Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Olaszország

Utolsó frissítés: 31-10-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás fajtái és céljai? 1.
2. Melyek az egyes fizetésképtelenségi eljárásfajták megindításának feltételei? 2.
3. Mi a különböző résztvevők szerepe az egyes eljárásfajtákban? 3.
4. Melyek az eljárás megindításának hatásai? 4.
5. Melyek az egyes követelésfajták különleges szabályai? 5.
6. Melyek a sérelmes cselekményekre vonatkozó szabályok? 6.
7. Melyek a követelés benyújtásának és elfogadásának feltételei? 7.
8. Melyek a reorganizációs eljárás szabályai? 8.
9. Melyek a felszámolási eljárás szabályai? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás fajtái és céljai?

  • A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor a gazdasági szereplő már nem képes eleget tenni kötelezettségeinek.

    Az olasz jog a fizetésképtelenséget olyan de facto helyzetként tekinti, amelyből csőd vagy felszámolás elrendelése, illetve olyan más eljárás megindítása következhet, amelynek során az adós vagyonához vagyonkezelőt jelölnek ki, és e vagyont úgy értékesítik, hogy a bevételt a hitelezők kifizetésére fordíthassák.

  • Az olasz jogrendszer kétfajta olyan előzetes eljárást ismer, amely megelőzheti a fizetésképtelenségi eljárást. Az egyik a peren kívüli egyezség a gazdasági szereplő/adós és hitelezői között, mely esetben a gazdasági szereplő tovább működhet, azonban bizonyos társasági vagyont átad hitelezői részére, fizetésihatáridő-hosszabbítást kap vagy megállapodik hitelezőivel a hitelezői követelések - a tartozás összege és/vagy a kamat - egészben vagy részben történő elengedéséről.

    A másikfajta eljárás „a hitelezőkkel létrejött egyezség” néven ismert és a csődjog szabályozza. Ebben az esetben az adós az adósságstruktúra átalakításáról szóló tervet nyújt be a hitelezőknek. A javaslatot ezt követően a társaság bejegyzett székhelye szerinti bíróság is megvizsgálja. A bíróság erről szóló végzés kibocsátásával engedélyezheti az eljárást vagy elutasíthatja a kérelmet, és hivatalosan fizetésképtelenné nyilváníthatja az adóst. Ha az egyezségi eljárást elfogadják, az adós - csődgondnok felügyelete alatt - megtartja ellenőrzési jogát a társaság vagyona és tevékenysége felett.

    Lap tetejeLap teteje

    A csődből következő hivatalos eljárások a fizetésképtelenségi eljárás, a hitelezőkkel létrejött egyezség és a kötelező felszámolás. Az utóbbi eljárást olyan társaságok esetében alkalmazzák, amelyek csődbe menetelét a jog - közérdek miatt - nem teszi lehetővé (például bankok és nagyobb biztosítótársaságok).

2. Melyek az egyes fizetésképtelenségi eljárásfajták megindításának feltételei?

Az eljárások megindításának egyetlen feltétele a társaság fizetésképtelensége.

  • A gazdasági tevékenységet folytató személyek vagy társaságok fizetésképtelenné nyilvánítását a hitelezők, az ügyész vagy az adós kérheti. Ezek a személyek, valamint a társaság felügyelő szerve kérheti a társaság felszámolását elrendelő végzés kibocsátását. A hitelezőkkel kötött egyezséget kizárólag az adós kérheti.

A fizetésképtelenné nyilvánítást minden érintett tudomására hozzák, és a társaság bejegyzett székhelye szerinti cégjegyzékbe történő bejegyzés útján kihirdetik. A jegyzékbe minden érdekelt fél betekinthet; a jegyzék online is elérhető.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás megindításáról szóló végzés megjelenik a cégbírósági nyilvántartásban, és - amennyiben az adós közhitelű nyilvántartásban bejegyzett tulajdonnal vagy vagyonnal rendelkezik - az említett nyilvántartásokban. A bíróság a végzés egy vagy több megnevezett újságban történő közzétételét is előírhatja.

A bíróság végzésének másutt történő közzétételét is előírhatja döntésében.

Lap tetejeLap teteje

3. Mi a különböző résztvevők szerepe az egyes eljárásfajtákban?

A csődeljárásban részt vevő felek: a bíróság, a bíróság által kijelölt csődgondnok, a csődügyvéd és a hitelezők bizottsága.

A bíróság dönt a csődöt vagy felszámolást elrendelő végzés iránti kérelmekről és elrendelheti a kötelező felszámolást vagy jóváhagyhatja a hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló kérelmeket. A bíróság lefolytatja továbbá a csődeljárást, részt vesz a kötelező felszámolási eljárásban, és a jogszabályban ráruházott hatáskörben jóváhagyja az egyezségeket.

A bíróság által kijelölt csődgondnok feladata az eljárás szabályszerűségének biztosítása.

A csődügyvéd felel az eljárással járó lényeges műveletekért és a vagyon felszámolásáért.

A hitelezők bizottsága felügyeli és jóváhagyja a csődügyvéd munkáját, a jogszabályban meghatározott esetekben illetve a bíróság vagy a bíróság által kijelölt csődgondnok kérésére véleményezi az adott kérdést.

Ha az adóst fizetésképtelenné nyilvánították, nem jogosult kifizetést teljesíteni az egyes hitelezők felé, valamint köteles átadni a vagyont és a későbbiekben szerzett vagyont a csődügyvédnek. Az adós köteles tájékoztatni a csődügyvédet állandó lakóhelyének vagy székhelyének változásáról, és ha beidézik, köteles megjelenni a bíróság által kijelölt csődgondnok, a csődügyvéd vagy a hitelezők bizottsága előtt az eljáráshoz szükséges adatok vagy tájékoztatás rendelkezésre bocsátása céljából. Köteles átadni a csődre vonatkozó pénzügyi és gazdasági kapcsolatokkal összefüggő teljes levelezést a csődügyvédnek. Végül, ha az adós számára megengedik, hogy személyes vagy családi okból továbbra is saját otthonában éljen, a házat más célra nem használhatja.

Lap tetejeLap teteje

Mindegyik hitelező kérheti a bíróságtól a gazdasági szereplők (azaz adósaik) csődjének megállapítását azok fizetésképtelensége esetén. Sőt, ha egyes hitelezők követelései valamilyen jogcímen (kézizálogjog, zálogjog vagy jelzálog) elsőbbséget élveznek, ezen preferenciális hitelezők a jogszabályokban részletesen meghatározott különleges előjogokat élveznek követeléseik rendezése során.

4. Melyek az eljárás megindításának hatásai?

  • A felszámolóbiztos leltárt készít a vagyonról.
  • A csődbe ment gazdasági szereplő nem veszíti el a vagyon tulajdonjogát, csak a vagyon feletti rendelkezéshez való jogot. Jogosult az általa rendelkezésre bocsátott vagyon kezelését figyelemmel kísérni, és ellenőrizni, hogy a vagyon leltárba vétele pontosan történt-e meg.
  • A hitelezők jogosultak követeléseiket az adós vagyonának értékesítéséből származó bevételből rendezni. A jog megállapítja a hitelezők kategóriáit, és a kielégítés sorrendjét.
  • A bíróság által kijelölt csődgondnok a vagyon védelmében maga is elrendelhet sürgős intézkedéseket, vagy a megfelelő hatóságokkal elrendeltetheti azokat. Az intézkedések közé tartozik a megelőző lefoglalás, a Polgári Perrendtartásban meghatározott egyéb eljárások, valamint az értékvesztésnek kitett vagyon azonnali értékesítése.

5. Melyek az egyes követelésfajták különleges szabályai?

  • A felszámolóbiztos értesíti azokat a harmadik feleket, akik dologi jogokkal rendelkeznek a tulajdonukban álló, de a csődbe ment gazdasági szereplő birtokában lévő ingóságok vagy ingatlanvagyon felett, és e harmadik felek kérhetik a vagyon visszaadását, vagy követelést jelenthetnek be, amelyet a bíróság kérelmükre felvesz a kötelezettségek közé.

Csőd esetén a hitelezők jogosultak beszámítani az adós tartozásainak összegét a tartozásba, kivéve, ha a csőd megállapítását követően vagy az azt megelőző évben létrejött élők közötti ügyletek eredményeképpen a beszámítás már megkezdődött.

Lap tetejeLap teteje

Az ellentételezésre nincsenek külön szabályok. A csőd felfüggeszti a törvényes kamat kiszámítható határidejét.

A tulajdonjog-fenntartással kötött adásvételi szerződések vonatkozásában az eladó csődje nem teszi semmissé a szerződést.

A bérlő csődje nem teszi semmissé a bérleti szerződést, és a csődügyvéd átveszi a szerződést. A csődügyvéd azonban bármikor kivonhatja magát a megállapodásból, feltéve, hogy az ingatlantulajdonos méltányos ellentételezést kap az idő előtti felmondásért. Jogvita esetén a bíróság által kijelölt csődgondnok az érintett felek meghallgatását követően dönt a fizetendő összegről.

Ha a csődbe jutott társaság beszünteti működését, a munkavállalók munkaviszonyát megszüntetik. Ha az egész társaságot vagy annak egy részét harmadik félnek eladják, a csődbe ment társaság néhány munkavállalója külön eljárással az új tulajdonos alkalmazásába helyezhető át, illetve ugyancsak e külön eljárás során a korábbi munkaszerződések módosíthatók.

A csődtörvény részletesen szabályozza a hitelezők jogait. Külön védelemben részesíti az elsőbbséget biztosító követeléseket, míg lehetővé teszi a visszavonási keresetet azon követelések esetében, amikor az adós a fizetésképtelenség mértékét növelő szerződéseket kötött.

A hitelező főkötelezettsége, hogy a csőd napjától kezdődően tartózkodjon a személyes, végrehajtó vagy megelőző cselekményektől.

A preferenciális hitelezők bizonyos ingóságokra vonatkozó jogaikkal élhetnek a csődeljárás alatt, feltéve, hogy a vagyon szerepel az elővételi joggal nyilvántartott kötelezettségek között.

Lap tetejeLap teteje

6. Melyek a sérelmes cselekményekre vonatkozó szabályok?

  • A csődtörvény meghatározza a visszavonási kereset szabályait, például a nem visszterhes ügyletek érvénytelenné nyilvánítása, illetve más keresetek érvénytelenítése, ideértve a kifizetéssel, az adós által eszközölt kifizetésekkel vagy az adós által valamely vagyontárgyra vonatkozóan a csőd időszakában adott garanciával szemben benyújtott kereseteket. A jogszabály minden egyes említett kereset esetében meghatározza az érvénytelenítés feltételeit.
  • A „gyanús időszak” a csőd megállapítása előtti időszak, amikor a veszélyes pénzügyi helyzet feltételezhetően nyilvánvalóvá vált, és a gazdasági szereplő esetleg megkísérelte a hitelezők számára káros cselekmények végrehajtását.

7. Melyek a követelés benyújtásának és elfogadásának feltételei?

  • A csődügyvéd köteles postai úton, elektronikus levélben vagy telefaxon minden hitelezőt tájékoztatni a követelések bejelentésének szabályairól.
  • A követeléseket a kötelezettségek felmérése céljából tartott külön meghallgatáson ellenőrzik és elismerik; ezen a meghallgatáson döntenek továbbá a hitelezői követelések elfogadásáról, és arról, hogy milyen preferenciális vagy elsőbbségi követelések vannak jelen az ügyben.

8. Melyek a reorganizációs eljárás szabályai?

A csődtörvény a hitelezőkkel történő egyezségre irányuló eljárás során a szerkezetátalakítási terveket is figyelembe veszi. Az adós csatolja a terveket a bíróságra benyújtott javaslathoz. A terveknek tartalmazniuk kell adósság-szerkezetátalakítási előrejelzést és az adósság valamilyen formában történő visszafizetésére vonatkozó javaslatot.

Lap tetejeLap teteje

Az adós a hitelezőkkel egyedi szerkezetátalakítási terv alapján is köthet peren kívüli egyezséget a hitelezőkkel kötendő egyezség jóváhagyó határozat meghozatala előtt.

Az adós az egyezség jóváhagyása céljából tartott meghallgatáson is benyújthatja az említett megállapodást – a megállapodás életképességéről szóló szakértői véleménnyel együtt –, ha a megállapodást a követelések legalább 60%-ával rendelkező hitelezők jóváhagyták.

Az adós szerkezetátalakítási terve vagy a hitelezőkkel kötött megállapodás megengedheti a fizetés és a végrehajtási intézkedések ideiglenes felfüggesztését, illetve a követelések mérséklését.

9. Melyek a felszámolási eljárás szabályai?

A felszámolási eljárásban a csődügyvéd beszedi a követeléseket, értékesíti a vagyont és a hitelezők által benyújtott követelések alapján megállapítja a kötelezettségeket.

Ha a felszámolási eljárás pozitív egyenleggel zárul, a szóban forgó összeget a követelések elsőbbsége alapján szétosztják a hitelezők között. Ha a kötelezettségek összege meghaladja az eszközökét, a hitelezők fenntartják a jogot arra, hogy a nekik járó összegeket az eljárás lezárulása után is megkaphassák, kivéve, ha az adós teljes mértékben együttműködött a csődeljárás során, és a bíróság az „esdebitazione” néven ismert csődtörvény-reformmal nemrégiben bevezetett új mechanizmus szerint lehetővé teszi a fennálló tartozások elengedését.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

A felszámolási eljárás lezárható, ha a tartozásokat teljes egészében rendezték, a vagyont a hitelezői követelések elsőbbsége szerint felosztották a hitelezők között, vagy - amennyiben a hitelezői követeléseket nem elégítették ki - ha megállapították, hogy a csődeljárás folytatása nem eredményezi a fedezet nélküli követelések kielégítését.

Lap tetejeLap teteje

A csődbe ment félre nézve a következmények az alábbiak:

  1. a vagyon kezelésére és az azzal való rendelkezésre irányuló jog elvesztése. A csődbe ment személy által kiadott utasítások érvénytelenek;
  2. a bírósági eljárás megindítása jogának elvesztése a csődeljárás tárgyát képező vagyonnal kapcsolatos jogvitákban. A csődeljárás megindítása megszakítja az említett jogi eljárásokat, bár a csődügyvéd a csődbe ment fél helyébe léphet az eljárásban;
  3. a gyámügyi bíróság - a csődügyvéddel és a hitelezők bizottságával folytatott konzultációt követően - fenntartási támogatást biztosíthat a csődbe ment fél és családja számára.

A csődtörvények nemrégiben zajlott reformja megszüntette azt a korábbi korlátozást, miszerint a csődbe ment gazdasági szereplő a csődeljárás lezárulását követően nem kezdhetett újabb gazdasági tevékenységbe. A csődbe ment személyt a csődöt követően nem akadályozzák meg automatikusan a gazdasági tevékenység folytatásában, kivéve, ha a csőddel összefüggésben bűncselekményt követett el, és ezért eltiltották társaság működtetésétől.

A csődtörvény értelmében a csőddel összefüggésben bűncselekményt (például csalárd csőd, hitelcsalás, nem létező hitelezők bejelentése vagy más kötelezettségek nem teljesítése) elkövetett gazdasági szereplők vagy a csődbe ment társaság vezetői a társaság működtetése kapcsán kifejtett fenti tevékenységük miatt szabadságvesztés büntetést vagy mellékbüntetést kaphatnak.

A jogszabály a csődügyvéd vagy harmadik felek által elkövetett más bűncselekményekről is rendelkezik.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 31-10-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság