Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Görögország

Utolsó frissítés: 02-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai? 1.
2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői? 3.
4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása? 4.
5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásokra? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai?

Fizetésképtelenségről beszélünk, ha valamely személy kötelezettségei meghaladják a vagyonát, és hitelezőit nem tudja kielégíteni. A fizetésképtelenséget elkerülő (megelőző) eljárások a bírói ideiglenes intézkedés iránti eljárás vagy a csődhirdetmény. A formális eljárások a csődeljárás, a különleges felszámolási eljárás, az ideiglenes vagyongondnok, a vállalat hitelezők általi igazgatása és vezetése, valamint a csődtömeggondnokság, melynek célja a hitelezőkkel való egyezségkötés.

2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei?

A csődeljárás akár természetes személyekkel, akár cégekkel szemben megindítható, de csak cégekkel szemben van lehetőség különleges felszámolási eljárás lefolytatására, a hitelezők általi igazgatás és vezetés elrendelésére vagy csődtömeggondnok kijelölésére. A természetes személy vállalkozó akkor minősül fizetésképtelennek, ha üzleti tevékenységével kapcsolatos kifizetéseit beszüntette vagy a fizetések felfüggesztését bejelentette, és a bíróság a fizetésképtelenségét megállapította. A kérelmet bármely hitelező előterjesztheti, aki követelését írásos bizonyítékokkal támasztja alá. Különleges felszámolási eljárás kizárólag a cég könyveiben nyilvántartott követelések 51%-át képviselő hitelezők kérelmére rendelhető el. Az eljárás akkor indítható meg, ha a cég üzleti tevékenységét felfüggesztette vagy beszüntette, fizetéseit beszüntette, fizetésképtelen vagy hitelezői igazgatás és vezetés alatt áll, illetve ideiglenes vagyongondnok felügyelete alatt vagy felszámolás alatt áll, kivéve ha alapvető és termelőeszközeit árverésen értékesítették és nyilvánvalóan képtelen arra, hogy lejárt tartozásait kifizesse. A cégek ellen különleges felszámolási eljárás ugyanezekkel a feltételekkel a hitelezők 20%-ának kérelmére is megindítható, ez esetben egy különleges vagyongondnok kerül kijelölésre. Ugyanezen feltételek esetén a cég könyveiben és az utolsó pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójában nyilvántartott bármely hitelező vagy a cég maga is kezdeményezheti csődtömeggondnok kijelölését, hogy egyezséget alkudjon ki a cég és a hitelezők között a cég tartozásainak rendezéséről vagy részbeni elengedéséről. A társaság a hitelezők igazgatása és vezetése alá helyezhető, ha megállapították, hogy a cég fizetéseit beszüntette, a könyvekben nyilvántartott követelések 55%-át képviselő hitelezők kérelmet terjesztenek elő és a Görög Nemzeti Banknál egy speciális bizottságot hoznak létre. Az ideiglenes vagyongondnok megteszi az üzleti tevékenység folytatása érdekében szükséges intézkedéseket és összehívja a részvényesek gyűlését, hogy határozzanak a társaság hitelezői irányítás alá helyezéséről.

Lap tetejeLap teteje

3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői?

A fizetésképtelenséget megállapító határozat közzétételét követően kijelölik az eljárást felügyelő döntőbírót és az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró ügyvédet; akinek a megbízatása a hitelezők gyűlésének jóváhagyásával véglegessé válik, és ezt követően ő képviseli az adóst és a hitelezők csoportját. A vagyonfelügyelő felméri az adós vagyonát és kötelezettségeit, és képviseli az adóst a csődvagyont érintő (bírósági) eljárásokban. A csődeljárás befejeztével értékesíti a csődvagyont, és felosztja azon hitelezők között, akik a hitelezők gyűlésén megjelentek és követelésüket bejelentették, melyeket nyilvántartásba vesznek. Ha a döntőbíró jelentése szerint a cégnek nincs vagyona, a bíróság az eljárást befejezettnek nyilvánítja. A csődeljárás időtartama alatt az adós elveszíti a csődvagyon feletti rendelkezési jogát, azonban a veszélyhelyzet elhárítása érdekében haladéktalanul szükséges intézkedéseket megteheti, ha a vagyonfelügyelő az intézkedést elmulasztja. A Fellebbviteli Bíróság rendeli el a cégek különleges felszámolás alá helyezését és jelöli ki a felszámolót, illetve ugyanez a bíróság jelöli ki a csődtömeggondnokot és hagyja jóvá az egyezséget a hitelezők kérelmére. A határozatok közzétételétől kezdve a társaság létesítő okiratában megjelölt szerveknek a cég irányításához való jogosultsága megszűnik. Ha az eljárásra a 46. cikk alkalmazandó, a felszámoló a nyilvántartásba vett hitelezők kielégítése céljából a cég vagyontárgyait – egyenként vagy egy tételben – kötelező árverésen értékesíti. Ha a 46a. cikk alkalmazandó, akkor a cég maga kerül teljes egészében nyilvános árverésen értékesítésre, és a felszámoló megköti az adásvételi szerződést, behajtja a vételárat, és a bevételt a nyilvántartásnak megfelelően felosztja a hitelezők között. Ideiglenes vagyongondnok kijelölése esetén a csődgondnok a bíróságok és hatóságok előtt az adós képviseletében eljárva megteszi a vagyon védelme érdekében szükséges intézkedéseket, elkészíti a vagyonleltárt és a vagyonmérleget, felhívja a hitelezőket követeléseik bejelentésére, azokat nyilvántartásba veszi, továbbá felhívja a hitelezőket arra, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy a társaság működését a hitelezők irányítása alatt folytassa. A hitelezők ezt követően megválasztják az igazgató bizottságot, amely felemeli a társaság törzstőkéjét, és a felemelt törzstőkére eső részvényeket követeléseik arányában kiosztja a hitelezőknek. Három év elteltével a hitelezők felhatalmazhatják az igazgató bizottságot a társaság megszüntetésére vagy különleges felszámolási eljárás megindítására.

Lap tetejeLap teteje

4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása?

A határozat közzétételétől kezdve az adós a vagyonával nem rendelkezhet; ez nem vonatkozik a le nem tiltható követelésekre, forgalomképtelen jogokra vagy a fizetésképtelenséget követően birtokába került vagyontárgyakra. A csődeljárásban a hitelezőket biztosítékkal nem rendelkező, biztosítékkal rendelkező és előresorolt hitelezői csoportba sorolják. A biztosítékkal nem rendelkező és előresorolt hitelezői által indított perek tárgyalását felfüggesztik, míg a kollektív, biztosítékkal rendelkező, különleges előresorolt hitelezők csoportja és fizetésképtelenséget követően keletkezett követelések hitelezői által indított perek folytatását a csődeljárás nem érinti. A bíróság a csődvagyont a fizetésképtelenség megállapítását követő 24 órán belül zár alá veszi és leltárt vesz fel. A vagyontárgyakat a vagyonfelügyelőnek, a pénzeszközöket pedig az államkincstárnak adják át. A csődtömeggondnok kijelölése és a határozat közzététele az önálló végrehajtási eljárásokat felfüggeszti - ez nem vonatkozik a peres eljárásokra vagy más jogorvoslatokra. A vagyon felosztásához és a társaság létesítő okiratának módosításához a vagyonfelügyelő jóváhagyása szükséges. A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya az abban félként részt nem vevő hitelezőkre is kiterjed. Ha a társasággal szemben különleges felszámolási eljárás indult, a kérelem benyújtását követő naptól kezdődően végrehajtásra, ideiglenes intézkedésre, vagy csődeljárásra nincs lehetőség. A vagyonkezelést elrendelő határozat közzétételével a vagyon feletti rendelkezés joga a különleges felszámolóbiztosra száll át. Ha ideiglenes vagyongondnokot jelölnek ki vagy a társaság hitelezői irányítását rendelik el, a kérelem előterjesztésének időpontjától az azt megelőzően keletkezett hitelezői követelésekre végrehajtás nem folytatható, fizetésképtelenség nem állapítható meg. A társaság igazgatásának joga az eljárás megindulásakor a vagyongondnokot illeti meg, majd a jogosultság a hitelezői igazgató bizottságra száll át.

Lap tetejeLap teteje

5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira?

A csődeljárás az adós vagyonát a fizetésképtelenség megállapításának időpontjától érinti. Az adós birtokában lévő bármely dolog a tulajdonos által visszakövetelhetővé válik. A vele kétoldalú visszterhes szerződéses kapcsolatban lévő személy nem köteles a teljesítéssel elöljárni. A munkaszerződések nem szűnnek meg, és a hátralékban lévő fizetésképtelen munkáltató nem mentesül a munkavállalók által teljesített munkavégzés elfogadása alól vagy bérfizetési kötelezettsége alól. A bérlő vagy a bérbeadó fizetésképtelenségének megállapítása a bérleti szerződést nem szünteti meg. A tag fizetésképtelenségének megállapítása a személyegyesítő társaságokat megszünteti, kivéve ha a többi tag a társaság folytatásában állapodott meg. A részvénytársaság a fizetésképtelenség megállapításával megszűnik, azonban a felszámolás időtartamára kereskedelmi státusát és jogi személyiségét megőrzi, de valamely részvényes fizetésképtelenségének megállapítása következtében a társaság nem szűnik meg. A banknak adott utasítások érvénytelenné válnak, a folyószámlákat lezárják és a hitelszerződések automatikusan megszűnnek. A szerződés alapján történő egyoldalú beszámítás semmis. A különleges felszámolási eljárás a társaságot nem szünteti meg és a hatályos szerződésekre sincs kihatással, kivéve ha a szerződés megkötésekor a felek szándéka a kölcsönös bizalom fennállására vagy valamelyik fél személyes üzleti jó hírnevére is kiterjedt. A különleges felszámolási eljárás a hatályos munkaszerződéseket megszünteti, bár a bíróság a hitelezők kérésére elrendelheti egyes munkavállalók munkaviszonyának ideiglenes fenntartását, ha ez áll a vállalat érdekében. A gépjárművekre, gépekre és egyéb berendezésekre vonatkozó bérleti szerződések megszűnnek minden olyan egyéb megállapodással együtt, melyek alapján ezeket a tárgyakat harmadik személy birtokolja vagy használja. A harmadik személy birtokában lévő biztosítékokat ez nem érinti. A felszámolóbiztos a lejárt tartozásokat kiegyenlítheti, és a társaság követeléseit harmadik személyek követeléseivel szemben beszámíthatja vagy átruházhatja. Ha vagyongondnokot jelölnek ki, a biztosítékok, jelzálogjog, kézizálog és más esetleges dologi jogok, melyek nem követelés biztosítékául szolgálnak, a hozzájuk kapcsolódó egyéb jogosultságokkal fennmaradnak. Ha ideiglenes vagyongondnokot jelölnek ki vagy a társaság hitelezői irányítás alá kerül, üzleti tevékenységét a szokásos módon folytathatja, de a bíróság engedélye nélkül vagyontárgyait nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és nem köthet egy évnél hosszabb ideig hatályos jogügyleteket. A jelzálogjog és a kézizálogjog a zálogjogosultak vagy előresorolt hitelezők kielégítéséig fennmaradnak, a garanciákat az eljárás nem érinti.

Lap tetejeLap teteje

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre?

Az adósnak a fizetések beszüntetése és a bíróság határozatának meghozatala közötti időszakban bármely olyan cselekménye, amely a csődvagyont csökkenti, hatálytalan. Bármely egyoldalú cselekmény, amely a csődvagyont csökkenti, bármely készpénzkifizetés, bármely készpénzfizetés helyetti engedményezés, eladás, beszámítás vagy le nem járt tartozás kiegyenlítésére adott váltó, bármely korábban keletkezett kötelezettségre vonatkozó biztosítékadás a hitelezővel szemben érvénytelen, ha arra fizetések beszüntetését követően vagy az azt megelőző 10 napban került sor.

7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei?

A hitelezők a fizetésképtelenségről a döntőbírót és vagyonkezelőt kijelölő, illetve a hitelezői gyűlés helyét és időpontját megjelölő határozat közzététele útján értesülnek. A hitelezők akként kerülnek nyilvántartásba vételre, hogy benyújtják részvényjegyüket és a memorandumot a döntőbírónak, vagy ha a vagyonfelügyelő megbízatása véglegessé vált, ez utóbbinak vagy a döntőbírónak. Azok a hitelezők, akik igényüket nem jelentették be, ezt egyénileg megtehetik az Ügyvédek Nyugdíjalap-közlönyében közzétett hirdetmény útján. A hitelezői igényeket megvizsgálják és a döntőbíró jelentést készít. Ha a hitelező igényét elfogadják, a hitelező köteles a döntőbíró előtt esküt tenni arról, hogy követelése valódi és tisztességes. Azok a hitelezők, akik elmulasztják bejelenteni követelésüket, a felszámolásban befolyt bevételek felosztásáig kérhetik a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezését, és ha a kérelemnek helyt adnak, a vagyonfelosztásban részt vehetnek. A kollektív hitelezők igényeit a csődhitelezőket és a vagyon felosztását megelőzően, az előresorolt hitelezők, speciális előresorolt hitelezők, jelzálog és zálogjogosultak után elégítik ki. Ha a céggel szemben különleges felszámolási eljárás van folyamatban, a hitelezők a felszámolóbiztosnál jelentik be igényüket, aki ezeket nyilvántartásba veszi. Ebben az eljárásban érvényesíthetők azok a követelések is, amelyek a társaság szanálásának a vállalati reorganizációval foglalkozó hivatal által való elrendelése, vagy a társasággal szembeni különleges felszámolási eljárás kezdeményezése és a csődtömeggondnokság elrendelése előtt keletkeztek. A különleges felszámolási eljárás és az üzleti tevékenységgel kapcsolatos költségek, fizetésképtelenséget megelőző vagyongondnoki és végrehajtási költségek nem érvényesíthetők, és nem kerülnek be a nyilvántartásba. Ezután elkészül a minősített nyilvántartás. A vitatott vagy tévedésből nyilvántartásba vett követelések besorolása véletlenszerű vagy feltételekhez kötött. Ha az eljárás befejezésére a 46a. cikk szerint kerül sor, a felszámolóbiztos nyilvános felhívást intéz a hitelezőkhöz és a kielégítési sorrendre a 46. cikk az irányadó. Ha a különleges felszámolási eljárásra a hitelezők irányítása mellett kerül sor, a kielégítési sorrendre a polgári perrendtartás 975. cikke és az adók beszedésről szóló törvény 61. cikke az irányadó.

Lap tetejeLap teteje

8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásokra?

A szanálási eljárásokhoz tartozik a hitelezők általi igazgatás és vezetés intézménye, az üzleti tevékenységnek a 44. és 45. cikkek szerinti átszervezése. Ha a cég a hitelezők igazgatása és vezetése alatt áll, az erre irányuló kérelem előterjesztését követően a céggel szemben nem kerülhet sor ideiglenes intézkedésre vagy csődeljárásra. Az igazgató bizottság igazgatja a céget, felügyeli a hiteleket, felemeli a jegyzett tőkét és felosztja a részvényjegyeket. A kérelem benyújtása után három évvel a hitelezők 3/5-e kérheti a társaság megszüntetését vagy különleges felszámolási eljárás lefolytatását. A társaság vagy a hitelezők kezdeményezhetik a szanálási eljárás lefolytatását, amiről az illetékes miniszter határoz, és mely során a vállalati reorganizációval foglalkozó hivatal jár el ideiglenesen kijelölt vagyonfelügyelőként, és készíti elő az egyezséget a hitelezőkkel. A lejárt tartozások megfizetését, a végrehajtási cselekményeket, a követelésekre vonatkozó kamatokat és a követelések korlátozását felfüggesztik. A társaság tulajdonosai, hitelezői és a reorganizációs ügynökség közötti megállapodás nem érinti a biztosítékokat, jelzálogjogot, zálogjogot és a tartozások csökkentésével vagy fizetési határidőkel kapcsolatos más különleges jogokat. Az ideiglenes vagyonkezelés az illetékes miniszter – kormányközlönyben közzétett – jóváhagyásával megszűnik, és a felfüggesztett bírósági és egyéb eljárások folytathatók. A hitelezők és a társaság között létrejött egyezség a tartozások rendezésére határidőt biztosít, csökkenti a tartozások összegét (a fennmaradó összeg elengedésével), a biztosítékok összegét a megállapodás szerint fizetendő összegre korlátozza, és helyreállítja a fizetőképességet. Az egyezség hatálya az abban részt nem vevő hitelezőkre is kiterjed. A csődtömeggondnokság alá helyezés közzétételével a végrehajtási cselekményeket felfüggesztik, és az ideiglenes intézkedés, illetve a kamatfizetés szünetel. A csődtömeggondnok feladata az, hogy kialkudjon egy megállapodást a hitelezők és a társaság között, amely a biztosítékok összegét a megállapodás szerint fizetendő összegre korlátozza, és amelynek hatálya az abban félként részt nem vevő hitelezőkre is kiterjed.

Lap tetejeLap teteje

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

Ha megszületik az egyezség, a hitelezők egységes álláspontra jutnak; az elvégzett munka célja, hogy értékesítsék a vagyont és felosszák a bevételt, és a vagyonkezelő értékesíti az ingó és ingatlan vagyontárgyakat. Ha a felszámolás lehetetlen vagy gazdaságtalan, a bíróság a döntőbíró kérésére a munkát beszünteti, és ha a vagyon ehhez elegendő, az ingó vagyontárgyakat nyilvános árverésen vagy megállapodással értékesítik, az ingatlanokat a döntőbíró engedélyével értékesítik. A pénzt a Bizományi és Kölcsönalapnál letétbe helyezik és a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők közötti felosztást megelőzően levonják belőle a bírósági és felszámolási költségeket, az adósnak és családjának járó támogatást, az előresorolt hitelezők követeléseit, a kollektív követeléseket és a biztosítékkal rendelkező hitelezők követeléseit, és egy részét visszatartják azon hitelezők részére, akiknek a követelését feltételesen elfogadták, akik nem jelentették be határidőben és kezdeményezték a mulasztási ítéletet hatályon kívül helyezését és követelésük ellenőrzését, akik külföldiek (ha követelésük a mérlegben szerepel), és akiknek a követelése a felosztás idején feltételes. A döntőbíró összehívja a hitelezők gyűlését, itt a vagyonkezelő elszámol az adósnak arról, hogy a bevételekből a hitelezői követeléseket teljes egészében kielégítették-e. A hitelezők irányítása és vezetése alatti társaság felszámolását a bíróság rendeli el és egyben megállapítja a fizetések beszüntetésének napját. Az felszámolóbiztos árverésen értékesíti az ingókat és ingatlanokat. Ha nincs nyertes ajánlat, az árverést elhalasztják és addig ismétlik, amíg sikerrel nem járnak. A felosztás során előnyt élveznek a jelzálogjoggal vagy más biztosítékkal rendelkező vagy előresorolt hitelezők, az egyes jelzálogjogok, zálogjogok vagy egyéb jogok sorrendjéhez igazodva. Ha a 44. és 45. cikkekben említett egyezséget a társaság nem tartja be, a Fellebbviteli Bíróság elrendeli a 46. cikk szerinti felszámolást. A felszámoló az egyes vagyontárgyakat vagy a vagyon egészét kötelező árverésen értékesíti. A 46.a. cikk szerinti különleges felszámolás esetén a felszámoló közleményben felhívja az érdeklődőket a társaság megvételére vonatkozó írásbeli vételi szándéknyilatkozat/ajánlat előterjesztésére, elkészíti az ajánlatot, amelyből mindenkinek egy-egy példányt eljuttat és közzétesz egy hirdetményt a nyilvános árverésről az árverés időpontját legalább 35 de legfeljebb 60 nappal megelőzően. A beérkezett ajánlatokat felbontják, a felszámolóbiztos pedig az ajánlatok értékeléséről jelentést készít és a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel való szerződéskötésre tesz javaslatot, amit jóváhagyásra továbbít a hitelezőknek. Ha a hitelezők egy hónapon belül írásban nem nyilatkoznak, ezt az ajánlat elfogadásának kell tekinteni, és a vagyonátruházási szerződést a nyertessel megkötik, a vevő pedig kifizeti a vételárat, amelyet valamely, Görögországban törvényesen működő banknál letétbe helyeznek. A vagyont ezután tehermentesítik. Ha nem érkezik érvényes ajánlat vagy ha a hitelezők az ajánlatokat elégtelennek vagy gazdaságtalannak találják, a felszámoló kérésükre ugyanilyen alakiságok mellett megismétli az árverést. Ha a második árverés is eredménytelen, a Fellebbviteli Bíróság elrendeli a vagyontárgyak darabonkénti árverési értékesítését, illetve harmadik árverést tartanak vagy kérik a Fellebbviteli Bíróságtól a különleges fellebbezési eljárást elrendelő határozat visszavonását. A vagyontárgyak átruházását követően a felszámoló 15 napon belül köteles felhívni a hitelezőket követeléseik bejelentésére, amelyeket nyilvántartásba vesznek, majd a bevételt felosztják.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

A csődeljárás befejeződik: a) ha az egyezség, az adós megfelelő egyezségi ajánlata és a hitelezők gyűlésének elfogadó határozata megszületett, az adóssal szemben nem merül fel a visszaélés gyanúja, és a bíróság ezt jóváhagyja, b) ha a vagyon értékesítését és a kötelezettségek kiegyenlítését követően a döntőbíró összehívja a hitelezők gyűlését, ezen a vagyonkezelő elszámol és a hitelezők döntenek arról, hogy az adóssal szemben további igényük nincs, bár erről a végleges döntést a Bíróság hozza meg. Felszámolás esetén az eljárás befejeződik a) ha az új részvényeket lejegyezték, b) ha a társaság és a hitelezők egyezséget kötöttek és c) ha a bevételeket felosztottákásával. Az 1386/83. számú törvény szerinti eljárás befejeződik: a) ha a társaság szanálására vonatkozó megállapodást a miniszter jóváhagyja és a kormányközlönyben közzéteszik, b) amikor megtörténik a felszámolás és a bevétel felosztása. A 44. és 45. cikkek szerinti eljárás a hitelezők és a társaság közötti egyezség Fellebbviteli Bíróság általi jóváhagyásával fejeződik be. A különleges felszámolási eljárás a bevétel felosztásával fejeződik be.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 02-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság