Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Anglia és Wales

Utolsó frissítés: 06-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Anglia és Wales

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai? 1.
2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői? 3.
4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása? 4.
5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásokra? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző fajtái és céljai?

A fizetésképtelenség másképpen úgy határozható meg, hogy az érintett személy nem rendelkezik az összes tartozás kiegyenlítéséhez szükséges eszközökkel, vagy képtelen megfizetni tartozásait azok esedékessé válásakor.

„Fizetésképtelenség előtti” eljárás

A társaságok és a magánszemélyek hivatalos megállapodásokat köthetnek hitelezőikkel, hogy azok a feléjük fennálló tartozásoknál kevesebbet is elfogadjanak; az ilyen megállapodások kötelező érvényűek minden olyan hitelezőre nézve, akiket erről értesítenek.

A társaságok és a magánszemélyek köthetnek nem hivatalos megállapodásokat hitelezőikkel, hogy azok a feléjük fennálló tartozásoknál kevesebbet is elfogadjanak; az ilyen megállapodások betartása nem kötelező.

Vállalati fizetésképtelenségi eljárás
Vagyongondnokság

Alapvetően a társaság megmentésére vagy a hitelezők számára, egy – a felszámolási eljárásban elérhetőnél – jobb eredmény elérésére szolgáló folyamat. A vagyonkezelő gondnok összességében a hitelezők érdekében köteles eljárni.

Adminisztratív csődtömeggondnokság

A vagyont terhelő haszonvételi zálogjog – amely a vállalat összes vagy nagyjából összes vagyonára kiterjed – tulajdonosa kinevez egy felszámolóbiztost. A vagyont terhelő haszonvételi zálogjog az, amely nem biztosít a zálogtulajdonosnak azonnali dologi jogokat a záloggal terhelt eszközökre. A társaság szabadon gazdálkodhat az elzálogosított eszközökkel mindaddig, amíg a zálog világossá nem válik. Az adminisztratív csődbiztos feladata, hogy a zálogtulajdonos nevében értékesítse ezeket az eszközöket, és elsősorban csak a kinevezést adó, a vagyont terhelő haszonvételi zálog tulajdonosa felé tartozik beszámolással.

back

Lap tetejeLap teteje

Likvidálás (Felszámolás)

Ez a társaság eszközeinek értékesítését és felosztását, valamint általában a vállalkozás bezárását foglalja magában. Három fajta felszámolás létezik:

  • Kötelező, ha a bíróság – általában – egy hitelező kérelmére felszámolást elrendelő végzést bocsát ki;
  • Hitelezői önkéntes, ha a társaság fizetésképtelen és önmaga felszámolásáról dönt; és
  • Tagsági önkéntes, ha a társaság fizetésképes és önmaga felszámolásáról dönt.
Személyi fizetésképtelenségi eljárás
Csőd

Ez a magánszemély eszközeinek értékesítését és felosztását, valamint általában a vállalkozás bezárását foglalja magában. A bíróság egy hitelező vagy maga a magánszemély kérelmét követően mondja ki magánszemélyek csődjét.

2. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás egyes fajtái elindításának feltételei?

Vállalati fizetésképtelenségi eljárás
Vagyongondnokság

A társaságnak képtelennek kell lennie, vagy valószínűsíthetően képtelenné kell válnia tartozásai megfizetésére a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény 123. paragrafusának meghatározása szerint. Egy befolyásoló, vagyont terhelő haszonvételi zálogjog tulajdonosa esetében az egyetlen feltétel, hogy a zálognak érvényesíthetőnek kell lennie.

A következők folyamodhatnak a bírósághoz vagyongondnoksági végzésért:

  • A vállalat;
  • Az igazgatók;
  • A vállalat egy vagy több hitelezője;
  • A törvényszéki bíróság legfőbb bírája;
  • A fentiek bármely kombinációja;
  • Egy önkéntes vállalati megállapodás felügyelője;
  • A társaság felszámolója.

A vagyont terhelő befolyásoló haszonvételi zálogjog tulajdonosa és a vállalat vagy annak igazgatói a bíróságnak történő értesítés benyújtásával kinevezhetnek egy vagyongondnokot.

back

Lap tetejeLap teteje

Kinevezése után a vagyongondnok köteles több módon bejelenteni kinevezését, ideértve a hirdetmény megjelentetését az erre legalkalmasabb napilapban és a Londoni Közlönyben, illetve a kinevezésről szóló értesítés megküldését a Cégbíróságnak és az összes ismert hitelezőnek.

Adminisztratív csődtömeggondnokság

A kinevező által birtokolt, a vállalat vagyonát terhelő haszonvételi zálogjognak érvényesíthetőnek kell lennie.

Az adminisztratív csődbiztos kinevezésének feltételeit a biztosítéki dokumentáció szabályozza. Biztosítéki dokumentáció bármely olyan dokumentum, amely a hitelezőnek biztosítékot nyújt egy vállalat vagy egy magánszemély vagyona felett. A biztosíték lehet rögzített, azaz meghatározott eszközökre vonatkozik, vagy – egy vállalat esetében – haszonvételi, ahogy azt 1. kérdésre adott válaszban bemutattuk.

Kinevezése után a vagyonkezelői csődbiztos köteles több módon bejelenteni kinevezését, ideértve a hirdetmény megjelentetését az erre legalkalmasabb napilapban és a Londoni Közlönyben, illetve a kinevezésről szóló értesítés megküldését az összes ismert hitelezőnek.

Likvidálás (Felszámolás)
  • Kötelező

Azokat a körülményeket, amelyek között a bíróság felszámolhat egy vállalatot a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény 122. paragrafusa határozza meg; a legtöbb felszámolásra kerülő vállalat nem képes megfizetni tartozásait az említett törvény 123. paragrafusa értelmében.

A bírósági végzés másolatát el kell küldeni a Cégbíróságnak, és a végzés meghozatalának tényét közzé kell tenni egy megfelelő napilapban és a Londoni Közlönyben.

back

Lap tetejeLap teteje

Ha felszámolóként a hivatalos vagyongondnok helyett egy felszámolóbiztost neveznek ki, a kinevezésről szóló igazolás másolatát be kell nyújtani a bíróságnak. Kinevezése után a felszámoló köteles a kinevezés módjától függően több módon bejelenteni kinevezését, ideértve a hirdetmény megjelentetését az erre legalkalmasabb napilapban és a Londoni Közlönyben, illetve a kinevezésről szóló értesítés megküldését a Cégbíróságnak és az összes ismert hitelezőnek.

  • Önkéntes

Azokat a körülményeket, amelyek között egy vállalat önkéntesen felszámolható, a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény 84. paragrafusa határozza meg.

  • Hitelezői

A hitelezői önkéntes felszámoláshoz a vállalat rendkívüli határozattal dönt arról, hogy kötelezettségei miatt nem képes folytatni a vállalkozást, és így ajánlatos annak felszámolása.

A határozat meghozatalától számított 14 napon belül a társaság köteles hirdetmény formájában közzétenni a részleteket a Londoni Közlönyben.

A vállalat a határozat meghozatalától számított 14 napon belül köteles összehívni a hitelezők gyűlését a felszámoló kinevezésének fontolóra vétele céljából.

Kinevezése után a felszámoló köteles bejelenteni kinevezését, mégpedig úgy, hogy hirdetmény formájában megjelenteti azt az erre legalkalmasabb napilapban és a Londoni Közlönyben, illetve a kinevezésről szóló értesítést megküldi a Cégbíróságnak.

  • Tagsági

A hitelezői és a tagsági önkéntes felszámolás között az a különbség, hogy egy önkéntes tagsági felszámoláshoz a vállalatnak fizetésképesnek kell lennie.

back

Lap tetejeLap teteje

A határozat meghozatalától számított 14 napon belül a társaság köteles hirdetmény formájában közzétenni a részleteket a Londoni Közlönyben.

Kinevezése után a felszámoló köteles bejelenteni kinevezését, mégpedig úgy, hogy hirdetmény formájában megjelenteti azt az erre legalkalmasabb napilapban és a Londoni Közlönyben, illetve a kinevezésről szóló értesítést megküldi a Cégbíróságnak és az összes ismert hitelezőnek.

Személyi fizetésképtelenségi eljárás
Csőd

A bíróság akkor nyilváníthat egy magánszemélyt csődbe jutottnak, ha az adott személy képtelen megfizetni tartozásait.

A csődöt kimondó bírósági végzés másolatát el kell küldeni a Központi Földhivatalnak, és hirdetmény útján kell közzétenni egy megfelelő napilapban és a Londoni Közlönyben.

Ha csődgondnokként a hivatalos vagyongondnok helyett egy felszámolóbiztost neveznek ki, a kinevezéséről szóló igazolás másolatát be kell nyújtani a bíróságnak. Kinevezése után a csődgondnok köteles a kinevezés módjától függően több módon bejelenteni kinevezését, ideértve a hirdetmény megjelentetését az arra legalkalmasabb napilapban és a kinevezésről szóló értesítés megküldését az összes ismert hitelezőnek.

3. Milyen szerepet játszanak az eljárás egyes fajtáinak résztvevői?

A Bíróság

A Bíróság szerepe és feladatai az eljárás fajtájától függnek:

Vagyongondnokság

Ez bírósági eljárás, ahol a vagyongondnok a bíróság egyik tisztviselője, és kérheti a bíróság utasításait. A vagyongondnok tevékenységét a bíróság megvizsgálhatja, és a hitelezők a bírósághoz fordulhatnak, ha úgy vélik, hogy a vagyongondnok olyan módon jár el, vagy szándékozik eljárni, amely tisztességtelenül sérti a hitelezők érdekeit.

back

Lap tetejeLap teteje

Adminisztratív csődgondnokság

Ez nem bírósági eljárás.

Likvidálás (felszámolás)
Kötelező

Ez bírósági eljárás, amely során bírósági végzés útján a vállalatot kötelező felszámolás alá helyezik. A felszámoló a bírósághoz fordulhat utasításokért.

Önkéntes

Ez nem bírósági eljárás, de kérelmezhető a bíróságnál a felszámoló leváltása, illetve vitás kérdések esetén is a bírósághoz lehet fordulni.

Személyi fizetésképtelenségi eljárás
Csőd

Ez egy bírósági eljárás, amely során a bíróság végzésével a magánszemélyt csődbe jutottnak nyilvánítják. A csődgondnok a bírósághoz fordulhat utasításokért.

Felszámolóbiztosok

Ha egy fizetésképtelenségi eljárásban egy magánszemély tisztséget kíván betölteni, ahhoz a miniszter vagy a hét elismert szakmai testület egyikének engedélyével rendelkező felszámolóbiztosnak kell lennie.

A vagyongondnokságban, felszámolásokban és csődeljárásokban a tisztviselők hatáskörét a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény határozza meg; emellett a felszámolóbiztosok kötelesek a legjobb gyakorlat és az etikai iránymutatás szerint eljárni.

Az adminisztratív csődbiztos jogkörét elsősorban a vonatkozó biztosítéki dokumentáció határozza meg.

Hitelezők

A vagyongondnokság, felszámolások és a csődeljárás során minden hitelező érdekét figyelembe kell venni. Az adminisztratív csődtömeggondnokság során a tisztségviselő alapvető kötelessége, hogy a kinevező, a zálog tulajdonosa érdekében járjon el.

back

Lap tetejeLap teteje

Igazgatók

A fizetésképtelenségi eljárások minden formájában az igazgatók törvény által előírt kötelessége, hogy együttműködjenek és információt biztosítsanak az érintett tisztségviselőnek és – kötelező felszámolás esetén – a hivatalos vagyongondnoknak.

Csődbe jutottak

A csődbe jutott személy törvény által előírt kötelessége, hogy együttműködjön a hivatalos vagyongondnokkal és a csődgondnokkal.

Fellebbezések

A fizetésképtelenségi eljárásokat érintő fellebbezésekről az 1986. évi fizetésképtelenségi szabályok 7.47–7.50. szabálya rendelkezik. Bár a 7.47 szabály a felszámolásra vonatkozik, a bíróságok értelmezése szerint az kiterjed a vagyongondnokságra is.

4. Milyen hatásokkal jár az eljárás megindítása?

Minden, ami a társaság vagy az adós tulajdonát képezi, és felhasználható adósságaik megfizetésére, eszköznek minősül.

Vállalati fizetésképtelenség

Az eszközök tulajdonjoga a társaságnál marad a fizetésképtelenségi eljárás megkezdése után is.

Személyi fizetésképtelenség

A csődbe jutott személy eszközeinek tulajdonjoga automatikusan átszáll a csődgondnokra.

Követelések

A hitelezők általi követelések a következő kategóriákba sorolhatók:

  • Fedezett, rögzített vagy a vagyont terhelő haszonvételi zálogjoggal (vállalatokban);
  • Elsőbbségi, 2003. szeptember 15-e óta ezek alapvetően az alkalmazottak felé fennálló tartozásokra vonatkoznak; és
  • Fedezetlen.
Moratórium stb.

Ha egy társaság vagyongondnokság alá kerül, vagy ezt javasolja, akkor moratórium lép életbe, ami – az egyéb hatásokon kívül – megakadályozza a hitelezőket, hogy eljárást indítsanak a vállalat ellen.

back

Lap tetejeLap teteje

Ha egy vállalat ellen felszámolási végzést adnak ki, a társaság vagy eszközei ellen nem folytatható vagy kezdeményezhető per vagy eljárás, kivéve, ha a bíróság azt jóváhagyja.

Amennyiben csődeljárásra vonatkozó végzés született vagy ilyen irányú kérvény benyújtására került sor, a bíróság felfüggeszthet minden, az érintett magánszemély elleni jogi eljárást.

Az 1346/2000/EK tanácsi rendelet 21. és 22. cikke

Anglia és Wales nem iktattak törvénybe semmilyen egyedi jogszabályt az említett cikkekkel kapcsolatban. Azonban ha a felszámoló ezt kéri, a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény általános eljárásait és a fizetésképtelenségi szabályokat kell alkalmazni.

5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a követelések bizonyos osztályaira?

Dologi jogok

Egy vállalat vagy egy magánszemély eszközei fölött rögzített biztosítékkal rendelkezők a többi hitelezővel szemben elsőbbséget élveznek az ilyen eszközökből származó bevételekre.

Beszámítás

A fizetésképtelenségi jogszabályok akkor foglalkoznak a beszámítással, ha a vagyongondnokság, felszámolás vagy csőd előtt kölcsönös kereskedés folyt harmadik felek és a vállalat vagy egy magánszemély között.

Tulajdonjog fenntartása

Azok a hitelezők, akik a tulajdonjog fenntartása mellett szállítottak szerződés szerint árut, bizonyos körülmények között jogosultak visszakapni áruikat a fizetésképtelenségi tisztviselőtől.

back

Lap tetejeLap teteje

Munkaszerződések

A fizetésképtelenségi eljárások alkalmazottakra gyakorolt hatása az eljárás fajtájától függ. Például vagyonkezelés vagy vagyonkezelői csődtömeggondnokság esetén a tisztségviselőnek 14 napja van annak eldöntésére, hogy megtartja-e valamennyi vagy valamelyik alkalmazottat. Ezzel szemben kötelező felszámolás esetén a bírósági végzéssel az alkalmazottak munkaszerződései automatikusan megszűnnek.

Az alkalmazottak felé fennálló tartozások elsőbbséget élveznek, és azok kifizetésére a vagyont terhelő haszonvételi zálogjog tulajdonosai és a rendes, fedezetlen hitelezők kielégítése előtt kerül sor.

A hitelezők kielégítésének sorrendje

Általánosságban a hitelezők kifizetésére a következő sorrendben kerül sor:

  • Rögzített zálogjoggal rendelkezők;
  • Elsőbbségi hitelezők; 2003. szeptember 15-e óta ezek alapvetően az alkalmazottak felé fennálló tartozásokra vonatkoznak;
  • Vagyont terhelő haszonvételi zálogjoggal rendelkezők; és
  • Fedezetlen hitelezők

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányt okozó cselekményekre?

Számos olyan, a vagyongondnokságra, felszámolásra és csődre vonatkozó rendelkezés van érvényben, amelyekre hivatkozva a tisztviselő a bírósághoz fordulhat, és megkísérelheti a pénz visszaszerzését a hitelezők javára. A legfőbb rendelkezések a következők:

Alulértékelt ügyletek
Vagyongondnokság és felszámolás

Amennyiben a tisztségviselő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a vállalat bármely eszközének átadására térítésmentesen vagy valós értékétől jelentősen alacsonyabb áron került sor, kérelemmel fordulhat a bírósághoz az azon állapot visszaállítására vonatkozó végzés kibocsátásáért, ami akkor lett volna, ha a kérdéses ügylet nem ment volna végbe.

back

Lap tetejeLap teteje

Ahhoz, hogy ez a rendelkezés alkalmazható legyen, az ügyletnek a vonatkozó időponttól számított két éven belül kell megtörténnie, amely időpont a felszámolás megkezdése vagy a vagyonkezelő kinevezésére vonatkozó szándékról szóló értesítés bírósághoz történő benyújtásának napja; ha nem nyújtottak be ilyen kinevezési szándékról szóló értesítést, akkor az az időpont, amikor a társaság vagyongondnokság alá került.

A rendelkezés kiterjed a dokumentumok bírósághoz történő benyújtása és a társaság vagyongondnokság alá kerülése vagy felszámolása közötti időszakban bonyolított ügyletekre is.

Csőd

Amennyiben a tisztségviselő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a vállalat bármely eszközének átadására az alábbi körülmények között került sor: térítésmentesen, a valós értékétől jelentősen alacsonyabb áron vagy egy házasság ellenértékeként, akkor kérelemmel fordulhat a bírósághoz az azon állapot visszaállítására vonatkozó végzés kibocsátásáért, ami akkor lett volna, ha a kérdéses ügylet nem ment volna végbe.

Ahhoz, hogy ez a rendelkezés alkalmazható legyen, az ügyletnek a csődöt elrendelő végzés alapjául szolgáló kérelem benyújtásának napjától számított öt éven belül kell megtörténnie.

Elsőbbségek
Vagyongondnokság és felszámolás

Amennyiben a tisztségviselő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy harmadik felet, egy hitelezőt vagy egy tartozás kezesét jobb helyzetbe hozták, mint amilyenben akkor lett volna, ha az ügylet nem ment volna végbe, akkor kérelemmel fordulhat a bírósághoz az azon állapot visszaállítására vonatkozó végzés kibocsátásáért, ami akkor lett volna, ha a vállalat nem biztosított volna ilyen elsőbbséget.

back

Lap tetejeLap teteje

Ahhoz, hogy ez a rendelkezés alkalmazható legyen, az elsőbbségbiztosításnak – kapcsolt személyek esetében – a vonatkozó időponttól számított két éven belül kell megtörténnie, amely időpont a felszámolás megkezdése vagy a vagyongondnokság alá való helyezésre irányuló kérelem, vagy a vagyonkezelő kinevezésére vonatkozó szándékról szóló értesítés bírósághoz történő benyújtásának napja; ha nem nyújtottak be ilyen kinevezési szándékról szóló értesítést, akkor az az időpont, amikor a társaság vagyongondnokság alá került. Bármely más esetben a vonatkozó időszak hat hónap.

A rendelkezés kiterjed a dokumentumok bírósághoz történő benyújtása és a társaság vagyongondnokság alá kerülése vagy felszámolása közötti időszakban bonyolított ügyletekre is.

Csőd

Amennyiben a csődgondnok bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy harmadik felet, egy hitelezőt vagy egy tartozás kezesét jobb helyzetbe hozták, mint amilyenben akkor lett volna, ha az ügylet nem ment volna végbe, akkor kérelemmel fordulhat a bírósághoz az azon állapot visszaállítására vonatkozó végzés kibocsátásáért, ami akkor lett volna, ha a magánszemély nem biztosított volna ilyen elsőbbséget.

Ahhoz, hogy ez a rendelkezés alkalmazható legyen – kapcsolt személy esetében – az elsőbbségbiztosításnak a csődöt elrendelő végzés alapjául szolgáló kérelem benyújtásának napjától számított két éven belül kell megtörténnie. Bármely más esetben a vonatkozó időszak hat hónap.

7. Melyek a követelések benyújtásának és elfogadásának feltételei?

Minden fizetésképtelenségi tisztviselő köteles tájékoztatni a fedezetlen hitelezőket a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvényben és az 1986. évi fizetésképtelenségi szabályokban meghatározott jelentési kötelezettségeikről.

back

Lap tetejeLap teteje

Az adminisztratív csődtömeggondnokság során nincs vagyonfelosztás a fedezetlen hitelezők javára, és ennek megfelelően nincsenek szabályok azok követeléseinek bizonyítására vonatkozóan.

Minden egyéb fizetésképtelenségi eljárásban, legyen az vállalati vagy egyéni, nagyjából hasonló szabályok vonatkoznak a követelések tisztségviselőkhöz való benyújtására; a vonatkozó szabályokat az 1986. évi fizetésképtelenségi szabályok tartalmazzák. A szabályok meghatározzák az ilyen követelések tisztségviselő általi elismerésére vonatkozó rendelkezéseket is.

Az elsőbbségi és fedezetlen hitelezők osztályain belül minden hitelező azonos helyet foglal el a saját osztályában, és a rendelkezésre álló eszközöket a nekik járó összegek arányában osztják fel.

Amennyiben egy vállalatnak egynél több vagyont terhelő zálogjoggal rendelkező hitelezője van, azok kifizetése elsőbbségi sorrendben történik, amelyet vagy a zálogjog létrehozásának dátuma szerint, vagy az elsőbbségi megállapodásban kikötött sorrendben határoznak meg.

8. Milyen szabályok vonatkoznak a szanálási eljárásokra?

Vállalatok

A pénzügyi nehézségekkel szembesülő életképes vállalatok egy vagyongondnokságban vagy egy vállalati önkéntes megállapodásban („CVA”) kereshetnek menekülést. Sok vállalatnak a vagyongondnokságként induló megmentése a CVA-n keresztül történik. A CVA megszerzéséhez legalább a hitelezők 75%-ának, illetve – ha a vállalat vagyonkezelés alatt áll – a vagyonkezelőnek jóvá kell hagynia az igazgatók által benyújtott javaslatokat. A jóváhagyás után a megállapodás kötelező érvényű minden hitelezőre nézve, aki értesítést kapott a javaslatokról.

back

Lap tetejeLap teteje

A CVA-kra és a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseket a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény I. és II. része, illetve az 1986. évi fizetésképtelenségi szabályok 1. és 2. része tartalmazza.

Magánszemélyek

A pénzügyi nehézségekkel küzdő magánszemélyek az egyéni önkéntes megállapodáson („IVA”) keresztül kerülhetik el a csődöt. Az IVA megszerzéséhez legalább a hitelezők 75%-ának jóvá kell hagynia az adós által benyújtott javaslatokat. A jóváhagyás után a megállapodás kötelező érvényű minden hitelezőre nézve, aki értesítést kapott a javaslatokról.

Az IVA-kra vonatkozó rendeleteket a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény VIII. része, valamint az 1986. évi fizetésképtelenségi szabályok 5. része tartalmazza.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

A felszámolási eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény IV. része, valamint az 1986. évi fizetésképtelenségi szabályok 4. része tartalmazza. A felszámolót a vállalat eszközeinek eladására feljogosító rendelkezés a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény 4. mellékletének (6) bekezdésében található. A hitelezőknek járó felosztásokra vonatkozó rendelkezések az 1986. évi fizetésképtelenségi szabályok 4. részének 14. fejezetében és a 11. részében találhatók.

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

A vagyonkezelés, felszámolás és csődeljárás lezárására vonatkozó rendelkezéseket a fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény, valamint az 1986. évi fizetésképtelenségi szabályok tartalmazzák.

back

Lap tetejeLap teteje

Az adminisztratív csődtömeggondnokság lezárására vonatkozó feltételeket a biztosítéki dokumentáció szabályozza.

A sikertelenség bélyege

A vállalkozásokról szóló 2002. évi törvény a vállalatok sikertelenségének visszaszorítására és megmentésük ösztönzésére törekszik.

A kormány elismeri, hogy a pénzügyi sikertelenség nem automatikusan az adós hibája. A törvény célja annak biztosítása, hogy minden csődbe jutottat a saját érdemei szerint ítéljenek meg, és eltávolodjanak az „mindenkit egy kalap alá vevő” megközelítéstől. A csődidőszak a szokásos három évről maximum egy évre mérséklődött. Ennek ellensúlyozására a csődkorlátozási rendeletek új rendjét vezették be, amelyek eredményeképpen a vétkes és hanyag magánszemélyekre kettőtől tizenöt évig terjedő csődkorlátozást vetnek ki. Ezek a rendelkezések 2004. április 1-jén lépnek hatályba.

A vállalkozásokról szóló törvény változásokat vezetett be a vállalatoknál a vagyongondnoksági eljárásban, hogy azokat gyorsabbá, méltányosabbá tegye, és jobban koncentráljon a megmentésre. A cél az, hogy több nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő életképes vállalkozást ösztönözzön a mielőbbi segítségkérésre, még akkor, amikor még valószínűbb a megmentésük, mint a felszámolásuk. Ezek a rendelkezések 2003. szeptember 15-én léptek hatályba.

Szankciók

Polgári és büntetőjogi szankciók vethetők ki azon igazgatók ellen, akik visszaélnek a korlátolt felelősség kiváltságával.

Polgári

Amennyiben egy vállalat vagyongondnokság vagy csődtömeggondnokság alá kerül, vagy felszámolást indít el, és egy igazgató úgy járt el, ami alkalmatlanná teszi őt az igazgatói beosztásra, kettőtől tizenöt évig terjedő időszakra eltiltható az igazgatóként való működéstől vagy egy vállalat vezetőségében való részvételtől.

Felszámolás során a bíróság azt is elrendelheti az igazgatónak, hogy járuljon hozzá a vállalat eszközeihez, amennyiben a bíróság megfelelő bizonyosságot szerez arról, hogy az igazgató a hitelezők kárára folytattatta a vállalat működését azt követően, hogy tudomást szerzett arról, hogy a vállalat fizetésképtelen.

Büntetőjogi

A fizetésképtelenségről szóló 1986. évi törvény számos konkrét jogsértést határoz meg a felszámolás alatt álló vállalatok vonatkozásában, amelyek miatt az igazgató bűnvádi eljárás alá vonható. Emellett az igazgatók beperelhetők a társasági törvény megsértése miatt is, valamint bármely más, bizonyítható bűnügyben, mint például a lopásról szóló törvény megsértése miatt.

További információk

  • The Insolvency Service Website English (a Fizetésképtelenségi Szolgálat weboldala)

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Egyesült királyság - Általános információk »

back

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 06-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság