Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Málta

Utolsó frissítés: 27-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Málta

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai? 1.
2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői? 3.
4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása? 4.
5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és elismerésének feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásra? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai?

  • Egy személy vagy egy kereskedelmi társulás – a gazdasági társaság kivételével – csődjét a Kereskedelmi Törvénykönyv szabályozza (a Máltai Törvények 13. fejezetének 477. és azt követő paragrafusai). A gazdasági társaságok fizetésképtelenségét a Társasági Törvény II. címe V. részének 386. fejezete szabályozza.
  • Fizetésképtelenségi eljárás akkor indítható, ha egy vállalat képtelen adósságait megfizetni.
  • Egy személyt akkor nyilvánítanak csődbe jutottnak, amikor az felfüggeszti adósságai törlesztését. Önkéntes csődbejelentést a Polgári Bíróság Első Kamarájában tehet. A csődeljárást a hitelezők is elindíthatják.
  • Ha egy gazdasági társaság nehéz pénzügyi helyzetben van, akkor kényszeregyezséget köthet, illetve kiegyezhet hitelezőivel vagy tagjaival. E megállapodásnak a hitelezők vagy tagok többségi támogatását (értékben a jelenlévők és a szavazók 3/4-e az e célból összehívott értekezleten), és a bíróság jóváhagyását kell élveznie. A kényszeregyezség magában foglalja a gazdasági társaság részvénytőkéjének átalakítását vagy az összeolvadást is.
  • Amikor az igazgatók észlelik, hogy a gazdasági társaságnak pénzügyi nehézségei vannak, az észleléstől számított egy hónapon belül közgyűlést kötelesek összehívni. Emellett benyújthatnak egy vállalati helyreállítási kérvényt a bírósághoz. Az ilyen eljárás keretében egy különleges ellenőr nevezhető ki, aki átveszi a társaság ügyvitelét. A kérvényt benyújthatja a gazdasági társaság, illetve az igazgatók vagy a hitelezők. Azonban az olyan kisvállalkozások (a Társasági Törvény 185. paragrafusának meghatározása szerint) tekintetében, amelyeknek értékben 200 000 máltai líránál kevesebb tartozásuk áll fenn a hitelezők felé, nem kezdeményezhető ilyen eljárás. Léteznek a jogsértő és csalárd kereskedésre vonatkozó rendelkezések is, arra az esetre, ha a gazdasági társaság tisztségviselői csalárd módon járnak el, miközben a társaság nehéz helyzetben van.
  • A fizetésképtelenségi eljárás különböző formákban történhet:
    • Amikor a társaság rendkívüli határozattal úgy dönt, hogy feloszlik, és önkéntesen felszámolja magát
    • Amikor a társaság rendkívüli határozattal úgy dönt, hogy feloszlik, és bírósági felszámolás alá veti magát
    • A bíróság kérelemre felszámolási végzést bocsáthat ki, ha úgy találja, hogy a társaság nem képes megfizetni adósságait.

2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei?

Egy kereskedő vagy magánszemély csődje:
  • Amennyiben önkéntes csődbejelentést tesz, a bejelentésnek tartalmaznia kell a személyes adatait, a hitelezők adatait és tartozásai természetét. Emellett be kell nyújtania a bíróságnak teljes könyvelését és bizonylatait.
  • Ilyen esetben a bíróság vezetője felhívja a hitelezőket, hogy jelenjenek meg a bíróságon, és jelentsék be követeléseiket. Emellett megjelenteti a kereskedő bejelentését az Állam Közlönyben és egy napilapban.
  • Hitelező is kezdeményezhet eljárást egy kereskedő ellen, követelve, hogy az utóbbit nyilvánítsák csődbe jutottnak. Ha a hitelező nem kezdeményez eljárást a hitelezők besorolására a csődöt kimondó bírósági végzés után, akkor bármely más hitelező kezdeményezhet ilyen eljárást.
Gazdasági társaságok önkéntes felszámolásához a következő szükséges:
  • A társaság rendkívüli határozata, amelyet megfelelően bejelentett a Cégbíróságnak. A tagok által hozott rendkívüli határozathoz csatolni kell a B(1) nyomtatványt, amelyet aláírt egy igazgató vagy cégtitkár. Ez a nyomtatvány tartalmazza a feloszlás dátumát.
  • Amennyiben az igazgatók fizetőképességi nyilatkozatot bocsátanak ki, amely arról tanúskodik, hogy a társaság egy megjelölt időn belül képes lesz megfizetni adósságait, akkor az eljárást tagi önkéntes felszámolásnak hívják.
  • Amennyiben az igazgatók nem bocsátanak ki ilyen nyilatkozatot, az eljárást hitelezői önkéntes felszámolásnak hívják.
  • A fizetőképességi nyilatkozatot a B(2) nyomtatványon kell megtenni, és csatolni kell hozzá a mérleget, amely bemutatja a feloszlás dátuma előtti három hónapban, illetve a feloszlás napján fennálló helyzetet.
A bíróság általi felszámoláshoz a következő szükséges:
  • A bíróság felé a társaság, az igazgatótanács, a kötvénytulajdonosok, a hozzájáruló hitelezők, a részvényesek, az igazgatók vagy a kirendelt csődtömeggondnok által benyújtott és a cégbíróságnak bejelentett kérvény.

3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői?

Az önkéntes csődbejelentésnek a Bíróság felé kereskedő által történő benyújtásának dátuma vagy a csődvégzés dátuma azok a dátumok, amikor a csődbe jutottat megfosztják vagyonától. Helyette gondnokot jelölnek ki. A gondnok átveszi a csődbe jutott vagyonát, és értékesíti az értékükből vesztő eszközöket. A bíróság felhatalmazásával folytathatja is a kereskedő vállalkozását. Kötelessége megóvni az adós jogait, bejegyezni minden bejegyzetlen zálogot, sőt pereskedhet is a csődbe jutott nevében, a neki járó összegek beszedése érdekében.

Lap tetejeLap teteje

A társaság általi önkéntes felszámolás:

  • Tagi önkéntes felszámolás esetén a társaság nevezi ki a felszámolót. A cégbíróságot e kinevezés útján értesítik.
  • A felszámoló lehet ügyvéd vagy könyvszakértő. A felszámolás ideje alatt ő felel a társaság irányításáért és vagyonáért, valamint jogi és igazságügyi képviseletéért. A társaság eszközeire és adósságára vonatkozó információgyűjtés lezárása és a felosztási terv összeállítása után a tagoknak számol be. Szükség szerint értekezleteket hív össze, amelyek közül a legfontosabb a záró értekezlet.
  • Hitelezői önkéntes felszámolás esetén e célból összehívják a hitelezőket, és kineveznek egy felszámolót a fentiekkel megegyező feladatokkal.

Bíróság általi felszámolás esetén:

  • Amennyiben a Bíróság az igazgatók, a cégtitkár, a hozzájárulók és a hitelezők – általa szükségesnek tartott – meghallgatása után meggyőződik arról, hogy a társaság nem képes megfizetni adósságait, akkor jóváhagyja a kérelmet, és kibocsátja a felszámolási végzést, ideértve bármely általa szükségesnek tartott ideiglenes végzést is.
  • Amennyiben a bíróság kibocsátja a felszámolási végzést, akkor a társaságot a felszámolási kérelem benyújtásának napjától kezdve kell feloszlottnak tekinteni. Az e dátum után történt bármely vagyon- vagy részvényátruházás, valamint bármilyen felhatalmazás kibocsátása – a tiltó rendelkezésre való felhatalmazás kivételével – érvénytelen.
  • A felszámolási végzésben a bíróság kinevezhet egy felszámolót vagy ideiglenes gondnokot is. E tisztségviselők kötelességei megegyeznek az önkéntes felszámolás felszámolójának kötelezettségeivel. Azonban a felszámolási végzés kibocsátása után a társaság vagyona elleni keresethez a bíróság felhatalmazása szükséges.
  • A felszámoló hiányában hivatalosan kirendelt csődtömeggondnok – az önkéntes felszámolásban vagy a bíróság általi felszámolásban egyaránt – felszámolói minőségben járhat el, és értekezleteket is összehívhat. Megkapja a felszámolás alatt álló társaságok vagyonkimutatását. Ezeket a kimutatásokat eskü alatt tett írásbeli nyilatkozattal kell megerősíteni, és tartalmazniuk kell az eszközöket, tartozásokat és kötelezettséget, a hitelezők adatait és azok biztosítékait. Ezeket a kimutatásokat az igazgatók igazolják. A hitelezők díj ellenében betekinthetnek e kimutatásokba. A kimutatások kézhezvételét a hivatalosan kirendelt csődtömeggondnok jelenti a bíróságnak.

Azok a hitelezők, aki a vállalat által kötött bármilyen egyezség által jogaikban sértve érzik magukat, 14 napon belül megtámadhatják az egyezséget a bíróságnál.

Lap tetejeLap teteje

4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása?

Az eljárás megindításakor a hitelezők megelőző intézkedéseket alkalmazhatnak, hogy megóvják kereskedő eszközeivel szemben fennálló követeléseiket. Ezek az intézkedések a máltai törvények Szervezeti és Polgári Perrendtartása 12. fejezetének 829. és azt követő paragrafusaiban meghatározott elővigyázatossági szavatosságok.

Társasági fizetésképtelenség:

  • A felszámoló kinevezésével a társaság tisztviselőinek felhatalmazásai megszűnnek.
  • A hivatalból kirendelt csődtömeggondnoknak, a felszámolónak vagy a bíróságnak bármely követelés benyújtható, amennyiben a hitelező képes azt alátámasztani.
  • Az érdekelt személyek számára elérhető ideiglenes intézkedések a hitelezők számára rendelkezésre álló elővigyázatossági szavatosságok. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a máltai törvények Szervezeti és Polgári Perrendtartása 12. fejezetének 829. és azt követő paragrafusai tartalmazzák.

A felszámoló bejegyzésre vagy közhitelű nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét a Máltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága (Malta Financial Services Authority English) mellett működő cégbíróságnak kell benyújtani.

5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira?

A követelések rangsorolása a szokásos polgári törvények szabályai szerint történik, amit a Polgári Törvénykönyv 16. fejezetének XXIII. címe rögzít. Az egyéb követelésekkel szemben elsőbbséget élvező követelések között szerepelnek a munkáltató által a munkavállalók nevében befizetendő társadalombiztosítási járulékok, temetési költségek és az alkalmazottak bére.

Lap tetejeLap teteje

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre?

Minden csalárd tevékenység semmisnek minősül.

Gazdasági társaság fizetésképtelensége esetén:

  • A törvény úgy rendelkezik, hogy a feloszlás előtti hat hónapban történt minden vagyon- vagy eszközátruházás és a társaság ellen érvényesített bármely terhelés érvénytelen.
  • A társaság nyilvántartásból való törlésétől számított öt éven belül bármely érdekelt fél kérvényt nyújthat be a bírósághoz, hogy a társaság nevét állítsák vissza a cégnyilvántartásban, és indítsák újra a felszámolási eljárást. A kérés jóváhagyása előtt a Bíróság köteles meggyőződni arról, hogy ez az egyetlen rendelkezésre álló jogorvoslat.
  • Emellett a társaság nevének nyilvántartásból való törlése után bármely érdekelt fél kérvényt nyújthat be a bíróságnak, a felosztási terv helyesbítését kérve, hogy az tartalmazza a társaság tervből kihagyott eszközét.

Bármely ki nem elégített hitelező a társaság nevének törlésétől számított öt éven belül a bíróságnak benyújtott kérvény útján követelheti, hogy a felosztási terv szerint a részvényesek által megkapott részesedésből őt arányosan kifizessék.

7. Melyek a követelések benyújtásának és elismerésének feltételei?

Az adós elleni bármely követelést – legyen az magánszemélyé vagy gazdasági társaságé – mindig dokumentumokkal vagy más bizonyítékokkal kell alátámasztani annak hitelességének igazolása és rangsorbeli helyének megállapítása céljából. A követelések rangsorolását a fenti 4. pont ismerteti.

Lap tetejeLap teteje

8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásra?

Lásd fentebb az 1. pontot.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

  • A gondnok összeállítja a hitelezők listáját és értekezletet hív össze. A hitelezők is benyújthatnak kérvényeket, hogy vegyék fel őket a rangsorolási eljárásba. A bíróság dönt arról, hogy mely követelés fogadható el, és ugyanebben a rendeletben írja elő a hitelezők gyűlésének megtartását. A csődbe jutott és a hitelezők egyaránt megjelenhetnek a gyűlésen, a csődbe jutott pedig előterjeszt egy megegyezési tervet, ami csődegyezség néven ismert. Amennyiben a hitelezők azt jóváhagyják, akkor a csődbe jutott rehabilitálásra kerül, és folytathatja tevékenységét. Ha nem hagyják jóvá, a csődbe jutott vagyona értékesítése érdekében a gondnok jár el, ezt követően pedig a bíróság egy külön rendeletben dönt a hitelezők rangsorolásáról. Később a csődbe jutottat bírói rendelettel rehabilitálják. Amennyiben a csődbe jutottat vétkesnek találják csődbűntettben, akkor nem jogosult a rehabilitálásra.
  • Önkéntes felszámolás: A tagi és hitelezői önkéntes felszámolásban, ha a záró értekezleten jóváhagyják a felosztási tervet, a cégbíróság megfelelő értesítése után törlik a társaság nevét a cégnyilvántartásból.
  • Bírósági felszámolás: A bíróság elemzi a hivatalból kirendelt csődtömeggondok vagy a felszámoló jelentését a hitelezők kifizetéséről, és ha egyetért a következetésekkel, elrendeli a társaság nevének törlését a cégjegyzékből.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

Minden felszámolási eljárás lezárása azzal jár, hogy a társaság nevét törlik a cégjegyzékből.

Bűnvádi eljárás indítható a társaság minden olyan tisztviselője ellen, aki a feloszlás vélt dátumát megelőző tizenkét hónapban eszközöket vagy okmányokat titkolt el, vagy eszközöket értékesített, vagy más módon csalárdul járt el. Polgári eljárásban megállapíthatják, hogy e tisztviselőknek vissza kell fizetniük a társaságnak járó pénzt, vagy akár kártérítésre is kötelezhetők. A törvény rendelkezik az igazgatók által végzett jogsértő kereskedés vagy a társaság bármely tisztviselője által végzett csalárd tevékenység esetén alkalmazandó eljárásról is.

További információk

  • Máltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága English
  • Bel- és Igazságügyi Minisztérium English

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Málta - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság