Európai Bizottság > EIH > Bírósághoz fordulás > Olaszország

Utolsó frissítés: 12-01-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bírósághoz fordulás - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Képzeljen el egy olyan helyzetet, amelyben Ön vitában áll egy társasággal, egy szakemberrel, a munkáltatójával, egy családtagjával, egy honfitársával vagy egy külföldi személlyel. E probléma megoldása érdekében egy sor kérdést tesz fel saját magának:



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bíróságra kell mennem? 1.
2. Határidőn belül vagyok-e még a perindításhoz?  2.
3. Biztos vagyok abban, hogy ebben a tagállamban kell pert indítanom? 3.
4. Ebben a tagállamban melyik konkrét bírósághoz kell fordulnom, az én lakhelyemen vagy a másik fél lakhelyén található bírósághoz, esetleg az ügyem egyéb vonatkozásait kell figyelembe venni? 4.
5. Ebben a tagállamban melyik konkrét bírósághoz kell fordulnom, tekintettel az ügyem természetére és a perértékre? 5.
6. Megindíthatom-e a pert én magam, vagy fel kell kérnem egy közvetítőt, vagy egy bírósági tisztségviselőt, például egy ügyvédet? PDF File (PDF File 136 KB) 6.
7. Pontosan kihez is folyamodom: a fogadóirodához, vagy a bírósági titkár irodájához? 7.
8. Milyen nyelven tehetem meg folyamodásomat? Megtehetem-e szóban, vagy pedig ennek írásban kell megtörténnie? Küldhetem-e faxon vagy e-mailben? 8.
9. Léteznek-e konkrét formanyomtatványok a perindításhoz, és ha nem, akkor miként kell beadnom az ügyemet? Vannak-e olyan pontok, amelyeknek szerepelniük kell az aktában? 9.
10. Meg kell-e fizetnem a bírósági költségeket? Ha igen, mikor? Már az elejétől fogva ügyvédet kell fizetnem? 10.
11. Kaphatok jogi segítséget? 11.
12. Mikor tekinthető a perem hivatalosan megkezdődöttnek? Adnak-e a hatóságok valamilyen megerősítést arról, hogy az ügyemet megfelelően nyújtottam be? 12.
13. Fogok-e kapni részletes információkat az elkövetkező események időzítéséről (például arról, hogy mennyi idő áll rendelkezésemre a bíróság előtti megjelenésre)? 13.

 

Perindítás előtt felteendő kérdések:

case_to_court_ita_hu

1. Bíróságra kell mennem?

Elképzelhető, hogy jobb lenne igénybe venni a peren kívüli egyezségi eljárást (lásd ott).

2. Határidőn belül vagyok-e még a perindításhoz?  

A perindítással kapcsolatos időbeli korlátok esetről-esetre változnak. Ezt az időbeli korláttal kapcsolatos kérdést egy jogi tanácsadóval vagy egy jogsegély irodában lehet tisztázni.

3. Biztos vagyok abban, hogy ebben a tagállamban kell pert indítanom?

Lásd a bíróságok illetékessége című témakört.

4. Ebben a tagállamban melyik konkrét bírósághoz kell fordulnom, az én lakhelyemen vagy a másik fél lakhelyén található bírósághoz, esetleg az ügyem egyéb vonatkozásait kell figyelembe venni?

Lásd a bíróságok illetékessége - Olaszország című témakört.

5. Ebben a tagállamban melyik konkrét bírósághoz kell fordulnom, tekintettel az ügyem természetére és a perértékre?

Lásd a bíróságok illetékessége - Olaszország című témakört.

Lap tetejeLap teteje

Perindítási eljárás

6. Megindíthatom-e a pert én magam, vagy fel kell kérnem egy közvetítőt, vagy egy bírósági tisztségviselőt, például egy ügyvédet? PDF File (PDF File 136 KB)

Az Alkotmány 24. cikkelyében lefektetett alapelv szerint a mi rendszerünkben a védelemhez szakember szükséges.

Miután az általános szabály a jogi képviselet szükségessége, a bíróságot igénybe vevő felet szakértő képviselőnek (vagy védőügyvédnek) kell képviselnie.

Bizonyos ügyekben azonban a felek védőügyvéd képviselete nélkül is folytathatják a pert. Ez olyan ügyekre vonatkozik, amelyekben alacsony a perérték, és amelyben így a fél a törvény szerint képviselet nélkül is folytathatja a pert.

A szakértő általi kötelező jogi képviselet alóli mentesség olyan esetekben érvényes, amikor alacsony a perérték, és célja, hogy mentesítse a feleket a védelem költségeitől.

Példák a kivételekre:

  1. A giudici di pace (1995. óta a „pretore”-t felváltó fizetés nélküli laikus bíró) által tárgyalt polgári jogi ügyekben a felek maguk mehetnek a bíróságra 516,46 euró értéket meg nem haladó perértékű ügyekben; magasabb perértékű ügyekben a giudici di pace a fél kérésére felhatalmazhatja a felet arra, hogy saját nevében jelenjen meg a bíróság előtt, feltéve, hogy az ügy jellege és a perérték ezt lehetővé teszi (lásd a polgári perrendtartás 82. cikkelyét).
  2. A bíró előtt védőként megjelenni jogosult és erre utasított fél bármely további képviselő szolgáltatásai nélkül jelenhet meg a bíróság előtt (lásd a polgári perrendtartás 86. cikkelyét).
  3. munkaügyi jogvita esetén a fél képviselet nélkül jelenhet meg olyan első fokú eljárásban, amelyben a perérték nem haladja meg a 129,11 eurót; ugyanez vonatkozik a kötelező jóléti és egyéb juttatásokra is (lásd a polgári perrendtartás 417. és 442. cikkelyét).

Más esetekre konkrét törvények vonatkoznak; ennek megfelelően az önképviselet a következő tárgyalások esetén megengedett: költségek elszámolása, ügyvédi és ügyészi díjak és költségek, választási kérdések, valamint első fokon és adóügyi bíróság előtt lefolytatott, a meghatározott értéket meg nem haladó bérleti eljárások.

Lap tetejeLap teteje

Miként kell a giudice di pace-hez folyamodni?

A giuduce di pace-hez általában olyan citazione (idézés) útján lehet folyamodni, amely a bírósági tárgyalások naptárában felsorolt dátumok egyikén történő megjelenésre szólít fel. Ezeket a naptárakat minden bíróságon kifüggesztik, és minden évben a főállamügyésszel egyetértésben a Presidente del Tribunale (a bíróság elnöke) rendeletével hagyják jóvá.

A bírósági tisztségviselő negyedévente előre ugyancsak felosztja a tárgyalásokat a laikus bírói testületek között, kijelölve azt a laikus bírót, akit az ügy kivizsgálására utasítanak.

A jogait kereső magánszemély megjelenhet a tárgyaláson a bíró előtt, és kérheti, hogy szóban adja elő okfejtését.

A bíró elrendeli, hogy az állításokról készüljön jelentés, amelynek egy példányát magának a felperesnek kell átadnia az alperes számára, megidézve őt egy meghatározott időpontban lévő tárgyaláson történő megjelenésre. Ha a kereset a perérték felső határát meghatározó törvény alapján esetleg elutasítható is lenne, a jogvita természetére és fontosságára való tekintettel a bíró (akár szóban tett) kérelem alapján határozattal továbbra is engedélyezheti az önképviseletet magasabb perértékkel bíró jogviták esetében is.

Mind a felperest, mind pedig az alperest képviselheti egy olyan magánszemély, akiről a keresetet (vagy a választ) előadó dokumentum alján szereplő jogi meghatalmazás útján, vagy egy külön dokumentumban rendelkeztek.

Lap tetejeLap teteje

Ezzel a jogi felhatalmazással rendelkező személynek nem kell ügyvédnek lennie; elegendő, ha perbeli cselekvőképességgel rendelkezik és képes megfelelően világos kijelentéseket tenni az általa képviselt fél nevében.

Ha megengedett a fél számára a jogi képviselet nélküli megjelenés, akkor különösen tartományi központokban egy ponton (és akár bíróságon kívül) rendszerint megtörténik a bíróval történő tárgyalás a kijelentések dátumának és időpontjának a meghatározása céljából.

Természetesen az (akár alacsony perértékű) pert indítani kívánó fél számára is nyitva áll annak a lehetősége, hogy a vitában jogi felhatalmazással rendelkező ügyvéd által készített idézést nyújtson be akár külön hivatalos dokumentum útján, akár pedig az idézés alján, vagy szélén szerepeltetett és a felperes által aláírt feljegyzés útján (mely aláírást az aláíró ügyvédjének kell hitelesítenie). Utóbbi ezt követően képessé válik arra, hogy az eljárás során bármilyen lépést megtegyen ügyfele számára, beleértve azokat a lépéseket is, amelyeket a törvény nem kifejezetten neki rendel, de kizárva azokat, amelyek a kérdéses jogot vagy jogosultságot érintik.

Ebben az esetben a jogi felhatalmazást az ilyen cselekedetek kifejezett érvénytelenítése mellett kell megadni.

Az elmúlt évtizedekben Olaszországban, akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban is, folyamatosan emelkedett a magánszemélyek, illetve a magánszemélyek és a hatóságok között felmerülő ügyek száma. Így az igazságszolgáltatási rendszer nem mindig tud megküzdeni a munka mennyiségével, aminek következtében hosszabb ideig kell várni az igazságszolgáltatásra.

Lap tetejeLap teteje

Az elmúlt évtizedben ezért kísérlet történt arra, hogy ösztönözzék a peren kívüli egyezségeket, különösen a társadalmi hatással rendelkezőnek tekintett önfoglalkoztatással és a munkavállalókkal kapcsolatos esetekben.

A viták alternatív megoldása ugyancsak lehetőséget kínál a bírósági eljárás kiváltására, így hozzájárul a társadalmi kapcsolatok zökkenőmentesebb kezeléséhez, és gyakorta veszi le a pénzügyi terhet a peres felek válláról.

Országos és helyi szinten egyaránt léteznek konkrét jogvitákkal kapcsolatos és főként speciális típusú módszerek a peren kívüli egyezségekre, amelyekben többek között a banki ombudsman, a Kereskedelmi Kamara döntőbírái, valamint az Ordine degli Avvocati (Ügyvédi Tanács) Békéltető Tanácsa járnak el.

A difensore civico (laikus képviselő) tevékenysége jól ismert a közvélemény előtt; ez a szereplő hasonló az ombudsmanhoz, nem tartozik egyetlen bírói rendszerhez sem, hanem egy az adott közösséghez, tartományhoz vagy régióhoz kapcsolódó olyan szervezethez, amelyet szinte minden önkormányzatnál létrehoznak.

A difensore civico a Giudice di Pace-val ellentétben a felek között nem pártatlanul jár el, hanem az állampolgárokat támogatja annak érdekében, hogy rábírja az állami szerveket arra, hogy járjanak el az ellenőrzésük alá tartozó alkotmányos szerveknél és közüzemeknél.

Ugyancsak részt vesz a jogviták rendezésében és garantálja az állami szervek pártatlan és megfelelő működését rámutatva a visszaélésekre, a hibás működésre vagy a hiányosságokra.

Lap tetejeLap teteje

Az érintett magánszemély ügyvéd vagy bármilyen más típusú szakértő közreműködése nélkül mind írásban, mind pedig a difensore civico-val történő közvetlen megbeszélés útján bármikor kifejezheti aggodalmait.

A legtöbb esetben a szóban forgó ellentétek olyan vitákkal kapcsolatosak, amelyek ugyan kívül esnek a polgári jogi rendszer keretein, de amelyek gyakran olyan jogokkal vagy jogosultságokkal kapcsolatosak, amelyekre a polgári jog vonatkozik és amelyek alkalmasak a giurisdizione ordinaria-ra (polgári bíráskodásra), (vagy az alternatív vitamegoldásra).

A szóban forgó ügyek lehetnek például tulajdoni jogcím elleni vétségek, vagy a diritto privato (szó szerint: magánjog, vagy magánszemélyekre alkalmazandó jog, amely szerződéses, kereskedelmi, polgári jogi felelősségi, illetve családi és öröklési ügyekre vonatkozik) szerinti szerződéses kötelezettségek, amelyek a giudice ordinario (normál polgári- és büntetőjogi ügyekben eljáró bíró, aki azonban a közigazgatási bíróság ügyeiben nem veszt részt) előtti védelemre jogosultak.

A defensore civico tevékenységének célja általában az előbbiekben említett bíróhoz, valamint a közigazgatási hatóságokhoz benyújtandó kérelmekkel kapcsolatos terhelés megelőzése és csökkentése.

A giudici di pace-kat szintén felhívják a konfliktusok megoldásához történő hozzájárulásra. Mára ez vált a törvénykezési szervek által számukra kiosztott legfontosabb mindennapi tevékenységgé.

Valójában mind a felperes, mind pedig az a fél, amely/aki ellen a keresetet benyújtották kérheti a bírót, hogy idézze be a feleket és tegyen kísérletet a megegyezésre a vizsgálati szakasz megkezdése előtt (“conciliazione in sede non contenziosa“), vagy akár után (“conciliazione endoprocessuale”) is.

Lap tetejeLap teteje

Megfelelő esetben a bíró egészen az ítélet meghozataláig saját kezdeményezésére újabb kísérletet tehet a megegyezésre.

A Tribunale in primo grado-hoz vagy az in grado di impugnazione-hoz (első fokú bíróságok, illetve a döntés vitatásának a helyszíne) történő folyamodáshoz azonban egy konkrét tárgyalásra szóló idézést kell bemutatni a két félnek a Fellebbviteli Bíróság elnöke által jóváhagyott bírósági naptár kezdő időpontjában első ízben történő megjelenésére vonatkozóan.

A törvényi előírás szerint az írásos nyilatkozatnak:

  • meg kell jelölnie, hogy melyik bírósághoz folyamodnak;
  • meg kell adnia a felperessel és az alperessel kapcsolatos összes részletes adatot, megemlítve lakóhelyüket, illetve az őket képviselő vagy segítő személyek lakhelyét vagy tartózkodási helyét;
  • meg kell említenie a per tárgyát;
  • meg kell jelölnie azokat a tényeket vagy törvényi helyeket, amelyek a perhez vagy a kifogáshoz vezettek;
  • fel kell sorolnia a benyújtott bizonyítékokat és dokumentumokat;
  • meg kell jelölnie a képviselő teljes nevét és a számára kiadott jogi felhatalmazást; és
  • meg kell neveznie a bíróság előtti megjelenésre kijelölt napot.

Az elfogadhatóság érdekében a döntés elleni fellebbezést egy olyan meghatározott időkereten belül kell megtenni, amely a kifogásolt határozatról szóló értesítéssel indul, illetve egy éven belül, ha a nyertes fél elmulasztott értesítést küldeni.

Akár egy személyben, akár tanácsban jár el a bíró, az ügyet befogadhatatlannak minősíthetik, ha a kifogást tevő fél nem rendelkezik jogi képviselettel.

Lap tetejeLap teteje

A kifogást tevő félnek szerepeltetnie kell a határozatot aktájában, az elnöklő bíró ekkor kinevez egy vizsgálóbírót, az iktató pedig nyilvántartásba veszi az ügyet.

Ugyanezeknek a formalitásoknak kell eleget tenni a Corte di Appello-hoz (Fellebbviteli Bíróság) történő fellebbezés során. A kifogást annál a bíróságnál kell megtenni, amely ahhoz a körzethez tartozik, ahol a határozatot meghozó bíró működik.

A fellebbezésekkel mindig collegio-ban (bírói kollégium) foglalkoznak, amely maga is kísérletet tehet a békéltetésre, szükség szerint megidézve a feleket a személyes megjelenésre.

Végezetül, a Corte di Cassazione-hoz (Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság) a magánszemélyek csak védőügyvéd támogatásával folyamodhatnak. A befogadhatósághoz a folyamodványnak:

  • tartalmaznia kell a jogvitában érintett felek nevét;
  • meg kell neveznie a kifogásolt határozatot vagy döntést;
  • össze kell foglalnia az ügy tényeit;
  • meg kell jelölnie, hogy miért került sor fellebbezésre, és mi ennek a jogalapja;
  • tájékoztatnia kell a jogi felhatalmazásról, és arról, hogy azt külön adták-e ki, vagy hogy
  • biztosítottak-e jogsegélyt, és ha igen, milyen határozat alapján,
  • értesítés céljára tartalmaznia kell egy állandó római lakcímet; ha ilyent nem választanak, akkor a Corte di Cassazione iktatóját tekintik állandó római lakcímnek.

Az ügy bíróságra viteléhez a bírósági iktató felé benyújtott fellebbezésnek tartalmaznia kell a tárgyalás nyilvántartásba vételét, amelyre a keresettel megtámadott felek értesítésétől számított 20 napos időkeret áll rendelkezésre.

Lap tetejeLap teteje

A befogadhatósághoz a fentebb felsorolt tételeket, valamint a bírósági iktatóhoz beadott és bírósági akta létrehozását kérő folyamodványt ugyancsak be kell nyújtani; ezek olyan szigorú formalitások, amelyek a viszontkeresetet és az előzetes fellebbezést benyújtani szándékozó felekre egyaránt vonatkoznak.

Adós vagy harmadik fél ingó vagy ingatlan eszközeinek kényszer-kisajátításával kapcsolatos eljárások

Ezek az ügyek egyedül eljáró bíró joghatósága alá tartoznak, akihez így csak szakértő képviselőn keresztül lehet folyamodni. Előzetesen fizetési meghagyást kell kiadni, amely felszólít a végrehajtható jogcímből fakadó kötelezettségek betartására, megerősítve a tiszta, érvényesíthető és tehermentes jogot vagy jogosultságot.

A giudice dell’esecuzione-t (végrehajtási ügyekben eljáró bírót) a Bíróság elnöke nevezi ki, az aktának az iktatóba történt benyújtását követően.

A giudice dell’esecuzione ellenőrzi a végrehajtási eljárás menetét, és beidézheti a feleket, hogy meghallgassák beadványaikat.

Bejelenti azokat a döntéseket, amelyek szükségesek az eljárás zökkenőmentes menetének biztosításához, amikor például a lefoglalt árukat vagy pénzalapokat egy pénzösszeggel helyettesítik, a lefoglalt eszközöket csökkentik, vagy megfelelő óvást nyújtanak be azok zár alá helyezése ellen, illetve értékesítés vagy eladás esetén.

Vitatott esetekben a bíró vizsgálja ki az ügyet, és a feleket az ítélet meghozatalával kapcsolatban a collegio-hoz (bírói kollégium) utasítja.

Lap tetejeLap teteje

Az adós harmadik fél birtokában lévő eszközének lefoglalásával kapcsolatos ügyekben mindig a giudice delegato (olyan helyettes bíró, akit a csődügyekben eljáró bíró nevez ki a csődeljárás felügyeletére, hasonló, mint a vagyonkezelő) nyilatkoztatja a harmadik feleket és hozza meg az ítéletet, noha jogvita kialakulása esetén a collegio (bírói kollégium) hirdeti ki az ítéletet a giudice delegato által lefolytatott hivatalos vizsgálatot követően.

A giudice delegato lépéseit már a lefoglalás végrehajtása előtt meg lehet támadni; ilyen esetben a döntés joga a giudice di pace-é, feltéve, hogy a vita ratione valoris az ő illetékessége alá tartozik; amennyiben a lefoglalás már megtörtént, bármilyen ellenvetést az egyetlen bíró elnökletével összeülő bíróság előtt kell megtenni.

A törvényhozás által kifejezetten előírt kivételt jelentenek az olyan esetek, amelyekben a giudice di pace rendelkezik illetékességgel a végrehajtási eljárásban, és amelyeket (általános szabályként) az egyedül eljáró bírónak adtak át.

E két esetben az ítéleteket az ügy kivizsgálásának megtörténtét követően a giudice di pace, illetve a szükséges bizonyítékok giudice delegato által történt összegyűjtését követően a collegio hozza meg.

Gyorsított eljárás

Ez gyorsított ítélettel együtt járó különböző eljárások olyan együttesét jelenti, amely (a nem gyorsított eljárás iránti kérelem hiányában) bármelyik fél által felvetett vita esetén a collegio hatáskörébe tartozik.

Lap tetejeLap teteje

Bizonyos esetekben a guidice di pace kap felkérést (feltéve, hogy a szóban forgó összeg az illetékességi körébe tartozik); következésképp akár képviselettel, akár képviselet nélkül bíróság előtt megjelenésre lesz szükség, a szóban forgó összegnek megfelelően.

Az esetek többségében egyedül eljáró bíró kerül bevonásra, akit jogi felhatalmazással rendelkező ügyvéd támogat. Fizetési meghagyással vagy (különösképpen) ingó vagyon engedményezésével kapcsolatos ideiglenes végzés esetén vagy a giudice di pace-nak van ratione valoris illetékessége (aki ily módon dönt a vitatott ítéletekről is), vagy az egyedül eljáró bíró teszi át a jogvitát a collegio-hoz vitatott ítéletek esetén. Hátralékos fizetés engedélyezése és visszaszerzése iránti folyamodványt mindig az egyedül eljáró bíró által elnökölt bírósághoz kell benyújtani.

A vitatott döntéseket a collegio-hoz teszik át, amely ítéletet hoz. Ezért minden esetben védőügyvéd támogatása szükséges.

Ideiglenes végzések

Lefoglalás, tervezett kifogások vagy danni temuto (a szomszédos ingatlan állapota miatt feltételezett kárveszély; quia temet), elővigyázatossági kivizsgálás, valamint a szabványostól eltérő sürgős intézkedések iránti kérelmek, valamint kifejezetten megállapított ügyek esetén a folyamodványt az egyedül eljáró bíró által elnökölt bírósághoz kell benyújtani, ha a kérést a bírósági ügy előtt tették; függőben lévő per esetén azonban a felperesnek a vizsgálóbíróhoz kell folyamodnia (ha már kineveztek ilyent), vagy pedig a bíróság elnökéhez, aki gondoskodik a vizsgálóbíró kinevezésének foganatosításáról.

Lap tetejeLap teteje

A giudice di pace semmi esetre sem illetékes, még akkor sem, ki kifejezetten perbe hívták.

Hagyatéki eljárás

Hét olyan eljárás került kiválasztásra, amelyek családi eseményekkel, vagy magánszemélyek életének bizonyos momentumaival kapcsolatosak.

Ezek behatárolt ügyek, amelyek esetében nem áll fenn olyan társadalmi érdek, amely szükségessé tenné egy államügyész jelenlétét, aki azonban kezdeményezheti az elsődleges folyamodvány benyújtását. Az eljárásra olyan bíróság előtt kerül sor, amely a tények és a törvény alapján határozatot vagy megindokolt döntést hoz.

Jogi képviselet nélkül is lehet az igazságszolgáltatási rendszerhez folyamodni, feltéve, hogy a kérelmező rendelkezik olyan tárgyalókészséggel, amelyet a szóban forgó konfliktusos kapcsolattípus szükségessé tesz.

Mint ahogy annak sincs semmi akadálya, hogy a kérelmező jogi felhatalmazással rendelkező szakértő ügyvéd, vagy egy notaio (közjegyző) szakmai képviseletét vegye igénybe, mely utóbbinak arra sincs szüksége, hogy benyújtsa a felhatalmazását bizonyító engedélyt.

Bizonyos esetekben a magánszemélyeket felhívhatják arra, hogy az életük bizonyos eseményeivel kapcsolatos kihallgatás végett személyesen jelenjenek meg, és a közelmúltban arra is lehetőséget kaptak, hogy személyesen folyamodjanak a bírósághoz sürgős intézkedések elfogadását kérve a kiskorúak eszközeinek védelmére a közeli hozzátartozók által elkövetett visszaélésekkel szemben.

Ezek olyan különleges követelményeket támasztó esetek, amelyek eltérnek az általános szabályozástól.

Lap tetejeLap teteje

Házassági bontóperek

A bírósághoz történt folyamodást követően a presidente (elnöklő bíró) a békéltetés megkísérlésére beidézi a párt, akiknek ilyenkor személyesen és jogi képviselő nélkül kell megjelenniük.

Sikertelen békéltetés esetén a házasság felbontásának jóváhagyásáról az ügyben eljáró tanács egy tagja által elvégzett hivatalos vizsgálat után az elnöklő bíró jelentése nyomán a camera di consiglio-ban döntenek (mérlegeléssel).

Perképesség hiánya és cselekvőképtelenség

A bírósághoz történt folyamodást követően az elnöklő bíró kinevez egy bírót, aki megvizsgálja az ügyet, amelyről ezt követően a bíróság hoz döntést.

Eltűntnek és holtnak nyilvánítás

Miután a bírósághoz történő folyamodásról döntöttek, az elnöklő bíró felhívja az érintett feleket a személyes megjelentésre, akiket ilyenkor (kivételesen) jogi képviselet nélkül hallgatnak ki.

A giudice delegato hivatalosan kivizsgálja az ügyet, amely után a bíróság ítéletet hoz.

A döntés megismertetésének módjai ugyancsak meg vannak határozva.

Perbeli jogképesség és perbeli cselekvőképesség nélküli kiskorúak ügyei

A giudice tutelare (gyámügyekben eljáró bíró) véleményének áttanulmányozását követően az indokkal ellátott döntést a folyamodás által érintett bíróságon a camera di consiglio hozza meg.

A házastársi közös vagyonról történő rendelkezés

A folyamodás által érintett bíróság elnöklő bírója felhívja az érintett feleket az előtte, vagy a guidice designato előtt történő megjelenésre; ilyen esetekben a felek ismét személyes megjelenésre vannak kötelezve.

Lap tetejeLap teteje

A döntést a camera di consiglio-ban hozzák meg egy olyan határozattal, amelyet nem lehet megkifogásolni.

Gyámság alá helyezés a családon belüli visszaélés ellensúlyozására

Miután a kérelmező beadta folyamodványát a bírósághoz (amelyet személyesen is megtehet), az elnöklő bíró által kinevezett bíró felhívja az érintett feleket az előtte történő megjelenésre, majd az ügy hivatalos kivizsgálását követően egy azonnal végrehajtható megindokolt határozatot ad ki, amely a bíróság előtt kifogásolható. A bíróság a tények és a törvény alapján indokolt döntést ad ki, amely viszont már nem kifogásolható.

A “giudice tutelare” (gyámügyekben eljáró bíró)

Végezetül említést kell tenni arról a minden állampolgár számára nyitva álló lehetőségről, hogy gyámsági ügyekkel kapcsolatos intézkedések tárgyában, akár szóban is, kéréssel forduljanak a giudice tutelare-hoz.

A giudice tutelare meghozza döntését, amelyet azon bíróság előtt lehet megfellebbezni, amelyben a camera di consiglio az ítéletet meghozta. Az államügyész természetesen ugyancsak jogosult a döntés vitatására.

Ha a döntést vitató fél az eljárásban harmadik személy, az üggyel való foglalkozásra felhatalmazott bíró előtt kell bizonyítania saját erre irányuló jogának érvényességét.

7. Pontosan kihez is folyamodom: a fogadóirodához, vagy a bírósági titkár irodájához?

Bírósági keresetet indítani kívánó személy (feltéve, hogy jogosult személyesen megjelenni a bíróságon) folyamodhat a giudice di pace-hez, közvetlenül kérhet meghallgatást, kérheti saját beadványainak tárgyalását, amelyeket azonnal szerepeltetnek is az iktatóban elkészített jelentésben; a kérelmező látja, hogy ezt továbbítják az alperesnek.

Lap tetejeLap teteje

Időközben pedig az iktató elkészíti a bírósági aktát.

Rendszeresen előfordul, hogy egy ponton megtörténik a bíróval történő tárgyalás az előterjesztések dátumának és időpontjának a meghatározása céljából. Ha a magánszemély a vitában akár külön hivatalos dokumentum vagy az aláíró képviselője által hitelesített nem hivatalos feljegyzés alapján jogi felhatalmazással rendelkező képviselővel együtt jelenik meg, akkor a szükséges dokumentumokat (amelyek közül az ügyet a bírósági ügyrendbe beiktató értesítés a legfontosabb) az utóbbi nyújtja be az üggyel foglalkozó bíró iktatójában.

Az eljárás akkor indul meg, amikor ezt az értesítést benyújtják az iktatóba, az idézések, a jogi meghatalmazás és a szükséges dokumentumok eredeti példányát tartalmazó aktával együtt.

Amennyiben a személy személyesen jelenik meg, meg kell jelölnie lakhelyét, vagy állandó lakhelyet kell választania abban a Comune-ben, amelyben az ügyben eljáró bíró működik.

Magának az értesítésnek meg kell határoznia az ügyben részes feleket, a jogi felhatalmazást, a folyamodvány tárgyát, az idézések, valamint a tárgyalások időpontját, amikor a feleknek első ízben kell megjelenniük.

Ezek olyan alapvető előfeltételek, amelyek szükségesek az eljárás normál ügymenetének biztosításához.

A bírói eljárás során a felek által benyújtott valamennyi dokumentum tartalmának ellenőrzése, valamint a tárgyalások dokumentumainak, továbbá a bíró által megtett lépésekről, a vizsgálatokról, valamint az ügy elintézéséről készült dokumentumoknak a csatolása az iktató tisztviselőjének a feladata.

Lap tetejeLap teteje

Amint az aktát megküldték az elnöklő bírónak, ő kinevez egy vizsgálóbírót, vagy saját maga folytatja le a vizsgálatot.

8. Milyen nyelven tehetem meg folyamodásomat? Megtehetem-e szóban, vagy pedig ennek írásban kell megtörténnie? Küldhetem-e faxon vagy e-mailben?

Az eljárás során végig az olasz nyelvet kell használni.

Olaszul nem tudó fél meghallgatása során a bíró kinevez egy hites tolmácsot, aki a tolmácsolás megkezdése előtt eskü alatt vállalja, hogy hűségesen teljesíti kötelességeit.

Olyan esetben, ha a magánszemély a bíró működési körzetében elismert nyelvi kisebbségekkel rendelkező területen lakik, jogosult saját nyelvének használatára, feltéve, hogy nem tud olaszul. Az eljárás minden egyes tételét saját nyelvén kell megkapnia, beleértve a határozatokat is, amelyek eredetileg olasz nyelven készülnek.

Ugyancsak tolmácsot kell biztosítani az olyan rendes és szakértő tanúknak is, akik bizonyos okok miatt akár szóbeli, akár pedig írásos nyilatkozatukkal hozzájárulnak a bírósági eljáráshoz.

Amint azt az első kérdésre adott válaszban már elmagyaráztuk, egy fél akkor jelenhet meg személyesen a giudice di pace előtt, hogy szóban adja elő folyamodványát, ha a jogvita értéke nem haladja az 516,45 eurót.

Nagyobb perérték esetén, és a jogviták természetének, illetve fontosságának függvényében a bíró maga is felhatalmazhatja a felet a bíróság előtti, jogi képviselet nélküli megjelenésre.

A bíróság előtti eljárást illetően azt is hozzá kell tenni, hogy egyéni munkaügyi jogviták esetén az érintett egyén személyesen is megteheti folyamodványát, noha ezt írásban kell megtenni az adott típusú bírósági ügyekre vonatkozóan előírt idézésekben lefektetett forma figyelembe vételével, majd ezt követően — ugyancsak a szabványos formaságok betartása mellett — megjelenhet a bíróság előtt.

Lap tetejeLap teteje

Végezetül, bizonyos esetekben a magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy saját beadványaik megtétele céljából a bírósági eljárás tényleges menete alatt jelenjenek meg a bíró előtt.

A vizsgálati szakasz alatt valójában a giudice di pace dönt a felek beidézéséről, hogy békéltetés céljából szabadon kikérdezze őket.

Ez a perjog alapján kihirdetett azon általános alapelv alkalmazásából következik, amely szerint a bíró „az eljárás bármely szakaszában és szintjén” elrendelheti a vitában álló felek megjelenését azok szabad kikérdezése céljából.

Az első fokú per vizsgálati eljárásával kapcsolatos szabályok tárgyalásakor a perrendtartás azt is hozzáteszi, hogy az első tárgyaláson a vizsgálóbíró kikérdezi a megjelent feleket és, az ügy jellegétől függően, megkísérli a békéltetést.

A perjog szerint továbbá a megjelenés megfelelő indok nélküli elmulasztása figyelembe vehető viselkedési tényező.

Ugyanez vonatkozik a fellebbviteli bíróság előtti első megjelenésre is, amikor is a bíró megkísérli a békéltetést „szükség szerint elrendelve a felek személyes megjelenését”.

Ezt általában olyanokra vonatkozónak ismerik el, akiknek (a beismerés kieszközlésének szándéka nélkül) az a szerepük az eljárásban, hogy magyarázattal szolgáljanak az ügy tényeiről; a megjelenéshez nincs szükség jogi képviseletre.

Az informális kihallgatás közvetlenül nyer különleges fontosságot a kötelező hozzájárulásokkal és jóléti kérdésekkel kapcsolatos vitákban, és az az általánosan elfogadott alapelv, hogy ez a bíró feladatköréhez tartozik, és (feltéve, hogy megjelölték) vonatkozik a másodfokú eljárásra is.

Lap tetejeLap teteje

Ezek olyan hatáskörök, amelyeket a bíró saját kezdeményezése alapján gyakorol, míg a két fél nem tehet többet kéréseik benyújtásánál.

A perképesség és cselekvőképesség nélküli magánszemély bírósági eljárásban történő személyes részvételéről ugyancsak konkrétan rendelkeznek a perképességgel és a cselekvőképességgel kapcsolatos eljárási szabályok; ugyanez vonatkozik halál esetén a nyilvánvaló örökösökre, illetve minden olyan személyre is, aki nyilvánvaló halál esetén jogokat és jogosultságokat vagy kötelezettségeket kíván megszerezni.

Végezetül, ugyanez a helyzet a válási vagy felbontó eljárás esetén, amikor szintén kísérleteket tesznek a békéltetésre vagy a házassági vagyon rendezésére.

Miközben elismerjük, hogy egy bírósági eljárásban történő részvételre képesített védőügyvéd részvétele alapvető fontosságú, a törvény széles körű lehetőségeket teremt annak a gyakorlati igénynek a kielégítésére is, hogy a bírósági folyamat bizonyos pontjain közvetlen kapcsolat jöhessen létre a bíró és a két fél között a békéltetésre irányuló kísérletek, illetve a fontos információknak a felektől szóban történő beszerzése során.

Sok bírósági irodában vannak faxok és e-mailek fogadására alkalmas berendezések, de országosan még nem állt fel egy olyan átfogó rendszer, amely lehetővé tenné a bíróságot igénybe vevők számára, hogy dokumentumaikat és kéréseiket ezen eszközök felhasználásával, ám a teljes megbízhatóság és működőképesség garantálása mellett vehessék igénybe.

Lap tetejeLap teteje

9. Léteznek-e konkrét formanyomtatványok a perindításhoz, és ha nem, akkor miként kell beadnom az ügyemet? Vannak-e olyan pontok, amelyeknek szerepelniük kell az aktában?

Az igazságszolgáltatási szervekhez történő folyamodás céljára nem készültek konkrét formanyomtatványok.

Minden egyes féltől saját érdekében elvárható, hogy ügyét pontosan és kimerítően adja elő.

Az ügy bírósági nyilvántartásba vételéről szóló és a kérelmező által a bírósági iktatóba benyújtandó értesítés képezi az akta alapját; ehhez csatolják a bírósági aktát, illetve a felek aktáit.

A jog konkrétan rendelkezik minden egyes dokumentum tartalmáról.

A bírósági nyilvántartásba vételről szóló értesítésnek különösen a felekkel kapcsolatos részleteket, az ügyész nevét, a kereset tárgyát, a megjelenésre felhívó idézés dátumát és a bíróság előtti első megjelenés dátumát kell tartalmaznia.

Az ügy bírósági nyilvántartásba vételéről szóló értesítés, és a megjelenésre felhívó írásos idézések egy-egy példányát, valamint az elkészített feljegyzéseket és dokumentumokat folyamatosan a bírósági aktához csatolják, a tárgyalások, a bírói határozatok, és a vizsgálatok dokumentumainak, valamint az ítéletben foglalt határozat egy-egy példányával együtt; a felperes aktájának pedig tartalmaznia kell a megjelenésre felhívó idézések, a jogi felhatalmazás és az esetleges írásos levelezés eredeti példányát.

Az alperes aktája tartalmazza a válasznyilatkozatot, valamint a bemutatott idézések, a jogi felhatalmazás és az esetleges írásos levelezés egy-egy példányát.

Lap tetejeLap teteje

Valamennyi fent említett dokumentumot egy mappában helyezik el, a különböző részeket egymástól elválasztólappal elválasztva. A mappát az iktató tárolja, és gondoskodik annak megőrzéséről, illetve az aktáknak a felektől történő megtagadásáról, ha azok nem tartalmazzák a szükséges dokumentumokat.

10. Meg kell-e fizetnem a bírósági költségeket? Ha igen, mikor? Már az elejétől fogva ügyvédet kell fizetnem?

Minden eljárás előtt egy standard díjat előre meg kell fizetni a Ministero delle Finanze (Pénzügyminisztérium) alá tartozó adóhivatal irodáiban. Az összeg a megkezdett eljárás típusának, a perértéknek, valamint az eljáró bíróság szintjének megfelelően változik.

A díj megfizetése alól mentesülő különböző eljárásokat a törvény határozza meg, ezeket pedig a törvényhozási politika ismérveinek megfelelően a parlament választja ki a jogviták jellege és azok társadalmi kihatása alapján.

A mentességek főként az alábbiakkal kapcsolatosak: 

  • a személyi állapot változása;
  • átadással és elengedéssel kapcsolatos határozatok végrehajtása;
  • rendkívül hosszú időtartamú büntetésből származó károk megtérítése iránti perek,
  • magánszemélyek családi és személyi állapotával kapcsolatos bizonyos eljárások,
  • az 1033 euró értéknél alacsonyabb perértékű eljárások,
  • 2500 euró alatti összeggel kapcsolatos személyi tulajdon elleni végrehajtási eljárások,
  • a per tartama alatt indított elővigyázatossági eljárások, és
  • hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatos szabályok.

Illetékköteles egy sor olyan dokumentum is, amelyeket ugyan a felek az eljárások során használnak fel, de amelyeket nem feltétlenül bírósági ügyekben történő felhasználás céljára készítettek. Ilyenek például a közjegyzői dokumentumok, a gépjárművek értékesítésének nyilvántartása, a végrendeletek kihirdetése, valamint a védelem szakértőinek hivatalos jegyzékbe történő felvétele.

Lap tetejeLap teteje

A dokumentum jellege és célja alapján eltérő összegű illetéket kell megfizetni. Ezen dokumentumok az ügy aktájában történő szerepeltetés esetén mentesülnek a meghatározott díj alól.

A fél és képviselője közötti kapcsolatokra vonatkozóan nincsenek szabályok, ezekről az érintett felek rendelkeznek.

11. Kaphatok jogi segítséget?

Polgári perekben a díjtalan jogsegély a korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkező magánszemélyek részére garantált.

A jogsegély iránti jogosultságot az eljárás minden szakaszában és szintjén lehet kérni, és ez az olyan személyekre vonatkozik, akik (jövedelemadó-számítás céljából) évi 9269,22 eurót meg nem haladó adóköteles jövedelmet tudnak kimutatni.

A (díjmentes) jogsegély igényléséhez követendő lépések egyéb részleteiről teljes leírás a „Jogsegély Olaszországban” című fejezetben olvasható: a képviselő kiválasztása, a juttatás esetleges felmondása és az igénylés módja.

VÁLASZ A PER MEGINDULÁSÁRA

12. Mikor tekinthető a perem hivatalosan megkezdődöttnek? Adnak-e a hatóságok valamilyen megerősítést arról, hogy az ügyemet megfelelően nyújtottam be?

A folyamodványokat azután tekintik ténylegesen benyújtottnak, hogy az alperes hatósági idézését, valamint a bíróság elé utaló hatósági idézést benyújtották az ügyben eljáró bíró szerint illetékes iktatóba.

Miután az ügy bírósági nyilvántartásba vételéről szóló értesítést benyújtották, az iktató nyilvántartásba veszi az ügyet és elkészíti a bírósági aktát, amelyhez csatolják az ügyben részes felek aktáit is.

Lap tetejeLap teteje

Az ügy először az első fokú bíróságra kerül a megjelenésre felszólító idézések megküldésétől számított tíz napon belül, vagy az ügyész irodáján keresztül, vagy (a törvényben megszabott esetekben) személyesen.

Meg kell jegyezni, hogy a szolgálatban lévő iktató bármely bíróságon készséggel ad pontos felvilágosítást arról, hogy miként kell eleget tenni a törvényben lefektetett alakiságoknak, ilyen tanácsot ugyanis nem lehet a bírótól beszerezni, aki csak a döntés meghozatalakor tesz ilyen bejelentéseket.

Az a kérelmező, aki nem megfelelően viszi bíróságra az ügyet, mindenféle jogi problémának (beleértve az el nem fogadhatóságot, a korlátozott cselekvést vagy az elévülést) teszi ki ügyét.

A vizsgálóbíró ugyancsak felelős a felek első megjelenésére időzített tárgyaláson zajló kereszt-kikérdezések szabályosságának az ellenőrzéséért, és (szükség esetén) elrendeli ennek dokumentálását, ha a döntést további felekkel kapcsolatban kell meghozni, vagy ha az ügyet több fél indította / több féllel szemben indították felbonthatatlan partnerség ügyében.

A megjelenésre felszólító idézéseket azok érvénytelensége esetén hivatalosan is meg lehet újítani, és ez ex tunc orvosolja a folyamodvány anyagi és eljárási hibáit.

Az alperes megjelenése mindenképpen orvosolja az idézések hibáit.

Ezen túlmenően, a felek bíróság elé idézésének szabályosságát ellenőrző szerepkörében a vizsgálóbíró szükség esetén felhívhatja a feleket a hibásnak talált dokumentumok és cselekmények szabályosságának helyreállítására.

Lap tetejeLap teteje

Elévülési időszakot lehet meghatározni a képviseletben, a megjelenésben, vagy a felhatalmazásban mutatkozó hibák kijavítására, kivéve az olyan eseteket, amikor bizonyítást nyert, hogy az időkeret már letelt.

Végezetül pedig lehet olyan ügy is, amelyben az alperes elmulasztja a megjelenést és a vizsgálóbíró pedig olyan hibát észlel, amely érvényteleníti a megjelentést előíró idézésről szóló értesítést; ekkor a bíró időkeretet állapít meg a felperes számára az értesítésmegújítására, elkerülve annak lejártát.

A törvény szándéka nyilvánvalóan az, hogy elkerülje a formai és eljárási hibákat a bírósági eljárás kezdeti szakaszaiban, ezek ugyanis később érvényteleníthetnék a bíró vizsgálati tevékenységét, mivel az időbeli korlátok továbbra is érvényesek.

13. Fogok-e kapni részletes információkat az elkövetkező események időzítéséről (például arról, hogy mennyi idő áll rendelkezésemre a bíróság előtti megjelenésre)?

A tárgyalásokat, amelyeken a feleknek meg kell jelenniük, valamint a vizsgálati és mérlegelési üléseket olyan időben és időpontokban tartják, amelyeket a giudice di pace központi irodája évente határoz meg az elnöklő bíró jóváhagyása és a főállamügyész egyetértése mellett.

Időközben minden egyes negyedév elején a vizsgálati és mérlegelési üléseket azon laikus bírók nevei szerint osztják be, akik az adott időpontban hivatalban lesznek.

A “tribunali”-ban (egy alsóbb fokú bíróság) az elnöklő bíró a fellebbviteli bíróság főbírója által jóváhagyott rendelet alapján osztja be a felek első megjelenésére tervezett időt és időpontokat. A beosztás egy-egy példányát minden tárgyalóteremben kifüggesztik.

A következő tárgyalásokról a vizsgálatra kijelölt bíró esetről-esetre rendelkezik.

A “Corte di Appello”-ban (Fellebbviteli Bíróság) az első meghallgatásra szolgáló tárgyalások, valamint a megtartandó vizsgálati ülések idejét és időpontját az elnöklő bíró rendelete alapján osztják be az év elején és félévkor.

A nyilvános értesítéseket a bírósági hivatali tárgyalótermeiben kell november 30-ig kifüggeszteni. Ezek az értesítések a következő bírósági év folyamán végig kifüggesztve maradnak.

Az iktatótól a felek ugyancsak szerezhetnek információkat az ügyhöz kinevezett bíróról.

A Corte di Cassazione-nál (Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság) az elnöklő bíró ugyanilyen módon osztja be a tárgyalások naptárját, a presidente della sezione pedig az egyes fellebbezésekkel foglalkozó időpontokat osztja be, amelyekről a védelem mindkét ügyvédje és az államügyész kapnak értesítést. Ugyancsak értesítést kapnak az egyes vitatott ügyekkel foglalkozó bírók beosztásával kapcsolatos előkészületekről. Ha egy fél személyesen jelenik meg, akkor minden értesítés és kommunikáció a megjelölt lakhelyre vagy a választott állandó lakcímre kerül megküldésre.

« Bírósághoz fordulás - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 12-01-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság