Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása

Utolsó frissítés: 27-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása

Hogyan részesülhet kártalanításban az Ön sérelmére elkövetett bűncselekmény eredményeként elszenvedett sérülésekért és vesztségekért?

Az egyik legrosszabb élmény, amit az ember el tud képzelni, az, hogy bűncselekmény áldozatává válik. Az áldozat a bűncselekmény következtében hosszú ideig tartó súlyos fizikai sérüléseket, valamint komoly mentális stresszt és fiziológiai problémákat szenvedhet el. Elképzelhető, hogy az áldozatnak az orvosi kezelés és a tartós kórházi tartózkodás költségeit is meg kell fizetnie, és a munkaképtelenség folytán jövedelemveszteséget is elszenvedhet. Az áldozat úgy érezheti, hogy megsértették személyes integritását, esetleg hosszabb ideig nem mer emberek közé menni, továbbá életigenlése általánosságban csökkenhet.

Az elkövető kártérítési felelőssége

Természetes, hogy az áldozat kártalanításban kíván részesülni a neki okozott sérülésekért és veszteségekért. Az ilyen kártalanítás megfizetése iránti felelősség minden tagállamban az elkövetőt terheli. Ez a polgári felelősségnek nevezett felelősségtípus az egyes tagállamok polgári jogának hatálya alá tartozik és arra kötelezi az elkövetőt, hogy az okozott vesztségek fedezése érdekében kártérítést fizessen az áldozatnak.

Az elkövetőnek az áldozat felé teljesítendő kártérítési felelőssége nem azonos az elkövetőnek az állammal szemben fennálló büntetőjogi felelősségével. A kártérítés az elkövető és az áldozat közötti kapcsolattal van összefüggésben, és elvileg az áldozat az, akinek az ilyen jellegű kártérítést polgári jogi eljárásban kérnie kell. A büntetőjogi felelősség az elkövető és az állam közötti kapcsolatra vonatkozik. A hatáskörrel rendelkező hatóságok (rendőrség, ügyész, vizsgáló bíró) feladata, hogy bizonyítékokat keressenek az elkövető bűnösségére vonatkozóan, a határozatot pedig büntetőjogi eljárásban hozzák meg.

Ennélfogva tehát az áldozat kártérítéshez jutásának rendes menete az elkövető beperlése. Az ennek módjára vonatkozó bővebb információk a „Bírósághoz fordulás” cím alatt találhatók. Elismerve azonban azt a nehéz helyzetet, amelybe az áldozat a bűncselekmény után kerül, valamennyi tagállam különböző módokon próbál segíteni az áldozatnak abban, hogy az elkövetőtől kártérítést kapjon. Mód van arra például, hogy - bizonyos feltételek teljesülése esetén - az áldozat a büntetőeljárásban folyamodjon kártérítésért. Néhány tagállam abban is segítséget nyújt az áldozatnak, hogy a kártérítésre vonatkozó ítéletet végrehajthassa az elkövetővel szemben. Erre vonatkozóan további információk találhatók a tagállamok zászlaira kattintva.

Az államtól kapott kártalanítás lehetősége

Sok esetben az áldozat nem részesülhet kártérítésben az elkövetőtől. Elképzelhető, hogy az elkövető személyét egyáltalán nem sikerül megállapítani, vagy a rendőrségi nyomozás eredménye nem hoz elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ki követte el a bűncselekményt. Ha az áldozat be is szerzi a kártérítésre vonatkozó ítéletet, elképzelhető, hogy az elkövető nem rendelkezik jövedelemmel és vagyonnal, és gyakorlatilag nem tudja megfizetni a kártérítést.

Ezen okból néhány tagállam bevezette azt a lehetőséget, hogy az áldozat ehelyett az államtól részesüljön kártalanításban. A legtöbb tagállamban az áldozatnak először az elkövetőtől kell megpróbálnia kártérítést szerezni. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, az áldozat az államhoz fordulhat kártalanításért. Néhány tagállamban a kártalanítás államtól történő igénylésének lehetőségét további kritériumok korlátozzák, az ide tartozó bűncselekménytípusok vagy az enyhíthető veszteségek típusai és összege tekintetében. Egyes tagállamok nagyvonalúbban határozzák meg a terrorista támadások áldozatainak kártalanítására vonatkozó feltételeket. Az e feltételekre és az államtól kapott kártalanítás igénylésének mikéntjére vonatkozóan további információkat találhatnak a tagállamok zászlaira kattintva.

Az új EU-s jogszabály

A 2004. április 29-én elfogadott, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló tanácsi irányelv biztosítja, hogy 2005. július 1-jétől valamennyi tagállam olyan nemzeti rendszerrel rendelkezik, amely igazságos és megfelelő kárenyhítést biztosít a bűncselekmények áldozatainak számára. Másodsorban pedig az irányelv egy 2006. január 1-jén életbe lépő, a nemzeti hatóságok közötti együttműködési rendszer létrehozásával biztosítja, hogy a kárenyhítés a gyakorlatban is könnyen hozzáférhető, függetlenül attól, hogy az EU mely részén válik valaki bűncselekmény áldozatává.

Az irányelvvel kapcsolatos bővebb információk találhatók a „Közösségi jog” ikonra kattintva.

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság