Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Svédország

Utolsó frissítés: 06-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Svédország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Az „Alternatív vitarendezés – Általános tájékoztató” című rész általános áttekintést nyújt az vitarendezési módozatokról.

Ezen az oldalon részletesebb gyakorlati tájékoztatást kívánunk nyújtani a Svédországban rendelkezésre álló alternatív vitarendezési módozatokról.



 

TARTALOMJEGYZÉK

Először is, milyen alternatív vitarendezési módozatok léteznek Svédországban? Először is, milyen alternatív vitarendezési módozatok léteznek Svédországban?
Általános áttekintés Általános áttekintés
Peren kívüli vitarendezési módozatok Peren kívüli vitarendezési módozatok
Kötelező eljárások Kötelező eljárások
Szabadon választható eljárások Szabadon választható eljárások
Békéltetés és közvetítés a bírósági eljárások során Békéltetés és közvetítés a bírósági eljárások során
A legtöbb esetben lehetőség van valamely alternatív vitarendezési módozat igénybevételére. Az alábbiakban részletesebb tájékoztatást talál a saját helyzetéhez illő megoldási formáról. A legtöbb esetben lehetőség van valamely alternatív vitarendezési módozat igénybevételére. Az alábbiakban részletesebb tájékoztatást talál a saját helyzetéhez illő megoldási formáról.
Fogyasztók és vállalkozások közti jogviták Fogyasztók és vállalkozások közti jogviták
Vállalkozások közti jogviták Vállalkozások közti jogviták
Munkaügyi viták Munkaügyi viták
Családjogi viták Családjogi viták
Együttműködési megbeszélés Együttműködési megbeszélés
Családi tanácsadás Családi tanácsadás
Magánszemélyek közti jogviták Magánszemélyek közti jogviták
Egyéb sajátos jogviták Egyéb sajátos jogviták
A bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok tevékenysége A bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok tevékenysége
Bizonyos szerzői jogokkal kapcsolatos jogviták Bizonyos szerzői jogokkal kapcsolatos jogviták

 

Először is, milyen alternatív vitarendezési módozatok léteznek Svédországban?

Általános áttekintés

Svédországban számos alternatív vitarendezési módozat létezik. Ezek közül több egyáltalán nem igényel peres eljárást. Mindazonáltal vannak olyan vitarendezési mechanizmusok is, amelyek ugyan a peren kívüli megegyezés jellemzőit mutatják, ugyanakkor csupán a bíróság ügyvizsgálati eljárásának részét képezik (békéltetés és közvetítés).

Peren kívüli vitarendezési módozatok

Néhány peren kívüli eljárást törvény ír elő, míg mások két vagy több magánjogi személy vagy testület megállapodásán alapulnak.

Kötelező eljárások

A kötelező eljárások közül talán a legfontosabb az Országos Fogyasztói Panaszbizottság által lefolytatott eljárás. A Bizottság kizárólag a vállalkozások és fogyasztók jogvitáit vizsgálja ki, a fogyasztók kérésére. Ez az írásban lefolytatott eljárás, amely határokon átnyúló jogvitákra is kiterjed, ingyenes a felek részére. Az Országos Fogyasztóvédelmi Bizottság ajánlások formájában közli a felekkel, milyen rendezési módot javasol.

Bizonyos jogviták esetén közvetítés vehető igénybe. Ilyenek a munkaügyi viták, bérbeadók és bérlők közti viták, szerzői jogviták és a házastársak közti véleménykülönbségek. A közvetítés

különféle eseteiről az alábbiakban nyújtunk részletesebb tájékoztatást.

Lap tetejeLap teteje

Szabadon választható eljárások

Számos ágazat saját kezdeményezésére speciális bizottságokat állított fel. Ez például gyakori a biztosítási ágazatban. A különféle bizottságok tevékenységi köre némileg eltérhet egymástól, de általánosságban véve elmondható, hogy a szembenálló felek – például a biztosítótársaság és a kötvénytulajdonos – közötti viták rugalmas és pártatlan rendezésére törekszenek. A biztosítási ágazatban több bizottság feladatai közé tartozik, hogy a biztosítási esetekre egységes rendezési megoldást dolgozzon ki, így csökkentse a felmerülő jogviták számát. A bizottságokat elsősorban különböző vállalatközi megállapodások útján hozták létre, azonban létrehozóiktól teljesen függetlenül működnek. A bizottságok elsősorban a vállalkozások és fogyasztók közti jogvitáknak szentelik figyelmüket. Nagyobb biztosítótársaságok szintén rendelkeznek saját ügyfélombudsmanokkal, akikkel a biztosítási kötvénytulajdonosok felvehetik a kapcsolatot, ha elégedetlenek a társaságnak a kárrendezés módjáról hozott döntésével. Az ügyfélombudsmant a társaság nevezi ki, azonban attól függetlenül látja el feladatát. Ilyen bizottságokra példa a Baleset- és Betegségbiztosítási Bizottság, az Életbiztosítási Feltételek Bizottsága és a Személyi Sérülések Felelősségbiztosítási Bizottsága.

Néhány kivételes esettől eltekintve az eljárást írásban folytatják le. Az írásbeli eljárás során bármelyik félnek lehetősége van arra, hogy konzultáljon képviselőjével vagy segítőjével. A képviselő vagy segítő személyére nézve nincs semmilyen konkrét kikötés.

Lap tetejeLap teteje

A magánjellegű vitarendezési eljárások többnyire ingyenesek, bár néhány kivételes esetben felszámítanak egy csekély összegű bejelentési vagy regisztrációs díjat. Az eljárások költségeit a szembenálló felek (vállalkozások/társaságok) viselik. A legtöbb esetben a működési költségek olyan arányban oszlanak meg az érintett társaságok között, amilyen mértékben használják a bizottság szolgáltatásait. Lehetőség van a képviseleti költségek megtérítésére, például a szóban forgó biztosítási kötvényből.

A vita rendezése rendszerint tanácsadó, nem kötelező jellegű határozatok (ajánlások) formájában történik. Néhány esetben azonban a vállalkozás előzetesen kötelezheti kereskedelmi szervezetét arra, hogy az ajánlással összhangban járjon el.

Szemben a bírósági ítéletekkel és végzésekkel, a határozatok végrehajtása nem kötelező. Ennélfogva az a puszta tény, hogy valamely vállalkozás előzetesen kötelezi kereskedelmi szervezetét arra, hogy hajtsa végre a határozatot, nem befolyásolja a végrehajthatóságot, miután a vállalkozás kötelezettségvállalása csak a kereskedelmi szervezettel szemben alkalmazható. Noha a határozatnak nincs konkrét jogkövetkezménye, amennyiben a vállalkozás kötelezi kereskedelmi szervezetét arra, hogy a határozattal összhangban járjon el, a polgári jog szerint szankcióval sújtható, például a szervezetből való kizárással.

Miután Svédországban a peren kívüli vitarendezés a szokásos bírósági vizsgálat alternatívája, a határozatok nem fellebbezhetők meg a bíróságon. Mindazonáltal valamely peren kívüli vitarendezést folytató testület határozata nem akadálya az eljárásnak, vagyis lehetőség van ugyanabban az ügyben peres eljárást kezdeményezni a rendes bíróságnál, az alternatív vitarendezés eljárás előtt vagy után. Amennyiben a peren kívüli vitarendezést folytató testület határozathozatalát követően nyújtják be a keresetet, szokásosan a vitarendező testület nyilatkozatát valamilyen módon belefoglalják az eljárásba.

Lap tetejeLap teteje

Békéltetés és közvetítés a bírósági eljárások során

A folyamatban levő bírósági eljárásoknál két olyan vitarendezési módozat létezik, amely a peren kívüli egyezség jellemzőivel rendelkezik: a békéltetés és a közvetítés. Mindkét mechanizmusra a Svéd Peres Eljárási Rendtartás az irányadó. Különösen a békéltetésről mondható el, hogy a rendes bíróságok polgári jogi eljárásainak szokványos eleme.

Amikor a bíróság idézést ad ki egy polgári jogi ügyben, szóbeli vagy írásbeli előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárás egyik célja annak megállapítása, van-e lehetőség békéltetésre. Amennyiben az ügy megengedi a békéltetést, a bíróságnak arra kell törekednie, hogy az ügy jellegére és más körülményekre tekintettel a felek lehetőség szerint megegyezzenek. Vagyis a bíróság az a szervezet, amelyik – amennyiben ezt helyénvalónak ítéli – kezdeményezi a felek közti békéltető tárgyalásokat. A békéltetési tárgyalásokat az ügyben elnöklő bíró vezeti. A békéltetési eljárás formájára nézve nincs előírás, és maga a folyamat nem kötelező. Ezért a felek hátrányos következmények nélkül kijelenthetik, hogy nem kívánnak békéltető tárgyalásokat tartani. Amennyiben a békéltető tárgyalások során a felek nem jutnak megegyezésre, a bírósági eljárás a szokásos módon folytatódik. A békéltetésben részt vevő bírónak meg kell győződnie saját elfogulatlanságáról az egész eljárás során. Csakúgy, mint általában a bírósági eljárások, a békéltető eljárás is ingyenes. Az ügy bíróság elé vitelekor azonban bejelentési díjat kell fizetni (jelenleg kb. 50 euró).

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben az ügy jellege miatt megfelelőbb egy speciális közvetítési eljárás lefolytatása, a bíróság különleges közvetítőt rendelhet ki a békéltető tárgyalások vezetésére. Ebben az esetben a közvetítő nem az ügyet tárgyaló bíró, hanem egy kívülálló személy. Mielőtt a bíróság közvetítést rendel el, a feleket rendszerint értesíti. A különleges kirendelt közvetítővel kapcsolatos költségeket a felek viselik.

A legtöbb esetben lehetőség van valamely alternatív vitarendezési módozat igénybevételére. Az alábbiakban részletesebb tájékoztatást talál a saját helyzetéhez illő megoldási formáról.

Fogyasztók és vállalkozások közti jogviták

Amint azt az „Alternatív vitarendezés – Általános áttekintés”, c. oldal bemutatja, a Bizottság honlapján nyilvánosságra hozta annak a nagyszámú testületnek a listáját, amelyek tagállamokban a fogyasztói jogviták rendezésével foglalkoznak. A lista dansk - Deutsch - ελληνικά - English - español - français - italiano - Nederlands - português - suomi - svenska azokat a gyakorlati tudnivalókat is tartalmazza, amelyek alapján eldöntheti, vajon folyamodhat-e valamelyik ADR rendszerhez, továbbá leírást ad az adott rendszer felépítéséről, alkalmazási köréről, valamint az eljárás menetéről, költségéről és egyéb részleteiről.

Lap tetejeLap teteje

Előfordulhat, hogy a panaszosnak egy másik tagállamban levő vitarendezési testület szolgálatait kell igénybe vennie. Ezekről a testületekről az EEJ-Net honlapon kaphat tájékoztatást, illetve pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogvita esetén a FIN-NET honlapját dansk - Deutsch - ελληνικά - English - español - français - italiano - Nederlands - português - suomi - svenska.

Lap tetejeLap teteje

Svédországban a legfőbb testület, amelyhez a fogyasztók panaszaikkal fordulhatnak, az Országos Fogyasztói Panaszbizottság. A Bizottságról annak fent említett honlapján található további tájékoztatás.

Vállalkozások közti jogviták

A Svédországban rendelkezésre álló alternatív vitarendezési módozatok – a választottbírósági eljárás és a bírósáig eljárás részét képező eljárások kivételével – elsősorban a vállalkozások és fogyasztók közti jogvitákkal állnak kapcsolatban. Ld. azonban az „Egyéb sajátos jogviták” c. részt.

Munkaügyi viták

A szerződéses jogviszonyban álló munkáltatók és munkavállalók jogvitájukat tárgyalásos úton kötelesek rendezni, illetve, végső megoldásként, a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. Erre a fajta jogvitára nem léteznek alternatív vitarendezési mechanizmusok. Ugyanakkor bizonyos egyéb jogvitáknál elképzelhető a közvetítés alkalmazása. Ezért Svédországban Országos Közvetítő Hivatal (Medlingsinstitutet) működik, amelynek közvetítői tevékenységét törvényi rendelkezés szabályozza. Vita esetén az Országos Közvetítő Hivatal közvetítőket bocsát a munkáltatók és munkavállalók rendelkezésére a bértárgyalások vagy a foglalkoztatás általános feltételeivel kapcsolatos tárgyalásaikhoz, illetve olyan vitákhoz, amikor a társaság nem hajlandó aláírni a kollektív szerződést valamely szakmai szervezettel. Az Országos Közvetítő Hivatal a felek kérésére nevezhet ki közvetítőket. Az Országos Közvetítő Hivatal ilyen kérés hiányában is kinevezhet közvetítőket, például akkor, amikor a szembenálló felek egyike értesíti a jogvitáról, és az Országos Közvetítő Hivatal English - svenska úgy ítéli meg, hogy a közvetítő sikeresen rendezheti a vitát. Az eljárás ingyenes.

Lap tetejeLap teteje

Családjogi viták

Azok a szülők, akiknek jogvitájuk támad egymással, két alternatív vitarendezési módozatot is választhatnak a bírósági eljárás helyett: az együttműködési megbeszélést és a családi tanácsadást. A családi tanácsadást a gyermektelen házaspárok is igénybe vehetik. Az alábbiakban részletes leírás található az említett eljárásokról.

Együttműködési megbeszélés

Az együttműködési megbeszélést szakértő irányítja, és célja, hogy a szülők egyezségre jussanak a szülői felügyeleti jogról, gyermekeik elhelyezéséről és a láthatásról. Következésképp a megbeszélés célja kompromisszum elérése. Még amennyiben ezt a célt nem is sikerül elérni, a szülők jobban megérthetik egymás nézőpontját, és megtanulhatják a köztük levő konfliktus kezelésének azon módját, ami megkíméli gyermekeiket a szenvedéstől.

Svédországban valamennyi önkormányzat lehetőséget biztosít az együttműködési megbeszélésre. Az a szülő, akinek gondot okoz a szülői felügyeleti jog, gyermekelhelyezés és láthatás ügyében egyezségre jutni és együttműködési megbeszélést kíván tartani, felveheti a kapcsolatot az önkormányzattal. Amennyiben a bíróságon már kereset indult szülői felügyeleti jog, gyermekelhelyezés és láthatás ügyében, a bíróság is kezdeményezheti az együttműködési megbeszélés megtartását. A megbeszélések ingyenesek.

Amennyiben a szülők egyetértésre jutnak, megállapodást köthetnek a szülői felügyeleti jog, gyermekelhelyezés és láthatás ügyében. A megállapodás akkor érvényes, ha írásba foglalják és azt a Szociális Jóléti Bizottság jóváhagyja. A megállapodás érvényessége azt jelenti, hogy ugyanolyan hatályú, mint egy bírósági ítélet. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy a megállapodás végrehajtatható.

Lap tetejeLap teteje

Családi tanácsadás

A családi tanácsadás beszélgetésekből áll, amelyek célja, hogy kezelje a házastársak és családok együttéléséből fakadó konfliktusokat. A megbeszélések a különválás előtt, közben és után is tarthatók. Gyermekes családok esetén a családi tanácsadás segít a konfliktusok enyhítésében, így a szülők képessé válnak arra, hogy szülőkként a különválás után is együttműködjenek. A házastársak önkéntesen, saját kezdeményezésükre veszik fel a kapcsolatot a családi tanácsadókkal. Annak érdekében, hogy a családi tanácsadás a bizalom légkörében történjen, és képes legyen betölteni feladatát, a résztvevőknek biztosaknak kell lenniük abban, hogy a beszélgetések során feltárt, sokszor érzékeny információk nem jutnak mások tudomására. Ezért a családi tanácsadás üléseire különösen szigorú bizalmassági szabályok vannak érvényben. Igény szerint a családi tanácsadási szolgáltatást névtelenül is meg lehet keresni.

A törvény előírja, hogy valamennyi önkormányzat köteles családi tanácsadást nyújtani, vagy önmaga, vagy más megfelelő szaktanácsadók segítségével. A családi szaktanácsadók megfelelően képesített szociális munkások, akik a kapcsolódó ügyekben magas szintű képzésben részesültek. A családi tanácsadást igénylők az önkormányzattal vehetik fel a kapcsolatot. Az önkormányzat a családi tanácsadásért díjat kérhet.

Családi tanácsadást többek között az egyházi szervezetek is biztosítanak.

Magánszemélyek közti jogviták

A családjogi viták kivételével a magánszemélyek jogvitáikat bíróságok, illetve az eljárás részét képező alternatív vitarendezési mechanizmusok útján rendezhetik; ld. fentebb a „Békéltetés és közvetítés a bírósági eljárások során” c. részt.

Lap tetejeLap teteje

Egyéb sajátos jogviták

A bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok tevékenysége

A bérlő és tulajdonos között bérleti ügyek kapcsán kialakult jogviták közvetítés útján rendezhetők a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságokon.

Amennyiben a bérbeadó és a bérlő nem jut megegyezésre valamely, a bérleti jogviszonyt illető kérdésben, vagy amennyiben a bérlői-tulajdonosi szövetség és a bérlő-tulajdonos nem tud megállapodni valamely, a lízinget illető kérdésben, bármelyik vagy mindkét fél a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bírósághoz fordulhat segítségért a vita rendezéséhez. Ekkor az illető fél vagy felek felkérik a bíróságot, hogy közvetítőként járjon el a jogvitában. A bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok bármilyen bérlettel kapcsolatos jogvitában, továbbá a bérlők és tulajdonosok részvételével zajló jogvitában eljárhat közvetítőként. Szokásosan a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróság javaslatot tesz a megállapodásra, amennyiben a szembenálló felek maguk nem tudnak egyezségre jutni a bíróság előtt tartott megbeszélésen. Bizonyos esetekben, például a helyiségbérlet tárgyában, a közvetítés kötelező jellegű. Például amennyiben a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést, és a bérlő nem hajlandó kiüríteni a helyiséget kártérítés nélkül, a bérlőnek a jogvitát a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok elé kell utalnia közvetítés céljából. Ennek elmulasztása esetén a bérlő elveszti kártérítési jogát. A bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok a közvetítés folyamán véleményt adhatnak ki, például a bérlemények piaci díja tárgyában. Az ilyen véleményt valószínűsített bizonyítékként fogadják el a későbbi kártérítési jogvitában.

Lap tetejeLap teteje

Továbbá, a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságoknak akkor is meg kell kísérelniük a felek egyezségkötését, ha ezt azok nem kérik, olyan jogvitákban, amelyeket a bíróságnak a rendes bíróságok és a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok munkamegosztásával összhangban kell vizsgálnia, ilyen például a lakásbérleti szerződések megfelelő értesítéssel való felmondás utáni megújítása. Az ilyen közvetítés során, amennyiben a felek nem tudnak megegyezésre jutni az egyikük által felvetett javaslat alapján, a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok ajánlaniuk kell a békéltető eljárást, kivéve, ha egyértelműen látszik, hogy az sikertelen lesz. Amennyiben a felek nem egyeznek bele a békéltetésbe, a jogvitát a bíróságnak kell elbírálnia.

Végezetül, a rendes bíróságok az általuk tárgyalt ügyeket közvetítés céljából a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok elé utalhatnak. A közvetítés sikertelensége esetén az ügyben a bíróság hoz döntést.

A bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok nem számítanak fel díjat egyik fél terhére sem. Mindkét fél a saját költségeit viseli, például a képviseleti költségeket, vagy a tárgyalások ideje alatt elszenvedett bevételkiesés költségeit. Néhány esetben a résztvevő felek ügyvédi segítséget kaphatnak. A bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságok előtt folytatott eljárás nyilvános.

A bérlők ügyeivel foglalkozó regionális bíróságok által lefolytatott eljárás azonos a bérleti ügyekkel foglalkozó regionális bíróságokéval.

Bizonyos szerzői jogokkal kapcsolatos jogviták

Bizonyos szerzői joggal kapcsolatos jogviták esetén szintén törvény írja elő a közvetítést. A közvetítés célja olyan kollektív szerződések megfogalmazásának elősegítése, amelyeken a szerzői jogi törvény bizonyos rendelkezéseinek végrehajtása alapul. Ilyen esetek elsősorban a szerződéses licenciák kiváltásáról szóló megállapodások kapcsán fordulnak elő. Ezért az eljárás nem a szokásos bírói vizsgálat alternatívája.

Az eljárás önkéntes, célja, hogy elősegítse a felek közti megegyezést. A közvetítést a kormányhoz benyújtott kérvényben kell kezdeményezni, amely kinevezi a közvetítőt (békéltetőt) is. A közvetítési eljárás sikertelensége esetén a közvetítő javasolhatja a választottbírósági eljárás lefolytatását, azonban a felek nem kötelesek ilyen eljárásban részt venni. A közvetítő szintén értesítheti a kormányt, amennyiben a közvetítés nem vezet eredményre. A kormány ekkor fontolóra veszi a lehetséges intézkedéseket. Az eljárás bizalmas.

A közvetítő munkájáért díjazásra jogosult. Eltérő megállapodás hiányában a díjazást az a fél fizeti, amelyik a közvetítést kérvényezte.

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 06-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság