Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Finnország

Utolsó frissítés: 13-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Finnország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


A frissitett változat megtekinthetö suomi
 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen típusú fizetésképtelenségi eljárások léteznek, és mik ezek céljai? 1.
2. Milyen indítási feltételei vannak az egyes fizetésképtelenségi eljárási típusoknak? 2.
2.1. Csőd 2.1.
2.2. Vállalkozás újraszervezése 2.2.
2.3. Magánszemély adósságainak rendezése 2.3.
3. Mi a különféle résztvevők szerepe az egyes eljárási típusokban? 3.
3.1. Csőd 3.1.
3.2. Vállalkozás újraszervezése 3.2.
3.3. Magánszemély adósságainak rendezése 3.3.
4. Melyek az eljárás megindításának hatásai? 4.
4.1. Csőd 4.1.
4.2. Vállalkozás újraszervezése 4.2.
4.3. Magánszemély adósságainak rendezése 4.3.
5. Melyek a követelések egyes kategóriáira vonatkozó egyedi szabályok? 5.
5.1. Csőd 5.1.
5.2. Vállalkozás újraszervezése 5.2.
5.3. Magánszemély adósságainak rendezése 5.3.
6. Melyek a hátrányt okozó cselekményekre vonatkozó szabályok? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei? 7.
7.1. Csőd 7.1.
7.2. Vállalkozás újraszervezése 7.2.
7.3. Magánszemély adósságainak rendezése 7.3.
8. Melyek az átszervezési eljárásra vonatkozó szabályok? 8.
9. Melyek a felszámolási eljárásra (eszközök értékesítése és a bevétel elosztása) vonatkozó szabályok? 9.
10. Melyek az eljárás lezárására vonatkozó szabályok? 10.
10.1. Csőd 10.1.
10.2. Vállalkozás újraszervezése 10.2.
10.3. Magánszemély adósságainak rendezése 10.3.

 

1. Milyen típusú fizetésképtelenségi eljárások léteznek, és mik ezek céljai?

A fizetésképtelenség azt jelenti, hogy egy adós az átmenetitől eltérő ideig nem tudja visszafizetni adósságait azok esedékessé válásakor. Ilyen esetekben a fizetésképtelenségi eljárás olyan végrehajtási eljárást jelent, melyet egyidejűleg alkalmaznak az adós valamennyi adósságára.

Finnországban három típusa létezik a fizetésképtelenségi eljárásnak: csőd, vállalkozás újraszervezése és magánszemély adósságainak rendezése. A csődre vonatkozó válaszok alapjául a (120/2004) csődtörvény rendelkezései szolgálnak, mely 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba. A vállalkozások átszervezéséről szóló (47/1993) törvény és a magánszemélyek adósságainak rendezéséről szóló (57/1993) törvény 1993. február 8-án lépett hatályba.

A csőd felszámolási eljárás, melynek célja egy adós eszközeinek értékesítése, és a bevételnek a hitelezők számára történő elosztása. A vállalkozások átszervezése és magánszemélyek adósságainak rendezése olyan rehabilitációs eljárások, melyek célja a szilárd pénzügyi helyzet helyreállítása és annak lehetővé tétele, hogy az adósok megbirkózzanak pénzügyi nehézségeikkel.

Az adós adósságainak megfizetéséről megállapodást is köthet hitelezőivel, és más intézkedéseket is tehet a hivatalos fizetésképtelenségi eljáráson kívül. Nincsenek jogi rendelkezések az önkéntes intézkedésekre vonatkozóan.

Lap tetejeLap teteje

2. Milyen indítási feltételei vannak az egyes fizetésképtelenségi eljárási típusoknak?

A fizetésképtelenségi eljárás mindhárom típusa megindításának általános feltétele az adós fizetésképtelensége.

2.1. Csőd

A csőd általánosan alkalmazott fogalom, így természetes és jogi személyek is nyilváníthatóak csődbe jutottnak. Vagy az adós vagy a hitelező kérheti a csődnyilatkozatot.

A csődnyilatkozat általános feltétele az adós fizetésképtelensége. A csődtörvények körülmények több lehetséges kombinációját is megállapítják, hogy lehetővé tegyék annak eldöntését, hogy valaki fizetésképtelen-e; egy adóst fizetésképtelennek nyilvánítanak, ha körülményei a megadottak között szerepelnek, hacsak nem utal valami ennek ellenkezőjére.

A fizetésképtelenség lehetséges körülményei:

ha az adós bejelenti, hogy fizetésképtelen, és nincs különös ok e nyilatkozatának elutasítására;

ha az adós elmulasztja fizetési kötelezettségei teljesítését;

ha a csődkérelem benyújtását megelőző hat hónapos időszak során a beszedési eljárásban nyilvánvalóvá vált, hogy nincs mód az adóstól elegendő összeget beszedni adósságainak teljes kiegyenlítésére; vagy

ha az adós, akit a csődkérelem benyújtását közvetlenül megelőző évben jogszabály kötelezett arra, hogy üzleti nyilvántartást vezessen, nem fizeti meg a hitelező fizetési felszólításának kézhez vételétől számított egy héten belül a megállapított kintlevőséget. A hitelezőnek a fizetési felszólításában az adósság megfizetésére megállapított időtartam lejártát követő három hónapon belül be kell nyújtania csődkérelmét.

Lap tetejeLap teteje

Ha a hitelező csődkérelmet nyújt be, a hitelező által követelt összeget ítélet alapján vagy más végrehajtható alapon kell megállapítani vagy ennek más módon egyértelműnek kell lennie. A követelt összeg esedékességének lejárta nem előfeltétel. Kisösszegű követelések tekintetében a csődkérelmet korlátozzák.

A bíróság gondoskodik arról, hogy a csődeljárás megindításáról szóló értesítést azonnal közzétegyék a Hivatalos Lapban. Az értesítés bármelyik napilapban is közzétehető. A csődbiztos köteles értesíteni a hitelezőket a csődeljárás megindításáról. A csődeljárás megindítását bejegyzik többek között a csőd- és átszervezési eljárások nyilvántartásában, a kereskedelmi nyilvántartásban, az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásban, a hajózási nyilvántartásban, a hajózási karbantartási nyilvántartásban, a légijármű-nyilvántartásban, az üzleti jelzálog-nyilvántartásban, a gépjármű-nyilvántartásban és az értékpapír-nyilvántartásban.

2.2. Vállalkozás újraszervezése

Bármilyen téren működő vállalkozás, illetve egyéni kereskedő is lehet átszervezési eljárás alanya. Egyes vállalkozások azonban, mint például az egyedi szabályozás és ellenőrzés alá tartozó hitel- és biztosítási intézetek nem tartoznak a vállalkozások átszervezésére vonatkozó eljárás alkalmazási körébe. Az adós vagy a hitelező is kérelmezheti az átszervezési eljárást. A legtöbb kérelmet az adósok nyújtják be.

A vállalkozás átszervezésére vonatkozó eljárást akkor indíthatják meg, ha az adós nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, és nincs törvényes akadálya az eljárás megindításának. Akadályt jelenthet olyan fizetésképtelenség, mely nem oldható meg átszervezési programmal vagy olyan helyzet, melyben az adós eszközei elégtelenek az eljárás eredményeként felmerült költségek fedezésére. Átszervezési eljárás megindítható akkor is, ha az adóst fizetésképtelenség fenyegeti. Ilyen esetekben a hitelező csak bizonyos körülmények között indíttathatja meg az eljárást. Továbbá az átszervezési eljárás megindítható akkor is, ha az adós és két hitelező közös kérelmet nyújt be e célból. Ilyen esetekben a hitelezők együttes követelései az adós ismert adósságainak legalább egyötödét kell, hogy jelentsék.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság átszervezési eljárás megindításáról szóló döntéséről értesítést tesz közzé a Hivatalos Lapban. A felszámoló köteles értesíteni a hitelezőket az átszervezési eljárás megindításáról. Az átszervezési eljárás megindítását bejegyzik többek között a csőd- és átszervezési eljárások nyilvántartásában, a kereskedelmi nyilvántartásban, az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásban és az értékpapír-nyilvántartásban.

2.3. Magánszemély adósságainak rendezése

Csak természetes személy kérelmezheti adósságainak rendezését. Az adósságrendezési eljárás vonatkozhat a kereskedelmi tevékenységét megszüntető vállalkozáshoz kapcsolódó adósságok rendezésére is.

Az adósságrendezési eljárás megindításához az adósnak fizetésképtelennek kell lennie, és képtelennek arra, hogy ésszerűen javítsa fizetőképességét adósságai teljesítése érdekében. Szintén fontosak a fizetésképtelenség okai (ideértve a betegséget, a munkanélküliséget), a tartozás teljes összege és az adósnak a fizetés teljesítésére való képessége. Egy vállalkozást folytató természetes személy csak egyes feltételek megléte esetén kérelmezheti adósságai rendezését. Nem lehet jogi akadálya az adósságrendezési eljárásnak (pl. bűncselekmény során keletkező adósság vagy adósságok egyértelműen hanyagságból származó halmozása).

Az adósságrendezési eljárás megindításáról szóló értesítést megkapja az adós és a hitelezők. Az értesítést a bíróság küldi meg, hacsak a bíróság nem utasítja erre a felszámolót. A bíróságnak meg kell küldenie továbbá az adósságrendezési eljárás megindításáról szóló értesítést mind az adós lakhelye szerinti, mind a bármelyik ingatlan helye szerinti helyi, lefoglalást végző hatóságoknak.

Lap tetejeLap teteje

3. Mi a különféle résztvevők szerepe az egyes eljárási típusokban?

3.1. Csőd

Csődnyilatkozatról a bíróságnak kell határoznia. A hatáskörrel rendelkező bíróság az általános elsőfokú bíróság (käräjäoikeus (körzeti bíróság)). Bíróság határoz továbbá a csődeljárás megszüntetéséről vagy befejezéséről. A bíróság jelöli ki a csődbiztost, állapítja meg az elosztási rendszert és oldja meg a követelésekkel kapcsolatos vitákat. A bíróság döntése, néhány kivételtől eltekintve, megfellebbezhető.

Csőd esetén a vagyon felett a hitelezők gyakorolják a legfelsőbb rendelkezési jogot. A legfontosabb döntéshozatali szerv a hitelezők ülése. A hitelezők szavazatait követeléseik összegének megfelelően súlyozzák. A hitelezők döntései elleni kifogás bíróságon nyújtható be.

A csődbiztos központi szerepet játszik a vagyonkezelésben csőd esetén. A csődbiztos feladata többek között a vagyon képviselete, ennek napi kezelése, a vagyonleltár és adósjelentés elkészítése, a követelések benyújtásáról szóló dokumentumok kézhezvétele és egy elosztási rendszerre vonatkozó javaslat elkészítése. A csődbiztos kezeli és értékesíti továbbá a vagyonhoz tartozó eszközöket, és osztja el ezeket. A csődbiztossá kijelölt személynek meg kell felelnie a jogszabályban előírt alkalmassági követelményeknek, és mind az adóstól, mind a hitelezőktől függetlennek kell lennie.

Az adósnak együtt kell működnie a vagyon felszámolása során. Az adósnak tájékoztatást kell adnia a csődbiztos számára, melynek alapján az elkészítheti a leltárt és annak helytállóságát jóváhagyhatja. Az adósnak joga van a vagyonnal kapcsolatos tájékoztatáshoz, illetve a hitelezők ülésein való részvételhez és nézetei kifejezéseihez döntéshozatalt igénylő ügyekben.

Lap tetejeLap teteje

3.2. Vállalkozás újraszervezése

A vállalkozás átszervezésére vonatkozó eljárás megindításáról bíróságnak kell határoznia. Bíróság jelöli ki továbbá a felszámolót és adott esetben a hitelezői bizottságot. Jóváhagyja továbbá az átszervezési programot. A vállalkozás újraszervezésére vonatkozó ügyekkel egyes elsőfokú bíróságok foglalkoznak. A bíróság döntése, néhány kivételtől eltekintve, megfellebbezhető.

A felszámoló jelentést készít az adósok eszközeiről és adósságairól, továbbá javaslatot tesz az átszervezési programra. Felügyeli az adós vállalkozásának folyamatos működését. A felszámolóvá kijelölt személynek meg kell felelnie a jogszabályban előírt alkalmassági követelményeknek, és mind az adóstól, mind a hitelezőktől függetlennek kell lennie.

A hitelezői bizottság a hitelezőket képviseli, és tanácsadó szervként támogatja a felszámolót. Nem jelölnek ki bizottságot, amennyiben a hitelezők alacsony száma miatt ez szükségtelen.

A hitelezők jogosultak az eljárás különböző szakaszaiban a meghallgatásra. A felszámoló által javasolt átszervezési programot észrevételezésre továbbítják a hitelezőknek. Amennyiben nem minden hitelező ért egyet a program jóváhagyásával, a végleges programról szavaznak. A hitelezőket szavazás céljából csoportokba osztják, és a programot a csoportok többségének jóváhagyásával fogadhatják el.

Az adósnak tájékoztatást kell nyújtania a bíróság és a felszámoló számára, és segítenie kell az átszervezési eljárás végrehajtásában. Az adósnak joga van az átszervezési program tekintetében saját javaslatai benyújtására.

Lap tetejeLap teteje

3.3. Magánszemély adósságainak rendezése

Magánszemély adósságainak rendezésére vonatkozó eljárás megindításáról a bíróságnak kell határoznia. Adott esetben a bíróság felszámolót nevez ki. A bíróság felel továbbá a fizetési program jóváhagyásáért. A bíróság döntése, néhány kivételtől eltekintve, megfellebbezhető.

A felszámoló feladata fizetési programra vonatkozó javaslat elkészítése és a bíróság által rá kiszabott egyéb feladatok elvégzése. A felszámoló például felelős lehet az adós eszközeinek értékesítéséért. A felszámolónak meg kell felelnie a jogszabályban előírt alkalmassági követelményeknek, és mind az adóstól, mind a hitelezőktől függetlennek kell lennie.

Amennyiben nem jelölnek ki felszámolót, az adós maga készíti el a fizetési programra vonatkozó javaslatot. Az adós köteles továbbá tájékoztatást adni a bíróság, a felszámoló és a hitelezők számára, illetve segítenie kell annak biztosításában, hogy az adósságrendezési eljárást az előírások szerint folytassák le. Az adós támogatást kap a helyi hatóság pénzügyi és adósságokkal foglalkozó tanácsadó szolgálatától.

A hitelezők lehetőséget kapnak az adós kérelmének és a fizetési programra vonatkozó javaslatnak az észrevételezésére.

4. Melyek az eljárás megindításának hatásai?

4.1. Csőd

Az adós valamennyi, a csődeljárás megindításakor birtokában levő és az említett eljárás lezárását megelőzően szerzett vagyona a csődvagyon része. Azonban, amennyiben természetes személyre vonatkozik a csőd, az általa a csődeljárás megindítását követően szerzett vagyon és nem bérjellegű jövedelem nem része a csődvagyonnak.

Lap tetejeLap teteje

A csődeljárás megindításakor az adós elveszíti a csődvagyon részét képező eszközei feletti rendelkezési jogát. E rendelkezési jog a vagyonra (a hitelezőkre) száll.

Csődeljárás során az adóst egyes körülmények esetén korlátozhatják személyes szabadságában (pl. megtilthatják számára az ország elhagyását). Az adós cselekvőképességét is korlátozhatják bizonyos tekintetben. Az adós például csődeljárás során nem alapíthat vállalkozást vagy nem lehet vállalkozás igazgatótanácsának tagja. Az ilyen korlátozások elsősorban akkor jelentősek, ha az adós természetes személy.

A csőd nem eredményezi az adós adósságainak teljesítését. Az adós felelős marad a csődeljárás során ki nem fizetett adósságai tekintetében. Az adósságokkal kapcsolatos felelősségre vonhatóság a gyakorlatban csak akkor bír jelentőséggel, ha az adós természetes személy, mivel a csőd általában jogi személy felszámolását eredményezi. Az adósnak azonban megvan a lehetősége azon adósságai teljesítésére, melyek meghaladják fizetőképességét, a magánszemély adósságainak rendezésére vonatkozó eljárás szerint.

A csődeljárás megindítása eleve kizárja zálog jellegű követelések külön végrehajtását csődeljárás során, egyes olyan kivételekkel, mint például a fedezeti követelések.

A 1346/2000/EK tanácsi rendelet értelmében a felszámoló kérheti, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló értesítést tegyék közzé bármely egyéb tagállamban (21. cikk) és jegyezzék be a többi tagállam nyilvántartásaiban (22. cikk). A más tagállamban indított csődeljárásokat Finnországban a Hivatalos Lapban teszik közzé a felszámoló kérésére. Az Oikeusrekisterikeskus (Jogi Nyilvántartási Központ – www.oikeus.fi/oikeusrekisterikeskus/ English - suomi - svenska) felelős a közzétételért.

Lap tetejeLap teteje

Finnországban a más tagállamban indított csődeljárást a felszámoló kérésére közzéteszik továbbá az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásban, a kereskedelmi nyilvántartásban, az üzleti jelzálog-nyilvántartásban, a hajózási nyilvántartásban, a hajózási karbantartási nyilvántartásban, a légijármű-nyilvántartásban, a gépjármű-nyilvántartásban és az értékpapír-nyilvántartásban. A bejegyzést az érintett nyilvántartási elem tekintetében teszi a nyilvántartó.

Az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásban tett bejegyzésre vonatkozó kérelmet annál a körzeti bíróságnál kell benyújtani, mely az ingatlan helye szerinti területen illetékes (www.oikeus.fi/ suomi).

A kereskedelmi nyilvántartás és az üzleti jelzálog-nyilvántartás vezetője a Nemzeti Szabadalmi és Bejegyzési Tanács (www.prh.fi/ English - suomi - svenska).

A hajózási és a hajózási karbantartási nyilvántartás vezetője a Finn Tengerészeti Igazgatóság (www.fma.fi/palvelut/alusrekisteri/ English - suomi - svenska).

Lap tetejeLap teteje

A légijármű-nyilvántartás vezetője a Polgári Repülési Igazgatóság (www.ilmailulaitos.fi/ilma_alusrekisteri/ English - suomi - svenska).

A gépjármű-nyilvántartás vezetője a Finn Gépjármű-igazgatóság (www.ake.fi/ English - suomi - svenska).

Az értékpapír-nyilvántartás vezetője a Finn Központi Értékpapír-elszámoló.

(www.apk.fi/ English - suomi).

A közzététel és a bejegyzés nem törvényes követelmény, ha az adós vállalkozásának székhelye Finnországban van.

4.2. Vállalkozás újraszervezése

Olyan adós, akivel kapcsolatosan vállalkozás átszervezésére vonatkozó eljárás van folyamatban, nem nyilvánítható csődbe jutottnak. Az a bíróság, amelyhez a kérelmet benyújtották, ideiglenes tiltást alkalmazhat a fizetésre, a beszedésre és a végrehajtásra vonatkozóan még az eljárás megindítását megelőzően.

Lap tetejeLap teteje

A vállalkozás átszervezésére vonatkozó eljárás során a fizetésre, a beszedésre és a végrehajtásra vonatkozóan tiltás van érvényben. A tiltás valamennyi, az eljárás megindítása előtt keletkezett adósságra vonatkozik, ideértve a fedezeti adósságokat is.

Az átszervezési eljárás során az adós nem veszíti el rendelkezési jogát. A vállalkozás tevékenysége folytatódik, de a felszámoló felügyelete alatt. Az adósnak egyes tevékenységek tekintetében be kell szereznie a felszámoló jóváhagyását.

Az átszervezési eljárás során az átszervezési programot jóváhagyják az adós részére; ez különféle intézkedéseket tartalmazhat az adós tevékenységei szilárd pénzügyi alapjainak helyreállítása érdekében. Ez magában foglalhatja az adósságok rendezését, melyet befolyásolnak az eljárás megindítását megelőzően keletkezett adósságok feltételei is, ideértve a fedezeti adósságokat is. Az intézkedések vonatkozhatnak továbbá a vállalkozás áthelyezésére, működésére, vezetésére, szervezetére, személyzetére vagy tőkéjére. Amennyiben az adós teljesíti fizetési kötelezettségeit a jóváhagyott átszervezési program szerint, teljesítettnek tekintendő adóssága azon része összegének megfizetése, mely meghaladja a programban jóváhagyott mennyiséget.

Az Európai Unió más tagállamaiban megindított átszervezési eljárások Finnországban való közzétételét és a finnországi nyilvántartásokban tett bejegyzéseit illetően lásd a 2.2 és 4.1 pontokat.

4.3. Magánszemély adósságainak rendezése

Olyan adós, akivel kapcsolatosan adósságrendezési eljárásra vonatkozó kérelmet nyújtottak be, nem nyilvánítható csődbe jutottnak. A bíróság ideiglenes tiltást alkalmazhat a fizetésre, a beszedésre és a végrehajtásra vonatkozóan még az eljárás megindítását megelőzően.

Lap tetejeLap teteje

A vállalkozás átszervezésére vonatkozó eljárás során a fizetésre, a beszedésre és a végrehajtásra vonatkozóan tiltás van érvényben. A tiltás valamennyi, az eljárás megindítása előtt keletkezett adósságra vonatkozik, ideértve a fedezeti adósságokat is.

Az adós tényleges fizetőképességéhez szabott fizetési programot hagynak jóvá az adós számára az adósságrendezési eljárás részeként. A fizetési program meghatározott időtartamra szól, ami általában öt év. A fizetési program valamennyi, az eljárás megindítását megelőzően keletkezett adósságra vonatkozik. Amennyiben egy adós teljesíti a fizetési programban jóváhagyott fizetési kötelezettségeit, adósságainak többi része teljesítettnek tekintendő.

Adósságrendezési eljárás során az adós nem lényeges eszközeit értékesítik. Egyes esetekben az adós megtarthat egy birtokában levő lakóingatlant.

5. Melyek a követelések egyes kategóriáira vonatkozó egyedi szabályok?

5.1. Csőd

A csőd nem érinti szükségszerűen a fedezeti hitelezőnek a biztosítéka értékesítésére való jogát. Azonban a csődvagyon előírt időre tiltási joggal jár a fedezeti eszközök (pl. ingatlan) értékesítése tekintetében, amennyiben erre szükség van a csődvagyon érdekeinek védelméhez. Továbbá bizonyos körülmények megléte esetén a csődvagyon jogot biztosít arra, hogy a bíróság engedélyével a fedezeti eszközöket értékesítsék. A fedezeti hitelezőnek értesítenie kell a csődbiztost fedezeti követeléséről. Ennek célja a vagyon felszámolásának lehetővé tétele. Az adós vállalkozásának ingó vagyona üzleti jelzálog tárgya lehet. Az üzleti jelzálog különleges preferenciális jogokat keletkeztet a kifizetések kézhez vétele tekintetében. A jelzáloggal terhelt eszközök értékének ötven százalékát fizetik ki a hitelező követeléseinek tekintetében. A végleges követelések nem preferenciálisak, függetlenül az ilyen eszközökre fedezetként bejegyzett bármilyen üzleti jelzálogtól.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben egy adós eszközöket szerzett a jogcímre vonatkozó feltételek megtartásával, az ilyen feltételek egyes körülmények megléte esetén szintén kötelező erejűek a csődvagyon tekintetében. A vagyon egy megállapodásnak részes fele lehet az adós helyett, és ilyen módon az eszközöket saját rendelkezése alatt tarthatja.

A hitelezőnek joga van az adóstól általa követelt összeget beszámítani az adóssal szemben fennálló kötelezettségeibe a csődeljárás megindításakor. Egy hitelintézetnek a beszámítás gyakorlására vonatkozó joga korlátozott, amennyiben az adós a hitelintézetnél olyan számlával rendelkezik, mely fizetési tranzakciókra használható. Ellenkező esetben a beszámítás gyakorlására vonatkozó jogot, főleg a visszaélések megakadályozása érdekében, korlátozzák.

Egy adós vállalkozás alkalmazottai általában értesítést kapnak a csődeljárás megindításáról. A csődbiztosnak meg kell határoznia az alkalmazottaknak járó összegeket és azt, hogy az ilyen összegek milyen mértékben fizethetők ki fizetési garancia formájában.

5.2. Vállalkozás újraszervezése

Egy átszervezés alatt álló vállalkozás általában folytatja tevékenységét. Az átszervezési eljárás megindítása nem érinti az adós által már vállalt kötelezettségeket, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában.

Az átszervezési eljárás sikerének biztosítása érdekében az átszervezés érinti a fedezeti hitelezők státuszát is. A fizetésre, a beszedésre és a végrehajtásra vonatkozó tiltás a fedezeti hitelezőkre is alkalmazandó. Az átszervezési program, egyes korlátozásokra figyelemmel, érintheti a fedezeti adósságok feltételeit is.

Lap tetejeLap teteje

Egy hitelező (egyes kivételek mellett) nem jogosult beszámítás gyakorlására átszervezési eljárás során.

Személyzeti intézkedések végrehajthatók átszervezési intézkedésként.

5.3. Magánszemély adósságainak rendezése

Egyes korlátozásokra figyelemmel a fedezeti adósságok rendezhetők adósságrendezési eljárás során is. A fizetésre, a beszedésre és a végrehajtásra vonatkozó tiltás a fedezeti adósságokra is alkalmazandó.

6. Melyek a hátrányt okozó cselekményekre vonatkozó szabályok?

A csődvagyon visszaszerzésére vonatkozóan az egy 1992-ben hatályba lépett törvény foglalkozik a tranzakciók érvénytelenítésével. Egy tranzakciót csődeljárásban ugyanúgy érvényteleníthetnek, mint vállalkozás átszervezésére vonatkozó eljárásban vagy magánszemély adósságainak rendezése során.

A visszaszerzés részeként az adós által a csődeljárást megelőzően végrehajtott, lényegében törvényes tranzakciót érvénytelenítik. A helyreállítás ezért különbözik azon polgári jogi módszerektől, melyek szerint egy tranzakció tekinthető érvényesnek vagy nyilvánítható érvénytelennek.

A visszaszerzés lehet szubjektív vagy objektív. A visszaszerzés tekintetében szubjektív alapokról van szó, ha az adós nem megfelelő módon viselkedik a hitelezőkkel, és ha a tranzakció másik részese rosszhiszeműen járt el. Ez minden típusú tranzakció esetében szóba jöhet.

A visszaszerzés objektív alapja lehet olyan tranzakciók érvénytelenítésének, melyek jellemzően nem megfelelőek és hátrányosak a hitelezők számára. Ezért nem feltétel a csalárd szándék megállapítása. Objektív alapok vonatkoznak egyes tranzakciókra, mint például az adósság felszámolására és a biztosíték benyújtására a visszaszerzés során, ami rendesen három hónap a megjelölt időpontot megelőzően. Például csődeljárásban a megjelölt időpont az a dátum, melyen a csődkérelmet benyújtották a bíróságnak.

Lap tetejeLap teteje

7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei?

7.1. Csőd

Csődeljárás során az a hitelező, akinek az adóssal szemben meglevő követelése a csődeljárás megindítását megelőzően keletkezett (csődkövetelés), részesül az elosztásból. A hitelezőnek be kell nyújtania követelését. A benyújtás azonban szükségtelen akkor, ha a csődbiztos enélkül is nyilvánvalónak tekinti a csődkövetelést.

A kérelmet írásban kell benyújtani. A követelést tartalmazó kérelemnek többek között tartalmaznia kell a követelés összegét és alapját, továbbá a követelés tekintetében kért preferenciális státuszt, továbbá az ilyen státuszra vonatkozó kérelem alapjait. A hitelező preferenciális követelésének alapjául szolgáló dokumentumot azonosítani kell a kérelemben, ha ezt nem továbbítják a csődbiztosnak.

A hitelezőnek továbbítania kell a követelését tartalmazó kérelmet a csődbiztos számára, legkésőbb a benyújtás napján. A benyújtás napját a csődbiztos határozza meg, aki gondoskodik a benyújtásra vonatkozó értesítés közzétételéről is, továbbá értesíti a hitelezőket a benyújtásról. A hitelező a benyújtás napját követően is benyújthatja követelését, de ilyen esetekben késedelmes benyújtási díjat kell fizetnie a csődvagyon javára.

A csődbiztos megvizsgálja a benyújtott követeléseket, és javaslatot készít arra vonatkozóan, hogy a csődvagyon eszközeit hogyan osszák fel a hitelezők között (javasolt elosztási rendszer). A bíróság jóváhagyja a javasolt elosztási rendszert. A helybenhagyott benyújtott követeléseket a csődeljárás során elfogadottnak tekintik.

Lap tetejeLap teteje

A hitelezők az adós vagyonából a hitelezők kifizetésére vonatkozó intézkedésekről szóló törvénnyel összhangban kifizetésben részesülnek. Nincs sok preferenciális követelés. Ezek meglétük esetén elsősorban fedezeti követelések, a vállalkozás újraszervezése során keletkezett követelések és fenntartási díjak. Ellenkező esetben az adós eszközeit arányosan osztják el a követelések összegével összhangban.

7.2. Vállalkozás újraszervezése

A vállalkozás újraszervezése valamennyi, az eljárás megindítását megelőzően keletkezett adósságra vonatkozik. A felszámoló feladata egy adós hitelezőinek és adósságainak megállapítása. A hitelezők lehetőséget kapnak arra, hogy megjelölt időpontig helyesbítsék a követelésekre vonatkozó információkat. A hitelezők a bíróság által jóváhagyott átszervezési programmal összhangban kifizetésben részesülnek.

Az átszervezési program jóváhagyása, egyes kivételekkel, azt jelenti, hogy az átszervezésre fordított, ismeretlen átszervezési adósságokat figyelmen kívül hagyják.

7.3. Magánszemély adósságainak rendezése

Az adósságrendezés valamennyi, az eljárás megindítását megelőzően keletkezett adósságra vonatkozik. Az adósnak valamennyi adósságáról be kell számolnia. Nincs követelés benyújtására vonatkozó kötelezettség. Az adós vagy a felszámoló fizetési programra vonatkozó javaslatot készít. A hitelezők lehetőséget kapnak a fizetési programra vonatkozó javaslat észrevételezésére. Az adós egy bíróság által jóváhagyott fizetési programmal összhangban kifizetéseket teljesít a hitelezők számára.

Lap tetejeLap teteje

8. Melyek az átszervezési eljárásra vonatkozó szabályok?

Lásd a 3.2, 3.3, 4.2, 4.3, 5.2, 5.3, 7.2. és 7.3 pontokra adott válaszokat.

9. Melyek a felszámolási eljárásra (eszközök értékesítése és a bevétel elosztása) vonatkozó szabályok?

Csődeljárás során a csődvagyon részét képező eszközöket a vagyon számára legelőnyösebb módon értékesítik, hogy az értékesítésből származó bevétel a lehető legmagasabb legyen. Az értékesítés módjára vonatkozóan nincs előírás, hanem azt a vagyon hitelezői határozzák meg. Léteznek különös rendelkezések a fedezeti eszközökre vonatkozóan (lásd az 5.1 pontot). Amennyiben a csődvagyont felszámolták és az ehhez tartozó eszközöket értékesítik, a bevételt azonnal elosztják a hitelezők között a bíróság által jóváhagyott elosztási rendszerrel összhangban.

10. Melyek az eljárás lezárására vonatkozó szabályok?

10.1. Csőd

A csődbiztos végleges elszámolást készít, miután a csődvagyont felszámolták és az ehhez tartozó eszközöket értékesítették. A csődeljárást akkor tekintik lezártnak, amikor a hitelezők jóváhagyják a végleges elszámolást.

Lap tetejeLap teteje

A csődeljárás lezárható egy eljárás megszüntetésére vonatkozó bírósági döntéssel is, amennyiben a csődvagyon eszközei elégtelenek a csődeljárás költségeinek fedezésére vagy amennyiben az eljárás egyébként nem megfelelő. A csődeljárás azonban nem szüntethető meg, ha a csődeljárást államilag végrehajtott felszámolásként végzik. Bíróság, csődjogász javaslatára eljárva, dönthet úgy, hogy a csődeljárást államilag végrehajtott felszámolásként kell elvégezni. Az államilag végrehajtott felszámolás okai kapcsolódhatnak az adóshoz vagy a vagyoni eszközök elégtelenségéhez. Az államilag végrehajtott felszámolás költségeit államilag finanszírozzák, amennyiben a csődvagyon eszközei ezek teljesítésére elégtelenek.

A csődeljárás lezárható továbbá „kötelező egyezség” útján is, mellyel az adós és a hitelezők megállapodásra jutnak az adósságok kifizetésére vonatkozóan.

A csődeljárás lezárható továbbá megfelelő indokkal az eljárás megindítását követő nyolc napon belül.

A csőd eredményeként az adós cselekvőképességét korlátozzák (lásd a 4.1 pontot) arra az időre, amennyit az adós szerint vagyonleltárának elkészítése igénybe vesz, a csődeljárás megindításától számított legfeljebb négy hónapos időszakra. Ezt az időszakot követően az adós például újabb vállalkozást indíthat.

Az adóssal szembeni csődeljárást eredményező tevékenységgel kapcsolatos helytelen gyakorlat bűncselekménynek minősülhet (például könyvelési bűncselekmények, csalárd tevékenység). Az adós vagy képviselője bűncselekmény elkövetője lehet a csődeljárás során (pl. megtévesztés az adós részéről). Lehetséges továbbá, hogy az adós vagy képviselője vállalkozási tevékenység folytatásától eltiltó végzés alanya lesz. Ilyen eltiltás előfeltétele az, hogy az érintett személy lényegében elmulasztja teljesíteni jogszabályi kötelezettségeit vállalkozás folytatására vonatkozóan, vagy hogy vállalkozási tevékenysége során jelentéktelennek tekinthető jogellenes gyakorlatot folytat. A vállalkozási tevékenységtől való eltiltás meghatározott időre szól (háromtól hét évig), és azt bejegyzik a nyilvántartásba. A vállalkozási tevékenységtől eltiltott személy többek között nem folytathat, sem saját maga, sem meghatalmazott útján, olyan vállalkozási tevékenységet, melynek tekintetében könyvelést kell vezetni, nem alapíthat vállalkozást, és nem lehet annak vezetője.

10.2. Vállalkozás újraszervezése

Az átszervezési program addig marad érvényben, amíg az ebben megállapított kötelezettségek nem teljesülnek. Az átszervezési program bírósági döntéssel is megszüntethető, amennyiben az adós elmulaszt a programnak eleget tenni és a mulasztás nem jelentéktelen. Az átszervezési program megszűnik továbbá, ha az adóst csődbe jutottnak nyilvánítják a program befejezését megelőzően. Egy bíróság megszüntetheti továbbá az adósságra vonatkozó intézkedéseket egy adott hitelező tekintetében a program szerint, ha például az adós lényegében elmulasztott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek az említett hitelező tekintetében.

10.3. Magánszemély adósságainak rendezése

A adós utóbbi adósságai teljesítettnek tekintendők, amennyiben a fizetési programban előírt kötelezettségek teljesültek. A fizetési program azonban bírósági döntéssel is megszüntethető, amennyiben az adós lényegében elfogadható ok nélkül elmulaszt a programnak eleget tenni vagy ha az adós elmulaszt együttműködési kötelezettségeinek eleget tenni. A program megszűnik továbbá, ha az adóst csődbe jutottnak nyilvánítják vagy ha a fizetési program során elhalálozik. A program megszüntetése a hitelezők eredeti feltételeinek helyreállításával jár.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 13-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság