Európai Bizottság > EIH > Bírósághoz fordulás > Csehország

Utolsó frissítés: 12-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bírósághoz fordulás - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Kell-e bírósághoz fordulnom? 1.
2. Nem késtem még el a bírósági keresetindítással? 2.
3. Biztos lehetek-e benne, hogy a Cseh Köztársaságban kellene bírósághoz fordulnom? 3.
4. Ha igen, melyik bírósághoz kell fordulnom a Cseh Köztársaságban, tekintettel arra ahol én élek, ahol a másik fél él, esetleg az ügyem más vonatkozásaira? 4.
5. Melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, figyelemmel az ügyem természetére és a perértékre? 5.
6. Beterjeszthetem-e saját magam a bírósági keresetet, vagy közvetítő személyt, például ügyvédet kell a képviseletemmel megbíznom? 6.
7. Pontosan hová kell benyújtanom a kérelmet: az iktatóirodához, a bíróság hivatalához vagy valamely más hivatalhoz? 7.
8. Milyen nyelven nyújthatom be a kérelmemet? Megtehetem-e szóban, vagy kötelező írásban benyújtani? Elküldhetem-e faxon vagy e-mailben a kérelmemet? 8.
9. Léteznek-e külön nyomtatványok a keresetindításra, illetve ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e a beadványnak kötelező tartalmi elemei? 9.
10. Kell-e bírósági illetéket fizetnem? 10.
11. Magamnak kell viselnem az eljárás költségeit? Ha igen, kell-e ügyvédet megbíznom már az eljárás kezdetén? Kérhetek-e hozzájárulást az eljárás költségeihez? 11.
12. Mely időponttól kezdve tekintik hivatalosan megindítottnak az eljárást? Kapok-e a hatóságoktól valamiféle visszaigazolást arról, hogy az ügyemben a keresetindítás megfelelő volt? 12.
13. Kapok-e részletes információt a soron következő lépések ütemezéséről (például arról, mennyi idő áll rendelkezésemre, hogy megjelenjek a bíróságon)? 13.

 

OBSAH

1. Kell-e bírósághoz fordulnom?

Bárki bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy valamely jogának sérelme vagy a sérelem veszélye esetén védelmet keressen. A vita békés megoldásának megkísérlése minden esetben kívánatos. Számos alternatív módszer is kínálkozik a viták rendezésére. A magánjog egyes területein az állam lehetővé teszi a magánjogi jogviszonyban álló felek számára, hogy a jogvita rendezését magánjogi testületre bízzák. A Cseh Köztársaságban az 1994. évi 216. törvény szabályozza a választottbíráskodásra vonatkozó rendelkezéseket. Folyamatban van a nem büntetőügyben folytatott közvetítésre vonatkozó törvény elkészítése. A választottbíráskodás eredménye választottbírósági ítélet, amely a vitás felek mindegyikére kötelező erejű és végrehajtható jogosultságot eredményez. További részletek: „Alternatív vitarendezési szabályok - Cseh Köztársaság”.

Még a bírósághoz való fordulást követően is van lehetőség a bíróságtól azt kérni, hogy tegyen kísérletet a békés vitarendezésre, ha az ügy természete ezt lehetővé teszi (a polgári perrendtartás 67-69. és 99. cikke alapján). A bíróság által jóváhagyott egyezség a jogerős ítélettel megegyező hatállyal bír, ugyanakkor olyan jogot teremt, amely bírói úton kikényszeríthető. A ne bis in idem (kétszeri eljárás tilalma) elv a bíróság által jóváhagyott egyezségekre is vonatkozik.

Lap tetejeLap teteje

2. Nem késtem még el a bírósági keresetindítással?

Az elévülési idő esetenként eltérő lehet, ezért tanácsos időben kikérni jogi szakértő tanácsát. A keresetet az elévülési idő lejárta előtt kell benyújtani az illetékes bírósághoz (az előírt határidőn belül kérelemmel kell fordulni a bírósághoz).

Ha lejár a jogszabályban megszabott elévülési idő, akkor sem szűnik meg az adós kötelezettsége, de gyengül. Ez azt jelenti, hogy a követelés nem érvényesíthető, ha az adós hivatkozik az elévülési idő lejártára. Az elévülésre vonatkozó általános szabályokat az 1964. évi 40. törvény (polgári törvénykönyv) 100-114. cikkei tartalmazzák. A kereskedelmi kötelezettségekre vonatkozó elévülési időt az 1991. évi 513. törvény (kereskedelmi törvénykönyv) 387-408. cikkei tartalmazzák. Az általános elévülési idő három év, attól a naptól számítva, amikor a jog érvényesítésére első alkalommal nyílt lehetőség. Kereskedelmi kötelezettségek esetében az általános elévülési idő négy év. Az egyedi elévülési idők tartama az érvényesített jogok természetétől függ.

Lásd még „Eljárási határidők - Cseh Köztársaság”.

3. Biztos lehetek-e benne, hogy a Cseh Köztársaságban kellene bírósághoz fordulnom?

Lásd „A bíróságok hatásköre és illetékessége”.

Lap tetejeLap teteje

4. Ha igen, melyik bírósághoz kell fordulnom a Cseh Köztársaságban, tekintettel arra ahol én élek, ahol a másik fél él, esetleg az ügyem más vonatkozásaira?

A bíróságok illetékességét a területi illetékesség, az anyagi hatáskör és a funkcionális illetékesség szabályai határozzák meg. Az anyagi hatáskör határozza meg a különböző fajta bíróságok hatáskörét abban a tekintetben, hogy milyen bíróság jogosult az ügy első fokon történő elbírálására. A polgári eljárásokban az anyagi hatáskör azt jelenti, hogy a kerületi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel első fokon eljárni. A területi illetékesség dönti el, hogy az azonos fajta bíróságok közül melyiknek kell eljárni, más szóval, hogy adott ügyben melyik elsőfokú bíróság tart tárgyalást és hoz döntést. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, akkor annak a félnek, aki ellen a keresetet megindítják (az alperes) a rendes (hazai) bírósága rendelkezik területi illetékességgel.

Az eljárásban szereplő fél rendes bíróságának megállapítása attól függ, hogy a fél természetes személy-e (pontosabban üzleti tevékenységet folytató természetes személy) vagy jogi személy (különleges rendelkezések vonatkoznak az állam, a települések és a helyhatóságok rendes bíróságának megállapítására). Főszabályként természetes személy rendes bírósága az a kerületi bíróság, amely kerületben a természetes személy lakik, ha pedig nincs állandó lakóhelye, akkor annak a kerületnek a kerületi bírósága, ahol a személy jelenleg tartózkodik. Ha a természetes személy több lakóhellyel rendelkezik, minden olyan kerület kerületi bírósága rendes bíróságnak minősül, ahol az adott személy a tartós ott-tartózkodás szándékával lakik. Jogi személy esetében a rendes bíróság annak a kerületnek a kerületi bírósága, ahol a jogi személy székhelye található. Ha regionális bíróság rendelkezik anyagi hatáskörrel első fokon az ügyben, akkor annak a bíróságnak van területi illetékessége, amelynek kerületében a fél rendes bírósága található. A funkcionális hatáskör határozza meg az ugyanazon ügyet egymást követően tárgyaló különböző fajta bíróságok hatáskörét, amennyiben rendes és rendkívüli perorvoslatra került sor (más szóval ez határozza meg, melyik bíróság dönt a rendes és rendkívüli perorvoslatok kérdésében).

Lap tetejeLap teteje

5. Melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, figyelemmel az ügyem természetére és a perértékre?

A fentieknek megfelelően (lásd a 4. kérdést), az anyagi hatáskör szabálya szerint polgári perekben főszabályként a kerületi bíróságok járnak el első fokon. Az egyetlen kivétel e szabály alól az, hogy a regionális bíróságok tárgyalják és döntik el a polgári perrendtartás 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott ügyeket. E körbe különösen azon ügyek eldöntése tartozik, amelyek természete bizonyos szakértelmet igényel, illetve azok az ügyek, amelyek tényállásilag vagy jogilag bonyolultnak számítanak (például személyiségi jog védelme, a szerzői jogi törvény alapján fennálló jogviták, valamint az információs rendszerekben található személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok). A regionális bíróságok döntenek továbbá első fokon a polgári perrendtartás 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kereskedelmi ügyekben; minden további, itt nem említett kereskedelmi ügyet a kerületi bíróságok tárgyalnak és döntenek el.

6. Beterjeszthetem-e saját magam a bírósági keresetet, vagy közvetítő személyt, például ügyvédet kell a képviseletemmel megbíznom?

A Cseh Köztársaságban polgári perekben általánosan nem kötelező az ügyvédi képviselet.

Bárki, aki perelhet és perelhető, azaz bárki, aki (a polgári törvénykönyv 8-10. cikkei alapján) jogképességgel rendelkezik, eljárhat másik féllel szemben és bíróság előtt. Természetes személyek esetében a teljes perképesség a nagykorúság elérésével, azaz a tizennyolcadik életév betöltésével áll be. Ezen életkort megelőzően csak házasságkötés által válhat valaki nagykorúvá. Az eljárásban képviselettel kell rendelkeznie annak a félnek, aki nem rendelkezik teljes perképességel. Nem rendelkezik perképességgel az a személy, akinek bíróság korlátozta vagy megvonta a jogképességét.

Lap tetejeLap teteje

Ha valaki nem rendelkezik jogképességgel, akkor képviselője jár el helyette. Az eljárásban a felet képviselheti:

  1. jogi képviselő (a polgári perrendtartás 22. cikke alapján);
  2. a fél által meghatalmazott személy (a polgári perrendtartás 24-28a cikkei alapján);
  3. bírósági határozattal kijelölt képviselő (a polgári perrendtartás 29-31. cikkei alapján). A képviselőként történő eljárásra szóló meghatalmazást biztosíthatja jogszabály vagy állami szerv határozata (jogi képviselet), illetve meghatalmazásra vonatkozó megállapodás. Az eljárás során a valamely fél képviselőjeként eljáró személy köteles igazolni a képviselőként való eljárásra szóló jogosultságát.

7. Pontosan hová kell benyújtanom a kérelmet: az iktatóirodához, a bíróság hivatalához vagy valamely más hivatalhoz?

A keresetet (az eljárás indítására vonatkozó kérelmet) az anyagi hatáskörrel, területi és funkcionális illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtani. A cseh bíróságok címe megtalálható a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának következő honlapján: http://portal.justice.cz/uvod/Justice.aspx?id=soud ceština - English.

8. Milyen nyelven nyújthatom be a kérelmemet? Megtehetem-e szóban, vagy kötelező írásban benyújtani? Elküldhetem-e faxon vagy e-mailben a kérelmemet?

Az eljárás felei egyenlő jogállással rendelkeznek, és jogosultak anyanyelvükön eljárni a bíróság előtt (a polgári perrendtartás 18. cikke alapján). A kereset (az eljárás indítására vonatkozó kérelem) benyújtható a kérelmező anyanyelvén. A kereset elbírálásának meggyorsítása érdekében tanácsos azonban a bírósághoz címzett minden okirat cseh nyelvű fordítását is csatolni.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárás indítására vonatkozó kérelem benyújtható írásban, megtehető szóban (jegyzőkönyvbe mondva) a bíróság iktatóirodáján, elektronikus formában, táviratilag vagy faxon. Szóbeli kérelemmel indítható eljárás házasságkötésre vonatkozó engedély tekintetében, apaság elismerésére vagy elutasítására vonatkozó eljárás tekintetében, annak megállapítására, hogy szükséges-e a gyermek szüleinek beleegyezése az örökbefogadásához, örökbefogadási eljárásokban, kérelem nélkül is indítható eljárásokban, valamint az ilyen eljárásokban hozott határozat végrehajtására vonatkozó kérelem esetén. Bármely ilyen kérelemről bármelyik kerületi bíróság köteles jegyzőkönyvet felvenni, és köteles haladéktalanul továbbítani az illetékes bírósághoz. Az ilyen kérelem ugyanolyan hatállyal bír, mintha közvetlenül az illetékes bírósághoz intézték volna. Az elektronikus formában, táviraton vagy faxon benyújtott kérelmet legkésőbb három napon belül eredeti példányban vagy hitelesített másolaton írásban is be kell nyújtani. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az olyan elektronikus formában megtett kérelmekre, amelyeket elismert minősített igazolással ellátott magas szintű elektronikus aláírás kísér (összhangban a 2000. évi 227. törvénnyel).

9. Léteznek-e külön nyomtatványok a keresetindításra, illetve ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e a beadványnak kötelező tartalmi elemei?

Nincsenek előírt nyomtatványok a keresetindításhoz (az eljárás megindítására vonatkozó kérelemhez). A keresetnek tartalmaznia kell általános és egyedi elemeket.

Lap tetejeLap teteje

Az általános elemek közé tartozik azon bíróság megnevezése, amelyhez a kérelmet intézik, valamint a benyújtó személy neve. Ezen túlmenően a kérelemből világosan ki kell tűnnie, milyen jogorvoslatot kérnek (a kérelem mire vonatkozik), továbbá tartalmaznia kell a dátumot és az aláírást. Az egyedi elemek közé tartozik az eljárás feleinek vezetékneve, utóneve és címe (jogi személy esetén a cégnév és a székhely is); ha a felek helyett az eljárásban képviselőjük jár el, akkor a képviselő adatai; a legfontosabb tények leírása és a bizonyítékok megjelölése. A keresetből világosan ki kell tűnnie, mit kíván elérni a kérelmező. Ha a kérelem kereskedelmi ügyre vonatkozik, akkor fel kell tüntetni benne a jogi személy, valamint az érintett üzleti tevékenységgel foglalkozó természetes személy azonosítószámát is.

Ha a kérelem nem tartalmazza az előírt elemeket, illetve ha értelmezhetetlen vagy homályos tartalmú, a bíróság előírt határidőn belül felhívja a felet e hiányosságok pótlására. Ha a fél ezt elmulasztja, a bíróság felfüggeszti az eljárást.

A kérelmet szükséges példányszámban kell benyújtani, hogy a bíróság rendelkezzen egy példánnyal és szükség esetén minden fél is kapjon egy-egy példányt.

10. Kell-e bírósági illetéket fizetnem?

A cseh bíróságok előtti eljárásokban bírósági illetéket kell fizetni a díjszabásban meghatározott cselekményekért, valamint a bíróságok és a bírósági igazgatás által végzett cselekményekért. Ezen illetékek összegét a bírósági illetékekről szóló 1991. évi 549. törvény szabályozza. A bírósági illetékeket átalányösszegként vagy az eljárás tárgya értékének százalékában határozzák meg.

Lap tetejeLap teteje

Számos ügy - főként a nem peres ügyek - mentesek az illetékfizetés alól. Az ilyen „tárgyi mentességet” élvező ügyek közé tartoznak például a gyámsággal, örökbefogadással, kiskorúak felügyeletével, szülők és gyermekek kölcsönös ellátási kötelezettségével kapcsolatos ügyek stb. Az ilyen eljárásokban semmiféle illetéket nem kell fizetni.

A kérelmezők a következő ügyekben személyes illetékmentességet élveznek: tartási kötelezettség összegének megállapítása, munkabalesetből vagy foglalkozási megbetegedésből származó egészségkárosodásért fizetendő kártérítés stb. Ha a kérelmező személyes illetékmentességben részesül, és a bíróság az ő javára dönt, az illetéket az alperesnek kell megfizetnie.

Ezen túlmenően a fél vagyonára és jövedelmére való tekintettel is adható egyéni illetékmentesség. Ha a kérelmező tartós munkanélküliség vagy súlyos betegség stb. következtében nehéz anyagi helyzetben van, részleges vagy teljes illetékmentességet kérhet a bíróságtól. A kérést lehetőleg csatolnia kell kérelméhez. Az illetékmentességi kérelem elbírálása során a bíróság figyelembe veszi a kérelmező vagyonát, jövedelmét, szociális körülményeit, a fizetendő bírósági illeték összegét, a kereseti kérelem jellegét stb. Nem biztosítható ellenben illetékmentesség zaklató jellegű, eredménytelennek ígérkező vagy jogvédelemre irányuló kérelmek esetén. Lásd még „Illetékmentesség - Cseh Köztársaság”.

A bírósági illetéket az eljárás megindítását célzó kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Ha az illetéket nem fizetik be a kereset benyújtásakor, a bíróság felhívja a felet annak megfizetésére, és tájékoztatja arról, hogy ha az előírt határidőre nem történik meg a befizetés, az eljárást felfüggeszti.

Lap tetejeLap teteje

11. Magamnak kell viselnem az eljárás költségeit? Ha igen, kell-e ügyvédet megbíznom már az eljárás kezdetén? Kérhetek-e hozzájárulást az eljárás költségeihez?

Lásd „Illetékmentesség - Cseh Köztársaság”.

12. Mely időponttól kezdve tekintik hivatalosan megindítottnak az eljárást? Kapok-e a hatóságoktól valamiféle visszaigazolást arról, hogy az ügyemben a keresetindítás megfelelő volt?

A bírósági eljárás azzal a nappal minősül megindítottnak, amikor a bírósághoz beérkezik a kérelem, vagy amikor a bíróság kérelem nélkül határoz az eljárás megindításáról. Amint a kérelem beérkezik a bírósághoz, az eljárás elindul; a bíróság nem küld külön visszaigazolást az eljárás megindításáról. Ha a keresetet (kérelmet) személyesen nyújtják be a bíróság iktatóhivatalában, akkor kérhető igazolás a benyújtásról a kérelem másolatára tett bélyegzőlenyomat formájában. Ha a beadvány hiányos, a bíróság hiánypótlásra hívja fel a feleket. Ha a felek ezt nem teszik meg a bíróság által meghatározott határidőn belül, az eljárást felfüggesztik.

13. Kapok-e részletes információt a soron következő lépések ütemezéséről (például arról, mennyi idő áll rendelkezésemre, hogy megjelenjek a bíróságon)?

Nincs törvényes határidő meghatározva arra vonatkozóan, hogy a bíróságnak mennyi időn belül kell döntenie a panaszokról. Az eljárás megindítása után a bíróság akkor is folytatja az eljárást, ha nem kap további beadványokat. A bíróságnak a keresetet (az eljárás indítására vonatkozó kérelmet) személyesen kell kézbesíttetnie az eljárásban szereplő többi fél részére. Az eljárás során a bíróság tájékoztatja a feleket jogaikról és kötelezettségeikről. Ha valamilyen eljárási cselekmény válik szükségessé, a bíróság szabja meg az elvégzéshez rendelkezésre álló határidőt. Az eljárásban szereplő felek és képviselőik megtekinthetik az ügy iratait, kivéve a bíróság szavazására vonatkozó jegyzőkönyvet, és abból kivonatot, illetve másolatot készíthetnek. Az elnöklő bíró engedélyezheti bármely személy részére, akinek jogi érdeke fűződik az ügyhöz vagy alapos indokkal bír, hogy megtekintse az ügy iratait és azokból kivonatot vagy másolatot készítsen, kivéve az olyan iratot, amelyre külön jogszabály szerinti titoktartási kötelezettség vonatkozik.

« Bírósághoz fordulás - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 12-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság