Európai Bizottság > EIH > Bírósághoz fordulás > Luxembourg

Utolsó frissítés: 22-05-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bírósághoz fordulás - Luxembourg

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Ön vitában áll egy céggel, egy szakemberrel, a munkáltatójával, valamely családtagjával vagy bármely más személlyel a saját hazájában vagy külföldön. A vita megoldása érdekében fel kell tennie magának néhány kérdést, mint például:



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Feltétlenül bírósághoz kell fordulnom? 1.
2. Nem késtem le a bírósághoz fordulás határidejét? 2.
3. Biztos, hogy luxemburgi bírósághoz kell fordulnom? 3.
4. Ha igen, melyik luxemburgi bírósághoz kell fordulnom annak függvényében, hogy hol lakom, illetve hol lakik a másik fél, esetleg ezt az ügy más vonatkozása határozza meg? 4.
5. A kérelmem jellegére és a vitatott összegre tekintettel melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban? 5.
6. Benyújthatom saját magam a keresetemet a bírósághoz, vagy közvetítőt kell igénybe vennem, például ügyvéddel kell képviseltetnem magamat? 6.
7. Pontosan hová kell küldenem a keresetemet: a bíróság panaszirodájához vagy a hivatalához, illetve valamely más szervhez? 7.
8. Milyen nyelven írjam meg a keresetemet? Benyújthatom szóban is, vagy feltétlenül írásban kell megtennem? Benyújthatom a keresetemet faxon vagy elektronikus levélben? 8.
9. Létezik formanyomtatvány a keresetindításhoz? Ha nem, hogyan kell megindítanom az eljárást? Vannak olyan adatok, amelyeket az iratnak feltétlenül tartalmaznia kell? 9.
10. Kell bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? Már a kereset benyújtásakor kell fizetnem az ügyvédnek? 10.
11. Részesülhetek jogi segítségben? („Jogi segítség” témakör) 11.
12. Hivatalosan mikortól tekinthető a keresetem benyújtottnak? Kapok a hatóságoktól visszaigazolást arról, hogy a keresetemet megfelelően terjesztettem elő? 12.
13. Kaphatok pontos tájékoztatást a kereset benyújtását követő események ütemezéséről (például a megjelenés időpontja)? 13.

 

A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁST MEGELŐZŐ KÉRDÉSEK

1. Feltétlenül bírósághoz kell fordulnom?

Valójában kedvezőbb lehet a viták rendezésének alternatív módjaihoz folyamodni. Lásd e témakört.

2. Nem késtem le a bírósághoz fordulás határidejét?

Az elévülési határidők a szóban forgó esetek szerint változnak. A határidők kérdését jogi tanácsadó igénybe vételével, vagy bírósági keresetekkel foglalkozó, az állampolgároknak felvilágosítást nyújtó irodákban lehet tisztázni.

3. Biztos, hogy luxemburgi bírósághoz kell fordulnom?

lásd "A bíróságok illetékessége" témakört

4. Ha igen, melyik luxemburgi bírósághoz kell fordulnom annak függvényében, hogy hol lakom, illetve hol lakik a másik fél, esetleg ezt az ügy más vonatkozása határozza meg?

lásd "A bíróságok illetékessége - Luxemburg" témakört

5. A kérelmem jellegére és a vitatott összegre tekintettel melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban?

lásd "A bíróságok illetékessége - Luxemburg" témakört

EGY KERESET BÍRÓSÁGHOZ TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁNAK MENETE

Lap tetejeLap teteje

6. Benyújthatom saját magam a keresetemet a bírósághoz, vagy közvetítőt kell igénybe vennem, például ügyvéddel kell képviseltetnem magamat?

Az e kérdésre adandó válasz a vita értékétől és tárgyától függ.

A következőképpen lehet vázlatosan összefoglalni, kivéve a jogszabályok által meghatározott egyes kivételeket:

  1. Ha a vita 10.000 eurónál alacsonyabb értékre vonatkozik, fő szabály szerint az a Justice de paix (békítő bíróság) hatáskörébe tartozik. E bíróságok előtt a felek személyesen vagy képviselő útján is megjelenhetnek, akinek - amennyiben nem ügyvéd - különleges megbízólevéllel (megbízás) kell e minőségét igazolnia.
  2. Ha a vita 10.000 eurónál nagyobb értékre vonatkozik, az fő szabály szerint a Tribunaux d’arrondissement (kerületi bíróságok) hatáskörébe tartozik. E bíróságok előtt a bíróságnál bejegyzett ügyvéd általi képviselettel kell megjelenni (= ügyvéd megbízása), kivéve az ideiglenes eljárások esetén és a kereskedelmi eljárás szerint lefolytatott ügyekben, ahol a felek személyesen is megjelenhetnek, de segítőkkel vagy képviselő útján is. A Cour supérieur de justice (fellebbviteli bíróság) előtt ügyvédi képviselettel kell megjelenni.
  3. Bizonyos tárgykörök - akkor is, ha az értékük 10.000 eurónál nagyobb - a békítő bíróság hatáskörébe tartoznak, például a munkajogi jogviták, az ingatlanok bérbe adói és bérbe vevői közötti viták, a személyes csődről szóló törvényből eredő keresetek, a tartás iránti kérelmek, kivéve azokat, amelyek a házasság felbontásához vagy a vagyonmegosztáshoz kapcsolódnak. Ezekben az esetekben a felek maguk is megindíthatják az eljárást, gyakran a bírónak címzett írásbeli keresettel (=egyszerűsített és kevésbé költséges eljárás, mint a kerületi bíróság előtti), és személyesen is megjelenhetnek a békéltető bíróságok előtt.

7. Pontosan hová kell küldenem a keresetemet: a bíróság panaszirodájához vagy a hivatalához, illetve valamely más szervhez?

Az e kérdésre adandó válasz az előző pontban említett különbségtételektől függ.

Lap tetejeLap teteje

Az 1. alpontban szereplő eljárások esetén a felek közvetlenül fordulhatnak a területileg illetékes békéltető bírósághoz (fizikailag e bíróságok hivatalvezetői kapják a kérelmeket).

A 2. alpontban szereplő eljárások esetén a feleknek általában ügyvédhez kell fordulniuk, aki az ügyfele nevében és bírósági tisztviselő közreműködésével megidézi az ellenérdekű felet. Az ügyvéd benyújtja a keresetlevelet a területileg illetékes kerületi vagy fellebbviteli bírósághoz.

8. Milyen nyelven írjam meg a keresetemet? Benyújthatom szóban is, vagy feltétlenül írásban kell megtennem? Benyújthatom a keresetemet faxon vagy elektronikus levélben?

A bíróságok előtt használható a francia, a német vagy a luxemburgi nyelv, a bizonyos tárgykörökre vonatkozó különleges rendelkezések sérelme nélkül. Gyakorlatilag a francia nyelv a leggyakrabban használt nyelv.

A békéltető bíróságok előtti bizonyos különleges tárgykörök (pl. fizetési meghagyás kiadása iránti kérelem) ritka kivételeitől eltekintve a bírósághoz fordulás írásban történik. A faxon vagy elektronikus levél formájában elküldött dokumentumokat nem fogadják el.

9. Létezik formanyomtatvány a keresetindításhoz? Ha nem, hogyan kell megindítanom az eljárást? Vannak olyan adatok, amelyeket az iratnak feltétlenül tartalmaznia kell?

Általában az e kérdésre adandó válasz a 6 kérdésben szereplő különbségtételtől függ.

Lap tetejeLap teteje

Néhány különleges tárgykör esetében (például a meg nem fizetett pénzösszegek és a ki nem fizetett számlák esetében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek) léteznek kitöltendő formanyomtatványok. Fő szabály szerint a békéltető bíróságok elé történő idézéseknek, a kereseteknek vagy a kerületi bíróságok elé történő idézéseknek, és a felsőbb szintű bíróságok előtti jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó iratoknak- az érvénytelenség terhe mellett - tartalmazniuk kell néhány kötelező adatot, és azokat pontos formai előírások szerint kell megfogalmazni. Nem létezik ezekre vonatkozó, előre elkészített formanyomtatvány.

10. Kell bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? Már a kereset benyújtásakor kell fizetnem az ügyvédnek?

Fő szabály szerint a jogi költségeket az eljárás befejezésekor kell fizetni. A bíró rendelkezhet úgy is, hogy az eljárásban részt vevő egy vagy több fél letétet vagy fedezetet (=előleget) fizessen (például a bíróság által kirendelt szakértő közreműködése esetében).

Az ügyvédnek az ügyfél által fizetendő tiszteletdíjára e két személy megállapodása vonatkozik. A gyakorlatban előleget szokás fizetni az ügyvédnek.

11. Részesülhetek jogi segítségben? („Jogi segítség” témakör)

A KERESET BENYÚJTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

12. Hivatalosan mikortól tekinthető a keresetem benyújtottnak? Kapok a hatóságoktól visszaigazolást arról, hogy a keresetemet megfelelően terjesztettem elő?

Az e kérdésre adandó válasz szintén a 6 kérdésnél említett különbségtételtől függ.

Ha maga a kérelmező fordult a bírósághoz - amennyiben a törvény azt lehetővé teszi - a bíróság értesíti a kérelmezőt az általa indított eljárás folytatásáról.

Ha az eljárást ügyvédnek kell megindítania, vagy ügyvéd indította meg az ügyfele képviseletében, a bíróság az ügyvédet értesíti a megindított eljárás folytatásáról, mivel ő az ügyfele jogszerű meghatalmazottja. Az ügyvéd megadhatja az ügyfele számára az események ütemezésére vonatkozó tájékoztatást, amennyiben azok rendelkezésre állnak, illetve előre láthatóak.

13. Kaphatok pontos tájékoztatást a kereset benyújtását követő események ütemezéséről (például a megjelenés időpontja)?

A választ lásd az előző kérdésre adott feleletben is.

Egyébként a bíróság előtti megjelenés határidejét fő szabály szerint a törvény határozza meg, illetve azt a felek is rögzíthetik, vagy megállapodnak arról, kivéve azon megjelenési határidőket, amelyeket a bíró határozhat meg valamely fél vagy harmadik felek személyes meghallgatására.

További információk

  • A luxemburgi jogszabályok français : a Luxemburgi Nagyhercegség kormányának jogi portálja
  • A luxemburgi ügyvédi kamara honlapja Deutsch - English - français

« Bírósághoz fordulás - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 22-05-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság