Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Németország

Utolsó frissítés: 07-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Németország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen különböző fajtájú fizetésképtelenségi eljárások léteznek és melyek azok céljai? 1.
2. Melyek az egyes fizetésképtelenségi eljárások megindításának feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak a különböző közreműködők az egyes eljárásokban? 3.
4. Milyen hatásai vannak az eljárás megindításának? 4.
5. Milyen sajátos szabályok vonatkoznak a követelések egyes csoportjaira? 5.
6. Milyen előírások érvényesek a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Melyek a követelések bejelentésének és megalapozottságuk elfogadásának feltételei? 7.
8. A szanálási eljárás jelentősége? 8.
9. Mi a felszámolási eljárás? 9.
10. Melyek az eljárás befejezésének feltételei? 10.

 

1. Milyen különböző fajtájú fizetésképtelenségi eljárások léteznek és melyek azok céljai?

A német fizetésképtelenségi rendtartás csak egy egységes fizetésképtelenségi eljárást ismer. Ennek célja a hitelezők lehető legjobb, azonos mértékben történő kielégítése (a fizetésképtelenségi rendtartás [a továbbiakban: az „InsO”] 1. §-ának első mondata). A fizetésképtelenségi eljárás a törvényes rendelkezések alapján lefolytatható a csődtömeg kezelésével, hasznosításával és felosztásával (ún. rendes fizetésképtelenségi eljárás). Az eljárás résztvevői azonban a reorganizációs terv keretében – különösen a vállalkozás fenntartása érdekében – más szabályokat is követhetnek.

A fizetésképtelenségi eljárásnak természetes személyek számára a gazdasági újrakezdést kell lehetővé tennie. Ez azáltal valósul meg, hogy a fizetésképtelenségi eljárás lezárása után a ki nem egyenlített tartozásokat elengedik (a hátralékos tartozás elengedése).

2. Melyek az egyes fizetésképtelenségi eljárások megindításának feltételei?

Fizetésképtelenségi eljárás indítható minden jogi vagy természetes személy vagyona vonatkozásában, akkor is, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat (ún. fogyasztó).

Ehhez mindenekelőtt a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem szükséges. Ezt az adós vagy egy hitelező nyújthatja be. Állami intézmények nem nyújthatnak be kérelmet. Pénzügyi vállalatok számára fizetésképtelenség esetén kötelező a kérelem benyújtása. Ennek megsértése esetén a hitelező kártérítési igénye is számításba jöhet. Ebben az esetben az adós bűncselekményt is elkövet.

Lap tetejeLap teteje

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának okai a fizetésképtelenség vagy az eladósodás. A fizetésképtelenség fennáll, ha az adós nincs olyan helyzetben, hogy esedékes fizetési kötelezettségeit teljesítse (az InsO 17. §-ának (2) bekezdése). Az eladósodás fennáll, ha az adós vagyona a fennálló kötelezettségeket többé nem fedezi (az InsO 18. §-ának (2) bekezdése). Az adós vagyonának értékelésekor a vállalkozás folytatásának kell alapul szolgálnia, ha az adott körülmények között ez nagymértékben valószínű. Az adós fizetésképtelenségi kérelméhez elegendő a fenyegető fizetésképtelenség is (az InsO 18. §-ának (1) bekezdése).

A bíróság és az adós idő előtti, valamint pusztán károkozási szándékkal benyújtott kérelmektől való megóvása érdekében a kérelem hitelező általi benyújtásához valószínűsíteni kell, hogy fennáll egy fizetésképtelenségi ok, és hogy a hitelező követeléssel rendelkezik.

Szükséges végül az is, hogy a fizetésképtelenségi eljárás finanszírozása biztosított legyen. Az eljárás megindítása iránti kérelmet elutasítják, amennyiben az adós vagyona előre láthatóan nem elegendő a felszámolás költségeinek fedezésére sem (az InsO 26. §-ának első mondata).

Ha fennállnak a feltételek, a fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróság meghozza az eljárást megindító határozatot, amelyet közzétesznek. A közzétételt a bíróság az Interneten (www.insolvenzbekanntmachungen.de Deutsch) keresztül vagy a bíróság által a hivatalos közzétételre meghatározott lapok egyikében rendeli el. Egy törvénytervezet szerint a jövőben a közzétételnek kizárólag az Interneten kell történnie.

Lap tetejeLap teteje

3. Milyen szerepet játszanak a különböző közreműködők az egyes eljárásokban?

A fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróság feladata abban áll, hogy figyelemmel kíséri és felügyeli a fizetésképtelenségi eljárás eljárásjogi lefolyását. Közvetítőként és egyeztetőként kell közreműködnie az eljárás résztvevőinek tárgyalásain és ezzel támogatnia kell az összeütközések egyetértésen alapuló rendezését. A megindult fizetésképtelenségi eljárásokban (értékesítés, felszámolás, szanálás és reorganizációs terv) a hitelezők hozzák meg a központi döntéseket. A bíróságnak azonban sajátos hatáskörei és feladatai vannak az eljárás megindításának szakaszában. Többek között határoz a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról, az ideiglenes biztosítási intézkedésekről és a vagyonfelügyelő kijelöléséről. A bíróságnak kötelessége a vagyonfelügyelő felügyelete is. Intézkedéseinek azonban csak a jogszerűségét és nem a szükségességét ellenőrzi, és utasításokat sem adhat.

A fizetésképtelenségi eljárás központi alakja a vagyonfelügyelő. E feladatra különösen ügyvédek, üzletemberek, könyvvizsgáló és adótanácsadók jöhetnek számításba. A fizetésképtelenségi eljárás megindulásával a vagyonfelügyelő átveszi az adós vagyona felett a kezelői és rendelkezési hatáskört. Fő feladata, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor fellelt vagyonból kiszűrje a nem az adóst illető tárgyakat. Ezen kívül át kell vezetnie az adós vagyonába azon tárgyakat, amelyek jogilag az értékesítendő állományba tartoznak, azonban a fizetésképtelenségi eljárás megindulásakor nem az adósi vagyonban találhatók. Az így meghatározott adósi vagyon alkotja az úgynevezett csődtömeget (az InsO 35. §-a), amelyből a hitelezők kielégítést nyernek. A vagyonfelügyelő további feladatai többek között az alábbiak:

Lap tetejeLap teteje

  • az adós munkavállalói számára a munkabérek kifizetése
  • döntés a függő szerződéses kapcsolatokról (az InsO 103. §-a)
  • a vagyonleltár elkészítése (az InsO 153. §-a (1) bekezdésének első mondata)
  • a vagyonleltár elkészítése (az InsO 159. §-a (1) bekezdésének első mondata)
  • az értékesítésből befolyó bevételek felosztása (az InsO 187. §-a).

A fizetésképtelenségi rendtartás a hitelezőkre is jelentős befolyást telepít. Mindenkor számol a hitelezők gyűlésével. Ezen felül lehetőség van hitelezői választmány kinevezésére is. A hitelezők gyűlése során ez a hitelezők alapvető önkormányzati szerve, a hitelezők központi felügyeleti szerveként jár el, amelynek feladata a felügyelő bizottsághoz hasonlít.

A hitelezők gyűlését a fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróság hívja össze (az InsO 74. §-a (1) bekezdésének első mondata) és egyben le is vezeti (az InsO 76. §-ának (1) bekezdése). Részvételre jogosult minden elsőbbségi kielégítési joggal rendelkező hitelező, minden egyéb hitelező, a vagyonfelügyelő és a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adós (az InsO 74. §-a (1) bekezdésének második mondata). A hitelezők gyűlésének határozata akkor jön létre, ha a határozat mellett szavazó hitelezők követeléseinek összege a határozat ellen szavazó hitelezők követelései összegének felénél többet tesz ki (az összeg alapján számított többség).

A hitelezői választmány összetételét a hitelezők gyűlése határozza meg (az InsO 68. §-a). Ha a fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróság a hitelezők első gyűlése előtt jelöli ki a hitelezői választmányt, az InsO 67. §-ának (2) bekezdése alapján meghatározza annak összetételét is. A hitelezők gyűlésének joga van az ilyen előzetesen kinevezett hitelezői választmány feloszlatására.

Lap tetejeLap teteje

A hitelezők gyűlésének jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a gyűlést illeti a döntés az eljárás lefolyásáról – dönthet különösen az értékesítés módjáról. A hitelezők gyűlése illetve a hitelezői választmány további feladatai:

  • másik vagyonfelügyelő választása (az InsO 57. §-ának első mondata)
  • a vagyonfelügyelő ellenőrzése (az InsO 66., 79. §-a és 197. §-a (1) bekezdésének 1. pontja).)
  • a vagyonfelügyelő különösen jelentős jogcselekményeihez való hozzájárulás (az InsO 160. §-ának (1) bekezdése.
  • közreműködés a reorganizációs terv összeállításában és végrehajtásában (az InsO 218. §-ának (2) bekezdése, 231. §-ának (2) bekezdése, 232. §-a (1) bekezdésének 1. pontja, 233. §-ának második mondata, 248. §-ának (2) bekezdése, 258. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata, 261. §-a (2) bekezdésének második mondata, 262. §-a).

A fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adós azon értékesítendő vagyon birtokosa, amely ellen a hitelezők igényei irányulnak (az InsO 38., 39. §-a). Az adós elvileg a teljes vagyonával felel. A fizetésképtelenségi eljárás megindulása után is ő marad a vagyon tulajdonosa, illetve adós a kötelezettségek vonatkozásában. Persze a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló vagyona vonatkozásában a kezelési és rendelkezési jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át (kivétel: az önigazgatás, az InsO 270. és következő §-ai). Ezen felül a fizetésképtelenségi eljárás megindulása számos tájékoztatási és együttműködési kötelezettséget keletkeztet. Ugyanakkor a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adósnak alanyi joga van az eljárásban való részvételre.

Lap tetejeLap teteje

A fizetésképtelenségi eljárás gyors lefolyása érdekében a fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróság határozatai ellen csak olyan esetekben van jogorvoslatnak helye, amelyekben a törvény az azonnali fellebbezésről rendelkezik (vesd össze az InsO 6. §-ának (1) bekezdésével). Az azonnali fellebbezés írásban benyújtható a fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróságnál és a fellebbviteli bíróságnál is (= a fellebbezési ügyet tárgyaló bíróság felettes tartományi bírósága), vagy pedig az a bírósági irodában jegyzőkönyvbe mondható. A fellebbezésnek nincsen halasztó hatálya; a fellebbviteli bíróság és a fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíró azonban a fellebbezés benyújtása után elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését.

4. Milyen hatásai vannak az eljárás megindításának?

A fizetésképtelenségi eljárás megindulásával az adósnak a csődtömeghez tartozó vagyon vonatkozásában fennálló kezelői és rendelkezési joga a vagyonfelügyelőre száll át (az InsO 81. §-ának (1) bekezdése). Ez nem csak arra a vagyonra vonatkozik, amellyel az adós a fizetésképtelenségi eljárás megindulása idején rendelkezett, hanem arra is, amit az eljárás alatt újonnan szerez. Ez az ún. lefoglalás nem vonatkozik azokra az ingódolgokra, amelyekre az adósnak saját létfenntartásához van szüksége. A munkabér csak annyiban tartozik a csődtömeghez, amennyiben az az adós létminimumát meghaladja.

A fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló vagyon védelme érdekében – az adós vagy egyes hitelezők visszaélései ellen – a vagyonfelügyelőnek kötelessége a csődtömeg haladéktalan birtokbavétele. Amennyiben az adós a csődtömeget önként nem adja át, a vagyonfelügyelő ellene végrehajtást indíthat. Végrehajtható jogcímként az eljárást megindító határozat szolgál. A vagyonfelügyelőnek ezenkívül vagyonleltárt kell készítenie, amelyben a csődtömeg vagyontárgyait értékeli és az adós kötelezettségeit egyezteti (az InsO 153. §-a). Köteles továbbá jegyzéket készíteni a hitelezőkről, amelyben a követeléseket pontosan megjelöli, és elkülönítetten számba veszi a hátrasorolt és az elsőbbségi kielégítési joggal rendelkező hitelezőket (az InsO 152. §-a).

Lap tetejeLap teteje

Mivel a fizetésképtelenségi eljárás célja minden hitelező egyenlő arányú kielégítése, az eljárás megindulásával beáll az egyedi végrehajtás tilalma. Azaz az eljárás ideje alatt a hitelezők sem a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló vagyont, sem pedig az adós szabad rendelkezésű vagyonát nem vonhatják végrehajtás alá.

5. Milyen sajátos szabályok vonatkoznak a követelések egyes csoportjaira?

Elsőbbséggel kell kielégíteni az úgynevezett (csőd)tömeghitelezőket (az InsO 53. §-a). Ők azok a hitelezők, akiknek a követeléseit az eljárás megindulása után a vagyonkezelő a fizetésképtelenségi eljárás lebonyolításával kapcsolatban alapította (például a vállalkozásban továbbra is foglalkoztatott munkavállalók munkabér-követelései vagy azon ügyvéd munkadíja, akit a vagyonfelügyelő az adóssal szembeni igények bírósági érvényesítésével bízott meg). E hitelezők elsőbbségi kielégítésének alapja az, hogy a vagyonfelügyelő az eljárást csak akkor tudja szabályszerűen lefolytatni, ha lehetősége van olyan új kötelezettségek vállalására, amelyeknek teljes egészében történő kielégítése biztosított.

Azon hitelezők, akik számára a csődtömegbe tartozó tárgyak biztosítékul szolgálnak, elsőbbségi kielégítési igényük van az értékesítésükből befolyó bevételből történő kielégítésre. Az ilyen vagyontárgy értékesítéséből származó bevételt a biztosított követelés értékéig a biztosítékkal rendelkező hitelezők között osztják szét. Az esetleges többlet a csődtömegbe folyik be, és a többi hitelező kielégítésére szolgál. Egy ilyen elsőbbségi jog egyebek között jelzálogjognak vagy zálogjognak ingó dolgokon vagy biztosítéki tulajdonon történő alapításával keletkezik (az InsO 50., 51. §-a).

Lap tetejeLap teteje

Az elsőbbségi kielégítési igénnyel rendelkező hitelezők nem tartoznak az egyéb hitelezők közé (az InsO 47. §-a). A foglalás kizárólag az adós vagyontárgyaira terjed ki. Amennyiben az eljárás megindulásakor az adós birtokában olyan vagyontárgyak vannak, amelyek vonatkozásában harmadik személynek dologi vagy kötelmi jogai állnak fenn, a harmadik személy jogait korlátozás nélkül érvényesítheti (ún. elkülönítési jog). A fizetésképtelenségi eljárás keretén kívül a vagyonfelügyelő ellen keresetet is indíthat a dolog kiadására. Az elkülönítés körébe tartozik különösen a tulajdonjog, az egyszerű tulajdonjog fenntartás, de a kötelmi jogi visszaadási igény is (például a bérbeadó részéről a bérlővel szemben).

6. Milyen előírások érvényesek a hátrányt okozó cselekményekre?

Az InsO 129. és következő §-aiban szabályozott megtámadással kell azt megakadályozni, hogy a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adós a vagyoni értékeket a foglalás alól kivonja, vagy hogy egyes hitelezők a fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtt különleges előnyöket szerezzenek. Ha a vagyonfelügyelő bejelenti a megtámadást, vissza kell követelnie a megtámadott cselekménnyel kedvezményben részesített minden vagyontárgyat, ami a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adós vagyonából a megtámadott cselekmény folytán került ki. Amennyiben ez természetben nem lehetséges, kártérítést kell kapnia. A kedvezményben részesített esetleges ellenigényei ismét felélednek, amennyiben a megszerzett javakat visszaadta (az InsO 144.§-a).

Lap tetejeLap teteje

A megtámadáshoz szükséges az, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtti jogcselekmény révén a hitelezők károsodjanak (az InsO 129. §-a), és hogy az InsO 130-136. §-ában szabályozott megtámadási okok egyike fennálljon. Megtámadási okot képez különösen az alábbiak

  • az adós ingyenes szolgáltatásai, ha azokat a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtását megelőző négy évnél korában teljesítették (az InsO 134. §-a);
  • olyan jogcselekmények, amelyekkel az adós az eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző utolsó tíz évben szándékosan egy hitelezője megkárosítására tett, ha az ennek révén előnyben részesített az adós szándékáról tudott (az InsO 133. §-a);
  • az adós által az eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző három hónapban foganatosított jogügyletek, amikor az adós már fizetésképtelen volt és a másik fél erről tudott (az InsO 132. §-a (1) bekezdésének 1. pontja);
  • jogcselekmények, amelyek révén a hitelező olyan biztosítékot kap, amelyet nem igényelt, ha a cselekményt az eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző hónapban foganatosították (az InsO 131. §-a (1) bekezdésének 1. pontja).

Ezen felül ide tartozik az adós és a kedvezményben részesített hitelező számításba jöhető büntetőjogi felelőssége is (a büntető törvénykönyv [StGB] 283 – 283d, §-a).

7. Melyek a követelések bejelentésének és megalapozottságuk elfogadásának feltételei?

A fizetésképtelenségi eljárásban a követeléseket nem veszik hivatalból figyelembe, csak annyiban, amennyiben a hitelező a jogát a követelés bejelentése során érvényesíti. A fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróságnak a hitelezőket az eljárása megindításáról szóló végzésében fel kell szólítania arra, hogy követeléseiket egy meghatározott, de legalább kéthetes és legfeljebb háromhónapos határidőn belül a vagyonfelügyelőnél jelentsék be (az InsO 28. §-ának első és második mondata). Ez azonban nem jogvesztő határidő. Emiatt a követeléseket a határidő letelte után is be lehet jelenteni (vesd össze az InsO 177. §-ának első mondatával).

Lap tetejeLap teteje

A bíróságilag megállapított követeléseket (a megítélt követeléseket) is írásban be kell jelenteni. A bejelentéskor meg kell adni a követelés jogalapját, azaz az alapul szolgáló tényállást. Ez különösen fontos, ha a bejelentésnek az elévülést is meg kell szakítania. Csatolni kell az esetleges okiratokat, amelyekből a követelés ered (az InsO 174. §-a (1) bekezdésének 2. mondata), például a szerződéseket és számlákat.

A vagyonfelügyelő nyilvántartásba veszi a bejelentett követeléseket (az InsO 175. §-a (1) bekezdésének első mondata). A bejelentési határidő letelte után a fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróság a nyilvántartást a résztvevők általi megtekintésre kifüggeszti.

Az ún. vizsgálati határidőn belül a fizetésképtelenségi ügyet vizsgáló bíróság a bejelentett követeléseket tisztán alaki szempontból megvizsgálja. A határidőt már az eljárás megindításakor meghatározzák. Erre meghívják a követelést bejelentett hitelezőket, a vagyonfelügyelőt és az adóst. A bíróság nem végez anyagi vizsgálatot a bejelentett követelések megalapozottsága tekintetében, mindössze azt állapítja meg, hogy azokat a vagyonfelügyelő, az adós vagy valamely hitelező vitatja-e. A vizsgálat eredményét a nyilvántartásban rögzítik (az InsO 178. §-ának(2) bekezdése).

Megállapított követelésnek minősülnek azon követelések, amelyek ellen sem a vagyonfelügyelő, sem valamely hitelező nem tiltakozik. Ezt a csődtömeg felosztása során minden további nélkül figyelembe veszik. A megállapított követeléseknek a nyilvántartásba való bevezetése a jogerős ítélettel azonos hatállyal bír (az InsO 178. §-ának (23) bekezdése). Tiltakozás esetén a hitelezőnek megállapítási keresettel kell megkísérelnie a követelés fennállásának igazolását.  Amennyiben ez sikerül, kérnie kell a fizetésképtelenségi eljárást tárgyaló bíróságon a nyilvántartás kijavítását (az InsO 183. §-ának (2) bekezdése). Ha a hitelezőnek olyan jogcíme van, amelyet az adós elleni fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtt tagadott, a tiltakozás elvileg nem vehető figyelembe.

Lap tetejeLap teteje

Nem vehető figyelembe az adósnak a bejelentett követelés vonatkozásában a fizetésképtelenségi eljárás során tett tiltakozása. Ha az adós a követelést nem vitatta, a hitelező a fizetésképtelenségi eljárásban készült nyilvántartás alapján az eljárás befejeződését követően végrehajtást indíthat az adós ellen (az InsO 201. §-ának (2) bekezdése). Az adós tiltakozása esetén a hitelezőnek előbb pert kell indítania.

8. A szanálási eljárás jelentősége?

Az eljárás lefolyásának menetéről a hitelezők gyűlése dönt. A gyűlés dönt arról, hogy az adós vállalkozását le kell-e állítani vagy, hogy tovább kell-e működtetni. A hitelezők gyűlése megbízhatja a vagyonfelügyelőt egy reorganizációs terv kidolgozásával és megadhatja számára a terv céljait (az InsO 218. §-ának (2) bekezdése). Az adós és a vagyonfelügyelő is jogosult reorganizációs terv benyújtására (az InsO 218. §-ának (1) bekezdése). E reorganizációs tervben el lehet térni a törvényes előírásoktól, különösen a vállalkozás fenntartása céljából.

A reorganizációs terv egy bemutató és egy átalakítási részből áll. Az átalakítási résznek kell a feleket tájékoztatnia és leírnia azt, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindulása után milyen intézkedéseket hoznak, vagy kell meghozni (az InsO 220. §-a). Az átalakítási rész határozza meg, hogy a résztvevők jogait a terv folytán miként kell megváltoztatni (az InsO 221. §-a).

A hitelezők gyűlésének ugyan nincsen javaslattételi joga, de megbízhatja a vagyonfelügyelőt egy reorganizációs terv kidolgozásával. A terv benyújtását követően a bíróság azt előzetesen megvizsgálja (az InsO 231.§-a). Ez annak megakadályozására hivatott, hogy a résztvevők egy jogellenes vagy kilátástalan reorganizációs tervvel foglalkozzanak, és ezáltal a fizetésképtelenségi eljárást késleltessék. Ha a vizsgálat eredménye kedvező, a bíróság a tervet a hitelezői választmány, az adós, a vagyonfelügyelő és az üzemi tanács elé terjeszti állásfoglalásra, és határidőt tűz az állásfoglalás kialakítására (az InsO 232. §-a). Végül határidőt tűz ki a megvitatásra és az elfogadásra, amit nyilvánosságra is hoz, és arra megidézi különösen a bejelentett követeléssel rendelkező hitelezőket, az elsőbbségi kielégítési joggal rendelkező hitelezőket, a vagyonfelügyelőt, az adóst és az üzemi tanácsot (az InsO 235. §-ának (3) bekezdése).  Itt mindenekelőtt a jelenlévő résztvevőknek alkalma nyílik arra, hogy állást foglaljanak a reorganizációs terv szabályairól. Végül következik a terv hitelezők általi elfogadása (az InsO 243 – 246. §-a). Elvben az adósnak is hozzá kell járulnia a tervhez, tiltakozását azonban figyelmen kívül kell hagyni, ha a terv révén helyzete nem lesz rosszabb, mint amilyen a terv nélkül lenne, és egy hitelező sem jut nagyobb gazdasági értékhez, mint a követelése teljes összege (az InsO 247. §-ának(2) bekezdése). Ha a tervet a hitelezők szükséges többsége elfogadja, ezt végül a fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróság is jóváhagyja (az InsO 248. §-ának (1) bekezdése).

Lap tetejeLap teteje

A jogerős bírósági jóváhagyással beállnak a terv átalakítási részében meghatározott hatások valamennyi résztvevő vonatkozásában (az InsO 254. §-a (1) bekezdésének első mondata). A fizetésképtelenségi ügyet tárgyaló bíróság határoz a fizetésképtelenségi eljárás megszüntetéséről (az InsO 258. §-ának (1) bekezdése). Ezzel megszűnik a vagyonfelügyelő és a hitelezői választmány tisztsége, és az adós visszakapja a csődtömeg feletti szabad rendelkezési jogát (az InsO 259. §-ának (1) bekezdése). A követelések reorganizációs tervben szabályozott teljesítésének kötelezettsége a fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztését követően a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt adóst terheli. A reorganizációs terv átalakítási része azonban előírhatja, hogy a teljesítést a vagyonfelügyelő ellenőrzi (az InsO 261.§-a (1) bekezdésének első mondata).

9. Mi a felszámolási eljárás?

Ha nem nyújtanak be reorganizációs tervet, akkor sor kerül a csődtömeghez tartozó vagyonnak a vagyonfelügyelő általi értékesítésére, annak érdekében, hogy a csődtömeget pénzre váltsa át és ezt a pénzt szét lehessen osztani a hitelezők között. Az értékesítés konkrét módjáról a vagyonfelügyelő a kötelező értékelést követően határoz azzal a céllal, hogy a lehető legmagasabb bevételt lehessen elérni. Lehetséges az adós vállalkozásának, vagy egyes üzemeinek egészben történő elidegenítése, vagy a vállalkozás feldarabolása és az egyes vagyonrészekhez tartozó tárgyak elkülönített elidegenítése is.

Lap tetejeLap teteje

A bevétel vagyonfelügyelő általi felosztásának alapja a vagyonfelosztási terv, amit a követelések nyilvántartása alapján készít el (az InsO 175. §-a). Ennek tartalmaznia kell mindazon követeléseket, amelyeket a felosztásnál figyelembe kell venni. A bevétel ezt követően a hitelezők követeléseinek nagyságának arányában kerül felosztásra.

Rendszerint a felosztás addig nem kezdődik meg, amíg a csődtömeg értékesítése le nem záródott. Inkább az fordul elő, hogy a csődtömegben meglévő pénzeszközök erejéig részletfizetésre kerül sor (az InsO 187. §-a (2) bekezdésének első mondata). Az értékesítés befejeződése után következik a záró vagyonfelosztás (az InsO 188 §-ának (1) bekezdése). Ehhez a fizetésképtelenségi eljárást tárgyaló bíróság jóváhagyása szükséges (az InsO 196. §-ának (2) bekezdése). Ha a követeléseket teljes egészében ki lehet elégíteni, a vagyonfelügyelőnek a fennmaradó összeget ki kell adnia az adósnak (az InsO 199. §-ának(1) bekezdése).

10. Melyek az eljárás befejezésének feltételei?

A záró vagyonfelosztás végrehajtása után a fizetésképtelenségi eljárást hivatalból megszüntetik. A megszüntető határozatot közzéteszik. A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetése után a hitelezők korlátlanul érvényesíthetik az adóssal szemben a fennmaradó követeléseiket. Más vonatkozik arra az esetre, ha az adós természetes személy, és kérte a fennmaradó tartozás elengedésének megadását. Ha ezt megkapta, ez megakadályozza a hitelezőket követeléseiknek az adóssal szembeni érvényesítésében (kivétel: az InsO 302.§-ában megnevezett követelések). A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésével az adós visszakapja az addig a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt vagyona felett a kezelői és rendelkezési hatáskört.

Reorganizációs terv alapján zajló eljárásban a fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésére akkor kerül sor, amikor a terv jóváhagyása jogerőre emelkedik (az InsO 258. §-ának második albekezdése).

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság