Európai Bizottság > EIH > Alkalmazható jog > Görögország

Utolsó frissítés: 16-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alkalmazható jog - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Ha egy magánjogi jogviszonyban olyan elemek találhatók, amelyeknél fogva a jogviszony több államhoz is kapcsolódik (nemzetközi elem), és a felek között jogvita merül fel, a görög bíróságok nem feltétlenül a görög jogot alkalmazzák, hanem a nemzetközi magánjog szabályai alapján megvizsgálják, hogy mely állam jogát kell alkalmazni (alkalmazandó jog). A nemzetközi magánjog olyan eszköz, amely kollíziós szabályok segítségével meghatározza az alkalmazandó jogot (azaz valamennyi állam jogát), mely a perbeli bíróság jogával azonos jog vagy egy másik állam joga is lehet. A kollíziós szabályok egy vagy több kapcsoló tényezőn alapulnak. A kapcsoló tényező, a jogvita nemzetközi vonatkozású eleme, „bekapcsolja” a nemzetközi magánjog egy konkrét szabályát, és ennek segítségével meghatározható az adott ügyben alkalmazandó jog.



 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK JOGFORRÁSAI I.
I.1. Nemzeti szabályozások I.1.
I.2. Hatályos nemzetközi egyezmények I.2.
II. A KOLLÍZIÓS SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA II.
II.1. A bírák hivatalból kötelesek-e alkalmazni a kollíziós szabályokat? II.1.
II.2. Vissza- és továbbutalás (renvoi) II.2.
II.3. A kapcsoló tényező megváltozása II.3.
II.4. Kivételek a kollíziós szabályok általános alkalmazása alól II.4.
II.5. A külföldi jog bizonyítása II.5.
III. KOLLÍZIÓS JOGI SZABÁLYOK III.
III.1. Szerződéses kötelezettségek és jogi aktusok III.1.
III.2. Szerződésen kívüli kötelezettségek (jogellenes károkozás, jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel stb.) III.2.
III.3. A személyek jogállása, hatásai a személyi jogállapotra (név, állandó lakóhely, jogképesség) III.3.
III.4. A szülő–gyermek kapcsolat megállapítása, beleértve az örökbefogadást is III.4.
III.5. Házasság, nem házasságban élő párok, élettársi kapcsolat, házasság felbontása, életközösség megszüntetése, tartási kötelezettség III.5.
III.6. Házassági vagyonjogi rendszerek III.6.
III.7. Végintézkedések, öröklés III.7.
III.8. Ingatlan III.8.
III.9. Fizetésképtelenség III.9.

 

I. A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK JOGFORRÁSAI

I.1. Nemzeti szabályozások

A görög nemzetközi magánjog elsődleges jogforrásai a görög jogszabályok. Az alapvető rendelkezések a polgári törvénykönyvben (4–33. cikk) találhatók, de más jogszabályok, mint például a csekkekről szóló 5960/1933. számú törvény (70–76. cikk) is tartalmaznak ide vonatkozó rendelkezéseket. A jogterület magában foglalja a Görögország által megerősített két- és többoldalú nemzetközi szerződéseket is, melyek a ratifikációt követően a görög jogszabályokkal azonos módon alkalmazandók.

I.2. Hatályos nemzetközi egyezmények

Α. Többoldalú egyezmények

A legfontosabb nemzetközi egyezmények közé tartoznak az alábbiak:

  • a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, Genfben, 1956. május 19-én kelt egyezmény, melyet Görögország az 559/1977. sz. törvénnyel erősített meg
  • a végrendeleti intézkedések szabályaival kapcsolatos kollíziókról szóló, Hágában, 1961. október 5-én kelt egyezmény, melyet Görögország az 1325/1983. sz. törvénnyel erősített meg
  • a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én kelt egyezmény, melyet Görögország az 1792/1988. számú törvénnyel erősített meg.

Β. Kétoldalú egyezmények

A legfontosabb kétoldalú nemzetközi egyezmények:

A Görögország és az Amerikai Egyesült Államok közötti egyezmény (ratifikálta a 2893/1954. számú törvény) és a Görögország és Ciprus közötti egyezmény (megerősítette az 1548/1985. számú törvény). A Görögországban, USA-ban vagy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságok közötti jogvitákban annak az államnak a joga az irányadó, amelyikben a céget eredetileg bejegyezték.

Lap tetejeLap teteje

II. A KOLLÍZIÓS SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA

II.1. A bírák hivatalból kötelesek-e alkalmazni a kollíziós szabályokat?

Amennyiben a görög nemzetközi magánjog kollíziós szabályai szerint más állam joga az alkalmazandó jog, a görög bíróság ezt hivatalból veszi figyelembe, azaz a peres feleknek nem szükséges erre külön hivatkozniuk vagy a tartalmára vonatkozóan bizonyítást indítványozniuk (polgári perrendtartás, 337. cikk).

II.2. Vissza- és továbbutalás (renvoi)

Ha a görög nemzetközi magánjogi szabály szerint az alkalmazandó jog egy másik állam joga, ezt a másik állam anyagi jogi szabályaira való utalásként kell érteni, amely nem foglalja magában a másik állam nemzetközi magánjogi szabályait (polgári törvénykönyv, 32. cikk), melyek viszont esetleg a görög jogot vagy valamely harmadik állam jogát jelölhetik meg alkalmazandó jogként.

II.3. A kapcsoló tényező megváltozása

Gyakran előfordul, hogy a jogviszony fennállása alatt a kapcsoló tényező megváltozik (pl. egy ingó dolgot az egyik országból a másikba visznek, és ezáltal az alkalmazandó jog is megváltozik). Vannak olyan szabályok, amelyek kifejezetten arra adnak megoldást, hogy végső soron mely állam joga alkalmazandó. Kifejezett rendelkezés hiányában a bíróság az ügy konkrét körülményeitől függően az eredetileg irányadó, a később irányadóvá vált jogot, vagy pedig e kettő kombinációját alkalmazza.

Lap tetejeLap teteje

II.4. Kivételek a kollíziós szabályok általános alkalmazása alól

Ha a görög nemzetközi magánjog (kollíziós szabályok) alapján alkalmazandó külföldi jog alkalmazása a görög közfelfogásban megjelenő alapvető erkölcsi elvekbe ütközik (polgári törvénykönyv, 33. cikk), a per során a görög bíróság a külföldi jog sérelmezett rendelkezését nem, de egyéb rendelkezéseit alkalmazza (negatív funkció). Amennyiben azonban a szabály mellőzése miatt a külföldi jogban joghézag keletkezik, ezt a bíróság a görög jog alkalmazásával tölti be (pozitív funkció).

A görög jogrendszer érvényesítésének egyik eszköze közvetlenül alkalmazandó szabályok beiktatása. Ezek a szabályok az állam belső jogrendje szempontjából különösen jelentős kérdésekről rendelkeznek, és a görög bíróság azokban a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben is közvetlenül alkalmazza őket, ha azok pusztán a görög nemzetközi magánjog alkalmazásával nem oldhatók meg.

II.5. A külföldi jog bizonyítása

Ha a külföldi jog tartalmának megismerése nehézségekbe ütközik, a görög bíróság akár az alkalmazandó külföldi jog tartalmára vonatkozó bizonyítást is elrendelhet vagy bármely más megfelelőnek ítélt eszközt igénybe vehet; kérheti többek között a peres felek segítségét, és nem korlátozzák a felajánlott bizonyítékok (Polgári törvénykönyv, 337. cikk). Görögországban az athéni Görög Nemzetközi Jogi Intézet jelentős szerepet játszik a jogi információszolgáltatásban.

Lap tetejeLap teteje

Kivételes szabály, hogy a görög bíróság nem alkalmazza és kutatja fel a külföldi jogot, hanem a görög jogot alkalmazza: i) ideiglenes intézkedések esetén, azok sürgőssége miatt, ii) abban az esetben, ha az erre irányuló törekvések ellenére nem lehetséges a külföldi jog tartalmának megismerése.

III. KOLLÍZIÓS JOGI SZABÁLYOK

III.1. Szerződéses kötelezettségek és jogi aktusok

Α. Római egyezmény

A nemzetközi elemet tartalmazó szerződésekre irányadó jogot a görög bíróságok az 1980. június 19-én Rómában kelt egyezmény alapján határozzák meg, függetlenül attól, hogy az alkalmazandó jog valamely tagállam, vagy az egyezményben nem részes állam joga. Az alkalmazandó jogot a szokásos, kapcsoló (tényezőkre vonatkozó) szabályok és feltétlenül alkalmazandó szabályok alapján határozzák meg.

  1. kapcsoló szabályok
    • főszabály szerint a felek szerződéses kapcsolatára a felek által kifejezetten vagy hallgatólagosan választott jog alkalmazandó. A feleknek lehetőségük van arra, hogy az eredetileg választott jogot megváltoztassák;
    • ha a felek a jogválasztás lehetőségével a szerződés megkötésekor nem éltek, ezt egy későbbi időpontban is megtehetik (pl. a bíróságon). Ha a felek között nem jött létre megállapodás, a bíróság a szerződéssel legszorosabb kapcsolatban lévő állam jogát alkalmazza;
    • ingatlanra vonatkozó szerződésekre annak az államnak a joga alkalmazandó, ahol az ingatlan fekszik;
    • árufuvarozási szerződésekre a szállító székhelye szerinti állam joga alkalmazandó.
  2. közvetlenül alkalmazandó szabályok

    Lap tetejeLap teteje

    Olyan esetekben, amikor nagyon komoly érdek fűződik a jogrend védelméhez, pl. ingatlanra vonatkozó szerződéstípusok, fogyasztói vagy munkaszerződések esetében, az alkalmazandó jogot az alábbi államok valamelyikének közvetlenül alkalmazandó szabályai alapján határozzák meg:

    • az ügyet tárgyaló bíróság államának jogrendszere;
    • az alkalmazandó jog államának jogrendszere;
    • annak az államnak a jogrendszere, amelyhez a szerződés minden eleme kapcsolódik, akkor is, ha a felek egy másik állam jogát választották alkalmazandó jognak.

Β. A polgári törvénykönyv 25. cikke

Minden olyan szerződés esetében, amelyre vonatkozóan a Római Egyezmény az alkalmazandó jogról nem rendelkezik, (természetes személyek, biztosítékok, választott bíráskodás, a fórum megválasztása, társaságok és családjogi ügyek), az irányadó jogot a polgári törvénykönyv 25. cikke alapján határozzák meg.

  • A felek szerződéses kapcsolatára az a jog alkalmazandó, amelyet a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan választottak.
  • Ha a felek a jogválasztás lehetőségével nem éltek, a görög bíróság annak az államnak a jogát alkalmazza, amelyik az ügy konkrét körülményeire tekintettel a szerződéshez legszorosabban kapcsolódik.

III.2. Szerződésen kívüli kötelezettségek (jogellenes károkozás, jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel stb.)

A jogellenes károkozásból eredő kötelezettségekre annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén a jogellenes cselekményt elkövették (polgári törvénykönyv, 26. cikk).

Lap tetejeLap teteje

A jogalap nélküli gazdagodásból eredő kötelezettségekre annak az államnak a joga az irányadó, amelynek alkalmazása a konkrét ügy körülményeinek összességét figyelembe véve a legmegfelelőbb.

III.3. A személyek jogállása, hatásai a személyi jogállapotra (név, állandó lakóhely, jogképesség)

A görög vagy külföldi személyek jog-és cselekvőképességére, perbeli cselekvőképességére az állampolgárság szerinti állam joga alkalmazandó (polgári törvénykönyv, 5. cikk és 7. cikk, polgári perrendtartás, a 62. cikk (a) pontja és a 63. cikk (1) bekezdése).

III.4. A szülő–gyermek kapcsolat megállapítása, beleértve az örökbefogadást is

Α. A szülő-gyerek kapcsolat joga a szülők és a gyerekek közötti családi kötelékre és az ebből eredő jogokra és kötelezettségekre vonatkozik

Abban a kérdésben, hogy egy gyerek házasságban vagy házasságon kívül születettnek minősül-e (polgári törvénykönyv, 17. cikk), az alkalmazandó jog:

  • annak az államnak a joga, amelyik a gyermek anyjának és házastársának kapcsolatára a gyermek születésének időpontjában alkalmazandó volt;
  • ha a házasságot a gyermek születése előtt felbontották, annak az államnak a joga, amelyik a gyermek anyjának és házastársának kapcsolatára alkalmazandó volt a házasság felbontásának időpontjában.

A házasságon kívül született gyermek elismerésének lehetősége tekintetében (a személyes jogállással foglalkozó nemzetközi bizottság 1970. szeptember 10-én kelt egyezményének1. cikke, melyet Görögország az 1657/1986. számú törvénnyel ratifikált) az anya vagy az apa állampolgársága szerinti azon állam joga alkalmazandó, amely lehetővé teszi a házasságon kívül született gyermek elismerését a szülők utólagos házasságkötése vagy a házasságkötést követően meghozott bírósági határozat útján.

Lap tetejeLap teteje

A szülők és a házasságban született gyermekek közötti kapcsolatra alkalmazandó jog (polgári törvénykönyv, 18. cikk):

  • ha állampolgárságuk azonos, az állampolgárság szerinti állam joga;
  • ha a gyermek születését követően mindannyian azonos állampolgárságot szereztek, az utolsó közös állampolgárság szerinti állam joga;
  • ha a gyermek születése előtt állampolgárságuk különböző volt, és a gyermek születése után nem változott meg, vagy ha a gyermek születése előtt állampolgárságuk azonos volt, de a szülők vagy a gyermek állampolgársága a gyermek születése után megváltozott: annak az államnak a joga, ahol a születés időpontjában utolsó állandó közös lakóhelyük volt;
  • ha nincs állandó közös lakóhelyük: a gyermek állampolgársága szerinti állam joga.

Az anya, az apa és a házasságon kívül született gyermek kapcsolatára alkalmazandó jog (polgári törvénykönyv 19. cikk és 20. cikk):

  • ha állampolgárságuk azonos, az állampolgárság szerinti állam joga;
  • ha a gyermek születését követően mindannyian azonos állampolgárságot szereztek, az utolsó közös állampolgárság szerinti állam joga;
  • ha a gyermek születése előtt állampolgárságuk különböző volt és a gyermek születése után nem változott meg, vagy ha a gyermek születése előtt állampolgárságuk azonos volt, de a szülők vagy a gyermek állampolgársága a gyermek születése után megváltozott: annak az államnak a joga, ahol a születés időpontjában utolsó állandó közös lakóhelyük volt;
  • ha nincs állandó közös lakóhelyük: az apa vagy az anya állampolgársága szerinti állam joga.

A házasságon kívül született gyermekkel rendelkező anya és apa közötti kapcsolatra alkalmazandó jog: (polgári törvénykönyv, 21. cikk):

Lap tetejeLap teteje

  • ha állampolgárságuk azonos, az állampolgárság szerinti állam joga;
  • ha a gyermek születése előtt ugyanolyan állampolgárságot szereztek: az utolsó közös állampolgárság szerinti állam joga;
  • ha a gyermek születése előtt állampolgárságuk különböző volt, és a gyermek születése után nem változott meg, vagy ha a gyermek születése előtt állampolgárságuk azonos volt, de valamelyikük állampolgársága a gyermek születése után megváltozott: a gyermek születéséig utolsó állandó közös lakóhelyük szerinti állam joga;
  • ha nincs állandó közös lakóhelyük: az utolsó közös tartózkodási helyük szerinti állam joga.

Β. Örökbefogadás

A nemzetközi elemet tartalmazó örökbefogadás feltételeire és megszüntetésére annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek az örökbefogadásban részt vevők állampolgárai (polgári törvénykönyv, 23. cikk). Ha az örökbefogadásban részt vevők állampolgársága különböző, mindegyik érintett állam joga szerint meg kell felelniük az örökbefogadás feltételeinek, és az örökbefogadás érvényességének egyik állam joga szerint sem lehet akadálya.

Az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek kapcsolatára alkalmazandó jog:

  • ha az örökbefogadás után állampolgárságuk azonos: ennek az államnak a joga;
  • ha az örökbefogadás időpontjában új közös állampolgárságot szereznek: az utolsó közös állampolgárság szerint állam joga;
  • ha az örökbefogadás előtt állampolgárságuk különböző volt és az örökbefogadást követően nem változott meg, vagy ha az örökbefogadás előtt állampolgárságuk azonos volt, de az örökbefogadásban részt vevő valamely személy állampolgársága az örökbefogadási eljárás lezárásáig megváltozik: az örökbefogadáskor meglévő utolsó közös állandó lakóhelyük szerinti állam joga;
  • ha nincs állandó közös lakóhelyük: az örökbefogadó szülő állampolgársága szerinti állam joga, vagy házastársak általi örökbefogadás esetén a személyes kapcsolatukra irányadó jog.

III.5. Házasság, nem házasságban élő párok, élettársi kapcsolat, házasság felbontása, életközösség megszüntetése, tartási kötelezettség

Α. Anyagi jogi feltételek

A házasságkötés feltételeire és a házassági akadályokra annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek a házasodni szándékozó felek állampolgárai, vagy ha állampolgárságuk különbözik, a két állam bármelyikének joga (polgári törvénykönyv, a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja).

Lap tetejeLap teteje

Β. Eljárási feltételek

A házasság alaki érvényességének érdekében az alkalmazandó jog a házasulandó felek állampolgársága szerinti állam joga, ha állampolgárságuk azonos. Ha állampolgárságuk különböző, bármelyikük állampolgársága szerinti állam joga, vagy a házasságkötés helye szerinti állam joga alkalmazandó (polgári törvénykönyv, a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja). A görög jogrendszer megköveteli bizonyos alakiságok betartását a házasságkötés feltételeként; a házasságkötés nélkül együtt élő párok élettársi kapcsolatát Görögországban érvényesnek tekintik, ha az a külföldi állam joga szerint érvényes, és az együtt élő személyek nem görög állampolgárok.

C. A házasság felbontása

A házasság felbontásával vagy az életközösség megszüntetésének bármely más jogi formájával kapcsolatos ügyekben - ideértve a volt házastárs tartását is - annak az államnak a joga alkalmazandó, amelyik a házastársak kapcsolatára a bontóper vagy az életközösség megszüntetésére irányuló eljárás kezdetekor irányadó volt. (polgári törvénykönyv, 16. cikk).

III.6. Házassági vagyonjogi rendszerek

Α. A házastársak személyes kapcsolata az a házasságon alapuló kapcsolat, amely a vagyonjogi kérdésektől, mint például a közös lakáshasználathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek - teljesen független

A házastársak személyes jogviszonyára alkalmazandó jog (polgári törvénykönyv, 14. cikk):

  • ha a házastársak állampolgársága a házasságkötést követően azonos: ennek az államnak a joga;
  • ha a házastársak a házasság ideje alatt új közös állampolgárságot szereztek: az utolsó közös állampolgárság szerinti állam joga;
  • ha a házastársak állampolgársága a házasság ideje alatt azonos volt, és egyikük állampolgársága később megváltozott: az utolsó közös állampolgárság szerinti állam joga, ha a másik házastárs ennek az államnak még állampolgára;
  • ha a házastársak állampolgársága a házasságkötés előtt különbözött és a házasságkötés után nem változott, vagy a házasságkötés előtt azonos volt, de egyikük állampolgársága a házasságkötéskor megváltozott: az utolsó közös állandó lakóhelyük szerinti állam joga;
  • ha a házasság fennállása alatt nem volt állandó közös lakóhelyük: annak az államnak a joga, amellyel a házastársak kapcsolata a legszorosabb.

Β. A házassági vagyonjogi rendszer a házasságkötés tényéből eredően létrejövő vagyoni jogok és kötelezettségeket szabályozza

Az alkalmazandó jog a házastársak személyes viszonyára rögtön a házasságkötés pillanatától kezdve irányadó jog (polgári törvénykönyv, 15. cikk).

Lap tetejeLap teteje

III.7. Végintézkedések, öröklés

Az öröklési jog szabályozza az elhunyt személy után hátramaradt ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, függetlenül attól, hogy az örökhagyó hagyott-e hátra végintézkedést.

A végrendelet készítésével és visszavonásával kapcsolatos alakiságok kivételével minden öröklési jogi kérdésben annak az államnak a joga az irányadó, amelynek az örökhagyó a halálakor állampolgára volt (polgári törvénykönyv, 28. cikk).

A végintézkedést érvényesnek kell tekinteni, ha az az alábbi államok bármelyikének joga szerint érvényes (a végrendeleti intézkedések szabályaival kapcsolatos kollíziókról szóló, Hágában, 1961.október 5-én kelt egyezmény 1. cikke):

  • annak az államnak a joga, ahol az örökhagyó a végintézkedést elkészítette;
  • annak az államnak a joga, amelynek az örökhagyó a végintézkedés elkészítésekor vagy halálakor állampolgára volt;
  • annak az államnak a joga, ahol az örökhagyó a végintézkedés elkészítésekor vagy halála időpontjában lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezett;
  • annak az államnak a joga, ahol a végintézkedéssel érintett vagyon található.

III.8. Ingatlan

Az ingatlanokkal kapcsolatos vagyoni jogok tekintetében az alkalmazandó jogról a római egyezmény rendelkezik.

Az ingatlan birtoklására és ingókkal kapcsolatos vagyoni jogokra annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén a dolog található (polgári törvénykönyv, 27. cikk).

A fenti ügyletek alaki követelményeire annak az államnak a joga alkalmazandó, ahol az ingó vagy ingatlan vagyontárgy található. (polgári törvénykönyv, 12. cikk).

III.9. Fizetésképtelenség

Fizetésképtelenséggel kapcsolatos ügyekben annak az államnak a joga alkalmazandó, ahol a fizetésképtelenségi eljárást megindították. (A 1346/2000 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése).

További információk

« Alkalmazható jog - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság