Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Franciaország

Utolsó frissítés: 28-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Franciaország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái? 1.
2. Mik a fizetésképtelenségi eljárások elindításának feltételei? 2.
3. Mi a szerepük a különböző résztvevőknek? 3.
4. Mik az eljárás megindításának hatásai? 4.
5. Milyen különleges szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Mik a követelések benyújtásának és elismerésének feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak a szerkezetátalakítási eljárásra? 8.
9. Mi a felszámolási eljárás? 9.
10. Mik az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái?

Amennyiben a fizetésképtelenséget olyan helyzetként határozzuk meg, amelyben a tartozások mértéke meghaladja az eszközökét, ez a fogalom ismeretlen a francia kollektív eljárásjogban. A korlátozóbb értelmű „fizetések teljesítésének felfüggesztése” fogalom az elfogadott: az adós a rendelkezésre álló eszközeivel nem képes eleget tenni érvényesíthető kötelezettségeinek.

A megelőzés céljából a fizetésképtelenség előtti eljárások a következők:
  • a figyelmeztető eljárás: amikor a könyvvizsgáló olyan tényeket állapít meg, amelyek veszélyeztethetik a működés folytonosságát, tájékoztatja a társaság elnökét vagy ügyvezetőjét. Kielégítő válasz hiányában igazgatótanácsi határozatot kér, és e kérelemről tájékoztatja a cégbíróság elnökét. A határozatot közlik az üzemi tanáccsal. Ha a nehézségek továbbra is fennállnak, a könyvvizsgáló jelentést készít, amelyet a következő közgyűlésen terjesztenek elő. Amennyiben a működés folyamatosságát a közgyűlés döntése továbbra sem biztosítja, a könyvvizsgáló ismét tájékoztatja a cégbíróság elnökét.
  • az ad hoc megbízás: a bíróság elnöke az összes érintett kérelmére ad hoc megbízottat jelöl ki, kinek feladatát a megbízatás célkitűzésének és időtartamának meghatározásában szuverén módon állapítja meg.
A nem hivatalos átszervezési és szerkezetátalakítási eljárás:
  • a békés rendezés: ha egy vállalkozásnak olyan nehézségei vagy szükségletei vannak, amelyeket nem lehet a lehetőségeinek megfelelő finanszírozással fedezni anélkül, hogy a fizetések teljesítését felfüggesztené, kérheti a békés rendezési eljárás elindítását. A bíróság elnöke ekkor békéltetőt jelöl ki azzal a feladattal – amelynek időtartama nem haladhatja meg a négy hónapot –, hogy segítse elő a vállalkozás működését és igyekezzen megállapodásra jutni a hitelezőkkel. Az egyedi eljárásokat a bíróság elnöke a békéltető megbízatásának idejére felfüggesztheti. Az elnök engedélye nélkül az adós nem fizetheti ki a korábbi hitelezőket, és nem tehet vagyonelidegenítő intézkedést. Amennyiben a megállapodást az elnök jóváhagyja, az egyedi eljárásokat a megállapodás végrehajtásának időtartamára felfüggesztik. Ha a megállapodást nem tartják be, a szanálás megkezdésére irányuló kérelemmel vagy a bírósági felszámolással később megkeresett bíróság az elnök megítélésével ellentétben úgy tekintheti, hogy a békés rendezés megkezdésének időpontjában a vállalkozás ténylegesen felfüggesztette a fizetések teljesítését.
A vagyonkezelést vagy a felszámolást célzó hivatalos fizetésképtelenségi eljárások a következők:
  • a bírósági szanálás célja a vállalkozás megőrzésének, a tevékenység és a foglalkoztatás fenntartásának, illetve a tartozás rendezésének lehetővé tétele. Az eljárás lényege, hogy a bíróság szanálási tervet fogad el, amely vagy a vállalkozás folytatását (a hitelezők számára határidőket szabnak meg), vagy annak átruházását (a vállalkozást és annak főbb szerződéseit egy harmadik félre ruházzák át, aki bizonyos kötelezettségeket vállal) tartalmazza.
  • a bírósági felszámolást akkor mondják ki, amikor a szanálás nyilvánvalóan nem lehetséges. A vállalkozás tevékenységét a szanálási eljárásénál rugalmasabb szabályok szerint beszüntetik, vagy harmadik félnek engedik át.

2. Mik a fizetésképtelenségi eljárások elindításának feltételei?

A francia jog két különböző jogrendszert ismer a fizetésképtelenségi helyzetek kezelésére:

Lap tetejeLap teteje

  1. A kereskedők, mezőgazdasági termelők vagy kézművesek, illetve minden jogi személy esetében (a közös képviseletek kivételével): az eljárások a fent említett és lentebb meghatározott bírósági szanálás és bírósági felszámolás. A szabad foglalkozást folytató természetes személyekre ezek az eljárások nem vonatkoznak. Az eljárásokat akkor indítják meg, amikor az adós felfüggesztette a fizetések teljesítését, azaz a rendelkezésre álló eszközeivel nem képes eleget tenni érvényesíthető kötelezettségeinek.
  2. A nem gazdasági tevékenységből eredő adósságokkal rendelkező természetes személyek tekintetében (amely magában foglalja egy vállalkozás kezességvállalásából származó adósságot, amennyiben az nem vezetői kezesség volt): az eljárás megindításának feltételei a jóhiszeműség és a nyilvánvaló képtelenség arra, hogy az összes adósságnak eleget tegyenek. Ekkor az eljárás a következő:

Az illető személy egy adminisztratív bizottsághoz fordul, amely a hitelezők észrevételeinek begyűjtése után kimutatást készít az adósságokról, és amely az eljárások felfüggesztése érdekében a bíróhoz fordulhat. A bizottság egyeztetést folytat a felekkel, és adóssághalasztási, átütemezési vagy elengedési intézkedéseket tartalmazó tervre tesz javaslatot. Az egyeztetési kísérlet meghiúsulása esetén a bizottság ezen intézkedések közül néhányat 10 éves vagy annál hosszabb időtartamra ajánl, ha az intézkedések az állandó székhely megvásárlására felvett kölcsönök visszafizetését érintik. Ha a bizottság az adósságok részleges rendezését lehetővé tevő erőforrások vagy lefoglalható vagyon hiányát állapítja meg, a bizottság az adósságok érvényesíthetőségének felfüggesztését ajánlja. Az ezen ajánlások ellen benyújtott keresetekről a bíró dönt.

Lap tetejeLap teteje

Ha az illető személy a jóhiszeműségén kívül igazolja, hogy helyzete menthetetlenül veszélybe került, azaz helyzetét a fent említett intézkedések megvalósításának lehetetlensége jellemzi, akkor a bírótól kérheti a személyi fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás megindítását: a hitelezőket összeírják, a vagyont felbecsülik. A bíró kimondja az adós személyes vagyonának bírósági felszámolását. Felszámolót jelöl ki, aki az eszközökből származó bevételt rangsoruk szerint osztja ki a hitelezők között. Amennyiben az összes hitelezőt nem lehet kielégíteni, eszközelégtelenség miatt kimondja az eljárás lezárását, ami az adós nem gazdasági tevékenységből eredő adósságainak törlését vonja maga után, a biztosítékkal fedezett adósságok kivételével.

A kereskedelmi eljárások esetében az adós, valamelyik hitelező, illetve az ügyészség fordulhat bírósághoz. Ez utóbbi továbbá hivatalból is indíthat eljárást.

Az eljárás megindítását kimondó ítéletet bejegyzik a cégjegyzékbe vagy adott esetben abba a szaknyilvántartásba, amelybe a kézműveseket jegyzik be. Ezen kívül két hivatalos hirdetőújságban is közzéteszik.

3. Mi a szerepük a különböző résztvevőknek?

A szakemberek és a társaságok esetében az illetékes bíróság a választott kereskedőkből álló cégbíróság. Egyes megyékben kivételes jelleggel nincs cégbíróság, ekkor a három hivatásos bírából álló elsőfokú bíróság dönt. Elzász-Moselle megyében az Elsőfokú Bíróság kereskedelmi kamarája egy, az elnöki tisztet betöltő hivatásos bírából és két választott szakülnökből áll (ülnökbíráskodás rendszere). A mezőgazdasági termelők vonatkozásában az elsőfokú bíróság az illetékes. A nem gazdasági tevékenységből eredő adósok esetében a végrehajtási ügyekben ítélkező bíró az illetékes, aki döntését egyedül meghozó, hivatásos bíró.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság megvizsgálja, hogy a vállalkozást lehet-e szanálni. Ha igen, szanálási tervet fogad el, ami lehet folytatási terv (ebben az esetben a hitelezők számára fizetési határidőket állapítanak meg, és a vállalkozás ugyanazon adós irányítása alatt folytatja tevékenységét), vagy átruházási terv (ebben az esetben a vállalkozást egy harmadik félre ruházzák át, és az eladási ár a hitelezők kielégítésére szolgál). Ha nem, a bíróság kimondja a bírósági felszámolást. Ebben az esetben a vállalkozás eszközeit egyben vagy külön-külön adják el.

Az eljárást elindító bíróságon belül kijelölt csődbíró feladata az, hogy ügyeljen az eljárás gyors lebonyolítására és a fennálló érdekek védelmére. Különösen az alábbiakról dönt

  • a magukat az adós birtokában lévő vagyon tulajdonosának tartó harmadik felek által benyújtott vagyoni igénybejelentésekkel kapcsolatos jogviták
  • a felszámolóbiztosok eljárásai ellen benyújtott felszólamlások
  • a követeléssel kapcsolatos jogviták
  • az adós vagy a vagyonfelügyelő arra irányuló kérelmei, hogy az eljárás alatt bizonyos jogi aktusok elvégzésére engedélyt kapjon
  • felszámolás esetén a vagyonátruházás feltételei.

E döntések ellen fellebbezés nyújtható be a bírósághoz.

Bírósági szanálás esetén:
  1. A vagyonfelügyelőt (kinek kinevezése nem kötelező, kivéve a több mint 50 munkavállalót foglalkoztató és 3 100 000 eurónál magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében) az arra jogosult szakemberek jegyzékéből jelölik ki. Jelentést készít a vállalkozás szanálási lehetőségeiről, és az esettől függően vezeti a vállalkozást vagy segítséget nyújt a jogaitól meg nem fosztott vezetőnek az eljárás elindítása és a szanálási vagy felszámolási végzés meghozatala közötti időszakban. A vállalkozás átruházásának elrendelésekor azt végrehajtja.
  2. A bíróság által a szakemberek jegyzékéből kijelölt hitelezői képviselő értesíti a hitelezőket az eljárás megindításáról, átveszi a követelésbejelentéseket és javaslatot tesz a csődbírónak azok elfogadására vagy elutasítására. Egyedül ő rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a hitelezők közös érdekét szem előtt tartva keresetet terjesszen elő.
  3. A szanálási terv jóváhagyásakor a tervvégrehajtási biztos feladata az, hogy felügyelje annak megfelelő végrehajtását, kifizesse a hitelezőket és a terv végre nem hajtása esetén a bírósághoz forduljon a terv megoldásának eldöntése érdekében.

Bírósági felszámolás esetén: az arra jogosult szakemberek másik jegyzékéből kijelölt felszámoló elvégzi az eszközök értékesítését és kifizeti a hitelezőket.

Lap tetejeLap teteje

Magánszemély által kért személyi fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás esetén: a felszámoló összeírja a hitelezőket, mérleget készít az adós helyzetéről, eladja az adós vagyonát és kielégíti a hitelezőket.

Az adós kötelezettségei:

Bírósági szanálás esetén a bíróság vagyonfelügyelőt jelölhet ki. Meghatározza feladatkörét, amely lehet az adós segítése vagy a vállalkozás egyedüli irányítása. Az adós a vagyonával kapcsolatban továbbra is gyakorolja azokat a jogokat és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a vagyonfelügyelő megbízatása nem foglal magában. Az általa egyedül elvégzett szokásos ügyvezetési jogi aktusokat a jóhiszemű harmadik felekkel szemben érvényeseknek kell tekinteni. Mindazonáltal semmilyen korábbi adósságot nem kell kifizetnie (kivéve a kapcsolódó kötelezettségek beszámítása útján).

Amikor a bíróság nem jelöl ki vagyonfelügyelőt, az adós egyedül irányítja vállalkozását és szanálási tervjavaslatot készít.

Bírósági felszámolás esetén az adós az eljárás lezárásáig a vagyona feletti minden kezelési és rendelkezési jogát elveszíti. Jogait a felszámoló gyakorolja helyette. Az adós csak saját jogait, köztük a nem vagyoni jogokat gyakorolhatja.

Személyi fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás esetén az adós a vagyona feletti minden kezelési és rendelkezési jogát elveszíti. Jogait a felszámoló gyakorolja helyette.

A hitelezők jogai és jogorvoslati eljárásai:

A hitelezőknek igazolniuk kell követeléseiket a hitelezők képviselője felé. Az eljárás megindítása előtt indított egyedi eljárásokat jogszerűen lezárják.

Lap tetejeLap teteje

Minden hitelező fellebbezéssel élhet a követelését elutasító döntés ellen. Az eljárás megindítását vagy az eljárás megindításának elutasítását kimondó ítélet ellen csak a felperesként fellépő hitelező fellebbezhet.

4. Mik az eljárás megindításának hatásai?

  • Az eljárás megindítása a korábban keletkezett követeléseken alapuló egyedi eljárások felfüggesztését, e követelések kifizetésének tilalmát, az érvényben lévő szerződések folytatását vonja maga után, feltéve, ha a jövőbeni esedékességeket betartják. Az elbocsátásokat a csődbírónak kell engedélyeznie.
  • Az eljárás megindításakor elkészítik az adós vagyonleltárát. A tulajdonosok haladéktalanul visszakövetelhetik azokat a vagyontárgyakat, amelyeknek a vállalkozás csak egyszerű birtoklója volt.
  • Szanálás esetén az adós továbbra is gyakorolja a vagyona feletti rendelkezési és kezelési jogokat. Felszámolás esetén a tisztán személyes jogok kivételével a felszámoló gyakorolja az adós jogait.
  • Minden követelést igazolni kell, az egyetlen kivételt a munkaszerződésből származó követelések képezik.
  • Nincsenek a fenti első bekezdésben említettektől eltérő különleges átmeneti intézkedések. A biztosítási intézkedések, azaz a biztosító lefoglalások és a bíróság által elrendelt biztosítási intézkedések (jelzálog, kézizálog üzleti tőkén, üzletrészek záloga, értékpapírok záloga…) következtében a lefoglalt vagyontárgyak nem tartoznak szabad rendelkezés alá. Az intézkedéseket érvénytelennek kell nyilvánítani akkor, ha azokat az adós a fizetések teljesítése felfüggesztésének időpontja után hozta meg.
  • A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nem érinti a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonát megszerző személy felé az Államkincstár által benyújtott inkasszót, valamint az adós pénzének lefoglalását.
  • Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a nem gazdasági tevékenységből eredő adósságuk következtében a természetes személyek ellen indított eljárásokra.
  • A fizetésképtelenségi eljárás megindításáról a 2000. május 22-i rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján az Unió valamely másik államában hozott döntés nyilvánosságának részletes szabályai Franciaországban még nincsenek törvénybe foglalva, de ez a nyilvánosság e rendelet közvetlen hatálya értelmében kötelező. Egy rendelettervezet előírja, hogy ezt a nyilvánosságot a cégjegyzék hivatalvezetője biztosítja majd.

5. Milyen különleges szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira?

  • A harmadik személyek dologi jogaira vonatkozó különleges szabályok: minden dologi joggal (azaz a dolog eladási ára tekintetében elsőbbségi jogot biztosító jelzáloggal vagy záloggal és/vagy foglalási joggal) rendelkező hitelezőnek igazolnia kell követelését, és az eljárásokat felfüggesztik.
  • A beszámításra vonatkozó szabályok: ezeket akkor kell alkalmazni, amikor két személy kölcsönösen tartozik egymásnak. Ekkor beszámítás történik közöttük, amely a kisebb adósság mértékéig szünteti meg a két kölcsönös adósságot. A hitelező engedély nélkül, hivatalból is elvégezheti a beszámítást, de csak a kapcsolódó követelések tekintetében.
  • tulajdonjog-fenntartási kikötés: ez az eladó és a vevő között létrejött kikötés azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a tulajdonjog átruházását az ár teljes kifizetéséig felfüggeszti. Szembeállítható a kollektív eljárással.
  • munkaszerződések: ld. a lenti (7) bekezdést: a munkavállalóknak nem kell igazolniuk követeléseiket.
  • Létezik egy biztosítási intézmény (Nemzeti Bérgarancia Alap), amely a bérkövetelés fajtájától és keletkezésének időpontjától (az eljárás megindítása előtti vagy utáni) függően változó, rendkívül rövid időn belül megelőlegezi a bérköveteléseket. Az eljárás megindítása előtt járó béreket a Nemzeti Bérgarancia Alap biztosítja; az eljárás megindítása és a szanálási terv elfogadása közötti időszak folyamán ki nem fizetett béreket nem garantálja. Felszámolás esetén a bérek elvben csak a felszámolást követő tizenöt nap idejére járó összegek erejéig biztosítottak. A végkielégítések csak akkor biztosítottak, ha a munkaszerződés felbontása a felszámolástól számított tizenöt napon belül vagy a szanálási tervet jóváhagyó ítéletet követő egy hónapon belül történik meg.

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre?

A gyanús időszak a fizetések teljesítése felfüggesztésének időpontjától az eljárás megindításának időpontjáig terjed. Ezt a bíróság tizennyolc hónapnál hosszabb időtartamban nem rögzítheti.

Lap tetejeLap teteje

Az ebben az időszakban végzett minden visszterhes jogi aktus érvényteleníthető, ha a szerződő félnek tudomása volt a fizetések teljesítésének felfüggesztéséről. A bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik az érvénytelenítés lehetősége tekintetében.

Egyes jogi aktusokat – amelyeket a törvény kimerítően felsorol – kötelezően érvényteleníteni kell, ha ezeket a gyanús időszak alatt kötötték meg; nincs jelentősége annak, hogy a szerződő félnek volt-e tudomása a fizetések teljesítésének felfüggesztéséről vagy sem: többek között olyan szerződésekről van szó, amelyekben az adós kötelezettségei jelentősen meghaladják a másik fél kötelezettségeit, illetve a nem általánosan elfogadott eszközzel teljesített fizetésről, a korábbi adósság utáni jelzálogról, vagy bármilyen érdek nélküli jogi aktusról.

7. Mik a követelések benyújtásának és elismerésének feltételei?

1) A követelések ellenőrzése:

A hitelezők képviselője az ismert hitelezőket értesíti arról, hogy követeléseiket be kell jelenteniük részére. Az adósnak át kell adnia részére a hitelezők jegyzékét.

Az eljárás megindításának közzétételétől számított két hónapos határidőn belül minden hitelezőnek, a munkavállalók kivételével, igazolnia kell követelését. E határidő lejártakor kérniük kell jogvesztő határidejük módosítását, ha megállapítják, hogy a bejelentés elmaradása nem az ő hibájukból történt.

A be nem jelentett és a jogvesztő határidő módosításának helyt nem adó követeléseket törlik.

Lap tetejeLap teteje

A hitelezők képviselője elvégzi a követelések első ellenőrzését, és javaslatot tesz a csődbírónak azok elfogadására vagy elutasítására. Amennyiben arra készül, hogy egy követelés elutasítására tesz javaslatot, ezt jelzi a hitelezőnek. Ha ez utóbbi harminc napon belül nem válaszol, többé már nem vitathatja a hitelezők képviselőjének javaslatát.

A csődbíró döntése ellen minden érintett fellebbezhet.

A bérköveteléseket a hitelezők képviselője ellenőrzi és állapítja meg az általa összegyűjtött anyagok alapján. A munkavállalókat tájékoztatja a munkavállalói követelések kimutatásának benyújtásáról, amely ellen az érintettek két hónapos határidőn belül a békebíróságnál fellebbezhetnek.

2) A követelések sorrendje

Elsőbbségi követelés, azaz jogosultja fizetési elsőbbséget élvez, amely az adós összes vagyontárgyán vagy bizonyos vagyontárgyain gyakorolható (például az ingó vagyonon, vagy egy zálogba adott vagyontárgyon).

Ezzel szemben, ha a követelés magánokiraton alapuló követelés: annak jogosultja csak az elsőbbségi jogú hitelezők kielégítése után kerül kifizetésre. Az elsőbbségi jog közzétehető vagy nem tehető közzé (a munkavállalók rendkívüli elsőbbségének esete). A kollektív eljárások elve a kötelezvény birtokában lévő hitelezők egyenlősége: amikor kollektív eljárást indítanak meg, a hitelezőket egyenlő alapra helyezik és többé nem járhatnak el egyénileg. Ezzel szemben az elsőbbségi jogú hitelezők hagyományosan védettséget élveznek a kollektív eljárásokban.

Lap tetejeLap teteje

Az eljárás megindításáról szóló ítélet után keletkezett követeléseket elvben a korábban született követelések előtt fizetik ki, még akkor is, ha ezek elsőbbségi követelések.

Ez alól a szabály alól több kivétel van:

  • bármi legyen is az eljárás kimenetele, az eljárási költségeket és az eljárás megindítását megelőző utolsó hatvan nap béreit az eljárás megindítása után született követelések előtt fizetik ki.
  • amikor az eljárás felszámolással végződik, a biztosítékkal fedezett követeléseket szintén az eljárás megindítása után született követelések előtt fizetik ki.

8. Milyen szabályok vonatkoznak a szerkezetátalakítási eljárásra?

A vállalkozás szerkezetátalakítása történhet a vállalkozás folytatásának vagy átruházásának formájában.

- A folytatás

A terv egységes fizetési határidőket szab meg, amelyek 10 évet meghaladók is lehetnek. A tervet a vagyonfelügyelő javaslata alapján a bíróság állapítja meg. A hitelezőkkel csak konzultációt folytatnak, nincs joguk azzal szembehelyezkedni. Az adósság elengedése nem kényszeríthető a hitelezőre.

- Az átruházás:

Vételi ajánlatot nyújthat be minden olyan személy, aki nem vezetője a vállalkozásnak vagy nem hozzátartozója a vezetőnek.

Az ajánlat vonatkozhat a vállalkozás egészére vagy annak egyes tevékenységi ágaira. Harmadik felek ebbe nem nyerhetnek betekintést.

A bíróság azt az ajánlatot fogadja el, amely a legtartósabban képes biztosítani a foglalkoztatást és a hitelezők kifizetését.

Lap tetejeLap teteje

Amikor a bíróság jóváhagyja az eladási tervet, említést tesz a kedvezményezett által vállalt kötelezettségekről, amelyek a tevékenység jövőjére, illetve a vállalkozás fenntartásának és a tartozás rendezésének módozataira vonatkoznak.

Az érintett tevékenységeken és foglalkoztatási csoportokon kívül a terv meghatározza azoknak a munkavállalóknak a számát, akiknek elbocsátása engedélyezett.

A tevékenység fenntartásához szükséges szerződéseket átruházzák a kedvezményezettre.

Ez utóbbi köteles megfizetni az eladási árat. Elvben nem veszi át a tartozást, kivéve a tervben foglalt biztosítékkal fedezett vagyontárgy finanszírozására vonatkozó esedékességeket.

A bíróság később dönthet a terv eszközeinek és céljainak lényeges módosításáról.

9. Mi a felszámolási eljárás?

Amikor a vagyontárgyak egy termelőegységet alkotnak (amit a joggyakorlat egy gazdasági tevékenység folytatását vagy létrehozását lehetővé tevő anyagi és emberi eszközök összességeként határozott meg), akkor képezhetik globális átruházás tárgyát. A felszámoló kéri be az ajánlatokat, amelyekbe minden érdekelt betekinthet. A csődbíró kiválasztja a legkomolyabbnak tűnő ajánlatot, amely lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás és a hitelezők kifizetésének tartós biztosítása a legjobb feltételek mellett történjen.

Azokat a különálló vagyontárgyakat, amelyek nem alkotnak egy termelőegységet, a csődbíró döntése alapján eladják, aki szabadkézi eladásra vagy árverésen történő értékesítésre ad engedélyt.

Lap tetejeLap teteje

Az eszközeladások bevételének kiosztását a felszámoló végzi. A biztosítékokat, különösen az ingatlanbiztosítékokat, amelyekre az egyes hitelezők jogosultak egyesítenie kell az eljárási költségekhez és a Nemzeti Bérgarancia Alaphoz (a bérkövetelések összegét a munkavállalók részére megelőlegező és e fizetések visszatérítésére jogosult intézmény) kapcsolódó általános előjogokkal. A nem elsőbbségi jogú hitelezőket csak a biztosítékok és előnyös követelések kedvezményezett hitelezőinek teljes kielégítése után fizetik ki.

10. Mik az eljárás lezárásának feltételei?

Az eljárás lezárását akkor mondják ki, amikor nincs több érvényesíthető tartozás, vagy amikor a felszámolási műveletek folytatása az eszközök hiánya folytán lehetetlenné válik. Bármikor bírósághoz lehet fordulni és a bíróság bármikor hivatalból eljárást indíthat. A felszámoló átadja elszámolásait, amelyek feltüntetik az eszközértékesítési és árelosztási műveletek részletezését. Ezeket az adós vitathatja.

A felszámolás lezárásáról szóló ítélet után a természetes személy adós elvben teljes jogképességét visszanyeri és bármilyen új szakmai tevékenységbe újból belekezdhet. Más azonban a helyzet akkor, ha a bíróság úgy dönt, hogy cégvezetéstől való eltiltással vagy személyi csődintézkedéssel sújtja (amelynek időtartama legalább 5 év lehet, felső határ nélkül), mert a hitelezők számára káros, a törvényben megnevezett ügyvezetési hibákat vagy cselekményeket követett el (például veszteséges gazdálkodást folytatott, pénzt sikkasztott, vagyonszerzés céljából költséges eszközöket alkalmazott, hitelezőt fizetett ki a fizetések teljesítésének felfüggesztése után, elmulasztott könyvelést vezetni).

Lap tetejeLap teteje

A felszámolás lezárása után a hitelezők elvben már nem indíthatnak eljárást az adós ellen. Más a helyzet azonban, ha a bíróság cégvezetéstől való eltiltással vagy csődintézkedéssel sújtotta az adóst, vagy ha a hitelező gazdasági bűncselekményt állapít meg a vonatkozásában (például azt a tényt, hogy az adós nem értesítette a felszámolót a követelés létezéséről), vagy a gazdasági tevékenységtől idegen cselekményekért hozott bűntető ítéletre hivatkozik.

A hitelezők mindenkor pert indíthatnak az adós kezesei ellen.

MEGJEGYZÉS:

A kollektív eljárásjog módosítható, mivel a kormány fontos tervezetet terjesztett az Államtanács elé, amelynek főbb vonalai az alábbiak:

  • az igaznak bizonyuló vagy várható nehézségeket igazoló, vagy a fizetések teljesítését felfüggesztő adós kérheti a bíróságtól egy békéltető kijelölését, kinek feladata, hogy a főbb hitelezőkkel minden, a vállalkozás fennmaradásának biztosítására alkalmas intézkedésről tárgyaljon. E megállapodás bíróság általi jóváhagyása megakadályozza a megállapodás vitatását, ha később szanálási vagy felszámolási eljárást indítanak.

  • A fizetések teljesítésének felfüggesztéséhez vezető nehézségeket igazoló adós védintézkedési eljárás megindítását kérheti a bíróságtól, amely az egyedi eljárások felfüggesztését és egy folytatási terv elfogadását vonja maga után. Az a folytatási terv, amelyet a bíróság egy védintézkedési vagy szanálási eljárás keretében állapíthat meg, az adósságok elengedésére kényszerítheti az egyes hitelintézeteket vagy egyes szállítókat, ha a hitelintézetek vagy szállítók többsége azt elfogadja és a bíróság azt helyben hagyja.

  • A bírósági szanálás többé nem érhet véget a vállalkozás eladásával, mivel az ilyen kimenetelt a bírósági felszámolásra tartják fenn.

  • Az egyéni szabad foglalkozású természetes személyek részesülhetnek a fizetésképtelenségi eljárásokban.

  • Nyilvánvaló, hogy e tervezet rövid ismertetése nem érinti hátrányosan azt, hogy a tervezet a későbbiekben miként alakul a parlament előtt.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság