Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Svédország

Utolsó frissítés: 11-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Svédország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárások különböző típusai és céljai? 1.
2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárások egyes típusainak megindítási feltételei? 2.
3. Mi az egyes résztvevők szerepe az egyes eljárástípusokban? 3.
4. Milyen hatással jár az eljárás megindítása? 4.
5. Melyek az egyes követeléscsoportokra vonatkozó egyedi szabályok? 5.
6. Melyek a megkárosító cselekményekre vonatkozó szabályok? 6.
7. Melyek a követelések bejelentésének és elfogadásának feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak az átszervezésre és a tartozások átütemezésére? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolásra és az eljárás lezárására? 9.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárások különböző típusai és céljai?

A fizetésképtelenség a svéd csődtörvény (1987:672) meghatározása szerint azt jelenti, hogy egy személy nem képes a tartozásait megfelelőképpen visszafizetni, valamint hogy ez nem ideiglenes állapot. A fizetésképtelen személy csődöt (i konkurs) jelenthet, függetlenül attól, hogy jogi vagy természetes személy.

Alternatív megoldások a végleges fizetésképtelenség előtt

Mind a társaságok, mind pedig a magánszemélyek köthetnek önkéntes megállapodást hitelezőikkel az adósságuk csökkentése érdekében. Az ilyen megállapodásokat a jog nem szabályozza külön, hanem ugyanúgy kezeli, mint más megállapodásokat.

A gazdasági társaságok a társaságok átszervezéséről szóló törvény (1996:764) alapján kérhetik átszervezésüket (rekonstruktion). Az átszervezési eljárás csak akkor alkalmazható, ha a társaság nem képes lejárt tartozásait megfizetni, és erre a közeljövőben sem lesz képes. Az is szükséges, hogy alapos indokkal hihető legyen, hogy az átszervezés képes lesz elérni célját. Vagy az adósnak kell kérnie az átszervezést, vagy pedig az adósnak egyet kell értenie a kérelemmel (lásd a 8. kérdést).

Mind a csőd, mind pedig az átszervezés lehetővé tesz a hitelezőkkel történő olyan megegyezést, amelynek alapján csak a tartozás egy részét kell visszafizetni. Az ilyen megállapodás lehet önkéntes, de a bíróság is előírhatja, amely esetben az minden hitelezőre kötelező (nyilvános egyezség).

Lap tetejeLap teteje

A természetes személyek adósságátütemezést (skuldsanering) kérhetnek az adósságát-ütemezési törvény (2006:548) alapján. Ennek feltétele, hogy a személy lakóhellyel rendelkezzen Svédországban, valamint olyan súlyos mértékben legyen eladósodott, hogy várhatóan belátható időn belül nem lesz képes adósságát visszafizetni, és helyénvaló részéről az adósság átütemezésének elfogadása (lásd a 8. kérdést).

2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárások egyes típusainak megindítási feltételei?

Egy fizetésképtelen adós (akár természetes személy, akár gazdasági társaság), azaz olyan adós, aki nem képes megfelelő módon visszafizetni a tartozásait, és ez az állapota nem ideiglenes jellegű, csődöt jelenthet.

A csődbejelentést annál a bíróságnál kell megtenni, ahol az adós lakóhelye van, illetve társaság esetén ott, ahol az adós székhellyel rendelkezik. A kérelmet az adós vagy a hitelező is benyújthatja. A bíróság dönt a csődről és hivatalos csődgondnokot nevez ki. A csődről szóló határozatot közzé kell tenni a hivatalos közlönyben (Post- och Inrikes Tidningar) és a régióban megjelenő egy vagy több újságban.

3. Mi az egyes résztvevők szerepe az egyes eljárástípusokban?

A bíróság

A csődeljárás bírósági eljárás. A bíróság határoz a csődeljárás megindításáról vagy befejezéséről. Az eljárás során bizonyos döntéseket szintén a bíróságnak kell meghoznia.

Lap tetejeLap teteje

A csődgondnok

A hivatalos csődgondnok kezeli a csődtömeget. Figyelembe kell vennie a hitelezők közös jogait, és a lehető leggyorsabban fel kell számolnia a csődtömeget. A csődgondnok veszi gondjaiba az adós vagyonát, vagyontárgyakat értékesít és felosztja az egyenleget a hitelezők között a törvényben rögzített elsőbbségi sorrend szerint.

A felügyelő hivatal

A felügyelő hivatal (Tillsynsmyndigheten) (amely a végrehajtó hatósághoz (Kronofogdemyndigheten) tartozik) felügyeli a vagyonkezelést.

A csődbe jutott fél

A törvény kötelezi a csődbe jutott felet (társaság esetén a cég vezetőit) a csődgondnokkal, a bírósággal és a felügyelő hivatallal való együttműködésre, továbbá arra, hogy részükre információt szolgáltasson. A csődbe jutott félnek esküt kell tennie a bíróság előtt arra nézve, hogy ügyeiről hitelesen nyilatkozott. A csődeljárás megindításáról szóló döntés közzétételét követően a csődbe jutott fél csak a bíróság engedélyével hagyhatja el az országot mindaddig, amíg esküt nem tett ügyei állásáról.

A hitelezők

A hitelezők közös jogait a hivatalos csődgondnok védi. Fontos ügyekben a csődgondnok megkérdezheti az egyedi érdekkel rendelkező hitelezőket, akik továbbá beidézhetők a bíróság elé, hogy ott eskü alatt tegyenek vallomást. A csődtörvény (1987:672) részletesebben szabályozza a hitelezők eljárásban meglévő jogait.

4. Milyen hatással jár az eljárás megindítása?

A csődtömeg az adós teljes vagyonát tartalmazza, és lehetőség szerint az egész vagyont fel kell használni a tartozások visszafizetésére. A csődbe jutott természetes személy azonban megtarthat bizonyos olyan személyes vagyontárgyakat, amelyek az adósságbehajtási törvény lefoglalási szabályai szerint nem foglalhatók le.

Lap tetejeLap teteje

A csődbe jutott fél nem rendelkezet a csődtömegbe tartozó vagyontárgy felett. Így nem köthet megállapodást, továbbá például nem adhat el vagyontárgyakat és nem fizethet ki tartozásokat a csődtömeg terhére. A csődeljárás megindítása után a csődtömeghez tartozó vagyontárgy nem foglalható le, kivéve a különös követelés fedezetéül lekötött vagyontárgyat.

Az 1346/2000/EK tanácsi rendelet 21. és 22. cikke

Ezek a cikkek a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat közzétételére, valamint a határozat nyilvántartásba vételére vonatkoznak, mindkét esetben másik tagállamban. Ha határozat született arról, hogy a fő fizetésképtelenségi eljárást másik tagállamban folytatják le és az adósnak üzleti vállalkozása van Svédországban, akkor a határozatról értesíteni kell a svéd cégnyilvántartási hivatalt (Bolagsverket). Más esetekben is szükséges lehet ilyen értesítés. A cégnyilvántartási hivatal a határozatot közzéteszi a hivatalos közlönyben.

A cégnyilvántartási hivatal értesíti továbbá a 22. cikkben említett közhitelű nyilvántartásokat. Svédországban a 22. cikk (2) bekezdésében említett kötelező nyilvántartásba vétel a hivatalos csődgondnok, vagy adott esetben az átszervezésért felelős személy feladata.

5. Melyek az egyes követeléscsoportokra vonatkozó egyedi szabályok?

Beszámítás

Az a személy, akinek követelése áll fenn az adóssal szemben, beszámíthatja ezt saját, az adós felé fennálló tartozásával szemben, amennyiben a követelések egyneműek (például ha mindkettő pénzbeli követelés), valamint ha a hitelező követelése megelőzi a csődeljárás megindítását.

Lap tetejeLap teteje

Előnyben részesülő követelések (förmånsrätt)

Azok a hitelezők, akik biztosítékkal biztosított különleges előnyben részesülő követeléssel rendelkeznek, jogosultak a vagyonból az egyéb hitelezőket megelőzően történő kielégítésre. Ez akkor fordulhat elő például, ha bizonyos vagyontárgyat biztosítékként elzálogosítottak.

Azok a hitelezők, akik biztosítékkal biztosított általános előnyben részesülő követeléssel rendelkeznek, jogosultak a vagyonból történő kielégítésre azon egyéb hitelezőket megelőzően, akik kisebb előnyt biztosító követeléssel vagy előnyben egyáltalán nem részesülő követeléssel rendelkeznek. A függő kiadások például általános előnyben részesülő követelésnek minősülnek. Az előnyt nem élvező követelések a vagyon felosztása során egymással azonos elbírálásban részesülnek.

Függő kiadások

A függő kiadás olyan biztosíték, amely általános előnyt biztosít. Ez azonban olyan módon korlátozott, hogy az előnyt biztosító követelés csak a rangsorban előrébb álló követelések kielégítését követően fennmaradó vagyon értékének 55%-ára alkalmazható.

Munkaszerződések

A munkaszerződések nem szűnnek meg automatikusan olyan esetekben, amikor a munkáltató csődbe megy, és a hivatalos csődgondnok köteles eldönteni, hogy felmondja-e a munkaszerződéseket. Az alkalmazott bérfizetésre vagy más juttatásra vonatkozó követelése bizonyos ideig általános előnyben részesülő követelésnek minősül. Főszabály szerint a csődbejelentésnek a bírósághoz való beérkezését megelőző három hónapon belül, illetve a csődeljárás megindítását követő egy hónapon belül bejelentett követelések előnyben részesülnek. A bérre és egyéb juttatásra vonatkozó és előnyben részesülő követelésekre bizonyos szintig fedezetet jelent a „bérgarancia”, amelynek alapján, ha a csődtömeg vagyona nem elegendő a követelések kielégítésére, a munkavállaló az államtól kaphat kártalanítást. A bérgarancia összege korlátozott; ilyen garanciális kifizetésre a cég átszervezése esetén is sor kerület.

Lap tetejeLap teteje

6. Melyek a megkárosító cselekményekre vonatkozó szabályok?

A csődeljárás megindításáról szóló döntést követően az adós már nem rendelkezhet a csődtömeg részét képező vagyontárgyak felett. Ha az adós mégis előnyben részesít egy hitelezőt a többiek rovására, akkor megbüntethető. A hivatalos csődgondnoknak is számos lehetősége van arra, hogy visszavonja azokat a jogcselekményeket, amelyeket az adós a csődeljárás megindítását megelőzően tett, ha az megkárosítaná a hitelezőket.

Ha az adós egy hitelezőt a többi rovására előnyben részesít, az adós jogcselekménye visszavonható, ha az adós e cselekmény folytán vált fizetésképtelenné, és az előnyben részesített hitelező tudatában volt vagy lehetett volna ennek a ténynek. Ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a jogügylet a csődbejelentés megtételének időpontját megelőző öt éven belül történt. Nem kell alkalmazni azonban az öt éves időkorlátot, ha a kifizetés olyan személy részére történt, aki közel áll az adóshoz, így például családtag.

Bizonyos körülmények között egy kifizetett tartozás visszafizetendő, ha a csődbejelentés megtételének időpontját megelőző kevesebb, mint három hónapon belül történt. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a kifizetés szokatlan módon történt (pl. nem pénzben), ha a kifizetésre a tartozás esedékességét megelőzően került sor, vagy ha olyan nagy pénzösszeggel járt, amely jelentősen rosszabbá tette az adós pénzügyi helyzetét. Nem alkalmazható azonban ez a szabály a szokásosnak tekinthető kifizetésekre. Ez azt jelenti, hogy az esedékes tartozások kifizetése általánosan nem követelhető vissza.

Lap tetejeLap teteje

7. Melyek a követelések bejelentésének és elfogadásának feltételei?

Az a hitelező, aki a csődbejelentést tette, idézést kap arra, hogy jelenjen meg és tegyen esküt a bíróság előtt. A többi hitelező a csődeljárás megindításáról szóló határozat közzétételével kap idézést. Az adós köteles a hivatalos csődgondnokot, a bíróságot és a felügyelő hatóságot tájékoztatni arról, kik a hitelezői.

Ha úgy ítélik meg, hogy a vagyon elégséges azon hitelezők kielégítésére, akik nem rendelkeznek előnyben részesülő követeléssel, akkor végrehajtják a csődeljárást igazoló eljárást. A csődgondnok kérelmezi az eljárás végrehajtását, és erről a bíróság határoz. A bíróság határozza meg az eljárás időtartamát, amely négy és tíz hét között lehet. A csődeljárást igazoló eljárás végrehajtásáról szóló határozatot közzé kell tenni a hivatalos közlönyben és a régióban megjelenő egy vagy több újságban. Ezt követően a hitelezők írásban jelenthetik be követeléseiket a bíróságnál.

8. Milyen szabályok vonatkoznak az átszervezésre és a tartozások átütemezésére?

Gazdasági társaság átszervezése

Átszervezhetőek azok a társaságok, amelyek hosszú távon életképesnek tűnnek, de olyan súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek, amelyek miatt nem képesek esedékessé váló tartozásaikat rendezni. A kérelmet benyújthatja a társaság maga vagy hitelezője. A bíróság dönt az átszervezésről, és kinevezi a biztost, akinek az a feladata, hogy megvizsgálja, fennállnak-e a működés folytatásának a feltételei és köthető-e pénzügyi megállapodás a hitelezőkkel.

Lap tetejeLap teteje

Az átszervezési eljárás során az adós vagyona feletti rendelkezési joga fennmarad. A biztos jóváhagyása nélkül azonban nem fizethet ki tartozásokat, nem vállalhat új kötelezettségeket, és nem ruházhatja át alapvetően fontos vagyontárgyai tulajdonjogát. Az eljárás ideje alatt a hitelezők nem juthatnak kielégítéshez. Csődöt sem jelenthet az adós, kivéve ha bizonyos okok alapján feltételezhető, hogy a hitelezők jogait súlyosan veszélyeztetik. Az átszervezési eljárás három hónapig tart, és alkalmanként további három hónappal meghosszabbítható. Ha azonban az egyezségi eljárás nem jár sikerrel, az átszervezési eljárás nem tarthat tovább egy évnél.

Ha önkéntes alapon nem jöhet létre pénzügyi megállapodás a hitelezőkkel, a bíróság kötelezővé teheti a nyilvános egyezséget, ami azt jelenti, hogy a tartozásokat kötelezően lecsökkentik. Az előnyt biztosító követeléssel rendelkező hitelezők nem vesznek részt az egyezségi tárgyalásokban. Elfogadottnak tekintik azt az egyezségi ajánlatot, amely a hitelezők követeléseinek legalább 50%-át kielégíti, ha a szavazásra jogosult hitelezők legalább 60%-a (akik egyúttal a követelések összegének legalább 60%-át is képviselik) elfogadja az ajánlatot. Ha az egyezségi ajánlat alacsonyabb mértékű, akkor tekintik elfogadottnak, ha a szavazásra jogosult hitelezők legalább 75%-a (akik egyúttal a követelések összegének legalább 75%-át is képviselik) elfogadja az ajánlatot. Az egyezség a jóváhagyást követően minden olyan hitelezőre nézve kötelező, aki jogosult volt részt venni az egyezségi tárgyalásokban.

Adósságátütemezés

Az a természetes személy, aki annyira eladósodott, hogy nem képes belátható időn belül tartozásai megfizetésére, kérheti adósságai átütemezését. További követelmény, hogy az adósságátütemezés jóváhagyása indokolt legyen az adós személyes és pénzügyi körülményeinek tükrében.

Lap tetejeLap teteje

Az adósságátütemezés azt jelenti, hogy az eljárás alá vont valamennyi tartozást együttesen lecsökkentik vagy elengedik. Az adósságátütemezésre vonatkozó kérelmet a végrehajtó hatósághoz kell benyújtani. Az adósság-átütemezési javaslat által érintett valamennyi hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy véleményezze a javaslatot. Az adósság-átütemezési határozat rendelkezik arról, hogy az adósnak a tartozás mely részét kell megfizetnie. A határozat fizetési ütemezést is tartalmaz, amely általában öt évre szól.

A fizetési ütemezés időtartama alatt az adósnak, akinek a tartozását átütemezték, a létminimumnak megfelelő összegből kell megélnie. Ha az adósnak nincs a létminimumnak megfelelő összeget meghaladó jövedelme, akkor semmit sem kell fizetnie; az esetek körülbelül egyharmadában ez történik.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolásra és az eljárás lezárására?

A csődtörvény tartalmazza a csődtömeg felszámolására vonatkozó szabályokat. A vagyontárgyak értékesítése után fennmaradó egyenleget fel kell osztani. Ha a csőd idején meglévő vagyontárgyak nem fedezik a csődeljárás költségeit, a bíróság megszünteti az eljárást. Ha vannak fennmaradó vagyontárgyak, akkor zárul le az eljárás, amikor a bíróság rendelkezik a vagyontárgyaknak a hitelezők részére történő felosztásáról, az előnyben részesülő követelésekről szóló törvényben (1970:979) meghatározott rangsornak megfelelően.

Ha az adós gazdasági társaság vagy más jogi személy, és a csődeljárás fennmaradó vagyon nélkül fejeződik be, a jogi személyt az eljárás végén megszüntetik. Ha van fennmaradó vagyon, akkor felszámolásra kerül sor, a hitelezők kielégítésével.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 11-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság