Bírósághoz fordulás - Belgium

Ön vitában áll egy céggel, egy szakemberrel, a munkáltatójával, valamely családtagjával vagy bármely más személlyel a saját hazájában vagy külföldön. A vita megoldása érdekében fel kell tennie magának néhány kérdést, mint például

TARTALOMJEGYZÉK 1. Feltétlenül bírósághoz kell fordulnom?  2. Még időben vagyok a bírósághoz forduláshoz?  3. Biztos, hogy belgiumi bírósághoz kell fordulnom ?  4. Ha igen, a lakóhelyem, a másik fél lakóhelye vagy a kérelmem bizonyos helyre történő korlátozásának más vonatkozásaitól függően melyik belgiumi bírósághoz kell fordulnom?  5. A kérelmem jellegére és a vitatott összegre tekintettel melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban?  6. Benyújthatom saját magam a keresetemet a bírósághoz, vagy közvetítőt kell igénybe vennem, például ügyvéddel kell képviseltetnem magamat?  7. Pontosan hová kell küldenem a keresetemet: a bíróság panaszirodájához vagy a hivatalához, illetve valamely más szervhez?  8. Milyen nyelven írjam meg a keresetemet ? Benyújthatom szóban is, vagy feltétlenül írásban kell megtennem? Benyújthatom a keresetemet faxon vagy elektronikus levélben?   9. Létezik formanyomtatvány a keresetindításhoz, vagy ha nem, hogyan kell megindítanom az eljárást ?  Vannak olyan adatok, amelyeket az iratnak feltétlenül tartalmaznia kell  10. Kell bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor ? Már a kereset benyújtásakor kell fizetnem az ügyvédnek?  11. Részesülhetek jogi segítségben? („Jogi segítségnyújtás” témakör)  12. Hivatalosan mikortól tekinthető a keresetem benyújtottnak? Kapok a hatóságoktól visszaigazolást arról, hogy a keresetemet megfelelően terjesztettem elő?  13. Kaphatok pontos tájékoztatást a kereset benyújtását követő események ütemezéséről (például a megjelenés időpontja)?

 

A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁST MEGELŐZŐ KÉRDÉSEK

1. Feltétlenül bírósághoz kell fordulnom? 

Valójában kedvezőbb lehet „a vitarendezés alternatív módjaihoz” folyamodni. Lásd e témakört.

2. Még időben vagyok a bírósághoz forduláshoz?

A bírósághoz fordulás elévülési határidejei az adott eset szerint változnak. A határidők e kérdését jogi tanácsadó igénybevételével vagy bírósági keresetekkel foglalkozó, az állampolgároknak felvilágosítást nyújtó irodákban lehet tisztázni.

3. Biztos, hogy belgiumi bírósághoz kell fordulnom ?

lásd "A bíróságok illetékessége témakört

4. Ha igen, a lakóhelyem, a másik fél lakóhelye vagy a kérelmem bizonyos helyre történő korlátozásának más vonatkozásaitól függően melyik belgiumi bírósághoz kell fordulnom?

lásd "A bíróságok illetékessége - Belgium" témakört

5. A kérelmem jellegére és a vitatott összegre tekintettel melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban?

lásd "A bíróságok illetékessége - Belgium" témakört

EGY KERESET BÍRÓSÁGHOZ TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁNAK MENETE

6. Benyújthatom saját magam a keresetemet a bírósághoz, vagy közvetítőt kell igénybe vennem, például ügyvéddel kell képviseltetnem magamat?

• Fő szabály szerint a feleknek személyesen vagy ügyvéd által képviselve kell megjelenniük a Bírósági törvénykönyv 728. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely előírja, hogy „az ügy megkezdésekor és azután a feleknek személyesen vagy az őket képviselő ügyvéd révén kell megjelenniük".

  A Cour de cassation (Semmítőszék) előtti eljárás kivételével (a Bírósági törvénykönyv 478. és 1080. cikke) a felek így személyesen is megjelenhetnek a rendes bíráskodás valamennyi bírósága előtt, és ők maguk adhatják elő az indítványukat, illetve a védekezésüket. Mindazonáltal a bíró megtilthatja e jog gyakorlását, ha úgy véli, hogy valamely fél indulata vagy tapasztalatlansága megakadályozza a felet abban, hogy a kellő illendőséggel vagy a szükséges tisztánlátással vitassa meg az ügyét (a Bírósági törvénykönyv 758. cikke)

  Lap teteje

  Ha a jogalany úgy dönt, hogy nem egyedül fordul bírósághoz, ügyvédet fogadhat.

  Azonban egy jogi személy - mint például egy gazdasági társaság - csak személyesen jelenhet meg (vagyis az illetékes szerveinek a közreműködésével), vagy ügyvéddel képviseltetheti magát, és nem hivatkozhat a Bírósági törvénykönyv 728. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kivételre, amely az alábbiakban kerül kifejtésre.

• A Bírósági törvénykönyv gyakorlatilag az ügyvédek számára tartja fenn a jogalanyoknak a bíróság előtt történő képviseletét. A Bírósági törvénykönyv 440. cikkének értelmében a képviselet kizárólagos jogához fűződő előjogok a bíróság előtti meghallgatáshoz való jog, a bíróság előtti megjelenéshez való jog, a bíróság előtt harmadik fél védelmének előterjesztéséhez való jog. A kamara tagjai rendelkeznek az egyoldalú keresetek ellenjegyzésének kizárólagos jogával, kivéve a törvény által meghatározott esetekben (a Bírósági törvénykönyv 1026. cikkének 5. pontja).

  Mindazonáltal a Semmítőszék előtt folyó eljárások esetében a törvény előírja, hogy a Semmítőszéknél bejegyzett ügyvédnek kell közreműködnie. Ezt a feltételt nem kell alkalmazni a büntetőügyek polgári részére vonatkozóan (a Bírósági törvénykönyv 478. cikke).

• Mindazonáltal a törvény számos, a Bírósági törvénykönyv 278. cikkének elve alóli kivételt határoz meg, amely cikk úgy rendelkezik, hogy a feleknek személyesen vagy ügyvéd révén kell megjelenniük az ügy megindításakor és a későbbiek során [a Bírósági törvénykönyv 728. cikkének (2) és (3) bekezdése].

  Hozzá kell tenni, hogy egy eljárás során valamely fél képviseletének a joga magában foglalja az eljárás megindításához való jogot is.

  Lap teteje

  A békítő bíróság, a kereskedelmi bíróság és a munkaügyi bíróságok előtt a feleket nem csak ügyvéd képviselheti, hanem a házastársuk vagy egy szülőjük, illetve egy írásbeli és kifejezetten a bíró által jóváhagyott meghatalmazással rendelkező hozzátartozójuk [a Bírósági törvénykönyv 728. cikkének (2) bekezdése].

  A munkaügyi bíróságok előtt [a Bírósági törvénykönyv 728. cikkének (3) bekezdése]:

  • a munkavállalót (munkás vagy alkalmazott) képviselheti a munkavállalók képviseleti szervezetének írásos meghatalmazással rendelkező képviselője (szakszervezeti képviselő). A szakszervezeti képviselő a munkavállaló nevében elvégezheti azokat a tevékenységeket, amelyeket e képviselet tartalmaz, eljár a bíróság előtt, megkapja a vizsgálatra és a jogvita eldöntésére vonatkozó valamennyi értesítést;
  • a független munkavállalót az ilyen vagy hátrányos helyzetű minőségében a saját jogaira és kötelezettségeire vonatkozó perekben szintén képviselheti a független munkavállalók képviseleti szervének képviselője;
  • a létfenntartási minimumhoz való jogot létrehozó 1974. augusztus 7-i törvény alkalmazásából eredő jogvitákban és a szociális segítségnyújtás állami központjairól (francia rövidítés: CPAS) szóló 1976. július 8-i organikus törvény alkalmazásából eredő jogvitákban az érdekelt személyt ezen kívül egy olyan szociális szervezet képviselője is segítheti vagy képviselheti, amely a jogterület jogszabályai által meghatározott személyek csoportjainak érdekeit védi.

  A fent említett kivételeken kívül korlátozott számban más törvényi kivételek is léteznek, különösen a gyermekek jogellenes elvitele és a felügyelete tárgyában.

  Lap teteje

  A következőkön alapuló kérelmekről van szó:

  • a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény, amely a gyermek visszavitelére, a másik tagállamban fennálló láthatási és felügyeleti jog betartására, illetve a láthatási jog megszervezésére irányul, és
  • a gyermekek feletti felügyeleti jogra és annak visszaállítására vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1980. május 20-i Európai Egyezmény.

  E tárgyban a felperest az ügyészség is képviselheti (a Bírósági törvénykönyv 1322e. cikke), amennyiben a felperes a központi hatósághoz fordult.

  Így ha a keresettel a fenti egyezmény valamelyike alapján kijelölt központi hatóságon keresztül élnek, a keresetet az ügyészség ellenjegyzi, és benyújtja a bíróság elnökéhez. Érdekösszeütközés esetén a keresetet a központi hatóság által kijelölt ügyvéd ellenjegyzi, és nyújtja be a bíróság elnökéhez.

• Az előző, általános jellegű szempontokon kívül azon lehetőség eldöntéséhez, hogy valaki egyedül vagy ügyvédi képviselettel forduljon bírósághoz, célszerű különbséget tenni a bírósághoz fordulás módjai szerint.

  A belga jogban a bírósághoz fordulásnak több módja létezik. A bírósághoz fordulás történhet idézéssel, önkéntes megjelenéssel, kontradiktórius keresettel vagy egyoldalú keresettel (lásd alább). A kérelem, azaz a jogok elismertetése érdekében indított kereset valósítja meg a bírósághoz fordulást. Általában idézőlevélről van szó.

  Lap teteje

  Fő szabály szerint az illetékes bírósághoz fordulás a megjelenésre való idézést tartalmazó idézőlevél kézbesítésével történik (a Bírósági törvénykönyv 700. cikke) Az önkéntes megjelenés, a kontradiktórius kereset és az egyoldalú kereset az ezen általános szabály alóli kivételeket képezi.

  Az alábbiakban két táblázatot talál a bírósághoz fordulás megvalósítójára és az ügyvéd általi képviselet meglétére vagy hiányára vonatkozóan, a vizsgált bírósághoz fordulás módjának függvényében.

  A bírósághoz fordulás megvalósítója a bírósághoz fordulás vizsgált módjának függvényében:

  A bírósághoz fordulás módja	A bírósághoz fordulás megvalósítója
  Idézés (a Bírósági törvénykönyv 727-730. cikke)	A felperes (vagy annak ügyvédje) azt kéri a bírósági tisztviselőtől, hogy járjon el az idézés kézbesítése érdekében.
  Önkéntes megjelenés (a Bírósági törvénykönyv 706. cikke)	A jogvitában részt vevő felek (vagy azok ügyvédei) megjelennek a bíróság előtt.
  Kontradiktórius kereset (a Bírósági törvénykönyv 1034a-1034f. cikke)	A felperes (vagy annak ügyvédje) maga tesz lépéseket.
  Egyoldalú kereset (a Bírósági törvénykönyv 1025-1034. cikke)	A felperes (vagy annak ügyvédje).

  Az ügyvéd általi képviselet megléte vagy hiánya a bírósághoz fordulás vizsgált módjának függvényében.

  A bírósághoz fordulás módja	Az ügyvéd általi képviselet
  Idézés
  Önkéntes megjelenés	Elfogadott, de nem kötelező beavatkozás.
  Kontradiktórius kereset
  Egyoldalú kereset	A közösségi jog szerinti kötelező beavatkozás a kereset aláírásához, és - a törvény által kifejezetten meghatározott kivételektől eltekintve - a keresetet csak ügyvéd nyújthatja be (a Bírósági törvénykönyv 1027. cikkének első albekezdése)

• Ami a hatály alá tartozó tárgyat illeti a bírósághoz fordulás vizsgált módjának függvényében:

  Az idézés a bírósághoz fordulás és a bármely tárgyú kereset benyújtásának általános jogi módja.

  A kontradiktórius kereset (a Bírósági törvénykönyv 1034a-1034f. cikke) bizonyos számú, a törvény által meghatározott esetben alkalmazható. A kontradiktórius keresettel megindított eljárást meghatározó fő rendelkezések a Bírósági törvénykönyv 704., 813., cikke, a 1056. cikkének második albekezdése, az 1193a., 1320., 1344a., 1371a. cikke, az 1454. cikk második albekezdése, valamint a polgári törvénykönyv 228., 331., 331a., 340f., 487b. cikke.

  E rendelkezések különösen a következőkre vonatkoznak:

  • az önkéntes beavatkozás;
  • bizonyos ingatlaneladások;
  • a tartásdíjak (a tartásdíjak járadékára, növelésére, csökkentésére vagy megszüntetésére irányuló kérelmek);
  • a dolgok bérletének tárgyára vonatkozó kérelmek;
  • a lefoglalás költségeinek kirovása.

  A kérelmeket a bíróság hivatalához ajánlott borítékban elhelyezett vagy címzett írásbeli keresetben kell benyújtani. A feleket a hivatalvezető hívja fel a bíró által meghatározott tárgyaláson történő megjelenésre.

  Lap teteje

  Ami az egyoldalú keresetet illeti (a Bírósági törvénykönyv 1025-1034. cikke), azt csak a törvény által kifejezetten meghatározott esetekben lehet alkalmazni. Azt különösen a Bírósági törvénykönyv 584., 585., 588., 594., 606., 708., 1149., 1168., 1177., 1186-1189., 1192., 1195. cikke határozza meg. Akkor is alkalmazzák, amikor a kontradiktórius eljárás az ellenérdekű fél távolléte miatt nem folytatható le.

  Az egyoldalú keresetet így főként az egyoldalú eljárásokban használják, például feltétlen szükségesség esetében.

  Amennyiben a kérelmet egyoldalú keresettel indítják, annak - érvénytelenség terhe mellett - ügyvédi ellenjegyzést kell tartalmaznia, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.

  Fő szabály szerint tehát az egyoldalú keresettel benyújtott kérelem esetén az ügyvéd általi képviselet kötelező.

  Az önkéntes megjelenés esetén a felek önkéntesen megjelenhetnek, amennyiben a jogvita tárgya a következő bíróságok hatáskörébe tartozik:

  • elsőfokú bíróság;
  • munkaügyi bíróság;
  • kereskedelmi bíróság;
  • békítő bíróság vagy
  • polgári ügyek eljáró rendőrbíróság esetén.

  Az önkéntes megjelenés keretében az ítéletet kérő felek nyilatkozatát a bíró által készített jegyzőkönyv végén a felek írják alá.

  Az illetékes bírósághoz fordulás e módja minden jogvita tárgyában elfogadott, és lehetővé teszi a költségek csökkentését és idő megtakarítását.

7. Pontosan hová kell küldenem a keresetemet: a bíróság panaszirodájához vagy a hivatalához, illetve valamely más szervhez?

Az a személy, aki bírósághoz akar fordulni, megteheti azt a bíróság panaszirodájánál vagy a bíróság hivatalában.

Lap teteje

Ha az eljárás megindításáról szóló értesítés idézés, akkor a bírósági tisztviselő gondoskodik a kézbesítésről és kéri a hivataltól, hogy - az eredeti vagy az idézésről szóló értesítés kézbesített másolatának bemutatására - vegye fel az általános bírósági nyilvántartásba (a Bírósági törvénykönyv 718. cikke). A bírósági nyilvántartás (ügylajstrom) vezetésére - amelybe minden ügyet felvesznek - a bíróság hivatala köteles. Ahhoz, hogy az ügylajstromba-vétel érvényes legyen, azt legkésőbb a tárgyalást megelőző azon napon kell megtenni, amelyre az idézést kézbesítették. A bírósági ügylajstrom nyilvános (Bírósági törvénykönyv 719. cikke). Ez lehetővé teszi az alperes számára, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ügy, amelyre az idézés történt, szerepel a bírósági lajstromban.

Önkéntes megjelenés esetén a felek vagy ügyvédeik kérik a bíróságtól az ügy bírósági lajstromba vételét.

A kontradiktórius keresetet a felperesnek vagy az ügyvédjének kell a hivatalhoz benyújtania, vagy a bíróság hivatalvezetőjének kell címeznie ajánlott levélben és annyi példányban, ahány fél szerepel az ügyben (a Bírósági törvénykönyv 1034e. cikke).

Az egyoldalú keresetet az ügyvéd a kérelem ügyében eljáró bírósághoz címezi két példányban. Azt a bíróság hivatalához is el kell juttatni (a Bírósági törvénykönyv 1027. cikke).

8. Milyen nyelven írjam meg a keresetemet ? Benyújthatom szóban is, vagy feltétlenül írásban kell megtennem? Benyújthatom a keresetemet faxon vagy elektronikus levélben?

1. A nyelvek használatát illetően fontos a bíróságokon történő nyelvhasználatról szóló 1935. június 15-i törvényre utalni (a Moniteur belge-ben [Belga Közlöny] 1935.06.22-én hirdették ki). E törvény meghatározza a nyelvek használatára alkalmazandó szabályokat, különösen a királyság polgári és kereskedelmi bíróságai előtt.

   Fő szabály szerint a nyelvet az illetékes bíróság földrajzi elhelyezkedése határozza meg. A törvény 42. cikkének megfelelően három nyelvi régió létezik : a francia, a holland és a német nyelvi régió. Létezik egy kétnyelvű brüsszeli agglomeráció (francia / holland), amely a fent említett törvény alkalmazása tekintetében a következő településeket foglalja magában: Anderlecht, Auderghem, Berchem-Sainte-Agathe, Brüsszel, Etterbeek, Evere, Forest, Ganshoren, Ixelles, Jette-Saint-Pierre, Koekelberg, Molenbeek-Saint-Jean, Saint-Gilles, Saint-Josse-ten-Noode, Schaerbeek, Uccle, Watermael-Boitsfort, Woluwé-Saint-Lambert és Woluwé-Saint-Pierre.

   Lap teteje

   Bizonyos körülmények között azonban lehetséges, hogy az ügyet olyan bíróság elé utalják, ahol más eljárási nyelvet alkalmaznak. Szintén bizonyos körülmények között, általában az eljárás kezdetén, kérni lehet az eljárás nyelvének megváltoztatását.

2. A kérelem előterjesztése: amennyiben a kérelmet idézéssel, kontradiktórius keresettel vagy egyoldalú keresettel nyújtják be, azt írásban kell megtenni, és annak bizonyos formai követelményeknek kell megfelelnie. Egyébként egy ügynek a bíróság ügylajstromába történő bejegyzését követően a hivatalvezető ügyiratot, „eljárási ügyiratot” hoz létre. Az eljárási ügyiratot átadják az ügyben eljáró bírónak, míg a másodfokú bíróság vagy a Semmítőszék előtti keresetek esetén az ügyiratot a legfelsőbb bíróság hivatalához kell eljuttatni.
3. Jelenleg kérelem nem nyújtható be faxon vagy elektronikus levélben.

   A távközlési eszközök és az elektronikus aláírás használatának a bírósági és bíróságon kívüli eljárásokban történő bevezetéséről szóló, 2000. október 22-i törvény - amelyet a Belga Közlöny 2000. december 22-i számában hirdetettek ki - alkalmazási szabályait még nem határozták meg.

9. Létezik formanyomtatvány a keresetindításhoz, vagy ha nem, hogyan kell megindítanom az eljárást ?  Vannak olyan adatok, amelyeket az iratnak feltétlenül tartalmaznia kell

1. Törvényesen nem létezik előre kinyomtatott formanyomtatvány a bírósághoz forduláshoz. Azonban a kérelemnek - érvénytelenség terhe mellett - tartalmaznia kell egy bizonyos számú adatot.
2. Az idézésnek, a kontradiktórius keresetnek és az egyoldalú keresetnek is - érvénytelenség terhe mellett - meg kell felelnie a Bírósági törvénykönyv rendelkezéseiben meghatározott törvényes előírásoknak. Ezen adatok - amelyeket a kérelemnek kötelezően tartalmaznia kell - különösen az érintett felek adatait, a kérelem tárgyát, az illetékes bíró megjelölését és a tárgyalás időpontját tartalmazzák.

   Így az idézés többek között a következőket tartalmazza (a Bírósági törvénykönyv 43. és 702. cikke):

   Lap teteje

   • a kiállító bírósági tisztviselő aláírása;
   • a kérelmező vezeték- és keresztneve, valamint lakcíme;
   • az idézett személy vezeték- és keresztneve, valamint lakcíme, vagy ennek hiányában a tartózkodási helye;
   • a kérelem tárgya és jogalapjainak összefoglaló leírása;
   • az ügyben eljáró bíró megjelölése;
   • a kézbesítés helye, éve, hónapja és napja, és
   • a tárgyalás helye, napja és órája.

   A kontradiktórius kereset a következőket tartalmazza (Bírósági törvénykönyv 1034b. cikke):

   • az év, hó, nap feltüntetése;
   • a felperes vezeték- és keresztneve, foglalkozása, lakhelye, valamint adott esetben a jogállása és a kereskedők vagy kézművesek jegyzékében való bejegyzése;
   • az idézendő személy vezeték- és keresztneve, lakhelye és adott esetben a jogállása;
   • a kérelem tárgya és jogalapjainak összefoglaló leírása;
   • a kérelemmel megkeresett bíró megjelölése;
   • a felperes vagy az ügyvédje aláírása.

   Az egyoldalú kereset a következő adatokat tartalmazza (a Bírósági törvénykönyv 1026. cikke):

   • az év, hó, nap feltüntetése;
   • a felperes vezeték- és keresztneve, foglalkozása és lakóhelye, valamint adott esetben a törvényes képviselőinek vezeték- és keresztneve, lakhelye és jogállása;
   • a kérelem tárgya és jogalapjainak összefoglaló leírása;
   • az eljáró bíró kijelölése;
   • a fél ügyvédjének ellenjegyzése, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.

   Önkéntes megjelenés esetén első fokon (az elsőfokú bíróság, a munkaügyi bíróság, a kereskedelmi bíróság, a békítő bíróság és a polgári ügyekben eljáró rendőrbíróság előtt), a bíró jegyzőkönyvet készít, amely végén az ítéletet kérő felek nyilatkozata és aláírása szerepel a Bírósági törvénykönyv 706. cikkének megfelelően.

   Lap teteje

10. Kell bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor ? Már a kereset benyújtásakor kell fizetnem az ügyvédnek?

1. Ténylegesen kell fizetni bírósági illetéket. Az eljárásra vonatkozó költségek és kiadások tartalmazzák különösen a bélyeg, a hivatal és a jegyzékbe vétel illetékét, a bírósági jogi aktusokkal kapcsolatos költséget, munkadíjakat és fizetéseket, az ítélet elküldésének költségeit (a Bírósági törvénykönyv 1018. cikke).
2. A bírósághoz fordulás során az érintett díj az ügylajstromba vételi illeték, amelyet a felperes előlegez meg. A hivatali illetékek tartalmazzák az ügylajstromba vételi illetéket, a megszerkesztés és az elküldés díját. A Bírósági törvénykönyv 1017. cikke értelmében minden ítélet - még a hivatalból hozott is - tartalmaz a költségek és a kiadások viselésére vonatkozó rendelkezést, fő szabály szerint az a pervesztes félre hárul.  Azonban a bíró fenntarthatja a költségeket. Ebben az esetben az ítéletet meghozó bíró azokat a kérelmező fél kérésére állapítja meg.
3. Az ügyvédi tiszteletdíj és költségek nincsenek benne a kiadásokban és a költségekben. Ezek az ügyvéd és az ügyfél közötti szerződés körébe tartoznak. Minden fél így egyenlíti ki a tanácsadója költségeit és tiszteletdíjait.

11. Részesülhetek jogi segítségben? („Jogi segítségnyújtás” témakör)

A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁS KÖVETKEZMÉNYEI

12. Hivatalosan mikortól tekinthető a keresetem benyújtottnak? Kapok a hatóságoktól visszaigazolást arról, hogy a keresetemet megfelelően terjesztettem elő?

1. A tényleges bírósághoz fordulás a bírósági ügylajstromba való felvétellel történik, még önkéntes megjelenés esetén is.

   Meg kell jegyezni, hogy a kereset iránti kérelmek és a gyorsított eljárás iránti kérelmek különleges bírósági ügylajstromban szerepelnek, amelyek meghatározzák a tényleges bírósághoz fordulást.

   Lap teteje

2. A bírósághoz fordulásról a bíróság előtt álló személyek nem kapnak visszaigazolást. Azonban a felek megtekinthetik a bírósági ügylajstromot, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az ügy valóban szerepel a lajstromban. Az ügylajstromba történő felvételtől kezdve a bíróság köteles az ügyben ítéletet hozni.

13. Kaphatok pontos tájékoztatást a kereset benyújtását követő események ütemezéséről (például a megjelenés időpontja)?

Ha a felet ügyvéd képviseli, az eljárás lefolytatására vonatkozó információkról általában a fél tanácsadója ad tájékoztatást. Az ügyben eljáró bíróság hivatalánál is lehet tájékoztatást kérni. Egyébként az idézésben tájékoztatás és különösen a tárgyalás időpontja és az eljáró bíró megjelölése szerepel.

Első lépésben különösen az első tárgyalásra vonatkozó tájékoztatást adnak. Így a következők esetében:

• idézés, a bírósági tisztviselő értesíti a felperest az első tárgyalás időpontjáról, amely az eljárás első lépését képezi;
• kontradiktórius kereset és az önkéntes megjelenés, a hivatalvezető értesíti a feleket;
• egyoldalú kereset, nincs tárgyalás. A felperest a hivatalvezető bármikor megidézheti, ha a bíró kérdéseket akar neki feltenni.

Második lépésben következik az ügy előkészítése. Minden fél rendelkezik a törvény által e célból az okiratok és a kérelmek (írásbeli érvelés és védekezés) benyújtására meghatározott határidővel [a Bírósági törvénykönyv 747. cikkének (1) bekezdése]. A meghatározott határidők be nem tartása esetére a Bírósági törvénykönyv 747. cikkének (2) bekezdése szankciórendszert tartalmaz.

Amikor az ügy már elő van készítve és tárgyalásra kész, a felek megkérik a tárgyalás időpontját. E tárgyalás kitűzésének határideje függ a bíróságok munkaterhétől és az ügyre szánható, rendelkezésre álló időtől. Az egyes esetekben esetlegesen közbejövő eljárási cselekmények (szakértők, a felek kikérdezése, tanúmeghallgatások, ...) miatt nehéz pontosan meghatározni az eljárás teljes időtartamát. Valójában az eljárási cselekmények az eljárás megszakítását, felfüggesztését vagy elévülését is okozhatják.

A tárgyalás végén a vitákat lezárják, és a bíróság visszavonul tanácskozásra. A bírónak fő szabály szerint a határozatot a tanácskozásra való visszavonulástól számított egy hónapon belül kell meghoznia, a Bírósági törvénykönyv 770. cikkének megfelelően.

További információk

Az e lapon említett rendelkezések és szövegek naprakész változatai a „Konszolidált jogszabályok” rovatban megtekinthetők a Szövetségi Állami Szolgálat IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS  -  - honlapján.

« Bírósághoz fordulás - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 19-05-2006