Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Finnország

Utolsó frissítés: 17-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Finnország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


A frissitett változat megtekinthetö English - suomi - svenska
 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával)? 1.4.
1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához? 1.6.
1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg? 1.7.
2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés 2.
2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre ? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Finnországban, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.6.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét? 2.8.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését? 2.9.
2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához? 2.10.
2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége? 2.11.
2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kárenyhítési összeg kiszámítása? 2.13.
2.14. Meg van-e szabva a kárenyhítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa? 2.14.
2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét? 2.15.
2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kárenyhítés hez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kárenyhítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása? 2.16.
2.17. Felvehető-e előleg a kárenyhítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 2.19.
2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e olyan sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat? 2.21.

 

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során?

Kártérítési igény a vádemelést követően terjeszthető elő. A kártérítési igényt általában a váddal együtt tárgyalják, azonban külön bírósági eljárásban is elbírálható.

1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény?

Lehetőség szerint az igényt a tárgyalást megelőzően, a nyomozati szakban kell előterjeszteni. A rendőrség köteles megkérdezni a sértett felet, hogy van-e igénye. A sértett fél kérelmére az ügyész általában a vádemeléskor köteles a kártérítési igényt előterjeszteni. E kötelezettség azonban nem áll fenn, ha a igény nem egyértelmű stb.

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

Az igényt írásban kell benyújtani az ügyészhez vagy – ha az ügy már bíróság előtt van – a bírósághoz.

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával)?

A kártérítési igényt a lehető legpontosabban kell meghatározni. Az igénynek tartalmaznia kell a keletkezett személyi sérülés vagy kár fajtáját (pl. vagyoni kár, személyi sérülés, orvosi költségek stb.), valamint a kár összegét.

Lap tetejeLap teteje

1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

Igen, ha az állami jogsegély nyújtásának feltételei fennállnak. A feltételek fennállása esetén jogsegély a tárgyalást megelőző nyomozati szakban és a bírósági eljárás során egyaránt nyújtható. Ezen túlmenően a bűncselekmények áldozata minden esetben kaphat állami forrásból finanszírozott ügyvédet, ha szexuális bűncselekmény sértettje (Büntető törvénykönyv 20. fejezete), vagy ha az elkövető szoros kapcsolatban áll az áldozattal, és az ügyben a Büntető törvénykönyv 21. fejezetének 1-6. cikkében foglalt emberölés vagy személyi sérülés gyanúja áll fenn (pl. emberölés kísérlete vagy súlyos testi sértés).

1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

A keletkezett kárral vagy annak összegével kapcsolatos összes írásbeli bizonyítékot csatolni kell az igényhez. Fontos azonban, hogy az orvosi bizonyítványokat, költségszámlákat stb. szintén csatolják a kérelemhez. A bíróság minden egyes esetben egyedileg értékeli a bizonyítékok helytállóságát. Ha nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a keletkezett kár összegére vonatkozóan, a bíróság becsléssel állapítja meg a kár mértékét.

1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg?

Az ítélet végrehajtása iránti kérelmet a végrehajtási irodában készítik el, ahol segítenek a kérelem kitöltésében. A kérelem elektronikus levélben is beküldhető. A kérelem formanyomtatványa a következő címen érhető el (finn nyelven): http://www.oikeus.fi/6558.htm suomi (válassza az alábbiakat: ’Ulosottoasiat’, ’Ulosottohakemus – Tuomiota tai päätöstä edellyttävät asiat’). A kérelmen kívül a bírósági ítéletet vagy annak hiteles másolatát is be kell küldeni a végrehajtási irodába. A kérelem a bírósági ítélet kibocsátását követően azonnal elkészíthető; tehát az ítélet jogerőre emelkedését nem kötelező megvárni.

Lap tetejeLap teteje

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést?

Igen, a kérelmet az Államkincstárhoz kell címezni.

2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

Főszabályként az egyetlen követelmény az, hogy a személyi sérülést vagy kárt bűncselekménynek kell okoznia. Nem jár azonban kárenyhítés a közlekedési baleset következtében elszenvedett személyi sérülésekért és károkért. Közlekedési baleset a közlekedésben részt vevő gépjármű üzemeltetésével okozott személyi sérülés, valamint vagyoni kár. Pszichikai sérülésért például kizárólag akkor jár kárenyhítés, ha annak kiváltó oka a személyi szabadság megsértésére irányuló vagy szexuális bűncselekmény.

2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik?

Általánosságban nem. A 2.12. pontban felsoroljuk azokat a személyisérülés- és kárfajtákat, amelyekért kárenyhítés kérhető Finnországban.

2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre ?

Az elhunyttal különösen szoros kapcsolatban állt személyek pszichikai sérülés címén jogosultak kárenyhítésre. Például a házastársak között, valamint a kiskorú és a szülő között fennálló kapcsolat főszabály szerint különösen szorosnak minősül.

Lap tetejeLap teteje

Tartásra kötelezett személy halála esetén a tartásra vagy gyermektámogatásra jogosult személy kárenyhítésben részesül. A kárenyhítés annak az összegnek felel meg, amit a személy az elhunyttól kapott volna. A különféle nyugdíjtörvények alapján kapott nyugdíjak összegét levonják a tartásra jogosult személy részére fizetendő kárenyhítés összegéből.

Megfelelő összegű kárenyhítés adható továbbá a temetési költségekre.

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

Főszabályként kárenyhítés Finnországban elkövetett bűncselekmény esetén jár, tehát a kárenyhítésre jogosult személy állampolgárságának nincs jelentősége. A finn állam azonban – amennyiben különleges indok nem áll fenn – nem fizet kárenyhítést, ha mind az elkövető, mind az áldozat ideiglenesen, rövid ideig tartózkodott Finnországban a bűncselekmény elkövetésének időpontjában.

2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Finnországban, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Ha a bűncselekményt Finnországon kívül követték el, kizárólag személyi sérülés esetén és csak bizonyos feltételekkel követelhető kárenyhítés a finn államtól.

Az egyik előfeltétel, hogy a bűncselekmény áldozata a bűncselekmény elkövetésének időpontjában állandó lakóhellyel rendelkezzen Finnországban. Ha külföldön tartózkodott, kizárólag akkor jogosult kárenyhítésre, ha külföldi tartózkodása munkavállalás, tanulás vagy más hasonló okból állt fenn. Más esetekben mérlegelési jogkörben is adható kárenyhítés, ha azt indokoltnak tartják.

Lap tetejeLap teteje

2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

Nem. Ha azonban a bűncselekményt nem jelentették be a rendőrségen, és a rendőrség más forrásból sem szerzett tudomást róla, kárenyhítést kizárólag különleges indokból fizetnek.

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

A kérelem korábban is benyújtható. Az Államkincstár azonban általában megvárja, amíg első fokon megállapítják, hogy a kérelmező kártérítésre jogosult a személyi sérülésért vagy kárért felelős személytől, illetőleg megszületik a nyomozást megszüntető határozat az elkövetővel szemben. Ha a rendőrségnek a bűncselekményről való tudomásszerzésétől számított hat hónapon belül nem emelnek vádat az elkövető ellen, az Államkincstár dönthet az ügyben.

2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Nem.

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához?

Igen, akkor is kérhet kárenyhítést (ld. a 2.7. és 2.8. pontot). A bizonyítékokkal be kell mutatni, hogy a személyi sérülést vagy a kárt bűncselekmény okozta. A tárgyalás előtt, a nyomozati szakban készült rendőrségi jegyzőkönyvet gyakran csatolják bizonyítékként. Ennek hiányában más hitelt érdemlő bizonyítékot kell benyújtani. A leglényegesebb annak megállapítása, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos tényállás hitelt érdemlő-e.

Lap tetejeLap teteje

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

A kárenyhítést írásban kell kérni a bűncselekmény elkövetésének idejétől számított tíz éven belül. Különleges indokból az Államkincstár határidőn túl benyújtott kérelmeket is elfogad.

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

Finnországban állami forrásból kárenyhítés az alábbiakért fizethető:

  1. személyi sérülés
    • orvosi költségek és a személyi sérülésből fakadó más költségek
    • testi fájdalom és szenvedés
    • a fájdalomhoz és szenvedéshez hasonló pszichikai sérülés – feltéve, hogy e sérülés pszichikai rendellenes működés, amely orvosilag alátámasztható
    • tartós rokkantság és fogyatékosság, valamint tartós hátrányos plasztikai elváltozás - bevételkiesés
    • ruhákban és más napi használatú cikkekben, szemüvegben, műfogsorban keletkezett kár
    • pszichikai sérülés (a korlátozásokat ld. a 2.2. pontban)
  2. vagyoni kár
    • kárenyhítés megítélhető, azonban csak akkor, ha a kárt olyan személy okozta, akit intézményben kezelnek vagy más módon megfosztottak szabadságától. Néhány más esetben mérlegelés alapján is megítélhető kártérítés vagyoni kárért.
  3. perköltség, ha az ügyet bíróságon tárgyalták, és a kérelmező állami forrásból más kárenyhítésben is részesült
  4. ésszerű mértékű temetési költség.

2.13. Hogyan történik a kárenyhítési összeg kiszámítása?

Nincs arra vonatkozó jogszabályi előírás, hogy miként kell kiszámítani a kártérítés összegét. Ezért az Államkincstár egységes követelmények alapján, az egyes esetek körülményeinek figyelembevételével becsüli meg a kárenyhítés összegét. Az Államkincstár kizárólag a testi fájdalom és szenvedés, a tartós rokkantság és fogyatékosság, valamint a tartós hátrányos plasztikai elváltozás címén járó kártérítésre vonatkozóan rendelkezik indikatív táblázatokkal. E táblázatokban a kárenyhítés nagyságát a személyi sérülés mértéke határozza meg, azaz a betegség időtartama, a kórházi gyógykezelés időtartama, a kezelés mértéke stb. A kárenyhítési összeg becslésénél a bíróság kárenyhítésről szóló határozata nem kötelező az Államkincstárra nézve.

Lap tetejeLap teteje

2.14. Meg van-e szabva a kárenyhítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa?

Általános korlátozás, hogy nem fizetnek kárenyhítést, ha annak fizetendő összege 34 eurónál alacsonyabb.

A hatályos finn jogszabályok által meghatározott felső összeghatár (a 2003. január 1. után elkövetett bűncselekmények esetében) a következő:

  • bevétel- és tartásdíjkiesés esetében napi 125 euró/nap
  • bevételkiesés esetében a megállapodásban vagy bírósági ítéletben meghatározott összeg
  • az elhunyttal különösen közeli kapcsolatban állt személy részére fizetendő kárenyhítés esetében 3.700 euró
  • személyi sérülés esetén a kárenyhítés teljes összege esetenként nem haladhatja meg az 51.000 eurót
  • vagyoni kár esetén: 25.500 euró.

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

Igen. A személyi sérülést vagy kárt elszenvedő személy részére más jogszabály alapján járó összegeket levonják az állam által fizetett kárenyhítés összegéből. Hasonlóképpen a biztosítási kötvény alapján kapott kárenyhítési összeget is levonják. Az elkövető által fizetendő kártérítés esetében kizárólag a ténylegesen kifizetett összeget vonják le.

2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kárenyhítés hez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kárenyhítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?

Az állami forrásból fizetett kárenyhítés összege korrigálható, ha a személyi sérülést vagy kart elszenvedő személy valamilyen módon hozzájárult a kárhoz. Ugyanez a helyzet, ha a személyi sérüléshez vagy kárhoz más, a sérülés vagy kár beálltát lehetővé tevő külső körülmény is hozzájárult.

Lap tetejeLap teteje

Vagyoni kár miatt kárenyhítés különleges indok nélkül nem jár, ha

  • a kárt elszenvedő személy elfogadható indok nélkül elmulasztotta az elvárható óvintézkedéseket, vagy nem biztosította a vagyontárgyat
  • az elkövető a bűncselekmény elkövetésének időpontjában egy háztartásban élt a kárt elszenvedő személlyel.

2.17. Felvehető-e előleg a kárenyhítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Előleg fizethető, ha elhalasztották a határozathozatalt a kárenyhítési ügyben, és a kérelmező nyilvánvalóan jogosult a kárenyhítésre. 

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

Az Államkincstár ad további tájékoztatást (ld. a 2.20. pontot).

2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

Ön egyedül is elkészítheti a kérelmet; ha segítségre van szüksége, az Államkincstár segítséget nyújt Önnek. Az ügyvédi költségekért ésszerű mértékű kárenyhítés akkor jár állami forrásból, ha a kérelmező költségmentességet kapott a bírósági eljárásban. Ésszerű mértékű kárenyhítés fizethető továbbá a kérelemmel kapcsolatos költségekért, ha az ügy nem került bírósági tárgyalásra, de a kérelmező megfelel a költségmentesség követelményeinek.

Lap tetejeLap teteje

2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet?

Államkincstár

Sörnäisten Rantatie 13

P.O. BOX 68

FIN-00531 Helsinki, FINLAND

Tel.: +358 9 77 251

Fax: +358 9 772 5334

www.valtiokonttori.fi English - suomi - svenska 

www.statetreasury.fi English - suomi - svenska 

2.21. Létezik-e olyan sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat?

  • Rikosuhripäivystys (Áldozatok Támogatása - Finnország)
    tel. +358 203-16116
    www.rikosuhripaivystys.fi English - suomi - svenska
  • Raiskauskriisikeskus Tukinainen (Nemi Erőszak Kríziscentrum - Tukinainen)
    tel. +358 800-97895
    www.tukinainen.fi Englishsuomi - svenska
  • “Ha Ön bűncselekmény áldozatává válik” című brosúra az igazságügyi Minisztérium honlapján:
    www.om.fi Englishsuomi - svenska

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság