Európai Bizottság > EIH > Bírósághoz fordulás > Portugália

Utolsó frissítés: 25-09-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bírósághoz fordulás - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Amennyiben jogvitába kerül egy céggel, szakemberrel, a munkaadójával, családtaggal vagy bármely más személlyel, lakóhelye szerinti országban vagy külföldön, a jogvita rendezése során több kérdés merülhet fel, köztük az alábbiak:



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Feltétlenül bírósághoz kell fordulnom? 1.
2. Még időben fordulok bírósághoz? 2.
3. Portugál bírósághoz kell fordulnom? 3.
4. Amennyiben igen, ténylegesen melyik bírósághoz kell fordulnom Portugáliában, ha figyelembe vesszük lakóhelyemet, a másik fél lakóhelyét, illetve a kereset egyéb, az igazságszolgáltatás helyére vonatkozó elemeit? 4.
5. Melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban tekintettel a keresetem jellegére és a pertárgy értékre? 5.
6. Személyesen is benyújthatom a keresetet vagy szükségem van közvetítőre, például ügyvéd közreműködésére? 6.
7. Ténylegesen hová kell fordulnom: a bíróság recepciójához, titkárságához vagy bármely más hivatalhoz? 7.
8. Milyen nyelven szövegezhetem meg a keresetemet? A keresetet intézhetem szóban vagy mindenképpen írásban kell, hogy benyújtsam? Benyújthatom faxon vagy elektromos postán? 8.
9. Vannak speciális formanyomtatványok, amelyekkel bírósághoz lehet fordulni, illetve amennyiben ilyen nem létezik, milyen módon lehet egy keresetet elindítani? Vannak bizonyos elemek, amelyeknek kötelező jelleggel kell szerepelniük a keresetlevélben? 9.
10. Kell illetéket fizetni a bíróságnak? Amennyiben igen, mikor kell azt megfizetni? Az ügyvédnek az eljárás elejétől kezdve kell tiszteletdíjat fizetni? 10.
11. Részesülhetek jogsegélyben? (Lásd a (Jogsegély) témát) 11.
12. Mikor tekinthető ténylegesen benyújtottnak a keresetem? A hatóságok küldenek visszaigazolást arról, hogy a kereset benyújtása érvényesen megtörtént? 12.
13. Kaphatok pontos tájékoztatást a keresetlevél beadását követő szakaszok ütemezéséről (például idézésre történő megjelenési határidő)? 13.

 

A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁS ELŐTT FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK

1. Feltétlenül bírósághoz kell fordulnom?

Esetleg célszerűbb a következőkhöz folyamodni: (Jogviták rendezésének alternatív módjai). Lásd ezt a témát.

2. Még időben fordulok bírósághoz?

A keresetindításra vonatkozó elévülési határidők adott ügy jellegétől függően változhatnak. Az elévülési határidőkről ügyvédi irodán vagy az állampolgárokat a bírósághoz fordulás lehetőségeiről tájékoztató hivatalon keresztül lehet tájékoztatást kapni.

3. Portugál bírósághoz kell fordulnom?

Lásd (A bíróságok joghatósága) témát.

4. Amennyiben igen, ténylegesen melyik bírósághoz kell fordulnom Portugáliában, ha figyelembe vesszük lakóhelyemet, a másik fél lakóhelyét, illetve a kereset egyéb, az igazságszolgáltatás helyére vonatkozó elemeit?

Lásd (A bíróságok hatásköre - Portugália) témát.

5. Melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban tekintettel a keresetem jellegére és a pertárgy értékre?

Lásd (A bíróságok hatásköre - Portugália) témát.

Lap tetejeLap teteje

A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁS SORÁN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

6. Személyesen is benyújthatom a keresetet vagy szükségem van közvetítőre, például ügyvéd közreműködésére?

Azon a peres ügyekben, amelyeknél nem kötelező az ügyvédi képviselet, maguk a felek is eljárhatnak, vagy képviseltethetik magukat ügyvédjelölt vagy ügyvédgyakornok révén.

Kötelező az ügyvédi képviselet:

  1. A fellebbviteli bíróságok hatáskörébe tartozó olyan eljárások esetében, amelyekben elfogadható a rendes fellebbezés (az elsőfokú bíróságoknál a fellebbezés 3.740,98 €, ezért ezen összeghatárig általában nincs előírva jogi képviselő közreműködése);
  2. Azon a peres eljárásokban, amelyekben minden esetben elfogadható fellebbezés, függetlenül a pertárgy értéktől;
  3. A Legfelsőbb Bíróságokon benyújtott fellebbezések és indított eljárások esetében.

Még abban az esetben is, ha kötelező az ügyvédi képviselet, az ügyvédjelöltek, az ügyvédgyakornokok és maguk a felek is benyújthatják a kérelmet, jogi kérdések felmerülésének elkerülése végett.

A leltárok esetében a pertárgy értéktől függetlenül, kizárólag jogi kérdések felmerülése vagy megvitatása esetén kötelező az ügyvédi képviselet.

Ha a kerületben nincs ügyvéd, a védelmet ügyvédjelölt is elláthatja.

Ha a pertárgy érték nem haladja meg 3.740,98 €-t nem kötelező az ügyvédi képviselet az ideiglenes rendelkezést foganatosító eljárások valamint a Békebíróságok illetékességébe tartozó bármely eljárás megindításakor (kis pertárgy értékű ügyekkel foglalkozó bíróságok).

Lap tetejeLap teteje

Jogerősnek és végrehajthatónak nyilvánított jogigényen alapuló adósságbehajtási eljárás megindításához (végrehajtási eljárás) csak akkor szükséges ügyvédi képviselet, ha a kereset szerinti pertárgy érték meghaladja a 14.963,94 €-t.

Mindazonáltal, amennyiben a pertárgy érték meghaladja a 3.740,98 €-t, előfordulhat, hogy szükséges az ügyvédi közbenjárás az eljárás későbbi szakaszaiban, különösen akkor, ha az adós vagy egy harmadik személy (óvás) kifogást emelt, illetve más olyan eljárások esetében, amelyek a megállapítási kereset szabályai szerint folynak.

7. Ténylegesen hová kell fordulnom: a bíróság recepciójához, titkárságához vagy bármely más hivatalhoz? 

A keresetlevél átvételében illetékes hivatal (keresetlevél a megállapítási keresetben) a bíróság titkársága.

8. Milyen nyelven szövegezhetem meg a keresetemet? A keresetet intézhetem szóban vagy mindenképpen írásban kell, hogy benyújtsam? Benyújthatom faxon vagy elektromos postán?

A felek minden jogügyletben a portugál nyelvet kötelesek használni.

Az idegen nyelven készült iratok minden esetben lefordításra kerülnek.

Amikor egy portugálul nem beszélő külföldi állampolgárt hallgat meg a portugál bíróság egy tolmács kerül kijelölésre.

Békebíróságon a peres ügy megindítható szóban is.

Egyéb esetekben a keresetlevelet írásban kell benyújtani, melyhez fax vagy elektronikus posta is igénybe vehető, amennyiben öt napos határidőn belül a bíróság megkapja az elektronikus formátumot vagy a biztonsági másolatot azon iratok kíséretében, amelyek előzőleg nem lettek elküldve.

Lap tetejeLap teteje

A tényállás ismertetése, az írásbeli érvelés és fellebbezési ellenérvelés benyújthatók elektronikus formában, egy papírformátumú példány - amely biztonsági másolatként és igazolásként szolgál a digitalizált szöveg esetleges meghamisításaival szemben - valamint a felek által mellékelt nem digitalizált iratok kíséretében; minden más olyan jogcselekmény, amelyet a felek írásban kell, hogy intézzenek, szintén benyújtható digitális formában.

A felek által az eljárás során írásban intézendő jogcselekményekre vonatkozó tényállás ismertetés, beadványok, válaszok és iratok:

  1. Átadhatók a bírósági titkárságon, azonban előírás a bíróságon ismeretlen benyújtók személyazonosságának megvizsgálása, és az átvételi elismervény aláírása;
  2. Elküldhetők postai úton ajánlva, utóbbi esetben az eljárás vonatkozásában a jogcselekmény időpontjának a postai feladás tényleges időpontja számít;
  3. Elküldhetők faxon vagy elektromos postán. Ez utóbbi esetben szükséges az aláíró elektronikus aláírása, és az eljárási jogcselekmény végrehajtásának időpontjának a feladás időpontja számít.

2003 januártól kezdődően kötelező a jogcselekmények elektronikus formátumban való intézése, amennyiben a bírósági védelem biztosított. Az említett formátumot egy papírformátumú példány kell, hogy kísérje, amely 5 napon belül csatolandó.

9. Vannak speciális formanyomtatványok, amelyekkel bírósághoz lehet fordulni, illetve amennyiben ilyen nem létezik, milyen módon lehet egy keresetet elindítani? Vannak bizonyos elemek, amelyeknek kötelező jelleggel kell szerepelniük a keresetlevélben?

Léteznek megfelelő formanyomtatványok az ideiglenes intézkedést foganatosító eljárások megindításához, valamint a Békebíróságoknál tárgyalt eljárások megindítására is, ha ez utóbbi esetben nem a szóbeli eljárásindítás választotta a keresetindító.

Lap tetejeLap teteje

Egyéb esetekben nincsenek formanyomtatványok, így a tényállás ismertetését két példányban kell benyújtani; ha a tényállás ismertetésével egynél több személlyel szemben él fellebbezéssel, akkor az ugyanazon megbízott által képviseltek esetét kivéve, a külön háztartásban élő érintettek számának megfelelő számú másolatra van szükség.

A beadványokat, az érvelést és a felek bármelyike által benyújtott iratokat az előző bekezdésben említett számú, papírformátumú másolat kell, hogy kísérje. Ezeket a másolatokat a benyújtást követő első hivatalos értesítéssel kell átadni az ellenérdekű félnek.

Amennyiben azt különleges okok indokolják, a bíró felmentést adhat a másolatok benyújtása alól, vagy kijelölhet egy későbbi határidőt azok benyújtására. Az ellenérdekű félnek átadandó másolatokon kívül a fél minden egyes tényállá-ismertetésről további egy példányt köteles biztosítani, amely az irattárba kerül és az eredeti elvesztése esetén, az eljárás újrafelvételének alapjául szolgál.

Az eljárás megindításakor szintén be kell nyújtani egy igazolást az illeték megfizetéséről vagy a jogsegélykérelem beadásáról.

10. Kell illetéket fizetni a bíróságnak? Amennyiben igen, mikor kell azt megfizetni? Az ügyvédnek az eljárás elejétől kezdve kell tiszteletdíjat fizetni? 

Igen, állni kell a perköltségeket, amennyiben az illető nem részesül jogsegélyben (lásd az erre vonatkozó lapot).

A perköltségek részletekben kerülnek megfizetésre, azok egy részét az eljárás megkezdése után kell megfizetni.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a peres fél ügyvéddel képviselteti magát és nem részesül jogsegélyben, a jogi képviselő tiszteletdíjának megfizetése az előzőleg megállapított feltételek szerint bonyolódik.

11. Részesülhetek jogsegélyben? (Lásd a (Jogsegély) témát)

AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉS

12. Mikor tekinthető ténylegesen benyújtottnak a keresetem? A hatóságok küldenek visszaigazolást arról, hogy a kereset benyújtása érvényesen megtörtént? 

A kereset akkor tekinthető elindítottnak, amikor a titkárság megkapja a megfelelő keresetlevelet (az eljárásban az első tényállás-ismertetés, amelyet az intéz, aki keresetindítás céljából fordul a bírósághoz).

A formai előírásokat a beadvány átvételekor ellenőrzi az átvétellel megbízott tisztviselő, figyelembe véve, hogy az eljárásnak egyes későbbi szakaszaiban, a szükséges ellenőrzést az eljáró bíró végzi el mélyrehatóbban és körültekintőbben (különös tekintettel a megállapító keresetre).

Ezekről a döntésekről a felek mindig tájékoztatást kapnak.

13. Kaphatok pontos tájékoztatást a keresetlevél beadását követő szakaszok ütemezéséről (például idézésre történő megjelenési határidő)? 

A törvény nem írja elő a bíróságnak az ilyen jellegű tájékoztatás megadását.

További információk

  • Legfelsobb Bíróság English - français - português
  • Igazságügyi Minisztérium English - português
  • Alkotmánybíróság português
  • Lisszaboni Fellebbviteli Bíróság português
  • Coimbra-i Fellebbviteli Bíróság português
  • Évora-i Fellebbviteli Bíróság English - français - português
  • Porto-i Fellebbviteli Bíróság português
  • Államügyészség português
  • Igazságügyi Tanulmányok Hivatala (ez a hivatal felelos a portugál bírók továbbképzéséért) English - français - português
  • Igazságszolgáltatási Foigazgatóság (többek között az alábbiakkal kapcsolatos tájékoztatást nyújt: a bíróságok adatai és területi illetékessége, valamint hozzáférés a Bírósági Segédtisztek Oldalához) português
  • Az Igazságügyi Minisztérium Törvényhozási Politikával és Tervezéssel foglalkozó Hivatala English - português
  • Nyilvántartások és Közjegyzői Kar Főigazgatósága português
  • Fogyasztói Intézet português
  • Portugál Bírók Szakszervezeti Egyesülete português
  • Államügyészségi Ügyészek Szakszervezete português
  • Ügyvédi Kamara português
  • «on-line» português törvénykezési alap (ez tartalmazza a Királyi Rendeletek I Sorozatban 1970-01-01-től kezdődően nyilvánosságra hozott kormányrendeleteket; ez teszi lehetővé a hozzáférést a 2000-01-01-től kezdődően az I. Sorozatban nyilvánosságra hozott törvényekhez )

« Bírósághoz fordulás - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 25-09-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság