Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Csehország

Utolsó frissítés: 17-10-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával)? 1.4.
1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán kaphat-e a sértett ügyvédi segítséget ? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához? 1.6.
1.7. Amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg, biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget a kártérítés elkövetőtől történő behajtásához? 1.7.
2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés 2.
2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek családtagjai vagy más hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért a Cseh Köztársaságtól, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.6.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét? 2.8.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését? 2.9.
2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell csatolni a kérelemhez? 2.10.
2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége? 2.11.
2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kárenyhítési összeg kiszámítása? 2.13.
2.14. Meg van-e szabva a kárenyhítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa? 2.14.
2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét? 2.15.
2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kárenyhítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kárenyhítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása? 2.16.
2.17. Felvehető-e előleg a kárenyhítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 2.19.
2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e más olyan szervezet, amely bűncselekmények sértettjeit támogatja, és amely további felvilágosítást adhat? 2.21.

 

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során?

A büntetőeljárásban az igénylő az a személy, aki bűncselekmény következtében személyi sérülést, vagyoni kárt, nem vagyoni kárt vagy pénzben kifejezhető egyéb veszteséget szenvedett. Az igénylő a büntetőeljárásban legkésőbb a tárgyaláson, a bizonyítékok bemutatása előtt nyújthatja be kártérítési igényét az elkövetővel szemben. A kérelemben meg kell jelölnie a jogalapot és a kártérítési igény összegét.

1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény?

Az igénylő a büntetőeljárás kezdetét követően (azaz a tárgyalást megelőző szakaszban, az előzetes eljárás során) a tárgyaláson a bizonyítékok előterjesztéséig terjedő időszakban bármikor benyújthatja kártérítési követelését.

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

A jog nem írja elő, hogy a kártérítési követelést pontosan milyen formában kell benyújtani. Ajánlatos azonban a követelést írásban, az alábbiak feltüntetésével benyújtani: a kár keletkezési körülményeinek leírása, a vagyonban keletkezett kár számszerűsítése, valamint az igénylő javaslata a bíróság felé, miszerint kötelezze a terheltet, hogy a bűncselekmény következtében keletkezett kár vonatkozásában az igénylő részére kárenyhítést nyújtson. Ezenkívül kártérítési igény bűnüldöző szerv előtt tett nyilatkozatban is benyújtható (az igénylő rendőrségi kihallgatása során).

Lap tetejeLap teteje

A kártérítési igényt az illetékes bűnüldöző szervhez kell benyújtani, amely lehet a bíróság, az ügyész vagy a rendőrség. A kártérítési igényt olyan módon és formában kell elkészíteni, hogy abból teljesen egyértelműen kitűnjön az, hogy az igénylő kártérítést kér. A kártérítési igényt konkrét személlyel szemben kell benyújtani – ezen alapelv betartása különösen egyesített eljárás esetén fontos, ahol egynél több személy a bűncselekmény vádlottja.

A kártérítési igény büntetőeljárásban a sértett kártalanításának egyik eszköze. Az igénylő polgári eljárásban is kérhet kártérítést – akkor is, ha a büntetőeljárásban nem nyújtott be kártérítési igényt.

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával)?

Az igénynek tartalmaznia kell a kár pontos összértékét, majd azt részletesen  le kell bontani az egyes károk szerint. Ha ez nem lehetséges (például, ha az igénylő még nem tudja pontosan számszerűsíteni a kár értékét, mivel munkaképtelenség miatt még mindig nem dolgozik, hanem betegbiztosítási ellátást kap), legalább az alsó összeghatárt meg kell jelölni az igényben. A kért kártérítési összeg a későbbiekben az eljárás során bármikor megváltoztatható mindaddig, amíg a bíróság ítélethozatalra visszavonul. A bíróság a kártérítési igényről való döntés során kötve van az igényhez, azaz a kértnél magasabb összeget nem ítélhet meg. Ez azt jelenti, hogy ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a kár nagyobb, mint amit az igénylő eredetileg állított, kizárólag az igénylő módosíthatja vagy egészítheti ki az igényt.

Lap tetejeLap teteje

1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán kaphat-e a sértett ügyvédi segítséget ?

Az igénylőt jogi képviselő képviselheti a büntetőeljárásban, aki felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az igénylő nevében igényt nyújtson be, kérelmet terjesszen elő, jogorvoslati lehetőséget javasoljon, és részt vegyen azokban a cselekményekben, amelyekben az igénylő jogosult részt venni. Ha a kártérítést követelő igénylő bizonyítja, hogy nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel a jogi képviselőköltségének fedezésére, azzal a kérelemmel fordulhat a bírósághoz, hogy részére jogi képviselőként ügyvédet rendeljenek ki, aki ingyenesen vagy csökkentett díj ellenében ellátja az igénylő jogi képviseletét.

1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

A kártérítési igény benyújtásakor az igénylő kárának összegét igazoló valamennyi bizonyítékot be kell mutatni. Ha például bűncselekmény következtében egy dologban kár keletkezik, amit ki kellett javítani, a javítási költség igazolását be kell mutatni. Ha az igénylő személyi sérülést szenved, és ennek következtében betegszabadságon van, az ellátások és a keresete közti különbözetként kifejezett, felmerült kár összegének tisztázása céljából igazolást kell bemutatnia az általa kapott betegbiztosítási ellátásokról, valamint a sérülést megelőző átlagkeresetéről.

1.7. Amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg, biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget a kártérítés elkövetőtől történő behajtásához?

A Cseh Köztársaságban az igénylőnek nem áll rendelkezésére különleges segítség az elkövető terhére hozott, a sértett javára kártérítést megítélő ítélet végrehajtásához. A jogi szolgáltatás igénybevételéhez elegendő pénzeszközzel nem rendelkező személyek a cseh Ügyvédi Kamarához fordulhatnak ügyvéd kirendeléséért. A Kamara által megbízott ügyvéd köteles a jogi szolgáltatásokat a kirendelésben meghatározott feltételekkel teljesíteni. A gyakorlatban a Kamara rendszerint meghatározza, hogy a jogi szolgáltatásokat – a vegyes kiadásoktól eltekintve – ingyenesen teljesítik-e. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a kérelmező pénzügyi és társadalmi helyzete nem indokolja ingyenes jogi szolgáltatások biztosítását, a kérelmezőhöz kirendelt ügyvéd jogosult az ügyvédi díjszabásban megállapított díj ellenében eljárni.

Lap tetejeLap teteje

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést?

Igen. A 209/1997. törvény értelmében az állam a törvényben megállapított feltételekkel pénzügyi támogatást nyújt a bűncselekmény sértettje részére.

2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

Igen. Ezt a pénzügyi támogatást kizárólag a személyi sérüléssel járó bűncselekmények sértettjei vehetik igénybe.

2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik?

Pénzügyi támogatásban csak azok a sértettek részesülnek, akik bűncselekmény következtében személyi sérülést szenvedtek. A pénzügyi támogatás azonban kizárólag akkor vehető igénybe, ha az elszenvedett fájdalom mértékének értékelésére szolgáló pontszámítás szerint a sértett legalább 100 pontot elér. Pénzügyi támogatás a bűncselekmény során elszenvedett sérülés következtében elhunyt sértett túlélő hozzátartozói részére is jár, feltéve, hogy e személyek eltartója a sértett volt, illetőleg a sértett volt a felelős eltartásukért.

2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek családtagjai vagy más hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?

Ld. az előző választ.

Lap tetejeLap teteje

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

Az állam által a bűncselekmény sértettjei részére nyújtott támogatást cseh állampolgárok, vagy a Cseh Köztársaságban állandó vagy hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkező, hontalan személyek vehetik igénybe. Külföldi állampolgár a Cseh Köztársaságra kötelező nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően kérheti a támogatást. A Cseh Köztársaság az 1983. november 24-én Strasbourgban aláírt, az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló európai egyezmény részes állama. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló közösségi irányelvet, amely kimondja a tagállamok azon kötelezettségét, hogy kárenyhítést nyújtsanak azon személyek részére, akik más uniós tagállamban rendelkeznek állandó lakóhellyel, és területükön bűncselekmény áldozataivá váltak. A Cseh Köztársaság átülteti az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogába, és ezt követően a pénzügyi támogatás az uniós tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező személyek számára is igénybe vehető lesz.

2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért a Cseh Köztársaságtól, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

A fentiek szerint az által nyújtott pénzügyi támogatást a Cseh Köztársaság állampolgárai vehetik igénybe. A jogszabály nem írja elő, hogy a sértett kizárólag akkor jogosult pénzügyi támogatásra, ha a bűncselekményt a Cseh Köztársaságban követték el. Arra következtethetünk ebből, hogy a pénzügyi támogatás a bűncselekmény elkövetésének helyétől függetlenül jár a cseh állampolgárok részére.

Lap tetejeLap teteje

2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, a bűncselekmény időben történő bejelentése a rendőrségen a pénzügyi támogatás megítélésének egyik feltétele. A pénzügyi támogatásról szóló törvény értelmében az állam nem nyújt pénzügyi támogatást, ha a sértett nem jelenti be haladéktalanul azt a bűncselekményt, amely vonatkozásában kárenyhítést kér.

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

Pénzügyi támogatás nyújtható a bűncselekmény sértettjének, ha az elkövetőt személyi sérüléssel járó bűncselekmény elkövetéséért elítélték, vagy ha az elkövetőt felmentették, mert nincs olyan állapotban, hogy megjelenjen a tárgyaláson. Bizonyos körülmények között azonban nem kell megvárni az említett döntést (például, ha az elkövető ismeretlen vagy a vád nem hozható az elkövető tudomására), feltéve, hogy a rendőrségi nyomozás eredménye minden kétséget kizáróan igazolja azt a tényt, hogy az elkövetett bűncselekmény személyi sérülést okozott a sértettnek.

2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Bár a törvény kifejezetten nem említ ilyen kötelezettséget, rendelkezéseiből arra lehet következtetni, hogy a sértettől elvárják, hogy kártérítést követeljen az elkövetőtől. Ezért a pénzügyi támogatás a következők alapján csökkenthető vagy megtagadható: a sértett társadalmi helyzete, valamint az, hogy a sértett kimerített-e minden jogi eszközt a kártérítésnek az elkövetővel vagy a kárért felelős más személlyel szemben történő érvényesítésére vonatkozóan.

Lap tetejeLap teteje

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell csatolni a kérelemhez?

Az elkövető személyazonosságának megállapítása, illetve elítélése a pénzügyi támogatásra való jogosultságnak nem feltétele - ld. a 2.8 kérdésre adott választ. Ilyen esetben azt kell megállapítani, hogy történt-e a sértettnek személyi sérülést okozó bűncselekmény. Erre a bűnüldöző szervek megállapításaiból és a sértett által előterjesztett bizonyítékokból lehet következtetni.

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

A pénzügyi támogatás iránti kérelmet a sértettnek a bűncselekmény által okozott kárról való tudomásszerzésétől számított egy éven belül be kell nyújtani, ellenkező esetben ez a lehetőség elévül.

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

Az állam abban az esetben nyújt pénzügyi támogatást, ha a sértett bűncselekmény következtében személyi sérülést szenved. A pénzügyi támogatás különösen a bizonyított keresetkiesésre és az orvosi kezelés igazolt költségeire terjed ki; a sértett túlélő hozzátartozói kárenyhítést kérhetnek az igazolt temetési és tartási költségek vonatkozásában.

2.13. Hogyan történik a kárenyhítési összeg kiszámítása?

A pénzügyi támogatást 25.000 cseh korona átalányösszegben, vagy a bizonyított keresetkiesésnek, az orvosi kezelés költségeinek, illetve a temetési és tartási költségeknek megfelelő összegben ítélik meg. A sértett által más forrásból kártérítésként kapott összeget ebből az összegből levonják.

Lap tetejeLap teteje

2.14. Meg van-e szabva a kárenyhítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa?

Az állam által nyújtott pénzügyi támogatás összege legfeljebb 150.000 cseh korona. Alsó összeghatár nincs.

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

A pénzügyi támogatás összege a bizonyított keresetkiesés, az orvosi kezelés költségei, illetve a temetési és tartási költségek összege, és ebből le kell vonni a sértett által más forrásból (például biztosítótársaságtól) kártérítésként kapott valamennyi összeget.

2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kárenyhítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kárenyhítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?

Igen, a sértettnek az adott bűncselekménnyel kapcsolatos magatartását figyelembe veszik a pénzügyi támogatás megítéléséről és annak összegéről szóló döntés meghozatala során. Más tényezőket is beszámítanak, amelyek közé tartozik az, hogy a sértett milyen mértékben tehető felelőssé a kárért, hogy a sértett hozzájárult-e a büntetőeljáráshoz az elkövetővel szemben, hogy a sértett haladéktalanul bejelentette-e a bűncselekményt, és hogy a sértett megtagadta-e a tanúként történő vallomástételt a büntetőeljárásban.

Lap tetejeLap teteje

2.17. Felvehető-e előleg a kárenyhítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

A cseh jog értelmében a pénzügyi támogatásra előleg nem adható. A törvény azonban valóban viszonylag rövid határidőt (három hónap) állapít meg a pénzügyi támogatás iránti kérelem elbírálására. Bizonyos értelemben a pénzügyi támogatásról szóló törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén megítélhető 25.000 cseh korona átalányösszeg töltheti be az előleg szerepét; először ezt az összeget bocsátják rendelkezésre, majd – ha az elszenvedett kár tényleges összegét a kitűzött határidőn belül bizonyítani tudják – a különbözetet is kifizetik.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

Valamennyi bűnüldöző szerv (rendőrség, ügyészek, bírák) köteles tájékoztatni a sértettet a pénzügyi támogatás nyújtásának feltételeiről. A pénzügyi támogatás kérelmezéséhez szükséges formanyomtatványok és egyéb információk a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumától szerezhetők be.

2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

A pénzügyi támogatás iránti kérelem benyújtásához a sértettnek nincs szüksége jogi képviselőre. Ha azonban a sértett úgy kívánja, megbízhat jogi képviselőt, bár maga köteles az ezzel kapcsolatos költségeket viselni. A jogi szolgáltatások igénybevételéhez elegendő pénzügyi eszközzel nem rendelkező személy ilyen ügyben is fordulhat a cseh Ügyvédi Kamarához, hogy rendeljenek ki mellé ügyvédet.

2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet?

A pénzügyi támogatás iránti kérelmet a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumához kell beküldeni: Vyšehradská 16, 128 00 Praha 2.

2.21. Létezik-e más olyan szervezet, amely bűncselekmények sértettjeit támogatja, és amely további felvilágosítást adhat?

A Biztonság Fehér Szövetsége [Bílý kruh bezpečí] nonprofit szervezet, amely bűncselekmények sértettjei részére nyújt segítséget. A szervezet különösen jogi és pszichológiai tanácsadást nyújt a sértetteknek, ideértve az elkövetőtől vagy az államtól kérhető kárenyhítés lehetőségeivel kapcsolatos tájékoztatást. További tájékoztatás a következő honlapon található: www.bkb.cz ceština - English.

További információk

  • A „kárenyhítés” ceština - English fejezet a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapján.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-10-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság