Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Szlovákia

Utolsó frissítés: 02-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Szlovákia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Szlovákiában a jogviták rendezésére a következő alternatív lehetőségek léteznek



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mediáció 1.
2. Választottbírósági eljárás 2.
3. Milyen típusú viták rendezésére alkalmasak ezek az alternatív vitarendezési eljárások? 3.
4. Ezt a típusú alternatív vitarendezési módot milyen jogszabály szabályozza? 4.
5. Előírhatja-e egy szerződés, hogy a feleknek a szerződésből eredő bármely vitában alternatív vitarendezési eljárást kell lefolytatniuk, mielőtt az ügyet bíróság elé viszik? Ezek a kikötések kötelező érvényűek a szerződő felekre nézve az ilyen típusú alternatív vitarendezés esetén? 5.
6. Szükséges-e jogi segítségnyújtást kérni? Mi az ügyvéd szerepe ebben a típusú alternatív vitarendezésben? 6.
7. Lehetséges-e ezt a típusú alternatív vitarendezési megoldást távolról alkalmazni, például elektronikus eszközök segítségével? 7.
8. Ez a típusú alternatív vitarendezés díjmentes? Ha nem, akkor hogyan történik a költségek megosztása? Lehet-e költségmentességet kérni az alternatív vitarendezéshez (ld.: költségmentesség)? 8.
9. Ha valaki igénybe vette ezt a típusú alternatív vitarendezési lehetőséget, de a vita rendezése nem sikerült, akkor még lehet az ügyet bíróság elé vinni? Az ilyen típusú alternatív vitarendezés igénybe vétele befolyásolja-e a bíróság elé vitelre vonatkozó elévülési időt? 9.
10. Ha ilyen típusú alternatív vitarendezés útján sikerül rendezni egy vitát, milyen megállapodás jön létre? Mi történik, ha a megállapodásban foglaltakat önként nem hajtják végre? Igénybe vehetők-e a szokásos végrehajtási eljárások? Lehet-e az ügyet még ekkor is bíróság elé vinni? 10.

 

1. Mediáció

A mediáció egy informális, önkéntes és bizalmas eljárás a konfliktusok bíróságon kívüli, mediátor segítségével történő rendezésére. A mediáció célja az, hogy mindkét fél számára elfogadható megállapodás jöjjön létre.

A mediáció révén megkötött megállapodás elsősorban a felekre vonatkozik és azokra nézve kötelező.

A mediáción keresztül létrejött megállapodás alapján a jogosult fél a határozat bírói úton történő végrehajtását kérheti, amennyiben a megállapodást:

  1. közjegyzői okiratba foglalták;
  2. egy választottbírói testület bíróságon létrejött egyezségként jóváhagyja.

2. Választottbírósági eljárás

A választottbírósági eljárás célja a viták bírósági úton kívül történő rendezése a felek között, a felek szabad, önálló döntése alapján választott bírósági testület segítségével létrejött megállapodás révén.

A választottbírósági eljárás a választottbírósági határozat kiadásával zárul. A választottbírósági ítélet kiadását követően az ugyanúgy hatályos a választottbírósági eljárásban részt vevő felekre nézve, mint egy jogerős ítélet.

A testület határozata ugyanúgy végrehajtható, mint a szokásos bíróságok határozata.

3. Milyen típusú viták rendezésére alkalmasak ezek az alternatív vitarendezési eljárások?

A mediáció általában alkalmazható bármely jellegű jogvita rendezésére, amely a polgári jog, családjog, kereskedelmi jog, felelősségi jog vagy a munkajog alá tartozó jogviszonyok kapcsán merül föl.

Lap tetejeLap teteje

A választottbírósági eljárás alkalmazható belföldi és nemzetközi kereskedelmi jog, illetve polgári jog alá tartozó, vagyonnal kapcsolatos vitákban.

Ezt a típusú alternatív vitarendezési lehetőséget a törvényben foglaltaknak megfelelően, illetve bírósági végzésben megadott feltételek alapján kell alkalmazni.

A jog az alternatív vitarendezési lehetőségek egyikének igénybe vételét sem írja elő.

4. Ezt a típusú alternatív vitarendezési módot milyen jogszabály szabályozza?

A mediációt a 420/2004. sz. mediációról szóló törvény szabályozza.

A választottbírósági eljárást a 244/2002. sz. választottbírósági törvény szabályozza.

5. Előírhatja-e egy szerződés, hogy a feleknek a szerződésből eredő bármely vitában alternatív vitarendezési eljárást kell lefolytatniuk, mielőtt az ügyet bíróság elé viszik? Ezek a kikötések kötelező érvényűek a szerződő felekre nézve az ilyen típusú alternatív vitarendezés esetén?

A felek egy választottbírósági eljárásra vonatkozó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a közöttük az adott szerződéses viszonnyal vagy más jogviszonnyal kapcsolatban felmerülő egyes vagy az összes vagyonhoz kapcsolódó vitákat választottbíróság elé kell vinni.

A felek azt is beleírhatják a szerződésbe, hogy törekszenek arra, hogy néhány vagy az összes köztük felmerülő vitát mediáció útján próbálják meg rendezni.

6. Szükséges-e jogi segítségnyújtást kérni? Mi az ügyvéd szerepe ebben a típusú alternatív vitarendezésben?

Ügyvéd bevonása nem szükséges.

Lap tetejeLap teteje

7. Lehetséges-e ezt a típusú alternatív vitarendezési megoldást távolról alkalmazni, például elektronikus eszközök segítségével?

A választottbírósági eljárást a részt vevő felek által közösen jóváhagyott helyen kell lefolytatni. Ha erről nem születik megállapodás, akkor az eljárást a választottbírói testület által a vita jellegét és a felek érdekeit figyelembe véve kiválasztott helyen kell lefolytatni?

8. Ez a típusú alternatív vitarendezés díjmentes? Ha nem, akkor hogyan történik a költségek megosztása? Lehet-e költségmentességet kérni az alternatív vitarendezéshez (ld.: költségmentesség)?

A mediáció egy díj ellenében végzett szolgáltatás; a Vitarendezés English - slovencina weboldal megadja a Szlovákiai Mediátorok Szövetségéhez tartozó mediátorok számára javasolt díjak jegyzékét.

A választottbírósági testület által végzett választottbíráskodás díjtételeinek jegyzékét a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság eljárási szabályzatának melléklete tartalmazza.

9. Ha valaki igénybe vette ezt a típusú alternatív vitarendezési lehetőséget, de a vita rendezése nem sikerült, akkor még lehet az ügyet bíróság elé vinni? Az ilyen típusú alternatív vitarendezés igénybe vétele befolyásolja-e a bíróság elé vitelre vonatkozó elévülési időt?

A választottbírósági eljárás a választottbírósági határozat kiadásával zárul.

Ha a felek nem jutnak mediációs megállapodásra, az ügyet a bíróság előtt lehet folytatni. A mediáció nem befolyásolja az elévülési időszak lefolyását.

10. Ha ilyen típusú alternatív vitarendezés útján sikerül rendezni egy vitát, milyen megállapodás jön létre? Mi történik, ha a megállapodásban foglaltakat önként nem hajtják végre? Igénybe vehetők-e a szokásos végrehajtási eljárások? Lehet-e az ügyet még ekkor is bíróság elé vinni?

A választottbírósági eljárás a választottbírósági határozat kiadásával zárul. A választottbírósági ítélet kiadását követően az ugyanúgy hatályos a választottbírósági eljárásban részt vevő felekre nézve, mint egy jogerős ítélet.

A választottbírósági határozatot írásban állítják ki.

Ha a felek nem tesznek eleget a határozatban foglaltaknak, az ugyanúgy végrehajtható, mint a szokásos bírósági ítéletek, és a jogosult fél kérheti a végrehajtását.

A mediáció egy megállapodással zárul, melyet írásban kell rögzíteni. A mediációval létrejött megállapodásnak akkor van a végrehajtható végzéssel megegyező hatálya, ha:

  1. azt közjegyzői okiratba foglalták, vagy
  2. azt egy választottbírói testület bíróságon létrejött egyezségként jóváhagyja.

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Szlovákia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 02-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság