Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Spanyolország

Utolsó frissítés: 06-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Spanyolország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. MELYEK A KÜLÖNBÖZŐ CSŐDTÍPUSOK ÉS EZEK RENDELTETÉSEI? 1.
2. MELYEK A CSŐDELJÁRÁS MEGNYITÁSÁNAK FELTÉTELEI? 2.
3. A CSŐDELJÁRÁS RÉSZTVEVŐINEK ELTÉRŐ SZEREPEI? 3.
4. MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁR AZ ELJÁRÁS MEGNYITÁSA? 4.
5. MELYEK AZ EGYES KÖVETELÉSI KATEGÓRIÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK? 5.
6. MELYEK A HÁTRÁNYT OKOZÓ CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK? 6.
7. MELYEK A KÖVETELÉSEK BENYÚJTÁSÁRA ÉS BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK? 7.
8. MELYEK A VÁLLALATI SZANÁLÁS SZABÁLYAI? 8.
9. MELYEK A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI? 9.
10. MELYEK AZ ELJÁRÁS BEFEJEZÉSÉNEK FELTÉTELEI? 10.

 

1. MELYEK A KÜLÖNBÖZŐ CSŐDTÍPUSOK ÉS EZEK RENDELTETÉSEI?

Az új csődtörvény (22/2003, 2003. július 9.) bírósági eljárást ír elő a közös adós fizetésképtelenné válása folytán keletkezett válság hivatalos kezelésére, ennek neve: „hitelezői gyűlés”. Az adós fizetésképtelenség állapotában vagy helyzetében van, ha nem tudja rendszeresen teljesíteni esedékes kötelezettségeit.

A hitelezői gyűlés az egyetlen alkalmazható eljárás akár az állam, akár a kereskedelmi partnerek adósaival szemben, függetlenül attól, hogy az adós természetes vagy jogi személy-e. Célja az adósságok minél megfelelőbb törlesztése a hitelezők számára, bár e cél elérésére a törvény előnyben részesíti azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a vállalat és a munkahelyek fennmaradását.

A csődbejelentést követően megindul az eljárás közös szakasza, amelyben megkísérlik meghatározni az adós vagyonát, és összeállítják a hitelezők megfelelően besorolt jegyzékét. A leltár és a hitelezők jegyzékének jóváhagyása után két jogi megoldás között lehet választani:

  • Szerződés létrehozása az adós és nem elsőbbségi hitelezői között, amelynek lényege legfeljebb 50%-os adósság-elengedés és/vagy legfeljebb 5 év várakozási idő;
  • vagy a felszámolás, előnyben részesítve tehát a vállalat vagy a termelőegységek eladását, és a követelések kifizetését a jóváhagyott rangsorolásnak megfelelően.

2. MELYEK A CSŐDELJÁRÁS MEGNYITÁSÁNAK FELTÉTELEI?

A törvény szubjektív feltételként előírja, hogy az adós – aki természetes vagy jogi személy – jogi személyiséggel rendelkezzen. A hitelezői gyűlésen csak azok a cégek vagy szervezetek nem vehetnek részt, amelyek az állami közigazgatás részét képezik.

Lap tetejeLap teteje

A csődbejelentés objektív feltétele az, hogy az adós fizetésképtelenség helyzetében legyen, ami főként nem tulajdoni egyensúlyhiányként, hanem mint az esedékes kötelezettségek rendszeres fizetésére való képtelenség értendő.

A csődöt kérheti az adós maga ellen, hitelezői vagy azok a társak, akik személyesen felelnek az adós társaság adósságaiért. Ha az adós kéri maga ellen, önkéntes csődindítványról beszélünk, ha a többi felhatalmazott kéri, szükséges csődindítványról van szó.

Az adós nem csak akkor kérhet csődbejelentést, ha fizetésképtelenné vált, hanem már ennek bekövetkezte előtt is, ha ez az állapot fenyegető közelségbe került. Azonban e jog az adós kötelességévé válik, amikor a fizetésképtelenség ténylegesen bekövetkezik. A kérelem formális megfogalmazására kéthónapos határidő áll rendelkezésére. A kérelemhez mellékelni kell egy jogi és gazdasági jelentést, egy vagyonleltárt, a hitelezők listáját, és ha az adós kereskedő, az utolsó három év éves elszámolását. A Bíró tanulmányozza a benyújtott dokumentációt, és ha a fizetésképtelenség vagy ennek fenyegető közelsége bizonyított, az adós ellen csődöt jelent.

Ha a hitelezők kérik a csődbejelentést, a Bíró előzetesen meghallgatja az adóst, hogy az ellenvetést tehessen. A fizetésképtelenség bizonyításának megkönnyítése érdekében a törvény felsorol több olyan külső körülményt (meghatározott követelések, vagy általában a követelések nem teljesítése, továbbá az eszközök felértékelése vagy a nem jövedelmező eszközök kényszereladása), amelyek magukban is bizonyítják a fizetésképtelenség állapotát. Az adós ellenvetést tehet, nemcsak a külső körülmény tagadásával, hanem azért is, mert valójában nincs fizetésképtelen állapotban. Ha nincs ellenvetés, a Bíró az adós ellen bejelentheti a csődöt, a bizonyítékokat, ha vannak ilyenek, a tárgyaláson kell előterjeszteni, majd a Bíró dönt.

Lap tetejeLap teteje

A spanyol csődtörvény értelmében - a fizetésképtelenségről szóló 1346/00 rendelettel összhangban -, a csőd tárgyalása annak a kereskedelmi bírónak a hatáskörébe tartozik, akinek kerületében az adós legfontosabb érdekeltségeinek központja található, és ez jogi személyek esetében általában megegyezik a társaság székhelyével. A törvény szempontjából azonban az elmúlt hat hónapban történt székhelycsere érvénytelen.

Ha olyan adós ellen kérnek csődbejelentést, akinek legfontosabb érdekeltségeinek központja külföldön található, az a kereskedelmi bíró rendelkezik esetében hatáskörrel, akinek körzetében az adós egyik létesítménye található.

A csődbejelentési határozatot mind általánosságban mind nyilvántartási célokból is nyilvánosságra kell hozni. A határozatot a hivatalos közlönyön kívül az adós székhelye szerinti tartomány egyik legnagyobb példányszámú napilapjában is közzé kell tenni. A határozatot fel kell tüntetni a cégjegyzékben és mindazokban a tulajdoni regiszterekben, amelyekben az adós javára bejegyzett jogok szerepelnek.

3. A CSŐDELJÁRÁS RÉSZTVEVŐINEK ELTÉRŐ SZEREPEI?

A csődeljárást a Bíró irányítja. Ő nyitja meg és fejezi azt be, irányítja annak lefolytatását, felügyeli a csődgondnokság tevékenységét és dönt az eljárás bármely szakaszában felmerülő vitás ügyekben.

A csődgondnokságra bonyolult feladat hárul: egyrészt a Bírót tájékoztató és a vele együttműködő szerv szerepét tölti be, másrészt ugyanakkor eljár az összes hitelező általános érdekeinek képviseletében, és ellenőrzi az adós vagyonának igazgatását és a felette való rendelkezést.

Lap tetejeLap teteje

A csődbejelentést követően egy hónap áll a hitelezők rendelkezésére, hogy hiteleiket írásba foglalva benyújtsák, mellékelve a hitelokmányokat. A hitelezők részt vehetnek az eljárásban, bár ezt csak formálisan, jogi képviselőn keresztül tehetik meg; azonban a jogi képviselet és segítség szükségtelen a követelések benyújtásához és a megállapodásról való szavazás céljából összehívott hitelezői gyűlésen való részvételhez.

A hitelezői gyűlést akkor hívják össze, amikor a leltár és a hitelezők jegyzékének jóváhagyását követően megállapodás aláírását javasolják. A gyűlésen részt vesz az összes nem elsőbbségi hitelező, megtartásához az elsőbbséget nem élvező passzívák felének megfelelő részvétel szükséges.

Az adós a csődeljárásban saját képviselettel rendelkezik, és amennyiben erre szükség van, köteles a csődgondnokságnak segítséget nyújtani.

4. MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁR AZ ELJÁRÁS MEGNYITÁSA?

A csődbejelentést követően érintetté válnak az adós összes tulajdoni jellegű, jelenlegi vagy jövőbeli javai és jogai, kivéve a nem lefoglalható javakat és jogokat. A csődbejelentési határozatot fel kell tüntetni azon javak regiszterében, amelyekbe e javakat és jogokat bejegyezték.

Az adósi tulajdon integritásának védelmében a Bíró két lehetőség közül választhat: felfüggesztheti az adóst javainak kezelésében és a felettük való rendelkezésben, akit e funkciók ellátásában a csődgondnok helyettesít, vagy a csődgondnok felügyelete alatt megtarthatja az adóst e funkciókban.

Lap tetejeLap teteje

Az adós folytathatja gazdasági vagy szakmai tevékenységét, kivéve ha a Bíró azt gazdaságtalannak ítéli és ezért megszünteti.

Az adóst alapvető emberi jogaiban korlátozó intézkedéseket (pl. levelezés ellenőrzése, nyilvántartása, házi őrizet …) meg kell indokolni, és bizonyítani szükséges, hogy az elfogadott intézkedés elengedhetetlen egy fontos cél elérése érdekében, és érvényesítését pedig kizárólag az okvetlenül szükséges időre kell korlátozni.

A csődeljárás a csődnyitást megelőző összes követelést érinti. A hitelezőknek elfogadás és besorolás céljából be kell jelenteniük az általuk nyújtott hiteleket. A csődeljárás elrendelését követően, a csődtömeg követelései után - kivéve a tényleges garanciával rendelkező követeléseket – kamat nem fizetendő.

Minden követelés iránti keresetet a csődbíróhoz kell benyújtani, a békéltetőbírósági megállapodások hatályát fel kell függeszteni. Azonban a korábban megkezdett keresetek és a békéltetőbírósági eljárások tovább folyhatnak egészen addig, amíg az ítélet vagy a döntés megszületik, amelynek végrehajtását a hitelezői gyűléstől kell kérni.

A csődeljárás elrendelése leállítja az adósnak a csődeljárás által érintett javai és jogai ellen indított pereket, és nem engedi újabb perek indítását; a hitelezőknek követeléseik kiegyenlítéséért a hitelezők gyűléséhez kell fordulniuk. Kivételt képeznek a csődeljárás elrendelése előtt indult munkaügyi és közigazgatási perek, amelyek folytatódhatnak, amennyiben nem olyan javak ellen folynak, amelyek az adós vállalkozási vagy szakmai tevékenységének folytatásához szükségesek.

Lap tetejeLap teteje

A csődnyitás magában még nem ok a szerződésbontásra, és semmis a szerződések azon záradéka, amely szerint a felek ebből az okból jogosan bontanak szerződést. Ez azonban nem jelenti, hogy más okból, például a szerződésszegés miatt, ne lehetne szerződést bontani. Ebben az esetben azonban a csődeljárás elrendelését követően a szerződés felbontását a csődbírótól kell kérni.

A munkaügyi szerződéseket nem érinti a csődnyitás, azonban a Bíró hatáskörébe kerül a foglalkoztatás szabályozásának és a munkakörülmények módosításának jóváhagyása. A Bíró hatáskörébe tartozik továbbá, hogy a magas beosztású vezetőség szerződésének felbontásakor a megegyezéses végkielégítéseket csökkentse.

5. MELYEK AZ EGYES KÖVETELÉSI KATEGÓRIÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK?

A csődeljárás elvileg nem érinti azokat a hitelezőket, akiknek követeléseit az adós vagyontárgyára vagy jogára vonatkozó tényleges garancia biztosítja. Ezeket a követeléseket be lehet vonni a csődeljárásba, amelynek során megőrzik elsőbbségüket a beszedés tekintetében, illetve a tényleges garancia a csődeljáráson kívül is érvényesíthető. A tényleges garancia – az aktív csődtömegtől leválasztva - bármikor érvényesíthető.

Ha azonban a vagyontárgy az adós szakmai vagy vállalkozói tevékenységének része, a tényleges garancia érvényesítését az e garanciát nem érintő megállapodás létrejöttéig, a felszámolás megindításáig, de legfeljebb egy évig fel kell függeszteni. Ezt követően megindulhat az érvényesítés, erről azonban a csődbíró dönt.

Lap tetejeLap teteje

Ugyanilyen módon kerülnek felfüggesztésre a részletre vásárolt vagy lízingelt ingóságok visszaszerzésére tett lépések, valamint az ingatlanok adásvételi szerződéseinek a halasztott ár kifizetésének elmulasztása miatti felbontására tett intézkedések.

Tilos az egyazon hitelezőnek az adóssal szembeni követeléseinek és adósságainak kompenzációja.

A csődeljárás elrendelését követően a követelések után kamat nem fizetendő, kivéve a tényleges garanciával rendelkező követeléseket és a bérköveteléseket, annak ellenére, hogy ez utóbbiak másodlagos követeléseknek tekintendők.

6. MELYEK A HÁTRÁNYT OKOZÓ CSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK?

A törvény szerint a csődeljárás elrendelése előtti kétéves periódus kétes időszaknak tekintendő.

Azok a tulajdoni ügyletek, amelyeket az adós ez alatt az időszak alatt valósít meg - amennyiben hátrányt okoznak – hatálytalaníthatók. A hátrány bizonyítása általában a csődgondnokság feladata.

Azonban a hatálytalanítás érvényesítésének megkönnyítése érdekében a törvény a hátrányt egyes esetekben iuris tantum, másokban iuris et de iure feltételezi. Ha az ellenkezőre nincs bizonyíték, hátrányt feltételez minden adományozás és élők közötti ingyenes átadás, továbbá azon követelések kifizetése esetében, amelyek a csődbejelentést követően jártak le. Ugyancsak hátrányt feltételez, de elfogadja az ezzel ellentétes bizonyítékot, a már fennálló kötelezettségekre adott tényleges garanciák esetében, a rokonokkal, vagy jogi személy esetében, a jog szerinti vagy tényleges ügyvezetővel, a legfontosabb társakkal vagy a csoporthoz tartozó társaságokkal megvalósított nem kifizetődő üzletekben.

Lap tetejeLap teteje

A hatálytalanítás eredményeként a szolgáltatásokat kölcsönösen vissza kell téríteni, és ha az elidegenített vagyontárgyat nem lehet visszaadni, a felette történő intézkedés idején fennálló értékét kell megtéríteni, az eltelt időnek megfelelő kamatokkal együtt. Ha azonban a vevő rosszhiszeműen járt el, neki is meg kell térítenie az általa okozott károkat és sérelmeket.

A hatálytalanítás összeegyeztethető más reintegrációs aktusokkal (semmisség, érvényteleníthetőség, a hitelezők által elkövetett csalás miatti hatálytalanítás …). Valamennyiről a csődbíró dönt egy a csődeljárással párhuzamosan folyó alkalomszerű perben. A csődeljárás mellett folyó alkalomszerű per első szakaszában teszik meg az írásos nyilatkozatokat (kereset és a kereset megválaszolása), a tárgyaláson a javasolt és az ügyhöz tartozónak nyilvánított bizonyításokra kerül sor, majd a Bíró ítéletet hoz. A csődeljáráson belüli bármely peres ügy megoldására ezt az alkalomszerű eljárást kell alkalmazni, amely a csődeljárással párhuzamosan folyik.

Ezt a pert hivatalból a csődgondnokságnak kell megindítani, és csak ha ő nem teszi meg, akkor jogosult bármelyik hitelező a pert - a csődgondnokság előzetes értesítését követően - megindítani. A pert az adós és az átruházott vagyontárgy vagy jog megszerzője ellen kell megindítani. Ha a vagyontárgy már egy másik vevő tulajdonában áll, és szükség van a csődtömegbe történő reintegrációjára, az említett utolsó vevőt kell beperelni és bizonyítani, hogy nem járt el jóhiszeműen.

Lap tetejeLap teteje

7. MELYEK A KÖVETELÉSEK BENYÚJTÁSÁRA ÉS BEFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK?

A csődbejelenést követően a csődgondnokságnak két hónapon belül össze kell állítania a hitelezők jegyzékét, amelyben elismerik és besorolják az adós által felvett követeléseket. Ennek érdekében a hitelezők egy aláírásukkal ellátott kérelmet küldenek a csődgondnokságnak, amelyhez csatolják a számlát vagy a követelés elismerését igazoló dokumentumot. A késedelmes közlés következtében a követelés elveszítheti eredeti besorolását és másodlagos követelésként kerül fel a jegyzékbe.

A csődgondnokság nemcsak a benyújtott követeléseket veszi figyelembe, hanem azokat is, amelyekről az adós könyvelésének tanulmányozása során szerzett tudomást. Ha a követelés bírósági ítéletben vagy közigazgatási igazolásban nyert elismerést, jogosságát nem lehet vitatni, de a besorolását, igen.

A törvény három követeléstípust ismer: az elsőbbségi, a nem elsőbbségi és a másodlagos követeléseket. Nem elsőbbségi követelések azok, amelyek nem elsőbbségiek és nem is másodlagosak.

Az elsőbbségi követelések között a csődtörvény különbséget tesz a speciális elsőbbség és az általános elsőbbség szerint. A különleges elsőbbségi hitelezők elsőbbséggel rendelkeznek arra a konkrét vagyontárgyra vagy jogra vonatkozó követelés behajtását illetően, amelyre a tényleges garanciával rendelkező hitelt nyújtotta. Az általános elsőbbségi hitelezőket követeléseik behajtásakor elsőbbség illeti meg az adósnak a csődtömegbe felvett összes tulajdonát illetően, az alábbiak szerint:

Lap tetejeLap teteje

  1. Munkaügyi követelések, bizonyos korlátozásokkal;
  2. A csődeljárás adósa által kötelezően fizetendő adóelőlegek és társadalombiztosítási járulékok;
  3. Nem alkalmazott által végzett munka és szellemi jogok felhasználása utáni követelések;
  4. Köztartozások, az egyes összegek 50%-áig;
  5. Szerződésen kívüli polgári jogi felelősség, és
  6. A csődeljárást kérő hitelező követelésének ¼ része.

A másodlagos hitelköveteléseket csak az elsőbbségi és a nem elsőbbségi követelések kifizetése után lehet érvényesíteni. A másodlagos követelések a következők: a késedelmesen bejelentett követelések, a kamatok, a bírságok és büntetések, valamint azon hitelezők követelései, akik különleges kapcsolatban állnak az adóssal (természetes személy esetében, a családtagjai; jogi személy esetében, a jog szerinti vagy tényleges ügyvezető, a csoporthoz tartozó társaságok, a társaságban a legfontosabb üzletrészekkel rendelkező társak …).

8. MELYEK A VÁLLALATI SZANÁLÁS SZABÁLYAI?

A vállalat megmentése és piaci jelenlétének megőrzése céljából végrehajtott szanálás általában a csődeljárás során valósul meg. A közös szakasz befejeződése - az aktívák és passzívák meghatározása - után, az adós szerződést ajánlhat fel hitelezőinek, amelynek lényege a legfeljebb 50%-os adósság-elengedés és/vagy legfeljebb ötéves várakozási idő. A szerződés tartalmát ki lehet egészíteni a hitelezőknek tett alternatív javaslatokkal a követeléseknek üzletrészekre való cserélésére, a vállalat teljes vagy részbeni elidegenítésére - feltéve, ha ezek megszerzője vállalja a szerződés teljesítését - , illetve az adós vállalat fúziójára vagy felosztására.

Lap tetejeLap teteje

A szerződést a fizetési javaslattal és a vállalati életképességi tervvel együtt kell benyújtani, amiről tájékoztatni kell a csődgondnokokat.

A szerződést be kell mutatni a hitelezőknek, akik azt a hitelezői gyűlésen elfogadják vagy visszautasítják. Az elfogadáshoz általában a könyv szerinti tartozások felét képviselő hitelezők kedvező szavazata szükséges.

A hitelezők által elfogadott szerződést a későbbiekben a bíró hagyja jóvá, miután megvizsgálta a visszautasításokat, továbbá legalább azt, hogy a szerződés tartalma és elfogadásának formája nem áll-e ellentétben valamilyen jogszabállyal.

A szerződésben jóváhagyott adósság-elengedés és/vagy a várakozási idő érinti a nem elsőbbségi és a másodlagos hitelezőket, de nem érinti az elsőbbségi hitelezőket.

A csődeljárás csak a szerződés teljesítésével ér véget, a szerződés megszegése a felszámolási szakasz megnyitását vonja maga után.

A csődeljárással párhuzamosan a csődbírótól a foglalkoztatás szabályozását lehet kérni – a kollektív munkaszerződések befejezését vagy felfüggesztését -, a végkielégítések összegének csökkentésével, amennyiben a válság leküzdéséhez erre szükség van. Ugyancsak lehetőség van a munkakörülmények jelentős módosítására is, amennyiben a válság leküzdéséhez erre szükség van.

9. MELYEK A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI?

A felszámolás a szerződéskötés mellett a másik alternatíva; ennek a megoldásnak szubszidiáris jellege van. Felszámolást csak akkor indítanak, ha azt kifejezetten kérik, és amikor nem halad a szerződés elfogadása, jóváhagyása vagy teljesítése.

Lap tetejeLap teteje

A felszámolás az adós társaság vagy jogi személy feloszlatását jelenti.

A felszámolási rendszer nagyon rugalmas, jelentheti a vállalat vagy a termelőegységek eladását vagy az adós különböző vagyontárgyainak és jogainak, vagy ezek tételeinek elidegenítését. A csődgondnokság specifikus felszámolási tervet készíthet, de ennek hiányában azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a vállalat és a munkahelyek fennmaradása érdekében a vállalat vagy a termelőegységek eladását preferálják. Bármely esetben, mind a felszámolási tervhez mind pedig az elidegenítésekhez bírói engedély szükséges.

A vállalat birtokba vevője azt adósságmentesen veszi át, kivételt képeznek a munkaügyi tartozások, bár a bérgarancia-alap által fizetett követeléseket a Bíró elengedheti.

Egy olyan vagyontárgy eladásából befolyt összeg, amely egy speciális elsőbbségi hitel garanciáját képezi, elsősorban ennek a követelésnek a teljesítésére fordítandó. Ez után, a többi vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeget az általános elsőbbségi követelések teljesítésére kell fordítani, a fent részletezett sorrendben. Ha marad valami, azt arányosítva a nem elsőbbségi hitelezők kapják meg, és ha még mindig van maradék, az a másodlagos hitelezőket illeti.

Vannak azonban más, a csődtömeggel szembeni követelések, amelyek a csődbejelentés után keletkeztek, és amelyeket érkezési sorrendben kell teljesíteni. Ha nincs fizetőképesség, a vagyontárgyak értékesítésekor ezeknek a követeléseknek kell preferenciálisan eleget tenni. Kivételt képeznek a speciális elsőbbségi követelések azon összeg tekintetében, amely a speciálisan megterhelt vagyontárgyak eladásából folyt be.

Lap tetejeLap teteje

10. MELYEK AZ ELJÁRÁS BEFEJEZÉSÉNEK FELTÉTELEI?

A hitelezői gyűlés az egész szerződés teljesülésével, vagy az adós vagyontárgyainak és jogainak felszámolásával, és ezek ellenértékének a hitelezők felé történő kifizetésével ér véget. Az utóbbi esetben a csődeljárás mindaddig nem fejeződhet be, amíg az aktív tömegben vannak vagyontárgyak, vagy vagyontárgyak és jogok reintegrációja várható. A csődeljárás addig sem fejeződhet be, amíg nem fejeződik be a csőd minősítése.

A minősítéssel a csőd okait ítélik meg. A csőd minősíthető véletlenszerűnek vagy bűnösnek. Akkor véletlenszerű, amikor nem bűnös. A csőd akkor minősül bűnösnek, ha a fizetésképtelenség létrejöttében vagy súlyosbodásában része volt az adós - jogi személyek esetében a jog szerinti vagy tényleges ügyvezetők vagy felszámolók - által elkövetett csalásnak vagy súlyos hibának. A bizonyítás megkönnyítésére azonban a csődtörvény felsorolja azokat a magatartásformákat, amelyek egyes esetekben feltételezik a bűnösséget, és a törvény nem fogad el ellentétes bizonyítékot, amíg más esetekben elfogadja. Ha a csőd bűnösnek minősül, az adós - jogi személyek esetében a jog szerinti vagy tényleges ügyvezetők vagy felszámolók – átmenetileg alkalmatlanná válik a kereskedelmi tevékenységre és idegen vagyontárgyak kezelésére, továbbá a minősítés által érintett személyek és a bűntársak elvesztik a csődeljárásban fennállt gazdasági jogaikat. Jelentheti továbbá, hogy a csődnyitás előtti utolsó két év jog szerinti és tényleges ügyvezetőit arra ítélik, hogy megfizessék a felszámolás után teljesítetlenül maradt összes csődkövetelést, vagy ezek egy részét.

A minősítési javaslat megtétele kizárólag a csődgondnokságot és az Államügyészségi Minisztériumot illeti. A hitelezők csak a tárgyalás elején jelenhetnek meg nyilatkozattételre. Ha a javasolt minősítés a bűnösség, erről az adós és a minősítés által érintett többi személy másodpéldányt kap, hogy megtehessék ellenvetésüket. Ellenvetés esetén tárgyalást kell tartani a vonatkozó bizonyítás megtételére, majd a Bíró meghozza az ítéletet.

A csődeljárás befejezése után a csődgondnokság elkészíti a beszámolóját, amelyet a bíróság visszautasít vagy adott esetben, elfogad.

Ha a csődeljárás értékesíthető vagyontárgyak hiánya miatt befejeződött, a jövőben újraindulhat, ha új vagyontárgyak vagy jogok kerülnek elő. Jogi személy esetében erre bármikor sor kerülhet, természetes személyek esetében akkor, ha a vagyontárgyak vagy jogok a befejezést követő öt éven belül kerülnek látókörbe.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 06-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság