Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Belgium

Utolsó frissítés: 13-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Belgium

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző típusai és céljai? 1.
2. Milyen feltételek fennállása esetén lehet megindítani a fizetésképtelenségi eljárások egyes típusait? 2.
3. Mi a különböző résztvevők feladata az eljárások egyes típusaiban? 3.
4. Milyen hatásokkal jár együtt az eljárás megindítása? 4.
5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a hitelezői igények egyes kategóriáira? 5.
6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányos cselekedetekre? 6.
7. Melyek a hitelezői igények benyújtásának és elfogadásának feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak az átszervezési eljárásokra? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei? 10.

 

1. Melyek a fizetésképtelenségi eljárás különböző típusai és céljai?

A Jelzálogtörvény 8. szakasza szerint1: „Az adós eszközei közös garanciaként szolgálnak az adós hitelezői számára, és ezeknek az eszközöknek az árát méltányos alapon kell felosztani e hitelezők között, kivéve azokat a hitelezőket, akik jogszerűen prioritást élveznek.”

A fizetésképtelenség azt jelenti, hogy egy adós nem képes arra, hogy visszafizesse adósságait hitelezője/hitelezői számára. Annak biztosítása érdekében, hogy az adósnak a hitelezőivel szemben fennálló kötelezettségei ne kerüljenek érvénytelenítésre, olyan jogi eljárások léteznek, amelyek biztosítják a hitelező számára, hogy pénzét részben vagy egészben visszakapja.

A legfontosabb fizetésképtelenségi eljárások a bírói zár alá vétel, a csődeljárás és a csődegyezség megkötése a hitelezőkkel.

A belga jogrendszer különbséget tesz kereskedő és nem-kereskedő között. A kereskedő olyan személy, aki elsődleges vagy másodlagos foglalkozásként kereskedelmi tevékenységet végez. A kereskedelmi tevékenységek végzésének fő célja a haszonszerzés. Csak kereskedők kérhetik a bírói zár alá vételt és a fizetésképtelenség kimondását.

A csődeljárást az 1997. augusztus 8-i törvény (Belga Jogi Közlöny, 1997. október 28., módosítás Belga Jogi Közlöny, 2001. február 7.) szabályozza, és azt, mint felszámolási mechanizmust határozza meg. A bírói zár alá vételt, mint a csődeljárást megelőző folyamatot az 1997. július 17-i törvény (Belga Jogi Közlöny, 1997. október 28., módosítás Belga Jogi Közlöny, 1997. december 4.) szabályozza. A bírói zár alá vétel folyamán az adós védve van hitelezőivel szemben, és senki nem kérheti ellene a csőd kimondását.

Lap tetejeLap teteje

A csődegyezségi eljárást nem kereskedőkre nézve a Törvénykezési Kódex (TK) szabályozza. Bármely Belgiumban lakó nem kereskedő természetes személy kérheti a csődegyezséget, ha tartósan képtelen adósságai megfizetésére, de nem szeretné fizetésképtelensége megállapítását kérni (TK 1675/2(1). szakasz).

2. Milyen feltételek fennállása esetén lehet megindítani a fizetésképtelenségi eljárások egyes típusait?

Bírói zár alá vétel

A bírói zár alá vétel lehetősége bármely olyan adós kereskedő számára rendelkezésre áll, aki a rosszhiszeműség gyanúja nélkül képtelen arra, hogy adósságait határidőre megfizesse, illetve ha viszonylag rövid távú nehézségek (amelyek őt a fizetések felfüggesztésére kényszerítik) veszélyeztetik cégének folyamatos működését. (A bírói zár alá vételről szóló törvény – BZA tv. – 9(1). szakasz). Egy további feltétel az, hogy helyreállítható kell legyen a cég pénzügyi helyzete és nyereségessége (BZA tv. 9(2). szakasz).

A bírói zár alá vételt az adós a Cégbírósághoz benyújtott írásos kérelem útján kérheti (BZA tv. 11(1). szakasz). Hivatalos végzéssel a királyi legfelsőbb ügyész is kezdeményezheti az eljárást (BZA tv. 11(2). szakasz).

A Cégbíróság irattára értékes információkat tartalmaz a fizetési nehézségekkel küzdő kereskedőkről. Ezekhez az információkhoz kizárólag a királyi legfelsőbb ügyész és maga a kereskedő férhet hozzá (BZA tv. 5. szakasz). A törvény ezt adatgyűjteménynek nevezi.

Csődeljárás

Egy kereskedő két feltétel teljesülése esetén tekinthető csődbe mentnek: tartósan nem teljesíti fizetési kötelezettséget és hitelképtelen (Csődtörvény 2(1). szakasz).

Lap tetejeLap teteje

Csődeljárás a Cégbíróságon indítható vagy magának az adósnak a kérelme, vagy pedig egy, illetve több hitelező, az ügyészi szolgálat, a bíróság által kinevezett vagyonfelügyelő, vagy (az Európai Unióban zajló nemzetközi fizetésképtelenségi eljárás esetén) a felszámoló által benyújtott kérelem alapján (Csődtörvény 6. szakasz). A bíróság ezt követően nem nyilváníthat egy személyt saját kérelme alapján csődbe mentnek.

A bíróságnak nem szükséges egy személyt azonnal csődbe mentnek nyilvánítania. Döntését maximum 15 napra felfüggesztheti, hogy időt adjon a kereskedő, vagy az ügyészi szolgálat számára a bírói zár alá vétel kérelmezésére (Csődtörvény 7. szakasz).

A Csődtörvény 10. szakasza előírja, hogy az adós kérelméhez mellékelni kell a mérleget, az analitikus számviteli kimutatásokat, az állományi névjegyzéket, valamint a vevők és szállítók nevét és címét tartalmazó listát.

3. Mi a különböző résztvevők feladata az eljárások egyes típusaiban?

Bírói zár alá vétel

A tárgyi szempontból illetékes bíróság a cégbíróság. A területi szempontból illetékes bíróság az a bíróság, amely abban a bírói körzetben fekszik, ahol az adós elsődleges telephelye, vagy jogi személy esetén a székhelye van a bírói zár alá vételi eljárás megindulásának napján (BZA tv. 53. szakasz). A bíróság határoz a bírói zár alá vétel iránti kérelemről (BZA tv. 14. szakasz), engedélyezi a fizetések ideiglenes felfüggesztését (BZA tv. 15(1)(1). szakasz), kijelöl egy vagy több vagyonfelügyelőt (BZA tv. 15(1)(2). szakasz), és megfelelő esetekben engedélyezi a fizetések végleges felfüggesztését (BZA tv. 33(1). szakasz).

Lap tetejeLap teteje

A kulcsszerepet a vagyonfelügyelő játssza. Feladata a bíróság felügyelete alatt az adós segítése eszközeinek kezelésében (BZA tv. 19(1). szakasz). Ha a körülmények úgy kívánják, vagy amikor a bíróság elrendeli, a vagyonfelügyelő jelentést készít (BZA tv. 19(1). szakasz). A vagyonkezelővel szemben támasztott elvárások a pártatlanság és függetlenség biztosítása, az üzletvezetés és számvitel ismerete, valamint a szakmai etikai kódex betartása (BZA tv. 19(2). szakasz).

A vagyonkezelő konkrét feladata támogatni az adóst reorganizációs vagy fizetési tervének működtetésében (BZA tv. 29(1(2). szakasz), felügyelni és figyelemmel kísérni a tervet és az adminisztratív eljárást (BZA tv. 36(1). szakasz), jelentést tenni a bíróság számára a terv végrehajtásáról és az adminisztrációról (BZA tv. 36(2). szakasz), és jelentést tenni a bíróság számára az adminisztratív eljárás lezárulásakor (BZA tv. 40(1). szakasz). Az adós segítségével a vagyonkezelő ugyancsak megvizsgál a hitelezőktől beérkező minden igénybejelentést (BZA tv. 26. szakasz).

Lap tetejeLap teteje

A reorganizációs vagy fizetési terv elkészítése az adós feladata (BZA tv. 29. szakasz). Az adós büntetőjogilag felelős eszközeinek vagy forrásainak tudatos eltitkolásáért, felül- vagy alulértékeléséért, vagy hamis információk tudatos szolgáltatásáért (BZA tv. 46. szakasz). Az adós semmilyen megtévesztésben nem vehet részt. Az adós a vagyonkezelő jóváhagyása nélkül vezetői vagy egyéb döntéseket sem hozhat (BZA tv. 15(1)(3). szakasz).

A hitelező kérheti bíróság előtti meghallgatását (BZA tv. 13. szakasz), díjmentesen tanulmányozhatja az ügy aktáját és arról a költségeknek a bíróság irattára részére történő megfizetése ellenében másolatot kaphat (BZA tv. 18(2). szakasz), kérheti a fizetések felfüggesztésének megszüntetését, ha igényei nem nyernek kielégítést (BZA tv. 37(1)(2). szakasz), és kérheti a terv módosítását, ha be tudja mutatni, hogy annak megvalósítása komoly nehézségeket okoz számára (BZA tv. 38(2). szakasz).

Csődeljárás

A tárgyi szempontból illetékes bíróság a cégbíróság. A területi szempontból illetékes bíróság az a bíróság, amely abban a bírói körzetben fekszik, ahol az adós elsődleges telephelye, vagy jogi személy esetén a székhelye van a csődeljárás megindulásának napján (Csődtörvény 115. szakasz). Az érintett személyt fizetésképtelennek minősítő ítéletében a bíróság egy vagy több felszámolót nevez ki (Csődtörvény 11(1) szakasz).

A bírósági vagyonkezelő különösképpen felelős a csődeljárás lebonyolításának és befejezésének felügyeletéért, valamint az összes szükséges lépés megtételének elősegítéséért. Jelentést tesz a bíróságnak a csődeljárás során felmerülő összes vitáról (kivéve a kötelezettségek közé felveendő igényekkel kapcsolatos vitákról). Elrendeli azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek szükségesek a fizetésképtelen adós vagyonának részét képező eszközök megvédésére, és elnököl a hitelezői értekezleten (Csődtörvény 35. szakasz).

Lap tetejeLap teteje

A felszámolók speciális képzettségű ügyvédek, akik konkrét bizonyosságot jelentenek a felszámolási eljárások megbízhatóságának biztosítására (Csődtörvény 27(2). szakasz). Minden évben teljes körű jelentést adnak a bírósági vagyonkezelő számára a csődeljárás helyzetéről (Csődtörvény 34(1). szakasz). A bírósági vagyonkezelő felügyelete alatt a felszámolók kezelik a csődvagyont (Csődtörvény 40. szakasz), és vagyonleltárt készítenek (Csődtörvény 43(1). szakasz). Az elkülönült hitelezőkként ismert hitelezőket (zálogjogosultak, jelzálogjogosultak és elsőbbségi hitelezők) leszámítva ők képviselik a hitelezőket.

A Csődtörvény 9. szakasza értelmében az adósnak nyilatkoznia kell a Cégbíróság felé a fizetések teljesítésének beszüntetéséről. Ez által automatikusan alkalmatlanná válik az csődeljárás alá vont vagyon kezelésére (Csődtörvény 16 (1). szakasz), amely a felszámolók ellenőrzése alá kerül. Kifejezett rendelkezés történik azonban arról, hogy bizonyos vagyonelemekre nem vonatkozik a csődeljárás; ilyenek például az érintett foglalkozásának űzéséhez szükséges eszközök, valamint azon összegek és eszközök, amelyeket a Törvénykezési Kódex kivon a csődeljárás alól.

A vagyonkezelők által nem képviselt hitelezők (vagyis a biztosíték nélküli és általános elsőbbségi hitelezők) jogosultak arra, hogy a vagyonkezelés költségeinek levonása és az elsőbbségi hitelezők kifizetése után a fizetésképtelen adós eszközeiből méltányos arányban részesedjenek (Csődtörvény 99. szakasz). Az elkülönült hitelezők igényeik kielégítése során saját maguk járnak el (lásd alább).

Lap tetejeLap teteje

4. Milyen hatásokkal jár együtt az eljárás megindítása?

5. Milyen konkrét szabályok vonatkoznak a hitelezői igények egyes kategóriáira?

Bírói zár alá vétel

A bírói zár alá vétel a fizetések ideiglenes felfüggesztését váltja ki egy maximum hat hónapig tartó megfigyelési időszakra (BZA tv. 15(1(1). szakasz). Ennek megfelelően a bíróság a konkrét helyzet igényei alapján kialakított skála szerint az adós részleges fizetésképtelenségét is megállapíthatja. Nem lehetséges azonban, hogy az adós eszközeinek kezelésével, illetve az azok feletti rendelkezéssel kapcsolatos jogkört teljes mértékben a vagyonkezelőnek adják át. Neki csak a segítségnyújtás és/vagy a felügyelet szerepköre juthat.

Lap tetejeLap teteje

A hitelezők igényeinek érvényesítésével kapcsolatos jogok ugyancsak felfüggesztésre kerülnek: az igények érvényesítése érdekében már megkezdett intézkedések nem folytathatóak, és egyetlen hitelező sem hozhat új intézkedéseket. A megfigyelési időszak alatt a lefoglalás és a zár alá vétel nem lehetséges (BZA tv. 22. szakasz).

Szakírók a hitelezőket különböző kategóriákba sorolják; a legnagyobb eltérés az általános hitelezők és az elkülönült hitelezők (ún. szeparatisták) között van. Az általános hitelezők a biztosíték nélküli hitelezők és az általános elsőbbségi hitelezők. Az elkülönült hitelezők közé tartoznak a speciális elsőbbségi hitelezők, a jelzálogjogosultak, és a zálogjogosultak.

Az általános hitelezőket kötelezik, illetve vonatkoznak rájuk a reorganizációs és fizetési tervek, míg az elkülönült hitelezőket / hitelezőkre csak akkor, ha kifejezetten és egyenként csatlakoztak e tervekhez. Az elkülönült hitelezők nem tehetnek további intézkedéseket igényeik érvényesítésére: ezek az intézkedések felfüggesztésre kerülnek. Kérhetnek azonban további biztosítékokat, ha bizonyítani tudják, hogy meglévő biztosítékaik értéke jelentősen csökkenhet.

Csődeljárás

Attól a naptól kezdve, hogy a cégbíróság meghozza a csődeljárásról szóló határozatát, a fizetésképtelen adós összes eszköze felett elveszíti rendelkezési jogát (Csődtörvény 16(1). szakasz). A vagyon felett felszámolási céllal a vagyonkezelők veszik át az ellenőrzést.

A felszámolás a vagyont alkotó eszközök értékesítését jelenti a fizetésképtelen adós hitelezői által benyújtott igények kielégítése érdekében. Ha több hitelező van, akkor őket egyidejűleg fennálló hitelezőknek kell tekinteni. Elméletben valamennyien egyenlő elbánásra jogosultak (a Jelzálogtörvény 8. szakasza értelmében), kivéve, ha jogszerűen előnyt élveznek. Jogszerű előny zálogjog, illetve jelzálog alapján élvezhető. A kifizetetlen hitelezők javára szóló jogfenntartó záradékok és a tárgyi biztosítékok (például zálogtárgyak) erősebb pozíciót biztosítanak egy hitelező számára, mint amilyennel más egyéb hitelezők rendelkeznek.

Lap tetejeLap teteje

Szakírók a hitelezőket különböző kategóriákba sorolják; a legnagyobb eltérés az általános hitelezők és az elkülönült hitelezők (ún. szeparatisták) között van. Az általános hitelezők biztosíték nélküli hitelezők (akikre az általános felosztás szabálya vonatkozik), és az általános elsőbbségi hitelezőket a felszámoló képviseli. A fizetésképtelen adós vagyonában lévő eszközök felosztásakor azonban nekik sorban kell állniuk az elkülönült hitelezők mögött. Az elkülönült hitelezőknek saját maguknak kell megvédeniük igényeiket, őket ugyanis nem képviseli a vagyonkezelő. Közéjük tartoznak a speciális elsőbbségi hitelezők, a jelzálogjogosultak, és a zálogjogosultak.

A valóban egyenlő elbánás biztosítása érdekében, a csődegyezségben nekik biztosított jogok megállapítását követően az egyes általános hitelezők már nem alkalmazhatnak olyan technikákat, amelyek célja saját pozíciójuk javítása. Következésképpen nem lehetséges számukra az, hogy a fizetésképtelen adós eszközeinek zár alá vételét kérjék akár ideiglenesen, akár pedig végrehajtás útján (lásd a Csődtörvény 24-25. szakaszát).

Az elkülönült hitelezőkre vonatkozik az az elv, hogy az igényeik kifizetése érdekében tett valamennyi végrehajtási intézkedés felfüggesztésre kerül (Csődtörvény 26. szakasz).

A jogfenntartás vonatkozhat olyan ingatlanok még kifizetetlen eladóira, amelyek ugyan már a csődvagyon részét képezik, de amelyek cégbírósági bejegyzése a pénzbeli értékre történt átváltást követően még nem történt meg (Csődtörvény 101. szakasz).

Lap tetejeLap teteje

A Fizetésképtelenségi Szabályok 21. szakasza értelmében, ha a fizetésképtelenségi eljárások külföldön indulnak meg, és az adósnak van telephelye Belgiumban, akkor a fizetésképtelenségi eljárásokat megindító határozat főbb pontjait és a felszámoló személyét a Belga Hivatalos Lapban kell megjelenteni (Csődtörvény 3(2). szakasz).

A következő ítéleteket az Üzleti Nyilvántartásban kell megjelentetni: csődeljárás elrendelése, csődeljárás megszüntetése, a fizetésképtelen adós elzárása, annak megjelölése, hogy a fizetésképtelen adós részesül-e védelemben vagy sem, illetve a fizetésképtelen adós rehabilitálása (Az Üzleti Nyilvántartás felállításáról, a Cégnyilvántartás modernizálásáról, az üzleti kapcsolattartó központok felállításáról és bizonyos vegyes rendelkezések lefektetéséről szóló 2003. január 16-i törvény 23(1)(12°). szakasza).

Lap tetejeLap teteje

6. Milyen szabályok vonatkoznak a hátrányos cselekedetekre?

Bírói zár alá vétel

A bírói zár alá történő vétel időszakára a törvény nem ír elő gyanúsítási időszakot. A fizetések ideiglenes felfüggesztése alatt létezik egy megfigyelési időszak (BZA tv. 15(1). szakasz). Előírás szerint ez nem haladhatja meg a hat hónapot, de egy további maximum három hónapos időszakra megújítható (BZA tv. 23. szakasz).

Csődeljárás

A gyanúsítási időszakra nézve a Csődtörvény 12(6). szakasza az irányadó. Elvben ez egy maximum hat hónapos időszak a csődeljárást elrendelő ítélet előtt. Ez az időszak attól a pillanattól kezdődik, hogy a kereskedő nem tudja fizetni adósságait, és hitelt sem tud szerezni, és tart egészen addig, amíg a cégbíróság fizetésképtelenné nem nyilvánítja őt. A fizetések felfüggesztésének időpontja csak akkor jelezhető előre, ha vannak olyan súlyos objektív körülmények, amelyekből egyértelműen kiviláglik, hogy a fizetések felfüggesztésére a csődeljárást elrendelő határozat dátuma előtt fog sor kerülni.

Elképzelhető, hogy a fizetésképtelenség felé tartó kereskedő olyan dolgok megtételére is késztetést érez, amelyeket máskor nem tenne meg. A felszámoló ekkor elrendelheti, hogy ezen ügyleteket érvénytelennek nyilvánítsák. Ilyenkor visszaszerezheti azokat az eszközöket, amelyeken a fizetésképtelen adós túladott, vagy amelyeket túl olcsón adott el. A cél az, hogy a felszámoló által képviselt valamennyi hitelező számára biztosítani lehessen az egyenlő bánásmódot.

Lap tetejeLap teteje

7. Melyek a hitelezői igények benyújtásának és elfogadásának feltételei?

Bírói zár alá vétel

A megfigyelési időszak alatt a bírósági vagyonkezelőnek ugyancsak meg kell vizsgálnia az adós által elkészített igény-kimutatást. Ennek során be kell tartania a BZA tv. 26. szakaszában meghatározott szabályokat.

Mindaddig, amíg döntés nem születik egy vitatott igényről, addig az adott igényt a bírósági vagyonkezelő kérésére a bíróság által meghatározott összegben ideiglenesen szerepeltetik az egyezségi eljárásban, és a terv kialakítása során figyelembe veszik (BZA tv. 27(3). szakasz).

Csődeljárás

A hitelezőknek a csődeljárást elrendelő határozatban megjelölt időpontig kell igényeiket nyilvántartásba vetetniük. A hitelezők erről a Belga Hivatalos Lapban a csődeljárást elrendelő határozat kivonatának megjelentetése, valamint a hitelezők kilétének tisztázását követően a felszámoló által kiadott körlevél útján értesülnek (Csődtörvény 62. szakasz). Az igényeket a felszámoló a fizetésképtelen adós jelenlétében, de legalább a megjelenésre szóló felhívás kiadását követően ellenőrzi (Csődtörvény 65. szakasz).

A biztosíték nélküli és az általános elsőbbségi hitelezőknek a fizetésképtelen adós vagyonában lévő eszközök felosztásakor sorban kell állniuk a különleges elsőbbségi hitelezők, a jelzálogjogosultak és a zálogjogosultak mögött.

8. Milyen szabályok vonatkoznak az átszervezési eljárásokra?

Bírói zár alá vétel

A megfigyelési időszak alatt nem lehet végrehajtási intézkedéseket tenni vagy kérelmezni az ingó és ingatlan eszközökkel kapcsolatban. Ez a felfüggesztés valamennyi hitelezőre vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy milyen biztosítékkal rendelkezik. Az ingatlantulajdonos hitelező viszontkeresetét ugyancsak érinti a felfüggesztés. Nem vonatkozik viszont a felfüggesztés a társadósokra és az adóst garantáló felekre (BZA tv. 21(1)(1). szakasz).

Lap tetejeLap teteje

A törvény úgy rendelkezik, hogy az olyan ingatlantulajdonos hitelezők, speciális elsőbbségi hitelezők, jelzálogjogosultak és zálogjogosultak kérésére, akik bizonyítani tudják, hogy biztosítékuk vagy ingatlanuk értékében jelentős csökkenés következett vagy következhet be, a bíróság további biztosítékokat hagyhat jóvá az igényükben megjelölt összegnek megfelelően (BZA tv. 21(1)(2). szakasz).

A megfigyelési időszak alatt lefoglalás és zár alá vétel sem rendelhető el. A fizetések felfüggesztése előtt meghozott lefoglalási határozatok köztes intézkedésekként érvényben maradnak, de ha a körülmények úgy kívánják, az adós, a hitelező és a vagyonkezelő véleményének meghallgatását követően a bíróság dönthet ezeknek az intézkedéseknek a felfüggesztéséről (BZA tv. 22. szakasz).

A felfüggesztést elrendelő határozat lejár, és a hitelezők ismét visszanyerik teljes jogaikat, ha az egyezséget követő időszakra vonatkozóan nem fizetik meg az igényekkel kapcsolatos kamatokat és költségeket.

Az ideiglenes felfüggesztést jóváhagyó ítélet nem jelenti az adott időpont előtt megkötött megállapodások felmondását (BZA tv. 28. szakasz).

Ha a vállalkozás átadása segíti a hitelezők kielégítését és az üzleti tevékenységet, valamint ez által lehetővé teszi a foglalkoztatás megőrzését, akkor a bíróság felhatalmazhatja a vagyonkezelőt, hogy a vállalkozást akár részben, akár egészben átadhassa (BZA tv. 41(1). szakasz).

A tárgyalási időszak végén, amikorra a vagyonkezelő már megvizsgálta a különböző átvételi ajánlatokat, és megvitatta azokat a vállalkozás vezető testületeivel és munkavállalói képviselőivel (BZA tv. 41(2°). szakasz), a vagyonkezelő jóváhagyás céljából javaslatot készít a bíróság számára a vállalkozás részben vagy egészben történő átadására. Döntése meghozatala előtt a bíróság tanácskozik a vezetés és a munkavállalók képviselőivel.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a javaslat a teljes vállalkozás átadása, akkor a bíróság ezt csak akkor hagyhatja jóvá, ha az igényeiket bejelentő, és az összesített igények értékének több mint felét kitevő hitelezők több mint fele részt vett a szavazásban és egyetértett az átadással. A hitelezőkkel folytatott konzultációból következik, hogy a teljes vállalkozás átadása csak az összes nyilvántartásba vett igény ellenőrzését és jóváhagyását követően lehetséges.

Lap tetejeLap teteje

Csődeljárás

A csődeljárás egyetlen célja a fizetésképtelenné vált adós vagyonában lévő eszközök felszámolása a hitelezők kielégítése céljából. A fizetésképtelenné vált vállalkozás eltűnik az üzleti és jogi élet szereplői közül.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

Bírói zár alá vétel

A bírói zár alá vételi eljárás célja biztosítani, hogy a nehézségekkel küzdő vállalkozás ideiglenes védelmet élvezzen, és ez által elkerülhesse a csődöt. Amíg a bírói zár vételi eljárás folyamatban van, nincs szó felszámolásról.

Csődeljárás

A csődöt megállapító ítélet kihirdetésétől kezdve az egész csődeljárási eljárás célja a fizetésképtelen adós vagyonának részét képező eszközök felszámolása. Ebből következően az itt a csődeljárással kapcsolatban írottak automatikusan és szükségszerűen vonatkoznak a felszámolásra is.

Különösképpen az alábbi szabályokra lehet hivatkozni. Minden évben, és először a megbízatásuk átvételét követő első tizenkét hónap után a felszámolók részletes jelentést készítenek a bírósági vagyonkezelő számára a csődeljárás helyzetéről (Csődtörvény 34 szakasz). A bírósági vagyonkezelő ugyancsak jelentést készít a csődeljárás során felmerülő vitákról, és sürgős intézkedések megtételét rendeli el a vagyon részét képező eszközök megvédésére (Csődtörvény 35. szakasz).

A bírósági vagyonkezelő beidézi a fizetésképtelen adóst, hogy az a felszámolók jelenlétében meghallgassa jelentését arról, hogy miként lehetne az eszközöket a legjobban hasznosítani. A meghallgatásról hivatalos jelentés készül. A bírósági vagyonkezelő felügyelete mellett, és az 51. és 52. szakaszok betartásával a felszámolók értékesítik az ingatlanokat, a készleteket és az ingóságokat, anélkül, hogy ehhez minden egyes esetben be kellene idézniük a fizetésképtelen adóst (Csődtörvény  75(1). szakasz).

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a felszámolók kérik, a bíróság a fizetésképtelen adós ügyeinek felszámolása során engedélyezheti egy vállalkozásnak a felek által meghatározott feltételek alapján történő átadását, az ügyben érdekeltséggel bíró bármely személy által a csődeljárás lezárását követően elvégzett ellenőrzés függvényében (Csődtörvény  75(4). szakasz).

Adott esetben a bírósági vagyonkezelő elrendelheti a hitelezők közötti felosztást és meghatározza az összeget. A határozat alapján, vagy a bírósági vagyonkezelő beleegyezésével történő minden egyes kifizetés a felszámolók számára az összeg felszabadítását jelenti (Csődtörvény  77. szakasz).

10. Melyek az eljárás lezárásának feltételei?

Bírói zár alá vétel

Ha a cégbíróság jóváhagyja a fizetések végleges felfüggesztését, a reorganizációs és fizetési terv teljes körű megvalósítását követően az adós véglegesen mentesül a tervben nyilvántartott valamennyi hitelezői igény alól (BZA tv. – 35(3). szakasza). Ily módon az adós újra tiszta lappal indulhat, és (amennyiben az adós társaság vagy cég) folytathatja működését.

Ha a cégbíróság nem hagyja jóvá a fizetések végleges felfüggesztését, akkor ugyanazon ítéletében csődbe mentnek minősítheti az adóst azt követően, hogy meghallgatta adós vallomását a csőd körülményeiről (BZA tv. – 33(1). szakasza).

Csődeljárás

A csődeljárás nem több mint egy felszámolási mechanizmus. Először a bíróság rendezi a számviteli kimutatásokkal kapcsolatos vitákat, és lehetőség szerint javítja a kimutatásokat. Majd pedig a bírósági vagyonkezelő javaslatára elrendeli a csődeljárás lezárását. A bírósági vagyonkezelő jelentést tesz a tanácsvezető bíró felé a hitelezőknek a fizetésképtelen adós által élvezni kívánt védelem kérdésével kapcsolatos megfontolásairól és a csődeljárás körülményeiről (Csődtörvény 80. szakasz).

A csődeljárás lezárását követően az az általános szabály, hogy a fizetésképtelen adós védelemre jogosult, ha az adós természetes (vagyis nem jogi) személy, büntetlen előéletű, és az eljárás során felelősen viselkedett. A védelem azt jelenti, hogy az adós véglegesen megszabadul összes adósságától, és a fizetésképtelen adósért díjtalanul garanciát vállaló természetes személyek kötelezettségei is megszűnnek. A természetes személy fizetésképtelen adósra vonatkozó mentesítés a házastársra is érvényes, ha a házastárs adóstársként szerepelt az ügyben (Csődtörvény 81-82. szakasz).

A védelemre jogosult fizetésképtelen adósnak ismét lehetősége van arra, hogy új kereskedelmi vállalkozásba kezdjen, és őt rehabilitáltnak kell tekinteni (Csődtörvény 110. szakasz). A védelemre nem jogosultként meghatározott fizetésképtelen adós is kérheti rehabilitálását, ha a határozatban megfizetni rendelt valamennyi összeget megfizette (Csődtörvény 109(1) szakasz).

A cégbíróság értesíti a fizetésképtelen adóst a csődeljárást megszüntető ítéletről. A bíróság ugyancsak elrendelheti, hogy a csődeljárást megszüntető ítélet kivonatát jelentessék meg a Belga Hivatalos Lapban. Ha a bíróság védelemre jogosultnak nyilvánítja a fizetésképtelen adóst, akkor az ítéletet meg kell jelentetni (Csődtörvény 80. szakasz).

A csődeljárás megszűnésével a felszámolók feladata is megszűnik, kivéve a megszűnés hatályosulásához szükséges lépés megtételét, és egyben általános felmentést jelent számukra.

További információk

1 Hozzáférhető a következő webhelyen:www.just.fgov.be Deutsch - français - Nederlands nyelveken a "geconsolideerde wetgeving/législation consolidée" menüpont alatt; . Belga Polgári Törvénykönyv, 2091.szakasz.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 13-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság