Jogrend
Igazságügyi szervezet
Jogi hivatások
Jogsegély
Bíróságok hatásköre és illetékessége
Bírósághoz fordulás
Eljárási határidők
Alkalmazható jog
Iratok kézbesítése
Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök
Ideiglenes és biztonsági intézkedések
Ítéletek végrehajtása
Egyszerűsített és gyorsított eljárások
Válás
Szülői felelősség
Tartási igények
Fizetőképtelenség
Alternatív vitarendezési szabályok
Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása
Automatikus feldolgozás
A portugál jog szerint a “fizetésképtelenség" azt jelenti, hogy egy adós képtelen kötelezettségeinek határidőre eleget tenni.
A jogi személyeket (illetve eszközök és források olyan autonóm csoportjait, amelyek esetében nincs olyan magánszemély, aki korlátlan személyes felelősséggel bírna az adósságokért) ugyancsak fizetésképtelennek tekintik, ha kötelezettségeik értéke nyilvánvalóan meghaladja eszközeik értékét.
Egy potenciális fizetésképtelenség akkor válik tényleges fizetésképtelenséggé, amikor az adós bírósághoz fordul és kéri a fizetésképtelenség kimondását.
A törvény bíróságon kívüli egyezségi folyamatot kínál a fizetésképtelenséggel, vagy pénzügyi nehézségekkel szembesülő társaságok rehabilitálásának lehetővé tételére. Ezt a folyamatot egy állami szerv, a Kis- és Középvállalatokat, illetve Befektetéseket Támogató Intézet (IAPMEI) irányítja.
Ennek az eljárásnak a célja megállapodást kötni a társaság, illetve annak összes vagy néhány hitelezője között, ami azután lehetővé teszi a reorgamizációt.
Az egyezségi eljárás során elért megállapodást írásban kell rögzíteni, és bizonyos esetekben közokiratba is kell foglalni.
A Fizetésképtelenséggel és a Vállalati Reorganizációval kapcsolatos Kódex (Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas) egyetlen típusú eljárást ír elő, nem téve különbséget vállalati reorganizáció és fizetésképtelenség között. A hitelezőknek fel kell mérniük, hogy pénzügyi szempontból mennyire életképes a társaság, és közösen kell dönteniük arról, hogy a reorganizáció vagy a felszámolás-e a megfelelő, illetve, hogy milyen feltételeket kell alkalmazni. A törvény ugyancsak rendelkezik egy az adós eszközeinek felszámolására szolgáló további folyamatról, és lehetőséget biztosít a hitelezőknek arra, hogy jóváhagyjanak egy olyan tervet, amely nem tartalmazza a felszámolást.
A fizetésképtelenségi eljárásnak csak egyetlen típusa van.
Az eljárás megindításához be kell mutatni, hogy az adós képtelen kötelezettségeinek határidőre történő megfizetésére, illetve (jogi személyek, valamint eszközök autonóm csoportjai esetében), hogy a kötelezettségek értéke magasabb, mint az eszközök értéke.
A fizetésképtelenségi eljárást az alábbi események előfordulása esetén lehet megindítani:
A csődeljárást az adós székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kell kezdeményezni, illetve hitelezői igény nélkül elhunyt személy hagyatékával kapcsolatos fizetésképtelenség esetén a halál időpontjában az elhunyt lakóhelye szerint illetékes bíróságnál.
A fizetésképtelenség kimondása iránti kérelmet ugyancsak be lehet nyújtani az adós főbb érdekeltségeinek helyszíne szerint illetékes bíróságon is – ez az a helyszín, ahol az adós ügyeit rendszerint intézi, és amelyet harmadik felek ilyenként ismernek el.
A bíróság kulcsszerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárást szabályozó jogi előírások betartásának biztosításában, és különösképpen felelős a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem elsődleges értékeléséért, valamint annak meghatározásáért, hogy a hitelezők által jóváhagyott fizetésképtelenségi és fizetési tervek jogszerűek és jóváhagyhatóak-e.
Ugyancsak a bíróságnak kell értékelnie az adós állítólagos fizetésképtelenségét az eljárás során feltárt tények fényében, illetve, ha úgy ítéli meg, hogy a tények ezt igazolják, akkor ki kell adnia a fizetésképtelenségi nyilatkozatot – nem szükséges azonban véleményt mondania a társaság reorganizációjának megvalósíthatóságáról.
A bíró feladata határozni az adósságok bizonyítékairól, illetve az adósságok rangsorolásáról, kinevezhet továbbá csődgondnokot jogi cselekvőképesség nélküli személyek számára, elrendelheti az eszközök felszámolásának, és a bevétel hitelezők közötti felosztásának felfüggesztését.
Hasonlóképpen ez a bíróság a jogosult az eljárás lezárására is.
A vagyonkezelőt a bíró nevezi ki, akinek a kinevezés során figyelembe kell vennie az adós vagy (feltéve, hogy létrehoztak ilyent) a hitelezői bizottság javaslatait. A hitelezők értekezlete azonban szavazhat úgy, hogy a kinevezett vagyonkezelőt le kell váltani.
A hitelezői bizottság együttműködése és ellenőrzése mellett a vagyonkezelő feladatai a következők:
A hitelezői bizottság választható testület, amelynek létezése és összetétele a hitelezői értekezlet elképzeléseitől függ. Az értekezlet a bíró által kinevezett bizottság bevonása nélkül is működhet, illetve kinevezhet ilyent, ha a bíró nem hozta létre ezt a bizottságot, és mindkét esetben jogosult az összetétel megváltoztatására.
A bíróság tartózkodhat a bizottság kinevezésétől, ha úgy ítéli meg, hogy ezt indokolja az eszközök korlátozott értéke, a felszámolás egyértelmű természete, vagy a hitelezők kis száma.
Ha létezik ilyen bizottság, akkor az eljárás során különösen jelentős jogi lépések esetén be kell szerezni a bizottság egyetértését.
Az adósnak kérnie kell fizetésképtelenné történő nyilvánítását a fizetésképtelenségéről történt tudomásszerzés időpontjától számított hatvan napon belül, vagy azon időponttól számított hatvan napon belül, amikor ez a tudomására kellett volna, hogy jusson, az olyan magánszemély esetét kivéve, aki a fizetésképtelenség előfordulásának időpontjában nem tulajdonosa társaságnak.
Ha az adós tulajdonosa egy társaságnak, akkor három hónappal azt követően, hogy a társaság általában nem tudott megfelelni adófizetési és/vagy társadalombiztosítási hozzájárulás-fizetési és/vagy a munkavállalói vagy bérleti szerződésekből fakadó kötelezettségeinek, jogi szempontból fel kell tételezni, hogy ismert a fizetésképtelenségi helyzet.
Az eljárás során a fizetésképtelen adós köteles:
A fizetésképtelenségi eljárás kulcsszereplője a hitelező.
Joga van kérni az adós fizetésképtelenségének kimondását, és a végleges döntés meghozatala előtt visszavonhatja kérelmét, vagy abbahagyhatja az eljárást.
Ha a bíróság elutasítja a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet, fellebbezhet a döntés ellen (feltéve, hogy ő a kérelmező).
Részt vehet a hitelezők értekezletén, ahol teljesen saját belátása alapján dönthet a társaság jövőjéről, vagyis arról, hogy rehabilitálják, vagy felszámolják-e, és ha igen, akkor milyen feltételek alapján.
Elfogadhatja, vagy elutasíthatja a fizetési programot, feltéve, hogy az adós benyújtott ilyent.
Joga van kérni a bíróság által kinevezett vagyonkezelő lecserélését: Ezt a jogát a hitelezők értekezletén keresztül gyakorolhatja.
A fellebbezés joga egy szintre korlátozódik – vagyis fellebbezni csak a Fellebbviteli Bírósághoz lehet. Az egyetlen kivételt az olyan területen meghozott ítéletekkel szembeni fellebbezést magukban foglaló helyzetek jelentik, amelyekre nézve jelenleg még nincs egységes ítélkezési gyakorlat.
Ellenkező értelmű rendelkezések hiányában a fizetésképtelen fél vagyona tartalmazza az adós összes eszközét a fizetésképtelenség bíróság által történt kimondásának időpontjában, mindazon eszközökkel és jogokkal együtt, amelyeket az adós az eljárás alatt szerez meg.
A nem csatolható eszközök csak akkor képezik a vagyon részét, ha az adós önkéntesen felajánlja őket, és ha azok nem csatolható természete nem abszolút jellegű.
A jog különbséget tesz a fizetésképtelenségi adósságok és a vagyon adósságai között.
Az előzőek a fizetésképtelen féllel szembeni olyan igények, amelyek a fizetésképtelenség kimondása előtt keletkeztek. Ugyanilyen elbírálás alá esnek azok az igények, amelyekről a hitelező bizonyítani tudja, hogy az eljárás alatt keletkeztek.
A vagyon adósságai azok az adósságok, amelyek az eljárás alatt keletkeztek, és magukban foglalják például az eljárás költségeit és a vagyonkezelő javadalmazását.
Az adós eszközeit illetően a fizetésképtelenség kimondásának az a hatása, hogy az adós azonnal alkalmatlanná válik a vagyont alkotó eszközök kezelésére, illetve az azok feletti rendelkezésre. Ettől a pillanattól kezdve ezek a jogok a vagyonkezelőt illetik meg, aki a fizetésképtelenséggel kapcsolatos összes pénzügyi jellegű ügyben átveszi az adós képviseletének szerepét.
A szabályok szerint a fizetésképtelen fél ezen megállapodások megsértésével végrehajtott cselekedetei érvénytelenek.
A fizetésképtelenség kimondásával a fizetésképtelen fél valamennyi olyan kötelezettsége azonnal esedékessé válik, amelyre nem vonatkozik valamilyen előfeltétel.
A fizetésképtelenségi eljárásban négyféle hitelezői igény létezik: biztosítékkal fedezett, elsőbbségi, hátrábbsorolt és biztosíték nélküli.
A biztosítékkal fedezett igények azok az igények, amelyeket a vagyon részét képező eszközökre felajánlott in rem (dologi), és legfeljebb az érintett eszközök értékéig terjedő biztosítékkal fedeztek. Ezek közé tartoznak a különleges hitelezők elsőbbségi igényei is. Ez a kategória nem csak az igényeket, hanem az igényekre felszámított kamatokat is tartalmazza.
Az elsőbbségi adósságok az általános hitelezők elsőbbségi igényeit jelentik a vagyon részét képező eszközökre, mégpedig azon eszközök értékig terjedően, amelyekre az ilyen elsőbbségi igények vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az igények nem enyésztek el a fizetésképtelenség kimondásának következtében.
A hátrábbsorolt igények azok az igények, amelyek kielégítésére csak akkor kerül sor, ha a biztosíték nélküli hitelezők igényeit már teljes mértékben kielégítették.
Az alább felsorolt igények a hátrábbsorolt igények közé tartoznak, kivéve azokat, amelyek általános vagy különleges hitelezőkkel kapcsolatos elsőbbségi jogokat hordoznak, illetve amelyeket olyan jelzálogokkal fedeztek, amelyek nem enyésztek el a fizetésképtelenség kimondásának következtében:
A biztosíték nélküli igények azok az igények, amelyekre nem vonatkoznak a fenti kategóriák.
Amennyiben fennáll a szakszerűtlen gazdálkodás veszélye, a bíró (akár saját kezdeményezésére, akár pedig a kérelmező kérése alapján) a fizetésképtelenség kimondásáig terjedő időre elrendelheti olyan védőintézkedések megtételét, amelyek szükségesek vagy megfelelőek ahhoz, hogy megelőzzék az adós pénzügyi helyzetének további romlását.
Ezen intézkedések közé tartozhat például ideiglenes bírósági vagyonkezelő kinevezése, aki kizárólagos joggal rendelkezik az adós eszközeinek a kezelésére, vagy aki segíti az adóst az eszközök kezelésében.
A fizetésképtelenség kimondásával a következő igények enyésznek el:
A törvény úgy rendelkezik, hogy általános szabályként a fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtti négy évben minden olyan cselekedetet kerülni kell, amely csorbítja, nehezíti, gátolja, fenyegeti, vagy késlelteti a hitelezők igényeinek rendezését.
E szabály keretében kell például elkerülni a harmadik fél részéről felmerülő rosszhiszeműséget, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtti két éven belül végrehajtott vagy végre nem hajtott cselekedetek esetén kell feltételezni, és amely a fizetésképtelen féllel különleges kapcsolatban lévő személyt érint, illetve amely cselekedetből ilyen személy jutott előnyhöz, még abban az esetben is, ha a szóban forgó időpontban a különleges kapcsolat még nem állt fenn.
Ha a vagyonra nézve sérelmes cselekedeteket visszamenőleges hatállyal elkerülték, akkor vissza kell állítani azt a helyzetet, amely a végrehajtott vagy végre nem hajtott cselekedet nyomán állt volna elő.
A fizetésképtelenséget kimondó határozatban egy maximum harminc napos időszakot határoznak meg, amely alatt a hitelezők kérhetik igényeik elfogadását. A hitelezők szempontjából ez az időszak a szolgáltatás vagy a hitelező értesítésének időpontjától kezdődik. Más hitelezők esetében a határidő öt nappal meghosszabbodik, és azon időponttal kezdődik, amikor az utolsó felhívás a Portugál Hivatalos Lapban, vagy egy nagy példányszámú országos napilapban megjelenik.
A portugál szabályok szerint a hitelezőknek kell dönteniük arról, hogy igényeik kifizetése az adós eszközeinek teljes felszámolása, vagy a társaság szanálása és akár az adós, akár pedig harmadik felek tulajdonlása melletti működésben tartása révén érhető-e el. Ezt a véleményüket a hitelezői értekezlet által jóváhagyott fizetésképtelenségi tervben kell megfogalmazniuk.
Amennyiben a reorganizáció mellett döntenek, akkor a hitelezőknek szabadságukban áll kiválasztani az ennek eléréséhez szükséges legmegfelelőbb intézkedéseket.
A fizetésképtelenség kimondását követően a vagyonkezelő által elkészített jelentés értékelésére összehívott hitelezői értekezleten arról is döntést kell hozni, hogy az adós telephelyét vagy a vagyon eszközeinek részét képező telephelyeket továbbra is üzemeltetni kell-e vagy pedig szükséges azt/azokat bezárni.
A hitelezői bizottság felhatalmazása alapján, illetve akár ilyen felhatalmazás hiányában is, feltéve, hogy az adós nem ellenzi, vagy ha az adós ellenzi is, de a bíró engedélyezi, a vagyonkezelő a jelentése értékelésére összehívott értekezlet időpontja előtt is bezárathatja az adós telephelyeit.
Ha a hitelezői bizottság fizetésképtelenségi terv elkészítésére utasítja a vagyonkezelőt, a vagyonkezelő elrendelheti a felszámolás és az eszközök felosztásának felfüggesztését. Ez a felfüggesztés hatályát veszti, ha a tervet az elkövetkező hatvan napon belül nem nyújtják be, vagy nem hagyják jóvá.
A fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségről szóló nyilatkozattal azonnal lezárható, ha olyan jelek mutatkoznak, hogy a társaság eszközei elégtelenek az eljárás költségeinek és a fizetésképtelen vagyon adósságainak a megfizetéséhez.
A jelen információs adatlap teljes változata a következő webhelyen érhető el: http://www.redecivil.mj.pt/ ![]()
További segítség az alábbi webhelyeken érhető el:
« Fizetőképtelenség - Általános információk | Portugália - Általános információk »
Utolsó frissítés: 16-11-2006

