Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Portugália

Utolsó frissítés: 24-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

I. Általánosságban véve, melyek az alternatív vitarendezés (ADR) különböző módozatai Portugáliában? I.
I.1. Békéltetés I.1.
I.2. Közvetítés I.2.
I.3. Választottbíróság I.3.
I.3.1. Önkéntes választottbíróság I.3.1.
I.3.2. Állandó választottbíróság I.3.2.
II. Rendszerek II.
II.1. Kötelezi-e törvény vagy a bíróság határozata a feleket arra, hogy különböző ADR módozatokat vegyenek igénybe? II.1.
II.1.1. Hivatásos szakemberek közti jogviták; fogyasztó jogviták és minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz vagy közvetítéshez folyamodnak: II.1.1.
II.1.2. Családjogi viták: II.1.2.
II.1.3. Magánszemélyek közti jogviták: II.1.3.
II.2. Ezeket az ADR módozatokat szabályozza-e törvény? II.2.
II.2.1. Hivatásos szakemberek közti jogviták, fogyasztó jogviták és minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz vagy közvetítéshez folyamodnak: II.2.1.
II.2.2. Magánszemélyek közti jogviták: II.2.2.
II.2.3. Családjogi viták: II.2.3.
II.3. Létezhetnek olyan szerződéses kikötések, amelyek kimondják, hogy a szerződéssel kapcsolatos valamennyi jogvitát a bíróság igénybe vételét megelőzően a felek ADR útján kísérlik meg rendezni? Az ilyen kikötések kötelező hatályúak-e a két fél számára a fenti típusú ADR-ek esetén? II.3.
II.4. Milyen típusú jogviták rendezhetők ezeknek az ADR-módozatoknak a segítségével? II.4.
II.4.1. Magánszemélyek közti jogviták: II.4.1.
II.4.2. Családjogi viták: II.4.2.
II.5. Hogyan biztosítják, hogy az alkalmazott ADR a hagyományos igazságszolgáltatással azonos biztosítékokat nyújtson? Elsősorban: hogyan garantálják a tárgyalások bizalmasságát? II.5.
II.5.1. Magánszemélyek közti jogviták és családjogi viták: II.5.1.
II.5.2. Fogyasztói jogviták: II.5.2.
II.6. Szükséges-e jogi tanácsadást kérni? Milyen szerepet játszanak az ügyvédek az említett ADR-módozatokban? II.6.
II.6.1. Minden olyan jogvita, amelynél közvetítést vesznek igénybe: II.6.1.
II.6.2. Magánszemélyek közti jogviták és családjogi viták: II.6.2.
II.6.3. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak: II.6.3.
II.7. Ezek az ADR-módozatok lebonyolíthatók-e a távolból, elsősorban elektronikus eszközök útján? II.7.
II.7.1. Minden olyan jogvita, amelynél közvetítést vesznek igénybe: II.7.1.
II.7.2. Magánszemélyek közti jogviták: II.7.2.
II.7.3. Családjogi viták: II.7.3.
II.7.4. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak: II.7.4.
II.8. Ezek az ADR-módozatok ingyenesek? Amennyiben nem, hogyan oszlanak meg a költségek? Kaphatnak-e a felek ügyvédi segítséget? II.8.
II.8.1. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak: II.8.1.
II.8.2. Fogyasztó jogviták: II.8.2.
II.8.3. Egyéb jogviták: II.8.3.
II.8.4. Magánszemélyek közti jogviták: II.8.4.
II.8.5. Családjogi viták: II.8.5.
II.9. Ha lehetőség van a fentiekben leírt ADR-módozatok igénybe vételére, de a felek nem jutnak egyezségre, fordulhatnak-e még bírósághoz? Befolyásolja-e a fentiekben leírt ADR-módozatok igénybevétele a bírósági eljárás indításának elévülési idejét? II.9.
II.9.1. Magánszemélyek közti jogviták: II.9.1.
II.9.2. Családjogi viták: II.9.2.
II.9.3. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak: II.9.3.
II.10. Ha lehetőség van a fentiekben leírt ADR-módozatok igénybevételére, és a felek egyezségre jutnak, milyen formát ölt a megállapodásuk? Mi történik, ha a megállapodást önkéntesen nem hajtják végre? Lehetőség van-e a szokásos végrehajtási eljárások alkalmazására? Fennáll-e még mindig a lehetőség, hogy az ügyet a bírósághoz utalják? II.10.
II.10.1. Magánszemélyek közti jogviták: II.10.1.
II.10.2. Családjogi viták: II.10.2.
II.10.3. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak: II.10.3.

 

I. Általánosságban véve, melyek az alternatív vitarendezés (ADR) különböző módozatai Portugáliában?

Portugáliában a jogviták rendezésének alternatív módozatai a békéltetés, a közvetítés, és a választottbírósági eljárás. A fenti eljárások mindegyike a jogviták peren kívüli rendezését szolgálja.

A fenti módozatok lehetővé teszik a gyors és hatékony igazságszolgáltatást. A felek részvétele olyan feltételek létrehozását teszi lehetővé, amelynek révén a nézeteltérés rendezését követően fenntarthatják kapcsolatukat.

I.1. Békéltetés

A békéltetés a bíróság bevonásának alternatívája. Jellegét tekintve nem hivatalos. Az eljárás során a felek, harmadik fél bevonásával vagy anélkül, megkísérelnek megoldást találni nézetkülönbségeikre.

Amennyiben harmadik fél is részt vesz a békéltetésben, feladata, hogy a felekkel együttműködve felhívja őket a vitás kérdés megvitatására, és segítsen egy önkéntes megállapodás elérésében.

A békéltető felhívja a figyelmet a jogvita objektív szempontjaira, az ügy gyors, nem kimerítő megoldását szorgalmazza, és segít a feleknek, hogy azok saját felelősségükre megállapodásra jussanak. A közvetítővel összehasonlítva a békéltető sokkal aktívabb szerepet vállal. Még a vita megoldására is javaslatot tehet.

I.2. Közvetítés

A közvetítés a jogviták alternatív rendezési formája, jellegét tekintve bizalmas és önkéntes. A határozatok meghozatalának felelőssége a résztvevő feleké. Általánosságban véve a közvetítés hivatalos jellegű eljárás.

Lap tetejeLap teteje

Ennél a vitarendezési módozatnál a szembenálló felek jogvitájuk rendezésére egy pártatlan és semleges harmadik fél segítségével kísérelnek meg megállapodásra jutni.

A bíróval vagy választottbíróval ellentétben a közvetítő nem hoz határozatot a vita eredményéről. Ehelyett a közvetítő irányt mutat a feleknek, hogy lépjenek kapcsolatba egymással, és elősegíti a véleménycserét oly módon, hogy a felek megegyezési alapot alakíthassanak ki, amellyel lezárják a vitát. Miután ebben a folyamat mindig részt vesz egy harmadik fél, a békéltető és a választottbírósági eljárás közötti átmenetnek tekinthető.

Minthogy a közvetítés segít a szembenálló feleknek abban, hogy fenntartsák kapcsolatukat, különösen alkalmas a családi és a szomszédokkal folytatott viták rendezésére.

I.3. Választottbíróság

I.3.1. Önkéntes választottbíróság

Az önkéntes választottbírósági eljárás a jogviták rendezésének magánjellegű módozata, amelyben a felek saját kezdeményezésükre választottbírókat választanak, akik ügyükben határozatot hoznak, amely kötelező hatályú a felekre nézve véleménykülönbségük elsimításában.

Ebben a folyamatban a pártatlan harmadik fél hoz határozatot a feleket megosztó vitában. Egyenértékű a peres eljárással, hiszen a határozatot nem a szembenálló felek hozzák meg.

Végrehajtás szempontjából a választottbírósági határozat a rendes bíróságokéval egyenértékű, és azt a rendes bíróságok végrehajtathatják.

Lap tetejeLap teteje

Ha a felek nem mondtak le fellebbezési jogukról, vagy nem hatalmazták fel a választottbírót pártatlan és méltányos ítélet kimondására, a választottbírósági határozatok a fellebbviteli bíróságnál megfellebbezhetők.

I.3.2. Állandó választottbíróság

Az elnevezés alatt az Igazságügyi Minisztérium által e tevékenység folytatására felhatalmazott önkéntes választottbírósági szervezetek értendők. A szervezeteket Választottbírósági Központoknak („Centros de Arbitração”) hívják.

II. Rendszerek

Az önkéntes választottbíróságról szóló törvénnyel összhangban a felek bármely vitát, amelyet nem kötelező bíróság vagy kötelező választottbíróság útján rendezni, és amely nem elidegeníthetetlen jogokkal kapcsolatos, választottbíróság elé terjeszthetnek.

A portugál jog elidegeníthetetlen jogoknak tekinti a személyes szabadsággal és a személyi státusszal kapcsolatos jogokat, a munkaszerződésekkel kapcsolatos munkaügyi jogviszonyból fakadó jogokat, valamint a szociális biztonsági törvény által elismert jogokat. Ide tartoznak még a jogviszonyokhoz kapcsolódó azon jogok, amelyeket a felek saját akaratukból nem idegeníthetnek el, és következésképp nem is mondhatnak le róluk egy jogügylet segítségével.

Amikor a vita ilyen jogokkal kapcsolatos, sem választottbírósághoz, sem a választottbírósági eljáráshoz, sem a jogviták rendezésének más alternatív módozatához nem lehet folyamodni.

Lap tetejeLap teteje

Mielőtt a felek választottbírósághoz folyamodnának, az Állandó Választottbírósági Központok égisze alatt rendszerint kísérlet történik a békéltetésre.

Amennyiben a megkísérelt békéltetés során nem sikerül rendezni a vitát, a felek bármelyike választottbíróság elé terjesztheti az ügyet.

A közvetítést általánosságban nem szabályozza törvény, de békebíróságokat („Julgados de Paz”, a bíróságokhoz hasonló testületek, amelyek a 3740,98 eurónál kisebb pertárgyértéket képviselő polgári peres ügyeket tárgyalják) létrehozó törvény, valamint a fiatalkorúak védelméről szóló törvény – nevezetesen a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos intézkedések kapcsán –konkrétan előirányozza azt.

A közvetítést, mint a fogyasztói jogviták rendezésének alternatív módozatát az az okirat is előírja, amely létrehozta azon szervezetek regisztrációs rendszerét, amelyek jogviták peren kívüli rendezésére kívánnak eljárásokat létrehozni.

II.1. Kötelezi-e törvény vagy a bíróság határozata a feleket arra, hogy különböző ADR módozatokat vegyenek igénybe?

II.1.1. Hivatásos szakemberek közti jogviták; fogyasztó jogviták és minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz vagy közvetítéshez folyamodnak:

Önkéntes választottbírósági eljárás választható bármilyen jogvita rendezéséhez, amelynél nincs törvényi kötelezettség az ügy bírósági vagy választottbírósági mérlegelésre történő benyújtására, amennyiben az olyan jogokkal vagy ügyekkel kapcsolatos, amelyről a felek szabadon rendelkezhetnek.

Lap tetejeLap teteje

A közvetítés is olyan eljárás, amelynek alkalmazásáról a felek szabadon dönthetnek.

Az eljárás lefolytatására jogosult szervezetek akkor alkalmazhatják a közvetítést, ha e módozathoz mind az érintett fogyasztó, mind pedig a hivatásos szakember előzetesen hozzájárult.

II.1.2. Családjogi viták:

A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos eljárásokban a bíró jogosult eldönteni, szükséges-e közvetítés alkalmazása, azonban a vonatkozó határozatot az érdekelt feleknek mindenkor el kell fogadniuk.

II.1.3. Magánszemélyek közti jogviták:

A 3740,98 euró pertárgyértéknél kisebb értékű polgári peres ügyekben, amelyek a békebíróságok hatáskörébe tartoznak, a közvetítés igénybevétele önkéntes alapon történik, és az érdekelt felek hozzájárulásától függ.

A békebíróságok hatásköre polgári ügyekben az alábbiakra terjed ki:

  1. Kötelezettségek teljesítésére vonatkozó keresetek, kivéve a pénzbeli ellátásra vonatkozókat, amennyiben az eredeti hitelező jogi személy vagy az volt;
  2. Ingóságok átruházására vonatkozó keresetek;
  3. Közös tulajdonban levő ingatlanok tulajdonosainak jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos ügyek, amennyiben a közös tulajdonosok gyűlése nem tartalmaz kötelező előírást arra nézve, hogy a közös tulajdonosok egymás közti, valamint a köztük és a vagyonkezelő között keletkezett jogvitákat választottbíróság útján rendezzék;
  4. Olyan jogviták rendezésére indított perek, amelyeket az ingatlantulajdonosok ideiglenes kényszerátjárás, természetes vízelvezetés, árvízvédelmi műtárgyak, közös használatban levő szennyvíz és más csatornák, vizesárkok és élőkerítések, ablak és ajtónyílások, verandák és hasonlók; ereszcsatornák, fa- és bokorültetés, falak és válaszfalak emelése miatt indítottak;
  5. Birtokba vétel, elbirtoklás és utódlás ügyében indított keresetek;
  6. Közös tulajdonban levő ingatlan és felületek használatára és kezelésére vonatkozó jogokkal, haszonbérletre, használatra és lakhatásra vonatkozó jogokkal, és az időszakos lakhatásra vonatkozó valós jogokkal kapcsolatos keresetek;
  7. Városi tartósbérletre vonatkozó perek, kivéve a kilakoltatási pereket;
  8. A szerződéses és szerződésen kívüli polgári jogi felelősséggel kapcsolatos perek;
  9. Szerződésszegéssel kapcsolatos ügyek, kivéve a munkaszerződéseket és a mezőgazdasági lízinget;
  10. Kötelezettségek általános garanciáival kapcsolatos ügyek.

A választottbíróság határozatát olykor különös törvényi rendelkezés írja elő. Ilyen esetekben kötelező a megfelelő választottbírósághoz fordulni.

Lap tetejeLap teteje

II.2. Ezeket az ADR módozatokat szabályozza-e törvény?

II.2.1. Hivatásos szakemberek közti jogviták, fogyasztó jogviták és minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz vagy közvetítéshez folyamodnak:

Az önkéntes választottbírósági eljárást a törvény kifejezetten szabályozza.

Létezik egy konkrét törvény, amelyik az intézmények által lefolytatott önkéntes választottbírósági eljárásokat szabályozza.

Ami a fogyasztó jogvitákat illeti, azon szervezetek biztosíthatnak közvetítő szolgáltatásokat, akik a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésének önkéntes regisztrációs rendszerében a törvényben foglalt alapelvek szerint járnak el.

II.2.2. Magánszemélyek közti jogviták:

A békebíróságok hatáskörét, szervezetét és működését szabályozó törvény kifejezetten rendelkezéseket tartalmaz a közvetítésről, a közvetítő feladatairól és az egyes békebíróságokon létrehozott közvetítői szolgáltatások működéséről.

II.2.3. Családjogi viták:

A családjogi viták esetében a közvetítés a különválásra és a házasság közös megegyezéssel történő felbontására korlátozódik; célja a kiskorúak szüleinek segítése abban, hogy a szülői felügyeleti jog vonatkozásában megegyezést érjenek el.

Ugyanígy, a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos eljárásokban a törvény előírja a bíró számára, hogy hivatalból, az érdekelt felekkel való megállapodás után, vagy az ő kérésükre hozzon határozatot magán vagy állami közvetítő szolgáltatás alkalmazásáról.

Lap tetejeLap teteje

Az állami szolgáltatást e területen a Családügyi Közvetítési Hivatal („Gabinete de Mediação Familiar”) biztosítja.

II.3. Létezhetnek olyan szerződéses kikötések, amelyek kimondják, hogy a szerződéssel kapcsolatos valamennyi jogvitát a bíróság igénybe vételét megelőzően a felek ADR útján kísérlik meg rendezni? Az ilyen kikötések kötelező hatályúak-e a két fél számára a fenti típusú ADR-ek esetén?

Igen, ilyen kikötések valóban létezhetnek.

Az önkéntes választottbíróságról szóló törvénnyel összhangban a felek bármely jogvitát, amely nem kizárólag a bíróság vagy a kötelező választottbíróság hatáskörébe tartozik, és amely nem elidegeníthetetlen jogokkal kapcsolatos, választottbíróság elé utalhatnak.

Az üzleti megállapodást aláíró felek a megállapodhatnak abban, hogy kikötik: a szerződéses jogviszonyukból eredő vitákat választottbíróság elé terjesztik, és lemondanak arról a jogukról, hogy más bírósághoz forduljanak. Ezt a kikötést „kötelezettségvállalási kikötésnek” („cláusula compromissória”) nevezik. Megjegyeznénk, hogy amennyiben a szerződő felek nem mondtak le arról a jogukról, hogy az ügyet bírósági útra tereljék, a választottbírósági határozat a másodfokú bíróságon megfellebbezhető. A kikötésnek pontosan meg kell határoznia a szembenálló felek közti jogviszonyt, és kötelező hatályúnak kell lennie a felekre nézve.

Ugyanígy, a szerződő feleket semmi sem gátolja abban, hogy valamely más alternatív vitarendezési módozatban állapodjanak meg, különös tekintettel a közvetítésre, szerződéses jogviszonyukból eredő vitáik rendezése érdekében.

Lap tetejeLap teteje

II.4. Milyen típusú jogviták rendezhetők ezeknek az ADR-módozatoknak a segítségével?

Valamennyi jogvitánál igénybe vehetők ezek az ADR-módozatok, mindaddig, amíg nem elidegeníthetetlen jogokról van szó.

Amint azt már említettük, valamennyi olyan jogviszonyból származó vita, amelyet a felek tárgyalás útján kiküszöbölhetnek, még a megállapodásukból fakadó jogokról való lemondás is, és amelyet a törvény nem utal kifejezetten bírósági hatáskörbe, rendezhető a fent elírt alternatív vitarendezési módozatok segítségével.

A törvény kifejezetten rendelkezik az önkéntes, eseti vagy állandó választottbírósági eljárásról mint a jogviták peren kívüli rendezésének módjáról.

Az önkéntes állandó választottbíróság legfőbb jellemzője, hogy a tevékenységet végző Központok számos portugál városban és községben megtalálhatók. A Központok állandóak, és időrendben megelőzhetik az általuk rendezendő jogvitákat. A Központok vagy általános hatáskörrel rendelkeznek, vagy valamely területre specializálódnak.

Néhány Központ regionális illetékességű, és kizárólag egy meghatározott földrajzi területen keletkező jogviták rendezésében vesz részt. Mások területi illetékessége az egész országra kiterjed, és a Portugália bármely részén keletkező jogvitákat tárgyalhatja.

Az általános illetékességgel rendelkező Választottbírósági Központokon túlmenően több olyan Választottbírósági Központ is működik, amelyik meghatározott ágazatokra specializálódott. Ide tartoznak a kereskedelmi és ipari ágazatokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták, a magán és közművek kapcsán kialakult viták, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogviták, az ingatlanokat és városi tartósbérletet érintő jogviták, valamint a hivatásos szakemberekkel és gépjármű-balesetekkel kapcsolatos jogviták.

Lap tetejeLap teteje

II.4.1. Magánszemélyek közti jogviták:

Amint azt korábban említettük, a portugál jog a közvetítés intézményét kifejezetten azoknál a polgári peres ügyeknél irányozza elő, amelyek 3740,98 eurónál kisebb pertárgyértéket képviselnek és a békebíróságok hatáskörébe tartoznak.

II.4.2. Családjogi viták:

A házasság felbontásával vagy különválással kapcsolatos ügyekben a kiskorúakkal kapcsolatos kérdések rendezésére alkalmazható közvetítés. A portugál jog a közvetítést kifejezetten a szülői felügyeleti jogot érintő eljárások kapcsán írja elő.

II.5. Hogyan biztosítják, hogy az alkalmazott ADR a hagyományos igazságszolgáltatással azonos biztosítékokat nyújtson? Elsősorban: hogyan garantálják a tárgyalások bizalmasságát?

II.5.1. Magánszemélyek közti jogviták és családjogi viták:

A békebíróságok illetékességébe tatozó ügyekben lebonyolított közvetítés és családügyi közvetítés garantálja a felek pártatlanságát, függetlenségét, a bizalmasságot és hitelességet. A közvetítőknek a szükséges kompetenciával és gondossággal kell eljárniuk. Ezek a törvényben kifejezetten rögzített etikai szabályok valódi eljárási garanciaként működnek.

A fentiek közül a törvény különös hangsúlyt fektet a bizalmasság garantálására.

A békebíróságok által lebonyolított közvetítés és a családügyi közvetítés esetén a feleknek előzetesen alá kell írniuk egy megállapodást, amely kimondja, hogy az érintett közvetítés bizalmas jellegű. A felek, képviselőik és a közvetítő kötelesek tiszteletben tartani a közvetítés folyamán elhangzott valamennyi kijelentés bizalmas jellegét.

Lap tetejeLap teteje

Hacsak a felek erre nem adnak kifejezett engedélyt, a közvetítők semmilyen módon nem vehetnek részt a közvetítést követő eljárásokban – például bírósági vagy választottbírósági eljárásokban vagy a pszichoterápiás kezelés folyamatában –, függetlenül attól, hogy a közvetítés során sikerült-e megegyezésre jutni.

II.5.2. Fogyasztói jogviták:

A fogyasztói jogvitákban azok az intézmények, amelyek jogosultak ADR eljárások lebonyolítására, garanciát biztosítanak arra nézve, hogy munkájuk pártatlan és független lesz.

II.6. Szükséges-e jogi tanácsadást kérni? Milyen szerepet játszanak az ügyvédek az említett ADR-módozatokban?

II.6.1. Minden olyan jogvita, amelynél közvetítést vesznek igénybe:

Amikor a felek közvetítés útján kísérlik meg rendezni vitájukat, nem szükséges ügyvédet fogadniuk.

Közvetítés esetén a feleket arra hívják föl, hogy aktívan közreműködjenek a megoldás keresésében. Ugyanakkor nem szabad alábecsülni az ügyvédek szerepét a felek számára nyújtott segítség tekintetében. Egy ügyvéd biztosíthatja, hogy a folyamat kibontakozása során ne sérüljenek ügyfele érdekei és céljai; törvényi szempontokat kereshet, felmérheti, hogy kívánatos-e az egyezség, vagy felbecsülheti az egyezség értékét a szembenálló fél számára, és elkészítheti vagy ellenőrizheti a megállapodás szövegét.

II.6.2. Magánszemélyek közti jogviták és családjogi viták:

A békebíróságok által lebonyolított közvetítés és a családügyi közvetítés esetén a feleknek személyesen kell megjelenniük. Nincs akadálya azonban, hogy ezt ügyvéd kíséretében tegyék.

Lap tetejeLap teteje

II.6.3. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak:

A választottbíróságon rendezett jogviták esetén nincs szükség ügyvéd megbízására. A felek bárkit kijelölhetnek, hogy képviselje őket, vagy legyen jelen az eljáráson.

Ugyanakkor kötelező jogi képviselő megbízása olyan választottbírósági ügyekben, ahol a pertárgyérték meghaladja az elsőfokú bíróság számára meghatározott határértéket (3740,98 euró) és fellebbezés esetén.

II.7. Ezek az ADR-módozatok lebonyolíthatók-e a távolból, elsősorban elektronikus eszközök útján?

II.7.1. Minden olyan jogvita, amelynél közvetítést vesznek igénybe:

Minthogy a közvetítés elsődleges célja lehetőséget biztosítani a felek számára arra, hogy nézetkülönbségüket békés, tárgyalásos úton rendezzék, vélelmezhető, hogy a felek a megbeszélésen fizikailag jelen vannak.

II.7.2. Magánszemélyek közti jogviták:

A békebíróságokról szóló törvény értelmében, amennyiben valamelyik fél nem jelenik meg a kijelölt közvetítő megbeszélésen, és távollétét nem indokolja meg, az ügyet a titkárságra továbbítják, hogy állapítsa meg a bírósági meghallgatás határnapját.

II.7.3. Családjogi viták:

A szülőknek jelen kell lenniük a családügyi közvetítési folyamat során.

Amennyiben az egyik szülő nem jelenik meg, és a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos eljárást felfüggesztették a megegyezés megszületése érdekében, a távollétről a közvetítő szolgálat tájékoztatja a bíróságot, amely azután a felfüggesztést semmissé teszi, és folytatja a bírósági eljárást.

Lap tetejeLap teteje

II.7.4. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak:

Az önkéntes állandó választottbírósági eljárás során a jogerős határozat meghozatala előtt a feleket – szóban vagy írásban – mindig meghallgatják.

A választottbírósági eljárásban, tekintettel annak jellegére, használhatók elektronikus eszközök, elsősorban a videokonferencia.

II.8. Ezek az ADR-módozatok ingyenesek? Amennyiben nem, hogyan oszlanak meg a költségek? Kaphatnak-e a felek ügyvédi segítséget?

II.8.1. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak:

A törvény nem írja elő ügyvédi segítség nyújtását olyan jogviták esetén, amelyeket önkéntes, eseti vagy állandó választottbíróság tárgyal.

II.8.2. Fogyasztó jogviták:

A Fogyasztói Választottbírósági Központok állandó választottbírósága ingyenes, azonban az általuk tárgyalható pertárgyérték alacsony – a Központok többsége csak a legfeljebb 3749,98 euró értékű kereseteket fogadhatja be.

II.8.3. Egyéb jogviták:

A Választottbírósági Központ által felszámított költségek változóak, és rendszerint a pertárgyértéktől függnek. A fizetendő összeget és az összeg szembenálló felek közti megoszlásának módját rendszerint a Központok szabályzata tartalmazza.

Van néhány Választottbírósági Központ, amelyek kizárólag akkor számítanak fel díjat, ha az ügy választottbíróság elé kerül. Azok a közvetítési és békéltető szolgáltatások, amelyeknek célja a választottbírósági eljárás kezdeményezése előtti megegyezés, ingyenesek.

Lap tetejeLap teteje

II.8.4. Magánszemélyek közti jogviták:

A békebíróságokon lefolytatott közvetítés egy előre meghatározott, csekély összeg ellenében történik, amely megállapodás elérése esetén csökken. A díjat a felek egyenlő részben viselik.

A békebíróságokról szóló törvény előírja, hogy azon személyek, akik kielégítik a jogsegélyről szóló törvényben foglalt feltételeket, ennek a segítségnek több fajtájára is jogosultak (e tekintetben ld. a jogsegélyről szóló összefoglalót).

II.8.5. Családjogi viták:

Az állami családügyi közvetítő szolgáltatok – a Családügyi Közvetítő Hivatal – által lefolytatott közvetítés ingyenes.

II.9. Ha lehetőség van a fentiekben leírt ADR-módozatok igénybe vételére, de a felek nem jutnak egyezségre, fordulhatnak-e még bírósághoz? Befolyásolja-e a fentiekben leírt ADR-módozatok igénybevétele a bírósági eljárás indításának elévülési idejét?

II.9.1. Magánszemélyek közti jogviták:

Amennyiben a felek nem jutnak megegyezésre, vagy csak részleges megegyezésre jutnak a békebíróságok által lefolytatott közvetítés során, a közvetítő közli ezt a tényt a békebíróval, aki kitűzi a bírósági meghallgatás határnapját.

II.9.2. Családjogi viták:

Amennyiben a szülők a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos eljárásban lebonyolított családügyi közvetítés során nem jutnak megállapodásra, a közvetítő szolgálat közli ezt az ügyet tárgyaló bíróval, aki megteszi a megfelelő lépéseket.

Lap tetejeLap teteje

A polgári nyilvántartási hivatalban a házasság közös megegyezéssel történő felbontásával vagy különválással kapcsolatban folyó eljárások esetén, amennyiben a legfőbb ügyész úgy ítéli meg, hogy a szülők által bemutatott, szülői felügyeleti jogról szóló megállapodás nem képviseli kellőképpen a kiskorú érdekeit, és a kérelmező felek nem járulnak hozzá a megállapodás javasolt módosításához, az ügyet az érintett polgári nyilvántartási hivatal helye szerint illetékes bíróság elé utalják.

II.9.3. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak:

Az önkéntes választottbíróság eljárás a választottbírósági határozat kihirdetésével végződik, amely a békéltetési szakaszban elért megállapodás jóváhagyását is tartalmazhatja. Ez a határozat ugyanolyan súlyú, mint a bírósági ítélet.

Amennyiben a felek nem mondtak le fellebbezési jogukról, a választottbírósági határozat a másodfokú bíróságon megfellebbezhető, ugyanolyan feltételek mellett, mint a kerületi bíróságok által hozott határozatok.

Az ADR igénybevétele nem befolyásolja a bírósági eljárás indításával kapcsolatos határidőket.

II.10. Ha lehetőség van a fentiekben leírt ADR-módozatok igénybevételére, és a felek egyezségre jutnak, milyen formát ölt a megállapodásuk? Mi történik, ha a megállapodást önkéntesen nem hajtják végre? Lehetőség van-e a szokásos végrehajtási eljárások alkalmazására? Fennáll-e még mindig a lehetőség, hogy az ügyet a bírósághoz utalják?

II.10.1. Magánszemélyek közti jogviták:

A békebíróságok illetékességében tartozó, közvetítés útján elért megállapodásokat írásba foglalják és azokat a békebíró jóváhagyja.

A jóváhagyott megállapodás ugyanolyan joghatályú, mint az elsőfokú bíróság által hozott határozat.

A jóváhagyott megállapodás végrehajtása az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik, amely a polgári peres eljárásokról szóló törvényben foglalt feltételeknek megfelelően jár el.

II.10.2. Családjogi viták:

A közvetítés útján elért megállapodásokat írásba foglalják és azokat a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos eljárást folytató bíróság bírája hagyja jóvá.

II.10.3. Minden vita, amelyben a felek választottbírósághoz folyamodnak:

A választottbírósági határozat ugyanolyan módon hajtatható végre, mint az elsőfokú bíróság határozata.

A választottbírósági határozat végrehajtása az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik, amely a polgári peres eljárásokról szóló törvényben foglalt feltételekkel összhangban jár el.

Következésképp ilyen helyzetben a felek az ügyet a végrehajtási szakaszban a bíróság elé utalják.

További információk

  • Supremo Tribunal de Justiça (Legfelsőbb Bíróság); English - français - português
  • Tribunal Constitucional (Alkotmánybíróság); português
  • Ministério da Justiça (Igazságügyi Minisztérium); English - português
  • Tribunal da Relação de Lisboa (Lisszaboni Fellebbviteli Bíróság); português
  • Tribunal da Relação de Coimbra (Coimbrai Fellebbviteli Bíróság); português
  • Tribunal da Relação de Évora (Évorai Fellebbviteli Bíróság); English - français - português
  • Tribunal da Relação do Porto (Oportói Fellebbviteli Bíróság); português
  • Procuradoria Geral da República (Legfőbb Ügyészi Hivatal); português
  • Centro de Estudos Judiciários (Jogtudományi Központ; a portugál bírák és békebírák képzéséért felelős intézmény); English - français - português
  • Direcção Geral da Administração da Justiça (Igazságszolgáltatási Főigazgatóság; többek között a kapcsolattartók adatairól, és a bíróságok területi illetékességéről nyújt felvilágosítást, és hozzáférést biztosít a bírósági tisztviselők honlapjához); English - português
  • Gabinete de Política Legislativa e Planeamento do Ministério da Justiça (Igazságügyi Minisztérium Törvényhozási Politikai és Tervezési Hivatala); English - português
  • Direcção Geral dos Registos e do Notariado (Nyilvántartások és Jegyzők Főigazgatósága); português
  • Instituto do Consumidor (Fogyasztói Ügyek Intézete); português
  • Associação Sindical dos Juizes Portugueses (Portugál Bírák Egyesült Szövetsége); português
  • Sindicato dos Magistrados do Ministério Público (Békebírók Egyesülete); português
  • Ordem dos Advogados (Portugál Ügyvédi Kamara); português
  • Online törvényi adatbázis (tartalmazza a Kormányközlöny I. sorozatában („I Série do Diário da República”) közzétett valamennyi törvényt és közleményt 1970. január 1-jétől; ingyenes hozzáférést biztosít az I. sorozatban 2000. január 1-je óta közzétett valamennyi jogszabályhoz); português
  • Direcção-Geral da Administração Extrajudicial (Peren Kívüli Eljárások Főigazgatósága); English - português
  • Associação de Mediadores de Conflitos (Közvetítők Szövetsége); português
  • Associação Nacional para a Mediação Familiar – (Országos Családügyi Közvetítői Szövetség; összefogja a hivatásos szakembereket a családügyi közvetítés területén, alap- és továbbképzést nyújt) (anmf-Portugal@netcabo.pt);
  • Centro de Arbitração (Választottbírósági Központ) da Universidade Católica Portuguesa (CAUCP); português
  • Núcleo de Apoio ao Investidor e Mediação (Befektetői Támogatási és Közvetítő Központ (NAIM); English - português
  • Centro de Mediação Peritagens e Arbitragens Voluntárias (Szakértői Közvetítő és Önkéntes Választottbírósági Központ); português
  • Centro de Arbitração Comercial (Kereskedelmi Választottbírósági Központ); English - português
  • Centro de Informação, Mediação e Arbitração de Conflitos do Algarve (Algarvei Tájékoztató, Közvetítési és fogyasztó jogviták Választottbírósági Központja); English - português
  • Centro de Arbitração Conflitos de Consumo de Lisboa (Lisszaboni Fogyasztói Választottbírósági Központ) (lis.arbitration@ip.pt);
  • Centro de Informação de Consumo e Arbitração do Porto (Oportói Fogyasztó-tájékoztatási és Választottbírósági Központ) (cicap@mail.telepac.pt);
  • Centro de Arbitração de Conflitos de Consumo de Coimbra e Figueira da Foz (Coimbra és Figueira da Foz városok Fogyasztói Jogviták Választottbírósági Központja) (tribarb@esoterica.pt).

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 24-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság