Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Belgium

Utolsó frissítés: 17-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Belgium

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


A frissitett változat megtekinthetö français

F

I

G

Y

E

L

E

M

Ez az oldal a 2004. január 1-jén hatályba lépett jogszabályok jelenlegi állapotát mutatja be; ezeket a jogszabályokat azonban ugyanettől az időponttól a már korábban benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell (a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatait segítő bizottságnál folyamatban lévő kérelmek).

A jogszabályok jelenlegi állapotának megtekintéséhez látogasson el a Service Public Fédéral JUSTICE Deutsch - français - Nederlands (Szövetségi igazságügyi közszolgálat) honlapjára:

a) Válassza a francia vagy holland nyelvet;

b) Kattintson az „Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok” („Geconsolideerde wetgeving„) sorra;

c) A mezőket az alábbiak szerint töltse ki:

Jogszabály fajtája: TÖRVÉNY

Kihirdetés dátuma: 1985-08-01

Közzététel dátuma: 1985-08-06

Hatáskör: MINISZTERELNÖK.

Ezen felül az „Információ” rovatban tekintse meg az „Igazságszolgáltatás A-tól Z-ig” pontot (különösen a „Bűncselekmény áldozata” français PDF File (PDF File 141 KB) és „A szándékosan elkövetett bűncselekmények áldozatainak nyújtott pénzügyi támogatás” français címsorokat).

Tekintse meg továbbá a „Szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatait segítő bizottság” français sort.



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (büntetőeljárás) során? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt? 1.4.
1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékokat kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához? 1.6.
1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg? 1.7.
2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés 2.
2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kárenyhítést? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmeket elszenvedett sértettekre korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Belgiumban, ha a bűncselekményt másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.6.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét? 2.8.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését? 2.9.
2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékokat kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához? 2.10.
2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége? 2.11.
2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása? 2.13.
2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó és/vagy felső határa? 2.14.
2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét? 2.15.
2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása? 2.16.
2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok és a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információk? Van-e külön az erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 2.19.
2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e olyan sértetteket segítő szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat? 2.21.

 

A belga jog szerint az elkövető kárpótlással tartozik. Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, a kárpótlás a bírói testület (bírói hatalom) bírájához benyújtott keresettel érvényesíthető. Az ezen az adatlapon bemutatott rendszer az Államigazgatás (végrehajtói hatalom) által felkínált vagy nyújtott segítséget jelent.

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (büntetőeljárás) során?

A büntetőbírónál kártérítési igénnyel fellépő sértettnek kötelezően és formálisan magánfél minőségben kell eljárnia. Ezt az alaki szabályt a polgári jogi igény bejelentésének nevezzük. Az igazságügyi bíróságoknál vagy rendőrhatóságoknál emelt panasz nem elegendő.

A sértett személy kétféle eljárás közül választhat: igényét bejelentheti keresettel, illetve beavatkozás útján.

A közvádas eljárást elindító, keresettel előterjesztett igénybejelentés két különböző módon történhet: a vizsgálóbírónak átadott polgári jogi igénnyel (a bűnvádi perrendtartás 66-70. cikke) és közvetlen idézéssel (a bűnvádi perrendtartás 64. cikkének 2. albekezdése, illetve 145., 182. és 183. cikke).

A beavatkozással előterjesztett igénybejelentés a leggyakoribb és legolcsóbb eljárás. A sértett beavatkozik az ügyészség által már elindított eljárásba.

1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény?

Keresettel előterjesztett igénybejelentés akkor történik, amikor az ügyet még nem terjesztették az érdemben ítélkező bíró elé. A törvény jogot biztosít a sértettnek a közvádas eljárás elindítására, hogy polgári jogi igényével a büntetőbírósághoz fordulhasson anélkül, hogy az ügyészségtől függene.

Lap tetejeLap teteje

Beavatkozással előterjesztett igénybejelentés akkor történik, amikor az ügyet már az érdemben ítélkező bíró elé terjesztették. Az igénybejelentés a közvádas eljárás elindításától az érdemben első fokon ítélkező bíró előtt folytatott tárgyalás lezárásig fogadható el (a bűnvádi perrendtartás 67. cikke).

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

Amint azt a neve is jelzi, a vizsgálóbírónak átadott polgári jogi igényt a vizsgálóbírónál kell előterjeszteni, függetlenül attól, hogy megbízták-e már a bírói vizsgálattal vagy sem. A polgári jogi igény bejelentésére irányuló panasztételnek nincsenek formai megkötései. A vizsgálóbíró azt jegyzőkönyvbe veszi. A magánfél azonban köteles pontosan közölni azokat a tényállásokat, amelyek miatt igényt támaszt. Amikor a polgári jogi igény bejelentésével megindul a közvádas eljárás, a magánfél köteles letétbe helyezni a bíróság hivatalánál az eljárási költségek fedezéséhez feltételezetten szükséges összeget.

Közvetlen idézést esetén a sértett személy az illetékességi szabályok szerint és az idézésre megszabott határidők betartásával a bírósági jegyző útján idézést intéz a büntetőtörvényszék vagy a rendőrbíróság előtt történő megjelenésre. Az idézés ismerteti a tényállásokat. Bizonyos esetekben az idézés nem lehetséges (politikai és sajtóbűncselekmények és vétségek, Fellebbviteli Bíróság, fiatalkorúak bírósága).

Beavatkozással előterjesztett igénybejelentés az érdemben ítélkező bíró előtt történik. Ingyenes és szóban megtehető.

Lap tetejeLap teteje

A beavatkozással előterjesztett igénybejelentéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a rendőrbíróságon, illetve a büntetőtörvényszéken – amennyiben az a közvádas eljárást jegyzőkönyvbe vett idézés keretében folytatja (a bűnvádi perrendtartás 216.c. és 216.d. cikke) – a sértett személy a bíróság hivatalához benyújtott keresettel fordulhat a büntető joghatósához (a büntetőeljárási kódex bevezető címének 4. cikke).

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt?

A kérelemben pontosan meg kell határozni a károkat. A kérelem az eljárás folyamán kiegészíthető.

1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

A részleteket lásd a „Jogsegély – Belgium” címszó alatt.

1.6. Milyen bizonyítékokat kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

A kár mértékének, illetve a mulasztás (vétség) és e kár közötti oksági kapcsolat bizonyításához minden jogi eszköz előterjeszthető.

1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg?

A bűncselekmény áldozatai nem kapnak különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához. Mindazonáltal a sértett jogsegélyben részesülhet, amennyiben pénzeszközei nem teszik lehetővé számára, hogy az ítéletek és végzések végrehajtásával kapcsolatos cselekmények költségeit viselje (Törvényszéki kódex 665. cikke) (lásd a „Jogsegély – Belgium” címszót).

Lap tetejeLap teteje

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kárenyhítést?

Kárenyhítésért a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatait segítő bizottsághoz lehet folyamodni.

Az alkalmazandó szabály az adózási és egyéb intézkedésekről szóló, 1985. augusztus 1-jei törvény (a továbbiakban: a törvény) III. fejezetének II. szakasza: „A szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak nyújtott állami támogatás”.

2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

A kárenyhítési lehetőség azokra a személyekre korlátozódik, akik szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekményt szenvedtek el. Ez elviekben a szándékos törvénysértéseket jelenti. A bizottság azonban szabadon dönthet arról, hogy a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény fogalmát miként értelmezi (a törvény 31. cikkének 1. pontja).

2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmeket elszenvedett sértettekre korlátozódik?

A lehetőség azokra a személyekre korlátozódik, akik testi sérülést vagy jelentős testi sérülést szenvedtek el (a törvény 31. cikkének 1. pontja).

Segítségért folyamodhatnak továbbá:

  1. a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény következtében hosszan tartó orvosi vagy gyógykezelésre szoruló kiskorú gyermek apja és anyja, vagy az ilyen kiskorút eltartó személyek (a törvény 31. cikkének 3 pontja), illetve
  2. olyan több mint egy éve eltűnt áldozat esetében, akiről feltételezhető, hogy eltűnése minden valószínűség szerint szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény következménye, az áldozat hozzátartozói a második rokonsági fokig vagy a vele korábban tartósan egy háztartásban élő hozzátartozók (a törvény 31. cikkének 4. pontja).

A bizottság kiegészítő támogatást adhat, ha a támogatás megadását követően a kár nyilvánvalóan súlyosbodott (a törvény 37. cikke).

Lap tetejeLap teteje

2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?

Erőszakos bűncselekmény következtében elhalálozott személy esetében a hozzátartozók és a vele korábban tartósan egy háztartásban élő személyek kaphatnak támogatást (a törvény 31. cikkének 2. pontja).

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

A támogatás nem korlátozódik meghatározott állampolgárságú személyekre vagy meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre. Mindazonáltal feltétel, hogy az erőszakos bűncselekmény elkövetésének időpontjában a sértett belga állampolgársággal vagy a Királyság területére belépési, tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezzen (a törvény 31.a. cikkének 2. pontja).

Kivétel: támogatást kaphatnak azok a sértettek, akik az erőszakos bűncselekmény elkövetésének időpontjában jogtalanul tartózkodnak a Királyságban, viszont az emberkereskedelemmel kapcsolatos vizsgálat keretében később meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyt kapnak az Idegenrendészeti Hivataltól (a törvény 31.a. cikkének 2. pontja).

2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Belgiumban, ha a bűncselekményt másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az erőszakos bűncselekményt Belgiumban kövessék el (a törvény 31.a. cikkének 1. pontja).

Lap tetejeLap teteje

Kivétel: külföldön elkövetett erőszakos bűncselekmény esetén meghatározott hivatalos szolgálatot teljesítő személyek kaphatnak támogatást (a törvény 31.a. cikkének 1. pontja). Ezek a személyek az alábbi szolgálatok tagjai:

  1. rendőrségi szervek,
  2. „Állambiztonsági” hivatal külszolgálatai,
  3. fegyveres erők személyzete és a Szövetségi Védelmi Szolgálat polgári alkalmazottai,
  4. polgári védelem szolgálatai,
  5. tűzoltószolgálatok,
  6. Büntetés-végrehajtási Főigazgatóság külszolgálatai.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

A támogatáshoz a bűncselekményt nem kötelező bejelenteni a rendőrségen (kivételek: lásd a 2.10 és a 2.17 pont alatti válaszokat).

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

Két eset lehetséges (a törvény 31.a. cikkének 3. pontja):

  1. Amennyiben az elkövető ismert, támogatás csak a közvádas eljárásban hozott jogerős döntés után nyújtható.
  2. Amennyiben az elkövető ismeretlen, támogatás csak a bűnvádi eljárás megszüntetése után nyújtható. Kivétel: A polgári jogi igény bejelentésétől számított egy év elteltével a támogatás a bűnvádi eljárás megszüntetése nélkül is megadható.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Amennyiben a támadó személyazonosságát megállapították, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését. A kérelem alátámasztására bizonyítékot kell előterjeszteni arról, hogy a kérelmező polgári jogi igényt jelentett be, közvetlen idézéshez folyamodott, vagy polgári bíróságon pert indított (a törvény 31.a. cikkének 3. pontja).

Lap tetejeLap teteje

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékokat kell előterjeszteni a kérelem alátámasztásához?

Akkor is kapható támogatás, ha az elkövető személyazonossága nem ismert (a törvény 31.a. cikke 3. pontjának második albekezdése). Bizonyítékot kell előterjeszteni arról, hogy a kérelmező polgári jogi igényt jelentett be (a törvény 31.a. cikke 3. pontjának első albekezdése).

A bizottság azonban úgy ítélheti meg, hogy elegendő a feljelentés vagy az, hogy a kérelmező áldozati minőséget szerez (a törvény 31.a. cikke 3. pontjának második albekezdése).

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

A kérelmet három éven belül lehet benyújtani. A határidő az esettől függően a bűnvádi eljárás megszüntetéséről szóló első döntéstől, a vizsgálóbírói döntéstől, a közvádas eljárásban hozott jogerős döntés napjától vagy attól a naptól kezdődik, amitől számítva a közvádas eljárásban hozott döntés után a polgári érdekekről döntés születik (a törvény 31.a. cikkének 4. pontja).

Elévülés terhe mellett a kiegészítő támogatásra irányuló kérelem a támogatás folyósításának dátumától számított tíz évig nyújtható be (a törvény 37. cikke).

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

A bizottság kizárólag az elszenvedett kár következő elemeit veszi alapul (a törvény 32. cikkének (1) bekezdése):

Lap tetejeLap teteje

  1. erkölcsi kár, a múló vagy maradandó rokkantság figyelembevételével;
  2. orvosi és kórházi költségek, beleértve a művégtagok költségeit;
  3. múló vagy maradandó rokkantság;
  4. az ideiglenes vagy állandó munkaképtelenségből eredő keresetkiesés vagy -csökkenés;
  5. testi elcsúfítás;
  6. eljárási költségek 4000 euró erejéig;
  7. anyagköltségek 1250 euró erejéig;
  8. egy vagy több iskolaév kieséséből eredő kár.

Az elhunyt áldozat hozzátartozóinak nyújtandó támogatás megítéléséhez a bizottság kizárólag az elszenvedett kár következő elemeit veszi alapul (a törvény 32. cikkének (2) bekezdése):

  1. erkölcsi kár;
  2. orvosi és kórházi költségek;
  3. tartásdíj kiesése azon személyek esetében, akiket az áldozat az elhalálozásakor eltartott;
  4. temetési költségek 2000 euró erejéig;
  5. eljárási költségek 4000 euró erejéig;
  6. egy vagy több iskolaév kieséséből eredő kár.

Az olyan gyermeket eltartó személyeknek nyújtandó támogatás megítéléséhez, akinek szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény következtében hosszan tartó orvosi vagy gyógykezelésre van szüksége, illetve az eltűnt sértett hozzátartozóinak nyújtandó támogatás megítéléséhez a bizottság kizárólag az elszenvedett kár következő elemeit veszi alapul (a törvény 32. cikkének (3) bekezdése):

  1. erkölcsi kár;
  2. orvosi és kórházi költségek;
  3. eljárási költségek 4000 euró erejéig.
2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A támogatás összegét a bizottság valamely három főből álló tanácsa, amelynek elnöki tisztét egy bíró tölti be, méltányossági alapon állapítja meg (a törvény 33. cikke (1) bekezdésének első albekezdése).

Lap tetejeLap teteje

2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó és/vagy felső határa?

Az adható legkisebb összeg 500 euró. A legmagasabb összeg 62 000 euró (a törvény 33. cikkének (2) bekezdése).

A kiegészítő támogatás összege legfeljebb 62 000 euró lehet, amelyből levonják a már megadott támogatás összegét (a törvény 37. cikke).

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

A megítélt támogatásból levonják a sértett által azonos kárért, de más forrásból kapott vagy járó kártérítést (a törvény 31.a. cikkének 5. pontja).

2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?

A bizottság többek között figyelembe veheti az alábbiakat (a törvény 33. cikke (1) bekezdésének második albekezdése):

  • a kérelmező magatartását, amennyiben az közvetlenül vagy közvetve hozzájárult a kár keletkezéséhez vagy annak súlyosbodásához;
  • a kérelmező és az elkövető közötti kapcsolatot.
2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

A bizottság gyorssegélyt adhat, ha a támogatás bármilyen késedelmes folyósítása jelentős kárt okozhat a kérelmezőnek, tekintettel annak pénzügyi helyzetére (a törvény 36. cikkének első albekezdése).

Lap tetejeLap teteje

A gyorssegély iránti kérelem azonnal benyújtható, amint a kérelmező feljelentést tett vagy polgári jogi igényt jelentett be (a törvény 36. cikkének harmadik albekezdése).

Az 500 eurót meghaladó kár esetében a gyorssegély megadása esetenként és kérelmezőnként történik, és összege 15 000 euróban korlátozott (a törvény 36. cikkének második albekezdése).

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok és a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információk? Van-e külön az erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

A szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információk az alábbi helyen szerezhetők be:

La Commission pour l'aide financière aux victimes d'actes intentionnels de violence

/A szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottság/

Postacím: Waterloolaan 115, 1000 Brussel;

Iroda: Hallepoortlaan 5-8, 1060 Brussel;

Telefonszám (francia nyelven): +32 (0)2 542 08 vagy +32 (0)2 542 72 44;

Telefonszám (holland nyelven): +32 (0)2 542 72 18, +32 (0)2 542 72 24 vagy +32 (0)2 542 72 29

Fax: +32 (0)2 542 72 40;

Félfogadási idő: munkanapokon 9.00 órától 11.45-ig és 14 órától 16.30-ig.

2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

A kérelem benyújtásához jogsegély vehető igénybe (lásd a „Jogsegély - Belgium” címszót).

Lap tetejeLap teteje

A bizottság által folytatott eljárás ingyenes.

A sértettnek nem kötelező jelen lennie, vagy ügyvéddel képviseltetnie magát a tárgyaláson.

A sértett egy állami szerv vagy egy e célból felhatalmazással rendelkező szervezet megbízottját segítségképpen magával hozhatja (lásd a 2.21 pontot).

2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet?

A pénzsegély, gyorssegély vagy kiegészítő támogatás iránti kérelmet két példányban kell elkészíteni, és a bizottság titkárságán vagy a titkársághoz címzett postai ajánlott levélben kell benyújtani.

Postacím: Waterloolaan 115, 1000 Brussel;

Iroda: Hallepoortlaan 5-8, 1060 Brussel;

Félfogadási idő: munkanapokon 9.00 órától 11.45-ig és 14 órától 16.30-ig.

2.21. Létezik-e olyan sértetteket segítő szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat?

Belgiumban az áldozatsegítő politika különböző szereplőket érint.

A rendőri szervek úgynevezett rendőri segítséget nyújtanak az áldozatoknak, nevezetesen azzal, hogy ellátják őket a szükséges felvilágosítással.

A jogi segítők, akik az Egyeztető Intézmények személyzetének tagjai, az illetékes bíróknak nyújtanak segítséget azzal, hogy tanácsokkal látják el a peres eljárásokba bevont személyeket.

Az áldozatsegítő szolgálatok egyéni lelki és szociális segítséget nyújtanak az áldozatoknak és hozzátartozóiknak. Ezek a szervezetek az áldozatok pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottságnál is segítséget nyújthatnak a sértetteknek. E szolgálatok címét az alábbi helyeken tudakolhatja meg:

  1. a Service public fédéral Justice-nél (Boulevard de Waterloo 115, 1000 Bruxelles, +32 (0)2 542 65 11),
  2. az egyeztető intézményeknél,
  3. a rendőrségi szerveknél,
  4. a HUY-i áldozatsegítő szolgálatnál (Rue Rioul 22-24, 4500 HUY, +32 (0)85 21 65 65) az ország francia ajkú része esetében,
  5. Steunpunt Algemeen Welzijnswerk, Afdeling slachtofferhulp (Diksmuidelaan 50, 2600 BERCHEM, +32 (0)3 366 15 40) az ország holland ajkú része esetében,
  6. vagy a „A bűncselekmények áldozatainak jogai” brosúrából.

További információk

  • Vannak-e más lehetőségek az elkövető által nyújtott kárenyhítésre?

A királyi ügyész dönthet úgy, hogy nem indít eljárást az elkövető ellen, amennyiben az bizonyos feltéteknek eleget tesz. Az első feltétel, amit az elkövetőnek teljesítenie kell, és amely az áldozat közvetlen érdekében áll, a kárenyhítés vagy a kártérítés. Ezt a különleges eljárást büntetőügyekben folytatott közvetítésnek nevezik. Csak azon bűncselekmények esetében lehetséges, amelyeknél a királyi ügyész úgy ítéli meg, hogy nem szükséges két évet meghaladó szabadságvesztést kérni (a Büntetőjogi kódex 216.b. cikke). Az eljárás a büntetőügyekben folytatott közvetítésért felelős ügyészi hivatal bírája előtt zajlik. Az elkövetőnek és az áldozatnak megállapodásra kell jutnia a kárenyhítésről. Ezt a megállapodást jegyzőkönyvbe veszik. Amennyiben az elkövető nem teljesíti maradéktalanul a megszabott feltételeket, a sértett a polgári bíróságon kártérítési keresetet indíthat a bűncselekmény miatt elszenvedett kár megtérítése iránt, vagy magánjogi követelést támaszthat.

  • Megtekinthetők-e a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottság döntései?

A Pénzügyi támogatással foglalkozó bizottság français határozatai a Service public fédéral Justice Deutsch - français - Nederlands honlapján tekinthetők meg.

  • Olvasható-e az áldozatoknak nyújtott pénzügyi támogatást szabályozó joganyag?

Az alkalmazandó szabály az adózási és egyéb intézkedésekről szóló 1985. augusztus 1-jei törvény III. fejezetének II. szakasza. A joganyag a Service public fédéral Justice Deutsch - français - Nederlands honlapján elolvasható:

- Válassza a francia vagy holland nyelvet,

- Kattintson az „Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok” („Geconsolideerde wetgeving”) sorra,

- A mezőket az alábbiak szerint töltse ki:

    • Jogszabály fajtája: TÖRVÉNY
    • Kihirdetés dátuma: 1985-08-01
    • Közzététel dátuma: 1985-08-06
    • Hatáskör: MINISZTERELNÖK.

- Olvassa el a törvény 28-41. cikkét.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság