Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Spanyolország

Utolsó frissítés: 08-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Spanyolország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


A bírósági eljárást a konfliktusmegoldás végső lehetőségének kell tekinteni, mivel az költségvonzattal jár (jogi költségek) és időigényes (tekintettel a bírósági eljárások hosszára és az igazságszolgáltatás rendszerében a körülményekből adódó lehetséges késedelmekre).

Minden esetben kívánatosabb, hogy először bíróságon kívüli vitarendezésre vagy peren kívüli egyezségre törekedjenek. A spanyol jog támogatja ezen alternatív intézkedések alkalmazását azáltal, hogy javítja hozzáférhetőségüket, és bizonyos esetekben, így a munkaügyi vitákban, a bírósági eljárás megindítása előtt kötelezővé teszi azok alkalmazását.

Íme néhány, a spanyolországi alternatív vitarendezési szabályokra vonatkozó hasznos információ.

Spanyolországban a magántárgyalások mellett, amely rendszerint a joggyakorlat egyik legfontosabb vonatkozása, létezik a békéltetés, amelyet egy munkaügyi per elindítása előtt a Munkaügyi Közvetítő Szolgálat előtt kell lefolytatni (link a munkajogi bíróságra).

A polgári peres bíróságokon a 3000 eurót meghaladó összegeket érintő eljárásoknál a kérelem és az ellenkérelem benyújtását követően kötelezően békéltető eljárást kell kezdeni. E békéltető eljárást a bíró vezeti, akinek kötelessége, hogy támogassa a feleket megegyezésre irányuló erőfeszítéseikben. A bírósági eljárás csak akkor folytatódik, ha a békéltetés nem jár sikerrel.

A békéltetés a bírósági titkárok feladatai közé tartozik az eljárási jogszabályok által megállapított feltételek mellett, beleértve a kifejezetten rájuk tartozó közvetítő munkát is. E feladatuk csak az önkéntes joghatóságról szóló törvény hatálybalépésével lesz érvényben.

Választottbírósági eljárás esetén a bíróság beavatkozását és határozatát a felek egyetértésével egy választottbíróé (egy harmadik személy vagy választottbíróság) helyettesíti. Ez a magánjog hatálya alá tartozik, bár az utóbbi években intézményi jellege sokat fejlődött a fogyasztóvédelmi hatóságok és kereskedelmi kamarák munkájának köszönhetően.

Békéltetés vagy választottbírósági eljárás útján mindenfajta vitát rendezni lehet, a következők kivételével:

  • Olyan ügyek, amelyekben jogerős bírósági határozat született, a végrehajtással kapcsolatos vonatkozások kivételével;
  • Olyan ügyek, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak más ügyekhez, amelyekben a felek nem rendelkeznek döntéshozatali hatáskörrel, például személyi jogállapot, jövőbeni tartás kérdése vagy házassági jogi ügyek (különélés, semmisség és válás), bár az azokból adódó pénzügyi vitákat bíróságon kívül is rendezni lehet;
  • Olyan ügyek, amelyekben a jog értelmében az államügyészi hivatalnak kell beavatkoznia azok képviseletében és védelmében, akik cselekvőképességük vagy jogi képviseletük hiányában nem járhatnak el saját ügyükben, amint az a jogi cselekvőképtelenség és kiskorúak esetében is történik;
  • Fogyasztói ügyeket nem lehet választottbíráskodás útján rendezni mérgezés, sérülés, haláleset vagy prima facie (első látásra helytálló) bűncselekmény esetén.

A békéltetést a polgári perrendtartás (a polgári peres eljárások tekintetében) és a munkaügyi perrendtartás (a munkajogi eljárások tekintetében) szabályozza.

Lap tetejeLap teteje

Polgári jogi ügyekben és az önkéntes joghatóságról szóló törvény hatálybalépéséig a békéltetés szabadon választható, azt nem lehet kötelezően előírni. A békéltető eljárások lefolytatására az alperes lakóhelye, vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerinti elsőfokú bíróságok bírái és a békebírók (nem hivatásos bírák) az illetékesek. A felek között létrejött megállapodást tartalmazó békéltetési dokumentum olyan végrehajtható jogi aktus, amely alapján végrehajtási eljárás kezdeményezhető.

A választottbírósági eljárást a választottbírósági eljárásról szóló törvény szabályozza (2003. december 23-i 60/2003. számú törvény). E jogszabály a különleges választottbírósági mechanizmusokra is vonatkozik, melyek közül a gyakorlatban az egyik leggyakrabban alkalmazott az általános fogyasztó- és felhasználóvédelemről szóló, 1984. július 19-i 26/1984. számú törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások fogyasztásával kapcsolatos fogyasztói jogviták rendezésére szolgáló választottbírósági eljárás.

Spanyolországban a választottbírósági eljárás alapja a jog vagy a méltányosság lehet. Általánosan fogalmazva a választottbíráskodás a hatályos jog alkalmazásával oldja meg a vitás ügyeket, hacsak a felek kifejezetten nem engedélyezik a jogvita méltányosság alapján történő rendezését. A méltányosságnak ezt a kritériumát, azaz amikor a hatályos jogszabályokat nem alkalmazzák, bizonyos intézményes választottbírósági eljárásokban, például fogyasztói ügyekkel kapcsolatban, egy választottbírósági döntés alátámasztására használják.

Válassza ki az alábbi listából az Önt leginkább jellemző helyzetet annak megállapításához, hogy a konfliktusmegoldás rendelkezésre álló alternatív módjai közül melyiket veheti igénybe!

Magánszemélyek közötti konfliktusok

Szükség van egy választottbírósági megállapodásra, amely egy szerződésben szereplő záradék formájában vagy önálló megállapodásként jelentkezhet. Ennek tartalmaznia kell a felek megállapodását arra vonatkozóan, hogy egy bizonyos jogviszony tekintetében – akár szerződéses, akár nem szerződéses – esetlegesen kialakuló vagy már kialakult bármely vagy minden jogvitát választottbíróság elé visznek.

A választottbírósági eljárásról szóló megállapodást írásban kell rögzíteni egy a felek által aláírt dokumentumban, vagy levélváltás, távirat, fax formájában vagy egyéb távközlési eszköz útján, amely lehetővé teszi a megállapodás rögzítését.

Lap tetejeLap teteje

E követelményt teljesítettnek tekintik, ha a választottbírósági megállapodást olyan iratban rögzítik, amely a későbbiekben elektronikus, optikai vagy más típusú médiumon keresztül megtekinthető.

A választottbírósági megállapodást a felek között létrejött megállapodás részének tekintik, ha azt olyan dokumentumban rögzítik, amelyet a felek az előbbi bekezdésben említett formák egyikében egymásnak megküldenek.

Ahhoz, hogy e megállapodást érvényesnek tekintsék, nem hivatkozhat olyan ügyekre, amelyek jogilag nem tartozhatnak a választottbírósági eljárás alkalmazási körébe.

Sem jogszabály, sem bírósági határozat nem kötelezhet személyeket arra, hogy választottbíróságot vegyenek igénybe. Magánszemélyek a választottbírósági eljárást önkéntes alapon alkalmazhatják.

A választottbírósági eljárás során tiszteletben kell tartani az egyenlőség, a meghallgatáshoz való jog és a kontradiktórius eljárás elvét. A választottbírónak a feleket egyenlőképpen kell kezelnie, és mindegyiküknek elegendő lehetőséget kell biztosítania arra, hogy jogait érvényesítse. Ugyancsak kötelessége, hogy a választottbírósági eljárás során tudomására jutott információkat bizalmasan kezelje.

A felek szabadon dönthetnek a választottbírák által követendő eljárásról. Ha erről nem tudnak megállapodásra jutni, a választottbíró a választottbírósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel a választottbírósági eljárást az általa megfelelőnek tartott módon vezetheti le. A választottbírák által gyakorolt hatáskör magában foglalja a bizonyítékok elfogadhatóságáról, megfelelőségéről és hasznosságáról való döntés képességét, akár a választottbíró kezdeményezésére is, valamint a bizonyítékok mérlegelésének képességét.

A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbíró dönt arról, hogy az érvek bemutatásához, a bizonyítékok ismertetéséhez és a beadványok benyújtásához szükség van-e meghallgatásra, vagy azokat kizárólag írásban is meg lehet tenni.

A felek eltérő megállapodásának hiányában mind a választottbírák, mind a választottbírósági szerv felkérheti a feleket, hogy a választottbírák díjazása és költségei, valamint az eljárás során esetlegesen felmerülő további költségek fedezésére általuk szükségesnek tartott összegből előleget fizessenek. Ha a felek elmulasztják az előleg megfizetését, a választottbírák a választottbírósági eljárást felfüggeszthetik vagy lezárhatják. Ha valamelyik fél a megállapított határidőn belül nem teljesíti a fizetést, a választottbírák az eljárás befejezésének vagy felfüggesztésének bejelentése előtt e tényt közölhetik a többi féllel, hogy amennyiben úgy kívánják, a mulasztó fél nevében az e célból megállapított határidőn belül kifizessék az előleget.

Lap tetejeLap teteje

A választottbírósági eljárás e típusára nem biztosított a költségmentesség.

A választottbíró által a vitás ügyben hozott döntés az ún. laudo. Minden választottbírósági döntést írásban kell rögzíteni, és azt a választottbíráknak alá kell írni, akik eltérő álláspontjukat is kifejezésre juttathatják. Amennyiben csak egy választottbíró van, elegendő a választottbírósági tanács tagjai többségének vagy egyszerűen csak az elnöknek az aláírása. Magától értetődően a választottbírósági döntést írásban rögzítik, ha annak tartalmáról és az aláírásokról jegyzőkönyvet készítenek, és azt a későbbi elektronikus, optikai vagy egyéb típusú médiumon keresztül történő megtekintés céljára hozzáférhetővé kell tenni. A választottbírónak ismertetnie kell a jog vagy méltányosság alapján hozott döntésének indokolását. A felek közötti megállapodásra is figyelemmel a választottbírák a döntésben megállapíthatják a választottbírósági eljárás költségeit, amelyek magukban foglalják a választottbírák díjazását és költségeit, valamint adott esetben a felek ügyvédeinek és jogi képviselőinek díjazását és költségeit, a választottbírósági tanács által nyújtott szolgáltatás költségét, valamint a választottbírósági eljárás során felmerülő egyéb költségeket.

Ha a választottbírósági döntésnek önként nem tesznek eleget, a bíróságokon keresztül végrehajtási eljárást lehet kezdeményezni a polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően (link a határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatóra).

Amennyiben a választottbírósági döntés kötelező jellegében nem értenek egyet, a választottbírósági megállapodás arra kötelezi a feleket, hogy a döntésben foglaltaknak tegyenek eleget, a bíróságoknak pedig megtiltja, hogy választottbíróság elé vitt ügyeket tárgyalják, ha bármely fél bírósági eljárásban a döntésre hivatkozna.

A választottbírósági megállapodás egyik felet sem akadályozza abban, hogy egy bíróságtól biztonsági intézkedések elfogadását kérje, ahogy egy bíróságot sem akadályoz ezen intézkedések meghozatalában, akár a választottbírósági eljárás előtt, akár azt alatt kerül rá sor (link az ideiglenes és biztonsági intézkedésekre).

A választottbírósági döntést érvényteleníteni lehet, ha egy fél ezt kéri, valamint kijelenti és bizonyítja, hogy:

Lap tetejeLap teteje

  • A választottbírósági megállapodás nem létezik vagy nem érvényes;
  • Nem értesítették kellően a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásokról, vagy valamely okból kifolyólag nem tudta jogait érvényesíteni;
  • A választottbírák más, nem a döntésre előterjesztett kérdésekben döntöttek;
  • A választottbírák kijelölése vagy a választottbírósági eljárás nem volt összhangban a felek között létrejött megállapodással, kivéve, ha a nevezett megállapodás ellentétes volt a vonatkozó törvény kötelező rendelkezésével, vagy ilyen megállapodás hiányában a kijelölés vagy az eljárás nem felelt meg a törvénynek;
  • A választottbírák olyan ügyekben hoztak döntést, amelyeket nem lehet választottbíróság elé terjeszteni;
  • A választottbírósági határozat ellentétes a közrenddel.

Az érvénytelenítési eljárást tartományi bíróságnak kell tárgyalnia; határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Családi konfliktusok

A különéléssel és válással kapcsolatos eljárások tekintetében a bíróságok a felek közötti viták kölcsönös megegyezésével történő megoldását szorgalmazzák, mivel a felek közötti nézeteltérés miatt kezdeményezett eljárások peren kívüli egyezséggel is rendezhetők. A megállapodást – amelynek a gyermekek tartásával és felügyeletével, a gyermekláthatással, a házasságból adódó költségekhez való hozzájárulással és adott esetben a család otthonául szolgáló lakóhely fenntartásával és használatával kapcsolatos vonatkozásokra is ki kell terjednie – a bíróságok csak akkor hagyják jóvá, ha megítélésük szerint az nem sérti a kiskorú gyermekek vagy a pár bármely tagjának érdekeit. Az államügyészi hivatal akkor lép közbe, ha az ügyben kiskorúak is érintettek, a bíróságok pedig bármely, általuk helyesnek tartott módosításra javaslatot tehetnek.

Lásd „Válás – Spanyolország”, „Szülői felelősség – Spanyolország” és „Tartási igények – Spanyolország”.

Néhány autonóm közösségben, így Katalóniában, Valenciában és Baszkföldön, a családjogi ügyekben folytatott közvetítésre külön szabályok vonatkoznak.

Munkavállalók és munkaadók közötti konfliktusok

Építés alatt.

Bérbeadók és bérlők közötti konfliktusok

A mezőgazdasági haszonbérletéről szóló, 2003. november 26-i 49/2003. számú törvény eltörölte a választottbírósági tanácsok kötelező közbelépését a mezőgazdasági haszonbérlettel kapcsolatos egyes jogviták esetén, így a bérlő tulajdonához való hozzáféréssel kapcsolatban. A felek most szabadon dönthetnek arról, hogy az e tekintetben hatályos jogszabályban megállapított feltételek mellett vitás ügyeket választottbíróság elé terjesztenek.

Hasznos linkek

  • Választottbírósági eljárások fogyasztói ügyekben español
  • Európai panasznyomtatvány fogyasztók részére English PDF File (PDF File 82,9 KB)
  • A pénzügyi szolgáltatások ágazatában felmerülő viták bíróságon kívüli megoldásának hálózata: „FIN-NET” Deutsch - English - français

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 08-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság