Európai Bizottság > EIH > Bírósághoz fordulás > Lengyelország

Utolsó frissítés: 12-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bírósághoz fordulás - Lengyelország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Benyújthatom-e saját magam a keresetet, vagy erre közvetítőt kell felkérnem, azaz szükséges-e például az ügyvédi képviselet? 1.
2. Pontosan kinek kell a keresetet címeznem: a bírósági irodára, a bírósági titkár hivatalának vagy más szervnek? 2.
3. Milyen nyelven terjeszthetem elő a keresetemet? Megtehetem-e ezt szóban, vagy csak írott formában? Benyújthatom a keresetemet faxon vagy elektronikus levélben? 3.
4. Létezik-e formanyomtatvány a keresetindításhoz? Ha nem, hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan adatok, amelyeket a keresetnek feltétlenül tartalmaznia kell? 4.
5. Kell bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? Már a kereset benyújtásától kezdve fizetnem kell az ügyvédnek? 5.
6. Részesülhetek költségmentességben? (Lásd a „költségmentesség” témakört) 6.

 

1. Benyújthatom-e saját magam a keresetet, vagy erre közvetítőt kell felkérnem, azaz szükséges-e például az ügyvédi képviselet?

Elvben a lengyel polgári perrendtartás (Kodeks Postępowania Cywilnego, a továbbiakban: KPC) nem írja elő a kötelező ügyvédi képviseletet. A felek és megbízottaik vagy törvényes képviselőik személyesen, illetve maghatalmazottaikon keresztül nyújthatnak be keresetet. A KPC 87. cikkének1 megfelelően a legfelsőbb bíróságon indított eljárások esetében kötelező az ügyvédi képviselet. Az ilyen eljárásokban a fél csak ügyvéd vagy jogi tanácsadó közreműködésével járhat el. E kötelezettség alól az egyik kivétel a bírósági költségek alóli mentesség iránt és ügyvéd vagy jogi tanácsadó hivatalból történő kirendelése iránt benyújtott keresetre vonatkozik.

Bírósági keresetet teljes jogképességgel rendelkező magánszemélyek, jogszabály szerint eljárni jogosult jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társadalmi szervezetek nyújthatnak be. A magánszemélyek 18 éves korukban válnak jogképessé. Jogképesség nélküli magánszemély csak a törvényes képviselője közreműködésével járhat el. Bíróság előtt cselekvőképes jogi személyek és egyéb szervezetek azon testületeken keresztül hajtják végre az eljárási cselekményeket, amelyeket felhatalmaztak arra, hogy a nevükben eljárjanak. Az ilyen testületeknek okirattal kell igazolniuk az eljárásra való jogosultságukat, amelyet az első eljárási cselekmény végrehajtásakor be kell mutatniuk.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság ideiglenesen engedélyezheti bírósági vagy perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező személyek, illetve megfelelő törvényes meghatalmazással nem rendelkező személyek számára, hogy eljárjanak, feltéve, hogy az előírt határidő lejárta előtt valamennyi hiányosság pótlásra kerül, és a cselekményeket az e célra kijelölt személy jóváhagyja. Olyan fél számára, aki nem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel vagy törvényes képviselővel, valamint olyan fél számára, aki nem rendelkezik képviseleti meghatalmazással, a bíróság az ellenérdekelt fél kérésére letétkezelőt jelöl ki, amennyiben a fél sürgős eljárási intézkedést indít a másik féllel szemben.

A KPC 87. cikkének megfelelően, meghatalmazott lehet ügyvéd vagy jogi tanácsadó, és iparjogvédelmi ügyekben szabadalmi ügyvivő, ezen kívül a fél vagyonát kezelő és érdekeit képviselő személy, valamint a féllel határozatlan idejű szerződésben álló személy, amennyiben az ügy tárgya a szerződés hatálya alá tartozik, jogvitában a fél társa, valamint a fél szülei, házastársa, testvérei vagy utódai, és a féllel örökbefogadás révén kapcsolatban álló személyek.

Jogi személy vagy vállalkozás – ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokat is – meghatalmazottja lehet az ilyen szervezeti egység alkalmazottja vagy felettes hatósága is. Vállalkozásnak, jogi személynek vagy egyéb szervezeti egységnek jogi szolgáltatást nyújtó jogi személyek külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eseti meghatalmazást adhatnak ügyvédnek vagy jogi tanácsadónak abban az esetben, ha erre az adott szervezeti egység őket felhatalmazza.

Lap tetejeLap teteje

Az apasági és tartásdíjperekben a meghatalmazott az önkormányzat népjóléti hatóságának, illetve családtámogató tevékenységet végző társadalmi szervezetnek a képviselője is lehet.

Mezőgazdasági üzem működésével kapcsolatos ügyekben a mezőgazdasági termelő meghatalmazottja lehet annak az egyéni gazdálkodókat tömörítő szervezetnek a képviselője is, amelynek a kérdéses mezőgazdasági termelő a tagja.

Fogyasztóvédelmi ügyekben törvényes fogyasztóvédelmi feladatkörrel felruházott szervezet képviselője lehet meghatalmazott.

Iparjogvédelmi ügyekben a találmányt bejelentő maghatalmazottja olyan szervezet képviselője is lehet, amelynek törvényes feladatai között szerepel az ipari tulajdon támogatása és a feltalálók számára történő segítségnyújtás.

2. Pontosan kinek kell a keresetet címeznem: a bírósági irodára, a bírósági titkár hivatalának vagy más szervnek?

Keresetet (eljárási beadványt) a bíróság épületében az előjegyzési irodában kell benyújtani vagy postán kell beküldeni.

3. Milyen nyelven terjeszthetem elő a keresetemet? Megtehetem-e ezt szóban, vagy csak írott formában? Benyújthatom a keresetemet faxon vagy elektronikus levélben?

A keresetet és egyéb eljárási beadványokat lengyel nyelven kell benyújtani, vagy csatolni kell hozzájuk lengyel nyelvű fordítást.

A keresetet írásban kell benyújtani. Kivételt képeznek ez alól a munkajogi és a társadalombiztosítási ügyek, ahol az ügyvéd, illetve jogi tanácsadó nélkül eljáró alkalmazott vagy biztosított szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja keresetét, valamint bármely fellebbezés tartalmát és egyéb eljárási beadványokat (a KPC 466. cikke).

Lap tetejeLap teteje

Hivatalos formanyomtatványt kell alkalmazni a KPC 187. cikkében1-2 felsorolt esetekben és a gyorsított eljárásokban (lásd a gyorsított eljárásokról szóló részt).

Elektronikus levélben vagy faxon történő benyújtás esetén, a keresetet (eljárási beadványt) utólag a bíróság előjegyzési irodájában is be kell nyújtani, vagy postai úton is be kell küldeni.

4. Létezik-e formanyomtatvány a keresetindításhoz? Ha nem, hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan adatok, amelyeket a keresetnek feltétlenül tartalmaznia kell?

A pert keresetlevél benyújtásával kell megindítani. A keresetlevélnek meg kell felelnie az eljárási beadványokra vonatkozó követelményeknek (a KPC 125-128. cikke) és tartalmaznia kell a KPC 187. és azt követő cikkeiben előírt kiegészítő elemeket.

Az eljárási beadványnak különösen a következőket kell tartalmaznia:

  1. A címzett bíróság megjelölését, a felek vezeték és keresztnevét, illetve cégnevét, a törvényes képviselőiket és meghatalmazottaikat;
  2. a jogvita tárgyát képező érték (vagy a fellebbezés tárgyát képező érték) lengyel zlotyban kifejezett megjelölését teljes zlotyra kerekítve;
  3. amennyiben az ügyben ez az első beadvány, a felek, törvényes képviselőik és meghatalmazottaik lakóhelyének vagy székhelyének megnevezését, valamint további beadványok esetében az esetre történő hivatkozást;
  4. a beadvány típusának meghatározását;
  5. a kérelem vagy nyilatkozat lényegét, és a körülményeket alátámasztó bizonyítékokat;
  6. a tárgyalást előkészítő beadványban (előkészítő beadványban) röviden ismertetni kell az ügy állását, foglalkozni kell az ellenérdekelt fél által tett nyilatkozatokkal és az általa benyújtott bizonyítékokkal, és végül ismertetni vagy csatolni kell a tárgyaláson felhasználni kívánt bizonyítékokat;
  7. a félnek vagy törvényes képviselőjének illetve meghatalmazottjának aláírását; az aláírásra képtelen fél helyett az ilyen fél által erre felhatalmazott személynek kell a beadványt aláírnia annak feltüntetésével, hogy miért nem maga a fél írta alá a beadványt;
  8. a bizonyítékok felsorolását;
  9. minden eljárási beadványhoz csatolni kell a beadvány és a bizonyítékok másolatait, amelyeket az ügyben résztvevő személyeknek át kell adni, és amennyiben a bizonyítékok eredeti példányait nem nyújtották be a bíróságnak, akkor csatolni kell minden bizonyítékról egy másolatot a bírósági nyilvántartás számára is. Kereskedelmi ügyekben kötelező közvetlenül megküldeni az ellenérdekelt fél számára a beadványnak és a bizonyítékoknak egy másolatát, majd a beadványhoz csatolni kell a kézbesítésüket igazoló tértivevényt vagy az ellenérdekelt fél számára ajánlott küldeményként való feladásukat igazoló szelvényt (a KPC 479. cikke9);
  10. ezen kívül az eljárási beadványhoz mellékelni kell egy meghatalmazást, ha a beadványt olyan meghatalmazott személy terjeszti be, aki korábban még nem nyújtott be ilyen meghatalmazást.

A KPC 187. cikke szerint a keresetlevélnek a következőket is tartalmaznia kell:

Lap tetejeLap teteje

  1. a részletesen meghatározott követelést;
  2. a követelést alátámasztó tényeket, és amennyiben szükséges, azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.

A keresetlevélben szerepelhetnek még:

  • a keresethez biztosítékot kérő indítványok, azonnali hatállyal végrehajtható ítélet meghozatalára és a felperes jelenléte nélküli tárgyalás megtartására irányuló indítványok;
  • olyan indítványok, amelyek a tárgyalás előkészítésére irányulnak, különös tekintettel a felperes által kijelölt tanúk és szakértők tárgyalásra való beidézésére, szemrevételezésre, annak elrendelésére, hogy az alperes elhozza a tárgyalásra a tulajdonában levő, a bizonyításhoz vagy a szemrevételezéshez szükséges bármely dokumentumot, annak követelésére, hogy a bíróságok, hivatalos intézmények illetve harmadik felek birtokában levő bizonyítékokat a tárgyalásra elhozzák.

5. Kell bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? Már a kereset benyújtásától kezdve fizetnem kell az ügyvédnek?

A polgári ügyek bírósági illetékéről szóló 2005. július 28-i törvény alapján a bírósági költségeket (amelyek a bírósági illetékből és a bíróságon felmerülő költségekből állnak) az a fél fizeti, amely illetékköteles vagy költséggel járó beadványt terjeszt elő a bíróságnál. Az illetéket az illetékköteles beadvány bíróságon való előterjesztésekor kell megfizetni. Amennyiben az illetéket nem róják le, a bíróság a keresetlevelet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja (a KPC 126. cikke2).

Lap tetejeLap teteje

A KPC 130. és 130. cikke1 szerint, amennyiben egy beadvány megfelelő feldolgozása a formai követelmények be nem tartása, hivatalos formanyomtatvány hiánya, illetve az illeték befizetésének elmaradása miatt akadályokba ütközik, a felet felszólítják ezek egy héten belül történő kijavítására, pótlására illetve megfizetésére, amelyek elmulasztása esetén a beadványt visszaküldik a fél számára. Ha a beadványt lengyelországi képviselettel nem rendelkező, külföldön tartózkodó vagy külföldi székhellyel rendelkező személy nyújtotta be, a beadvány kiegészítéséhez előírt határidő nem lehet rövidebb egy hónapnál. Ha a felszólításban meghatározott határidő lejártáig nem történik intézkedés, a beadványt visszautasítják. A visszautasított beadványoknak semmi olyan kihatásuk nincs, mint amelyekkel a bíróságon előterjesztett beadványok törvényileg rendelkeznek. A határidőn belül javított vagy kiegészített beadvány a benyújtás dátumától kezdve hatályosnak minősül (a KPC 130. cikke).

A KPC 130.cikke2 alapján külön felszólítás nélkül visszautasítják azokat a formai hibával rendelkező, vagy nem megfelelően kifizetett beadványokat, amelyeket ügyvéd, jogi tanácsadó, szabadalmi ügyvivő vagy kereskedelmi eljárás esetén vállalkozás nyújtott be. Elvben a fent említett személyek által benyújtott formai hiányosságokkal rendelkező vagy kifizetetlen jogorvoslati vagy fellebbviteli kérelmeket (fellebbezéseket, panaszokat, utolsó kifogásokat, jogilag érvényes határozat jogellenessé nyilvánítása iránti kérelmet, mulasztási ítélet elleni kifogásokat, fizetési meghagyás elleni ellentmondást, a kerületi bíróság tisztviselőjének határozata elleni panaszt) a kiegészítésükre való felszólítás nélkül szintén visszautasítják.

Lap tetejeLap teteje

A felek közötti eljárás költségeinek visszatérítése a KPC 98–110. cikkében és a KPC 520. cikkében megállapított elveknek megfelelően történik. A KPC 98. cikke szerint az alapszabály az, hogy kérésre a pervesztes fél megtéríti az ellenérdekelt fél számára annak célirányos jogérvényesítéséhez és védelméhez szükséges költségeket (az eljárási költségeket). Továbbá a KPC 100. cikkének megfelelően, ha a követeléseket csak részben ítélik meg, a költségeket közösen viselik, vagy arányosan megosztják. A bíróságnak azonban lehetősége van a teljes költség viselésének kötelezettségét az egyik félre róni, amennyiben az ellenérdekelt fél csak keveset engedett a követeléséből, vagy ha emiatt az összeg meghatározása kölcsönös megállapodástól vagy a bíróság értékelésétől függött. A nem peres eljárásokban mindegyik résztvevő az ügyben való részvételének arányában fedezi a költségeket. A bíróság, amennyiben az ügy körülményei indokolják, dönthet a költségviselésről bűnösségi, illetve méltányossági alapon.

Amennyiben a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el, aki nem ügyvéd vagy jogi tanácsadó, a szükséges eljárási költségek tartalmazzák a fél bírósági eljárással kapcsolatban felmerült költségeit, a fél illetve meghatalmazottja bíróságra jutásának útiköltségeit, valamint a bíróság előtti megjelenés miatt keletkezett keresetkiesés összegét. Az útiköltség és a keresetkiesésből származó veszteség együttes összege nem haladhatja meg egy olyan ügyvéd díját, aki annak a bíróságnak a székhelyén praktizál, amelyen az eljárások folyamatban vannak. Ügyvéd által képviselt fél esetében az eljárás szükséges költségei tartalmazzák a külön rendelkezésekben meghatározott mértéket nem meghaladó ügyvédi díjat, valamint egyetlen ügyvédnek a költségeit, a bírósági költségeket és a félnek a bíróság által elrendelt bíróságon való személyes megjelenésének költségeit (a KPC 98. és 99. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A polgári ügyek bírósági költségeiről szóló 2005. július 28-i törvény szabályozza a bírósági költségek mértékét. 2002. szeptember 28-án hozott két igazságügy-miniszteri rendelet határozza meg az ügyvédek és jogi tanácsadók minimális díját. Az ügyvédek és jogi tanácsadók díjazására vonatkozó minden egyéb kérdésre a Polgári Törvénykönyv (Kodeks cywilny, a továbbiakban: KC) 735. és azt követő cikkeinek rendelkezései az irányadók. A fizetendő díj esedékességét a felek közötti megállapodás dönti el.

A polgári ügyek bírósági költségeiről szóló 2005. július 28-i törvény 94–118. cikke rendelkezik a bírósági költségek alóli mentességről. Az említett törvény 94–98. cikke felsorolja a bírósági költségek kötelező megfizetése alól a törvény alapján mentesülő alanyok és esetek csoportjait. A bírósági költségek kötelező megfizetése alól mentesülő alanyok csoportjába tartoznak például az apaság elismerésére vagy tartásdíj fizetésére irányuló kérelmet benyújtó személyek.

Az a természetes személy is igényelheti az ilyen költségek alóli mentességet, aki nyilatkozatott tett arra vonatkozóan, hogy saját vagy családja fenntartása sérelme nélkül nem tudja viselni az ilyen bírósági költségeket (102. cikk). Jogi személyt vagy a jogszabály által jogképességgel felruházott jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységet akkor mentesíthet a bíróság a bírósági költségek megfizetése alól, ha az ilyen személy bizonyítottan nem rendelkezik elég forrással az ilyen költségek viseléséhez (103. cikk). Továbbá a bíróság mentesítheti a bírósági illetékek megfizetése alól az üzleti tevékenységet nem folytató társadalmi szervezeteket a társadalmi, tudományos, oktatási, kulturális, illetve jótékonysági területeken, valamint a fogyasztóvédelemi, környezetvédelemi és szociálpolitikai önsegélyező tevékenységekkel kapcsolatban indított saját eljárásaikban. A bírósági illetékek megfizetése alóli mentesség odaítélésekor a bíróság mindenekelőtt figyelembe veszi a szervezet törvényes működési céljait és működőképességét, csakúgy, mint annak szükségességét, hogy e célokat polgári peres eljáráson keresztül érjék el.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági illetékek alóli mentesség iránti kérelmeket írásban kell benyújtani, vagy szóban kell jegyzőkönyvbe mondani azon a bíróságon, ahol az eljárást megindítják, vagy ahol az már folyamatban van. A bírósági illetékek alóli mentesség iránti kérelmekhez mellékelni kell a mentességet kérő személy családi állapotára, vagyoni helyzetére, jövedelmére és megélhetésére vonatkozó adatokat tartalmazó nyilatkozatot. A nyilatkozatot az erre előírt formanyomtatványon kell elkészíteni. Amennyiben a nyilatkozat nem készül el, vagy nem tartalmaz minden szükséges adatot, a felet felkérik a hiányosságok előírt határidőn belül történő pótlására, aminek ha nem tesz eleget, a kérelmet visszautasítják. Azon természetes személyek, akik lakóhelye a bíróság illetékességi területén kívül található, a lakóhelyük szerint illetékes bírósághoz fordulhatnak a bírósági illetékek alóli mentesség iránti kérelmükkel. A bíróság haladéktalanul átutalja az ilyen kérelmeket az illetékes bírósághoz.

A földhivatali és jelzálog-bejegyzési eljárásoknál az illetékmentességet csak a földhivatali és jelzálog-nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtása előtt lehet foganatosítani. Ha a földhivatali és jelzálog-nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelem közjegyzői okiratként készül, a bírósági költségek alóli mentességet csak az ilyen közjegyzői okirat készítésének befejezése előtt lehet odaítélni.

Azon bírósági költségeket, amelyeknek kifizetésére nem kötelezték a felet, vagy amelyek nem a bírósági letétkezelő által voltak fizetendők, a bíróság az adott ügyet lezáró határozatában az ellenérdekelt félre terheli, ha az eljárási költségek visszatérítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazására figyelemmel erre megfelelő oka nyílik. A bíróság az adott ügyet lezáró határozatában elrendeli a pernyertes félnek megítélt követeléséből valamennyi olyan költségnek a levonását, amelyet még nem terheltek az ellenérdekelt félre. A bíróság eltekinthet az ilyen költségek felszámításától olyan esetekben, amikor ezt különösen tanácsos megtenni (113. cikk).

Lap tetejeLap teteje

A bírósági illetékek alóli mentesség nem mentesíti a felet az ellenérdekelt fél eljárási költségeinek megtérítési kötelezettsége alól.

6. Részesülhetek költségmentességben? (Lásd a „költségmentesség” témakört)

A KPC 117. cikke alapján a bírósági költségek alól a bíróság jóvoltából teljes vagy részleges mentességet élvező fél, vagy a költségek alól törvényes mentességet élvező fél írásbeli kérelem benyújtásával vagy szóban jegyzőkönyvbe mondva ügyvéd vagy jogi tanácsadó hivatalból történő kirendelését kérheti. E kérelmet ahhoz a bírósághoz kell beterjeszteni, ahol az eljárást megindítják, illetve ahol az már folyamatban van. Az a fél, akinek a lakóhelye a bíróság illetékességi területén kívül található, kérelmével a lakóhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhat. A bíróság haladéktalanul átutalja az ilyen kérelmeket az illetékes bírósághoz. Az olyan ügyvéd vagy jogi tanácsadó kirendelése iránti kérelmeket, amelyeket első ízben nyújtanak be fellebbezési és végső fellebbezési eljárásokban, a bíróság átutalhatja az elsőfokú bíróságnak átvizsgálásra.

A bíróság elfogadja a kérelmet, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdéses ügyben szükség van ügyvéd, illetve jogi tanácsadó közreműködésére. A bíróság felkéri a területileg illetékes ügyvédi kamarát, illetve jogtanácsosi kamarát az ügyvéd illetve jogi tanácsadó kirendelésére. Ha az így kirendelt ügyvédnek illetve jogi tanácsadónak az eljáró bíróság joghatóságán kívüli intézkedést kell tennie, a kirendelt ügyvéd vagy jogi tanácsadó kérésére a területileg illetékes ügyvédi kamara, illetve jogtanácsosi kamara szükség esetén másik városból rendel ki ügyvédet, illetve jogi tanácsadót. Ügyvéd vagy jogi tanácsadó kirendelése iránti kérelem előterjesztése és e kirendelés visszautasítása ellen benyújtott fellebbezés nem szakítja meg a már folyamatban levő eljárást, kivéve, ha az ügy tárgya ügyvéd, illetve jogi tanácsadó kirendeléshez kapcsolódik a keresetlevélben benyújtott, illetve a kereset megindítása előtt benyújtott indítvány eredményeként. A bíróság azonban felfüggesztheti az ügy vizsgálatát, amíg a kérelemről jogilag érvényes határozat nem születik, és következésképpen eltekinthet a tárgyalás időpontjának kitűzésétől, vagy a már kitűzött tárgyalást törölheti, illetve elhalaszthatja (a KPC 124. cikke).

Határokon átnyúló jogvitákban a költségmentességről és hivatalból történő ügyvéd kirendeléséről az uniós tagállamok bíróságain lefolytatott polgári eljárásokban nyújtható költségmentességről, valamint a jogviták peren kívüli rendezését célzó költségmentességről szóló 2004. december 17-i jogszabály rendelkezik (lásd a költségmentesség témakört).

« Bírósághoz fordulás - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 12-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság