Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Szlovénia

Utolsó frissítés: 27-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Szlovénia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai a szlovén jogban? 1.
2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői? 3.
4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása? 4.
5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak az adós cselekményeinek kifogásolására? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak a kényszeregyezségi eljárásokra? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai a szlovén jogban?

A fizetésképtelenség fogalmának meghatározása a szlovén jogban

A fizetésképtelenség az adós tartós képtelensége tartozásainak megfizetésére.

A fizetésképtelenséget megelőző eljárás a szlovén jogban

A szlovén jogban a fizetésképtelenségi eljárást megelőzően nem létezik egyedi, hivatalos eljárás a fizetésképtelenség megszüntetésére vagy megelőzésére.

Nem hivatalos eljárások a társaságok átszervezésére a szlovén jogban

A szlovén jogban a hivatalos fizetésképtelenségi eljárás keretein kívül nem létezik egyedi eljárás a társaságok átszervezésére és szerkezetátalakítására.

Hivatalos fizetésképtelenségi eljárás a szlovén jogban

A fizetésképtelenségi eljárásra – különösen a kényszeregyezségi és a csődeljárásra – a Kényszeregyezségi, Csőd- és Felszámolási Törvény (Zakon o prisilni poravnavi, stečaju in likvidaciji, kihirdették a Szlovén Hivatalos Közlöny 67/93. és azt követő számaiban) irányadó.

2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei?

Alapvető feltételek

A kényszeregyezségi és fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltétele a csőd (az adós fizetésképtelensége vagy túlzott eladósodottsága) fennállása.

A fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő személyek és felek

A szlovén jogban fizetésképtelenségi eljárás kizárólag kereskedelmi társasággal, illetve társas vagy egyéni vállalkozói jogállású adóssal szemben indítható; elvileg fizetésképtelenségi eljárás intézményekkel, állami tulajdonú vállalkozásokkal és független vállalkozói jogállású természetes személyekkel szemben is indítható.

Lap tetejeLap teteje

Ki nyújthat be fizetésképtelenségi eljárás indítása iránti kérelmet?

Kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet kizárólag az adós nyújthat be.

Csődeljárás indítása iránti kérelmet benyújthat a hitelező, maga az adós, a személyes felelősséggel tartozó részvényes vagy a munkaügyi felügyeleti tisztviselő.

Hogyan teszik közzé a fizetésképtelenségi eljárást?

A bíróság a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról köteles hivatalos értesítést kitenni a bírósági hirdetőtáblára, köteles azt közzétenni a szlovén Hivatalos Közlönyben, és köteles azt bejegyeztetni a cégjegyzékbe és más hivatalos nyilvántartásokba.

3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői?

Joghatóság és a bíróság feladatai

Többek között a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról, az ügy bíróság elé vitelének módjáról, az adós értékesítéséről (ha az adós jogi személy), a vagyonkezelő kijelöléséről és felmentéséről, a csődvagyon elsődleges felosztásáról szóló megállapodás-tervezetek jóváhagyásáról és az elsődleges felosztásról szóló határozat kibocsátásáról stb. bírói tanács határoz.

A vagyonkezelők kijelölése és hatásköre

A kényszeregyezségi eljárásban kényszeregyezségi vagyonkezelő jelölhető ki. A csődeljárásban a csődgondnok kijelölése kötelező. A vagyonkezelőt mindkét esetben a tanács jelöli ki a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalát követően.

Lap tetejeLap teteje

A kényszeregyezségi vagyonkezelők és csődgondnokok fő feladata többek között az adós vagyona és üzleti tevékenysége állapotának ellenőrzése, a bejelentett követelések vonatkozásában a hitelezők és adósok listájának ellenőrzése, a bejelentett követelések hitelességének ellenőrzése, a nem indokolt követelések kifogásolása stb. A csődgondnok gyakorolja továbbá a vállalatirányítási szervek jogait és a tulajdonosi jogokat a csődeljárásra megállapított követelményeknek megfelelően, vezeti az adós üzleti tevékenységét, és képviseli az adóst.

Az adós kötelezettségei

Az adós köteles a kellő időben benyújtani a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet, és köteles minden szükséges adatot és információt benyújtani a tanács elnökéhez a vonatkozó okiratokkal együtt.

A hitelezők jogai és a rendelkezésükre álló jogorvoslatok

KÉNYSZEREGYEZSÉGI ELJÁRÁS

  1. A hitelezők bizottsága
  2. A kényszeregyezségi eljárásban a tanács - a hitelezők érdekeinek védelme érdekében - hitelezői bizottságot jelöl ki, amely jogosult az adós üzleti vállalkozásának és pénzügyi helyzetének vizsgálatára, javaslatok előterjesztésére, valamint a hitelezők védelméhez szükséges mértékben vélemények kibocsátására az eljárás során.

  3. Az egyes hitelezők rendelkezésére álló jogorvoslatok
  4. A hitelező a határozatnak a bírósági hirdetőtáblára történő kihelyezését követő nyolc napon belül nyújthat be fellebbezést a kényszeregyezség jóváhagyásáról vagy elutasításáról szóló határozat ellen. Legkésőbb a kényszeregyezségről történő szavazás napján minden hitelező jogosult továbbá - bizonyos feltételekkel - indítványt benyújtani az eljárás felfüggesztésére vonatkozóan.

    Lap tetejeLap teteje

    Minden olyan hitelező, akinek követelése a kényszeregyezség jóváhagyásának következtében csökkent, a jóváhagyott elszámolás végrehajtási határidejének lejártát követő hat hónapon belül kérheti, hogy a tanács vonja vissza a kényszeregyezség jóváhagyását, ha megítélése szerint az adós gazdasági és pénzügyi helyzetének javulása következtében képes kötelezettségeinek teljesítésére. A hitelezők a kényszeregyezséget jóváhagyó határozat hatálybalépésétől számított két éven belül polgári bíróságon benyújtott keresetben kérhetik a kényszeregyezség érvénytelenítését, ha a kényszeregyezséget csalárd eszközökkel hagyták jóvá.

CSŐDELJÁRÁS

  1. A hitelezők bizottsága
  2. A csődeljárásban rendszerint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében kerül sor a hitelezők bizottságának létrehozására, kivéve, ha a csődvagyon nem jelentős, vagy ha a hitelezők bizottságának létrehozása jelentősen növelné az eljárási költségeket.

A MINDKÉT ELJÁRÁSBAN A HITELEZŐK RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ ESZKÖZÖK

Általánosságban szólva a hitelezők mindkét fizetésképtelenségi eljárásban jogosultak a bírósági határozatot megfellebbezni - a vagyonkezelő munkájára vonatkozó határozatok kivételével, amelyek más kifogásolással vagy indítvánnyal támadhatók.

4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása?

A csődvagyon létrehozása

A természetes személy adós csődvagyonába tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyek az eljárás megindításakor az adós tulajdonában vannak, valamint amelyeket az adós az eljárás vége előtt szerez, továbbá a személyes felelősséggel tartozó részvényesek vagyona - az alapvető létfenntartásukhoz szükséges vagyon kivételével.

Lap tetejeLap teteje

Az adós szakmai tevékenységének korlátozása

A kényszeregyezségi eljárásban az adós szakmai jogosultságait a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően korlátozzák.

A csődeljárásban az adós vagyonkezelő alkalmazottai, a megbízottak és a vállalatirányítási szervek összes hatáskörét felfüggesztik, és az eljárás megindításától kezdődően azok a vagyonkezelőre szállnak át.

Az előterjeszthető követelések fajtái

KÉNYSZEREGYEZSÉG

A kényszeregyezségi eljárásban a hitelezőknek általában - a jogszabályban meghatározott kivételeken kívül - valamennyi követelésüket elő kell terjeszteniük.

CSŐDELJÁRÁS

A csődeljárásban a hitelezőknek valamennyi követelésüket elő kell terjeszteniük, tekintet nélkül arra, hogy van-e megállapított dologi joguk az adott követelésre vonatkozóan. Ha a követelés dologi joggal biztosított, ezt a követelés benyújtásakor kifejezetten jelezni kell.

Biztonsági célú ideiglenes intézkedések, amelyek felfüggesztik a jogi eljárás indítását és letiltják a végrehajtási eljárást

A csődeljárásban az egyik hitelező vagy - kivételes esetben - a bírói tanács saját indítványára a tanács a csődeljárás indításáról szóló indítvány benyújtását követően biztosító végzést bocsát ki, azaz olyan ideiglenes intézkedést, amely korlátozza az adós felhatalmazott képviselőinek jogügyletek kötésére vonatkozó jogát, elrendeli az adós számlájáról teljesítendő kifizetések leállítását, illetve az adós vállalkozásai által az adós vagyonának elidegenítésére vonatkozóan hozott határozatok érvényesítéséhez kötelezővé teszi a tanács előzetes jóváhagyásának beszerzését.

Lap tetejeLap teteje

A külföldi vagyonkezelő hol nyújthat be indítványt a fizetésképtelenségi eljárás közzétételére vagy közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzésére az 1346/2000/EK tanácsi rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően?

A más uniós tagállamban zajló fizetésképtelenségi eljárásban kijelölt vagyonkezelők az adós bejegyzett székhelye szerinti kerületi bíróságon (Szlovéniában 11 kerületi bíróság működik) kérelmezhetik az eljárás bejegyzését a szlovén nemzeti cégjegyzékbe.

A cégjegyzékbe történő bejegyzéseket a bíróság - saját indítványa alapján és a gazdasági szereplő költségére - közzéteszi a szlovén Hivatalos Közlönyben. A Hivatalos Lap címe: Uradni list Republike Slovenije d.o.o., Slovenska cesta 9, 1001 Ljubljana, Szlovénia; http://www.uradni-list.si slovenšcina.

5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira?

KÉNYSZEREGYEZSÉGI ELJÁRÁS

  1. Beszámítás
  2. A kényszeregyezségi eljárás megindításának napjától kezdődően a hitelezőknek az adóssal szemben fennálló valamennyi olyan követelése, amely nem szlovén tolárban kifejezett egyösszegű követelés, a törvény erejénél fogva - a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - átváltható tolárban kifejezett egyösszegű követeléssé. A követelések a törvény erejénél fogva beszámítottnak minősülnek, ha az eljárás megindításának napján beszámították azokat az adós viszontkeresetével szemben.

    Lap tetejeLap teteje

CSŐDELJÁRÁS

  1. Beszámítási követelések
  2. A csődeljárás megindításának napjától kezdődően a hitelezőknek az adóssal szemben fennálló valamennyi olyan követelése, amely nem szlovén tolárban kifejezett egyösszegű követelés, a törvény erejénél fogva átváltható tolárban kifejezett egyösszegű követeléssé.

  3. A követelések a törvény erejénél fogva beszámítottnak minősülnek, ha az eljárás megindításának napján beszámították azokat az adós viszontkeresetével szemben. A hitelezők, akiknek követelései a törvény erejénél fogva beszámított követelésnek minősülnek, kötelesek ezt a tényt a vagyonkezelő tudomására hozni, ellenkező esetben az e mulasztás miatt felmerülő valamennyi kártért és költségért felelnek.Kölcsönös elszámolási megállapodások
  4. Az adós indítványára az elszámolási tanács engedélyezheti az ilyen megállapodásokról való lemondást, ha az elszámolási eljárás megindításának napjáig valamelyik oldal nem teljesítette valamennyi kötelezettségét.

  5. Lízing- (bérleti) szerződések
  6. A kényszeregyezségi eljárás megindulása a lízing- (bérleti) szerződések felmondásának jogát nem érinti.

    A csődgondnok - tekintet nélkül a jogszabályban vagy szerződésben rögzített felmondási időre - 30 napos felmondási idővel, a hónap első napján felmondhatja a bérleti szerződést. Ilyen esetben a bérlő, mint hitelező kártérítést követelhet.

  7. A tulajdonjog fenntartása, visszatartási jogok
  8. A csőd- vagy kényszeregyezségi eljárás megindulása a tulajdonjog fenntartását és a visszatartási jogokat nem érinti.

    Lap tetejeLap teteje

  9. Visszakövetelési jog
  10. A csődeljárásban az eladó megakadályozhatja egyes tételek valamely vevőnek történő értékesítését, ha a tételt a csődeljárás megindulása előtt már máshonnan leszállították a vevőnek, és az nem érkezett még meg a rendeltetési helyre, vagy a vevő még nem vette birtokba.

  11. Elsőbbségi követelések
  12. A kényszeregyezség és csőd nem érinti a jogszabály által elsőbbségi hitelezőknek minősített hitelezők követeléseit (például munkabér-követelések). A csődeljárásban valamennyi elsőbbségi követelést a csődeljárás költségeinek megfelelő sorrendben fizetik vissza. Ha a vagyon felosztása a követelések teljes körű visszafizetésére nem elegendő, azokat arányosan fizetik vissza.

  13. Harmadik felek dologi jogai
  14. A kényszeregyezségi eljárások nem érintik harmadik felek dologi jogait.

    A csődeljárás kezdeményezése nem érinti harmadik felek dologi jogait, feltéve, hogy azokat kellő időben bejelentették. A jog kivételeket is határoz meg a fenti szabály alól.

  15. Munkaszerződések
  16. A vagyonkezelő pénzügyi átszervezés címén a jóváhagyott kényszeregyezségi eljárások esetében 30 napos felmondási idővel, a csődeljárás esetében pedig 15 napos felmondási idővel megszüntetheti legfeljebb annyi munkavállaló munkaszerződését, amennyit a munkaszerződések felbontásáról szóló program előír. Nagyobb számú munkavállaló munkaszerződésének megszüntetése előtt a vagyonkezelő köteles tájékoztatni a munkaadó társaságnál működő szakszervezeteket és a munkaügyi hivatalt (Zavod Republike Slovenije za zaposlovanje).

    Lap tetejeLap teteje

6. Milyen szabályok vonatkoznak az adós cselekményeinek kifogásolására?

A kifogásolás szabályai

A hitelezők és a vagyonkezelő jogosult az adós cselekményeinek kifogásolására (kizárólag akkor, ha a vagyonkezelő esetében a tanács elnöke erre felhatalmazza). A panaszt vagy kifogást azzal a személlyel szemben emelik, akinek érdekében a kifogásolt cselekményt elkövették.

Minden olyan cselekmény (a mulasztást is beleértve) kifogásolható, amely aránytalan vagy csökkentett kifizetést eredményez a hitelezők számára, vagy amelynek következtében egyes hitelezők előnyösebb helyzetbe kerülnek (hitelezők preferenciális kezelése).

A panaszosnak kifogásában bizonyítania kell, hogy a másik félnek – akinek érdekében a kifogásolt cselekményt elkövették – tudomása volt vagy kellett volna legyen az adós rossz gazdasági/pénzügyi helyzetéről (a „megtámadhatóság” szubjektív eleme). A jogszabály meghatározza azokat a jogi vélelmeket, amelyek fennállása esetén ez a feltétel teljesítettnek minősül, továbbá azokat az eseteket, amikor a cselekmény nem vitatható.

A cselekmények kifogásolásának határideje

A csődeljárásban a cselekmények akkor kifogásolhatók, ha a csődeljárás megindítását megelőző évben követték el azokat – azzal a feltétellel, hogy a kifogást a csődeljárás megindításáról szóló közleménynek a szlovén Hivatalos Közlönyben történő közzétételétől számított hat hónapon belül, illetve az elsődleges felosztásra megállapított határidő letelte előtt benyújtják, ha a felosztási határidőt már kijelölték.

Lap tetejeLap teteje

7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei?

KÉNYSZEREGYEZSÉGI ELJÁRÁS

A kényszeregyezségi eljárásban a követelés benyújtása a hitelező intézkedésének eljárási feltétele. A követeléseket az eljárás megindításáról szóló közleménynek a szlovén Hivatalos Közlönyben történő közzétételétől számított 30 napon belül be kell nyújtani a tanácshoz. A követelés benyújtásának elmulasztása vagy a követelés késve történő benyújtása nem jelenti azt, hogy a hitelező elveszíti a követelést, ez csak szavazati jogának elvesztését eredményezi.

CSŐDELJÁRÁS

A csődeljárásban a hitelezőknek a csődeljárás megindításáról szóló közleménynek a szlovén Hivatalos Közlönyben történő közzétételétől számított két hónapon belül kell benyújtaniuk követeléseiket a csődtanácsnak. A hitelezőket egyenként nem értesítik az eljárás megindításáról, hanem kizárólag a Hivatalos Lapból és a bírósági hirdetőtáblán értesülhetnek arról.

A benyújtott követelések (és dologi jogok) megállapítottnak tekintendők, ha a vagyonkezelő elismeri azokat, és ezt a tényt a követelések vizsgálata szakaszának végén jelen lévő hitelezők egyike sem vitatja. A csődtanács tájékoztatja azokat a hitelezőket, akiknek követelései vitatottak, hogy a vitatott követelés fennállásának megállapítására irányuló eljárás a tájékoztatás kibocsátásától számított 15 napon belül kezdődik.

8. Milyen szabályok vonatkoznak a kényszeregyezségi eljárásokra?

A csődeljárás célja a csődvagyon értékesítése és a hitelezők kielégítése. Az adósnak a csődvagyon részét képező vagyonát rendszerint nyilvános árverésre bocsátják, kivéve, ha a csődtanács – a hitelezők bizottsága előzetes véleményének megfelelően – ettől eltérő értékesítési módot ír elő.

Lap tetejeLap teteje

Mielőtt megkezdődik a hitelezők kielégítése, a csődeljárás költségeinek fedezéséhez szükséges összeget levonják a csődvagyonból. A hitelezők kielégítése a következő sorrendben történik: először az értékesített vagyontárgyra vonatkozóan dologi joggal rendelkező hitelezők, majd az elsőbbségi hitelezők, végül pedig a többi hitelező. A követeléseket a jogszabályban meghatározott sorrendben rendezik.

Az elsődleges felosztásról szóló határozatot benyújtják a vagyonkezelőnek, és elhelyezik a bírósági hirdetőtáblán. A vagyonkezelő az elsődleges felosztásról szóló jogerős határozat alapján a határozat hatálybalépésétől számított 15 napon belül kifizeti a hitelezőket. Ha az adós erőforrásai elérhetővé válnak, további felosztásokra kerül sor.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

A csődeljárás célja a csődvagyon értékesítése és a hitelezők kielégítése. Az adósnak a csődvagyon részét képező vagyonát rendszerint nyilvános árverésre bocsátják, kivéve, ha a csődtanács – a hitelezők bizottsága előzetes véleményének megfelelően – ettől eltérő értékesítési módot ír elő.

Mielőtt megkezdődik a hitelezők kielégítése, a csődeljárás költségeinek fedezéséhez szükséges összeget levonják a csődvagyonból. A hitelezők kielégítése a következő sorrendben történik: először az értékesített vagyontárgyra vonatkozóan dologi joggal rendelkező hitelezők, majd az elsőbbségi hitelezők, végül pedig a többi hitelező. A követeléseket a jogszabályban meghatározott sorrendben rendezik.

Lap tetejeLap teteje

Az elsődleges felosztásról szóló határozatot benyújtják a vagyonkezelőnek, és elhelyezik a bírósági hirdetőtáblán. A vagyonkezelő az elsődleges felosztásról szóló jogerős határozat alapján a határozat hatálybalépésétől számított 15 napon belül kifizeti a hitelezőket. Ha az adós erőforrásai elérhetővé válnak, további felosztásokra kerül sor.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

A megszüntetési eljárás lefolyása és hatásai

KÉNYSZEREGYEZSÉG

A tanács hozzájárul a kényszeregyezséghez – feltéve, hogy azt a szavazati joggal rendelkező hitelezők összes követelésének több mint 60%-át képviselő hitelezők megszavazták. Ennek hiányában a tanács elrendeli a kényszeregyezségi eljárás lezárását. A kényszeregyezség megerősítésének jogi hatása az adós pénzügyi kötelezettségei összegének csökkenése, illetve az adós pénzügyi kötelezettségei elszámolására megállapított határidő elhalasztása.

CSŐDELJÁRÁS

Ha a csődeljárás összes alaki követelményét teljesítették, a vagyonkezelő jelentést készít, és javaslatot tesz a csődtanács felé az eljárás lezárására. A csődtanács közzéteszi az eljárás lezárásáról szóló határozatot a szlovén Hivatalos Közlönyben.

A csődeljárás befejezéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatot szintén bejegyzik a cégjegyzékbe. Ezzel az aktussal az adós jogi személyisége megszűnik.

A fizetésképtelenségi eljárás „fekete pontot” tesz az adós neve mellé? Az adós indíthat újabb vállalkozást?

A Társasági Törvény (Zakon o gospodarskih družbah) vállalatvezetőkre vonatkozó rendelkezései értelmében nem nevezhető ki igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági taggá az a személy, aki a társaság igazgatója, illetve igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tagja volt, amikor csődeljárás indult a társaság ellen, és a jogszabályoknak megfelelően kártérítés fizetésére kötelezték a hitelezők felé.

Lap tetejeLap teteje

A fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos jogkövetkezmények

POLGÁRI JOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Az általános kártérítési felelősségen túl a Társasági Törvény pénzügyi végrehajtási rendelete (Zakon o finančnem poslovanju podjetij)(Zakon o finančnem poslovanju podjetij) szabályozza egyes magánszemélyek (felügyelőbizottsági tagok, üzlettársak, részvényesek, alapítók) személyes felelősségét, amely kizárólag a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben állhat fenn.

BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A büntetőjog jogkövetkezményeket állapít meg azokra a személyekre nézve, akik: (i) az általuk kötelezően fizetendő összegek megfizetésének elkerülése szándékával nyilvánvalóan vagy ténylegesen rontják saját vagy harmadik személyek pénzügyi helyzetét, ami csődöt okoz; (ii) a gazdasági tevékenység folytatása során tudomásuk van arról, hogy maguk vagy egy harmadik személy fizetésképtelen, és valamely adósság kifizetésével vagy más módon szándékosan előnyösebb helyzetbe hoznak egy bizonyos hitelezőt; (iii) saját maguk vagy egy harmadik személy fizetésképtelenségének tudatában, továbbá a hitelezők megkárosításának szándékával hamis követelést ismernek el, hamis szerződést dolgoznak ki vagy más csalárd eszközzel nagy vagyoni veszteséget okoznak a hitelezőknek.

A fent említett bűncselekmények elkövetőjén kívül a jogi személyek is büntetőjogilag felelnek azokért a bűncselekményekért, amelyeket az elkövető nevükben, helyettük vagy érdekükben elkövet. A jogi személyek által büntetőjogi cselekményeikért kiszabható ítéletek közé tartozik a bírság, a vagyonelkobzás és a jogi személyiség megvonása.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Szlovénia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság