Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Ausztria

Utolsó frissítés: 09-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Ausztria

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása az elkövető által 1.
1.1. Milyen feltételek mellett követelhetek kártérítést büntetőeljárásban az elkövetőtől? 1.1.
1.2. Az eljárás során mikor kell érvényesítenem a kártérítési követelést? 1.2.
1.3. Miként és hol kell a követelést érvényesíteni? 1.3.
1.4. Miként kell előterjesztenem a kártérítési igényemet (a teljes összeg megadásával vagy egyedi tételekre lebontva)? 1.4.
1.5. Rendelkezésre áll-e jogi segítségnyújtás az eljárás előtt vagy alatt? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell szolgáltatnom az érvényesíteni kívánt igény alátámasztására? 1.6.
1.7. Létezik-e valamilyen sajátos támogatás a bíróság által megítélt, az elkövető részéről a sértettnek fizetendő kártérítés végrehajtására? 1.7.
2. Bűncselekmények áldozatainak az állam vagy állami intézmények által történő kártalanítása 2.
2.1. Fennáll-e lehetőség a bűncselekmények áldozatainak az állam vagy állami intézmények általi kártalanítására? 2.1.
2.2. Ez az állami kártalanítás csak meghatározott bűncselekmények áldozatainak áll rendelkezésére? 2.2.
2.3. Ez az állami kártalanítás csak azon személyeknek jár, akik meghatározott fajtájú sérelmet szenvedtek el? 2.3.
2.4. Ha az áldozat meghal, jogosultak-e kártérítés követelésére rokonai vagy az általa eltartottak? 2.4.
2.5. Függ-e a kártérítési igény az állampolgárságtól vagy meghatározott állandó lakóhelytől? 2.5.
2.6. Kérhetek-e kártérítést, ha a bűncselekményt más államban követték el? Milyen feltételekkel? 2.6.
2.7. Szükséges-e jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. Be kell-e a kérelem előterjesztésével várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás befejeződését? 2.8.
2.9. Eredetileg azon személy ellen kell az igényt előterjeszteni, akiről bebizonyosodik, hogy a sérelmet okozta? 2.9.
2.10. Kérhető-e állami segítség abban az esetben is, ha az elkövető személyazonossága ismeretlen, vagy nem ítélték el? 2.10.
2.11. A kártérítési igényt megadott határidőn belül kell előterjeszteni? 2.11.
2.12. Mely sérelmek vonatkozásában érvényesíthetek kártérítést? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kártérítés kiszámítása 2.13.
2.14. Létezik-e az állami kártérítés vonatkozásában legkisebb és legnagyobb összeg? 2.14.
2.15. Számításba veszik-e az általam máshonnan (pl. biztosítás alapján) kapott vagy járó kártérítési kifizetéseket az állami kártérítés kiszámításakor? 2.15.
2.16. Létezik-e bármiféle egyéb szempont – például a sérelmet okozó bűncselekménnyel kapcsolatos magatartásom –, mely meghatározza, hogy fogok-e állami támogatást kapni, illetve hogy az állami támogatás kiszámítása miként történik? 2.16.
2.17. Van-e lehetőség kártérítési előleg kifizetésére? Milyen feltételekkel? 2.17.
2.18. Hol szerezhetem be az állami kártérítés iránti követelés előterjesztéséhez szükséges igénylőlapokat és hol kaphatok az érvényesítéssel kapcsolatban további információkat? Létezik-e erre kijelölt telefonos ügyfélszolgálat vagy internetes oldal? 2.18.
2.19. Kérhetek-e jogi segítségnyújtást a kártérítési igényem érvényesítéséhez? 2.19.
2.20. Hova kell benyújtanom a kérelmet? 2.20.
2.21. Kaphatok-e további tanácsot a bűncselekmények áldozatainak megsegítését felvállaló szervezetektől? 2.21.

 

1. Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása az elkövető által

1.1. Milyen feltételek mellett követelhetek kártérítést büntetőeljárásban az elkövetőtől?

A büntetőeljárásban a bűncselekmény miatt sérelmet szenvedett személyeknek lehetőségük van kártérítés érvényesítésére annak kijelentésével, hogy a büntetőeljárásban félként kívánnak részt venni az érvényesítés érdekében A kártérítés kérhető az áldozat által az államilag üldözött bűncselekmény eredményeként elszenvedett anyagi veszteségek vonatkozásában. Ehhez nem elegendő az, hogy a pénzben kifejezhető veszteséget nem eredményező eszmei érdekek sérültek.

1.2. Az eljárás során mikor kell érvényesítenem a kártérítési követelést?

§ 47 Abs. A Büntetőeljárási törvénykönyv 47. szakaszának (1) első bekezdése előírja, hogy a sértett a bűncselekményből eredő magánjogi jogait a bírósági eljárás megindulásáig terjessze elő. Az ítélkezési gyakorlat azonban lehetővé teszi a sértettnek, hogy bekapcsolódjon az eljárásba.

1.3. Miként és hol kell a követelést érvényesíteni?

A sértettnek a bűncselekményből eredő magánjogi jogok érvényesítése érdekében történő beavatkozása (magánfélként történő beavatkozás) nem képez keresetet, azaz formailag nem összehasonlítható a polgári jog alapján indított keresettel. Elegendő – egy alakiságokhoz nem kötött – nyilatkozat az elszenvedett károsodásért történő kártérítés igényléséről és evégett a büntetőeljárásban félként való részvételről. A Büntetőeljárási törvénykönyv nem állapít meg külön eljárást a magánfélként történő részvételre. Ehelyett az ügy bejelentésekor szóban jegyzőkönyvbe mondhatja, a tanúknak a rendfenntartó szervek (rendőrség, csendőrség) vagy az előkészítő bírósági tárgyaláson a vizsgálóbíró általi meghallgatásakor, vagy – lásd az 1.2 pontot – a bírósági eljárás során is. A félként való fellépés írásbeli bejelentéséhez szintén nem szükséges ügyvédi képviseletet igénybe venni. Az említett bejelentés megadja a sértettnek a magánféli jogállást (a Büntetőeljárási törvénykönyv 47. szakaszának (1) bekezdése) és ezt követően a büntetőeljárásban félként vesz részt

Lap tetejeLap teteje

1.4. Miként kell előterjesztenem a kártérítési igényemet (a teljes összeg megadásával vagy egyedi tételekre lebontva)?

Az eljárásban magánfélként történő részvételre vonatkozó nyilatkozatban nem kell megadni a kért kártérítés tényleges összegét, azonban természetesen hasznos a követelt összeg megjelölése. Ha az igények különféle ténybeli körülményeken és jogalapokon nyugszanak (például kórházi költségek és a fájdalomdíj), legkésőbb a bírósági eljárásban meg kell határozni a kért összeget.

1.5. Rendelkezésre áll-e jogi segítségnyújtás az eljárás előtt vagy alatt?

Függetlenül attól, hogy a büntetőeljárás megindult-e, a sértetteknek az „első ügyvédi vélemény” keretében ingyenes jogi tanácsadás áll rendelkezésükre minden kerületi bíróságon. Továbbá a büntetőeljárásokban közreműködő valamennyi hatóságnak el kell magyaráznia a sértettek számára jogaikat (a Büntető törvénykönyv 47a szakaszának (1) bekezdése), folyamatosan tájékoztatniuk kell őket a folyó büntetőeljárásról, amennyiben kétség merül fel abban, hogy arról tudomással bírnak (a Büntető törvénykönyv 365. szakaszának (1) bekezdése) és hivatali eljárásuk részeként figyelembe kell venniük az általuk a bűncselekmény eredményeként elszenvedett sérelmeket és a magánjogi következményekkel járó bármely más lényeges körülményt (a Büntető törvénykönyv 365. cikkének (1) bekezdése).A büntetőeljárásban magánfélként eljáró sértettet képviselheti ügyvéd, bár az ügyvédi képviselet nem kötelező. A kiskorú veszélyeztetése és fajtalanság kiskorú áldozatai az eljárás során – a feljelentéstől a büntetőeljárás lezáródásáig – jogosultak ingyenes ügyvédi képviseletre, egyfajta „eljárási támogatásként” Nincsen azonban általános költségmentességi rendelkezés a magánfélként eljáró felek ügyvédi képviseletére.

Lap tetejeLap teteje

1.6. Milyen bizonyítékot kell szolgáltatnom az érvényesíteni kívánt igény alátámasztására?

A bíróságnak hivatali eljárása során figyelembe kell vennie a bűncselekmény eredményeként elszenvedett sérelmeket és a magánjogi következményekkel járó bármely más lényeges körülményt (a Büntető törvénykönyv 365. cikkének (1) bekezdése). A bíróságnak további egyszerű bizonyítást is le kell folytatnia, ha a büntetőeljárásban a bíróság előtt fekvő bizonyítékok nem elegendőek a kártérítési igény megfelelő elbírálásához (a Büntetőeljárási törvénykönyv 366. szakaszának (2) bekezdése). Az osztrák büntetőeljárásban és a cselekmény következtében elszenvedett és a büntetőeljárás keretében érvényesített kártérítési igényekre (Adhäsionsverfahren) a nyomozati elv vonatkozik, ami annyit jelent, hogy a bíróságnak hivatalból kell a tényállást megállapítania ahelyett, hogy a felekre hárulna a bizonyítás. Ezért a bíróságra hárul a kártérítés kérdésében való döntéshozatalhoz szükséges bizonyítás lefolytatása.

1.7. Létezik-e valamilyen sajátos támogatás a bíróság által megítélt, az elkövető részéről a sértettnek fizetendő kártérítés végrehajtására?

A bűncselekmények áldozatai részére az osztrák Igazságügyi Minisztérium által támogatott és a jogi és lelki segítségnyújtásra és tanácsadásra is kiterjedő eljárási kíséreti szolgáltatást igény esetén ajánlják fel, a büntetőeljárás teljes időtartama alatt, annak befejeződéséig. A bűncselekmények áldozatainak e támogatása nem terjed ki a későbbi polgári ügyre vagy a megítélt kártérítés végrehajtására (végrehajtási eljárás). 

Lap tetejeLap teteje

Meg kell azonban jegyezni, hogy a végrehajtási eljárások során a bíróság általában tárgyalás tartása nélkül hozza meg döntését, emiatt alapjában nincsen lehetőség a bűncselekmény áldozatának kikérdezésére. Azon néhány esetben, amelyben a törvény kihallgatást ír elő, ez történhet szóban vagy írásbeli nyilatkozatban is. Az ilyen szóbeli kihallgatás lefolytatható – a felhatalmazott képviselő és a hatósági tanú jelenlétében – a többi kikérdezendő személy egyidejű jelenléte nélkül is. Ez kizárja az összeütközést az áldozat és az elkövető között.

2. Bűncselekmények áldozatainak az állam vagy állami intézmények által történő kártalanítása

2.1. Fennáll-e lehetőség a bűncselekmények áldozatainak az állam vagy állami intézmények általi kártalanítására?

Az állami támogatást a bűncselekmények áldozatainak történő segítségnyújtásról szóló, 1972. július 9-i szövetségi törvény (Hivatalos Osztrák Szövetségi Közlöny, 1972/288) alapján nyújtják (a továbbiakban: a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény – VOG).

2.2. Ez az állami kártalanítás csak meghatározott bűncselekmények áldozatainak áll rendelkezésére?

Az állami támogatás vonatkozásában a meghatározó tényező az, hogy a sértett jogellenes és szándékos, hat hónapnál hosszabb idejű szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény áldozata legyen.

2.3. Ez az állami kártalanítás csak azon személyeknek jár, akik meghatározott fajtájú sérelmet szenvedtek el?

A szabály az, hogy a 2.2. pontban körülírt bűncselekménynek tényleges testi sérülését vagy az áldozat egészségének károsodását kellett előidéznie. 

Lap tetejeLap teteje

A keresőképessége csökkenése miatt a támogatást a keresetkiesés vonatkozásában csak akkor fogják megadni, ha ez az állapot legalább hat hónapig fennmarad, vagy ha a Büntető törvénykönyvben megállapított súlyos testi sérülés áll fenn.

2.4. Ha az áldozat meghal, jogosultak-e kártérítés követelésére rokonai vagy az általa eltartottak?

A VOG alapján a túlélő eltartottak ugyancsak jogosultak kártérítésre.

2.5. Függ-e a kártérítési igény az állampolgárságtól vagy meghatározott állandó lakóhelytől?

Az osztrák állampolgárokat a támogatás attól függetlenül megilleti, hogy a bűncselekmény hol történt. Továbbá az Európai Gazdasági Térség polgárai jogosultak kártérítés igénylésére az Ausztriában elszenvedett károsodásért. Az Ausztrián kívül elszenvedett sérülések vonatkozásában a meghatározó tényező az, hogy –összhangban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott letelepedési és mozgásszabadsággal – az állandó lakóhelynek Ausztrián belül kell lennie.

2.6. Kérhetek-e kártérítést, ha a bűncselekményt más államban követték el? Milyen feltételekkel?

A 2.5 pontban. meghatározottak szerint egyes körülmények fennállása esetén a külföldön elkövetett bűncselekmények vonatkozásában is fizetnek kártérítést.

2.7. Szükséges-e jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

A kérelmezők kötelesek közreműködni a bűncselekmény felderítésében és az elkövető kézrekerítésében. Nem jár a támogatás, ha az áldozat szándékosan mulasztja el a segítségnyújtást.

Lap tetejeLap teteje

2.8. Be kell-e a kérelem előterjesztésével várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás befejeződését?

A VOG alapján a kérelmeket a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás állásától függetlenül elő lehet terjeszteni.

2.9. Eredetileg azon személy ellen kell az igényt előterjeszteni, akiről bebizonyosodik, hogy a sérelmet okozta?

A VOG alapján történő állami támogatás elnyerése érdekében nem kell a tettest először a polgári jog alapján perelni.

Azonban a VOG alapján történő állami támogatás összegének kiszámításakor számításba kell venni az elkövető által már teljesített minden kártérítési kifizetést.

2.10. Kérhető-e állami segítség abban az esetben is, ha az elkövető személyazonossága ismeretlen, vagy nem ítélték el?

Állami támogatás olyan esetben is adható, ha az elkövető ismeretlen, feltéve, hogy minden valószínűséggel a 2.2 pontban meghatározott bűncselekményt követték el.

2.11. A kártérítési igényt megadott határidőn belül kell előterjeszteni?

Az elkövetés időpontjától számított hat hónap, valamint két év az a határidő, amelyen belül az egyedi támogatás iránti kérelmeket be lehet terjeszteni. A később előterjesztett kérelmekre a támogatást rendszerint a kérelem előterjesztését követő hónaptól kezdődően adják meg.

Lap tetejeLap teteje

2.12. Mely sérelmek vonatkozásában érvényesíthetek kártérítést?

A VOG a következő támogatási formákat szabályozza:

  • a keresetveszteség vagy kieső tartásdíj megtérítése
  • orvosi ellátás
  • ortopéd kezelés
  • rehabilitáció
  • gondozási vagy vaksági járadék
  • temetési költségek megtérítése.
2.13. Hogyan történik a kártérítés kiszámítása

A 2.12 pontban meghatározott állami támogatások főként a polgári jogi szempontokhoz (a kártérítésre vonatkozó polgári jogi szabályokhoz) igazodnak.

A keresetkiesés vagy kieső tartásdíj megtérítése miatti kártérítés megítélésekor a cselekmény eredményeként bekövetkezett jövedelemkiesést egy rögzített felső mértékig térítik meg. A támogatás gondozási vagy vaksági járadék alakjában történő megadásakor az ezen felüli gondozási költségek egy rögzített arányú összegét térítik meg.

2.14. Létezik-e az állami kártérítés vonatkozásában legkisebb és legnagyobb összeg?

Alapjában az állami támogatás vonatkozásában nincsen felső vagy alsó határ. A keresetveszteség vagy kieső tartásdíj megtérítése vonatkozásában azonban havi jövedelmi határokat állapítottak meg.

2.15. Számításba veszik-e az általam máshonnan (pl. biztosítás alapján) kapott vagy járó kártérítési kifizetéseket az állami kártérítés kiszámításakor?

A VOG alapján járó támogatás kiszámításakor figyelembe veszik az elkövető által fizetett kártérítést, az állami járadékokat és a kötelező társadalombiztosítás alapján járó kártérítési kifizetéseket. Figyelmen kívül hagyják azonban a magán balesetbiztosításból származó kifizetéseket.

Lap tetejeLap teteje

2.16. Létezik-e bármiféle egyéb szempont – például a sérelmet okozó bűncselekménnyel kapcsolatos magatartásom –, mely meghatározza, hogy fogok-e állami támogatást kapni, illetve hogy az állami támogatás kiszámítása miként történik?

A VOG megállapítja azokat a szokásos körülményeket, amelyek az állami támogatás visszautasítását vagy csökkentését eredményezhetik (például a bűncselekményben való részesség, garázdaság, a kár/sérelem enyhítésének elmulasztása - lásd a 2.7 pontot is).

2.17. Van-e lehetőség kártérítési előleg kifizetésére? Milyen feltételekkel?

Pénzügyi szükséghelyzetben a kártérítés megelőlegezhető.

2.18. Hol szerezhetem be az állami kártérítés iránti követelés előterjesztéséhez szükséges igénylőlapokat és hol kaphatok az érvényesítéssel kapcsolatban további információkat? Létezik-e erre kijelölt telefonos ügyfélszolgálat vagy internetes oldal?

A VOG-ról szóló információkért keresse fel a Szövetségi Társadalombiztosítási, Nemzedéki és Fogyasztóvédelmi Minisztérium internetes oldalát és kattintson a Leistungen/Behinderung/Entschädigung Deutsch - English (Szolgáltatások/Fogyatékok/ Kártérítés) linkre. A VOG alapján az állami támogatás formanyomtatvány nélkül igényelhető.

2.19. Kérhetek-e jogi segítségnyújtást a kártérítési igényem érvényesítéséhez?

A VOG rendelkezéseinek végrehajtásáért felelős hatóság természetesen készséggel nyújt tanácsot az állami támogatási lehetőségekről és segít a kérelem elkészítésében is.

A VOG keretében azonban ügyvédi szolgáltatások igénybevétele nem lehetséges.

2.20. Hova kell benyújtanom a kérelmet?

A kérelmeket a Bundessozialamthoz (a társadalmi jólét szövetségi hivatala) kell címezni, amelynek minden tartományban van kirendeltsége. A külföldön lakó kérelmezőknek a bécsi kirendeltséghez kell kérelmüket küldeniük, a Babenbergerstraße 5, 1010 Wien címre.

2.21. Kaphatok-e további tanácsot a bűncselekmények áldozatainak megsegítését felvállaló szervezetektől?

Jelenleg a bűncselekmények áldozatainak megsegítésével foglalkozó legfőbb szervezetet, a Weiße Ringet (Fehér Gyűrű) érdemes megemlíteni. További információkért keresse fel internetes oldalukat (Weisser Ring: Die Kriminalitätsopferhilfe Deutsch) (Fehér Gyűrű – segítség a bűncselekmények áldozatainak).

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 09-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság