Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Luxembourg

Utolsó frissítés: 03-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Luxembourg

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai? 1.
1.a) A fizetésképtelenség meghatározása 1.a)
1.b) Az eljárások fajtái 1.b)
2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárások elindításának feltételei? 2.
2.a) Alapfeltételek 2.a)
2.b) Nyilvánosság 2.b)
3. Milyen szerepet játszanak a különböző résztvevők? 3.
3.a) Csőd 3.a)
3.b) Csődegyezség 3.b)
3.c) Fizetési haladék 3.c)
3.d) A gazdálkodás felügyelet alá helyezése 3.d)
3.e) Kollektív adósságrendezés 3.e)
4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása? 4.
5. Milyen szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és elismerésének feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásra? 8.
8.a) Kollektív adósságrendezés 8.a)
8.b) A gazdálkodás felügyelet alá helyezése 8.b)
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai?

1.a) A fizetésképtelenség meghatározása

A belga jogelméletet követő luxemburgi jogelmélet meghatározása szerint fizetésképtelenségről akkor beszélünk, amikor az adós tartozása meghaladja a vagyonát.

1.b) Az eljárások fajtái

A Luxemburgi Nagyhercegségben ötféle fizetésképtelenségi eljárás létezik. Közülük három kizárólag a kereskedőkre (természetes személyekre és jogi személyekre) vonatkozik, egy másik pedig kizárólag a nem kereskedő természetes személyek esetében lehetséges.

Az utóbbi kizárólag a közjegyzőkre vonatkozik (mivel ez utóbbi egy külön foglalkozási csoportra jellemző, ezt az eljárást nem mutatjuk be ezen az adatlapon).

Ezeken az eljárásokon kívül a luxemburgi jogban létezik egy olyan eljárás – ezt a Kereskedelmi Törvénykönyv 593. és azt követő cikkei határozzák meg –, amely a kereskedő számára lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett fizetési haladékot kapjon.

A gazdálkodás felügyelet alá helyezésére irányuló eljárás az azt kérelmező kereskedő gazdálkodásának átszervezését célzó eljárás. Ez az eljárás azonban abban az esetben is kérhető, ha a kereskedő vagyonának megfelelő értékesítését kívánja.

A csődeljárás a fizetésképtelenné vált kereskedő vagyonának felszámolására irányuló eljárás.

A csődmegelőző egyezség olyan eljárás, amely bizonyos feltételek mellett a csőd feltételeit kimerítő adós számára lehetséges. Abban az esetben, ha az egyezség a vagyonról való lemondással történik, a csődeljáráshoz hasonlóan az eljárás célja az, hogy lehetővé tegye a vagyonról lemondó kereskedő vagyonának felszámolását.

Lap tetejeLap teteje

Ez az eljárás azonban annyiban különbözik a csődeljárástól, hogy a kereskedő ezzel elkerüli a csődeljárás következményeit.

A közjegyzők esetében szanálási eljárást is bevezettek, hogy hitelképességük megromlása esetén üzletvitelük átszervezése vagy vagyonuk megfelelő értékesítése érdekében különleges elbánásban részesülhessenek.

A kollektív adósságrendezési eljárás kizárólag a fizetésképtelenné vált, nem kereskedő természetes személyek számára lehetséges eljárás. Célja, hogy az adósság kifizetésére irányuló terv elkészítésével lehetővé tegye a kérelmező pénzügyi helyzetének helyreállítását.

2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárások elindításának feltételei?

2.a) Alapfeltételek

A gazdálkodás felügyelet alá helyezéséhez szükséges feltételek a kérelmező minőségétől függenek, aki kötelező jelleggel csak kereskedő és jóhiszeműen eljáró kérelmező lehet.

Ez utóbbi rossz hitelképessége is feltétel.

E rossz hitelképtelenség ellenére fontos, hogy fennálljon a lehetősége a tevékenység olyan módon történő átszervezésének, amely hozzájárul a tartozás csökkentéséhez.

A csődeljárás feltétele – az adós kereskedői minőségén túlmenően – az, hogy ez utóbbi felfüggessze a fizetések teljesítését, és hitelképessége rossz legyen.

A csődegyezségi eljárás feltételei megegyeznek a csődeljárás feltételeivel, azzal a különbséggel, hogy a kérelmező csak szerencsétlen helyzetbe került és jóhiszeműen eljáró adós lehet (a csődmegelőző egyezségről szóló 1886. április 14-i törvény 2. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A cégbíróságon fizetési haladékot kérhet az a kereskedő, aki az adóságait rendkívüli események miatt nem képes kifizetni.

Ezt csak akkor engedélyezik, ha a kereskedő helyzete tartalmaz olyan elemeket, amelyek lehetővé teszik a tartozások és követelések közti egyensúly helyreállítását.

A kollektív adósságrendezési eljárás csak a nem kereskedő természetes személyek számára lehetséges, amennyiben azok nem nyilváníttatták magukat fizetésképtelenné, illetve amennyiben az eljárást kérelmező adós engedéllyel rendelkezik arra, hogy a Luxemburgi Nagyhercegségben tartózkodjon.

A gazdálkodás felügyelet alá helyezésére irányuló eljárás (a fizetések teljesítésének felfüggesztéséről, a csődmegelőző egyezségről és a csődről szóló jogszabályt a gazdálkodás felügyelet alá helyezésének bevezetésével kiegészítő 1935. május 25-i nagyhercegségi rendelet 1. cikke), az egyezségi eljárás (a csődmegelőző egyezségről szóló 1886. április 14-i törvény 3. cikke), túlzott eladósodás esetén a kollektív adósságrendezési eljárás (a túlzott eladósodás megelőzéséről és túlzott eladósodás esetén a kollektív adósságrendezési eljárás bevezetéséről szóló 2000. december 8-i törvény 3. cikke) és a fizetési haladékra irányuló eljárás kizárólag az adós kérelmére folytatható le.

Maga a csődeljárás többféleképpen indítható el.

Ennek megfelelően a csődben lévő adóst a törvény kötelezi arra, hogy a csődöt a területileg illetékes cégbíróságon jelentse be (a Kereskedelmi Törvénykönyv 440. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A Kereskedelmi Törvénykönyv 442. cikke azonban a kereskedő hitelezői számára is lehetővé teszi, hogy a kereskedő ellen csődeljárást kezdeményezzenek.

Ugyanez a cikk továbbá a cégbíróságot is felhatalmazza arra, hogy a kereskedő csődjét hivatalból kimondja (különösen a csődmegelőző eljárás meghiúsulása esetén).

2.b) Nyilvánosság

A csődeljárás, az egyezségi eljárás, a fizetési haladékra irányuló eljárás és a gazdálkodás felügyelet alá helyezésére irányuló eljárás keretében közzétételi kötelezettségeket határoztak meg.

Ezek hirdetmény és/vagy sajtó útján történő közzétételt jelentenek.

3. Milyen szerepet játszanak a különböző résztvevők?

3.a) Csőd

A csődügyekkel kapcsolatos hatáskör a területileg illetékes kerületi bíróságot mint kereskedelmi ügyekben eljáró bíróságot (a továbbiakban „cégbíróság”) illeti meg mind az ismertetőben említett valamennyi eljárás, mind a kereskedők vonatkozásában.

Ez a bíróság hirdeti ki a csődöt megállapító ítéletet, megállapítja azt az időpontot, amikor a fizetések teljesítését felfüggesztették, kinevezi a különböző közreműködőket (csődbíró, kurátor), kitűzi a követelések bejelentésének határidejét és a követelések ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyv lezárásának határidejét, illetve kimondja a csődeljárás lezárását.

A vagyonkezeléssel a bíróság által kijelölt kurátort bízzák meg, akinek feladata, hogy az adós vagyonát értékesítse, és az értékesítéséből származó bevételt az elsőbbségi jogokra és a dologi biztosítékokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásával szétossza a különböző hitelezők között.

Lap tetejeLap teteje

A kurátor a cégbíróság által kinevezett csődbíró ellenőrzése mellett látja el hivatalát.

A csőd kimondását követően a csődbe jutott kereskedő nem kezelheti vagyonát, és ettől az időponttól kezdve a vagyonából nem teljesíthet fizetést, azzal kapcsolatban semmilyen tranzakciót és egyéb cselekményt nem hajthat végre.

3.b) Csődegyezség

A kérelem benyújtását követően a cégbíróság az egyik bíráját jelöli ki arra, hogy a kérelmező helyzetét ellenőrizze, és arról jelentést készítsen.

E jelentés alapján a bíróság meghatározhatja azt az időszakot, amely lehetővé teszi a kereskedő számára, hogy a hitelezőivel való egyezségre tett javaslatokat végrehajtsa.

Végezetül a bíróság eldöntheti, hogy az egyezséget jóváhagyja-e vagy sem.

Ezen eljárás keretében a bíróság az egyik tagját jelöli ki arra a feladatra, hogy egyrészről jelentést készítsen az adós helyzetéről, másrészről felügyelje az egyezségre irányuló műveletek megfelelő lebonyolítását.

A csődeljáráshoz hasonlóan az adós a kirendelt bíró engedélye nélkül már nem idegenítheti el, nem terhelheti jelzáloggal vagy nem zálogosíthatja el a vagyonát (az 1886. április 14-i törvény 6. cikke).

3.c) Fizetési haladék

A cégbíróság csődbírót nevez ki, hogy az jelentést készítsen számára az adós helyzetéről, és ennek alapján fizetési haladékot adhat. Ebben az esetben egy vagy több biztost nevez ki azzal a feladattal, hogy a haladék időtartama alatt ellenőrizze (ellenőrizzék) az adós ügyleteit.

Lap tetejeLap teteje

A haladék időtartama alatt az adós már nem idegenítheti el, nem terhelheti jelzáloggal vagy nem zálogosíthatja el a vagyonát.

3.d) A gazdálkodás felügyelet alá helyezése

A kérelmet a kereskedő fő telephelye vagy az érintett társaság székhelye szerint illetékes kerületi bírósághoz kell benyújtani.

A feltételek kimerítése esetén a bíróság egyik bíráját bízza meg azzal, hogy jelentést készítsen a kereskedő helyzetéről.

A kereskedő ettől az időponttól kezdve nem rendelkezhet szabadon a vagyonával (például azok eladásával, zálogba adásával), kivéve, ha a bíróság által kirendelt bíró írásban kezeskedik érte.

A jelentés benyújtását követően a bíróság a kérelmet elutasíthatja, vagy elfogadhatja.

Elutasítás esetén ugyanazzal az ítélettel kimondhatja a kereskedő csődjét.

Ellenkező esetben a kérelmező vagyonának kezelését a bíróság által kinevezett egy vagy több biztos ellenőrzése alá helyezik (a biztosok nem feltétlenül a bíróság bírái), akiknek el kell készíteniük a kereskedő vagyonleltárát, és a kereskedő tartozásainak és követeléseinek megállapítása céljából mérleget kell készíteniük.

Ezt követően a biztos(ok) elkészíti(k) a vállalkozás átszervezési tervét vagy vagyonértékesítési tervet állít(anak) össze.

Ezt a tervet közlik a kereskedő hitelezőivel, valamint annak adóstársaival és kezeseivel.

Előterjesztése után a tervet a bíróság elutasíthatja (ez esetben kimondhatja az adós csődjét), vagy azt elfogadhatja (ezzel a terv végrehajtását a kereskedő, valamint annak kezesei és adóstársai számára kötelezővé teszi a kereskedő hitelezőivel szemben).

Lap tetejeLap teteje

3.e) Kollektív adósságrendezés

Ebben kétféle fórum működik közre attól függően, hogy az egyezkedési vagy a bírósági szakaszról van szó.

Az első esetben a Túlzott Eladósodással Foglalkozó Információs és Tanácsadó Szolgálat (Service d’information et de Conseil en surendettement, a továbbiakban a “SIC”) működik közre, amely ebben az esetben aktát állít össze, és az adóssal, illetve annak hitelezőivel együtt a fizetőképesség helyreállítását célzó tervet készít.

Elkészülte után ezt a tervet a Közvetítő Bizottság elé terjesztik, amely a maga részéről egy olyan intézkedési panelt magában foglaló helyreállítási tervre tesz javaslatot az érdekelteknek (adós, hitelezők), amely az adósságfizetés egyszerű elhalasztásától vagy átütemezésétől az adósságok részleges vagy teljes elengedéséig terjedhet.

Az egyezkedési szakasz meghiúsulása esetén veheti kezdetét a bírósági szakasz.

Ez a szakasz az adós lakóhelye szerinti békebíróságon indul.

A feleket ekkor a békebíró elé idézik, aki megkövetelheti, hogy a felek az adós vagyonának (aktívák és passzívák) megállapítását lehetővé tevő minden szükséges iratot vagy elemet adjanak meg számára.

Az előterjesztett elemek alapján a bíró egy fizetőképesség helyreállítását célzó tervet határoz meg, amely olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek segítségével az adós képes eleget tenni kötelezettségeinek.

A bíró által megállapított, fizetőképesség helyreállítását célzó terv időtartama legfeljebb hét év, és az egy sor meghatározott esetben érvénytelennek nyilvánítható (különösen akkor, ha az adós nem tartja tiszteletben a fizetőképesség helyreállítását célzó tervben reá rótt kötelezettségeket).

Lap tetejeLap teteje

4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása?

A csődegyezségi eljárás, a csődeljárás, a fizetési haladékra irányuló eljárás és a gazdálkodás felügyelet alá helyezésére irányuló eljárás során a kereskedő ellen, illetve annak vagyonával kapcsolatban hozott kényszer-végrehajtási intézkedéseket felfüggesztik. Ezzel szemben a Nagyhercegségben érvényben lévő törvények egyike sem akadályozza a hitelezőket abban, hogy intézkedéseket hajtsanak végre azzal a céllal, hogy megőrizzék adósuk vagyonának épségét.

Mindezekben az eljárásokban az adós már nem rendelkezhet szabadon a vagyonával.

Bizonyos esetekben azonban a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési cselekmények a cégbíróság által kirendelt személy kezessége mellett még végrehajthatók (fizetési haladék vagy a gazdálkodás felügyelet alá helyezése esetén).

Kollektív adósságrendezés esetén az adós kérelmének a SIC-hez történő benyújtása természetszerűen maga után vonja az adós vagyonával kapcsolatos végrehajtási eljárások felfüggesztését, kivéve azokat, amelyek az eltartási kötelezettségekre vonatkoznak (a 2000. december 8-i törvény 3. cikke).

Az egyezkedési szakasz meghiúsulása esetén a bírósági szakaszban eljáró békebíró a fent említettekkel azonos feltételek mellett függesztheti fel a végrehajtási eljárásokat.

5. Milyen szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira?

Az ezen az adatlapon említett különböző eljárások elvben nem szüntetik meg az adós szerződéseit.

Lap tetejeLap teteje

Mindazonáltal a csődügyek esetén vannak kivételek ez alól a szabály alól. A csődeljárás keretében a bíróság által hozott, csődöt kimondó határozat ugyanis megszünteti a munkaszerződéseket (a munkaszerződésről szóló 1989. május 24-i törvény 30. cikke).

A fent említett különböző eljárások, a csődegyezségi eljárás kivételével nem szüntetik meg a hitelezők elsőbbségi jogait.

A csődegyezségről történő szavazáson való részvételükkel ugyanis a dologi biztosítékkal rendelkező hitelezők elveszítik elsőbbségi jogú hitelezői pozíciójukat (az 1886. április 14-i törvény 10. cikke).

A csőddel és a gazdálkodás felügyelet alá helyezésével kapcsolatos ügyekben két adósság kölcsönösen beszámítható, amennyiben azok a csődöt vagy a gazdálkodás felügyelet alá helyezését kimondó ítélet előtt rendelkezésre állnak és behajthatók, illetve ha az adósságok egymáshoz kapcsolódnak, vagy ugyanabból a forrásból erednek (Luxemburgi Kerületi Bíróság, 1986. május 14., 32046. sz. ügy).

A megegyezés szerinti beszámítások semmisnek tekintendők akkor, ha azokat a csődeljárások esetében a gyanús időszakban hajtották végre.

A gazdálkodás felügyelet alá helyezése, csődegyezség, illetve fizetési haladék esetén az ilyen beszámításokra nincs lehetőség, ha azokat akkor hajtják végre, amikor az adós már nem rendelkezik szabadon a jogaival és a vagyonával.

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre?

A csődeljárás, a gazdálkodás felügyelet alá helyezésére irányuló eljárás, a fizetési haladékra irányuló eljárás és a csődegyezségi eljárás esetében az adós elveszíti bizonyos cselekmények, különösen a fizetési cselekmények végrehajtására való jogosultságát.

Lap tetejeLap teteje

A csőd kivételével a tilalom csak akkor érvényes, ha az adós nem kapott kezességet a bíróság által kirendelt személytől.

Az e tilalom megszegésével végrehajtott összes cselekmény érvénytelen.

Ezen felül csődügyekben a bíróság érvénytelenítheti az adós által a gyanús időszakban végrehajtott cselekményeket.

Meghatározása szerint a gyanús időszak attól az időponttól kezdődik, amikor az adós felfüggesztette kifizetéseinek teljesítését. Ezen időszak alatt az adós által végrehajtott összes cselekményt érvényteleníteni lehet. Amennyiben ezeket visszterhesen hajtották végre, bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy az adós szerződő társainak tudomásuk volt arról, hogy az adós már felfüggesztette a kifizetések teljesítését.

7. Melyek a követelések benyújtásának és elismerésének feltételei?

A csődeljárás keretében a csődöt megállapító ítéletet többféle módon teszik közzé (sajtó, cégbírósági bejegyzés), hogy a csődbe jutott adós hitelezői tudomást szerezhessenek a helyzetről, és azzal kapcsolatban felléphessenek (a Kereskedelmi Törvénykönyv 472. cikke).

A hitelezőknek ekkor a cégbíróság hivatalánál be kell jelenteniük követeléseiket, és be kell nyújtaniuk az igazoló okmányokat (a Kereskedelmi Törvénykönyv 496. cikke).

A követeléseket a csőd felszámolásával megbízott kurátor ellenőrzi, aki elutasíthatja azokat (a Kereskedelmi Törvénykönyv 500. cikke).

Csődegyezség esetén a csődegyezség iránti kérelmet benyújtó adósnak a kérelemben meg kell adnia hitelezői személyazonosságát és lakóhelyét, valamint követeléseik összegét (az 1886. április 14-i törvény 3. cikke).

Lap tetejeLap teteje

A hitelezőket ajánlott levélben értesítik (az 1886. április 14-i törvény 8. cikke). A levélben felkérik őket, hogy vegyenek részt az egyezségre irányuló gyűlésen.

A meghívót a sajtóban is közzéteszik.

A hitelezők az egyezségre irányuló gyűlésen jelentik be követeléseik összegét.

Amint azt már elmondtuk, a szavazáson való részvétellel a dologi biztosítékkal biztosított összes követelés elsőbbségi követelés minősége megszűnik (az 1886. április 14-i törvény 10. cikke).

A fizetések teljesítésének felfüggesztése esetén az adós szintén köteles a hitelezők nevét, a követeléseik összegét és a lakóhelyüket feltüntető listát mellékelni.

A hitelezőket ajánlott levélben (a Kereskedelmi Törvénykönyv 596. cikke) és a sajtón keresztül értesítik.

A meghívóban feltüntetett ülésen a hitelezőknek be kell jelenteniük a követeléseik összegét (a Kereskedelmi Törvénykönyv 597. cikke).

A gazdálkodás felügyelet alá helyezése esetén nincs a követelések bejelentésére és elfogadására irányuló eljárás. Az adós a kérelmében adja meg a bíróságnak a hitelezők személyazonosságát.

Őket később a bíróság értesíti az átszervezési tervről vagy a bíróság által kijelölt biztosok által megállapított vagyon értékesítéséről.

8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásra?

8.a) Kollektív adósságrendezés

A SIC ebben az esetben aktát állít össze, és az adóssal, illetve annak hitelezőivel együtt egy fizetőképesség helyreállítását célzó tervet készít.

Lap tetejeLap teteje

Elkészülte után ezt a tervet a Közvetítő Bizottság elé terjesztik, amely a maga részéről egy olyan intézkedési panelt magában foglaló helyreállítási tervre tesz javaslatot az érdekelteknek (adós, hitelezők), amely az adósságfizetés egyszerű elhalasztásától vagy átütemezésétől az adósságok részleges vagy teljes elengedéséig terjedhet.

A fizetőképesség helyreállításának módozatairól történő megállapodás esetén a tervet valamennyi érdekelt fél és a Bizottság Elnöke is aláírja és elfogadja. A kivételes esetektől eltekintve a módozatok a továbbiakban nem változnak.

Amennyiben az adós kérelmének benyújtásától számítva hat hónap telt el, és a fizetőképesség helyreállítására vonatkozóan semmilyen tervet nem fogadtak el, a SIC tájékoztatja az adóst a peren kívüli eljárás meghiúsulásáról.

A bírósági szakaszban a bíró egy fizetőképesség helyreállítását célzó tervet határoz meg, amely olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek segítségével az adós képes eleget tenni kötelezettségeinek.

A bíró által megállapított fizetőképesség helyreállítását célzó terv időtartama legfeljebb hét év, és az egy sor meghatározott esetben érvénytelennek nyilvánítható (különösen akkor, ha az adós nem tartja tiszteletben a fizetőképesség helyreállítását célzó tervben reá rótt kötelezettségeket).

8.b) A gazdálkodás felügyelet alá helyezése

A biztos(ok) hozzálát(nak) ahhoz, hogy elkészítse(sék) a kereskedő vagyonleltárát, és hogy a kereskedő tartozásainak és követeléseinek megállapítása céljából mérleget készítsen(ek).

Lap tetejeLap teteje

Ezt követően a biztos(ok) elkészíti(k) a vállalkozás átszervezési tervét, vagy vagyonértékesítési és vagyonfelosztási tervet állít(anak) össze.

Az értékesítési tervben be kell tartani a törvény által az elsőbbségi jogoknak és a jelzálogoknak biztosított rangsort.

Ezt követően a tervet közlik a kereskedő hitelezőivel, valamint adóstársaival és kezeseivel.

Előterjesztése után a tervet a bíróság elutasíthatja (ez esetben kimondhatja az adós csődjét), vagy azt elfogadhatja (ezzel a kereskedő és annak kezesei és adóstársai számára kötelezővé teszi a terv végrehajtását a kereskedő hitelezőivel szemben).

Mindazonáltal a bíróság köteles elutasítani a tervet, ha azt a kereskedő hitelezőinek többsége ellenzi (a többségnek feltétlenül a teljes adósságtömeg 50%-át kell kitennie).

Amennyiben az átszervezési vagy vagyonértékesítési tervet elfogadják, a kereskedő visszanyeri jogai szabad gyakorlását.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

A felszámolásra vonatkozó szabályok elsősorban a vagyon csőd esetén történő felszámolására vonatkoznak. Mindazonáltal a csődegyezségről szóló törvény előírja, hogy a vagyonról való lemondással történő csődegyezség esetén a csődfelszámolási szabályokat kell alkalmazni.

Csőd esetén a kurátor számolja fel az adós vagyonát és tartozásait. Értékesíti a csődbe jutott személy tulajdonában lévő különböző vagyontárgyakat.

Ezt követően a kurátor köteles felállítani az elsőbbségi jogú hitelezők kielégítésének sorrendjét, illetve meg kell állapítania az elsőbbségi jogokkal és biztosítékokkal nem rendelkező hitelezőknek járó maradványt. Ekkor minden érdekelt felet meghív az elszámolásra, és bemutatja nekik a csőddel kapcsolatos elszámolásokat.

Lap tetejeLap teteje

Az elszámolást követően az általa készített és a csődbíró, illetve a cégbíróság hivatalvezetője által aláírt elszámolási jegyzőkönyvben megállapított sorrend betartásával elvégezheti a hitelezők kártalanítását.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

Csőd esetén a fizetések teljesítését követően a kurátor az eljárás lezárására irányuló kérelmet nyújthat be, amelyet az eljárás lezárását megállapító ítélet követ; ez – ahogy azt a neve is jelzi – lezárja a csődeljárást.

Csődegyezség, fizetési haladék és a gazdálkodás felügyelet alá helyezése esetén az eljárást az a határozat zárja le, amellyel a bíróság a kért intézkedést helyben hagyja.

A csődöt megállapító ítélet kétféle büntetést szabhat ki a csődbe jutott adós ellen: büntetőjogi szankciókat és polgári jogi szankciókat.

A bíróság polgári jogi és büntetőjogi szankciókat szabhat ki a csődbe jutott adós ellen.

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a csődöt a csődbe jutott személy súlyos és meghatározó mulasztásai okozták, akkor a gazdasági tevékenység közvetlenül vagy más személyen keresztül történő folytatásának tilalmát szabhatja ki. Ez a tilalom magában foglalja annak tilalmát is, hogy a csődbe jutott személy döntési jogkörrel járó hivatalt töltsön be egy társaságban.

Az egyéb polgári jogi szankciók között szerepel az a lehetőség, hogy a társasági csődügyeknél a csődöt a társaság vezetőire is kiterjesszék, illetve eljárás indítható a polgári törvénykönyv 1382. és 1383. cikke alapján (általános magánjogi felelősség) és a gazdasági társaságokról szóló törvény 59. és 192. cikke alapján.

A csődbe jutott személy ellen büntetőjogi szankciók is kiszabhatók (csődbűntett).

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 03-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság