Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Hollandia

Utolsó frissítés: 06-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Hollandia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai? 1.
2. Melyek az egyes eljárások feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői? 3.
4. Melyek az eljárás megindításának következményei? 4.
5. Milyen különleges szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos fajtáira? 5.
6. Milyen szabályokat alkalmaznak a csődvagyont hátrányosan érintő ügyletekre? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és ellenőrzésének feltételei? 7.
8. Milyen irányelvek vonatkoznak a szanálásra és a szerkezetátalakításra? 8.
9. Milyen irányelvek vonatkoznak a felszámolásra? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai?

A csődtörvény (a továbbiakban: Cst.) három bírósági fizetésképtelenségi eljárást ismer el: a csődeljárást, a moratóriumot és az adósságátütemezést.

Hollandiában az eljárás mindhárom fajtáját belefoglalták a 2005 januárjában módosított (COM (2004) 827), a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK rendelet (HL L 160.) A, B és C függelékébe.

Eljárásfajták

Csőd esetén az adósnak (vállalkozó vagy magánszemély) olyan helyzetben kell lennie, amelynek következtében megszüntette a fizetések teljesítését (a csődtörvény (Cst.) 1. paragrafusának megfelelően).

Moratórium esetén az adósnak előre kell látnia, hogy nem tudja folytatni esedékessé váló adósságainak törlesztését (Cst. 214. paragrafusa). A moratóriumi eljárás a vállalkozók számára van fenntartva.

A természetes személyek adósságátütemezéséről szóló törvény esetében (lásd a csődtörvény 284. paragrafusát):

  • vagy ésszerűen előrelátható, hogy az érintett személy nem tudja folytatni adósságai törlesztését,
  • vagy az érintett személy olyan helyzetben van, hogy már megszüntetette a fizetések teljesítését.

Célok

A csődeljárás kizárólagos célja, hogy a hitelezők közötti felosztás céljából felszámolja a rendelkezésre álló saját tőkét.

A moratóriumi eljárásnak inkább szerkezetátalakítási, mint felszámolási célja van, hogy megakadályozza az utóbbit.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági adósságátütemezési eljárásnak kettős célja van: a rendelkezésre álló saját tőke felszámolása és az adósságteher átütemezése.

2. Melyek az egyes eljárások feltételei?

Mikor?

  • Csődeljárás: az adósnak olyan helyzetben kell lennie, amelynek következtében megszüntette a fizetések teljesítését. Ez azt jelenti, hogy van legalább egy esedékes adósság és egy támogatási igény (Cst. 6. paragrafusa).

A csődtörvény nem ír elő semmilyen (bírósági vagy bíróságon kívüli) előkészítő eljárást. A bíróság azonban megköveteli egy jól megalapozott indítvány benyújtását.

  • Moratórium esetén az adósnak előre kell látnia, hogy nem tudja folytatni esedékessé váló adósságainak törlesztését (Cst. 214. paragrafusa).
  • Az adósságátütemezési egyezségre több feltétel vonatkozik:

A jogi adósságátütemezési egyezség alkalmazása előtt a törvény kötelezően előírja a bíróságon kívüli ügyszakasz lefolytatását. A helyhatóság által kiadott nyilatkozatminta alapján nyilvánvalónak kell lennie, hogy megkísérelték a peren kívüli egyezséget. Annak is ki kell derülnie, hogy ezek a kísérletek miért voltak hiábavalóak. Az adósságcsökkentési támogatás helyi szinten támogatja ezt az úgynevezett peren kívüli szakaszt.

Az adósságátütemezésre a következők alkalmazandók:

  1. Orvosolhatatlan adósságterhet kell magában foglalnia; más szavakkal, nincs kilátás a visszafizetésre.
  2. Az adós az átütemezési kérelemhez köteles csatolni a helyhatóság által kitöltött és személyesen az adós által aláírt nyilatkozatmintát, továbbá a Cst. 285. paragrafusa szerint be kell nyújtania a Bírósághoz egy hiánytalan kérvényt.
  3. Az adósságnak jóhiszeműen kellett keletkeznie vagy törlesztetlennek maradnia. A bíróság minden esetben értelmezi ezt a nyílt feltételt. A bűncselekményekből eredő adósságok nem tekinthetők jóhiszeműen keletkezett adósságnak. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatának és a törvényszéki eljárások irányelveinek megfelelően ebben az összefüggésben fontos, hogy nem történt kísérlet a hitelezők megkárosítására. Az is fontos, hogy az adósság ne a nagyon közeli múltban keletkezzen, vagy maradjon törlesztetlen, és lehetőség szerint történjen résztörlesztés a törlesztési ütemezés szerint. Más szavakkal, ne váljon következetes gyakorlattá az, hogy látható javulás nélkül keletkeznek adósságok.

Kinek?

  • A csődeljárás lehetősége nyitva áll a természetes személyek és a jogi személyek előtt is.
  • Moratórium nem nyújtható független szakmát nem gyakorló vagy vállalkozást nem vivő természetes személynek, és a biztosítókat sem illeti meg ez a lehetőség.
  • Az adósságátütemezés csak a természetes személyek számára lehetséges.
Elvben ez azt jelenti, hogy minden magánszemély nyújthat be kérvényt, csakúgy, mint azok a vállalkozások, amelyek nem jogi személyként működnek, mint például az egyszemélyes vállalkozások.
  • A csődeljárást kezdeményezheti maga az adós (önbevallás), a hitelező vagy – a közérdeket szolgáló célokból – az Államháztartási Minisztérium.
  • A moratóriumot maga az adós kérelmezheti, feltéve, hogy nem természetes személy. Így a hitelezők nem kérhetnek moratóriumot.
  • Az a természetes személy, akinek olyan adósságterhe van, amelynek visszafizetésére nincs kilátás, és aki hiánytalan adósságátütemezési kérvényt nyújt be a bíróságnak, továbbá aki – ezen felül – a bíróság szerint jóhiszemű. Így a hitelezők nem folyamodhatnak adósságátütemezésért.

A törvényszéki írnok köteles az Állami Közlönyben több kulcsfontosságú tételt közzétenni az abban a bírósági nyilatkozatban szereplő adatokból, amellyel a csődeljárást, a moratóriumi eljárást vagy az adósságátütemezési eljárást megnyitották. Ez tartalmazza egyebek között az adós nevét és teljes címét, az eljáró felügyelő bíró és a kinevezett csődtömeggondnok nevét.

Lap tetejeLap teteje

3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői?

A bíróság hozza meg a legszükségesebb döntéseket a csődeljárásban és az adósságátütemezési megállapodásban, mint például az eljárás engedélyezését vagy elutasítását, az adósságátütemezés keretében nyújtott mentesítést, csődből származó lefoglalást vagy az adósságátütemezés esetleges ideiglenes felfüggesztését. A bíróság fel is mentheti a csődtömeggondnokot vagy a vagyonkezelőt, amennyiben az elhanyagolja jogi kötelességeit.

Az eljáró felügyelő bírót az eljárás ideje alatt a vagyon kezelésével és felügyeletével kapcsolatos döntések meghozatala céljából jelölik ki a bíróságon. Ez a személy felügyeli a csődtömeggondnokot vagy a vagyonkezelőt, engedélyt ad bizonyos ügyletekre, és dönt az érdekelt felek által adott esetben benyújtott panaszokban.

A bíróság a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően kijelöli a felügyelő bírót, valamint a vagyonkezelőt (csődeljárás esetén) vagy a csődtömeggondnokot (moratórium vagy adósságátütemezés esetén). A vagyonkezelő és a csődtömeggondnok feladatait a törvény a következőképpen határozza meg: a törvény által előírt kötelességek adós általi betartásának felügyelete, valamint a vagyon kezelése és felszámolása. Ezek a feladatok attól függetlenül elvégzendők, hogy az adós magánszemély vagy egy vállalkozás-e.

A moratóriumi megállapodásban a csődtömeggondnok az adóssal együtt köteles kezelni a vagyont.

  • Előfordulhat, hogy az adós saját kezdeményezésére kerül sor a csődbejelentésre, de általában ez valamelyik hitelező indítványára történik. Amennyiben visszautasítják az indítványt, a hitelezőnek fellebbezési joga van, és ha azt elismerik, akkor az adósnak van fellebbviteli joga. A hitelezők nevében eljárva a vagyonkezelő érvényteleníthet bizonyos, az adós által a csőd előtt legfeljebb egy évben folytatott jogi ügyleteket, amelyek a hitelező megkárosítását eredményezték, például egy értékes ingatlan jóval a piaci érték alatt történő értékesítését. A felülvizsgálati értekezlet lehetőséget biztosít a hitelezők számára, hogy kifejtsék mondanivalójukat. A vagyonkezelőt illetően a hitelezők a felügyelő bírónak nyújthatnak be panaszt (a Cst. 69. paragrafusa).

Erőfeszítések kötelező megtétele az adósságátütemezési eljárás során: az adós, akinek elismerik a tartozását, köteles három éven keresztül maximális erőfeszítést tenni hitelezői érdekében, hogy a lehető legtöbb pénz kerüljön a csődvagyonba. Három éven keresztül a vonatkozó támogatási szint 95%-áig hitelezői rendelkezésére kell bocsátania törlesztési kapacitását.

Lap tetejeLap teteje

Információszolgáltatási kötelezettség a csődeljárásban és az adósságátütemezés során: a vagyonkezelő vagy a csődtömeggondnok teljes körű és pontos tájékoztatása mindenről, amiről úgy tudja vagy úgy értesül, hogy az fontos az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében.

  • A hitelező nem nyújthat be fellebbezést olyan ítélet ellen, amely szerint az adósnak lehetővé teszik az adósságátütemezést. Azonban ideiglenes megszüntetés céljából az ügyet a bíróság elé terjesztheti (Cst. 350. paragrafusa), például ha új adósságok keletkeznek az adósságátütemezés idején, vagy ha arra utaló jelek vannak, hogy az adós megpróbálja hitelezőit megkárosítani. Hozzászólhat a felülvizsgálati értekezlethez is, vagy panaszt nyújthat be a felügyelő bírónak az ügymenettel kapcsolatban. Arra is lehetőség van, hogy a hitelezők megfellebbezzék azt az ítéletet, amely az adósságátütemezési időszak lejáratakor tiszta előéletet biztosít az adósnak (Cst. 355. paragrafusa). A hitelezőnek tiszteletben kell tartania a tiszta előéletre vonatkozó ítéletet akkor is, ha nem vett részt az adósságátütemezési eljárásban (Cst. 358. paragrafusa).

4. Melyek az eljárás megindításának következményei?

A csődvagyon magában foglalja az adósnak az adóst egyezségre bocsátó ítélet meghozatalakor létező összes vagyonát, valamint a csődeljárásnak vagy az adósságátütemezési eljárásnak a Cst. 20. és 295. paragrafusa szerinti alkalmazása során szerzett vagyont. A nem túlságosan nagy értékű javak a csődvagyonon kívül maradnak, ahogy a Cst. 21. paragrafusában és a 295. paragrafusának (4) bekezdésében ismertetett egyéb áruk is.

Lap tetejeLap teteje

A rögzítés elve a csődeljárásra és az adósságátütemezésre egyaránt érvényes. A csődeljárás vagy az adósságátütemezés bekövetkezése azt jelenti, hogy állandósítják a csődvagyon teljes egészének jogállását.

Az adóst csődeljárás vagy adósságátütemezési egyezség alá helyező ítélet következtében az adós törvényesen elveszti az áruja feletti rendelkezési jogát. Elveszti továbbá felhatalmazását, hogy ezen áruk tekintetében tényleges ügyleteket kössön vagy engedélyezzen. A vagyonkezelő vagy a csődtömeggondnok kérésére köteles a csődvagyonhoz tartozó valamennyi áruról lemondani. Az adós a vagyonkezelőjétől vagy a csődtömeggondnokától köteles engedélyt szerezni bizonyos jogügyletekhez, például hitelügyletek megkötéséhez.

A hitelezők nem kötelesek minden követelésüket benyújtani a vagyonkezelőnek vagy a csődtömeggondnoknak. Aki azonban részesedni kíván abból a jövedelemből, amelyet az ismert hitelezőknek járó felosztási listaként említett rendszeren keresztül fizetnek ki, jobban teszi, ha benyújtja követelését.

Amennyiben az adósságátütemezés befejeztével tiszta lapot („adósságelengedést”) biztosítanak az adósnak, az minden hitelezőre vonatkozik, még az olyan magánszemélyekre is, aki nem nyújtották be követelésüket a csődtömeggondoknak. Itt egy fontos korlátozást kell alkalmazni: az adósságátütemezési egyezség csak az olyan követelések tekintetében működik, amelyek már léteztek azon nyilatkozat megtétele idején, amelyben az adóst az egyezség alá helyezik (Cst. 299. paragrafusa, rögzítési elv). Az egyezség alá helyezési ítélet után felmerülő követelések új tartozásoknak minősülnek, ezért nem tartoznak az adósságátütemezés hatálya alá, és kifizetésben sem részesülhetnek.

Lap tetejeLap teteje

Csődeljárás esetén a felügyelő bíró az egyes érdekelt felek kérésére kikötheti, hogy legfeljebb egy hónapig harmadik felek nem gyakorolhatják a követelések behajtásával kapcsolatos jogukat, ami további legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható: ez az úgynevezett „türelmi időszak”. A vagyonkezelő képet alkothat a csődvagyonról. A türelmi kikötés ily módon érinthet jelzálogjog-jogosultat vagy zálogtartót, illetve tulajdonjog-fenntartással rendelkező magánszemélyt is.

Végleges bírósági ítéletre számítva lehetséges a feltételes adósságátütemezési egyezség engedélyezése is. Ezt a jogi lehetőséget a bíróság ritkán és csak olyan hirtelen vészhelyzetekben alkalmazza, mint például a kilakoltatás veszélye.

Amint bejelentik az adósságátütemezés feltételes vagy végleges érvényességét, a hitelezőkkel szemben – a joggyakorlással összefüggésben – teljes moratórium lép életbe. A már meghozott foglalást elrendelő határozatok elévülnek, a már megkezdődött végrehajtásokat pedig felfüggesztik. Ettől kezdve hasonlóképpen megszűnik a jogi vagy szerződéses érdekeltség is. Adósságátütemezés esetén az egyes érdekelt felek kérésére a felügyelő bíró határozat útján is elrendelheti a türelmi időszakot.

A folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárások bejegyzése a Központi Fizetésképtelenségi Nyilvántartásban (CIR), a hágai Ítélkezési Bíróságon történik; ez a következő címen tekinthető meg: www.rechtspraak.nl/registers English - Nederlands.

Lap tetejeLap teteje

5. Milyen különleges szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos fajtáira?

  • A tulajdonjog-fenntartással szállított áruk nem képezik részét a csődeljárásnak vagy a szerkezetátalakításnak – lásd a Cst. 20. és 295. paragrafusát –, de ezeket is érinthetik a türelmi időszakot kihirdető bírói utasítások, lásd alább.
  • A csődben eljáró felügyelő bíró az egyes érdekelt felek kérésére rendelet útján meghatározhat egy türelmi időszakot, amely a csődvagyonhoz tartozó valamennyi áru visszaszerzésére vonatkozóan alkalmazandó a harmadik felek illetékességére.
  • Elvileg azoknak a vállalatoknak is engedélyezhetik az adósságátütemezési egyezséget, amelyek nem jogi személyként működnek. Elvben az ilyen vállalkozás is adósságátütemezés útján mindig végelszámolásra kerül a törvényszéki eljárásoknak megfelelően. Ezért a tevékenység vagy a vállalkozás folytatása – a Cst. 311. paragrafusának meghatározása szerint –az adósságátütemezés során nem fog gyorsan megtörténni. Tekintettel a túlzott tőketartozások kockázatára, a vagyonkezelő vagy a csődtömeggondok rendszerint megszüntet minden munkaszerződést az adós vállalkozásában.
  • Lásd 2. kérdésre a hitelezők jogait illetően adott választ.
  • A hitelezők kölcsönös elsőbbségének rangsora (elsőbbségi jog) a versengő hitelezők tekintetében más az adósságátütemezési egyezségben, és más a csődeljárásban; ez az arány a Cst. 349. paragrafusának (2) bekezdése szerint 2:1. A csődeljárásban az elsőbbséget élvező hitelező jobban jár. Az adósságátütemezési egyezség keretében az elsőbbségi vagy versengő hitelezők osztályain belüli rangsor szerinti pontosabb elosztás, ahogy az a csődeljárásnál szokásos, nem létezik.

Az adósságátütemezési egyezség általában nem működik a biztosítékkal vagy záloggal fedezett követelések tekintetében; még csődeljárás esetén is a jelzálogjog jogosultja vagy a zálogtartó eljárhat úgy, mintha nem lenne csőd (lásd a csődeljárás tekintetében a Cst. 57., 58. és 59. paragrafusát, amelyek megfelelően alkalmazandók az adósságátütemezésben.)

Lap tetejeLap teteje

6. Milyen szabályokat alkalmaznak a csődvagyont hátrányosan érintő ügyletekre?

Amennyiben a csődeljárás vagy az adósságátütemezés előtt az adós olyan önkéntes jogügyleteket kötött, amelyekről tudta vagy tudnia kellett volna, hogy megkárosítja a hitelezőket, a vagyonkezelő vagy a csődtömeggondnok segítségül hívhatja a megtámadási keresetet (Actio Pauliana), és megsemmisítheti ezeket az ügyleteket a csődvagyon javára (a Cst. 42. és 43. paragrafusa).

Az adós (de a hitelező vagy a csődtömeggondnok is) ideiglenes felfüggesztés céljából a bíróság elé viheti az adósságátütemezés ügyét. A feltételeket a Cst. 350. paragrafusa határozza meg. Az ideiglenes felfüggesztés leggyakoribb oka, hogy túl sok új tartozás keletkezett, vagy az adós megkísérli megkárosítani hitelezőit, illetve a csődtömeggondnokot helytelenül vagy hiányosan tájékoztatja. Ennek jogi következménye ebben az esetben az, hogy ezután az adóst azonnal csőd alá helyezik.

A törvény nem rendelkezik a csődeljárás időtartamáról. A csődeljárások többsége tizennyolc hónapon belül lezárul, általában bevétel nélkül és a felülvizsgálatot mellőző egyszerűsített eljárás alapján. A bonyolult és jelentősebb csődeljárások gyakran hosszabb ideig tartanak. A felügyelő bíró figyelemmel kíséri a vagyonkezelő által elért előmenetelt, hogy az eljárás lezárása az ECHR (Európai egyezmény az emberi jogokról) által előírt ésszerű határidőn belül megtörténjen.

Az adósságátütemezés általában három évig tart. Kivételes esetekben ez az időszak lehet hosszabb, de nem haladhatja meg az öt évet. Kivételes esetekben az adósságátütemezési időszak lehet rövidebb is, legfeljebb egyéves időszakig, ha a bíróság nem látja indokoltnak a felülvizsgálati értekezlet összehívását. Ez utóbbi eljárásra egyszerűsített adósságátütemezésként is utalnak, és azokra az esetekre tartják fenn, amikor megállapítják, hogy szinte semmi sem szerezhető vissza a követelésből.

Lap tetejeLap teteje

7. Melyek a követelések benyújtásának és ellenőrzésének feltételei?

  • A törvényszéki írnok az Állami Közlönyben nyilatkozatot tesz közzé a csődeljárás vagy az adósságátütemezési eljárás megindításáról, és megadja a vagyonkezelő vagy csődtömeggondnok, az adós és a felügyelő bíró nevét, valamint a felülvizsgálati értekezlet időpontját.
  • Az állami nyilvántartásban számos kulcsfontosságú információt tartanak számon minden egyes folyamatban lévő csődeljárásról, moratóriumról vagy adósságátütemezési eljárásról. Ebből a nyilvántartásból (központi fizetésképtelenségi nyilvántartás és nemzeti adósságátütemezési nyilvántartás) lekérdezhetők a csődeljárások a www.rechtspraak.nl/registers English - Nederlands címen, illetve az adósságátütemezési eljárások a Den Bosch Jogsegélyszolgálatnál a www.wsnp.rvr.org Nederlands címen.
  • A csődeljárásokban vagy az adósságátütemezési eljárásokban nem mindig hívnak össze felülvizsgálati értekezletet. A bíróság dönti el, hogy a csődvagyon állapotának figyelembevételével van-e értelme ennek az eljárásnak – ez általában a vagyonkezelő vagy a csődtömeggondnok kérésére történik –, vagy elegendő az egyszerűsített eljárás lefolytatása. További részletek a fenti 5. kérdésre adott válaszban olvashatók.
  • Amennyiben felülvizsgálati értekezlet összehívását tervezik, a vagyonkezelő vagy csődtömeggondnok értesíti erről az összes hitelezőt. A hitelezők benyújthatják neki összes követelésüket és a kapcsolódó bizonyítékokat. Az összes követelés ellenőrzése az esettől függően a Cst. 110–116. paragrafusa szerint történik. Azok a hitelezők, amelyek követelésének létét és mértékét elismerik, felkerülnek az elismert követelések listájára.
  • Az adósságátütemezési egyezségben csak az elsőbbségi és a versengő követelések között tesznek különbséget. E két kategóriában nincs olyan rangsor, mint a csődeljárásnál (a Cst. 349. paragrafusának (2) bekezdése).

8. Milyen irányelvek vonatkoznak a szanálásra és a szerkezetátalakításra?

Lehetőség van egy vállalkozás csődeljárás keretén belül történő újraindítására. A vagyonkezelő megszünteti a munkaszerződéseket (Cst. 40. paragrafusa), mivel a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell a tőketartozások lehetőségét, és mert – a moratóriummal ellentétben – az elbocsátás esetén járó szokásos védettség nem érvényes a vállalkozás csődbe menekülésének időszaka alatt. A vagyonkezelő folytathatja a csődbejutott fél vállalkozását, feltéve, hogy ez a csődvagyon érdekét szolgálja.

Lap tetejeLap teteje

A moratóriumi eljárás célja a vállalkozás átalakítása. Időtartama maximum tizennyolc hónap, ami meghosszabbítható. Az adósnak felhatalmazást kell kérnie csődtömeggondnokától a kezelési vagy rendelkezési cselekményekhez. Az adós nem kényszeríthető tartozásai megfizetésére a moratórium ideje alatt. A nem elsőbbségi követelések kapcsán tett lefoglalások érvényüket vesztik. A moratórium valójában az elsőbbségi követelések tekintetében nem működik.

Az adósságátütemezési egyezség lényegében az adós fennálló adósságterhének teljes átütemezése, ha az adós természetes személy. A bírósági eljárás alá vonó ítélet maga után vonja a hitelezők joggyakorlásának megszüntetését is. A már meghozott foglalást elrendelő határozatok elévülnek, a már megkezdődött végrehajtásokat pedig felfüggesztik (a Cst. 301. paragrafusa). Ettől kezdve megszűnik a jogi vagy szerződéses érdekeltség is (a Cst. 303. paragrafusa). Amennyiben az adós megfelelően végigviszi a hároméves időszakot, és a lehető legtöbbet megtéríti tartozásaiból, a fennmaradó tartozás jogi ítélettel természetbeli kötelezettséggé alakítható át (a Cst. 358. paragrafusa). Ez azt jelenti, hogy ezek a fennmaradó tartozások többé már nem szedhetők be az adóstól.

A csődeljárás során a vagyonkezelő irányítja az átszervezést és az újrakezdést. A moratóriumnál az adós és csődtömeggondnok ezt együtt teszi. A csődeljárás időtartamát nem határozzák meg, azonban a moratórium általában 18 hónapig tart. A csődeljárás során történő szanálásnak általában több esélye van a sikerre, mivel itt nem érvényes a elbocsátással szemben a törvényben rögzített védettség, a moratóriumnál viszont igen. A szerkezetátalakítási terveket minden esetben a bíróság hagyja jóvá.

Lap tetejeLap teteje

Az adósságátütemezés időtartama három év, és ezt a szerkezetátalakítási tervben kikötik (a Cst. 343. paragrafusa). A bíróság ezt egy modell alapján állapítja meg, amelyhez elvben egy adóstól kapott tervezetet használ, amely tartalmazza azokat a kötelezettségeket, amelyeket az adós köteles betartani. A gyakorlatban az adósságátütemezések többsége ilyen terv nélkül történik meg, mivel az eljárás általában sok munkát igényel. A törvényt ezen a ponton hamarosan módosítják (29 942. törvényjavaslat), hogy a szerkezetátalakítási terv a továbbiakban ne képezze az eljárás részét.

9. Milyen irányelvek vonatkoznak a felszámolásra?

A csődeljárás és az adósságátütemezés egyaránt a rendelkezésre álló saját tőke felszámolására koncentrál. Ezzel ellentétes a moratórium, ami pontosan az eszközök megtartását tűzi ki célul, és alapvetően arra törekszik, hogy áthidalja a vállalkozás átmeneti fizetési nehézségeit.

A csődeljárásban a vagyonkezelő egy ésszerű határidőt állapíthat meg a jelzálogjog jogosultja vagy zálogtartó számára jogaik gyakorlásának elhalasztására.

A csődeljárásban a fő szabály a nyilvános értékesítés, hacsak a felügyelő bíró nem engedélyezi a zártkörű értékesítést (a Cst. 176. paragrafusa). A vagyonkezelő felhatalmazással bír a felszámolás elindítására (a Cst. 68. paragrafusa). Ezzel szemben az adósságátütemezésnél a csődtömeggondnoknak elvileg mindig felhatalmazást kell kapnia a felügyelő bírótól a felszámolás elindításához, azonban a nyilvános értékesítés általában itt sem szükséges. A rendelkezésre álló eszközök felszámolása történhet csődeljárás vagy adósságátütemezési egyezség formájában is.

Lap tetejeLap teteje

A vagyonkezelő vagy a csődtömeggondnok általában csak egyszer biztosít felosztást a hitelezőknek, ami az eljárás végén történik. Az adósságátütemezés és a csődeljárás hivatalosan akkor ér véget, amikor a végleges felosztási lista kötelező érvényűvé válik. A vagyonkezelő vagy a csődtömeggondnok értesíti erről a hitelezőket. A hitelezők megtámadhatják (visszautasíthatják) ezt a listát.

A csődeljárásban és az adósságátütemezésben egyaránt létezik egyszerűsített eljárás. Ezek felülvizsgálati értekezlet nélküli eljárások. A csődeljárásnál ehhez az szükséges, hogy ne legyen elegendő bevétel a versengő követelések kielégítésére.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

A csődeljárás és az adósságátütemezés között az az alapvető különbség, hogy a kifizetetlen követelések a csődeljárás lezárása után is érvényesek maradnak, és ezért azok a hitelezők számára újra behajthatóvá válnak (a Cst. 195. paragrafusa). Ez akkor történik, amikor a végső felosztási lista kötelező érvényűvé válik, vagy más szavakkal, amikor a hitelezőnek már nem lehet ellenvetése a listával kapcsolatban. A csődeljárás megegyezéssel vagy egyszerűsített lezárással (bevétel hiányában történő megszüntetés), illetve a hitelezők közötti – követeléseik felülvizsgálatát követő – felosztással végződik.

A moratóriumi eljárások vagy az adós kérelmének visszavonásával, vagy a bíróság által jóváhagyott egyezséggel érnek véget.

Az adósságátütemezés kedvezően vagy kedvezőtlenül zárul le:

Lap tetejeLap teteje

  • Amennyiben az adós megfelelően betartja adósságátütemezési kötelességeit (teljes körűen tájékoztatja a csődtömeggondnokot, három évig a lehető legtöbb pénzt szerzi meg a csődvagyon számára, elhelyezkedik vagy – esettől függően – alkalmazásban marad), a bíróság a végső ítéletben „tiszta lapot” biztosít neki. Ez azt vonja maga után (lásd a csődtörvény 358. paragrafusát), hogy a fennmaradó tartozások a hitelezők számára a továbbiakban már nem hajthatók be.
  • Amennyiben az adós nem tartja be adósságátütemezési kötelességeit, az adósságátütemezés ideiglenesen megszüntethető tiszta lap nélkül. Így az adós törvényesen csődbe jutottnak minősül (lásd a csődtörvény 350. paragrafusát). Ez történhet például akkor, ha az adós lehetővé teszi túlzott mennyiségű új adósság keletkezését az adósságátütemezés időszaka alatt, vagy ha megkísérli hitelezői megkárosítását.

Az a körülmény, hogy valaki csődben volt, vagy érintett volt egy moratóriumban vagy adósságátütemezésben, bizonyos ideig nyilvántartásban marad a Hitelnyilvántartó Irodánál (BCR) Tielben, és a Központi Fizetésképtelenségi Nyilvántartásban (CIR), a hágai Ítélkezési Bíróságon (www.rechtspraak.nl/registers English - Nederlands). Ez ugyanis lényeges kockázati tényező a hitelezők számára. A vállalkozás újrakezdésének nincsenek jogi akadályai. A sikeres szerkezetátalakítási eljárás után a magánszemélyeknek újra esélye van jó pénzügyi kilátásokra, mivel adósságterhüket elengedték.

Azt a vállalkozót, aki a vállalkozás nyilvánvalóan helytelen vezetésével jelentősen hozzájárult a csőd kialakulásához, a vagyonkezelő a Polgári Törvénykönyv alapján felelősségre vonhatja. A Büntető Törvénykönyv rendelkezik a csődfenyegetettségről. Nincsenek azonban konkrét szankciók arra az esetre vonatkozóan, amikor a munkaadók/nem jogi személyek nem tartják be adósságátütemezési kötelességeiket.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 06-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság