Európai Bizottság > EIH > Fizetőképtelenség > Ausztria

Utolsó frissítés: 02-04-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Fizetőképtelenség - Ausztria

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen különböző fajtájú és célú fizetésképtelenségi eljárások léteznek? 1.
2. Melyek a különböző fizetésképtelenségi eljárások megindításának feltételei? 2.
3. Milyen szerepet játszanak a különböző közreműködők az egyes fizetésképtelenségi eljárásokban? 3.
4. Milyen jogkövetkezményei vannak az eljárás megindításának? 4.
5. Milyen sajátos szabályok vonatkoznak a követelések egyes csoportjaira? 5.
6. Milyen szabályok érvényesek a hátrányt okozó cselekményekre? 6.
7. Melyek a követelések bejelentésének és elfogadásának feltételei? 7.
8. Milyen szabályok vonatkoznak a reorganizációs eljárásra? 8.
9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra? 9.
10. Melyek az eljárás befejezésének feltételei? 10.

 

1. Milyen különböző fajtájú és célú fizetésképtelenségi eljárások léteznek?

Az osztrák jog megkülönbözteti az Egyezségi törvénykönyv (AO) alapján történő egyezségi eljárást (Ausgleichsverfahren) és a Csődtörvénykönyv (KO) alapján történő csődeljárást (Konkursverfahren).

A csődeljárás megindításának előfeltétele az adós fizetésképtelensége. A fizetésképtelenséget különösen akkor kell feltételezni, ha az adós beszünteti fizetéseit. A fizetésképtelenségnek nem előfeltétele, hogy a hitelezők siettessék a fizetést. Az a tény, hogy az adós részben vagy teljesen kifizetett, vagy képes kifizetni egyes hitelezőket, önmagában még nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy az adós fizetőképes (a KO 66. szakasza). A csődeljárást eladósodás esetében is megindítják olyan kereskedelmi társaságok vonatkozásában, amelyeknek nem tagja személyes felelősséggel rendelkező természetes személy, valamint jogi személyek vagyona és elhalt személy ingatlana vonatkozásában is (a KO 67. szakasza).

Ha fennállnak a csődeljárás megindításának vagy a fenyegető fizetésképtelenségnek a kritériumai, az adós kérelmet terjeszthet elő a csődeljárás helyett az egyezségi eljárás megindítására (az AO 1. szakasza).

A csődeljárás elsődleges célja minden hitelező egyenlő arányú kielégítése. Minden hitelező - a rendelkezésre álló vagyontárgyak alapján - követelésének azonos nagyságú hányadához jut hozzá. Lehetőség szerint kerülni kell a rekonstrukcióra képes vállalkozások feloszlatását, és az adósnak meg kell adni a pénzügyi újjászervezés lehetőségét. Ez az elsődleges cél, amennyiben egy úgynevezett. kényszeregyezségi eljárást [Zwangsausgleichsverfahren] folytatnak le a csődeljárás keretében. A kényszeregyezségi eljárás a hátralékos tartozás elengedéséhez vezet, amennyiben a csődhelyzetben lévő adós két éven belül megfizeti tartozásának legalább 20 %-át.

Lap tetejeLap teteje

Külön szabályok vonatkoznak természetes személyek csődjére. Ebben a hátralékos tartozás elengedésének lehetősége általánosan rendelkezésre áll. Ezt az a szociális megfontolás indokolja, miszerint az embereknek reménytelen pénzügyi helyzetben is biztosítani kell az újrakezdés lehetőségét. A üzleti vállalkozást nem működtető természetes személyek csődeljárását adósságrendezési eljárásként (Schuldenregulierungsverfahren) határozzák meg (a KO 25. szakasza).

Az egyezségi eljárás a hitelezők többségi határozatával lehetővé teszi a tartozás részleges elengedését az adós vállalkozás újjászervezése érdekében azzal a feltétellel, hogy az adós két éven belül a követelések 40%-át kifizeti.

Az adós a bírósági fizetésképtelenségi eljárás alapján megkísérelheti a bíróságon kívüli újjászervezést is. Ennek hátránya azonban - összevetve a bírósági eljárással - azon tényben rejlik, hogy minden hitelezővel megegyezésre kell jutni, és a tiltakozó hitelezőket nem lehet leszavazni. Továbbá az adós, a KO 69. szakaszának (2) bekezdésével összhangban, 60 napon belül köteles fizetésképtelenségi kérelmet beterjeszteni, amint a csődeljárás megindításának feltételei fennállnak.

A fizetésképtelenségnek egy korai stádiumban elvégzett jogszerű újjászervezés révén történő elkerülése érdekében lehetőség van reorganizációs eljárás (Reorganisationsverfahren) megindítására is, a vállalkozások reorganizációjáról szóló törvény (Unternehmensreorganisationsgesetz) alapján. Erre csak akkor kerülhet sor, ha reorganizációra és nem fizetésképtelenségi eljárásra van szükség. Reorganizáció szükséges, ha a vállalkozás létét a kedvezőtlen kereskedelmi fejlemények veszélyeztetik azzal az eredménnyel, hogy a további működésének fenntartásához be kell avatkozni.

Lap tetejeLap teteje

2. Melyek a különböző fizetésképtelenségi eljárások megindításának feltételei?

Csődeljárás:
  • fizetésképtelenség vagy eladósodottság (lásd fent);
  • a költségeket alapjában fedező vagyontárgyak megléte;
  • az adós vagy egy hitelező kérelme.
Egyezségi eljárás:
  • fizetésképtelenség, fenyegető fizetésképtelenség vagy eladósodottság;
  • az adós elfogadható egyezségi javaslattal kísért kérelme.

3. Milyen szerepet játszanak a különböző közreműködők az egyes fizetésképtelenségi eljárásokban?

Csődeljárás:
  • A csődbíróság (Konkursgericht)
    • megindítja és vezeti az eljárást;
    • kijelöli és felügyeli a csődgondnokot (Masseverwalter);
    • biztosítja a csődvagyont;
    • levezeti a hitelezők gyűlését, különösen a kényszeregyezségről és fizetési ütemtervről szóló szavazást;
    • végzéssel határoz egyes soron következő kérdésekben;
    • megszünteti a csődeljárást.
  • A csődgondnok
    • felelős a csődeljárás gyakorlati levezetéséért;
    • felméri a csőd alatt álló adós pénzügyi helyzetét;
    • eldönti, hogy a vállalkozás tovább tud-e működni, illetve a már bezárt vállalkozás ismételten megnyitható-e;
    • megvizsgálja, hogy a kényszeregyezség a hitelezők érdekében áll-e, és ez valószínűleg elérhető-e;
    • számbaveszi és értékeli a vagyontárgyakat;
    • kezeli és képviseli a csődvagyont;
    • gyakorolja a megtámadási jogot a csődvagyon vonatkozásában;
    • közreműködik a tartozási helyzet felmérésében;
    • felosztja a vagyonból származó bevételeket.

A csődgondnok kijelölése nem kötelező az üzleti vállalkozást nem működtető természetes személyek csődeljárásában (adósságrendezési eljárás). Ha a csődbíróság eltekint a csődgondnok kijelölésétől, a bíróságnak kell a Konkursordnung (Csődtörvénykönyv) alapján a csődgondnokra háruló kérdésekkel foglalkoznia.

Lap tetejeLap teteje

  • Az adós
    • jogosult csődöt kérni és fellebbezni a csődeljárás megindítása ellen;
    • a csődeljárás megindulásakor elveszíti rendelkezési jogát a vagyon körébe tartozó vagyontárgyak vonatkozásában;
    • jogosult részt venni a hitelezők és a hitelezői választmány ülésein;
    • jogosult kérelmet beterjeszteni a kényszeregyezség megkötésére.
  • A hitelezők
    • A hitelezők gyűlése;
    • rendelkezik egyes kérelmezési jogokkal (pl. a hitelezői választmány megalakítása, a csődgondnok hivatalából való felmentése vonatkozásában);
    • szavaz a kényszeregyezségi javaslatról;
    • A bíróság által kijelölt hitelezői választmány;
    • támogatja és felügyeli a csődgondnokot;
    • előzetesen véleményt nyilvánít a csődgondnok jelentős intézkedéseiről;
    • meghatározott egyetértési jogokkal rendelkezik.
Egyezségi eljárás:
  • Az egyezségi bíróság (Ausgleichsgericht)
    • megindítja és vezeti az eljárást;
    • kijelöli és felügyeli az egyezségi gondnokot (Masseverwalter) és az egyéb szerveket;
    • végzéssel határoz egyes soronkövetkező kérdésekben;
    • megszünteti az egyezségi eljárást.
  • Az egyezségi gondnok
    • felügyeli az adóst és üzletvitelét;
    • felméri az adós gazdasági helyzetét és írásos ideiglenes jelentést készít;
    • ellenőrzi a nyilvántartott követeléseket;
    • egyes jogügyletek a jóváhagyását igénylik.
  • Az adós
    • elkészíti az egyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet, amely egy elfogadható egyezségi javaslatot tartalmaz;
    • alapjában megtartja rendelkezési jogait és továbbra is kezeli saját vagyonát;
    • az egyezségi gondnok felügyelete alatt áll.
  • A hitelezők
    • a hitelezők gyűlése szavaz az egyezségi javaslatról;
    • a bíróság által kijelölt, hitelezői tanácsadó választmány támogatja és ellenőrzi az egyezségi gondnokot.

4. Milyen jogkövetkezményei vannak az eljárás megindításának?

Csődeljárás:

A csődeljárás megindítását egy hirdetményben közzéteszik az internetes oldalon Deutsch. A csődeljárás megindításának jogi hatályai a hirdetmény közzétételét követő nap kezdetén állnak be. A csődeljárás megindítását feljegyzik a közhitelű nyilvántartásokban is (az ingatlan-nyilvántartásban [Grundbuch], a cégnyilvántartásban [Firmenbuch] stb.).

Lap tetejeLap teteje

A csődeljárás megindulása megfosztja a csőd alatt álló adóst rendelkezési jogától minden olyan végrehajtás alá vonható vagyona vonatkozásában, amellyel az eljárás megindulásakor rendelkezik vagy amelyet a csődeljárás során szerez (a csődvagyon). A csődvagyont őrizet és gondnokság alá kell vonni, és a csődhitelezők együttes megelégedésére kell hasznosítani (a KO 1. szakasza).

A csődhitelezők irányában érvénytelenek a csőd alatt álló adós által a csődeljárás megindítását követően a csődvagyon vonatkozásában tett jogcselekmények (a KO 3. szakaszának (1) bekezdése).

A csődeljárás megindulását követően nem indíthatók vagy folytathatók olyan perek, amelyek célja a csődvagyon részét képező vagyontárgy vonatkozásában követelés támasztása vagy biztosítása. A csődeljárás megindulását követően is megindíthatók és folytathatók a biztosítékkal rendelkező hitelezők elsőbbségi igényeire, a csődvagyon körébe nem tartozó vagyontárgyak elkülönítésére vonatkozó jogviták, azonban csak a csődgondnok ellen (a KO 6. szakaszának (1) és (2) bekezdése).

A csődeljárás megindulásakor félbeszakadnak mindazon folyamatban lévő peres eljárások, amelyekben az adós felperes vagy alperes, a nem a csődvagyon körébe tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatos jogviták kivételével (a KO 7. szakaszának (1) bekezdése).

Egyezségi eljárás:

Az egyezségi eljárás megindítását is hirdetményben teszik közzé a csődértesítőben. Az egyezségi eljárás megindításának jogi hatályai a hirdetmény tartalmának közzétételét követő nap kezdetén állnak be (az AO 7. szakaszának (1) bekezdése). Ezenkívül az egyezségi eljárás megindítását feljegyzik a közhitelű nyilvántartásokban (az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban stb.) is.

Lap tetejeLap teteje

A kérelem benyújtásától az eljárás megindulásáig az adós nem adhatja el vagy terhelheti meg tulajdonát, nem alapíthat elsőbbségi kielégítési jogokat vagyontárgyaira, nem vállalhat garanciát és ellenérték nélkül nem ruházhat át vagyontárgyakat. Az ilyen jogcselekmények a hitelezők irányában érvénytelenek. Az eljárás megindulásától számítva az adósnak üzleti vállalkozása bezárásához vagy újbóli megnyitásához az egyezségi bíróság engedélyét kell beszereznie. Ezenkívül egyes más jogügyletekhez és cselekményekhez is szüksége van az egyezségi gondnok hozzájárulására. Az egyezségi eljárás alatt az adós meglévő pénzeszközeit saját céljaira csak a saját maga és családja szerény megélhetéséhez szükséges mértékben használhatja fel (az AO 8. szakasza).

Az egyezségi eljárásban a követelések nyilvántartásba vételének hatása az elévülés félbeszakadása (az AO 9. szakasza).

Az eljárás megindulásától számítva nem lehet az adós vagyontárgyainak vonatkozásában bírósági zálogjogot vagy kielégítési jogot szerezni (az AO 10. szakasza).

5. Milyen sajátos szabályok vonatkoznak a követelések egyes csoportjaira?

Csődeljárás:
Biztosítéki engedmények

A biztosítéki engedmény azon vagyontárgyakra vonatkozik, amelyek az adós helyiségeiben találhatók, de nem képezik annak tulajdonát (a KO 44. szakasza). Mivel a csődvagyon csak a csőd alatt álló vagyonát foglalja magában, a csődeljárás megindulása alapjában nem érinti a biztosítéki engedményt.

Elsőbbségi jogok

Az elsőbbségi jogok a kielégítési elsőbbséggel rendelkező, csőd esetére is biztosított igények a csőd alatt álló adós egyes vagyontárgyain. Az elsőbbségi hitelezők annyiban előzik meg a csődhitelezőket, hogy követelésükre fedezetül szolgál a biztosítéki vagyontárgy (például a zálogtárgy). Az értékesítés bevételéből származó bármely többlet a közös csődvagyonba folyik be (a KO 48. szakasza). Az elsőbbségi jogokat a csődeljárás megindulása nem érinti.

Lap tetejeLap teteje

 A csődigények

A csődigények azon hitelezők követelései, akik a csődeljárás megindulásakor a csőd alatt álló adóssal szemben pénzügyi követeléssel rendelkeznek (a KO 51. szakasza). Nem tartoznak azonban a csődeljárási igények közé a követelések kamatai az eljárás megindulása utáni időszak vonatkozásában, a csődeljárás költségei, büntetendő cselekmények miatti bírság és az adományokhoz kapcsolódó igények (a KO 58. szakasza).

Az egyenlő elbánás elve alapjában véve a csődigényekre is vonatkozik. Sem az állam, sem az alkalmazottak nem élveznek elsőbbséget a csődeljárás során. Hátrasorolt követelés azonban a saját tőkét helyettesítő tagi kölcsön visszafizetése iránti részvényesi követelés.

Beszámítás

Nem kell bejelenti a csődeljárásban azon követeléseket, amelyek a csődeljárás megindulásakor már beszámíthatóak voltak (a KO 19. szakaszának (1) bekezdése). Ez biztosított hitelezői jogállást biztosít a csőd alatt álló adós azon hitelezői számára, akik maguk is tartoznak az adósnak. Ez azonban nem érvényes a hitelezőre, ha saját követelése meghaladja a csőd alatt álló adósét. E különbséget a csődeljárásban érvényesítheti. A beszámítás egyedi feltételeit a törvény állapítja meg (a KO 20. szakasza), ami megtekinthető a Bundeskanzleramt (Szövetségi Kancellária) internetes oldalán Deutsch.

Elsőbbségi igények

Az elsőbbségi igények a csődvagyonnal szemben fennálló azon követelések, amelyeket elsőbbséggel, azaz a csődhitelezőket megelőzően kell kielégíteni (a KO 47. szakaszának (1) bekezdése). A legfontosabb elsőbbségi igények (a KO 46. szakaszának (1) bekezdése):

Lap tetejeLap teteje

  • a csődeljárás költségei;
  • a csődvagyon fenntartásával, igazgatásával és működtetésével összefüggő kiadások;
  • a vagyont terhelő köztartozások olyan mértékben, amennyiben a tartozást keletkeztető körülmények a csődeljárás megindulását követően nyíltak meg;
  • az alkalmazottak rendszeres járandósága iránti követelések a csődeljárás megindulását követő időszakok vonatkozásában;
  • a csődgondnok által kötött kétoldalú szerződések teljesítése vonatkozásában fennálló követelések;
  • a csődgondnok jogcselekményeiből eredő követelések;
  • a csődvagyonban jogalap nélkül bekövetkezett gazdagodásból eredő követelések;
  • a munkaviszony megszüntetéséből eredő követelések, ha a munkaviszonyt a csődgondnok a csődeljárás alatt hozta létre.

Az elsőbbségi igényeket a csődeljárásban nem kell nyilvántartásba venni. Ha a csődgondnok megtagadja az esedékes elsőbbségi igények kielégítését, a szóban forgó hitelező követelését bíróságon érvényesítheti.

A csőd hatálya alatt álló adós szerződései
  • Ajánlatok: A később csődbe jutott adósnak adott ajánlatok változatlanul érvényben maradnak. A csődgondnok dönthet az ajánlat elfogadásáról. Ha az ajánlat elfogadása mellett dönt, a szerződő partner követelései elsőbbségi igénnyé válnak (a KO 26. szakaszának (2) bekezdése). A később csődbe jutott adós által adott ajánlatok nem kötik a csődgondnokot (a KO 26. szakaszának (3) bekezdése).
  • Ha a csőd hatálya alatt álló adós vagy a másik fél nem, vagy nem teljes egészében teljesített egy kétoldalú szerződést a csődeljárás megindulásakor, a csődgondnok teljesítheti a szerződést (teljes egészében) és követelheti a teljesítést a másik fél részéről, vagy elállhat a szerződéstől (a KO 21. szakaszának (1) bekezdése).
  • Bérleti szerződések: A bérleti jogviszonyokat elsődlegesen nem érinti a csődeljárás megindulása. A bérlő fizetésképtelensége esetén mind a csődgondnoknak mind a bérbeadónak joga van a bérleti szerződés megszüntetésére a jogszabályi felmondási idő vagy egy megállapodás szerinti rövidebb felmondási idő mellett (a KO 23. szakasza).
  • Munkaszerződések: Ha a csőd hatálya alatt álló adós a munkaadó és a munkaviszony már létrejött, azt alapjában véve a munkavállaló rendkívüli felmondással, illetve a csődgondnok rendes felmondással szüntetheti meg, a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy egyébként jogszerűen elfogadott rövidebb felmondási idővel, a jogszabályi felmondási korlátozások figyelembe vételével, a vállalkozás vagy a részleg bezárását elrendelő, jóváhagyó vagy megállapító végzés közzétételétől számított egy hónapon belül.
Egyezségi eljárás
Egyezségi igények

Az egyezségi igények nem elsőbbségi igények, amelyek csak az arányos kielégítésre keletkeztetnek jogot. Az adósnak meghatározott időn belül el kell ismernie vagy meg kell támadnia a nyilvántartott egyezségi igényeket. Az igények nyilvántartásba vétele a hivatalosan kijelölt (az egyezségi javaslattal foglalkozó) hitelezői választmány ülésén gyakorolható szavazati jogok vonatkozásában bír jelentőséggel). Ha az egyezségi javaslat elfogadásra kerül és azt a bíróság jóváhagyja, az egyezségi igények arányosan lecsökkennek, feltéve, hogy az adós teljesíti az egyezséget. Ugyanez vonatkozik a nyilvántartásba nem vett igényekre is.

Lap tetejeLap teteje

Biztosítéki engedmény és elsőbbségi jogok

Csőd esetén az egyezség alapjában véve nem érinti sem a biztosítéki engedményt, sem az elsőbbségi jogokat. Az eljárás azonban folyamán e jogok érvényesítésének kényszerű késedelme következhet be.

Beszámítás

A szabályok (az AO 19. és 20. szakasza) megegyeznek a csődre vonatkozó szabályokkal.

Szerződések

Az egyezségi eljárás megindulásakor a teljes egészében egyik fél által sem teljesített kétoldalú szerződésekből eredő igényeket elsődlegesen nem érinti az egyezségi eljárás. Azonban az adós választhat a szerződés másik fél általi teljesítésének követelése és a szerződéstől való elállás között (az AO 20b szakasza). Az elálláshoz az egyezségi gondnok jóváhagyása szükséges. Az egyezségi gondnok a jóváhagyást csak akkor adhatja meg, ha a szerződés teljesítése vagy folyamatos teljesítése veszélyeztetheti az egyezség létrejöttét, a teljesítésének lehetőségét, vagy a vállalkozás fennmaradását (az AO 20b szakasza). Külön feltételek vonatkoznak a bérleti és munkaszerződésekre.

  • Bérleti szerződések: Ha a bérlő vett egy dolgot bérbe, az egyezségi gondnok jóváhagyásával, az egyezségi eljárás megindulásáról szóló határozat közzétételétől számított egy hónapon belül, felmondhatja a szerződést a jogszabályi felmondási idő vagy egy megállapodás szerinti felmondási idő mellett, (a KO 20c szakaszának (2) bekezdése).
  • Munkaszerződések: Ha az adós a munkáltató, az egyezségi gondnok jóváhagyásával megszüntetheti a munkaviszonyt, a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy egyébként jogszerűen elfogadott rövidebb felmondási idő mellett, a jogszabályi felmondási korlátozások figyelembe vételével, az eljárás megindulásáról szóló határozat közzétételétől számított egy hónapon belül.

6. Milyen szabályok érvényesek a hátrányt okozó cselekményekre?

A csődeljárás megindulása előtt a csőd hatálya alatt álló adós vagyontárgyai vonatkozásában végzett jogcselekmények megtámadhatók azon az alapon, hogy fennállt a vagyontárgyak megkülönböztetésének vagy elherdálásának szándéka (a KO 28. szakasza), azok elsőbbségi kezelése biztosításának szándéka (a KO 30. szakasza) vagy pedig amiatt, hogy tudtak a fizetésképtelenségről (a KO 31. szakasza). Az ellenérték nélküli vagy ezzel egyenértékű elidegenítések (a KO 29. szakasza) ugyancsak megtámadhatók. A megtámadás részletes szempontjait a törvény állapítja meg, ami megtekinthető a Bundeskanzleramt internetes oldalán Deutsch.

Lap tetejeLap teteje

7. Melyek a követelések bejelentésének és elfogadásának feltételei?

Lásd az 5. kérdésre adott választ.

8. Milyen szabályok vonatkoznak a reorganizációs eljárásra?

Kényszeregyezségi eljárás

A kényszeregyezségi eljárás nem külön fizetésképtelenségi eljárás, hanem a „csődeljáráson belüli egyezség”. A kényszeregyezség megkötése és teljesítése itt is a hátralékos tartozás elengedéséhez vezet: A csőd hatálya alatt álló adós megfizeti a kényszeregyezségi hányadot és ennek következtében mentesül a csődeljárási igények alól.

A kényszeregyezségi eljárás csak a csőd hatálya alatt álló, jóhiszemű (azaz csalárd csőddel, az eljárás késleltetésének nyilvánvaló szándékával stb. nem vádolt) adós kérelmére indítható meg. A csőd hatálya alatt álló adósnak ugyanakkor javaslatot kell tennie a hitelezők kielégítésének és védelmének módjára (a KO 140. szakaszának (1) bekezdése). A kérelem nem elfogadható, ha a csődhitelezőknek nem ajánlották meg legalább a jogszabályban előírt 20%-os, két éven belül megfizetendő hányadot. Az üzleti vállalkozást nem üzemeltető természetes személyeknek legfeljebb ötéves fizetési határidő adható. Ha a fizetési határidő a két évet meghaladja, a hányadnak el kell érnie legalább a 30% -ot (a KO 141. szakaszának 3. pontja). Egyebekben a biztosítéki engedménnyel, valamint elsőbbségi jogokkal rendelkező hitelezők igényeit ez nem érinti, az elsőbbségi igényeket teljes egészükben ki kell elégíteni, és a csődhitelezőket egyenlő elbánásban kell részesíteni (a KO 149. és azt követő szakaszai). Ezen felül az érintett fél kifejezett hozzájárulása nélkül nem korlátozhatók a csődhitelezők azon jogai, amelyek a csőd hatálya alatt álló adós kezeseivel vagy adóstársaival, vagy viszontkereseti jog alapján felelős felekkel szemben állnak fenn (a KO 151. cikke). A kényszeregyezséget a hivatalosan kijelölt egyezségi gyűlésen jelenlévő, szavazati joggal rendelkező hitelezők többségének kell jóváhagynia. Ezen felül a jóváhagyást megadó hitelezők követelései összegének el kell érnie a hivatalosan kijelölt gyűlésen jelenlévő hitelezők követelésének legalább a háromnegyedét (a KO 147. szakaszának (1) cikke).

Lap tetejeLap teteje

Ha a bíróság ezt követően jóváhagyja a kényszeregyezséget, a csőd hatálya alatt álló adós mentesül a csődhitelezőkkel szemben a kielégítési hányad felett fennálló tartozások alól (a KO 156. szakasza).

Adósságrendezési eljárás

Ha az adósságrendezési eljárás során nem születik kényszeregyezség, az adós vagyonát értékesítik. További adósságkönnyítő lehetőség a fizetési ütemterv vagy a lehívási eljárás. A fizetési ütemterv a kényszeregyezség egy sajátos formája. Az alapvető különbségek a jogszabályi legkisebb kielégítési hányad hiányához és a leghosszabb megengedhető fizetési határidőnek a hét évre történő meghosszabbításához kapcsolódnak. A fizetési ütemterv elfogadásához a kényszeregyezség és az egyezség során előírt hitelező többség szükséges.

Ha a hitelezők nem hagyják jóvá a fizetési ütemtervet, a bíróságnak kell elbírálnia az adós hátralékos tartozás elengedésével járó lehívási eljárás lefolytatása iránti kérelmét (a KO 200. szakaszának (1) bekezdése). Ebben az esetben nincs szükség a hitelezők jóváhagyására. Elsőként a jövedelem lefoglalható hányadát hívják le. Az adósnak hét évre a hitelezők gondnokára kell engedményeznie a megfelelő (munkabér) követeléseit. Az eljárás akkor sikeres, ha az adós, a csődvagyon értékesítéséből befolyó bevételből és lehívási eljáráson keresztül, három éven belül a hitelezői igények legalább 50%-át, vagy hét éven belül legalább 10%-át ki tudja elégíteni. Ha ez az eset áll fenn, a bíróság megállapítja a lehívási eljárás megszűnését, és kihirdeti a hátralékos tartozás alóli mentesítést (a KO 213. szakasza). Ha hét év elteltével sem érik el a fizetési célkitűzést, a bíróság ennek ellenére kihirdetheti a hátralékos tartozás alóli mentesítést, vagy felfüggesztheti a határozathozatalt, vagy méltányossági alapon legfeljebb három évvel meghosszabbíthatja a lehívási eljárást.

Lap tetejeLap teteje

Egyezségi eljárás

Ha az adós fizetésképtelen vagy eladósodott (lásd a fenti 1. kérdést) vagy ha fizetésképtelensége fenyeget, kérheti az egyezségi eljárás megindítását. Az egyezségi kérelméhez számos iratot kell csatolnia (vagyonleltárt, a hitelezők és adósok jegyzékét, az elmúlt három év pénzügyi beszámolóit, egyezségi javaslatot stb.). Az adós becsületességén kívül az egyezség elfogadhatóságának további szempontja a hitelezői igények jogszabályban meghatározott legkisebb kielégítési hányadának, nevezetesen 40 %-ának az egyezség elfogadásától számított két éven belül történő megfizetése.

Szabály szerint az egyezséget az eljárás megindulásától számított 90 napon belül kell elfogadni (az AO 67. szakasza (1) bekezdésének 2. pontja). A szótöbbségi követelmények megegyeznek a kényszeregyezségre irányadó szótöbbségi követelményekkel (lásd fent) Az egyezséget ezt követően a bíróságnak kell jóváhagynia. A jóváhagyásról szóló döntést közzéteszik a csődértesítőben (az AO 49. szakaszának (3) bekezdése).

Az eljárás végső szakasza háromféleképpen alakulhat: az eljárásnak az adós felügyelete nélküli megszüntetése, az eljárás vagyonkezelői felügyelet elrendelése melletti megszüntetése, az egyezségi eljárás folytatása az egyezségi gondnok felügyelete mellett.

9. Milyen szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásra?

A csődgondnoknak alapjában a bíróságon kívül, különösen szabadpiaci értékesítéssel kell eladnia a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat. Csak kivételes esetekben kerül sor az Exekutionsordnungnak (Végrehajtási törvénykönyv) megfelelő bírósági árverésre, amennyiben ezt a csődbíróság a csődgondnok kérelmére válaszként elrendeli.

Lap tetejeLap teteje

Jelentős intézkedések esetében a csődgondnoknak először be kell szereznie a hitelezői választmány nyilatkozatát (a KO 114. szakaszának (1) bekezdése). Továbbá a csődgondnoknak legalább nyolc nappal előre be kell jelentenie a csődbíróságon a 100.000 eurót meghaladó értékű jogügyleteket. A bíróság megtilthatja az ilyen ügyletek lebonyolítását (a KO 116. szakasza: az egyezségek megkötése, a peres biztosítéki engedmények, az elsőbbségi jogok és a peres elsőbbségi igények elismerése, megtámadási nyilatkozat benyújtása stb.). Egyes jogügyleteket értéküktől függetlenül a hitelezői választmánynak és a csődbíróságnak kell jóváhagynia (a KO 117. szakasza).

A csődbíróság jóváhagyásával a hitelezői választmány elhatározhatja, hogy egyes végrehajthatatlan követeléseket vagy kisebb értékű vagyontárgyakat átadjanak az adós szabad rendelkezési körébe (a KO 119. szakaszának (5) bekezdése).

Az elsőbbségi hitelezőket követelésük összegének meghatározottá válásakor és az esedékességkor kell kielégíteni, függetlenül az eljárás állásától (a KO 124. szakaszának (1) bekezdése). Ha a csődvagyon nagysága nem elegendő a csődkövetelések fedezésére, erről a csődgondnoknak haladéktalanul tájékoztatnia kell a csődbíróságot, és tartózkodnia kell az elsőbbségi hitelezők kielégítésétől. Ekkor a „csődeljárás keretében lezajló csődre” kerül sor (a KO 124a szakasza).

Az általános vizsgálati gyűlés előtt a csődhitelezők kielégítése nem kezdődhet meg. A csődgondnoknak a felosztást alapjában a hitelezői választmánnyal folytatott konzultációt követően, a csődbíróságnak a felosztási tervhez való hozzájárulása alapján kell elvégeznie (a KO 128-130. szakasza). A vitás (a KO 131. szakasza) a késve bejelentett követelések (a KO 134. szakasza), valamint az egyidejűleg elsőbbségi hitelezői jogállású csődhitelezők (a KO 132. szakasza) kezelésére külön szabályok vonatkoznak.

Lap tetejeLap teteje

10. Melyek az eljárás befejezésének feltételei?

Csődeljárás

Az eljárást be kell fejezni, ha becsatolták a végső vagyonfelosztás befejeződéséről szóló igazolást a csődbíróságra, valamint kényszeregyezség esetében (a KO 139. szakaszának (1) bekezdése) annak végleges jóváhagyását, valamint a biztosítéki engedménnyel, elsőbbségi jogokkal és elsőbbségi igényekkel rendelkező hitelezők kielégítésének vagy kielégítése biztosításának megtörténtét követően (a KO 157. cikkének (1) bekezdése). Az eljárást be kell fejezni a fizetési ütemterv végleges jóváhagyásakor (a KO 196. szakaszának (1) bekezdése) vagy a lehívási eljárás megindulásakor (a KO 200. szakaszának (4) bekezdése).

Az eljárást ezenkívül be kell fejezni, ha annak megszüntetéséhez minden elsőbbségi és csődhitelező hozzájárul (a KO 167. szakaszának (1) bekezdése), vagy ha a csődeljárás során az bizonyosodna be, hogy a vagyontárgyak értékesítésének ellenértéke nem elegendő a csődeljárás költségeinek fedezésére (a KO 166. szakasza).

Az eljárás jogerős befejezése a következő sajátos hatásokkal rendelkezik:

  • a korábbi adós ismét visszanyeri teljes rendelkezési jogát vagyontárgyai vonatkozásában (a KO 59. szakasza), valamint megszűnnek a csődgondnok jogosítványai.
  • a korábban csőd hatálya alatt álló adós visszanyeri korlátlan perlési és perelhetőségi képességét (perképességét). A folyamatban lévő perekben a jogszabály erejénél fogva változás következik be a felek személyében, a csődgondnok helyébe a korábban csőd hatálya alatt álló adós lép.
  • a csődhitelezők ezt követően korlátlanul végrehajtást indíthatnak a korábban csőd hatálya alatt állt adós ellen követelésük kielégítési hányadot meghaladó részének érvényesítése érdekében.

Egyes ágazatokban a csődbe került adós csak közigazgatási (például a Gewerbeordnung [Ipari Törvénykönyv] alapján) vagy szakmai korlátozások mellett (például a Rechtsanwaltsordnung [Ügyvédi Törvénykönyv]) üzemeltethet ismét üzleti vállalkozást. A hitelezőkkel szembeni szándékos elfogultság esetén fennáll a büntetőjogi szankciók lehetősége.

Egyezségi eljárás

Ezen eljárás befejeződésével megszűnik az adós rendelkezési jogának az egyezségi törvény alapján történő korlátozása.

« Fizetőképtelenség - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 02-04-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság