Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Írország

Utolsó frissítés: 02-03-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Írország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai? 1.
2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői? 3.
4. Melyek az eljárás megindításának hatásai? 4.
5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és elismerésének feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásra? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai?

Meghatározás: „A csőd a hitelezők és adósaik javát és mentesítését szolgáló törvény azokra az esetekre, amikor az utóbbiak nem képesek vagy nem hajlandók tartozásaikat megfizetni.”

- Lásd „Reiman 20 Fed Cas 490 (1874)”

A csődtörvény csak a magánszemély adósokra vonatkozik. Ezt tartalmazza az 1988. évi csődtörvény. Ahhoz, hogy egy adóst csődbe jutottnak mondjanak ki, annak „csődtettet” kell elkövetnie. Ezeket a törvény 7. paragrafusának (1) bekezdése határozza meg. A csődeljárásokban leggyakrabban említett csődtettet a 7. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja tartalmazza, amely úgy rendelkezik, hogy az adós akkor követett el csődtettet

„ha bármely bíróság végzése alapján árui lefoglalása útján végrehajtást indítottak ellene, vagy a kerületi bíró, illetve a megyei hivatalvezető elrendelte az áruk visszaszolgáltatásának leállítását, történjen az a végzés ellenjegyzésével vagy más módon”

Fizetésképtelenség előtti eljárás:

  1. Csődidézés

    Ehhez a 14 napon belül esedékes összeg késedelmes megfizetése szükséges, amely révén az adós csődtettet követ el (7. paragrafus (1) bekezdésének g) pontja)

  2. Megegyezési kérelem

Az adós a csődeljárás ellen védelmi kérvényt nyújthat be a bíróságnak, hogy egyezségi ajánlatot tehessen hitelezőinek. Amennyiben a hitelezők - szám és érték szerinti - háromötöde elfogadja az ajánlatot, és azt a bíróság jóváhagyja, akkor az az összes hitelezőre nézve kötelezővé válik. Ha az ajánlatot nem fogadják el, vagy nem hagyja jóvá a bíróság, akkor az adóst maga a bíróság nyilváníthatja csődbe jutottnak.

Lap tetejeLap teteje

Hivatalos fizetésképtelenségi eljárás:

Ez egy kérvény útján történik (amelyet a csődtett elkövetésétől számított három hónapon belül kell kibocsátani) esküvel megerősített nyilatkozat alapján.

A kérvény, az esküvel megerősített nyilatkozat és a csődeljárásban szükséges minden egyéb nyomtatvány megtalálható a Legfelsőbb Bíróságok 1989. évi 79. számú, Jogszabályba Foglalt Okirataira vonatkozó szabályok O mellékletében.

2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei?

Érdemi feltételek:

Csődtett elkövetése az 1988. évi csődtörvény 7. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltak szerint.

A tartozásnak likvidált összegnek és minimum 2000 euró értékűnek kell lennie.

A törvény az adott állambeli állandó lakóhelyre/tartózkodásra vonatkozóan is tartalmaz feltételek (A törvény 11. paragrafusa).

Ki kérheti a csődeljárás megnyitását?

Egy hitelező

Az adós

Nyilvánossági követelmények:

A kérvényt személyesen kell kézbesíteni az adósnak.

Amennyiben az adóst csődbe jutottnak nyilvánítják, a végzésről értesítést kell közzétenni az Iris Ofigiuil-ban (Hivatalos Közlöny), egy országos napilapban, és - adott esetben - egy helyi napilapban.

3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői?

A Bíróság

Csak a bíróság nyilváníthat valakit csődbe jutottnak.

Gyakorlati okokból a csődeljárás minden lépése bírósági jóváhagyást igényel.

Lap tetejeLap teteje

Hivatalos csődgondnok

Ha valakit csődbe jutottnak mondanak ki, vagyona a hivatalos csődgondokra száll át. A hivatalos csődgondok foglalkozik - a bíróság jóváhagyása alapján (61. paragrafus (7) bekezdés) - a csődeljárás lefolytatásának mindennapi gyakorlati kérdéseinek megoldásával, mint például a csődbe jutott eszközeinek eladásával, valamint annak igazolásával a bíróság felé, hogy az ír csődtörvény értelmében kik a csődbe jutott személy hitelezői. A hivatalos csődgondnok jogait, kötelességeit és feladatait az 1988. évi csődtörvény III. része határozza meg.

Az adós kötelességei

Egyéb kötelességei mellett, a csődbe jutott személy köteles a bíróság előtt minden vagyonát feltárni; minden - a nála vagy ellenőrzése alatt lévő vagyont leszállítani a hivatalos csődgondnoknak; minden - az ingatlanára vonatkozó - könyvelést és iratot átadni a hivatalos csődgondnoknak.

Az 1988. évi csődtörvény 123. paragrafusa 16 különböző, a csődbe jutott által elkövethető jogsértést határoz meg, amelyek mindegyike „a csődbe jutott vagyonának kezelése során a bírósággal való együttműködés elmulasztása” tág értelemben vett címszó alá sorolható.

4. Melyek az eljárás megindításának hatásai?

Az eszközök fogalmának meghatározása

 „A »Vagyon« magában foglalja a pénzt, árut, a per alatt álló tárgyakat, földet és a vagyon mindenféle leírását, legyen az ingatlan vagy személyes, illetve az államban vagy máshol fellelhető; valamint a kötelezettségeket, szolgalmi jogokat, továbbá az ingatlan, kamat és nyereség minden leírását, legyen az jelenlegi vagy jövőbeni, szerzett vagy függő, amely a fent meghatározott vagyonból vagy vagyont érintő eseményből ered”.

Lap tetejeLap teteje

- Az 1988. évi csődtörvény 3. paragrafusa

Az adós vagyonától való megfosztásának természete

Az adós vagyona a végzéskor átszáll a hivatalos csődgondokra - a törvény 44. paragrafusának (1) bekezdése.

5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira?

A benyújtandó követelések osztályai

  1. Elsőbbségi követelések
  2. Elsőbbséget nem élvező követelések

A fenti osztályok mindegyikében a különböző követelések egymás között „pari passu” ranghelyet foglalnak el.

Az elsőbbségi követelések - általánosságban - a díjakat, az adókat és a társadalombiztosítási hozzájárulásokat tartalmazzák. Ezeket részletesen a törvény 81. és azt követő paragrafusai fejtik ki. Megjegyzendő, hogy a törvény 80. paragrafusa értelmében a csődköltségek minden egyéb követeléssel szemben elsőbbséget élveznek.

Harmadik felek jogai

Ezek meglehetősen korlátozottak, és a törvény III. része foglalkozik velük. Külön hivatkozás történik a csődbe jutottnál - mint vagyongondnoknál - maradó vagyonra, és bizonyos korlátozások vonatkoznak a hivatalos csődgondnok szerzői jogokat érintő jogkörére.

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre?

A csőd semmissé tétele

A törvény 16. paragrafusa egy olyan eljárást ír elő, amely szerint a csődbe jutott „bizonyítékot mutathat be” a fizetésképtelenségi bírói határozat érvényessége ellen. A bizonyíték bemutatása alapvetően abban áll, hogy a bíróság megelégedésére bizonyítják, hogy a 2. kérdésben az „Érdemi feltételek” címszó alatt meghatározott előírások közül egy vagy több nem teljesül. Amennyiben a csődbe jutott sikeresen bizonyítja ezt, a bíróság köteles a csődöt semmissé tenni. Ha a csődbe jutott nem jár sikerrel a bizonyíték bemutatására vonatkozó indítványa során, jogosult a Legfelsőbb Bíróságnál fellebbezni.

Lap tetejeLap teteje

7. Melyek a követelések benyújtásának és elismerésének feltételei?

Követelések benyújtása és elismerése:

Ezzel a csődtörvény (terjedelmes) első melléklete foglalkozik.

Bármilyen kielégítésből csak azok a hitelezők részesedhetnek, akik a csőd során bizonyítják követeléseiket. A hivatalos csődgondnok meghatározhat egy határidőt, amelyen belül be kell nyújtani az igényeket. A tartozás igazolása történhet részletes számlakivonat, a tartozásról eskü alatt tett nyilatkozat vagy más előírt módszerek útján.

8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásra?

Ez nem érinti a csődöt, kivéve a fenti 1. kérdésben a „Fizetésképtelenség előtti eljárás” részben említett egyezségi indítvány esetét.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

A felszámolás az ír törvények szerint a vállalatok likvidálására vonatkozó szakkifejezés, és ezért nem vonatkozik a csődre. Az eszközök csőd során történő értékesítésével és az abból származó bevétel szétosztásával a - már említett - 1988. évi csődtörvény III. része foglalkozik.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

A csőd alól való mentesítéshez:

  1. A csődbe jutott személy köteles megfizetni minden tartozást és költséget, valamint kamatot - 85. paragrafus (3) bekezdés a) pont i. alpontja vagy
  2. A csődbe jutott személy köteles megfizetni minden költséget és elsőbbségi követelést és megszerezni az összes hitelező hozzájárulását - 85. paragrafus (3) bekezdés a) pont ii. alpontja vagy
  3. A csődbe jutott ingatlanát teljes mértékben értékesíteni kell, minden költséget és elsőbbségi követelést meg kell téríteni, és a hitelezőknek eurónként 50 centet kell megtéríteni - 85. paragrafus (4) bekezdés a) pontja vagy
  4. A csődbe jutott ingatlanát teljes mértékben értékesíteni kell, minden költséget és elsőbbségi követelést meg kell fizetni, aránylagos kielégítés kifizetésének kellett megtörténnie, és a csődbe jutott és/vagy barátai kötelesek olyan összeget fizetni a hitelezőknek, hogy azt hozzáadva a kielégítéshez elérje az eurónkénti 50 centet - 85. paragrafus (4) bekezdés b) pont vagy
  5. A csődbe jutott ingatlanát teljes mértékben értékesíteni kellett, minden költséget és elsőbbségi követelést meg kellett téríteni, a csődöt kimondó végzés után szerzett minden vagyont fel kellett tárni, a csődnek 12 éven keresztül kellett fennállnia, és a bíróságnak bizonyosnak kell lennie abban, hogy ésszerű és helyénvaló a csőd alól való feloldást engedélyezni - 85. paragrafus (4) bekezdés c) pont.

Megbélyegzés

Egy nem mentesített csődbe jutott személyt bizonyos törvény által előírt akadályoztatások sújtják, mint például nem vezethet bankszámlát, nem lehet vállalatigazgató, illetve semmilyen más módon nem vehet részt a vállalat vezetésében - 1963. évi gazdasági társaságokról szóló törvény 183. paragrafusa értelmében -, továbbá nem lehet parlamenti vagy helyhatósági képviselő.

Felmentéskor a csődgondoknál maradó bármely vagyon automatikusan visszaszáll a felmentett csődbe jutottra. Egy felmentett csődbe jutott ugyanúgy hozhat létre vállalkozást, mint bárki más.

A kereskedelem terén egy felmentett csődbe jutott személy feltételezhetően nehézségekbe ütközik bármilyen hiteligénylés során.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Írország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 02-03-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság