Fizetőképtelenség - Portugália

TARTALOMJEGYZÉK 1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző típusai és céljai?  2. Milyen feltételek fennállása esetén lehet megindítani a fizetésképtelenségi eljárás egyes típusait?  3. Mi a különböző résztvevők feladata az eljárások egyes típusaiban?  4. Milyen hatásokkal jár együtt az eljárás megindítása?  5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a hitelezői igények egyes kategóriáira?  6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányos cselekedetekre?  7. Melyek a hitelezői igények benyújtásának és elfogadásának feltételei?  8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásokra?  9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?  10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző típusai és céljai?

A portugál jog szerint a “fizetésképtelenség" azt jelenti, hogy egy adós képtelen kötelezettségeinek határidőre eleget tenni.

A jogi személyeket (illetve eszközök és források olyan autonóm csoportjait, amelyek esetében nincs olyan magánszemély, aki korlátlan személyes felelősséggel bírna az adósságokért) ugyancsak fizetésképtelennek tekintik, ha kötelezettségeik értéke nyilvánvalóan meghaladja eszközeik értékét.

Egy potenciális fizetésképtelenség akkor válik tényleges fizetésképtelenséggé, amikor az adós bírósághoz fordul és kéri a fizetésképtelenség kimondását.

A törvény bíróságon kívüli egyezségi folyamatot kínál a fizetésképtelenséggel, vagy pénzügyi nehézségekkel szembesülő társaságok rehabilitálásának lehetővé tételére. Ezt a folyamatot egy állami szerv, a Kis- és Középvállalatokat, illetve Befektetéseket Támogató Intézet (IAPMEI) irányítja.

Ennek az eljárásnak a célja megállapodást kötni a társaság, illetve annak összes vagy néhány hitelezője között, ami azután lehetővé teszi a reorgamizációt.

Az egyezségi eljárást nem gátolja az a tény, ha kilátásban van a bírósági fizetésképtelenségi eljárás. Abban az esetben, ha még nem mondták ki a fizetésképtelenséget, a társaság vagy bármely érdekelt fél kérése alapján a jogi eljárás felfüggeszthető.

Az egyezségi eljárás során elért megállapodást írásban kell rögzíteni, és bizonyos esetekben közokiratba is kell foglalni.

Lap teteje

A Fizetésképtelenséggel és a Vállalati Reorganizációval kapcsolatos Kódex (Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas) egyetlen típusú eljárást ír elő, nem téve különbséget vállalati reorganizáció és fizetésképtelenség között. A hitelezőknek fel kell mérniük, hogy pénzügyi szempontból mennyire életképes a társaság, és közösen kell dönteniük arról, hogy a reorganizáció vagy a felszámolás-e a megfelelő, illetve, hogy milyen feltételeket kell alkalmazni. A törvény ugyancsak rendelkezik egy az adós eszközeinek felszámolására szolgáló további folyamatról, és lehetőséget biztosít a hitelezőknek arra, hogy jóváhagyjanak egy olyan tervet, amely nem tartalmazza a felszámolást.

2. Milyen feltételek fennállása esetén lehet megindítani a fizetésképtelenségi eljárás egyes típusait?

A fizetésképtelenségi eljárásnak csak egyetlen típusa van.

Az eljárás megindításához be kell mutatni, hogy az adós képtelen kötelezettségeinek határidőre történő megfizetésére, illetve (jogi személyek, valamint eszközök autonóm csoportjai esetében), hogy a kötelezettségek értéke magasabb, mint az eszközök értéke.

A fizetésképtelenségi eljárást az alábbi események előfordulása esetén lehet megindítani:

1. az esedékes adósságok fizetésének általános felfüggesztése;
2. egy vagy több olyan kötelezettségnek történő meg nem felelés, amelyek értéküknél, illetve a körülményeknél fogva jelzik, hogy az adós általában nem képes kötelezettségeit határidőre teljesíteni;
3. a társaság tulajdonosának vagy az adós igazgatóinak az eltűnése, vagy a cégközpont, illetve a tevékenység központi telephelyének az elhagyása az adós fizetésképtelensége miatt úgy, hogy nem történik meg megfelelő helyettes kijelölése;
4. az eszközök eltékozlása, elhagyása, illetve elhamarkodott, vagy gazdaságtalan felszámolása és fiktív igények létrehozása;
5. az igényjogosult adósságának kifizetésére szolgáló megfelelő eszközök hiánya, az adós elleni végrehajtási eljárás során meghatározottak szerint;
6. a már megindult fizetésképtelenségi eljárás során a hitelezők által jóváhagyott fizetésképtelenségi vagy visszafizetési tervben foglalt kötelezettségek be nem tartása;
7. a következő kötelezettségek elmulasztása a megelőző hat hónap során: az adófizetési, illetve társadalombiztosítási befizetésekből és hozzájárulásokból fakadó kötelezettségek, munkaszerződésből vagy egy ilyen szerződés megsértéséből vagy felmondásából keletkező adósságok, bármilyen típusú bérlet, beleértve a pénzügyi lízinget, vételár részleteket vagy az adós üzleti ingatlanára, központi telephelyére/irodájára vagy magáningatlanára bejegyzett jelzálog által biztosított hitelek törlesztését;
8. az eszközöket világosan meghaladó értékű kötelezettségek a legutolsó jóváhagyott mérlegben, illetve több mint kilenc hónapos késedelem a pénzügyi kimutatások jóváhagyásában és benyújtásában (ha ilyen jellegű jogi kötelezettség fennáll) olyan esetekben, amikor az adós jogi személy, vagy eszközök és kötelezettségek autonóm csoportja.

3. Mi a különböző résztvevők feladata az eljárások egyes típusaiban?

A bíróság

A csődeljárást az adós székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kell kezdeményezni, illetve hitelezői igény nélkül elhunyt személy hagyatékával kapcsolatos fizetésképtelenség esetén a halál időpontjában az elhunyt lakóhelye szerint illetékes bíróságnál.

Lap teteje

A fizetésképtelenség kimondása iránti kérelmet ugyancsak be lehet nyújtani az adós főbb érdekeltségeinek helyszíne szerint illetékes bíróságon is – ez az a helyszín, ahol az adós ügyeit rendszerint intézi, és amelyet harmadik felek ilyenként ismernek el.

A bíróság kulcsszerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárást szabályozó jogi előírások betartásának biztosításában, és különösképpen felelős a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem elsődleges értékeléséért, valamint annak meghatározásáért, hogy a hitelezők által jóváhagyott fizetésképtelenségi és fizetési tervek jogszerűek és jóváhagyhatóak-e.

Ugyancsak a bíróságnak kell értékelnie az adós állítólagos fizetésképtelenségét az eljárás során feltárt tények fényében, illetve, ha úgy ítéli meg, hogy a tények ezt igazolják, akkor ki kell adnia a fizetésképtelenségi nyilatkozatot – nem szükséges azonban véleményt mondania a társaság reorganizációjának megvalósíthatóságáról.

A bíró feladata határozni az adósságok bizonyítékairól, illetve az adósságok rangsorolásáról, kinevezhet továbbá csődgondnokot jogi cselekvőképesség nélküli személyek számára, elrendelheti az eszközök felszámolásának, és a bevétel hitelezők közötti felosztásának felfüggesztését.

Hasonlóképpen ez a bíróság a jogosult az eljárás lezárására is.

A vagyonkezelő

A vagyonkezelőt a bíró nevezi ki, akinek a kinevezés során figyelembe kell vennie az adós vagy (feltéve, hogy létrehoztak ilyent) a hitelezői bizottság javaslatait. A hitelezők értekezlete azonban szavazhat úgy, hogy a kinevezett vagyonkezelőt le kell váltani.

Lap teteje

A hitelezői bizottság együttműködése és ellenőrzése mellett a vagyonkezelő feladatai a következők:

1. elő kell készítenie a fizetésképtelen fél adósságainak kifizetését a vagyonban (az adós eszközeiben) rendelkezésre álló készpénzből, vagyis az eszközök értékesítéséből származó bevételből;
2. hosszabb távon pedig meg kell védenie a fizetésképtelen személy jogait, és lehetővé kell tennie számára e jogok gyakorlását, valamint adott esetben a társaság működésének folytatását is úgy, hogy az a lehetőség szerint ne vezessen a társaság pénzügyi helyzetének romlásához.

A hitelezői bizottság

A hitelezői bizottság választható testület, amelynek létezése és összetétele a hitelezői értekezlet elképzeléseitől függ. Az értekezlet a bíró által kinevezett bizottság bevonása nélkül is működhet, illetve kinevezhet ilyent, ha a bíró nem hozta létre ezt a bizottságot, és mindkét esetben jogosult az összetétel megváltoztatására.

A bíróság tartózkodhat a bizottság kinevezésétől, ha úgy ítéli meg, hogy ezt indokolja az eszközök korlátozott értéke, a felszámolás egyértelmű természete, vagy a hitelezők kis száma.

Ha létezik ilyen bizottság, akkor az eljárás során különösen jelentős jogi lépések esetén be kell szerezni a bizottság egyetértését.

Az adós

Az adósnak kérnie kell fizetésképtelenné történő nyilvánítását a fizetésképtelenségéről történt tudomásszerzés időpontjától számított hatvan napon belül, vagy azon időponttól számított hatvan napon belül, amikor ez a tudomására kellett volna, hogy jusson, az olyan magánszemély esetét kivéve, aki a fizetésképtelenség előfordulásának időpontjában nem tulajdonosa társaságnak.

Lap teteje

Ha az adós tulajdonosa egy társaságnak, akkor három hónappal azt követően, hogy a társaság általában nem tudott megfelelni adófizetési és/vagy társadalombiztosítási hozzájárulás-fizetési és/vagy a munkavállalói vagy bérleti szerződésekből fakadó kötelezettségeinek, jogi szempontból fel kell tételezni, hogy ismert a fizetésképtelenségi helyzet.

Az eljárás során a fizetésképtelen adós köteles:

1. megadni az összes olyan releváns információt, amit a vagyonkezelő, a hitelezői értekezlet, a hitelezői bizottság vagy a bíróság kér;
2. személyesen megjelenni a bíróság előtt, ha a bíró vagy a vagyonkezelő ezt kéri, kivéve, ha jogszerűen van akadályoztatva, vagy kifejezetten lehetővé tették számára a meghatalmazott útján történő képviseletet;
3. megadni minden segítséget a vagyonkezelőnek, hogy lehetővé tegye számára feladata elvégzését.

A hitelező

A fizetésképtelenségi eljárás kulcsszereplője a hitelező.

Joga van kérni az adós fizetésképtelenségének kimondását, és a végleges döntés meghozatala előtt visszavonhatja kérelmét, vagy abbahagyhatja az eljárást.

Ha a bíróság elutasítja a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet, fellebbezhet a döntés ellen (feltéve, hogy ő a kérelmező).

Részt vehet a hitelezők értekezletén, ahol teljesen saját belátása alapján dönthet a társaság jövőjéről, vagyis arról, hogy rehabilitálják, vagy felszámolják-e, és ha igen, akkor milyen feltételek alapján.

Elfogadhatja, vagy elutasíthatja a fizetési programot, feltéve, hogy az adós benyújtott ilyent.

Lap teteje

Joga van kérni a bíróság által kinevezett vagyonkezelő lecserélését: Ezt a jogát a hitelezők értekezletén keresztül gyakorolhatja.

A fellebbezés joga egy szintre korlátozódik – vagyis fellebbezni csak a Fellebbviteli Bírósághoz lehet. Az egyetlen kivételt az olyan területen meghozott ítéletekkel szembeni fellebbezést magukban foglaló helyzetek jelentik, amelyekre nézve jelenleg még nincs egységes ítélkezési gyakorlat.

4. Milyen hatásokkal jár együtt az eljárás megindítása?

A vagyon meghatározása

Ellenkező értelmű rendelkezések hiányában a fizetésképtelen fél vagyona tartalmazza az adós összes eszközét a fizetésképtelenség bíróság által történt kimondásának időpontjában, mindazon eszközökkel és jogokkal együtt, amelyeket az adós az eljárás alatt szerez meg.

A nem csatolható eszközök csak akkor képezik a vagyon részét, ha az adós önkéntesen felajánlja őket, és ha azok nem csatolható természete nem abszolút jellegű.

A jog különbséget tesz a fizetésképtelenségi adósságok és a vagyon adósságai között.

Az előzőek a fizetésképtelen féllel szembeni olyan igények, amelyek a fizetésképtelenség kimondása előtt keletkeztek. Ugyanilyen elbírálás alá esnek azok az igények, amelyekről a hitelező bizonyítani tudja, hogy az eljárás alatt keletkeztek.

A vagyon adósságai azok az adósságok, amelyek az eljárás alatt keletkeztek, és magukban foglalják például az eljárás költségeit és a vagyonkezelő javadalmazását.

Az adós eszközeire gyakorolt hatás

Az adós eszközeit illetően a fizetésképtelenség kimondásának az a hatása, hogy az adós azonnal alkalmatlanná válik a vagyont alkotó eszközök kezelésére, illetve az azok feletti rendelkezésre. Ettől a pillanattól kezdve ezek a jogok a vagyonkezelőt illetik meg, aki a fizetésképtelenséggel kapcsolatos összes pénzügyi jellegű ügyben átveszi az adós képviseletének szerepét.

Lap teteje

A szabályok szerint a fizetésképtelen fél ezen megállapodások megsértésével végrehajtott cselekedetei érvénytelenek.

A fizetésképtelenség kimondásával a fizetésképtelen fél valamennyi olyan kötelezettsége azonnal esedékessé válik, amelyre nem vonatkozik valamilyen előfeltétel.

Hitelezői igények

A fizetésképtelenségi eljárásban négyféle hitelezői igény létezik: biztosítékkal fedezett, elsőbbségi, hátrábbsorolt és biztosíték nélküli.

A biztosítékkal fedezett igények azok az igények, amelyeket a vagyon részét képező eszközökre felajánlott in rem (dologi), és legfeljebb az érintett eszközök értékéig terjedő biztosítékkal fedeztek. Ezek közé tartoznak a különleges hitelezők elsőbbségi igényei is. Ez a kategória nem csak az igényeket, hanem az igényekre felszámított kamatokat is tartalmazza.

Az elsőbbségi adósságok az általános hitelezők elsőbbségi igényeit jelentik a vagyon részét képező eszközökre, mégpedig azon eszközök értékig terjedően, amelyekre az ilyen elsőbbségi igények vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az igények nem enyésztek el a fizetésképtelenség kimondásának következtében.

A hátrábbsorolt igények azok az igények, amelyek kielégítésére csak akkor kerül sor, ha a biztosíték nélküli hitelezők igényeit már teljes mértékben kielégítették.

Az alább felsorolt igények a hátrábbsorolt igények közé tartoznak, kivéve azokat, amelyek általános vagy különleges hitelezőkkel kapcsolatos elsőbbségi jogokat hordoznak, illetve amelyeket olyan jelzálogokkal fedeztek, amelyek nem enyésztek el a fizetésképtelenség kimondásának következtében:

Lap teteje

1. az adóssal különleges kapcsolatban lévő személyek igényei – ilyenek (természetes személy esetén) az adós házastársa, leszármazottai, felmenői, vagy testvérei, vagy (jogi személy esetén) azok a részvényesek, partnerek vagy személyek, akik ellenőrző vagy csoport kapcsolatban voltak az adóssal – továbbá azoknak a feleknek az igényei, akiknek/amelyeknek az ilyen igények átadásra kerültek a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két év folyamán;
2. a nem hátrábbsorolt igényeken a fizetésképtelenség kimondását követően elhatárolódó kamatok, kivéve az in rem (dologi) biztosítékot, valamint az általános hitelezők elsőbbségi jogai által fedezett igényeket, a szóban forgó eszközök értékéig terjedően;
3. a felek közötti megállapodás értelmében hátrábbsorolt igények;
4. az adós által díjmentesen nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos igények;
5. a vagyon javára meghozott döntésekből fakadó olyan igények, amelyeket nem jóhiszeműen eljáró harmadik fél támaszt;
6. a hátrábbsorolt igényeken a fizetésképtelenség kimondását követően elhatárolódó kamat, és
7. részvényesi hitelekkel kapcsolatos igények.

A biztosíték nélküli igények azok az igények, amelyekre nem vonatkoznak a fenti kategóriák.

Köztes intézkedések

Amennyiben fennáll a szakszerűtlen gazdálkodás veszélye, a bíró (akár saját kezdeményezésére, akár pedig a kérelmező kérése alapján) a fizetésképtelenség kimondásáig terjedő időre elrendelheti olyan védőintézkedések megtételét, amelyek szükségesek vagy megfelelőek ahhoz, hogy megelőzzék az adós pénzügyi helyzetének további romlását.

Lap teteje

Ezen intézkedések közé tartozhat például ideiglenes bírósági vagyonkezelő kinevezése, aki kizárólagos joggal rendelkezik az adós eszközeinek a kezelésére, vagy aki segíti az adóst az eszközök kezelésében.

5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a hitelezői igények egyes kategóriáira?

A fizetésképtelenség kimondásával a következő igények enyésznek el:

1. az államnak, az önkormányzatoknak és a társadalombiztosítási hatóságoknak a vagyonnal szemben támasztott igényeivel kapcsolatos általános hitelezői elsőbbségi jogai, amelyek a fizetésképtelenségi eljárások megindulása előtt több mint 12 hónappal keletkeztek;
2. az államnak, az önkormányzatoknak és a társadalombiztosítási hatóságoknak a vagyonnal szemben támasztott igényeivel kapcsolatos különleges hitelezői elsőbbségi jogai, amelyek a fizetésképtelenségi eljárások megindulása előtt több mint 12 hónappal korábban váltak esedékessé és megfizetendővé;
3. azon jelzálogjogok, amelyekkel kapcsolatban a bejegyeztetés iránti kérelmet a fizetésképtelenségi eljárások megindulásának időpontja előtti két hónap folyamán nyújtották be, és amelyek a vagyonnal szembeni igények biztosítására szolgálnak, feltéve, hogy a jelzálogjogosultak az állam, az önkormányzatok vagy a társadalombiztosítási hatóságok;
4. a bejegyeztetés függvényében a vagyon részét képező jelzálogképes ingó vagy ingatlan vagyonelemre vonatkozó in rem (dologi) biztosíték, amelynek célja a vagyonnal szembeni igények támogatása, és amelyek ugyan már léteztek, de bejegyeztetésük még nem történt meg, vagy amelyek esetében a bejegyeztetés iránti kérelmet még nem nyújtották be;
5. a vagyon részét képező eszközökre vonatkozó in rem (dologi) biztosíték, amely hátrábbsoroltnak tekintendő igényeket biztosít.

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányos cselekedetekre?

A törvény úgy rendelkezik, hogy általános szabályként a fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtti négy évben minden olyan cselekedetet kerülni kell, amely csorbítja, nehezíti, gátolja, fenyegeti, vagy késlelteti a hitelezők igényeinek rendezését.

Lap teteje

E szabály keretében kell például elkerülni a harmadik fél részéről felmerülő rosszhiszeműséget, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtti két éven belül végrehajtott vagy végre nem hajtott cselekedetek esetén kell feltételezni, és amely a fizetésképtelen féllel különleges kapcsolatban lévő személyt érint, illetve amely cselekedetből ilyen személy jutott előnyhöz, még abban az esetben is, ha a szóban forgó időpontban a különleges kapcsolat még nem állt fenn.

Ha a vagyonra nézve sérelmes cselekedeteket visszamenőleges hatállyal elkerülték, akkor vissza kell állítani azt a helyzetet, amely a végrehajtott vagy végre nem hajtott cselekedet nyomán állt volna elő.

7. Melyek a hitelezői igények benyújtásának és elfogadásának feltételei?

A fizetésképtelenséget kimondó határozatban egy maximum harminc napos időszakot határoznak meg, amely alatt a hitelezők kérhetik igényeik elfogadását. A hitelezők szempontjából ez az időszak a szolgáltatás vagy a hitelező értesítésének időpontjától kezdődik. Más hitelezők esetében a határidő öt nappal meghosszabbodik, és azon időponttal kezdődik, amikor az utolsó felhívás a Portugál Hivatalos Lapban, vagy egy nagy példányszámú országos napilapban megjelenik.

8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásokra?

A portugál szabályok szerint a hitelezőknek kell dönteniük arról, hogy igényeik kifizetése az adós eszközeinek teljes felszámolása, vagy a társaság szanálása és akár az adós, akár pedig harmadik felek tulajdonlása melletti működésben tartása révén érhető-e el. Ezt a véleményüket a hitelezői értekezlet által jóváhagyott fizetésképtelenségi tervben kell megfogalmazniuk.

Lap teteje

Amennyiben a reorganizáció mellett döntenek, akkor a hitelezőknek szabadságukban áll kiválasztani az ennek eléréséhez szükséges legmegfelelőbb intézkedéseket.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

A fizetésképtelenség kimondását követően a vagyonkezelő által elkészített jelentés értékelésére összehívott hitelezői értekezleten arról is döntést kell hozni, hogy az adós telephelyét vagy a vagyon eszközeinek részét képező telephelyeket továbbra is üzemeltetni kell-e vagy pedig szükséges azt/azokat bezárni.

A hitelezői bizottság felhatalmazása alapján, illetve akár ilyen felhatalmazás hiányában is, feltéve, hogy az adós nem ellenzi, vagy ha az adós ellenzi is, de a bíró engedélyezi, a vagyonkezelő a jelentése értékelésére összehívott értekezlet időpontja előtt is bezárathatja az adós telephelyeit.

Ha a hitelezői bizottság fizetésképtelenségi terv elkészítésére utasítja a vagyonkezelőt, a vagyonkezelő elrendelheti a felszámolás és az eszközök felosztásának felfüggesztését. Ez a felfüggesztés hatályát veszti, ha a tervet az elkövetkező hatvan napon belül nem nyújtják be, vagy nem hagyják jóvá.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

A fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségről szóló nyilatkozattal azonnal lezárható, ha olyan jelek mutatkoznak, hogy a társaság eszközei elégtelenek az eljárás költségeinek és a fizetésképtelen vagyon adósságainak a megfizetéséhez.

További információk

A jelen információs adatlap teljes változata a következő webhelyen érhető el: http://www.redecivil.mj.pt/

További segítség az alábbi webhelyeken érhető el:

• http://www.stj.pt  -  -  - Legfelsőbb Bíróság
• http://www.conselhosuperiordamagistratura.pt/  -  - Legfelsőbb Bírósági Tanács;
• http://www.tribunalconstitucional.pt/  - Alkotmánybíróság;
• http://www.mj.gov.pt/  -  - Igazságügyi Minisztérium;
• http://trl.pt/  - Lisszaboni Fellebbviteli Bíróság;
• http://www.trc.pt/  - Coimbrai Fellebbviteli Bíróság;
• http://www.tre.pt  -  -  - Évorai Fellebbviteli Bíróság;
• http://www.trp.pt  - Portói Fellebbviteli Bíróság;
• http://www.pgr.pt/  - A Legfelsőbb Ügyész Hivatala;
• http://www.itij.mj.pt  - Jogi adatbázisok;
• http://www.cej.pt/  -  -  - Jogtudományi Tanulmányok Központja (a portugál bírók képzéséért felelős testület);
• http://www.dgsj.pt  - Igazságszolgáltatási Főigazgatóság (amely többek között információkat szolgáltat a bíróságok adatairól, illetve területi illetékességéről, és hozzáférést biztosít az igazságügyi tisztviselők oldalához);
• http://www.gplp.mj.pt/  -  - Az Igazságügyi Minisztérium Törvénykezéspolitikai és Tervezési Hivatala;
• http://www.dgrn.mj.pt  - Cégbírósági és Közjegyzői Szolgáltatások Főigazgatósága;
• http://www.asjp.pt/  - Portugál Bírók Szövetsége;
• http://www.smmp.pt/  - Az Ügyészi Hivatal Bíróinak Szövetsége;
• http://www.oa.pt/  - Portugál Ügyvédi Szövetség;
• http://dre.pt/  - Online jogalkotás;
• http://www.solicitador.net/  - Jogi Ügynökök Szövetsége;
• http://www.asjp.pt/  - Igazságügyi Tisztviselők Szövetsége;
• correio@lisboa.tcom.mj.pt - Lisszaboni Kereskedelmi Bíróság - Rua do Ouro, 49 – 2º, 110-060 Lisszabon, Portugália
• correio@lisboa.sgciveis.mj.pt - Lisszaboni Polgári Bíróság - Rua Marquês da Fronteira, Palácio da Justiça, 1098-001 Lisszabon, Portugália.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 16-11-2006