs ilyen korlátozás. A kártérítés mértéke a kár fajtájától függ.

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

Ugyanazok a szabályok vonatkoznak erre az esetre, mint az összes többi kártérítési esetre.

2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?

Csakúgy, mint az összes többi kártérítési esetben, amennyiben úgy találják, hogy a sértett magatartása hozzájárult a kár bekövetkeztéhez vagy mértékéhez [a feleket egyenlő részben terhelő felelősség], a megítélt kártérítés ennek megfelelően csökken.

2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Csakúgy, mint az összes többi kártérítési esetben, a szokásosan alkalmazandó szabályok szerint [ld. az „Ideiglenes intézkedések és óvintézkedések” című részt] kérhető a kártérítés egy részének kifizetése, még az alapügy meghallgatása előtt, ideiglenes segély iránti kérelem benyújtása útján.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

Ilyesmi nem létezik.

2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

Ugyanolyan feltételek mellett, ahogyan bármely más jogi ügyben is, kérhető jogsegély [ld. a „Jogsegély” c. részt].

2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet?

A kérelmet a bírósághoz, nem pedig szakosodott szolgálatokhoz kell benyújtani.

2.21. Létezik-e olyan sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat?

Nem. Ilyen szervezetek jelenleg még nem léteznek.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság