Európai Bizottság > EIH > Alkalmazható jog > Spanyolország

Utolsó frissítés: 07-12-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alkalmazható jog - Spanyolország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK FORRÁSAI 1.
1.1. NEMZETI SZABÁLYOK 1.1.
1.2. HATÁLYOS, TÖBBOLDALÚ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 1.2.
1.3. FONTOSABB, HATÁLYOS KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK 1.3.
2. A KOLLÍZIÓS SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA 2.
2.1. Kötelesek-e a bírák hivatalból alkalmazni a kollíziós szabályokat? 2.1.
2.2. Vissza- és továbbutalás (renvoi2.2.
2.3. A kapcsoló tényező megváltozása 2.3.
2.4. Kivételek a kollíziós szabályok általános alkalmazása alól 2.4.
2.5. A külföldi jog bizonyítása 2.5.
3. A KOLLÍZIÓS JOGI SZABÁLYOK 3.
3.1. Szerződéses kötelezettségek és jogi aktusok 3.1.
3.2. Szerződésen kívüli kötelezettségek (jogellenes károkozás, jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel stb.) 3.2.
3.3. A személyes jog, és annak a polgári jogi jogállással kapcsolatos vonatkozásai (név, állandó lakóhely, jogképesség) 3.3.
3.4. A szülő–gyermek kapcsolat megállapítása, beleértve az örökbefogadást is 3.4.
3.5. Házasság, nem házasságban élő párok, élettársi kapcsolat, házasság felbontása, életközösség megszüntetése, tartási kötelezettség 3.5.
3.6. Házassági vagyonjogi rendszerek 3.6.
3.7. Végintézkedések, öröklés 3.7.
3.8. Ingatlan 3.8.
3.9. Fizetésképtelenség 3.9.

 

1. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK FORRÁSAI

1.1. NEMZETI SZABÁLYOK

A spanyol jogrend jogforrásai a következők: a jogszabályok, a szokások és az általános jogelvek. Nem alkalmazandók a hierarchiában magasabb szinten lévő rendelkezéssel ellentétes rendelkezések. A szokást csak akkor kell alkalmazni, ha nincs alkalmazandó jogszabály, továbbá amennyiben a szokás nem ellentétes az erkölccsel vagy a közrenddel, valamint ha az már kialakult. Az általános jogelveket – a jogrend kialakításában betöltött szerepük sérelme nélkül – jogszabály vagy szokás hiányában kell alkalmazni. A jogrend a jogszabályok, szokások és általános jogelvek értelmezése és alkalmazása során a Legfelsőbb Bíróság által következetesen megállapított esetjoggal egészül ki.

1.2. HATÁLYOS, TÖBBOLDALÚ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK

  • 1348/2000/EK tanácsi rendelet English - español - franÂ?ais PDF File (PDF File 87 KB)
  • 1206/2001/EK tanácsi rendelet English - español - français PDF File (PDF File 105 KB)
  • 44/2001/EK tanácsi rendelet English - español - français PDF File (PDF File 200 KB)
  • 2201/2003/EK tanácsi rendelet English - español - français PDF File (PDF File 227 KB)
  • az 1988. szeptember 16-i Luganói Egyezmény
  • A költségmentesség iránti kérelmek továbbításáról szóló európai megállapodás, Strasbourg, 1977. január 27.
  • 1965. november 15-i Hágai Egyezmény (dokumentumok kézbesítése)
  • 1970. március 18-i Hágai Egyezmény (bizonyítékok)
  • 1980. október 25-i Hágai Egyezmény (igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása)
  • 1956. október 24-i Hágai Egyezmény (gyermektartás)
  • 1958. április 15-i Hágai Egyezmény (a gyermektartási kötelezettségek végrehajtása)
  • 1973. október 2-i Hágai Egyezmény (tartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismerése és végrehajtása)
  • 1973. október 2-i Hágai Egyezmény (a tartásra alkalmazandó jog)
  • 1954. március 1-jei Hágai Egyezmény (polgári eljárás)
  • 1980. október 25-i Hágai Egyezmény (gyermekek jogellenes elvitele)
  • 1980. május 20-i Luxembourgi Egyezmény (a gyermekek felügyelete feletti jog végrehajtása)
  • 1978. március 15-i Strasbourgi Egyezmény (a külföldi jogról való tájékoztatás)
  • 1975. január 30-i Panamai Egyezmény (keresetlevelek)
  • 1979. május 8-i Montevideói Egyezmény (a külföldi jogról való tájékoztatás)
  • 1956. június 20-i New York-i Egyezmény (tartásdíj külföldön történő behajtása)

1.3. FONTOSABB, HATÁLYOS KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK

  • Spanyolország - Marokkó:
    • A polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekben az igazságügyi együttműködésről szóló egyezmény (1997. május 30.)
    • Az igazságügyi együttműködésről, a gyermek felügyeletére és a láthatásra vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek visszatéréséről szóló egyezmény (1997. május 30.)
  • Spanyolország - Tunézia:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben az igazságügyi segítségnyújtásról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény (2001. szeptember 24.)
  • Spanyolország - Thaiföld:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben az igazságügyi segítségnyújtásról szóló egyezmény (1998. június 5.)
  • Spanyolország - Brazil:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben az igazságügyi segítségnyújtásról szóló egyezmény (1989. április13.)
  • Spanyolország - Uruguay:
    • Az igazságügyi együttműködésről szóló egyezmény (1987. november 4.)
    • A gyermektartásra vonatkozó kollíziós jogról, valamint a tartásra vonatkozó ítéletek és bírósági egyezségek végrehajtásáról szóló egyezmény (1987. november 4.)
  • Spanyolország - Dominikai Köztársaság:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben az igazságügyi segítségnyújtásról szóló egyezmény (2003. szeptember 15.)
  • Spanyolország - Bolgár Köztársaság:
    • A polgári ügyekben az igazságügyi segítségnyújtásról szóló szerződés (1993. május 23.)
  • Spanyolország - Orosz Föderáció:
    • A polgári ügyekben az igazságügyi segítségnyújtásról szóló szerződés egyezmény (1990. október 26.)
  • Spanyolország - Kínai Népköztársaság:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben az igazságügyi segítségnyújtásról szóló szerződés (1992. május 2.) español
  • Spanyolország - Svájc:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben az ítéletek végrehajtásáról szóló szerződés (1896. november 10.)
  • Spanyolország - Kolumbia:
    • Polgári ügyekben hozott ítéletek végrehajtásáról szóló, 1908. május 30-i egyezmény español
  • Spanyolország - Mexikó:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéletek és választottbírósági döntések elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény (1989. április 17.) español
  • Spanyolország - Izrael:
    • A Spanyolország és Izrael között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéletek kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény (1989. május 30.) español
  • Spanyolország - Románia:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény (1997. november 17.)
  • Spanyolország - El Salvador:
    • Polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírók hatásköréről, valamint az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló szerződés (2000. november 7.)

2. A KOLLÍZIÓS SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA

2.1. Kötelesek-e a bírák hivatalból alkalmazni a kollíziós szabályokat?

A bíróságok és hatóságok a spanyol kollíziós szabályokat saját kezdeményezésükre alkalmazzák.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Vissza- és továbbutalás (renvoi)

A renvoit elutasítják azok a nemzetközi egyezmények, amelyeknek Spanyolország a részes fele. Mindössze két olyan egyezmény van, amellyel kapcsolatban kétségek merülhetnek fel, ezek pedig az államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási vitákról szóló, 1965. március 18-i washingtoni egyezmény és a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i hágai egyezmény. Mivel azonban ezek meghatározzák, hogy a nemzetközi magánjog mely rendszerét kell alkalmazni, ahelyett, hogy az alkalmazandó jogról a bíró döntene, ez nem renvoi kérdése.

Ami a spanyol nemzeti jogszabályokat illeti, az erre a kérdésre irányadó polgári törvénykönyv értelmében a külföldi jogra való hivatkozás tekinthető a spanyol jog anyagi jogának attól a renvoitól függetlenül, amelyet kollíziós szabályai egy másik, nem spanyol jogra vonatkozóan tesznek. Ez azt jelenti, hogy csak az elsőfokú renvoi elfogadott. Ez a spanyol jog által megengedett, elsőfokú renvoi azonban nem kötelező (a használt megfogalmazás: „figyelembe fogják venni”). Ezt az esetjog akként értelmezte, hogy ez csak olyan esetekben lehetséges, amikor az elért megoldás kielégítő, ésszerű és méltányos.

A másodfokú renvoi (amikor viszont az a jog, amelyre a spanyol jog utal, harmadik ország jogára utal) kizárólag váltók, csekkek és kötelezvények esetében megengedett. Ezek azt kötelezővé tehetik azáltal, hogy kimondják: rájuk az alany nemzeti joga az irányadó, jóllehet ha ez a jog azt mondja ki, hogy egy másik ország joga alkalmazandó, úgy az utóbbit kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

2.3. A kapcsoló tényező megváltozása

A spanyol jogban nincs a kollíziós szabály által kapcsoló tényezőként használt körülményekben bekövetkezett változások esetére vonatkozó általános szabály. Nincs probléma azokban az esetekben, amikor a kollíziós szabály meghatározza, hogy mikor kell megállapítani a kapcsoló tényezőt. Amikor nem ez történik, arra vonatkozóan nincs kifejezett és általános rendelkezés a spanyol jogban. Úgy tűnik azonban, hogy a mérlegelendő kritérium az, hogy mely jog volt az alkalmazandó a jogi helyzet kialakulásakor, még akkor is, ha a kapcsoló tényező ezt követően megváltozik.

2.4. Kivételek a kollíziós szabályok általános alkalmazása alól

A spanyol jog tartalmaz egy nemzetközi közrendi klauzulát, amely értelmében semmi esetre sem lehet alkalmazni a külföldi jogot, ha az ellentétes a közrenddel. Ennélfogva a külföldi jog alkalmazása kizárt, ha az a spanyol jog alapelveit egyértelműen sérti. Ezeket az elveket nem sorolják fel, de azokat alapvetően az alkotmány tartalmazza, ilyenek például a házasság felbonthatatlansága, a gyermekek törvény előtti egyenlősége, a névviseléshez való jog, a tulajdonra és a piaci feltételekre vonatkozó szabályok, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem és így tovább. Ezt a közrendi klauzulát megszorítóan alkalmazzák. Alkalmazása esetén, ha van egy nemzetközi magánjogi szabály által meghatározott másik kapcsoló tényező, az azt jelenti, hogy hivatkozás történt a megfelelő jogra. Amennyiben ez a másik kapcsoló tényező nem létezik, a spanyol jogot kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

2.5. A külföldi jog bizonyítása

A külföldi jog tartalmát és érvényességét bizonyítani kell, a bíróság pedig az általa ennek ellenőrzése tekintetében szükségesnek tartott minden eszközt felhasználhat. Ami a feleket illeti: a külföldi jog bizonyítása tekintetében a polgári perben a bizonyítás terhére vonatkozó általános szabályok vonatkoznak. A külföldi jog bármely jogszerűen elfogadott bizonyítási eszközzel bizonyítható.

3. A KOLLÍZIÓS JOGI SZABÁLYOK

3.1. Szerződéses kötelezettségek és jogi aktusok

Spanyolország a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. évi római egyezmény részese. Az egyezmény alapvető szabálya a felek általi választás szabadsága. Ha a szerződő felek nem választanak (vagy a választás érvénytelen), elvben a jellemző kötelezettnek a szerződés megkötésekor meglévő szokásos tartózkodási helye - vagy társaság esetén központi ügyvezetésének helye - szerinti ország jogát kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés tárgya épület, akkor az épület helye szerinti jogot kell alkalmazni.

Ezen általános szabály alapján a Római Egyezmény bizonyos garanciákat állapít meg a követelmények tekintetében, hogy a felek meg tudják határozni, hogy bizonyos esetekben (fogyasztói szerződések és egyéni munkaszerződések) melyik az alkalmazandó jog, és arra az esetre, ha nem történik jogválasztás, meghatározza a joghatóság - fent említett vélelmek tekintetében elsőbbséget élvező - egyedi formáit. Például: a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének joga, ha a szállítás abban az országban történt, a rendelést ott kapták vagy az utazást az eladó szervezte, hogy a vásárlás külföldön történjen meg. Az egyéni munkaszerződésekre alkalmazandó jog a munkavégzés helye szerinti jog, ha pedig az nem egy meghatározott hely, akkor a munkavállalót alkalmazó létesítmény helye szerinti jogot kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

A biztosítás területén létezik egy, a biztosítási szerződésekről szóló törvényben (50/1980. számú törvény) szereplő, különös rendszer, amely attól függően változik, hogy kártérítési biztosításról vagy személyi biztosításról van-e szó.

Kártérítési biztosítás esetén a spanyol jog alkalmazását meghatározó, alapvető szabályok a következők:

  1. ha a kockázat spanyol területet érint, és természetes személy esetén a kötvénytulajdonos szokásos tartózkodási helye - vagy jogi személy esetén létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvitele és irányítása - szintén ott van;
  2. ha a szerződést egy, a spanyol jogban meghatározott biztosítási kötelezettséggel összhangban kötötték.

A „nagyobb kockázatokra” vonatkozó biztosítási szerződésekben a felek bármely jogot kiköthetik.

Az életbiztosítási szerződések tekintetében a spanyol jog a következő esetekben alkalmazandó:

  1. Amennyiben a kötvénytulajdonos természetes személy, és állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye spanyol területen van. Ha azonban a kötvénytulajdonos az Európai Gazdasági Térség Spanyolországtól eltérő tagállamának állampolgára, akkor megállapodhat a biztosítóval abban, hogy az állampolgársága szerinti jogot alkalmazzák;
  2. Amennyiben a kötvénytulajdonos jogi személy és székhelye, tényleges ügyvezetése és irányítása vagy főbb létesítménye vagy vállalkozása spanyol területen van;
  3. Amennyiben a kötvénytulajdonos spanyol állampolgárságú természetes személy, és szokásos tartózkodási helye másik országban van, és ennek megfelelően állapodik meg a biztosítóval;
  4. Amennyiben a csoportos biztosítási szerződést a spanyol joggal összhangban - vagy munkaszerződés miatt arra is figyelemmel - kötik meg.

Hatályos: 1990. november 21-től 1995. november 9-ig

Lap tetejeLap teteje

108. cikk

A fenti cikk rendelkezéseit az életbiztosítás kivételével a személyi biztosításokra kell alkalmazni.

A rendelkezést a december 19-i 21/1990. számú törvény 3. cikke illesztette be.

A fenti rendszerek egyikének hatálya alá sem tartozó esetek tekintetében a polgári törvénykönyv általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen általános rendelkezések előírják, hogy a felek által kifejezetten említett jogot kell a szerződéses kötelezettségekre alkalmazni, feltéve, hogy annak van valamiféle kapcsolata a kérdéses ügylettel. Ha nincs kapcsolat, akkor a felek tekintetében közös nemzeti jogot kell alkalmazni. Ennek hiányában a közös szokásos tartózkodási hely szerinti jogot, végső esetben pedig a szerződés megkötésének helye szerinti jogot kell alkalmazni. Ha azonban nincs kifejezett hivatkozás ilyenre, akkor - ingatlanra vonatkozó szerződések esetében - az ingatlan fekvésének helye szerinti jogot kell alkalmazni, ingó vagyon kereskedelmi létesítményekben történt értékesítése esetében pedig e létesítmények elhelyezkedése szerinti jogot. Meg kell azonban jegyezni, hogy van egy olyan különös szabály, amely értelmében a Spanyolországban egy, a saját nemzeti joga szerint cselekvőképtelen külföldi által kötött, kötelezettséget tartalmazó szerződések a spanyol jogrend vonatkozásában érvényesek, ha a cselekvőképesség okát a spanyol jogszabály nem ismeri el. Ez a szabály nem vonatkozik a külföldi ingatlanvagyonnal kapcsolatos szerződésekre.

A munkaszerződések tekintetében, ha a felek nem utalnak kifejezetten jogra, akkor rájuk az általuk végzett szolgáltatások helye szerinti jogot kell alkalmazni. A jogi képviselet esetében alkalmazandó jog az arra a jogviszonyra irányadó jog, amelyből a képviseleti hatáskörök származnak, önkéntes képviselet esetén pedig - ha nem történt kifejezett utalás -, akkor a ráruházott hatáskörök gyakorlása szerinti ország joga. Az adományokra minden esetben az adományozó nemzeti joga az irányadó.

Lap tetejeLap teteje

A szerződések tartalmára és alakiságaira a megkötésük helye szerinti ország joga az irányadó. Azok a szerződések azonban, amelyeket a tartalmukra alkalmazandó jogban előírt szokásokkal és alakisággal kötnek, szintén érvényesek, csakúgy, mint azok, amelyeket a jogosult személyes jogának vagy a szerződő felek közös jogállásának betartásával kötött szerződések. Az ingatlanvagyonnal kapcsolatban, a fekvése helye szerinti szokásokkal és alakisággal létrejött jogi aktusok és szerződések szintén érvényesek. Ha a jogi aktusok és szerződések tartalmára irányadó jog annak érvényessége tekintetében meghatározott tartalmat vagy alakiságot ír elő, azt mindig alkalmazni kell, beleértve a külföldön kötött jogi aktusok vagy szerződések esetét is.

Végül meg kell jegyezni, hogy Spanyolország részes fele az áruk nemzetközi kereskedelmére alkalmazandó jogról szóló, 1955. június 15-i Hágai Egyezménynek.

3.2. Szerződésen kívüli kötelezettségek (jogellenes károkozás, jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel stb.)

Ha erre vonatkozóan nincsenek egyezmények, akkor a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Spanyolország e területen két egyezmény részese.

Az első a közlekedési balesetek tekintetében alkalmazandó jogról szóló, 1971. május 4-i hágai egyezmény, amely értelmében az alkalmazandó jog a baleset helye szerinti jog, jóllehet vannak kivételek a jármű regisztrációjának állama szerinti belső jog vonatkozásában.

A második a termékfelelősségre alkalmazandó jogról szóló, 1973. október 2-i hágai egyezmény. Az Egyezmény előírja azt a lehetőséget, hogy a kárt közvetlenül elszenvedő személy szokásos tartózkodási helye szerinti állam (ha ebben az államban van azon személy gazdasági tevékenységének székhelye, akit felelősnek tartanak) vagy azon állam jogát alkalmazzák, ahol a terméket a kárt közvetlenül elszenvedő személy megvásárolta, vagy pedig a sérülés helye szerinti állam jogát alkalmazzák.

Lap tetejeLap teteje

A fenti rendelkezések hiányában rendelkezések a polgári törvénykönyvet kell alkalmazni, amelynek értelmében a nem szerződéses felelősség eseteire azon hely szerinti jog az irányadó, ahol az a cselekmény bekövetkezett, amelyből a felelősség ered. A megbízás nélküli ügyvitelre az azon hely szerinti jog az irányadó, ahol a megbízott a fő tevékenységet végzi, a jogalap nélküli gazdagodásra pedig az a jog, amely alapján az értékátruházás a gazdagodott fél javára bekövetkezett.

3.3. A személyes jog, és annak a polgári jogi jogállással kapcsolatos vonatkozásai (név, állandó lakóhely, jogképesség)

Az 1980. szeptember 5-i Müncheni Egyezmény a vezeték- és utónevekre vonatkozik, az egyezmény értelmében pedig a vezetéknevet a nemzeti jog határozza meg.

A fentiekkel összefüggésben a polgári törvénykönyv 9. cikke kimondja, hogy az alkalmazandó jogot a természetes személyek állampolgársága dönti el, és az az irányadó jogképesség és polgári jogi jogállásukra, családi jogaikra és kötelezettségeikre, valamint az öröklésre. A spanyol jog szerinti kettős állampolgárság a nemzetközi szerződésekben megállapítottakat követi. Ha azokban nincs ilyen rendelkezés, az utolsó szokásos tartózkodási helynek megfelelő állampolgárságot, ennek hiányában pedig a legutóbb megszerzett állampolgárságot részesítik előnyben, kivéve, ha ezek közül valamelyik spanyol, amely esetben ez az uralkodó. A nem meghatározható állampolgárságú személyek esetében (nem tudják azt bizonyítani, de nem hontalanok) személyes jogként a szokásos tartózkodási hely jogát kell alkalmazni. Az 1954. szeptember 28-i New York-i Egyezmény 12. cikke a hontalan személyekre vonatkozik, és ennek értelmében az alkalmazandó jog a hontalan személy állandó lakóhelye szerinti ország, ennek hiányában pedig a tartózkodási helye szerinti ország joga.

Lap tetejeLap teteje

Végül pedig a jogi személyek személyes jogát illetőségük határozza meg, és az a jogképességgel, letelepedéssel, képviselettel, működéssel, átalakulással, felszámolással és megszűnéssel kapcsolatos minden ügyre irányadó, jóllehet a vonatkozó nemzeti jogszabályokat figyelembe veszik a különböző illetőségű társaságok összeolvadásánál. Azok a társaságok, amelyeknek székhelye spanyol területen van, spanyol illetőségűek, függetlenül letelepedésük helyétől, noha azoknak a társaságoknak, amelyek fő létesítménye vagy vállalkozása ezen a területen van, Spanyolországban kell székhellyel rendelkezniük.

3.4. A szülő–gyermek kapcsolat megállapítása, beleértve az örökbefogadást is

A szülők és gyermekek közötti viszony létesülése tekintetében az 1/1996. számú intézményi jogi aktussal Spanyolország lehetővé tette, hogy az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezményére (New York, 1989. november 20.) közvetlenül lehessen hivatkozni a magánszemélyek közötti kapcsolatok vonatkozásában. A polgári törvénykönyv értelmében a szülők és gyermekek közötti jogviszony – beleértve az örökbefogadást is – jellegére és tartalmára a gyermek személyes joga (általában az állampolgárság szerinti jog, a fentieknek megfelelően) és ha ennek meghatározása nem lehetséges, akkor a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti joga az irányadó.

Egy spanyol bíró által létesített örökbefogadásra vonatkozó követelményekre a spanyol jogi rendelkezések az irányadók. Az örökbefogadott személy nemzeti jogát azonban a jogképessége és a szükséges hozzájárulások tekintetében be kell tartani: 1) ha szokásos tartózkodási helye Spanyolországon kívül van; 2) amennyiben noha Spanyolországban tartózkodik, az örökbefogadás alapján nem szerez spanyol állampolgárságot. Az örökbefogadó szülő vagy az ügyész kérésére az örökbefogadott személy érdekében a nemzeti jog vagy az örökbefogadott személy vagy az örökbefogadó szülő szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga által megkövetelt hozzájárulások, meghallgatások vagy engedélyek kérése is lehetséges.

Lap tetejeLap teteje

A gondnokságra és a nem jogképes személyek védelmének más formáira saját nemzeti joguk az irányadó. Az ideiglenes vagy vészhelyzeti védintézkedésekre azonban a szokásos tartózkodási helyük szerinti jog az irányadó. A gondnokság és a spanyol igazságszolgáltatási vagy közigazgatási hatóságok részvételével történő védelem egyéb formáinak létesítésére vonatkozó alaki szabályoknak minden esetben a spanyol joggal összhangban kell történniük.

Végül pedig a spanyol jog az alkalmazandó az elhagyott kiskorúak vagy azon nem jogképes személyek védelmére vagy nevelésére vonatkozó intézkedések esetében, akik spanyol területen vannak.

3.5. Házasság, nem házasságban élő párok, élettársi kapcsolat, házasság felbontása, életközösség megszüntetése, tartási kötelezettség

A házasságkötés formájára vonatkozó szabályok attól függően változnak, hogy a felek spanyolok-e vagy sem. Ha spanyolok, akkor a polgári törvénykönyv szerint Spanyolországban vagy azon kívül házasság köthető: 1) bíró, polgármester vagy a törvény által megjelölt tisztviselő előtt; 2) jogszerű vallási szertartással (katolikus, zsidó, evangélikus és muzulmán). A törvény azt is kimondja, hogy a spanyolok Spanyolországon kívül is köthetnek házasságot a házasságkötés helye szerinti jogszabályokkal összhangban. Ha mindkét fél külföldi, akkor Spanyolországban is a spanyolokra érvényes rendelkezésekkel vagy azon jog rendelkezéseivel összhangban köthetnek házasságot, amely valamelyikükre vonatkozik.

Lap tetejeLap teteje

A házasság joghatásaira a házastársaknak a házasság megkötésekor meglévő, közös személyes joga az irányadó. Ha nincs ilyen közös személyes joguk, arra bármely házastárs személyes joga vagy bármely házastárs szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga az irányadó, és ezt a házastársak által közösen, hiteles jogi aktusban kell kikötni a házasság megkötése előtt. Ha nem történt jogválasztás, akkor azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a felek közvetlenül a házasságkötés után tartózkodnak, ilyen hiányában pedig azon országét, ahol a házasságkötés megtörtént.

A házasság érvénytelenítése azon ország jogának hatálya alá tartozik, ahol a házasságot kötötték.

Az életközösség megszüntetésére és a házasság felbontására a házastársak kérelem benyújtásának időpontjában meglévő, közös nemzeti joga az irányadó. Közös állampolgárság hiányában ezekre azon ország joga az irányadó, amelyben a házaspár a kérelem benyújtásának időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, ilyen hiányában pedig azon ország joga, amelyben a házastársak utoljára tartózkodtak, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik. Minden esetben a spanyol jogot kell alkalmazni, ha valamelyik házastárs spanyol vagy szokásos tartózkodási helye Spanyolországban van: a) ha egyik fent említett jog sem alkalmazandó; b) ha egy spanyol bírósághoz benyújtott kérelemben mindkét házastárs vagy az egyik házastárs a másik hozzájárulásával az életközösség megszüntetését vagy a házasság felbontását kéri; c) ha a fenti kritériumoknak megfelelően alkalmazandó jog nem ismeri el az életközösség megszüntetését vagy a házasság felbontását vagy azt megkülönböztető vagy a közrenddel ellentétes módon teszi.

Lap tetejeLap teteje

A spanyol nemzetközi magánjog nem tartalmaz rendelkezést az élettársakra vonatkozóan (ami elvben az analógia alkalmazását jelenti).

Ami a hozzátartozók közötti tartási igényeket illeti Spanyolország részese a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1973. október 2-i hágai egyezménynek. Az egyezmény megállapítja a joghatóság formáit, ennélfogva érvénytelenné teszi a vonatkozó belső szabályt, amelyet a polgári törvénykönyv még mindig tartalmaz. A joghatóság e formái alapvetően a tartásdíjra jogosult lakóhelye szerinti ország belső joga. Ha a jogosult szokásos tartózkodási helye megváltozik, az új szokásos tartózkodási hely belső jogát kell alkalmazni, amint a változás megtörtént. Ha a jogosult nem tudja megszerezni a tartásdíjat a fenti jog alapján, akkor a kötelezett és a jogosult közös állampolgársága szerinti jogot kell alkalmazni. Ha a jogosult nem tud tartásdíjat szerezni egyik ilyen jog alapján sem, akkor az igényt elbíráló hatóság szerinti belső jogot kell alkalmazni.

3.6. Házassági vagyonjogi rendszerek

A házasság joghatásaira irányadó, fent körvonalazott szabály magába foglalja mind a személyi, mind pedig a vagyoni jogi hatásokat. A házassági vagyonjogi rendszert előíró, módosító vagy annak helyébe lépő szerződések vagy egyezségek érvényesek, ha azok megfelelnek vagy a házasság joghatásaira irányadó jognak vagy létrejöttük időpontjában bármelyik házastárs állampolgársága vagy szokásos tartózkodási helye szerinti jognak.

Lap tetejeLap teteje

3.7. Végintézkedések, öröklés

A polgári törvénykönyv értelmében az öröklésre az örökhagyónak a halálakor meglévő nemzeti joga az irányadó, függetlenül a vagyon jellegétől vagy a vagyon fekvése szerinti országtól. A létrejöttük időpontjában az örökhagyó vagy a kedvezményezett nemzeti jogával összhangban létrehozott végrendeletekben és öröklési szerződésekben szereplő rendelkezések azonban akkor is érvényesek maradnak, ha az öröklésre más jog az irányadó, noha a kötelesrészre az utóbbi vonatkozik. A törvény alapján a túlélő házastársnak juttatott jogokra a házasság joghatásaira irányadó jogot kell alkalmazni, a leszármazók kötelesrésze kivételével. Spanyolország nem részese a személyek ingatlanjainak öröklésekor alkalmazandó jogszabályokról szóló, 1989. augusztus 1-jei hágai egyezménynek.

A végrendeletek alakiságaira vonatkozó szabály az, hogy azokra annak az országnak a joga az irányadó, amelyben azokat elkészítik, noha a tartalmuk tekintetében alkalmazandó jogban előírt alaki követelményeknek és szokásoknak megfelelően elkészített végrendeletek szintén érvényesnek minősülnek, csakúgy, mint a kedvezményezett személyes jogával összhangban elkészítettek. Amennyiben a végrendeleteket utazás közben, hajó vagy repülőgép fedélzetén készítik, úgy tekintik, hogy azokat a hajó lobogója szerinti államban vagy a lajstromozás helye szerinti országban készítették. Végül pedig a spanyol jog alkalmazandó a spanyol diplomaták vagy konzuli tisztviselők által külföldön engedélyezett végrendeletekre.

3.8. Ingatlan

Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogra, vagyoni és egyéb jogokra a fekvésük szerinti ország joga az irányadó, és ez az ingóságokra is vonatkozik.

A tranzitáruk feletti jogok megállapítása vagy átruházása alkalmazásában az árukat úgy tekintik, hogy azok a feladás helyén vannak, kivéve, ha a feladó és a címzett kifejezetten vagy hallgatólagosan megállapodtak abban, hogy azokat a rendeltetési helyen lévőnek tekintik.

A hajókra, repülőgépekre és vasúti járművekre, valamint az azokkal kapcsolatos valamennyi jogra a lobogó szerinti állam vagy a lajstromozás helye szerinti ország joga vonatkozik. Az autókra és a többi közúti közlekedési eszközre azon hely szerinti ország joga vonatkozik, ahol ezek találhatók. Az értékpapírok kiállítására a kiállításuk helye szerinti jog az irányadó.

3.9. Fizetésképtelenség

E tekintetben a július 9-i 22/2003. számú csődtörvény ülteti át a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet rendelkezéseit, ezért nem szükséges erre utalni.

« Alkalmazható jog - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-12-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság