Európai Bizottság > EIH > Alkalmazható jog > Lettország

Utolsó frissítés: 22-04-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alkalmazható jog - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

I. Jogforrások I.
I.1. Nemzeti jogalkotás I.1.
I.2. Többoldalú egyezmények I.2.
I.3. Kétoldalú egyezmények I.3.
II. A kollíziós jogi szabályok alkalmazása II.
II.1. A kollíziós jogi szabályok hivatalos alkalmazása II.1.
III. Kollíziós jogi normák III.
III.1. Jogi személyiség III.1.
III.2. Apaság, gyermek és szülő közötti rokoni kapcsolat és örökbefogadás III.2.
III.3. Házasság, házastársak kapcsolata, a házasság felbontása III.3.
III.4. A házastársi vagyon tulajdonjoga III.4.
III.5. Öröklés III.5.
III.6. Tulajdonjog III.6.
III.7. Fizetésképtelenség III.7.

 

I. Jogforrások

I.1. Nemzeti jogalkotás

A jogalkotási hierarchia a normák jogi erejének alapján szerveződik. Egy adott intézmény által kibocsátott jogi aktus jogi ereje különböző lehet attól függően, hogy a jogalkotás milyen eljárásban történt. A jogi erő határozza meg, hogy egy adott jogi aktusban szereplő norma magasabb rendű-e, mint az alacsonyabb szintű normák, vagy alá van-e rendeltve magasabb szintű normáknak.

A lett jogalkotás hierarchiája a következő:

  1. a Lett Köztársaság alkotmánya (Satversme);
  2. a Parlament (Saeima) által elfogadott törvények, az általa megerősített nemzetközi jogi normák és a nemzetközi szerződések jóváhagyásáról szóló törvények;
  3. törvényerejű kormányrendeletek;
  4. kormányrendeletek és a kormány által elfogadott nemzetközi jogi normák;
  5. kötelező helyi önkormányzati rendeletek.

I.2. Többoldalú egyezmények

  • Az 1980. évi római egyezmény a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó jogról;
  • az 1954. március 1-jén kelt hágai egyezmény a polgári eljárásról;
  • az 1965. november 15-én kelt hágai egyezmény polgári vagy kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli okiratok kézbesítéséről;
  • az 1970. március 18-án kelt hágai egyezmény az igazságszolgáltatáshoz való nemzetközi hozzáférésről;
  • az 1980. október 25-én kelt hágai egyezmény polgári vagy kereskedelmi ügyekben a külföldön történő bizonyítás felvételéről.

I.3. Kétoldalú egyezmények

  • Megállapodás a Lett Köztársaság és az Orosz Föderáció között polgári, családjogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról;
  • megállapodás a Lett Köztársaság és a Belorusz Köztársaság között polgári, családjogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról;
  • megállapodás a Lett Köztársaság és az Üzbég Köztársaság között polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról;
  • megállapodás a Lett Köztársaság és a Kirgiz Köztársaság között polgári, családjogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról;
  • megállapodás a Lett Köztársaság és a Moldáv Köztársaság között polgári, családjogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról;
  • megállapodás a Lett Köztársaság és Ukrajna között polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról;
  • megállapodás a Lett Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Litván Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról;
  • megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról.

II. A kollíziós jogi szabályok alkalmazása

II.1. A kollíziós jogi szabályok hivatalos alkalmazása

Amennyiben a lett jog idegen állam jogának alkalmazását megengedi, akkor annak tartalmát a polgári perrendtartásban meghatározott eljárás szerint kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor azt kell vélelmezni, hogy az adott idegen állam jogrendszere a vizsgált jogterületen megfelel ugyanazon jogterület szabályozásának a lett jogrendszerben. Ha a polgári törvénykönyv szerint idegen állam jogát kell alkalmazni, ez a jog viszont úgy rendelkezik, hogy a lett jog alkalmazható, akkor a lett jogot kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

Idegen állam joga nem alkalmazható Lettországban, ha ellentétben áll Lettország társadalmi modelljével vagy erkölcsi elveivel, illetve a lett jog kötelező vagy tiltó normáival.

III. Kollíziós jogi normák

III.1. Jogi személyiség

Természetes személy jogképességét és cselekvőképességét a lakóhelye szerinti joggal összhangban kell elbírálni. Ha egy személy több lakóhellyel rendelkezik és ezek egyike Lettország, akkor e személy jogképességét, cselekvőképességét, valamint jogi cselekményeinek következményeit a lett jog szerint kell megítélni.

Azokat a külföldi állampolgárokat, akik nem cselekvőképesek, de akik a lett jog szerint cselekvőképességgel rendelkezőnek minősülhetnének, kötik a Lettországban végzett jogi cselekményeik, ha erre az igazságszolgáltatás érdekében szükség van.

Jogi személy jogképességét és cselekvőképességét az igazgatóság székhelye szerinti joggal összhangban kell elbírálni.

Nem érinti ez a lett jog azon szabályait, amelyek korlátozzák Lettországban a külföldi állampolgárok jogképességét vagy cselekvőképességét.

A fenti rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha a Lett Köztársaságot kötelező nemzetközi jog másként nem rendelkezik.

III.2. Apaság, gyermek és szülő közötti rokoni kapcsolat és örökbefogadás

A gyermekre vonatkozó apasági jogi kapcsolatra és ennek megtámadására a lett jogot kell alkalmazni, ha a gyermek születésekor a gyermek anyjának lakóhelye Lettországban volt.

Lap tetejeLap teteje

Akkor is a lett jogot kell alkalmazni, ha a gyermekre vonatkozó apaságot illető vita Lettországban merül fel.

Ha a gyermek kijelölt lakóhelye Lettországban van, akkor a szülő és a gyermek közötti jogi kapcsolatokra a lett jog vonatkozik.

A gyámság és gondnokság megállapítása a lett jog szerint történik, ha a gyámság vagy gondnokság alá vont személy lakóhelye Lettországban található. Ha e személyek valamely vagyontárgya Lettországban található, akkor e vagyontárgy tekintetében a lett jog vonatkozik rájuk még akkor is, ha nem rendelkeznek Lettországban lakóhellyel.

A házastárs gyermeke örökbefogadásának jóváhagyására a lett jogot kell alkalmazni, ha az örökbefogadott lakóhelye Lettországban van.

A fenti rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha a Lett Köztársaságot kötelező nemzetközi jog másként nem rendelkezik.

III.3. Házasság, házastársak kapcsolata, a házasság felbontása

Ha a házasságot Lettországban kötik, akkor a házasságkötés jogára, a házasságkötés formalitásaira és a házasságkötés jogkövetkezményeire a lett jogot kell alkalmazni.

Hasonlóképpen lett állampolgár azon jogát, hogy idegen államban házasságot kössön, a lett jog szabályozza. Ilyen esetekben a házasságkötés helye szerinti állam joga a házasságkötés formai követelményeit szabályozza.

A házasság felbontására és érvénytelenítésére, ha arra lett bíróság előtt kerül sor, a lett jogot kell alkalmazni, tekintet nélkül a házasfelek állampolgárságára. Ebben a tekintetben kivétel tehető azon rendelkezés alól, amely szerint bármely polgári jogi jogviszonyt azon jog szerint kell elbírálni, amely akkor volt hatályban, amikor e jogviszonyok létrejöttek, módosultak vagy megszűntek.

Lap tetejeLap teteje

A házasfelek közötti akkori jogviszony, amely még a lett jogalannyá válásuk előtt állt fenn, szintén elbírálható a lett jog szerint. A korábban szerzett jogokat azonban ez nem érinti.

Lettországban elismerik a lett állampolgárokat érintő házasság külföldön történő felbontását vagy érvénytelenítését, kivéve, ha a felbontás vagy az érvénytelenítés alapjaként szolgáló indok összeegyeztethetetlen a lett joggal, illetve ellentétben áll Lettország társadalmi modelljével vagy erkölcsi elveivel.

A házasfelek személyi és vagyoni kapcsolatát a lett jog szerint kell megítélni. Ha a házasfelek valamely vagyontárgya Lettországban található, akkor e vagyontárgy tekintetében a lett jog vonatkozik rájuk, még akkor is, ha nem rendelkeznek Lettországban lakóhellyel.

A fenti rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha a Lett Köztársaságot kötelező nemzetközi jog másként nem rendelkezik.

III.4. A házastársi vagyon tulajdonjoga

A házasfelek személyi és vagyoni kapcsolatát a lett jog szerint kell megítélni. Ha a házasfelek valamely vagyontárgya Lettországban található, akkor e vagyontárgy tekintetében a lett jog vonatkozik rájuk, még akkor is, ha nem rendelkeznek Lettországban lakóhellyel.

A fenti rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha a Lett Köztársaságot kötelező nemzetközi jog másként nem rendelkezik.

III.5. Öröklés

A Lettországban található örökségre vonatkozó öröklési jog tekintetében a lett jogot kell alkalmazni.

Lap tetejeLap teteje

Az örökség idegen államban történő felosztására akkor van lehetőség, ha a Lettországban lakóhellyel rendelkező személyek részéről felmerült jogos öröklési igények már kielégítésre kerültek.

A fenti rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha a Lett Köztársaságot kötelező nemzetközi jog másként nem rendelkezik.

III.6. Tulajdonjog

A tulajdonjogra, ideértve a birtokláshoz való jogot is, a vagyontárgy helye szerinti jogot kell alkalmazni.

Ha megváltozik az ingó vagyontárgy helye, ez nem jár hatással harmadik személyek azon vagyoni jogaira, amelyet a vagyontárgy korábbi helyének joga szerint szereztek.

A tulajdonjogra vonatkozó elbirtoklási és elévülési idők jogkövetkezményei tekintetében azon hely jogát kell alkalmazni, ahol a vagyontárgy a fenti határidők lejártakor található.

Tulajdonjog formája, tartalma, megszerzése, módosítása vagy megszüntetése tekintetében, amennyiben az Lettországban található ingatlan vagyontárgyra vonatkozik, illetve az ilyen tulajdonjog megszerzését, módosítását vagy megszüntetését lehetővé tévő jogügyletekből eredő kötelezettségek vonatkozásában kizárólag a lett jog alkalmazható, tekintet nélkül arra, hogy ki teljesítette az adott jogügyletet, és arra hol került sor. Lettországban nincs hatályuk az ilyen jogügyletekben felmerülő ellentmondó rendelkezéseknek és formai előírásoknak.

A fenti rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha a Lett Köztársaságot kötelező nemzetközi jog másként nem rendelkezik.

III.7. Fizetésképtelenség

(Kérjük, olvassa el a fizetésképtelenséggel foglalkozó oldalt).

« Alkalmazható jog - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 22-04-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság