Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Franciaország

Utolsó frissítés: 09-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Franciaország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (büntetőeljárás) során? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk pontos meghatározásával)? 1.4.
1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékokat kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához? 1.6.
1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg? 1.7.
2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés 2.
2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kárenyhítést? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmeket elszenvedett sértettekre korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Franciaországban, ha a bűncselekményt másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.6.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét? 2.8.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését? 2.9.
2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékokat kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához? 2.10.
2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége? 2.11.
2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása? 2.13.
2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó és/vagy felső határa? 2.14.
2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét? 2.15.
2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása? 2.16.
2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok és a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információk? Van-e külön az erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 2.19.
2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e olyan sértetteket segítő szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat? 2.21.

 

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (büntetőeljárás) során?

A büntetőeljárási kódex 2. cikke értelmében a bűncselekmény, vétség vagy szabálysértés miatt elszenvedett kár megtérítése iránti kártérítési kereset indításának joga mindazokat megilleti, akik a bűncselekmény által közvetlenül okozott kárt személyesen elszenvedték.

A kártérítés igényléséhez tehát elegendő igazolni a bűncselekmény által okozott kár létezését, az igényelt összegek maximálása nélkül (a büntetőeljárási kódex 420-1. cikke).

1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény?

A kártérítési igény már a nyomozási és eljárási szakaszban bejelenthető. A büntetőeljárási kódex 53-1. és 75. cikke előírja, hogy a bűnügyi rendőrhatóságok minden eszközzel kötelesek tájékoztatni a sértetteket jogaikról és különösen arról, hogy az elszenvedett károkért jogukban áll kártérítést kérni. Az igény azonban még a vizsgálat időpontjában, illetve akár az ítélethirdető tárgyaláson is bejelenthető.

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

Az államügyész beleegyezésével a sértett a rendőrségi nyomozás folyamán a bűnügyi rendőrség felügyelőjének vagy tisztviselőjének jelentheti be kártérítési igényét, aki arról jegyzőkönyvet vesz fel. Ezen kívül a bejelentés megtehető a bírósághoz legalább 24 órával a tárgyalás időpontja előtt beérkező faxban vagy tértivevényes ajánlott levélben. A sértett azonban még a tárgyaláson személyesen megjelenve is támaszthat magánjogi követelést.

Lap tetejeLap teteje

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk pontos meghatározásával)?

Az igény számszerűsíthető kártételek szerint, amennyiben testi, anyagi vagy erkölcsi károkra vonatkozik, illetve összesített módon, amennyiben erkölcsi kárról van szó. Az igényhez azonban minden igazoló okmányt csatolni kell.

1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

A jogsegély biztosításáról a 2002. szeptember 9-i törvény rendelkezik, amit a legsúlyosabb bűncselekmények sértettjei anyagi megkötés nélkül igénybe vehetnek. Más sértettek esetében az igénylés anyagi feltételhez kötött. Ez a segítség az eljárás kezdetétől igénybe vehető, mivel a bűnügyi rendőrség már a nyomozási és eljárási szakasz elején köteles tájékoztatni a sértettet arról, hogy jogában áll ügyvédi segítségét kérni, akit esetlegesen az ügyvédi kamara elnöke jelöl ki.

1.6. Milyen bizonyítékokat kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

A sértettnek be kell mutatnia az igényét igazoló iratokat: orvosi igazolás, munkabeszüntetés és keresetkiesés, számlák, költségjegyzékek stb.

Sérülés esetén a bíróság szakértői vizsgálatot rendelhet el, hogy a sérülés nagyságát hivatalból vagy a sértett kérelmére megállapítsák. A szakértői vizsgálat eredményének megszületéséig a sértett előleg folyósítását kérheti (kártérítési előleg).

Lap tetejeLap teteje

1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg?

Az áldozatsegítő szervezetek a leggyakrabban az áldozatok figyelemmel kísérését biztosítják a büntetés kihirdetése után, illetve segítséget nyújtanak abban, hogy az áldozat eligazodjon az eljárások menetében.

Másfelől, ha az elkövetőt olyan büntetésre ítélik, amely kárenyhítési kötelezettséget tartalmaz a sértett javára, a sértettel pártfogó ügyvéd veszi fel a kapcsolatot, hogy a visszatérítés módozatait áttekintsék.

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kárenyhítést?

Az 1990. július 6-i törvény a nemzeti szolidaritásra alapuló autonóm kárenyhítési rendszert vezetett be a sértettek javára. A törvény a személyek elleni vétségekből eredő károk teljes kártérítésének elvét szögezi le. A kérelmezőnek ahhoz az Elsőfokú Bíróság mellett felállított Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottságához (Commission d’Indemnisation des Victimes d’Infractions, C.I.V.I.) kell fordulnia, amely a lakóhelyéhez vagy az elkövetés helyéhez a legközelebb található, és a részére kiutalt összegeket a Terrorcselekmények és Egyéb Bűncselekmények Áldozatainak Garanciaalapja folyósítja, amely az eljárásban félként vesz részt, és amely visszkereseti igényt támaszthat az elkövetővel szemben.

Lap tetejeLap teteje

A megtérítendő kárnak bűncselekményre utaló szándékos vagy nem szándékos cselekményből kell erednie. A terrorcselekmények, a közlekedési és vadászati balesetek vagy a kártékony állatok elpusztítására irányuló cselekmények azonban nem az 1990. július 6-i törvény, hanem más kárenyhítési rendszerek alá tartoznak.

2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

Az elszenvedett károk teljes körű kárenyhítése a személy ellen irányuló súlyos bűncselekményt és nemi erőszakot elszenvedett sértettekre korlátozódik; a személy ellen irányuló enyhe bűncselekmények és bizonyos vagyon elleni bűncselekmények sértettjei maximált összegű szolidaritási támogatást kaphatnak.

2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmeket elszenvedett sértettekre korlátozódik?

A C.I.V.I.-nél kétféle típusú kár esetében kerülhet sor kárenyhítésre:

  • a személy elleni súlyos bűncselekményeket a büntetőeljárási kódex 706-3. cikke határozza meg. A bűncselekményre utaló cselekmény a halált, állandó munkaképtelenséget, egy hónapos vagy azt meghaladó teljes munkaképtelenséget okozó, illetve a nemi bűncselekménynek minősülő cselekmény.
  • a személy ellen irányuló enyhe bűncselekmények és a vagyon elleni bűncselekmények a büntetőeljárási kódex 706-14. cikke alá tartoznak. Ennek megfelelően a lopás, szélhámosság, bizalommal való visszaélés, zsarolás, illetve a vagyonrongálás, vandalizmus vagy vagyonkárosítás sértettjei, valamint az egy hónapot meg nem haladó teljes munkaképtelenséget okozó személy elleni bűncselekmény sértettjei meghatározott feltételek mellett részesülhetnek kárenyhítésben: halmozottan igazolniuk kell, hogy az általuk elszenvedett kár tényleges és megfelelő enyhítését más úton (biztosítás stb.) nem tudják elérni, igazolniuk kell az ebből következő súlyos anyagi helyzetet vagy lelki állapotot, valamint igazolniuk kell, hogy havi jövedelmük nem éri a 2003-ra 1223 euróban megállapított összeghatárt.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?

A kárenyhítésre való jog a bűncselekmény közvetlen sértettje és annak jogosultjai számára biztosított.

Lap tetejeLap teteje

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

Az állampolgárság tekintetében a sértettnek csakugyan eleget kell tennie bizonyos feltételeknek. Ennek megfelelően a következők kérhetnek kárenyhítést:

  • a francia állampolgárságú sértettek, függetlenül attól, hogy a cselekményt Franciaországban vagy külföldön követték el
  • az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai vagy olyan állam állampolgárai, amely viszonossági megállapodást kötött Franciaországgal (az erőszakos bűncselekmények kárenyhítéséről szóló európai egyezmény részes államainak állampolgárai), ha a cselekményt francia területen követték el
  • francia területen elkövetett cselekmény esetében azok a külföldi sértettek, akik nem az Európai Közösség valamely tagállamának állampolgárai, és akik a cselekmény vagy a kérelem időpontjában jogszerűen tartózkodnak Franciaországban, a nemzetközi szerződésekre vagy egyezményekre is figyelemmel.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Franciaországban, ha a bűncselekményt másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Amint azt a 2.5 pont alatt jeleztük, a francia állampolgárságú sértettek akkor is folyamodhatnak kárenyhítésért a Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottságaihoz, ha a cselekményt külföldön követték el, és ezt ugyanolyan feltételek mellett tehetik meg, mintha a cselekményt Franciaországban követték volna el.

Lap tetejeLap teteje

2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

A Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottságához benyújtott kárenyhítés iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a panasz benyújtásáról kapott átvételi elismervényt és a büntetőeljárással kapcsolatban rendelkezésére álló összes iratot.

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

Nem, a Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottságát többek között azért hozták létre, hogy az áldozatnak ne kelljen megvárnia a büntetőper kimenetelét.

2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Nem, az eljárások egymástól függetlenek, és a Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottságát nem köti a más bíróság által korábban megítélt kártérítések összege.

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékokat kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához?

A Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottsága előtti kárenyhítési eljárás akkor is lehetséges, ha az elkövető ellen nincs büntetőítélet. Az eljárás elindításához egyszerűen elegendő az a tény, hogy valaki a büntetőeljárási kódex 706-3. vagy 706-14. cikke szerinti bűncselekmény következtében kárt szenvedett.

Lap tetejeLap teteje

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

A kárenyhítés iránti kérelmet elévülés terhe mellett a bűncselekmény időpontjától számított három éven belül, illetve amennyiben büntetőeljárás indult, az utolsó bírói döntést követő év folyamán kell benyújtani.

Mindazonáltal, ha a kérelmezőnek nem állt módjában, hogy jogait a megszabott határidőn belül érvényesítse, vagy ha a kára súlyosbodott, illetve bármilyen jogos indok esetén a Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottsága módosíthatja a jogvesztő határidőt.

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

A büntetőeljárási kódex 706-3. cikke értelmében minden személy elleni bűncselekményből eredő kárra nyújtható kárenyhítés, függetlenül attól, hogy a kár vagyoni jellegű-e vagy sem. Különösen érvényes ez a szabad foglalkozásból eredő jövedelem támadás következtében történő csökkenéséből keletkező kárra, az elrabolt vagy megerőszakolt gyermek szülei által elszenvedett aggodalomból és gyötrelmekből eredő kárra, a bűncselekmény következtében elhalálozott áldozat jogosultjai által elszenvedett állandó részleges, illetve teljes munkaképtelenségből eredő kárra, illetve azon kiskorú gazdasági kárára, akinek bűncselekmény következtében elhalálozott anyja biztosította megélhetését és oktatását.

Ezzel szemben annak ellenére, hogy a szabad foglalkozásból eredő jövedelem támadás következtében történő csökkenéséből keletkező kárra nyújtható kárenyhítés, a tisztán anyagi kár nem tartozik a büntetőeljárási kódex 706-3. cikkében meghatározottak közé. Következésképpen elutasítják például a ruházati kárra, illetve az ékszer elvesztéséből vagy megrongálásából eredő kárra irányuló kárenyhítési kérelmeket.

Lap tetejeLap teteje

2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Az áldozat részére kiutalandó összegek meghatározásához a Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottsága először az általános kártérítési jog szabályai szerint kiszámítja a kérelmező teljes kárát. Ennek megfelelően a kárenyhítés csökkenthető vagy elutasítható, ha az áldozat a kárral közvetlen okozati összefüggésben álló mulasztást követett el. Ezt követően a Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottsága levonja a szociális biztonsági pénztárak által folyósított összegeket.

2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó és/vagy felső határa?

Nincs. Az elv a teljes körű kárenyhítés a 2.2. és a 2.3. pontban említett felső határ figyelembevételével.

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

Amint azt a 2.13 pont alatti válaszban jeleztük, a Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottsága a kérelmező teljes kárának becsült összegéből levonja a szociális intézmények által folyósított összegeket, valamint az azonos kárért kapott vagy járó bármilyen más összeget (biztosítás stb.).

2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?

Amint azt a 2.13 pont alatti válaszban jeleztük, a kárenyhítés csökkenthető vagy elutasítható, ha az áldozat a kárral közvetlen okozati összefüggésben álló mulasztást követett el.

Lap tetejeLap teteje

2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

A kérelmező előleg megítélését kérheti. Ebben az esetben az Elnök a kérelem beadásától számított egy hónapon belül hozza meg döntését.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok és a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információk? Van-e külön az erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

A témával kapcsolatban felvilágosítással szolgálhatnak az Igazságügyi Minisztérium által elismert áldozatsegítő szervezetek – amelyek felsorolása az Igazságügyi Minisztérium français honlapján tekinthető meg –, az áldozatok segítésére szakosodott ügyvédi irodák, illetve az Elsőfokú Bíróságok mellett felállított Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottságai.

Az áldozatok hívhatják továbbá az INAVEM (több áldozatsegítő szervezetet tömörítő hálózat) országos áldozatsegítő hívószámát: 0 810 09 86 09.

2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

A jogsegély biztosításáról a 2002. szeptember 9-i törvény rendelkezik, amit a legsúlyosabb bűncselekmények sértettjei anyagi megkötés nélkül igénybe vehetnek. Más esetekben a jogsegély biztosítása két feltételhez kötött: anyagi feltétel és a kereset elfogadhatósága.

2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet?

A kárenyhítés iránti kérelmet ahhoz az Elsőfokú Bíróság mellett felállított Bűncselekmények Áldozatainak Kárenyhítési Bizottságához kell benyújtani, amely a kérelmező lakóhelyéhez vagy a bűncselekmény helyéhez legközelebb található.

2.21. Létezik-e olyan sértetteket segítő szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat?

Az áldozatsegítő szervezetek közül néhány az INAVEM français hálózat tagja (országos áldozatsegítő hívószám: 0 810 09 86 09). Az Igazságügyi Minisztérium français honlapján elhelyezett térkép segítségével a kérelmező megkeresheti a lakóhelyéhez legközelebb található szervezeteket.

További információk

  • Vannak-e más lehetőségek az elkövető által nyújtott kárenyhítésre («compensation orders»)?
    Forduljon bírósági jegyzőhöz, aki intézkedik a kényszer-végrehajtási eljárásról (fizetéslefogalalás vagy számlalefoglalás), amelyhez időnként az államügyész együttműködését kéri (az adós tartózkodási helyének meghatározása, hozzáférés az adós tulajdonában lévő bankszámlák azonosítását lehetővé tevő FICOBA nyilvántartáshoz stb.).

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 09-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság