Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Szlovénia

Utolsó frissítés: 05-12-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Szlovénia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Az „Alternatív vitarendezési szabályok - Általános tájékoztató" című adatlapon található tájékoztató elolvasásával Ön áttekintést kap a vitarendezés alternatív módszereiről

Ezen az adatlapon gyakorlatiasabb tájékoztatást szeretnénk Önnek adni az alternatív vitarendezés (AVR) szlovéniai szabályairól.



 

TARTALOMJEGYZÉK

Általánosságban melyek az AVR különböző típusai? Általánosságban melyek az AVR különböző típusai?
Milyen típusú viták oldhatók meg az AVR ilyen típusú eszközeivel? Milyen típusú viták oldhatók meg az AVR ilyen típusú eszközeivel?
A törvény vagy a bírósági végzés alapján kötelező-e az ilyen típusú AVR alkalmazása? A törvény vagy a bírósági végzés alapján kötelező-e az ilyen típusú AVR alkalmazása?
Szabályozza-e törvény az ilyen típusú AVR-t? Szabályozza-e törvény az ilyen típusú AVR-t?
Lehetséges-e, hogy léteznek olyan szerződéses záradékok, amelyek meghatározzák, hogy a szerződésre vonatkozó bármilyen vitát a bíróság igénybevétele előtt AVR alá kell vonni. Ezek a záradékok kötelező erejűek-e a két fél részére az ilyen típusú AVR-nél? Lehetséges-e, hogy léteznek olyan szerződéses záradékok, amelyek meghatározzák, hogy a szerződésre vonatkozó bármilyen vitát a bíróság igénybevétele előtt AVR alá kell vonni. Ezek a záradékok kötelező erejűek-e a két fél részére az ilyen típusú AVR-nél?
Hogyan győződhetek meg arról, hogy a választott AVR megbízhatósági foka megegyezik az igazságszolgáltatás által előírttal? Különösen: hogyan garantálják a tárgyalások titkosságát? Hogyan győződhetek meg arról, hogy a választott AVR megbízhatósági foka megegyezik az igazságszolgáltatás által előírttal? Különösen: hogyan garantálják a tárgyalások titkosságát?
Kell-e jogi tanácsot kérni? Mi a jogász szerepe az ilyen típusú AVR-ben? Kell-e jogi tanácsot kérni? Mi a jogász szerepe az ilyen típusú AVR-ben?
Lefolytatható-e az ilyen típusú AVR távolból is, különösen elektronikus eszközökkel? Lefolytatható-e az ilyen típusú AVR távolból is, különösen elektronikus eszközökkel?
Ingyenes-e az ilyen típusú AVR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a kiadások? Van-e lehetőség jogsegélyre? (ld. még a „Jogsegély” című témát) Ingyenes-e az ilyen típusú AVR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a kiadások? Van-e lehetőség jogsegélyre? (ld. még a „Jogsegély” című témát)
Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, lehet-e bírósághoz fordulni? Az ilyen típusú AVR igénybevétele befolyásolja-e a bírósághoz fordulás határidejét? Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, lehet-e bírósághoz fordulni? Az ilyen típusú AVR igénybevétele befolyásolja-e a bírósághoz fordulás határidejét?
Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, milyen formában történik a megállapodás? Mi történik, ha a megállapodás külső kényszer nélkül nem érvényesíthető? Alkalmazhatók-e a szokásos érvényesítési eljárások? Lehetséges-e az ügyet ezután bíróság elé vinni? Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, milyen formában történik a megállapodás? Mi történik, ha a megállapodás külső kényszer nélkül nem érvényesíthető? Alkalmazhatók-e a szokásos érvényesítési eljárások? Lehetséges-e az ügyet ezután bíróság elé vinni?

 

Általánosságban melyek az AVR különböző típusai?

Az alternatív vitarendezési módok lehetővé teszik a jogviták bíróság bevonása vagy legalábbis az ügy érdemi részéről hozott bírósági döntés nélkül történő rendezését. A Szlovéniában létező főbb AVR-típusok a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a tágabb értelemben vett bírósági intézkedések, amelyek célja a bírósági vitarendezés elősegítése.

A döntőbizottság egy vagy több személyből álló, a felek megállapodása alapján kijelölt magánbíróság. A felek - megegyezés szerint vagy önkéntes alapon eljárva - megbízzák a döntőbizottságot, hogy megállapodás vagy szerződés alapján hozzon érdemi ítéletet a jog által elismert valamely ügyben, amely ítélet a rendes bíróság jogerős határozatával egyenértékű. A választottbírósági megállapodás megkötésével a felek kizárják a joghatósággal rendelkező rendes bíróság igénybevételének lehetőségét.

A közvetítés a vita rendezése semleges harmadik fél segítségével, aki nem hozhat kötelező erejű határozatot.

A polgári bíróságon zajló eljárás során a felek bármikor egyezséget köthetnek a jogvita tárgyában (bíróság előtti egyezség). A keresetet benyújtani szándékozó fél az ellenérdekű fél állandó lakóhelye szerinti bíróságon megkísérelheti a bíróság előtti egyezség megkötését (megelőző bírósági egyezség). A bírósági egyezség megkötéséről szóló megállapodás a végrehajtást is lehetővé tevő okirat.

A legtöbb esetben egyik vagy másik említett alternatív vitarendezési típus igénybe vehető. Bővebb tájékoztatásért kérjük, válassza ki a következő listából az Önéhez hasonló helyzetet!

  • Fogyasztók és társaságok közötti viták

Ahogyan azt az „AVR - közösségi jog” című adatlapon már kifejtettük, a Bizottság honlapján közzétett egy listát, amelyen a fogyasztói viták rendezésére a tagállamokban létrehozott nagy számú alternatív vitarendezési testület található. Ezen a listán English Ön gyakorlati információkat talál annak eldöntéséhez, hogy igénybe vegye-e valamelyik ott felsorolt alternatív vitarendezési módot: a listán szerepel az adott mód felépítése, alkalmazási köre, eljárása, költségei és más részletes tudnivalók.

Lap tetejeLap teteje

Előfordulhat, hogy Önnek másik tagállamban működő alternatív vitarendezési testület szolgáltatásait kell igénybe vennie. E testületekről gyakorlati információkat az EEJNet honlapjáról, illetve pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos viták esetében a FIN-NET honlapjáról tudhat meg.

Milyen típusú viták oldhatók meg az AVR ilyen típusú eszközeivel?

A választottbírósági eljárás nem alkalmas minden típusú vita rendezésére. A Polgári Perrendtartás (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjának 36/04. száma - egységes szerkezetbe foglalt hivatalos változat; a továbbiakban: „ZPP”) kimondja, hogy az olyan jogokkal kapcsolatos jogviták esetében, amelyekkel a felek szabadon rendelkeznek, a felek megállapodásban úgy rendelkezhetnek, hogy a joghatóság hazai döntőbizottságot illet. Azokban a jogvitákban, ahol legalább az egyik fél külföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély vagy külföldön alapított jogi személy, a felek megállapodhatnak, hogy a joghatóság külföldi döntőbizottságot illet, azzal a feltétellel, hogy szlovén bíróság nem rendelkezik kizárólagos joghatósággal az adott jogvitára vonatkozóan. Például házassági jogviták, valamint apaság vagy anyaság megállapítása, illetve vitatása tárgyában benyújtott keresetek nem rendezhetők választottbírósági eljárás útján. A felek elsősorban gazdasági jogvitákban választják a választottbírósági eljárást. A Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara mellett állandó választottbíróság működik, amelynek feladata a felek által szabadon birtokolt jogokból fakadó üzleti kapcsolatokból eredő viták rendezése. A Zavarovalnica Triglav d.d.-nél működő döntőbizottság a biztosítási és kártalanítási vitákra szakosodott testület. A Ljubljanai Értéktőzsde mellett működő választottbíróság a sorozatban kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos ügyletekből eredő viták rendezésére szakosodott testület.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság előtti egyezség minden típusú polgári jogi vita rendezésére alkalmas, a házassági viták, valamint a szülők és gyermekek közötti viták kivételével (kivéve a gyermekek védelmével, oktatásával és eltartásával, illetve a gyermekek és szülők vagy más személyek közti kapcsolatokkal összefüggő ügyeket, amennyiben a bíróság az egyezségkötést nem engedélyezi, ha megállapítja, hogy az nem áll a gyermek érdekében). Ugyanígy nem köthető bíróság előtti egyezség olyan követelésre vonatkozóan, amelyet a felek nem érvényesíthetnek szabadon (mivel a követelés kötelező rendeletekkel vagy etikai szabályokkal ellentétes).

Közvetítést különféle nem kormányzati testületek vagy bíróságok végeznek különböző típusú jogvitákban. A bíróságok bírósággal kapcsolatos közvetítést végeznek polgári, családjogi és kereskedelmi ügyekben, míg a nem kormányzati testületek szomszédok, ingatlantulajdonosok és albérlők közötti jogvitákban, iskolai, munkahelyi, valamint szervezetek közötti és fogyasztói jogvitákban közvetítenek.

A törvény vagy a bírósági végzés alapján kötelező-e az ilyen típusú AVR alkalmazása?

A ZPP rendelkezéseket tartalmaz a bíróság előtti egyezségkötés ösztönzésére, és ennek érdekében az egyezség ügyében tartandó rendkívüli tárgyalásról is rendelkezik, ahol feltárják a bíróság előtti egyezségkötés lehetőségét. Az említett egyezség megkötése azonban a felek szabad akaratán múlik. A közvetítés és az AVR más típusai egyaránt önkéntesek. A ZPP megállapítja, hogy az egyezségi tárgyaláson a bíróság – a felek közösen jóváhagyott javaslatára – felfüggesztheti a polgári eljárást, hogy a felek megkísérelhessék a vita alternatív módon történő rendezését.

Lap tetejeLap teteje

A Munkaügyi és szociális bíróságokról szóló, 2005. január 1-jén hatályba lépett törvény (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjának 2/2004 és 10/04. száma – helyesbítés: 61/04) kimondja, hogy ha jogszabály vagy kollektív szerződés kötelező eljárást ír elő a vita peren kívüli rendezésére, bíróságon benyújtott kereset kizárólag azzal a feltétellel fogadható el, hogy az eljárást a kereset benyújtása előtt megindították, de az sikertelennek bizonyult. Ez a rendelkezés munkajogviszony fennállásával vagy megszűnésével kapcsolatos vitákban nem alkalmazható.

A választottbírósági eljárás önkéntes, és a felek közti megállapodáson alapul.

Szabályozza-e törvény az ilyen típusú AVR-t?

A bíróság előtti egyezséget a ZPP szabályozza, amely a választott bírósági eljárásról is lényeges rendelkezéseket tartalmaz. A közvetítést törvény nem szabályozza.

Lehetséges-e, hogy léteznek olyan szerződéses záradékok, amelyek meghatározzák, hogy a szerződésre vonatkozó bármilyen vitát a bíróság igénybevétele előtt AVR alá kell vonni. Ezek a záradékok kötelező erejűek-e a két fél részére az ilyen típusú AVR-nél?

Ha a felek szerződésben megállapodnak, hogy egy adott vitát illetékes döntőbizottság elé kell vinni, és ugyanezen felek között ugyanebben a vitában bírósági keresetet nyújtanak be, a bíróság – alperesi kifogásra – megállapítja joghatóságának hiányát, semmissé nyilvánítja az eljárás során elvégzett jogcselekményeket, és elutasítja a keresetet.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság előtti egyezséget a bíróságon kötik. A közvetítés önkéntes, és a bírósági eljárásra nincs hatása.

Hogyan győződhetek meg arról, hogy a választott AVR megbízhatósági foka megegyezik az igazságszolgáltatás által előírttal? Különösen: hogyan garantálják a tárgyalások titkosságát?

A választottbírósági eljárással kapcsolatban szem előtt kell tartani, hogy a választottbírósági megállapodás célja a rendes bíróságok joghatóságának kizárása. A választottbírósági eljárás általában – a felek eltérő megállapodásának hiányában – titkos. A titkossággal kapcsolatos kérdéseket a közvetítést végző bíróságok és szervezetek eljárási szabályai szabályozzák. Például a ljubljanai kerületi bíróságon végzett bírósághoz kapcsolódó közvetítés szabályai kimondják, hogy az írásban vagy szóban bíróságra benyújtott dolgok minden esetben titkosnak minősülnek. Amennyiben a közvetítési kísérlet sikertelenül zárul, minden írásbeli iratot visszaadnak a feleknek, és a bíróság a közvetítést követő polgári eljárásban nem veheti figyelembe a közvetítési eljárás során kézhez vett nyilatkozatokat vagy okiratokat. Amennyiben a polgári eljárás során bíróság előtti egyezséget kötnek, a titkossági szabályok megegyeznek a polgári eljárásra vonatkozó titkos kezelési szabályokkal.

Kell-e jogi tanácsot kérni? Mi a jogász szerepe az ilyen típusú AVR-ben?

A választottbírósági eljárásban kizárólag a teljes körű jogképességgel rendelkező személy végezhet önállóan eljárási cselekményeket. A polgári jogi követelés tárgyalásában részt venni nem képes felet jogi képviselőnek kell képviselnie. A fél meghatalmazhat valakit a képviseletre. A felek ügyvédi képviselete a választottbírósági eljárásban igen gyakori.

Lap tetejeLap teteje

A közvetítési eljárás szabályait a közvetítést végző bíróságok és szervezetek határozzák meg. Elvileg a közvetítési eljárásban nem kötelező a jogtanácsos részvétele, a felet meghatalmazott képviselő is képviselheti.

Bíróság előtti egyezségkötés esetén a képviselet szabályai megegyeznek a polgári eljárás vonatkozó szabályaival. A ZPP kimondja, hogy a felek személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján is intézhetik ügyüket. A rendkívüli jogorvoslatokat is magukban foglaló eljárásokban azonban a fél kizárólag ügyvédi képzettséggel rendelkező képviselő útján végezhet eljárási cselekményeket. A helyi bíróságon zajló eljárásban bármely, teljes körű jogképességgel rendelkező személy képviselő lehet, azonban a kerületi, felsőbb vagy a legfelső bíróságon folyó eljárásban kizárólag ügyvéd vagy állami jogi vizsgával rendelkező más személy lehet képviselő.

Lefolytatható-e az ilyen típusú AVR távolból is, különösen elektronikus eszközökkel?

A távolból lefolytatott eljárásokra vonatkozóan a bíróság előtti egyezséget szabályozó ZPP kimondja, hogy a távközlési technológia útján kézhez vett keresetlevelek, valamint az információtechnológia alkalmazására vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelően kézhez vett kérelmek a kérelem aláírójaként megnevezett személy által aláírtnak minősülnek. A ZPP továbbá úgy rendelkezik, hogy bíróság előtti egyezség születik, ha a felek rendezésre vonatkozó megállapodását a jegyzőkönyvben rögzítik, és a felek aláírják a jegyzőkönyvet.

Lap tetejeLap teteje

Az AVR-eljárások részletesebb szabályait az AVR-t végző testületek rögzítik.

Ingyenes-e az ilyen típusú AVR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a kiadások? Van-e lehetőség jogsegélyre? (ld. még a „Jogsegély” című témát)

A választottbírósági eljárás nem ingyenes. A költségeket alapvetően a pervesztes fél viseli. A költségek összege a vitatott összegtől, a döntőbizottság formájától és attól függ, hogy a vita hazai vagy nemzetközi jogvita-e. A választottbírósági eljárás abban is különbözik a bírósági eljárástól, hogy ebben az eljárásban illetéket nem kell fizetni.

A ZPP megállapítja, hogy amennyiben a polgári jogi kereset bíróság előtti egyezséggel zárul, az egyezség eltérő rendelkezése hiányában mindegyik fél viseli saját költségeit.

A közvetítési díj megfizetését a közvetítést végző szervezetek szabályozzák. A bírósághoz kapcsolódó közvetítés alapvetően ingyenes a felek számára (kivéve a fél által igénybe vett képviselő díját).

Az ingyenes jogsegélyről szóló törvény (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjának 36/04. száma – egységes szerkezetbe foglalt hivatalos változat) értelmében ingyenes jogsegély nyújtható jogi tanácsadásra, jogi képviseletre és jogszabályban előírt más jogi szolgáltatásokra, valamennyi általános bíróság előtti védelem ellátására a szlovén általános és szakosodott bíróságok, valamint a Szlovén Köztársaságban működő, peren kívüli vitarendezésre joghatósággal rendelkező testületek, intézmények és személyek előtt („bírósági eljárások”), továbbá a bírósági eljárások költségeinek megfizetése alól történő mentesítésként. Ingyenes jogsegélyt biztosítanak továbbá nemzetközi bíróság vagy döntőbizottság előtt zajló eljárásra vonatkozóan, ha az ingyenes jogsegélyhez való jogot az adott nemzetközi bíróság vagy döntőbizottság szabályzata nem szabályozza, vagy ha a magánszemély a vonatkozó szabályok alapján nem jogosult ingyenes jogsegélyre.

Lap tetejeLap teteje

Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, lehet-e bírósághoz fordulni? Az ilyen típusú AVR igénybevétele befolyásolja-e a bírósághoz fordulás határidejét?

A közvetítés nincs hatással a bírósági eljárás megindításának vagy folytatásának lehetőségére, illetve az elévülési határidő múlására.

A választottbírósági eljárásra irányuló megállapodással a felek kizárják a vita bírósági úton történő rendezésének lehetőségét.

Ha a felek nem kötnek bíróság előtti egyezséget, a bíróság folytatja az eljárást és határozatot hoz.

Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, milyen formában történik a megállapodás? Mi történik, ha a megállapodás külső kényszer nélkül nem érvényesíthető? Alkalmazhatók-e a szokásos érvényesítési eljárások? Lehetséges-e az ügyet ezután bíróság elé vinni?

A választottbírósági ítélet jogereje a felekkel (de nem harmadik felekkel) szemben megegyezik a jogerős határozatéval, kivéve, ha a felek a szerződésben megállapodtak, hogy az ítélet felsőbb választottbírósági testület előtt megtámadható. A választottbírósági ítélet valamelyik fél kérelmére semmisnek nyilvánítható. A választottbírósági ítélet megtámadásának jogalapjait a ZPP meghatározza, a jogalapok kizárólag a választottbírósági megállapodás érvényességével, tartalmával (a választottbírósági megállapodás nem vonatkozik az adott jogvitára, a döntőbizottság túllép hatáskörén), a döntőbizottság összetételével, súlyos eljárási szabálysértésekkel, valamint a közrend megsértésével függhet össze.

A bíróság előtti egyezség megkötéséről szóló megállapodás a végrehajtást is engedélyező okiratnak minősül. Ha a megállapodást önként nem hajtják végre, bármelyik fél javaslatot nyújthat be végrehajtásra a megállapodás alapján.

A közvetítés segítségével kötött megállapodás nem kötelező, a végrehajtás pedig kizárólag önkéntes. Ha a polgári eljárással összefüggő egyezségi tárgyaláson a felek úgy döntenek, hogy a vitát AVR útján kísérlik meg rendezni, a bíróság előtti megállapodást követően bíróság előtti egyezséget köthetnek, azaz a végrehajtást lehetővé tevő okiratot hozhatnak létre.

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Szlovénia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 05-12-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság