Európai Bizottság > EIH > Alkalmazható jog > Portugália

Utolsó frissítés: 28-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alkalmazható jog - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK FORRÁSAI I.
I.1. Nemzeti szabályozások I.1.
I.2. Hatályos, többoldalú nemzetközi egyezmények I.2.
I.3. Fontosabb, hatályos kétoldalú egyezmények I.3.
II. A KOLLÍZIÓS SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA II.
II.1. A bírák hivatalból kötelesek-e alkalmazni a kollíziós szabályokat? II.1.
II.2. Vissza- és továbbutalás (renvoi) II.2.
II.3. A kapcsoló tényező megváltozása II.3.
II.4. Kivételek a kollíziós szabályok általános alkalmazása alól II.4.
II.5. A külföldi jog bizonyítása II.5.
III. A KOLLÍZIÓS JOGI SZABÁLYOK III.
III.1. Szerződéses kötelezettségek és jogi aktusok III.1.
III.2. Szerződésen kívüli kötelezettségek III.2.
III.3. A személyek jogállása, hatásai a személyi jogállapotra (név, állandó lakóhely, jogképesség) III.3.
III.4. A szülő-gyermek kapcsolat megállapítása, beleértve az örökbefogadást is III.4.
III.5. Házasság, nem házasságban élő párok, élettársi kapcsolat, házasság felbontása, életközösség megszüntetése, tartási kötelezettség III.5.
III.6. Házassági vagyonjogi rendszerek III.6.
III.7. Végintézkedések, öröklés III.7.
III.8. Ingatlan III.8.
III.9. Fizetésképtelenség III.9.

 

I. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK FORRÁSAI

I.1. Nemzeti szabályozások

A portugál nemzetközi magánjog szabályai az erre felhatalmazott hatóságok által kiadott írásbeli jogi szövegeken, más szóval egyedi helyzetekre vonatkozó, a hatáskörrel rendelkező állami szervek által kibocsátott, általános kritériumokat megállapítani szándékozó kötelező szabályokon alapulnak. Ezeket a szabályokat írásbeli szövegek tartalmazzák, amelyek meghatározzák a szabályok alkalmazási területét és körvonalait.

A portugál Polgári törvénykönyv értelmében a szokásjog (az adott szabály kötelező jellegéről alkotott meggyőződést alátámasztó állandó társadalmi gyakorlat) nem minősül közvetlen jogforrásnak. Egyes területeken azonban – nevezetesen a nemzetközi közjog területén – még mindig fontos jogforrás.

Portugáliában a jogelmélet (a jogtudományi tanulmányokat folytató hallgatók munkájának terméke) és a jogtudomány (a korábbi bírósági határozatok összessége) általában nem minősül jogforrásnak, bár a jogszabályalkotásra és a jogalkalmazásra gyakorolt hatásukat elismerik. Az Alkotmánybíróság döntései viszont, amelyek egyetemesen kötelező erejűek, eredeti jogforrásnak minősülnek.

I.2. Hatályos, többoldalú nemzetközi egyezmények

Erről a témáról ld. az e tájékoztató teljes verziójában található egyezménylistát a Polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes európai igazságügyi hálózat portugál honlapján: http://www.redecivil.mj.pt/ português.

Lap tetejeLap teteje

I.3. Fontosabb, hatályos kétoldalú egyezmények

Erről a témáról ld. az e tájékoztató teljes verziójában található egyezménylistát a Polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes európai igazságügyi hálózat portugál honlapján: http://www.redecivil.mj.pt/ português.

II. A KOLLÍZIÓS SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA

II.1. A bírák hivatalból kötelesek-e alkalmazni a kollíziós szabályokat?

A bíró akkor is köteles mérlegelni a kollíziós szabályok alkalmazhatóságát, ha egyik fél sem állítja külföldi jogszabály alkalmazhatóságát.

Egyes területeken azonban – különösen a szerződéses jogviszony terén – a felek szabadon határozhatják meg az alkalmazandó jogot. Ez azt jelenti, hogy a felek szabadon választhatják a külföldi anyagi jogot egyedi jogviszonyaikra irányadó jogként. Ha így döntenek, a továbbiakban a kollíziós szabályok nem alkalmazhatók.

II.2. Vissza- és továbbutalás (renvoi)

Létezik-e vissza- és továbbutalás (renvoi) a portugál nemzetközi magánjogban, és ha igen, milyen mértékben teszi lehetővé, hogy az alkalmazandó külföldi jog előírja a nemzeti jog vagy harmadik ország jogának alkalmazását?

A portugál jogban azt az általános alapelvet kell alkalmazni, miszerint a kollíziós szabályokban szereplő külföldi jogra való hivatkozás kizárólag eltérő szabály hiányában írja elő az utóbbi jog alkalmazását; ez az illetékességi rendelkezés kizárólag azokra a szabályokra vonatkozik, amelyek – tartalmuknál és jogi feladatuknál fogva – megtestesítik a kollíziós szabályokban említett intézmény szabályait.

Lap tetejeLap teteje

A fenti jogelv ellenére a portugál jog nem teszi lehetővé a vissza- és továbbutalást olyan esetben, amikor a nemzeti kollíziós szabályban megjelölt külföldi jog nem tartja magát alkalmazhatónak, hanem egy másik jog alkalmazását írja elő, amely lehet a portugál jog vagy harmadik ország joga.

Ezért ha a portugál kollíziós szabályokban előírt jogrendszer nemzetközi magánjoga más ország jogára történő vissza- és továbbutalást (renvoi) alkalmaz, és e jog illetékesnek tartja magát az adott ügyben, a megjelölt jogot kell alkalmazni.

A vissza- és továbbutalást akkor is el kell fogadni, ha nemcsak három, de négy vagy több jog is érintett az ügyben – azzal a feltétellel, hogy valamennyi fél megállapodott egy bizonyos jogban, amely a legmegfelelőbb az adott nemzetközi magánjogi ügy kezelésére.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a portugál nemzetközi magánjogban hivatkozott jog személyes jog (portugálul a személyes jog az érintett magánszemély nemzetisége szerinti jogot jelenti), és az érintett személy lakóhelye Portugália területén vagy olyan országban található, amelynek kollíziós szabályai a személy nemzetisége szerinti ország hazai jogát írják elő alkalmazandó jogként.

A fenti szabály azonban továbbra is alkalmazandó gondnokság és gyámság , házastársak közötti pénzügyi jogviszony, szülői felügyelet, az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek közti kapcsolat, valamint az elhunyt személy hagyatéka ügyében, ha a kollíziós szabályokban hivatkozott nemzeti jog az ingatlanvagyon helye szerinti jogot írja elő, és ez a jog alkalmazhatónak ítéli magát.

Lap tetejeLap teteje

II.3. A kapcsoló tényező megváltozása

Mi történik a kapcsoló tényező változása esetén, például az ingóságok átruházása esetén?

A kapcsoló tényező az a referenciapont, amelyet a jog az adott jogi helyzet kezelése tekintetében a legmegfelelőbb jog kiválasztására használ.

A kapcsoló tényező jellegét tekintve lehet változó vagy rögzített – attól függően, hogy módosítható-e vagy sem. A változó kapcsoló tényezőre példa a nemzetiséggel, állandó lakóhellyel, az ingó vagyon helyzetével, illetőleg a jogi személy tevékenysége végzésének központjával összefüggő kapcsoló tényező. A rögzített kapcsoló tényezőre példa az ingatlan vagyon helye, vagy az a hely, ahol a jogügyletet teljesítik.

Ha a kollíziós szabály változó kapcsoló tényezőt alkalmaz, általában meghatározza azt az időpontot, amikor a kapcsoló tényezőt mérlegelni kell.

Az adott kapcsoló tényező változása nyomán előfordulhat, hogy egymást követően különféle jogokat kell alkalmazni, ami ún. mozgó jogösszeütközést eredményezhet.

Ilyen esetben az a szabály, hogy az új állapot (például az ingóság új helye vagy az új személyes helyzet) alkalmazása korábban szerzett jogot nem sérthet.

Néhány változó kapcsoló tényező tartalmát a felek saját elhatározásból megváltoztathatják, a felek ezzel bizonyos mértékig befolyásolni képesek az alkalmazandó jog kiválasztását. A szándékos átruházással megvalósuló visszaélések megelőzése érdekében a portugál jog bevezette a jogsértés fogalmát, amely szerint a kollíziós szabályok alkalmazása esetén figyelmen kívül hagyják azokat a ténybeli vagy jogi helyzeteket, amelyek egy más körülmények között alkalmazandó jog alkalmazásának elkerülésére irányuló csalárd szándékkal jöttek létre; más szóval, a jogsértés szankciója abban áll, hogy éppen a csalárd cselekvéssel elkerülni kívánt szabályokat alkalmazzák.

Lap tetejeLap teteje

II.4. Kivételek a kollíziós szabályok általános alkalmazása alól

A bíróságok megtagadhatják az alkalmazandó jog alkalmazását, ha e jog ütközne a nemzetközi közrenddel?

Igen. A kollíziós szabályok által javasolt külföldi jog nem alkalmazható, ha annak alkalmazásával megsértenék a portugál állam nemzetközi közrendre vonatkozó alapelveit.

Ezek az elvek jogi, politikai, erkölcsi, társadalmi, gazdasági és vallási érdekeket képviselő fogalmak, amelyek az ezeket elfogadó közösség számára létfontosságúak, és amelyek e közösség megkülönböztető jellemzői. E fogalmakat – tekintettel különös fontosságukra – az ezekkel elfogadhatatlan mértékben ellentétes külföldi jog alkalmazása nem veheti semmibe, és nem is sértheti meg.

Ha a közrend követelménye azt jelenti, hogy valamely külföldi jogszabályt figyelmen kívül kell hagyni, az ugyanezen jogban szereplő hasonló általános szabályt kell alkalmazni azzal, hogy a joghatóság helye szerinti jog (azaz a keresetet tárgyaló bíróság helye szerinti ország joga) kizárólag akkor alkalmazandó, ha a külföldi jog alkalmazása teljes mértékben megvalósíthatatlan.

II.5. A külföldi jog bizonyítása

Mi a bíró és a felek szerepe?

A portugál jogrendszer a külföldi jogot jogként, nem pedig tényként kezeli.

A portugál jog kimondja, hogy a külföldi jogszabályra hivatkozó félnek kell bizonyítania a külföldi jogszabály létezését és tartalmát, bár a bíróság köteles nem hivatalosan megkísérelni, hogy információt szerezzen az adott jogszabályról.

Lap tetejeLap teteje

Ez a nem hivatalos információszerzési kötelezettség a bíróra is vonatkozik, amikor a bírónak külföldi jogszabály alapján kell ítéletet hoznia, és egyik fél sem hivatkozott e jogszabályra, vagy az ellenérdekű fél tudomást szerzett a jogszabály létezéséről és tartalmáról, illetőleg nem tiltakozott ellene.

Milyen bizonyíték fogadható el?

A jog nem írja elő a bizonyíték meghatározott fajtáját, ezért a fél vagy a bíró bármilyen megfelelő bizonyítékot használhat álláspontja igazolására (például szakértő tanúvallomása, okirati bizonyíték).

Mi a következménye annak, ha a külföldi jogot nem bizonyítják?

Ha a vonatkozó külföldi jogszabály tartalmának megállapítása lehetetlen, ehelyett a másodlagosan alkalmazható joghoz kell fordulni, ugyanezt az eljárást kell alkalmazni, ha nem állapítható meg az a ténybeli vagy jogi alap, amelyre az adott jogszabály alkalmazhatóságát alapították.

Ha másodlagos kapcsolatot nem találnak, vagy az e kapcsolat által jelzett jogszabály tartalma nem megállapítható, a bíróságnak vissza kell térnie a portugál jog általános szabályaihoz.

III. A KOLLÍZIÓS JOGI SZABÁLYOK

III.1. Szerződéses kötelezettségek és jogi aktusok

1994. szeptember 1. óta a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény (1980) Portugáliában is hatályos. Az egyezményt a hatálybalépését követően keletkezett olyan kötelezettségekre kell alkalmazni, ahol jogösszeütközés áll fenn.

Lap tetejeLap teteje

Az egyezmény megőrizte azt az alapelvet, hogy a felek megválaszthatják, hogy szerződésükre vagy annak egy részére melyik jogot kell alkalmazni, sőt bármikor megállapodhatnak az alkalmazandó jog megváltoztatásáról. A külföldi jog választása azonban nem akadályozhatja meg azon ország jogrendszere kötelező szabályainak alkalmazását, amelyben az adott helyzet más elemei találhatóak a választás időpontjában.

Ha a felek nem választanak alkalmazandó jogot, a szerződésre azon ország jogát kell alkalmazni, amelyhez a szerződés a leginkább kapcsolódik.

E kapcsolat megállapításához a szóban forgó ügy összes körülményét értékelni kell (a felek lakóhelye vagy székhelye, a központi ügyvezetés, a főlétesítmény vagy az ellátásért felelős létesítmény helye, az ingatlanvagyon helye, a szállítási létesítmény helye, a szerződés nyelve, a szerződés tárgyának helye és az aláírás helye, a szerződő felek állampolgársága stb.).

III.2. Szerződésen kívüli kötelezettségek

Szerződésen kívüli polgári jogi felelősség

A portugál Polgári törvénykönyv általánosságban kimondja, hogy szerződésen kívüli polgári jogi felelősség esetében (azaz mások jogainak vagy a harmadik fél érdekeinek védelmére irányuló szabályok szándékos és tiltott megszegéséből, illetőleg olyan veszélyes tevékenységekből vagy magatartásból következő felelősség, ami bár jogszerű is lehet, mégis harmadik félnek kárt okoz) az alkalmazandó jog azon állam joga, ahol a kárért elsősorban felelős tevékenységet folytatták. A mulasztás miatt fennálló felelősség esetében az alkalmazandó jog azon hely joga, ahol a felelős személynek cselekednie kellett volna.

Lap tetejeLap teteje

A kollíziós szabályok által jelzett jog határozza meg a kártérítési kötelezettség jogalapját és következményeit.

Jogalap nélküli gazdagodás

A portugál Polgári törvénykönyv értelmében a jogalap nélküli gazdagodásra (jogalap nélküli gazdagodás valósul meg, ha egy személy egy másik személy kárára jogalap nélkül anyagi előnyre tesz szert) azt a jogot kell alkalmazni, ami szerint az értéket a gazdagodó fél javára átruházták.

A kollíziós szabály által jelzett jog alkalmazandó az említett jogalap nélküli gazdagodás jogalapjára, tartalmára és az abból következő kötelezettségekre.

Megbízás nélküli ügyvitel (Negotiorum gestio)

A megbízás nélküli ügyvitelre (negotiorum gestio; ha egy személy egy másik személy ügyében – a tulajdonos érdekében és nevében – felhatalmazás nélkül eljár), ha jogcselekményt is foganatosítanak, a képviseletre alkalmazandó jogról szóló, 1978. május 14-i Hágai Egyezményt kell alkalmazni.

III.3. A személyek jogállása, hatásai a személyi jogállapotra (név, állandó lakóhely, jogképesség)

A személyek jogállására általánosságban az érintett személynek a portugál Polgári törvénykönyvben szereplő kollíziós szabályok szerint megállapított személyes jogát kell alkalmazni.

A személyes jog a magánszemély állampolgársága szerinti jog, illetőleg hontalan esetében a személy szokásos tartózkodási helye (nagykorú személy esetén) vagy törvényes állandó lakóhelye (kiskorú vagy korlátozott cselekvőképességű személy esetén) szerinti jog. Szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező személy esetében a személyes jog az alkalmi lakóhely szerinti jog, vagy ha ez nem megállapítható, azon hely szerinti jog, ahol a személy az adott időben található.

Lap tetejeLap teteje

Jogi személy esetében a személyes jog azon állam joga, ahol a jogi személy főtevékenysége végzésének tényleges központja található. A tevékenység végzése központjának egyik államból a másikba történő áthelyezése nem eredményezi a jogi személyiség elvesztését, ha e kérdésben mindkét ország joga egyetért. A különböző személyes jogokkal rendelkező jogi személyek egyesülésére mindkét érintett személyes jog alkalmazandó.

A nemzetközi jogi személyek személyes joga az azokat létrehozó megállapodásban vagy társasági szerződésükben meghatározott jog. Ha nem határoztak meg ilyen jogot, a főtevékenység végzésének központja helye szerinti ország jogát kell alkalmazni.

III.4. A szülő-gyermek kapcsolat megállapítása, beleértve az örökbefogadást is

Ezt a területet a portugál Polgári törvénykönyv szabályozza.

E tárgykörben általában a felek személyes jogát kell alkalmazni.

A szülő-gyermek kapcsolat megállapítására a szülőnek a jogviszony létesítése idején fennálló személyes jogát kell alkalmazni. Férjezett nő gyermeke esetében az apával fennálló kapcsolat megállapítására az anya és a férj közös nemzeti jogát kell alkalmazni; ennek hiányában a házastársak szokásos közös lakóhelye szerinti jog, ennek hiányában pedig a gyermek személyes joga alkalmazandó. Ebből a szempontból a gyermek születési ideje, illetőleg a házasság felbontásának időpontja (ha ez korábban következik be) a döntő fontosságú időpont.

A szülők és a gyermekek közti kapcsolatra a szülők közös nemzeti jogát, ennek hiányában a házastársak szokásos közös lakóhelye szerinti jogot kell alkalmazni; ha a szülők általános tartózkodási helye különböző országban található, a gyermek személyes jogát kell alkalmazni. Ha a szülő-gyermek kapcsolat megállapítása csupán az egyik szülő tekintetében jött létre, e szülő személyes jogát kell alkalmazni; ha az egyik szülő elhunyt, a túlélő szülő személyes jogát kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

Az örökbefogadási jogviszony megállapítására az örökbefogadó szülő személyes jogát kell alkalmazni. Ha azonban az örökbefogadást a férj és a feleség foganatosítja, vagy az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülő házastársának gyermeke, a szülők közös nemzeti jogát, ennek hiányában a házastársak szokásos közös lakóhelye szerinti jogot kell alkalmazni. Ha a házastársak szokásos közös lakóhellyel sem rendelkeznek, azon ország jogát kell alkalmazni, amelyhez az örökbefogadó szülők a legszorosabban kötődnek. Az örökbefogadó szülő és az örökbefogadott gyermek közötti jogviszonyra, valamint az örökbefogadott gyermek és az eredeti család közötti jogviszonyra az örökbefogadó szülő személyes jogát kell alkalmazni.

Ha az örökbefogadott gyermek és szülei közötti jogviszonyra irányadó jog nem ismeri az örökbefogadás intézményét, vagy nem engedélyezi azt az örökbefogadandó gyermek családi állapotában lévő személyek számára, az örökbefogadás nem megengedett.

Ha – a szülő-gyermek kapcsolat vagy az örökbefogadás előfeltételeként – a kapcsolatba kerülő vagy örökbefogadandó személy személyes joga megkívánja a személy hozzájárulását, e feltételnek eleget kell tenni. Ha az érintett személyhez családi vagy gyámsági kapcsolattal kapcsolódó harmadik fél hozzájárulása is követelmény, és ez összhangban áll az erre a félre irányadó joggal, a feltételnek eleget kell tenni.

A szülő és gyermek közötti kapcsolatot szabályozó jogszabály alkalmazási köre elsősorban a szülői felügyelettel foglalkozik. A kiskorúak védelme tekintetében a hatóságok jogkörére és az alkalmazandó jogra vonatkozó, 1961. október 5-i Hágai Egyezmény azonban – amit akkor kell alkalmazni, ha a kiskorú szokásos tartózkodási helye az egyezményt aláíró államban található, a szülői felügyeletre a kiskorú állampolgársága szerinti jogot rendeli alkalmazni. Ezért ha ezt az egyezményt kell alkalmazni, a Polgári törvénykönyv alkalmazási köre igen korlátozott (például a kiskorú gyermek állandó lakóhelyének meghatározására kell alkalmazni).

Lap tetejeLap teteje

Továbbá a családi és utónevekre alkalmazandó jogról szóló müncheni egyezmény a gyermek állampolgársága szerinti jogot rendeli alkalmazni szülő-gyermek kapcsolat megállapításának a gyermek nevére gyakorolt hatására.

A gyermektartás folyósítására irányuló kötelezettségre viszont  a gyermekekre vonatkozó tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1956. október 24-i hágai egyezmény, valamint a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1973. október 2-i hágai egyezmény alkalmazását rendeli – ez utóbbi az egyezmény által kötelezett államok közötti kapcsolatok vonatkozásában az előbbi helyébe lép.

III.5. Házasság, nem házasságban élő párok, élettársi kapcsolat, házasság felbontása, életközösség megszüntetése, tartási kötelezettség

Portugáliában a házasság érvényességére a házassággal kapcsolatos jogösszeütközések rendezéséről szóló, 1902. június 12-i Hágai Egyezményt kell alkalmazni. Ez a nemzetközi egyezmény azonban egyre korlátozottabb jelentőségű, mivel igen kevés ország csatlakozott hozzá.

Ezért most már egyre inkább a portugál Polgári Törvénykönyvből eredő kollíziós szabályokat alkalmazzák.

A házasság felbontását és a különválást a házasság felbontása és a különválás tekintetében a jogok és joghatóságok összeütközésének rendezéséről szóló 1902. június 12-i Hágai Egyezmény szabályozza. Itt is elmondható, hogy az ezen egyezményhez csatlakozott országok igen kis száma miatt az egyezmény gyakorlati jelentősége korlátozott.

Lap tetejeLap teteje

Ennek megfelelően a portugál Polgári törvénykönyvben szereplő vitarendezési szabályokat szélesebb körben alkalmazzák.

A Polgári törvénykönyvvel összhangban a házastársak jogviszonyára a közös nemzeti joguk az irányadó. Ha a házastársak állampolgársága eltérő, a szokásos közös lakóhelyük szerinti jog, ennek hiányában azon ország joga alkalmazandó, amelyhez a család élete a legszorosabban kötődik.

A családi kapcsolatokból keletkező tartási kötelezettségekre (vér szerinti rokonság, házasság, örökbefogadás és házasságkötés útján létrejövő rokoni kapcsolatok) alapvetően a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1973. október 2-i Hágai Egyezményt kell alkalmazni.

III.6. Házassági vagyonjogi rendszerek

A házasság (személyes és anyagi) hatásait tekintve a házasságnak a házastársak személyes kapcsolatában a vagyonuk vonatkozásában fennálló jogaira és kötelezettségeire vonatkozó hatások tekintetében a kollíziós jogról szóló 1905. július 17-i Hágai Egyezmény van hatályban Portugáliában. Az egyezmény jelentősége azonban korlátozott, mivel az kevés államot köt. Megjegyzendő továbbá, hogy mivel az egyezmény azt a szabályt tartalmazza, hogy a férj állampolgársága szerinti jog választható, ez a nemzetközi egyezmény ellentétes a házastársak egyenlőségének alkotmányos elvével, amely az egyezménynek a portugál jogban történő teljes körű alkalmazását gyakorlatilag lehetetlenné teszi.

Ennek következtében a házasság joghatásaira általánosságban alkalmazandó jog a portugál Polgári törvénykönyv kollíziós szabályai szerint megjelölt jog.

Lap tetejeLap teteje

III.7. Végintézkedések, öröklés

A portugál Polgári törvénykönyv meghatározza a halál esetén történő öröklésre alkalmazandó jogot.

Az öröklésre alkalmazandó jog általában az elhunyt személyes joga. Ez a jog szabályozza a haláleset miatti öröklést, valamint a vagyonkezelő és a végrehajtó jogköreit. Ez a személyes jog elvileg az állampolgárság szerinti jog.

Az öröklés nemzetközi közigazgatásáról szóló, 1973. október 2-i Hágai Egyezmény van hatályban Portugáliában. Alkalmazása azonban – az aláírók csekély száma miatt – igen korlátozott.

Az alakiságra vonatkozóan a nemzetközi végrendeletek alakiságára vonatkozó egyezményes jogról szóló, 1973. október 26-i egyezmény van hatályban Portugáliában.

III.8. Ingatlan

A birtoklási jog, tulajdonjog és más dologi (in rem) jogok (haszonélvezet, használat és lakhatás, közös használat joga, építési jog és szolgalmi jog) tekintetében az érintett tulajdon helye szerinti állam joga alkalmazandó. Ez a szabály az ingó és ingatlan tulajdonra egyaránt vonatkozik.

A dologi jogokat létrehozó, átruházó, módosító vagy érvénytelenítő tényekre elvben az említett események bekövetkezésének időpontjában a dologi jogokra alkalmazandó jogot kell alkalmazni.

Ha szabályok egymásutánisága van előírva, a követendő alapelv a szerzett jogok tiszteletben tartásának elve.

III.9. Fizetésképtelenség

A portugál bíróságon zajló fizetésképtelenségi és társasági behajtási eljárások – amennyiben az adós állandó lakóhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye Portugáliában található – nemcsak a Portugáliában, hanem a külföldön található vagyontárgyakat is számításba kívánják venni. Ilyen esetben a portugál bíróságok rendelkeznek joghatósággal, és az eljárásjogot, illetőleg a portugál anyagi jogot alkalmazzák.

Az olyan vagyontárgyhoz fűződő dologi jogokkal kapcsolatos esetekben azonban, amelyek a csődbe ment vagy társasági behajtási eljárás alá vont társaság vagyonának részét képezik, az alkalmazandó jog az ingatlan tulajdonra érvényes szabályok által meghatározott jog, nevezetesen az ingatlan helye szerinti jog.

A fizetésképtelenségi eljárást és annak jogi hatásait általában azon tagállam joga szabályozza, amelynek területén a keresetet benyújtották. Egyes hatásokra azonban az érintett jogokra irányadó jog vonatkozik (például a dologi jog vagy tulajdonjog fenntartása esetén).

További információk

További információk találhatók az alábbi honlapokon:

  • http://www.gddc.pt/siii/tratados.html English - français - português - Dokumentációs és Összehasonlító Jogi Hivatal;
  • http://www.stj.pt English - français - português - Legfelsőbb Bíróság;
  • http://www.tribunalconstitucional.pt/ português - Alkotmánybíróság;
  • http://www.mj.gov.pt/ English - português - Igazságügyi Minisztérium;
  • http://trl.pt/ português - Lisszaboni Fellebbviteli Bíróság;
  • http://www.trc.pt/ português - Coimbrai Fellebbviteli Bíróság;
  • http://www.tre.pt English - français - português - Évorai Fellebbviteli Bíróság;
  • http://www.trp.pt português - Portói Fellebbviteli Bíróság;
  • http://www.pgr.pt/ português - Államügyészi Hivatal;
  • http://www.itij.mj.pt português - Jogi adatbázisok;
  • http://www.cej.pt/ English - français - português - Jogi Továbbképző Központ (a portugál bírák képzéséért felelős intézmény);
  • http://www.dgsj.pt português - Igazságszolgáltatási Főigazgatóság (ami többek között tájékoztatást nyújt a bíróságok elérhetőségéről és területi joghatóságáról, és a bírósági tisztviselők oldalának elérhetőségéről);
  • http://www.gplp.mj.pt/ English - português - az Igazságügyi Minisztérium Jogpolitikai és Tervező Hivatala;
  • http://www.dgrn.mj.pt português - Bírósági és Közjegyzői Irodák Főigazgatósága;
  • http://www.asjp.pt/ português - Portugál Bírák Egyesülete;
  • http://www.smmp.pt/ português - Államügyészek Egyesülete;
  • http://www.oa.pt/ português - Portugál Ügyvédi Kamara;
  • http://www.dr.incm.pt/dr/ português - On-line jogi adatbázis (a Portugál Hivatalos Lap 1. sorozatában 1970. január 1. után közzétett jogszabályokat és jogi aktusokat tartalmazza; továbbá az 1. sorozatban 2000. január 1. óta megjelent jogszabályok szabadon hozzáférhetők);
  • http://www.solicitador.net/ português -Jogi Megbízottak Egyesülete;

« Alkalmazható jog - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság