Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Németország

Utolsó frissítés: 04-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Németország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása az elkövető által 1.
1.1. Milyen feltételek mellett követelhetek kártérítést az elkövetőtől (a büntetőeljárásban)? 1.1.
1.2. Az eljárás melyik szakaszában? 1.2.
1.3. Miként és ki előtt kell e követeléseket érvényesíteni? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényemet (a teljes összeg megadásával, és/vagy az egyedi károkra lebontva)? 1.4.
1.5. Biztosítanak-e költségmentességet az eljárás előtt vagy alatt? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell szolgáltatnom az érvényesíteni kívánt igényre? 1.6.
1.7. Amennyiben a bíróság a kártérítést megítéli, jár-e a károsult sértettnek valamiféle sajátos segítség az elkövetővel szemben az ítélet végrehajtására? 1.7.
2. Kártalanítás az állam vagy állami intézmények által 2.
2.1. Fennáll-e az állam vagy állami intézmények részéről történő kártalanítás lehetősége? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak azon károsultakra korlátozódik, akik meghatározott bűncselekményeknek estek áldozatul? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak azon károsultakra korlátozódik, akik meghatározott károsodást szenvedtek el? 2.3.
2.4. Kaphatnak kártérítést a bűncselekmény elhunyt áldozatának közeli rokonai vagy eltartottai? 2.4.
2.5. A kártérítés lehetősége csak meghatározott állampolgárságú vagy egy adott országban tartózkodási hellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Kérhet-e az áldozat egy tagállamban kártérítést, ha a bűncselekményt egy másik államban követték el? 2.6.
2.7. Be kell-e jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. Meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás befejeződését a kérelem előterjesztése előtt? 2.8.
2.9. Az elkövető azonosítása esetén meg kell-e kísérelni később a kártérítésnek a tettestől történő követelését? 2.9.
2.10. Ha az elkövető személyazonosságát nem állapítják meg vagy az elkövetőt nem ítélik el, van-e ugyanígy lehetőség a kártérítésre? Ha igen, milyen bizonyítékot kell szolgáltatnom a kérelem alátámasztása céljából? 2.10.
2.11. Van-e határidő a kártérítési igény vonatkozásában? 2.11.
2.12. Milyen károkra vonatkozik ez a szabályozás? 2.12.
2.13. Miként történik a kártérítés kiszámítása? 2.13.
2.14. Létezik-e megítélhető legkisebb és legnagyobb összeg? 2.14.
2.15. Számításba veszik-e az állami kártérítés kiszámításakor az áldozat által más forrásokból (pl. biztosítás alapján) kapott vagy járó kártérítést? 2.15.
2.16. Létezik-e az áldozatnak az okozott eredménnyel összefüggő magatartásán túlmenően egyéb olyan szempont, amely befolyást gyakorolhat a kártérítés lehetőségére vagy a kártérítési igény elbírálásának módjára? 2.16.
2.17. Lehetséges a kártérítésre előleg fizetése? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, és további információk az igényérvényesítéssel kapcsolatban? Van-e telefonos ügyfélszolgálat vagy internetes oldal ilyen esetekre? 2.18.
2.19. A károsult kaphat-e költségmentességet a kérelem beterjesztéséhez? 2.19.
2.20. Kihez kell a kérelmet intézni? 2.20.
2.21. Léteznek-e szervezetek az áldozatok megsegítésére, amelyek további támogatást tudnak nyújtani? 2.21.

 

1. Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása az elkövető által 

A tettes ellen a büntetőeljáráson kívül érvényesített kártérítési igényekre a „Bírósághoz fordulás” tájékoztató vonatkozik.

A határokon átnyúló esetek vonatkozásában – ha a bűncselekményt olyan tagállamban követik el, amely eltér az áldozat szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól – a tettessel szembeni kártérítési igényt azon bíróság előtt lehet érvényesíteni, amely előtt a büntetőeljárás folyik, amennyiben a nemzeti jog ezt megengedi.

1.1. Milyen feltételek mellett követelhetek kártérítést az elkövetőtől (a büntetőeljárásban)?

A büntetőeljárásban a bűncselekmény sértettje vagy örököse érvényesítheti a vádlott ellen a helyi bíróságok hatáskörébe tartozó és bírósági úton még nem érvényesített, bűncselekményből származó vagyonjogi igényét.

1.2. Az eljárás melyik szakaszában?

A kérelem már a nyomozati eljárásban előterjeszthető, még a büntetőeljárás bírósági szakba jutása előtt, illetve még a főtárgyaláson is, a perbeszédek kezdetéig.

1.3. Miként és ki előtt kell e követeléseket érvényesíteni?

Az igény érvényesítésére szolgáló kérelmet írásban – az ügyészség, vagy vádemelést követően a bíróság ellen – kell benyújtani, vagy azt szóban jegyzőkönyvbe mondhatja a bíróság hivatalvezetője előtt, továbbá azt még a főtárgyaláson szóban is elő lehet terjeszteni. Illetékes az az ügyészség, amely a vádlott ellen a nyomozást vezeti, valamint az a bíróság, amely előtt a vádemelés történt.

Lap tetejeLap teteje

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényemet (a teljes összeg megadásával, és/vagy az egyedi károkra lebontva)?

A kérelemnek határozottan meg kell jelölnie az igény tárgyát és indokait. Szabály szerint a követelt pénzösszeget kell megjelölni, ettől el azonban lehet tekinteni, ha az összeg nagyságát előbb szakértőnek kell megállapítania, vagy ha a fájdalomdíjigény a bíróság mérlegelésétől függ.

1.5. Biztosítanak-e költségmentességet az eljárás előtt vagy alatt?

Az igényt érvényesítő a vádemelést követően kérhet költségmentességet a kérelem vonatkozásában, ha személyi és vagyoni körülményei miatt az eljárás költségeit nem, vagy csak részben, illetve részletekben képes megfizetni. Ezen kívül a szándékolt jogérvényesítésnek elegendő nyerési eséllyel kell rendelkeznie, és nem lehet rosszhiszemű.

1.6. Milyen bizonyítékot kell szolgáltatnom az érvényesíteni kívánt igényre? 

Az igény érvényesítésére szolgáló kérelemnek megfelelő bizonyítékokat kell tartalmaznia. Nem jelent azonban hátrányt a bizonyítékok megadásának hiánya sem, mivel a bíróságnak hivatalból az igazság kiderítésére kell törekednie, és ennek a döntés szempontjából jelentőséggel bíró minden tényre és bizonyítékra ki kell terjednie.

1.7. Amennyiben a bíróság a kártérítést megítéli, jár-e a károsult sértettnek valamiféle sajátos segítség az elkövetővel szemben az ítélet végrehajtására?

Nem jár.

Lap tetejeLap teteje

2. Kártalanítás az állam vagy állami intézmények által

2.1. Fennáll-e az állam vagy állami intézmények részéről történő kártalanítás lehetősége?

Az áldozatok kártalanításáról szóló törvény alapján erőszakos bűncselekmények miatt lehet kártérítést kérni.

2.2. Ez a lehetőség csak azon károsultakra korlátozódik, akik meghatározott bűncselekményeknek estek áldozatul?

A kártérítés a szándékos, jogellenes támadások, valamint az erőszak alkalmazásával elkövetett bűncselekmények áldozatainak is rendelkezésére áll. Az olyan tettleges támadás áldozata is igényjogosult, aki egy támadás során közveszélyes eszközök által, például egy robbanásban, más személy támadása folytán, vagy egy támadás elhárítása során károsodott. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények áldozatai ugyancsak kérhetnek kártérítést.

Nem jár kártérítés azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyek nem egy személy testi épsége elleni támadásként jelennek meg, ilyen például a betörés vagy csalás.

2.3. Ez a lehetőség csak azon károsultakra korlátozódik, akik meghatározott károsodást szenvedtek el?

A kártérítési igény előterjesztésének feltétele a tettleges támadás következményeként testi vagy lelki sérelem bekövetkezése.  Havi járadékfizetés megítélésére csak tartós egészségkárosodás megléte esetén kerül sor. Tisztán vagyoni károkért nem biztosított a kártérítés.

Lap tetejeLap teteje

2.4. Kaphatnak kártérítést a bűncselekmény elhunyt áldozatának közeli rokonai vagy eltartottai?

Kártérítési igénye lehet az áldozat házastársának, gyermekeinek és különleges esetekben a szüleinek is. Az elvált házastárs és a nagyszülők akkor kaphatnak kártérítést, ha őket az áldozat tartja vagy tartotta el..

2.5. A kártérítés lehetősége csak meghatározott állampolgárságú vagy egy adott országban tartózkodási hellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

Kártérítési igényt a német állampolgársággal, valamint a Németországban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezők nyújthatnak be. Az Európai Unió tagállamainak állampolgárai és a Németországban három évnél hosszabb ideje jogszerűen tartózkodó külföldiek teljes mértékben élvezik e szolgáltatást. A három évnél rövidebb ideje jogszerűen Németországban tartózkodók jövedelemtől nem függő szolgáltatásokban részesülnek, vagy végleges kiutazásuk esetén végkielégítést kapnak. A látogatók és turisták súlyos károsodás esetén egyszeri, méltányossági szolgáltatásban részesülnek.

2.6. Kérhet-e az áldozat egy tagállamban kártérítést, ha a bűncselekményt egy másik államban követték el?

Az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló törvény mögött az az alapgondolat áll, hogy a tettleges támadás áldozatának megtérítési igénye keletkezik az állammal szemben, amely őt minden erőfeszítés ellenére sem tudta megvédeni. Mivel az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló törvény a területi elven nyugszik, kártérítést csak akkor ítélnek meg, ha a tettleges támadás a törvény hatálya alá tartozó területen történt.

Lap tetejeLap teteje

2.7. Be kell-e jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Az áldozatnak minden tőle telhetőt meg kell tennie a cselekmény felderítésére és a tettes kézre kerítésére, ide tartozik különösen az illetékes hatóságnál (rendőrségnél vagy ügyészségnél) a feljelentés megtétele, a büntetőeljárás megindítása céljából. Persze különleges esetekben (pl. nemi erkölcs elleni bűncselekmény, családon belül elkövetett bűncselekmények) a feljelentési kötelezettségtől kivételesen eltekintenek.

2.8. Meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás befejeződését a kérelem előterjesztése előtt?

A tartományokban az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló törvény végrehajtására illetékes nyugellátási hivatalok a rendőrségi, ügyészségi, bírósági vizsgálatok eredményeitől függetlenül saját hatáskörben dönthetnek az áldozat kártalanítására vonatkozó kérelemről. Ezért az ilyen kérelmet a rendőrségi vagy ügyészségi vizsgálati eljárás megindításától vagy lefolyásától függetlenül, a károsodásra vezető eseményt követően a lehető leghamarabb elő kell terjeszteni.

2.9. Az elkövető azonosítása esetén meg kell-e kísérelni később a kártérítésnek a tettestől történő követelését?

A szociális kártalanítási jog részeként az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló törvényből eredő igény független a tettessel szemben esetlegesen támasztott kártérítési igénytől. Az elkövető általi megfizetés igénybe vétele vonatkozásában, az áldozatnak az elkövetővel szembeni igényei az állami költségviselőre szállnak át, az áldozatok kártalanításáról szóló törvény előírásai alapján megítélt mértékben.

Lap tetejeLap teteje

2.10. Ha az elkövető személyazonosságát nem állapítják meg vagy az elkövetőt nem ítélik el, van-e ugyanígy lehetőség a kártérítésre? Ha igen, milyen bizonyítékot kell szolgáltatnom a kérelem alátámasztása céljából? 

A 2.8 pontban leírtak szerint, a kártérítés megítélése teljesen független a tettes elítélésétől vagy megbüntetésétől. A kérelmezőnek – mint a szociális jogban mindenütt – az áldozatok kártalanítása terén is bizonyítania kell a kérelmet megalapozó tényeket, különösen az erőszakos bűncselekménynek a sérelmére történt elkövetését és az azzal okozott egészségkárosodást. A kérelmező javára bizonyításkönnyítés érvényesül különösen azokban az esetekben, amelyekben a tettes ismeretlen vagy más bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

2.11. Van-e határidő a kártérítési igény vonatkozásában?

Nincs határidőhöz kötve a kártérítési kérelem benyújtása. A szolgáltatásokat elvileg a kérelem benyújtásának hónapjától kezdődően fizetik. Azok azonban a kérelem benyújtása előtti időre is megítélhetőek, ha a kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül terjesztették elő.

2.12. Milyen károkra vonatkozik ez a szabályozás?

Az áldozatok kártalanításáról szóló törvény alapján a szolgáltatások az elszenvedett károk egészségügyi vagy gazdasági következményeinek ellentételezésére szolgálnak. A nem vagyoni károkat nem térítik meg.

Lap tetejeLap teteje

2.13. Miként történik a kártérítés kiszámítása?

A bűncselekmények áldozatai részesülnek a betegellátásnak az egészség helyreállításához vagy javításához szükséges intézkedéseiben (beleértve például az egészségügyi vagy szakmai rehabilitációs intézkedéseket, ápolási szolgáltatásokat, pszichoterápiás kezelést stb.), a megélhetést biztosító olyan szolgáltatásokban, mint az egészségügyi és gazdasági károk ellentételezésére szolgáló tartós járadékfizetés. A lépcsőzetes járadékszolgáltatás nagysága igazodik a mindenkori egészségkárosodás mértékéhez, valamint a károsodás miatt bekövetkezett feltételezett keresetkieséshez.

2.14. Létezik-e megítélhető legkisebb és legnagyobb összeg?

Az egészségügyi károsodás ellentételezésére szolgáló havi járadék fizetése a károsodáshoz igazodó, meghatározott összegben történik, amelyet évente kiigazítanak. Jelenleg a legalacsonyabb fokozatban havi 118 eurót fizetnek. A gazdasági következmények ellentételezésére szolgáló minden további járadékszolgáltatás összege a bűncselekmény áldozatának jövedelmi viszonyaitól függ. A havi vagy egyösszegű kártérítés vonatkozásában nincsen felső határ.

2.15. Számításba veszik-e az állami kártérítés kiszámításakor az áldozat által más forrásokból (pl. biztosítás alapján) kapott vagy járó kártérítést?

Csak azon szolgáltatásokat veszik számításba, amit az áldozat ugyanazon károsodásra tekintettel ténylegesen megkap, és amelyeknek így ugyanazon célt kell betölteniük.

Lap tetejeLap teteje

2.16. Létezik-e az áldozatnak az okozott eredménnyel összefüggő magatartásán túlmenően egyéb olyan szempont, amely befolyást gyakorolhat a kártérítés lehetőségére vagy a kártérítési igény elbírálásának módjára? 

A kártérítés megtagadható, ha az áldozat okozta a károsodást (vagy abban közreműködött), vagy ha egyéb okok miatt a szolgáltatások megítélése méltánytalannak tűnik.

2.17. Lehetséges a kártérítésre előleg fizetése? Ha igen, milyen feltételekkel?

A betegápolási szolgáltatások azonnal nyújthatók, illetve azok költségei átvállalhatók. A járadékszolgáltatásoknál az előlegfizetés szabályozására nem került sor. Az áldozatok kártalanítása iránti kérelmeket azonban mindenképpen elsőbbséggel kezelik és bírálják el.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, és további információk az igényérvényesítéssel kapcsolatban? Van-e telefonos ügyfélszolgálat vagy internetes oldal ilyen esetekre?

Elvileg a kérelem előterjesztése formanyomtatvány nélkül is lehetséges. A kérelemhez űrlapok az illetékes tartományi nyugdíjhatóságoknál szerezhetők be, amelyek tanácsokkal is ellátják a bűncselekmények áldozatait. További információk kaphatók a témáról például a szociális hatóságoknál, a társadalombiztosítási szerveknél, betegbiztosítóknál, biztosítóknál és a rendőrségen. A Szövetségi Egészségügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium ki fog adni egy tájékoztatót az áldozatok németországi kártalanításáról, amelyet a polgárok és a hatóságok is ingyenesen igényelhetnek. Ezen felül a Szövetségi Minisztérium internetes oldaláról letölthetők a törvényszövegek és az áldozatok kártalanításával kapcsolatos további információk. A törvények végrehajtásáért felelős tartományok is adnak ki megfelelő tájékoztató anyagokat, és mindenkori internetes oldalukon további információk állnak rendelkezésre. Nincs külön hivatalos telefonszám a bűncselekmények áldozatai számára, azonban a rendőrség általános vészhívószámán ők is bármikor segítséget kaphatnak.

2.19. A károsult kaphat-e költségmentességet a kérelem beterjesztéséhez?

A kártérítési kérelem elbírálására szolgáló közigazgatási eljárás költségmentes. Ugyancsak költségmentes egy esetlegesen ezt követő eljárás az illetékes szociális bíróság előtt.

2.20. Kihez kell a kérelmet intézni?

A kártérítési kérelem tárgyában a határozatot a tartományok helyben illetékes nyugellátási hivatalai hozzák meg. A kérelmet azonban bármelyik más szociális hatóságnál is be lehet nyújtani.

2.21. Léteznek-e szervezetek az áldozatok megsegítésére, amelyek további támogatást tudnak nyújtani?

Egész sor olyan magánszervezet létezik, amelyek feladatul tűzték ki a bűncselekmények áldozatainak megsegítését. Lentebb megtalálhatók a helyi szerveződésű, valamint a szövetségi köztársaság egészében megszervezett csoportok is.

További információk

A bűncselekmény áldozata a tettestől polgári jogi úton és a büntetőeljárás keretében (adhéziós eljárásban) is követelhet pénzbeli kártérítést.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 04-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság