Európai Bizottság > EIH > Bírósághoz fordulás > Lettország

Utolsó frissítés: 27-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bírósághoz fordulás - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bírósághoz kell-e fordulnom? 1.
2. Időben vagyok-e még eljárás megindításához? 2.
3. Biztos, hogy lett bírósághoz kell fordulnom? 3.
4. Ha igen, melyik lett bírósághoz kell fordulnom, függően a lakóhelyemtől és a másik fél lakóhelyétől, vagy az ügy más vonatkozásaitól? 4.
5. Melyik lett bírósághoz kell fordulnom, függően az ügy tárgyától és a per tárgyának értékétől? 5.
6. Egyedül is benyújthatom a keresetemet a bírósághoz, vagy szükséges valakinek, például ügyvédnek a közreműködése? 6.
7. Kihez kell konkrétan fordulnom: a bíróság irodájához vagy más szervhez? 7.
8. Milyen nyelven nyújthatok be keresetlevelet? Megtehetem ezt szóban vagy csak írásban? Küldhetem-e a keresetlevelet faxon vagy e-mailben? 8.
9. Vannak-e a keresetlevél benyújtására szolgáló formanyomtatványok, vagy ha nincsenek, hogyan lehet az eljárást megindítani? Vannak-e olyan elemek, amelyeket kötelező jelleggel tartalmaznia kell a beadványnak? 9.
10. Kell-e fizetnem illetéket? Ha igen, mikor? Az ügyvédnek a keresetlevél benyújtásakor fizetnem kell? 10.
11. Részesülhetek a jogi segítségnyújtásban/költségmentességben? 11.
12. Mely időponttól tekinthető hivatalosan is benyújtottnak a keresetlevelem? A hatóságoktól kapok-e valami igazolást arra vonatkozóan, hogy az eljárás rendben megindult? 12.
13. Kapok-e pontos tájékoztatást az eljárás megindulását követő események időpontjára vonatkozóan (például idézés határnapja)? 13.

 

1. Bírósághoz kell-e fordulnom?

Lehetséges, hogy alternatív vitarendezési eljárást kellene igénybe vennem. Ld. ezt a témakört.

2. Időben vagyok-e még eljárás megindításához?

A bírósági keresetindításra megállapított határidők az ügytől függően eltérőek. A határidők kérdésével kapcsolatban forduljon jogászhoz, ügyvédhez vagy nyilvános tájékoztató szolgálathoz!.

3. Biztos, hogy lett bírósághoz kell fordulnom?

Ld. a Bíróságok hatásköre és illetékessége című témakört.

4. Ha igen, melyik lett bírósághoz kell fordulnom, függően a lakóhelyemtől és a másik fél lakóhelyétől, vagy az ügy más vonatkozásaitól?

Ld. A Bíróságok hatásköre és illetékessége - Lettország című témakört.

5. Melyik lett bírósághoz kell fordulnom, függően az ügy tárgyától és a per tárgyának értékétől?

Ld. A Bíróságok hatásköre és illetékessége - Lettország című témakört.

Lap tetejeLap teteje

A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

6. Egyedül is benyújthatom a keresetemet a bírósághoz, vagy szükséges valakinek, például ügyvédnek a közreműködése?

Bírósági keresetet a felperes/kérelmező személyesen vagy meghatalmazott közvetítő útján nyújthat be. A közvetítő meghatalmazására irányuló kérelmet maga a kérelem is tartalmazhatja.

7. Kihez kell konkrétan fordulnom: a bíróság irodájához vagy más szervhez?

A kérelmeket a bírósági titkárhoz kell benyújtani személyesen vagy meghatalmazott közvetítőn keresztül. A kérelmeket a bírósági hivatal nyitvatartási ideje alatt a vezető bíró beosztott munkatársai veszik át. Ezek a munkatársak általában a vezető bíró asszisztensei vagy titkárok. A kérelmeket postán is be lehet küldeni a bírósági titkár hivatalába.

8. Milyen nyelven nyújthatok be keresetlevelet? Megtehetem ezt szóban vagy csak írásban? Küldhetem-e a keresetlevelet faxon vagy e-mailben?

A Polgári Perrendtartás megállapítja, hogy a felek által egy ügyben benyújtott idegen nyelvű okiratokhoz csatolni kell a hivatalosan elfogadott nemzeti nyelvű – azaz lett – fordítást. Tehát a kérelem idegen nyelven is benyújtható, ha ahhoz csatolják a kérelem hivatalosan elfogadott lett nyelvű fordítását. A keresetlevelet írásban kell benyújtani a bírósághoz. A keresetlevél postai úton is beküldhető, faxon vagy e-mailben azonban nem.

9. Vannak-e a keresetlevél benyújtására szolgáló formanyomtatványok, vagy ha nincsenek, hogyan lehet az eljárást megindítani? Vannak-e olyan elemek, amelyeket kötelező jelleggel tartalmaznia kell a beadványnak?

A keresetlevél benyújtására szolgáló formanyomtatvány nincs, azonban a keresetlevelet minden esetben írásban kell benyújtani. A Polgári Perrendtartás számos minimál követelményt állapít meg a keresetlevélre vonatkozóan, az információk közlésének formáját azonban nem határozza meg. A Polgári Perrendtartás szerint a keresetlevélnek tartalmaznia kell:

Lap tetejeLap teteje

  1. a bíróság nevét, ahova a keresetlevelet benyújtják;
  2. a felperes teljes nevét, személyi azonosítószámát és lakóhelyét, a felperes képviselőjének nevét, ha a kérelmet képviselő terjeszti elő, az alperest és a harmadik feleket, illetve jogi személy esetében a jogi személy nevét, cégjegyzékszámát és címét (bejegyzett címét). Az alperes személyi azonosítószámát vagy cégjegyzékszámát fel kell tüntetni, ha rendelkezésre áll;
  3. a kereset tárgyát;
  4. a követelés összegét, ha az ügy pénzbeli követelést érint, valamint a megtérítendő vagy vitatott összeg kiszámítását;
  5. azokat a körülményeket, amelyekre a felperes követelését alapozza, valamint az ezeket a körülményeket igazoló bizonyítékokat;
  6. a jogszabályt, amelyen a követelés alapul;
  7. a felperesi követeléseket;
  8. a kérelemhez csatolt okiratok felsorolását;
  9. a napot, amikor a kérelmet benyújtották, valamint az ügy vizsgálatához szükséges egyéb információkat.

A Polgári Perrendtartás egyes ügytípusokban (például házasság felbontása) vagy a különleges eljárásokban (például örökbefogadás jóváhagyása vagy érvénytelenítése, vagyonvédelmi vagy gyámsági eljárás) alkalmazott keresetlevelekre vonatkozóan egyedi követelményeket állapít meg.

A keresetlevelet a felperesnek vagy a felperesi képviselőnek alá kell írnia. Ha a keresetet a felperes nevében eljáró képviselő nyújtja be, a keresetlevélhez csatolni kell a meghatalmazást vagy azt az okiratot, amely igazolja, hogy a képviselő jogosult a kereset benyújtására.

A keresetlevelet az alperesek és harmadik felek számának megfelelő példányszámban kell benyújtani a bírósághoz.

Lap tetejeLap teteje

A keresetlevélhez csatolni kell továbbá a következőket igazoló okiratokat:

  1. állami és egyéb bírósági illetékeknek a jogszabályban megállapított összegben és eljárások szerinti megfizetése;
  2. a tárgyalás előtti bíróságon kívüli nyomozati eljárások betartása, amennyiben azokat a jogszabályok kötelezővé teszik;
  3. az ügy alapját képező körülmények.

10. Kell-e fizetnem illetéket? Ha igen, mikor? Az ügyvédnek a keresetlevél benyújtásakor fizetnem kell?

A bírósági illetékeket (állami illetékek, feldolgozási díjak, nyomozati költségek) a keresetlevél benyújtása előtt kell megfizetni. A fizetés bankban történhet. Amennyiben a kérelmet teljes egészében vagy részben helyben hagyják, vagy ha a felperes visszavonja a kérelmet, mert az alperes a kérelem benyújtását követően önként rendezte a követelést, a bíróság kötelezi az alperest az ügy folyó kiadásainak (a jogsegély költsége, a bíróság előtti megjelenéssel és a bizonyítékok gyűjtésével kapcsolatos kiadások) a felperes javára történő megfizetésére. Amennyiben a kérelmet elutasítják, a felperes fedezi az ügy folyó kiadásait az alperes javára.

Az ügyvédi díjak megfizetésére vonatkozó eljárásokról az ügyfél és az érintett ügyvéd közösen állapodnak meg.

11. Részesülhetek a jogi segítségnyújtásban/költségmentességben?

Ld. a Jogsegély című témát.

Lap tetejeLap teteje

12. Mely időponttól tekinthető hivatalosan is benyújtottnak a keresetlevelem? A hatóságoktól kapok-e valami igazolást arra vonatkozóan, hogy az eljárás rendben megindult?

A postai úton kézhez vett keresetleveleket és más levelezést, valamint a bírósági hivatal hivatali idejében személyesen kézbesített okiratokat a bíróság a bejövő levelezési naplóban nyilvántartásba veszi a beérkezés napján. A kereset benyújtási időpontjának tehát hivatalosan azt a napot tekintik, amikor a bíróság a keresetlevelet megkapta. Amennyiben a keresetlevelet nem megfelelően nyújtották be vagy nem csatoltak minden kötelező okiratot, a bíró indokolással ellátott határozatot hoz, miszerint nem jár el a kérelem ügyében. E határozat egy példányát megküldik a felperesnek, és határidőt tűznek ki a hiánypótlásra. A hiánypótlásra nyitva álló határidő nem lehet a határozat megküldésének napjától számított legalább 20 napnál rövidebb. Ha a felperes az engedélyezett határidőn belül benyújtja a hiánypótlást, a keresetlevél benyújtási időpontjának az a nap minősül, amikor a keresetlevelet először benyújtották a bírósághoz. Ha a felperes az engedélyezett határidőn belül nem pótolja a hiányokat, a keresetlevél be nem nyújtottnak minősül, és visszaküldik a felperesnek. Amennyiben a keresetlevelet visszaküldték a felperesnek, ez nem akadálya a keresetlevél ismételt benyújtásának, ilyen esetben azonban a benyújtás időpontja megváltozik.

A hatóságok nem küldenek külön értesítést arról, hogy a keresetlevél rendben beérkezett, azonban bizonyos eljárásokra kerül sor, amelyek jelzik, hogy a keresetlevél megfelelő. Ha a keresetlevelet rendben benyújtották és az összes kötelező okiratot csatolták a keresetlevélhez, a bíró a keresetlevél bíróságra történő beérkezésétől számított három napon belül határozatot hoz a kérelem befogadásáról és az eljárás megindításáról. A kereset benyújtását követően a keresetlevelet és a csatolt okiratokat megküldik az alperesnek, és határidőt tűznek ki az írásbeli nyilatkozat benyújtására. E nyilatkozat kézhezvételét követően a bíró megküldi a nyilatkozatot a felperesnek és harmadik feleknek. A bíró a felperes nyilatkozattal kapcsolatos észrevételeit is kérheti. A nyilatkozat kézhezvételét vagy a nyilatkozat benyújtására megállapított határidő leteltét követően a bíró határozatot hoz az ügy tárgyalási szakának előkészítő munkájára vonatkozóan, amelyben kitűzi a tárgyalás napját. A hivatalvezető továbbítja az idézést az érintett felek részére.

13. Kapok-e pontos tájékoztatást az eljárás megindulását követő események időpontjára vonatkozóan (például idézés határnapja)?

A feleket a keresetlevélben megadott címre küldött idézésben beidézik a bíróságra, és előre értesítik a tárgyalás időpontjáról és helyéről, illetve bizonyos egyedi eljárási eseményekről. Ha az alperes címe nem ismert, a bírósági idézést a Latvijas Vēstnesis című hivatalos közlönyben teszik közzé.

« Bírósághoz fordulás - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság