Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Hollandia

Utolsó frissítés: 13-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Hollandia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Az adatlapon található tájékoztató („Alternatív vitarendezési szabályok - általános tájékoztató”) elolvasásával Ön áttekintést kap a vitarendezés alternatív módszereiről. Ebben az új tájékoztatóban gyakorlatiasabb információkat próbálunk az Ön rendelkezésére bocsátani az alternatív vitarendezésről Hollandiában.



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen típusú viták oldhatók meg az alternatív vitarendezés ilyen típusú eszközeivel? 1.
2. A bírósághoz fordulás előtt a felek minden esetben megkísérelhetik maguk rendezni konfliktusukat. Ez független segítőként működő közvetítő támogatásával is lehetséges. A kereskedelmi közvetítés a büntetőjogi rendszer alkalmazási körén kívül eső csaknem minden konfliktus esetében lehetséges. 2.
3. A törvény vagy bírósági végzés alapján kötelező-e az ilyen típusú alternatív vitarendezés alkalmazása? 3.
4. Szabályozza-e a törvény az ilyen típusú alternatív vitarendezést? 4.
5. Létezhetnek olyan szerződéses záradékok, amelyek meghatározzák, hogy a szerződésre vonatkozó bármilyen vitát a bíróság igénybevétele előtt alternatív vitarendezés alá kell vonni. Ezek a záradékok kötelező jellegűek-e a két fél részére az ilyen típusú alternatív vitarendezésnél? 5.
6. Hogyan győződhet meg arról, hogy az Ön által alkalmazott alternatív vitarendezés megbízhatósági foka megegyezik az igazságszolgáltatás által előírttal? Különösen hogyan lehet meggyőződni arról, hogy a tárgyalások titkosak? 6.
7. Kell-e jogi tanácsot kérni? Mi a jogász szerepe az ilyen típusú alternatív vitarendezésben? 7.
8. Lefolytatható-e az ilyen típusú alternatív vitarendezés a távolból is, különösen elektronikus eszközökkel? 8.
9. Ingyenes-e az ilyen típusú AVR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a kiadások? Van-e lehetőség jogsegélyre?(ld. a „Jogsegély” című témát) 9.
10. Ha ilyen típusú alternatív vitarendezés igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, lehet-e bírósághoz fordulni? Az ilyen típusú alternatív vitarendezés igénybevétele befolyásolja-e a bírósághoz fordulás határidejét? 10.
11. Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén sikerül a vitát rendezni, milyen formában történik a megállapodás? Mi történik, ha a megállapodás külső kényszer nélkül nem érvényesíthető? Alkalmazhatók-e a szokásos érvényesítési eljárások? Lehetséges-e az ügyet ezután bíróság elé vinni? 11.
12. A fent említettek szerint az ombudsman határozatai nem kötelezőek. 12.

 

Először - általánosságban melyek az alternatív vitarendezés különböző típusai Hollandiában?

A nemzeti és nemzetközi jog által szabályozott kiterjedt választottbírósági rendszeren kívül Hollandiában számos lehetőség van a bíróságon kívüli vitarendezésre, amelyek közül a kötelező tanácsadás („harmadik fél kötelező erejű döntése”) és a közvetítés a legfontosabbak.

A legtöbb esetben egyik vagy másik említett alternatív vitarendezési típus vehető igénybe. További információkért kérjük, az alábbi listából válassza ki az Ön helyzetéhez leginkább hasonló lehetőséget!

Fogyasztók és társaságok közötti viták

Ahogyan azt az „Alternatív vitarendezés - közösségi jog” című adatlapon már kifejtettük, a Bizottság honlapján közzétett egy listát English, amelyen a fogyasztói viták rendezésére a tagállamokban létrehozott nagyszámú alternatív vitarendezési testület található. Ezen a listán Ön gyakorlati információkat talál annak eldöntéséhez, hogy igénybe vegye-e valamelyik ott felsorolt alternatív vitarendezési módot: az alternatív vitarendezés felépítéséről, alkalmazási területéről, eljárásáról, költségéről és részleteiről. Ön a következő internetes címen nézhet utána a listának:

Könnyen előfordulhat, hogy Önnek egy másik tagállamban létrehozott alternatív vitarendezési testülethez kell fordulnia. Ahhoz, hogy megtudja, pontosan melyik szervet kell felkeresnie, látogasson el az EIH-Net English honlapjára, vagy - pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos vita esetén - a FIN-NET English - Nederlands honlapjára:

  • vállalkozások közötti viták
  • munkavállalók és munkáltatók közötti viták
  • ingatlantulajdonosok és bérlők közötti viták
  • családjogi viták
  • magánszemélyek közötti viták
  • más egyedi helyzetek (például állami hatóságokkal, egészségügyi szolgáltatókkal, ügyvédekkel, közjegyzőkkel fennálló kapcsolatok stb.).

1. Milyen típusú viták oldhatók meg az alternatív vitarendezés ilyen típusú eszközeivel?

A kormányzati eljárásokkal kapcsolatos panaszokkal a (nemzeti parlament által kinevezett) nemzeti ombudsmanhoz lehet fordulni. A nemzeti ombudsman vizsgálatot indíthat, megalapozottnak (vagy megalapozatlannak) ítélheti a panaszt, nem kötelező erejű határozatot adhat ki egy adott ügyben, és éves jelentésében közzéteheti ajánlásait.

A kereskedelmi szervezetek által benyújtott egyéb (kereskedelmi) panaszokkal a magánjogi ombudsman foglalkozik. A legfontosabb magánjogi ombudsman (a panaszok számát tekintve) a biztosítási ombudsman. Az ombudsmanok úgy avatkoznak be a vitába, hogy először megpróbálnak közös megoldást találni, majd a vita rendezésére nem kötelező erejű határozatot hoznak. A kereskedelmi szervezetekkel fennálló kapcsolat miatt a legtöbb esetben a szállító elfogadja az ombudsman határozatát.

Kötelező erejű határozatot (harmadik fél kötelező erejű döntése) a Bérlők Panaszbizottsága hoz az állami lakások bérléséről szóló törvénnyel összefüggő vitákban (például a karbantartással, a fűtés és az áramszolgáltatás díjával, a visszatérítéssel kapcsolatban).

A Fogyasztói Panaszbizottság Alapítvány (SGC) nemzeti hatókörrel rendelkező, bejelentett általános keretrendszer, amelynek feladata 30 olyan ágazati panaszbizottság létrehozása és fenntartása, amelyek az Alapítvány égisze alatt működnek. A panaszbizottságok mindkét félre kötelező erejű határozatokat hoznak (harmadik fél kötelező erejű döntése). Az adott panaszbizottság hatáskörének alapját a panaszbizottságban részt vevő kereskedelmi szervezetek tagjai által alkalmazott szállítási feltételek képezik. Ezek a feltételek tartalmazzák azt a kikötést, miszerint a fogyasztók a szállítóval kapcsolatos vitájukat rendes bíróság helyett panaszbizottság elé vihetik.

Lap tetejeLap teteje

2. A bírósághoz fordulás előtt a felek minden esetben megkísérelhetik maguk rendezni konfliktusukat. Ez független segítőként működő közvetítő támogatásával is lehetséges. A kereskedelmi közvetítés a büntetőjogi rendszer alkalmazási körén kívül eső csaknem minden konfliktus esetében lehetséges.

2005. április 1-től a közvetítés igénybevételének lehetőségét valamennyi bíróságon és a jogsegélyszolgálatoknál (amelyek elsősorban az alacsonyabb jövedelmű személyek számára elérhetőek) bevezették. A közvetítésben a felek kizárólag önkéntesen vehetnek részt.

A közvetítés kizárólag meghatározott közigazgatási és polgári ügyekben vehető igénybe (a családjogi közvetítést is beleértve).

A magánjogi ombudsmanok és panaszbizottságok csak a szakterületükhöz tartozó panaszokkal foglalkoznak.

Általánosságban véve a vitáknak mindössze két olyan fontos kategóriája létezik, amelyekkel panaszbizottság nem foglalkozhat:

  • számla ki nem egyenlítésével kapcsolatos olyan viták, amelyek nem anyagi panaszon alapulnak;
  • viták, amelyekhez haláleset, testi sérülés vagy megbetegedés kapcsolódik.

A panaszbizottságok természetesen nem foglalkozhatnak olyan kérdésekkel, amelyekkel már rendes bírósághoz fordultak.

3. A törvény vagy bírósági végzés alapján kötelező-e az ilyen típusú alternatív vitarendezés alkalmazása?

Nem. Amint fentebb említettük, az alternatív vitarendezési típusok igénybevételét jogszabály vagy bírósági végzés kötelezően nem írja elő. Mindazonáltal a felek egymás között megállapodhatnak választottbíróság igénybevételéről, kizárva ezzel a bírósághoz fordulást.

Lap tetejeLap teteje

4. Szabályozza-e a törvény az ilyen típusú alternatív vitarendezést?

A választottbíráskodásra a holland Polgári Perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 1020-1076. szakasza és a New York-i nemzetközi szerződés alkalmazandó.

A többi bíróságon kívüli eljárásnak nincs meghatározott jogalapja. Ha azonban egy panaszbizottság a fogyasztói panaszbizottságok ernyő-szervezetének égisze alatt kíván működni, a bizottságot az Igazságügyi Minisztériumnak el kell ismernie ilyen testületként. Az elismerés céljából a panaszbizottságnak meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium elismerésről szóló szabályai állapítanak meg.

A nemzeti ombudsman vonatkozásában a jogalapot a Nemzeti Ombudsmantörvény állapítja meg.

5. Létezhetnek olyan szerződéses záradékok, amelyek meghatározzák, hogy a szerződésre vonatkozó bármilyen vitát a bíróság igénybevétele előtt alternatív vitarendezés alá kell vonni. Ezek a záradékok kötelező jellegűek-e a két fél részére az ilyen típusú alternatív vitarendezésnél?

A felek egymás között megállapodhatnak választottbíróság igénybevételéről, kizárva ezzel a bírósághoz fordulást. A 1022. szakasz (Wetboek van Burgelijke Rechtsvordering) szerinti választottbírósági megállapodás esetén a bíró nem rendelkezik hatáskörrel az ügy tárgyalására.

Amint fentebb említettük, az adott panaszbizottság hatáskörének alapját a panaszbizottságban részt vevő kereskedelmi szervezetek tagjai által alkalmazott szállítási feltételek képezik. Ezek a feltételek tartalmazzák azt a kikötést, miszerint a fogyasztók a szállítóval kapcsolatos vitájukat rendes bíróság helyett panaszbizottság elé vihetik. Ez a kikötés mindkét félre nézve kötelező, bár a fogyasztónak egy hónap áll rendelkezésére átgondolni, hogy bírósághoz fordul-e vagy sem.

Lap tetejeLap teteje

Mivel a közvetítés viszonylag új eszköz, a közvetítési záradékokkal kapcsolatban még kevés a tapasztalat. Mindazonáltal a közvetítési záradék nem akadálya annak, hogy a bíró hatáskörrel rendelkezzen az adott ügy tárgyalására.

6. Hogyan győződhet meg arról, hogy az Ön által alkalmazott alternatív vitarendezés megbízhatósági foka megegyezik az igazságszolgáltatás által előírttal? Különösen hogyan lehet meggyőződni arról, hogy a tárgyalások titkosak?

7. Kell-e jogi tanácsot kérni? Mi a jogász szerepe az ilyen típusú alternatív vitarendezésben?

A felek jogász által történő képviselete valamennyi alternatív vitarendezési eljárásban lehetséges, de nem kötelező. A választottbírósági eljárásban a jogász szerepe többé-kevésbé azonos a rendes bírósági eljárásban részt vevő jogász szerepével. A fogyasztói panaszbizottság előtti eljárásban az ügyvédi képviselet valószínűleg nem áll arányban annak költségével. A közvetítés során a felek képviseltethetik magukat. Jelenleg is vita folyik a jogásznak a közvetítésben betöltött szerepéről.

8. Lefolytatható-e az ilyen típusú alternatív vitarendezés a távolból is, különösen elektronikus eszközökkel?

Egyes területeken igen, azonban ezek a módszerek nem elterjedtek.

9. Ingyenes-e az ilyen típusú AVR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a kiadások? Van-e lehetőség jogsegélyre?(ld. a „Jogsegély” című témát)

A választottbírósági eljárás költségei választottbírósági tanácsonként eltérőek. Nehéz előre megbecsülni a költségeket.

Lap tetejeLap teteje

A Holland Választottbírósági Intézet (NAI) az egyik legnagyobb szolgáltató.

A választottbírósági eljárás költségbecslését az alábbi elemekből állítják össze. Az ombudsman eljárása ingyenes.

A panaszbizottságok rögzített összegű hozzájárulást kérnek, amely 27-113 Euro összegig terjedhet az adott termék vagy szolgáltatás számlán szereplő árától függően. Ez az összeg a szükséges szakértői jelentés költségét is magában foglalja. Ha a panaszbizottság a fogyasztónak ad igazat, az érintett szállítónak meg kell térítenie a hozzájárulást.

A kiindulópont az, hogy a felek maguk kötelesek viselni a közvetítés költségét. Egyetlen kivétel e szabály alól a korlátozott pénzügyi eszközökkel rendelkező személyek hozzájárulása a közvetítés költségéhez (ld. még a „Jogsegély” című témát). Ezen túlmenően, a felek az iránti ösztönzése céljából, hogy vegyék igénybe a bíróság által javasolt közvetítést, meghatározott ideig 200 Euro összegű (korlátozott) pénzügyi hozzájárulás áll a felek rendelkezésére minden egyes, közvetítéssel lefolytatott ügyben. Ez közvetítésenként meghatározott rögzített összeg, amelyet közvetlenül a közvetítőnek fizetnek ki - függetlenül a felek pénzügyi helyzetétől.

10. Ha ilyen típusú alternatív vitarendezés igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, lehet-e bírósághoz fordulni? Az ilyen típusú alternatív vitarendezés igénybevétele befolyásolja-e a bírósághoz fordulás határidejét?

A panaszbizottságok határozata mindkét félre nézve kötelező. A panaszbizottság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatának egyetlen módja, ha a megküldésétől számított két hónapon belül rendes bírósághoz benyújtják. A holland Polgári Törvénykönyv 7. könyvének 904. szakasza értelmében azonban a bíró csak kis mértékben vizsgálhatja felül a határozatot. Ez azt jelenti, hogy a bíró csak akkor nyilvánítja semmissé a kötelező erejű határozatot, ha az tartalmát vagy meghozatalának módját tekintve az adott körülmények között – ésszerű és tisztességes rendelkezések szerint – elfogadhatatlan. Ez azt jelenti, hogy a panaszbizottság határozatát a bíróságok csak akkor utasíthatják el, ha a panaszbizottság figyelmen kívül hagyta az eljárásjog alapelveit, mint például mindkét fél meghallgatáshoz való jogát.

Lap tetejeLap teteje

A holland Polgári Törvénykönyvben van egy rendelkezés, miszerint a követelés elévülési ideje megszakad, ha eljárást indítanak kötelező erejű tanács iránt (a Polgári Törvénykönyv 3:316 szakaszának (3) bekezdése).

Ha a felek nem tudnak közvetítés útján peren kívül megegyezni, még mindig bírósághoz fordulhatnak. A közvetítés nincs hatással az elévülési időre abban az értelemben, hogy a közvetítés tárgyát képező követelésre vonatkozó elévülési idő a közvetítés megkezdésének időpontjától kezdődően félbeszakad.

11. Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén sikerül a vitát rendezni, milyen formában történik a megállapodás? Mi történik, ha a megállapodás külső kényszer nélkül nem érvényesíthető? Alkalmazhatók-e a szokásos érvényesítési eljárások? Lehetséges-e az ügyet ezután bíróság elé vinni?

A választottbírósági eljárás mindkét félre kötelező erejű határozattal zárul. Az eljárás eredménye az ítélethez hasonló módon a nemzeti jog alapján végrehajtható. A választottbírósági ítélet egyszerűen, a kerületi bíróság elnöke által kiadott végrehajtási engedéllyel végrehajthatóvá nyilvánítható. Így a választottbírósági ítélet a bírósági ítélettel azonos jogerővel rendelkezik.

A panaszbizottságok határozata mindkét félre nézve kötelező. A panaszbizottság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatának egyetlen módja, ha a megküldésétől számított két hónapon belül rendes bírósághoz benyújtják. A holland Polgári Törvénykönyv 7. könyvének 904. szakasza értelmében azonban a bíró csak kis mértékben vizsgálhatja felül a határozatot. Ez azt jelenti, hogy a bíró csak akkor nyilvánítja semmissé a kötelező erejű határozatot, ha az tartalmát vagy meghozatalának módját tekintve az adott körülmények között – ésszerű és tisztességes rendelkezések szerint – elfogadhatatlan. Ez azt jelenti, hogy a panaszbizottság határozatát a bíróságok csak akkor utasíthatják el, ha a panaszbizottság figyelmen kívül hagyta az eljárásjog alapelveit, mint például mindkét fél meghallgatáshoz való jogát.

Lap tetejeLap teteje

Ha a szállító egy kötelező határozatnak nem tesz eleget, a kereskedelmi szervezet garantálja, hogy tagjai a kötelező határozatnak megfelelően járnak el. Az ilyen garancia azzal jár, hogy a kereskedelmi szervezet átvállalja a panaszbizottság által a tagjára rótt kötelezettséget, amennyiben a szóban forgó tag önként nem tesz eleget a kötelezettségnek, és a határozat megküldésétől számított két hónapon belül nem fordul rendes bírósághoz a határozat felülvizsgálata céljából. Ez a teljesítési garancia biztosítja a panaszbizottság által hozott határozatok végrehajtását.

12. A fent említettek szerint az ombudsman határozatai nem kötelezőek.

A közvetítési eljárást követően létrejött megállapodás nem rendelkezik a jogerős határozat erejével. Az a holland Polgári Törvénykönyv (BW) 7:900. szakasza szerinti megállapodásnak minősül.

Hollandiában a felek könnyen közjegyzői okiratba foglaltathatják megállapodásukat. Így a megállapodás ugyanúgy végrehajtható, mint a nemzeti jog szerinti ítélet. Ha a közvetítési megállapodás úgy jött létre, hogy a felek a bíró javaslatára vették igénybe a közvetítést, az egyezségi megállapodást a bíróság ítéletben megerősítheti.

Mivel a bíróságon kívüli vitarendezés a szokásos bírósági eljárás alternatívája, a határozatok ellen bírósági fellebbezésnek nincs helye.  Mindazonáltal az alternatív vitarendezési eljárás alatt és azt követően is általános bírósághoz lehet fordulni az adott üggyel.

További információk

2003-ban az egész országban számos bíróságon és a jogsegélyrendszerben értékelték a közvetítés felajánlására tett kísérleteket. Az értékelő jelentés a következő honlapon érhető el (holland nyelven): http://www.wodc.nl/images/OB210_tcm11-5208.pdf Nederlands

Angol nyelvű összefoglaló: http://www.wodc.nl/images/OB210_sum_tcm11-5218.pdf English

Számos kutatást végeztek az alternatív vitarendezéssel kapcsolatban Hollandiában. Az Igazságügyi Minisztérium többek között az alábbi kezdeményezéseket tette:

  • választottbíráskodás és harmadik fél kötelező erejű döntése (kötelező tanács) Hollandiában: Nederlands PDF File (PDF File 475 KB)
  • Igazságszolgáltatási honlapok Hollandiában: http://www.wodc.nl/images/obl219_tot_tcm11-5419.pdf Nederlands
  • Angol nyelvű összefoglaló: http://www.wodc.nl/images/obl219_sum_tcm11-5431.pdf English

Az Alternatív Vitarendezési Központ szintén nemrégiben tett közzé beszámolót az alternatív vitarendezésről a vállalkozások közötti és munkajogi vitákban:

  • Kutatás a konfliktuskezelésről és a közvetítésről holland vállalkozásoknál: Nederlands PDF File (PDF File 68 KB)

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 13-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság