Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Lettország

Utolsó frissítés: 23-05-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen típusú fizetésképtelenségi eljárások léteznek, és mik ezek céljai? 1.
2. Melyek az egyes fizetésképtelenségi eljárások megindításának feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak a különböző résztvevők az egyes eljárási típusokban? 3.
4. Milyen joghatásai vannak az eljárás megindításának? 4.
5. Milyen egyedi szabályok vonatkoznak a követelések egyes csoportjaira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak az átszervezési eljárásra? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás megszüntetésének feltételei? 10.

 

1. Milyen típusú fizetésképtelenségi eljárások léteznek, és mik ezek céljai?

A nemzeti jogok szerint a fizetésképtelenség az adós azon állapota, amikor adósságait képtelen visszafizetni. A fizetésképtelenséget a bíróság ítéletben állapítja meg.

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának lehetséges következményei:

  1. helyreállítás – a fizetőképesség tervezett intézkedésekkel történő helyreállítása, amelyek célja az adós lehetséges csődbe jutásának megelőzése, valamint fizetőképességének és a hitelezői igények kielégítésére való képességének helyreállítása;

    Különösen olyan esetben, amikor helyreállításról szóló határozat születik, a fedezettel biztosított hitelezők nem gyakorolhatják azon jogukat, hogy igényeiket az adósnak a követeléseik fedezetéül szolgáló vagyonából kielégítsék a helyreállítási terv elutasításáig, a helyreállítási terv elfogadása és jóváhagyása esetén pedig a helyreállítás befejezéséig vagy megszüntetéséig.

  2. egyezség – a fizetőképesség helyreállítása a hitelezők és az adós között kötött megállapodással, amely az adós kötelességeinek teljesítésére irányul.

    Egyezség esetén a hitelezőket kötik az egyezség feltételei, és kötelesek tartani magukat az egyezséghez akkor is, ha az egyezség ellen szavaztak vagy nem vettek részt a szavazáson. Ezen túlmenően a hitelezők gyűlése nem határozhat a helyreállításról, illetve a csődeljárás megindításáról mindaddig, amíg az egyezség hatályban van.

    Lap tetejeLap teteje

  3. csőd – a felszámolási eljárások során nyert forrásokból a fizetőképesség helyreállítása az adós fizetőképessé tételével és a hitelezői igények kielégítésével.

    Lettországban nincsenek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti fizetőképesség-helyreállító megelőző intézkedések, és nincsenek informális átszervezési és reorganizációs tervek sem.

2. Melyek az egyes fizetésképtelenségi eljárások megindításának feltételei?

Az alábbi személyek vonhatók fizetésképtelenségi eljárás alá:

  1. a vállalkozások nyilvántartásába bejegyzett vállalatok és társaságok;
  2. állami vállalatok, helyi testületek és társaságok az átmeneti időszakban.

Természetes személyek nem vonhatók fizetésképtelenségi eljárás alá.

Az alábbi személyek a bíróságtól fizetésképtelenségi eljárás indítását kérhetik a megfelelő kérelem (fizetésképtelenségi eljárásra irányuló kérelem) benyújtásával:

  1. az adós vagy az adósok felszámolói (felszámolóbiztosok);
  2. a hitelezők vagy a hitelezők egy csoportja;
  3. az adott fizetésképtelenségi ügy kezelője;
  4. az illetékes állami vagy helyi hatóságok.

Az adós fizetésképtelenné nyilvánítása után a felszámolóbiztos köteles az alábbiakat elvégezni:

  1. az adós fizetésképtelenné nyilvánítását követő három napon belül a felszámolóbiztos az értesítést és a bíróság határozatának másolatát megküldi az ingatlan fekvése szerinti vállalkozási nyilvántartási hivatalnak English - latviešu valoda és a földhivatalnak English - latviešu valoda, a csatolt dokumentumban teljes nevének, gazdasági tevékenysége székhelyének és telefonszámának feltüntetésével.

    A vállalkozási nyilvántartási hivatal a beérkezett információt a vállalkozási nyilvántartásról szóló törvénnyel összhangban a nyilvántartásba bevezeti. A földhivatal kötelessége, hogy az ingatlannyilvántartás megfelelő részébe az ingatlannyilvántartásról szóló törvénnyel összhangban bejegyezze az adós fizetésképtelenné nyilvánítását.

    Lap tetejeLap teteje

  2. az adós fizetésképtelenné nyilvánítását követő három napon belül a felszámolóbiztos erről megfelelő felhívást küld a „Latvijas Vēstnesis” hivatalos lapban latviešu valoda való közzététel céljából. A felszámolóbiztos jogosult a fizetésképtelenségről szóló felhívást más lapokban is közzétenni.

3. Milyen szerepet játszanak a különböző résztvevők az egyes eljárási típusokban?

Az adós elleni fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet az adós bejelentett lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság vizsgálja meg.

A felszámolóbiztos személyét a bíróság jelöli ki a fizetésképtelenséggel foglalkozó állami szerv javaslata alapján.

Felszámolóbiztos csak olyan természetes személy lehet, aki felsőfokú jogi, közgazdasági, vállalatirányítási vagy pénzügyi végzettséggel rendelkezik, vagy legalább három éves vállalati vagy vállalatfelügyeleti szervnél, illetve végrehajtó hatóságnál szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik, továbbá sikeresen elvégezte a felszámolóbiztosi képzést, és részére a fizetésképtelenséggel foglalkozó állami szerv képesítést igazoló bizonyítványt állított ki.

A felszámolóbiztos biztosítja a fizetésképtelenségi eljárás törvényességét és hatékonyságát; kezeli az adós vagyonát és megóvását biztosítja a fizetésképtelenségi eljárás befejezéséig.

A felszámolóbiztos az adós fizetésképtelenné nyilvánítását követően az alábbi jogokkal rendelkezik:

Lap tetejeLap teteje

  1. eldönti, hogy adós teljesen vagy részlegesen fejtse ki tevékenységét a továbbiakban;
  2. élvezi az adminisztratív szerveket megillető azon jogokat és hatásköröket, amelyekkel őt törvény vagy az adós alapszabálya vagy szerződései felruházzák.

Az adós olyan vállalkozás vagy vállalat, amely képtelen tartozásait visszafizetni. Az adós képviselői az adós alaptőkéjének részvénytulajdonosai, az adós adminisztratív szerveinek tagjai vagy tisztviselői, az adós nevében döntéshozatalra jogosult személyek vagy az adós képviseletére jogosultak az adós alapszabályának vagy szerződéseinek felhatalmazása alapján.

Az adós képviselőinek kötelezettségei:

  1. értesítés alapján a hitelezők ülésén és a bírósági tárgyalásokon való részvétel, és a szükséges tájékoztatás megadása;
  2. a felszámolóbiztos értesítése három napon belül a székhely megváltozásáról, ha az a fizetésképtelenségi eljárás során változik meg;
  3. a felszámolóbiztos vagy a hitelezők gyűlésének kérésére tájékoztatás nyújtása a kérelem elküldésének napjától számított tizenöt napon belül;
  4. fizetésképtelenségi kérelem benyújtása a bírósághoz.
A hitelező állami, helyi szerv vagy jogi, illetve természetes személy, vagy természetes személyek csoportja, akinek/amelynek szerződésből eredő követelése van az adóssal szemben. A hitelezők két fajtáját különböztetjük meg:
  1. fedezettel nem biztosított hitelező – olyan hitelező, akinek követelése nincs fedezettel biztosítva;
  2. fedezettel biztosított hitelező – olyan hitelező, akinek követelése a földhivatali nyilvántartásba vagy a hajózási nyilvántartásba bejegyzett vagyoni, kereskedelmi biztosítékkal vagy jelzáloggal biztosítva van.

A hitelező jogosultságai:

Lap tetejeLap teteje

  1. a hitelezők ülésén való részvétel;
  2. fizetésképtelenségi kérelem benyújtása a bírósághoz;
  3. a felszámolóbiztos részére az egyéb hitelezők igényeinek elfogadása elleni indokolással ellátott tiltakozás benyújtása, kivéve a jogerős bírósági határozaton alapuló igényeket;
  4. a bíróságon megfellebbezheti a hitelezők gyűlésének a más hitelezők igényének elfogadásáról vagy elutasításáról szóló határozatait;
  5. kérheti rendszeres hitelezői gyűlések összehívását;
  6. a fedezettel biztosított hitelező megkezdheti a követelését biztosító adósi vagyon értékesítését (biztosítékul adott vagyon) a fizetőképes állapot visszaállítását (egyezség, helyreállítás vagy csőd) kimondó határozatot követően;
  7. igényeinek kielégítése.

A hitelezők gyűlése a hitelezők szervezett, kollektív szerve, amely jogosult:

  1. hitelezői bizottság megválasztására;
  2. a fizetőképes állapot visszaállítását célzó mód megválasztására, és alapvető szabályainak meghatározására;
  3. a fizetőképtelen állapot megoldására vonatkozóan benyújtott javaslatok (egyezségtervezet, helyreállítási terv, csődről való határozat) vizsgálatára, elfogadására vagy elutasítására, valamint a vállalatok és társaságok fizetésképtelenségéről szóló törvényben meghatározott igénykielégítési sorrend eljárási szabályainak meghatározására;
  4. a felszámolóbiztos és az adósságrendező eljárások költségeiről való döntés, valamint a fizetésképtelen állapot megoldására nyitva álló határidő meghatározása.

A panaszok elbírálására vonatkozó hatáskör:

Lap tetejeLap teteje

  1. A felszámolóbiztos határozataival és eljárásával kapcsolatos panaszokat fizetésképtelenségi ügyekkel foglalkozó állami szerv vizsgálja meg, amely meggyőződik a panaszos és a felszámolóbiztos álláspontjáról is, a jogszabályok betartásáról, továbbá megpróbálja megoldani a felmerült problémát, vagy összeegyeztetni a felek álláspontjait. Az a bíróság, ahol a fizetésképtelenségi eljárást megindították, határozatot hoz a felszámolóbiztos határozataival és eljárásával kapcsolatos panaszokról, a fizetésképtelenségi ügyekkel foglalkozó állami szerv által megvizsgált panasz tekintetében.
  2. A fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő egyéb személyek határozataival és eljárásával kapcsolatos panaszokat az a bíróság bírálja el, ahol a fizetésképtelenségi eljárást megindították.
  3. Bármely hitelező a bíróságon fellebbezést nyújthat be a hitelezők gyűlésének a más hitelezők igényének elfogadásáról vagy elutasításáról szóló határozata ellen. A fellebbezést a hitelezők gyűlésének napját követő két héten belül kell benyújtani, de ha a hitelező nem vett részt a gyűlésen, akkor a két hetet attól a naptól számítják, amikor a hitelező értesült a hitelezők gyűlésének határozatáról.
  4. A hitelező vagy a hitelezők csoportja kérheti a bíróságtól, hogy a helyreállításról szóló hitelezői gyűlési határozatot helyezze hatályon kívül, ha a határozat meghozatalára csalás vagy kényszer hatására, illetve tévedésből került sor.

4. Milyen joghatásai vannak az eljárás megindításának?

A fizetésképtelenségi eljárás megindulásával a hitelező tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amellyel a hitelezői érdekeket károsítaná. A hitelezők vagy harmadik személyek által a hitelezői tevékenység következtében szerzett vagyoni jogokat a felszámolóbiztos, az adós, más hitelező vagy hitelezők csoportjának kérelmére a bíróság semmisnek nyilvánítja.

Lap tetejeLap teteje

A fizetésképtelenségi eljárás megindulásával a felszámolóbiztos biztosítja, hogy a ”maksātnespējīgais” („fizetésképtelen”) kifejezés az adós valamennyi fizetési felszólításán szerepeljen.

A fizetésképtelenségi eljárás megindulásával az adós:

  • elveszti a vagyona feletti rendelkezés jogát;
  • adminisztratív szerveinek működését felfüggesztik;
  • a késedelmes fizetés miatti összeg és az adóssal szemben igényelt késedelmi kamatok nem növekednek tovább;
  • az adóssal szemben folytatott polgári eljárások félbeszakadnak;
  • a hátralékos tartozások behajtását kimondó ítéletek végrehajtását megszüntetik.

5. Milyen egyedi szabályok vonatkoznak a követelések egyes csoportjaira?

Harmadik személyek jogainak védelme az alábbi módon történik:

  1. a hitelezői igények kielégítését szolgáló adósi vagyontárgyak listája nem tartalmazhat olyan, harmadik személyek tulajdonában lévő vagyontárgyakat, amelyek az adós birtokában vannak, vagy amelyekkel az adós rendelkezik;
  2. a felszámolóbiztos biztosítja a harmadik személyeknél lévő vagyontárgyak megóvását, míg azok nem kerülnek a tulajdonos birtokába. A felszámolóbiztos jogosult harmadik személyektől behajtani a vagyonuk fenntartása során felmerült költségeket;
  3. ha a harmadik személyek tulajdonát képező vagyont a hitelezői igények benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt elidegenítették, és ha a tulajdonosok a meghatározott határidőn belül benyújtották követelésüket, e vagyon értékét teljes összegében vissza kell téríteni az egyéb igények kielégítése előtt. Az ily módon megtérített összeget a helytelen elidegenítésért felelős személyen kell behajtani.

Az adós kötelezettségeinek teljes vagy részleges teljesítése (igények vagy adósságok) beszámítással nem lehetséges.

Lap tetejeLap teteje

Kártérítés:

  1. a felszámolóbiztos felel a hitelezőknek saját hibájából okozott kárért;
  2. a felszámolóbiztos felel az általa alkalmazott szakértők vagy segítők által okozott károkért;
  3. ha az illetékes állami vagy helyi szerv alaptalan vagy szándékosan valótlan fizetésképtelenségi kérelmet nyújtott be, az adósra kivetett kártérítést az adott állami vagy helyi szerv téríti meg;
  4. helyreállítás esetén a helyreállítási tervben feltüntetik a fedezettel biztosított hitelezők kártérítését, amiért a helyreállítás alatt és a kártérítés megfizetése alatt jogaikat korlátozzák;
  5. ha a fedezetül szolgáló vagyon megsemmisül vagy ha értéke a helyreállítás során csökken, a fedezettel biztosított hitelező követelését a fedezetül szolgáló vagyon értéke alapján vagy az értékcsökkenés mértékéig a fizetésképtelenségi eljárás adminisztratív költségeiből kell fedezni. A fedezetül szolgáló vagyon értékcsökkenése nem foglalja magában a vagyon természetes elhasználódását.

Az munkaszerződések megszüntetése:

Az adós fizetésképtelenné nyilvánítását követően a felszámolóbiztos megszüntetheti az adós munkavállalókkal kötött munkaszerződéseit.

A munkaszerződések megszüntetése esetén az elbocsátott munkavállalók hitelezői pozícióba kerülhetnek:

  1. a kifizetetlen bér és a kézhez nem kapott egyéb illetmények erejéig;
  2. munkahelyi baleset vagy betegség miatti károk megtérítésének erejéig a teljes kifizetetlen időtartamban, továbbá az állami társadalombiztosítás által biztosított külön költségvetésből három évi járadék erejéig, ha a munkahelyi baleset vagy betegség 1997. január 1-je előtt történt vagy kezdődött.

 A hitelezők kötelezettségei:

Lap tetejeLap teteje

  1. a fedezettel biztosított hitelező köteles egyeztetni a felszámolóbiztossal az adós fedezetül szolgáló ingóságainak önkéntes árveréséről szóló szabályokat és az előzetes kikiáltási árakat;
  2. az egyezség feltételeit köteles betartani akkor is, ha a hitelező az egyezség ellen szavazott, vagy nem vett részt a szavazásban;
  3. helyreállítás esetén a fedezettel biztosított hitelező a követelései biztosítására szolgáló vagyonnal kapcsolatos jogait nem gyakorolhatja a helyreállítási terv elutasításáig, a helyreállítási terv elfogadása és jóváhagyása esetén pedig a helyreállítás befejezéséig vagy megszüntetéséig.

A hitelezők elsőbbségére vonatkozó szabályok:

  1. elsődlegesen a fizetésképtelenségi eljárás adminisztratív költségeit kell megtéríteni;
  2. az adminisztratív költségek megtérítését követően a fennmaradó összeget fel kell osztani, és elsődlegesen az elsőbbséget élvező hitelezői igényeket kell kielégíteni (csak az adósság fő összegét, kamat nélkül) az alábbi módon:
    1. munkavállalói igények;
    2. a gazdaságok, az egyéni termelők, a mezőgazdasági termékeket előállító társvállalatok és a beolvadó vállalatok részére történő fizetés;
    3. a fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezését megelőző egy évre járó szociális juttatások kifizetésével kapcsolatos igények;
    4. az állam által fedezett hitelekkel kapcsolatos állami igények;
    5. egyéb adók és járulékok visszafizetésére irányuló igények, beleértve a fennmaradó szociális juttatásokat az esedékes kifizetések kivételével;
  3. az elsőbbségi hitelezői igények kielégítése után a fennmaradó összeget a többi hitelező kielégítésére kell felosztani;
  4. mindig az előző hitelezői csoport teljes mértékű kielégítése után kerülhet sor a következő hitelezői csoport kielégítésére. Ha az adós anyagi tartaléka nem elégséges az összes hitelezői csoport igényének kielégítésére, ezek az igények az egyes csoportokban lévő hitelezők arányában kerülnek kielégítésre.

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre?

A bíróság semmisnek nyilvánítja az adós és harmadik személyek közötti, ingatlanok átruházására vonatkozó ügyleteket a következő esetekben:

Lap tetejeLap teteje

  1. ha ezeket azon a napon kötötték, amikor a fizetésképtelenségi kérelmet benyújtották, és ezáltal az adós szándékosan okozott kárt a hitelezőknek – függetlenül attól, hogy az a személy, akivel vagy akinek a nevében az ügyletet megkötötték, tudott vagy nem tudott arról, hogy a hitelezőknek kárt okoz;
  2. ha ezeket a fizetésképtelenség hatályba lépését megelőző öt éven belül kötötték, és ezáltal az adós szándékosan okozott kárt a hitelezőknek, és az a személy, akivel vagy akinek a nevében az ügyletet megkötötték, tudott arról, hogy a hitelezőknek kárt okoz;
  3. ha ezeket a fizetésképtelenség hatályba lépését megelőző öt éven belül kötötték, és a bíróság megállapította, hogy a hitelező bűncselekmény elkövetése útján vált fizetésképtelenné, és az a személy, akivel vagy akinek a nevében az ügyletet megkötötték, tudott a bűncselekmény elkövetéséről.

Ha az adós érdekelt személyekkel vagy ilyen személyek érdekében kötött ügyletet, és ezen ügyletek a hitelezőknek kárt okoztak, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy e személyek tudtak a károkozásról.

Ha a hitelezőknek kárt okozó ügyletek megkötésére a fizetésképtelenség hatályba lépését követő napon vagy az azt megelőző egy hónapon belül került sor, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az adós a hitelezők érdekeit szándékosan sértette meg.

7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei?

A felszámolóbiztos értesítést küld a „Latvijas Vēstnesis” latviešu valoda hivatalos lapban való megjelentetésre. Az értesítés tartalmazza a hitelezők felhívását arra, hogy nyújtsák be az adóssal szembeni igényeiket, továbbá az igények benyújtásának helyét és idejét, és a késedelmes benyújtás következményeit.

Lap tetejeLap teteje

A hitelezői igényeket a felszámolóbiztosnak kell benyújtani a „Latvijas Vēstnesis” hivatalos lapban történő felhívás megjelenésétől számított három hónapon belül, ha a bíróság nem kötött ki ennél rövidebb határidőt. A határidő letelte után a hitelezői pozícióba kerülő személyek igényeiket a felszámolóbiztosnak az adminisztratív költségek és adósságok rendezésére irányuló eljárások meghatározása előtt nyújtják be.

A felszámolóbiztos megvizsgálja a benyújtott és az adós könyvelésében szereplő hitelezői igényeket, és listát készít a fedezettel biztosított és fedezettel nem biztosított hitelezők igényeiről, minden egyes követelés összegét feltüntetve. A fedezettel nem biztosított hitelezőkről készített listában a felszámolóbiztos feltünteti a fedezettel nem rendelkező hitelezőknek az első hitelezői gyűlésen felmerülő igények összege szerinti szavazatát.

A felszámolóbiztos az adósságok rendezésének megfelelően csoportosítja a hitelezői igényeket, megvizsgálja azok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségét és – ha szükséges – a panaszostól további információt és iratokat kér. A felszámolóbiztos határoz a hitelezői igény elfogadásáról vagy elutasításáról. A felszámolóbiztos nem utasíthatja el a jogerős bírósági határozattal elismert hitelezői igényeket.

A fedezettel biztosított hitelezők igényeinek megvizsgálása után a felszámolóbiztos elkülöníti az ezen igények fedezésére szolgáló vagyont a hitelezői igények kielégítésére szolgáló vagyonlistán.

8. Milyen szabályok vonatkoznak az átszervezési eljárásra?

Lettországban nincsenek a fizetésképtelenséget megelőző átszervezési eljárások.

Lap tetejeLap teteje

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

A csődeljárások alapvető célja a hitelezői igények legteljesebb kielégítése az adós vagyonának értékesítéséből származó lehető legmagasabb bevétel elérésével. Az adós vagyontárgyainak értékesítésére nyílt árverésen kerül sor, amit a felszámolóbiztos szervez meg. Egyedi esetekben a felszámolóbiztos a hitelezők gyűlésének beleegyezésével az adós ingóságait egyéb módon is elidegenítheti.

10. Melyek az eljárás megszüntetésének feltételei?

A bíróság a felszámolóbiztos által benyújtott kérelem alapján a fizetésképtelenségi eljárást megszünteti, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  1. az adós valamennyi kötelezettségét teljesítette;
  2. az adós mindazon kötelezettségeit teljesítette, amelyek esedékesek voltak, és e kötelezettségek teljesítését követően az adós vagyontárgyainak értéke meghaladja a fennmaradó adósságok összegét;
  3. egyetlen hitelező sem jelentkezett a hirdetmény ideje alatt;
  4. a csődeljárás befejeződött.

A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésének következményei:

  1. ha a fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésére az adós fizetőképességének helyreállása miatt került sor, a felszámolóbiztos jogai megszűnnek az adott fizetésképtelenségi eljárás alatt, továbbá az adós vagyonbirtoklási és -kezelési jogai felélednek, az adós adminisztratív szerve pedig újból működik;
  2. ha a fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésére az adós csődje miatt kerül sor, a felszámolóbiztos jogai megszűnnek a csődeljárást megszüntető bírósági végzés meghozatalakor.

További információk

  • Latvia Courts Portal latviešu valoda
  • Latvia Law Guide English
  • Tulkošanas un terminoloğijas centrs English - latviešu valoda
  • Latvijas Republikas Tieslietu Ministrija English - latviešu valoda
  • Maksātnespējas administrācija English - latviešu valoda
  • Latvijas Republikas uznēmumu Registrs English - latviešu valoda
  • Zemesgramata English - latviešu valoda
  • Latvijas Vēstnesis latviešu valoda

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 23-05-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság