Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Magyarország

Utolsó frissítés: 14-03-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Magyarország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

Először is általánosságban melyek a Magyar Köztársaságban alkalmazott AVR különböző típusai? Először is általánosságban melyek a Magyar Köztársaságban alkalmazott AVR különböző típusai?
A törvény vagy a bírósági végzés alapján kötelező-e az ilyen típusú AVR alkalmazása? A törvény vagy a bírósági végzés alapján kötelező-e az ilyen típusú AVR alkalmazása?
Szabályozza-e törvény az ilyen típusú AVR-t? Szabályozza-e törvény az ilyen típusú AVR-t?
1. Választottbírósági eljárás (arbitráció) 1.
2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény létrehozta a Sport Állandó Választott-bíróságot. 2.
3. Közvetítői eljárás (mediáció) 3.
4. Egészségügyi közvetítői eljárás (mediáció) 4.
5. Gyermekvédelmi közvetítői eljárás 5.
6. Békéltető testületi eljárás 6.
Milyen típusú viták oldhatók meg az AVR ilyen típusú eszközeivel? Milyen típusú viták oldhatók meg az AVR ilyen típusú eszközeivel?
Lehetséges-e, hogy léteznek olyan szerződéses záradékok, amelyek meghatározzák, hogy a szerződésre vonatkozó bármilyen vitát a bíróság igénybevétele előtt AVR alá kell vonni. Ezek a záradékok kötelező jellegűek-e a két fél részére az ilyen típusú AVR-nél? Lehetséges-e, hogy léteznek olyan szerződéses záradékok, amelyek meghatározzák, hogy a szerződésre vonatkozó bármilyen vitát a bíróság igénybevétele előtt AVR alá kell vonni. Ezek a záradékok kötelező jellegűek-e a két fél részére az ilyen típusú AVR-nél?
Hogyan győződhetünk meg arról, hogy az Ön által alkalmazott AVR megbízhatósági foka megegyezik az igazságszolgáltatás által előírttal? Különösen hogyan győződhetünk meg arról, hogy a tárgyalások titkosak? Hogyan győződhetünk meg arról, hogy az Ön által alkalmazott AVR megbízhatósági foka megegyezik az igazságszolgáltatás által előírttal? Különösen hogyan győződhetünk meg arról, hogy a tárgyalások titkosak?
Kell-e jogi tanácsot kérni? Mi a jogász szerepe az ilyen típusú AVR-ben? Kell-e jogi tanácsot kérni? Mi a jogász szerepe az ilyen típusú AVR-ben?
Lefolytatható-e az ilyen típusú AVR a távolból is, különösen elektronikus eszközökkel? Lefolytatható-e az ilyen típusú AVR a távolból is, különösen elektronikus eszközökkel?
Ingyenes-e az ilyen típusú AVR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a kiadások? Van-e lehetőség jogsegélyre? Ingyenes-e az ilyen típusú AVR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a kiadások? Van-e lehetőség jogsegélyre?
Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, lehet-e bírósághoz fordulni? Az ilyen típusú AVR igénybevétele befolyásolja-e a bírósághoz fordulás határidejét? Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, lehet-e bírósághoz fordulni? Az ilyen típusú AVR igénybevétele befolyásolja-e a bírósághoz fordulás határidejét?
Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén sikerül a vitát rendezni, milyen formában történik a megállapodás? Mi történik, ha a megállapodás külső kényszer nélkül nem érvényesíthető? Alkalmazhatók-e a szokásos érvényesítési eljárások? Lehetséges –e az ügyet ezután bíróság elé vinni? Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén sikerül a vitát rendezni, milyen formában történik a megállapodás? Mi történik, ha a megállapodás külső kényszer nélkül nem érvényesíthető? Alkalmazhatók-e a szokásos érvényesítési eljárások? Lehetséges –e az ügyet ezután bíróság elé vinni?

 

Először is általánosságban melyek a Magyar Köztársaságban alkalmazott AVR különböző típusai?

A Magyar Köztársaság jogrendszerének részét képezi az alternatív vitarendezés ismertebb típusainak jogi szabályozása, tehát biztosított a felek részére annak a lehetősége, hogy vitás ügyeiket a bírósági előtti eljárás helyett - elsősorban - az arbitráció vagy a mediáció módszerének igénybevételével kíséreljék meg rendezni.

A törvény vagy a bírósági végzés alapján kötelező-e az ilyen típusú AVR alkalmazása?

A jogi szabályozás jelenleg nem teszi kötelezővé a felek részére azt, hogy vitás ügyeiket az alternatív vitarendezés keretében oldják meg.

Szabályozza-e törvény az ilyen típusú AVR-t?

A magyar jogrendszerben különböző szintű jogszabályok, elsősorban törvények szabályozzák az alternatív vitarendezés igénybevételének lehetőségét. E jogszabályok az alábbiak:

1. Választottbírósági eljárás (arbitráció)

A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény értelmében bírósági eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita a tevékenységével kapcsolatos (e feltétel hiányában is kiköthető eseti vagy állandó választottbírósági eljárás, ha azt törvény megengedi), továbbá ha a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek és a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben, írásban kikötötték. Törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárhatja, továbbá meghatározott polgári peres eljárásokban nincs helye választottbírósági eljárásnak.

Lap tetejeLap teteje

A választottbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, és teljes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása keretében tudomásukra jutott körülmények tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Az állandó választottbíróság esetében a választottbírák megválasztásuk (kijelölésük) alkalmával írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni minderről.

Nemzetközi ügyekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság (székhelye: 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8.) jár el.

2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény létrehozta a Sport Állandó Választott-bíróságot.

A törvény értelmében a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve a sporttal kapcsolatos ügyek egy részében a Sport Állandó Választottbíróság jár el. A törvény által meghatározott ügytípusok elsősorban a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti – a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett – sporttal kapcsolatos jogviták, a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek valamint a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogviták. A Sport Állandó Választottbíróság a Nemzeti Sportszövetség keretén belül működik. Elnökét és legalább 15 tagját a Nemzeti Sportszövetség elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül, a Sport Állandó Választottbíróság két tagját az elnökség a Magyar Olimpiai Bizottság javaslatára választja meg.

Lap tetejeLap teteje

A Sport Állandó Választottbíróság eljárására – a törvényben megállapított eltérésekkel – a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezései irányadók.

3. Közvetítői eljárás (mediáció)

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény értelmében közvetítői eljárás keretében rendezhetik a felek (természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéb szervezetek) kölcsönös megegyezésük alapján a személyi és vagyoni jogaikkal kapcsolatban felmerült azon polgári jogvitákat, amelyekben a rendelkezési jogukat törvény nem korlátozza. A közvetítői eljárás megindítását a felek a közvetítő felkérésével kezdeményezhetik. A törvény meghatározza azon polgári peres eljárások körét, amelyekben nincs helye közvetítői eljárásnak, illetve e törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak a külön törvényekben szabályozott más közvetítői, békéltetői eljárásokban, valamint a választottbírósági eljárásban lefolytatott közvetítésre. A közvetítők névjegyzékét az Igazságügyi Minisztérium a www.im.hu. honlapon teszi közzé.

4. Egészségügyi közvetítői eljárás (mediáció)

Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény alapján az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése érdekében a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése céljából a felek közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet a feleknek a beteg lakóhelyéhez, vagy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál kell előterjeszteni. A területi igazságügyi szakértői kamarák jegyzékét az egészségügyi szolgáltató köteles hozzáférhető módon nyilvánossá tenni. Az egészségügyi közvetítők névjegyzékét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (1027 Budapest, Bem rakpart 33-34. I. 122. ) vezeti.

Lap tetejeLap teteje

5. Gyermekvédelmi közvetítői eljárás

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2003-ban történt módosítása alapján 2005. január 1-jével megteremtődik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételének a lehetősége azokban az esetekben, amikor a szülő illetve a kapcsolattartásra jogosult más személy a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tud egyezségre jutni. A gyermekvédelmi közvetői eljárás az érintettek együttes kérelme alapján a gyermekvédelmi közvetítő felkérésével kezdeményezhető. A gyermekvédelmi közvetítők névjegyzékét a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet vezeti. A névjegyzék a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatalos helyiségében tekinthető meg.

6. Békéltető testületi eljárás

  1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései alapján létrehozott Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat elsősorban a munkaügyi kollektív viták rendezésére szolgál. E testület lényegében hármas tevékenységet lát el, békéltetést, közvetítést és döntőbíráskodást végez egy szervezeten belül. Lehetőség van egyéni munkaügyi jogviták keretében is igénybe venni a Szolgálat közvetítői tevékenységét, de a jogi szabályozás ezt nem teszi kötelezővé a munkaügyi jogvitában érintett felek részére.
  2. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a fogyasztói jogok érvényesítése érdekében létrehozta a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületeket. A békéltető testületek elsősorban az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésével foglalkoznak. Elsődleges cél a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. Nem terjed ki a testület hatásköre azokra a fogyasztói jogvitákra, amelyekre jogszabály valamely hatóság hatáskörét megállapította. A békéltetői eljárás a fogyasztó, több fogyasztó esetében az érintettek felhatalmazása alapján a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet kérelmére indul.

Milyen típusú viták oldhatók meg az AVR ilyen típusú eszközeivel?

Mindazon polgári és kereskedelmi vitákban választhatják a felek az AVR lehetőségét, amelyekben jogszabály nem korlátozza annak igénybevételét.

Lap tetejeLap teteje

Lehetséges-e, hogy léteznek olyan szerződéses záradékok, amelyek meghatározzák, hogy a szerződésre vonatkozó bármilyen vitát a bíróság igénybevétele előtt AVR alá kell vonni. Ezek a záradékok kötelező jellegűek-e a két fél részére az ilyen típusú AVR-nél?

A felek által megkötött szerződések a választottbírósági eljárás igénybe vételére vonatkozóan a polgári és kereskedelmi ügyekben tartalmazhatják azt a kikötést, hogy a felek a szerződésben foglaltakkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdések megoldása érdekében nem a bírósági eljárást, hanem a választottbírósági eljárást veszik igénybe. Amennyiben a szerződés ezt a záradékot tartalmazza, az a felek részére kötelező jellegű.

Hogyan győződhetünk meg arról, hogy az Ön által alkalmazott AVR megbízhatósági foka megegyezik az igazságszolgáltatás által előírttal? Különösen hogyan győződhetünk meg arról, hogy a tárgyalások titkosak?

Az ismertetett AVR eljárásokat magas szintű jogforrások, törvény illetve kormányrendelet szabályozza, amelyekben az eljárások rendjét és a titoktartási kötelezettséget szigorú rendelkezések rögzítik. E rendelkezések kellő garanciát nyújtanak arra, hogy ezen eljárások az igazságszolgáltatásban szabályozott eljárásokkal azonos szintű megbízhatósági fokkal rendelkezzenek.

Kell-e jogi tanácsot kérni? Mi a jogász szerepe az ilyen típusú AVR-ben?

Az AVR igénybevételéhez nem kötődik kötelező jellegű jogi képviselet, jogi tanácsadás. A felek szabad elhatározása az, hogy az adott eljárásokban jogi képviselőt kérnek fel (teljes körű meghatalmazással) vagy jogi tanácsadás, felvilágosítás érdekében felkeresnek ügyvédet vagy közjegyzőt, illetve igénybe veszik a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény által a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára biztosított jogi segítői intézményrendszer keretében nyújtott jogi tanácsadást, mint peren kívüli támogatási formát.

Lap tetejeLap teteje

Lefolytatható-e az ilyen típusú AVR a távolból is, különösen elektronikus eszközökkel?

Nem.

Ingyenes-e az ilyen típusú AVR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a kiadások? Van-e lehetőség jogsegélyre?

Az egyes eljárásokra vonatkozó szabályok egyértelműen rögzítik az adott AVR igénybevételekor a feleket terhelő költségek megfizetésének rendjét, egyes esetekben a felek szabadon állapodhatnak meg az eljárással felmerülő díjakban és költségekben, más esetekben pedig jogszabály határozza meg a díjak és költségek mértékét. A választottbírósági eljárásban a bíróság ítéletében kell rendelkezni az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről. A közvetítői eljárásban a felek és a közvetítő szabadon állapodnak meg a díjak és költségek mértékéről, viseléséről, az egészségügyi közvetítői eljárásban jogszabály határozza meg a díjak és költségek mértékét, a felek annak viseléséről szintén szabadon állapodhatnak meg. A közvetítői eljárásokban - ha a felek között nincs megállapodás a díjak és a költségek viseléséről - a felek egymás között egyenlő arányban viselik azokat.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXXX. törvény 2004 április 1-jei hatályba lépését követően lehetővé tette, hogy az a személy, aki a törvény rendelkezései alapján jogi segítő igénybevételére jogosult, a jogi segítőtől a peren kívül is lezárható jogvitában a jogvita peren kívüli lezárásának lehetőségeiről tájékoztatást kapjon, vagy részére olyan iratot készüljön, amely a jogvita lezárását szolgálhatja. Ez esetben a támogatott személy jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján a jogi segítő díját az állam megfizeti vagy megelőlegezi.

Lap tetejeLap teteje

Az egészségügyi közvetítői eljárásban a felmerült költségek viselése a felek szabad megállapodásának tárgya. Ha a felek ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, a jogszabály tételesen rögzíti, hogy az egyes esetekben a felek közül ki köteles viselni a költségeket; általános szabályként kimondva azt, hogy az általános eljárási költség a felek között fele-fele arányban oszlik meg. Külön jogszabály határozza meg az általános eljárási költség, valamin az eljárásban felmerülő egyéb költségek mértékét.

Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén nem sikerül a vitát rendezni, lehet-e bírósághoz fordulni? Az ilyen típusú AVR igénybevétele befolyásolja-e a bírósághoz fordulás határidejét?

A választottbíróság előtti eljárásban hozott ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ítélet érvénytelenítését kérheti a fél, továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, az ítélet részére történt kézbesítésétől számított 60 napon belül a bíróságtól a törvényben meghatározott esetekben (pl.: a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége; a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen; a választottbíró kijelöléséről,illetve a választottbírósági eljárásról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes ügyét előterjeszteni; az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki stb.).

Lap tetejeLap teteje

A fentiekben megjelölt határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ha a felek az eljárás során a jogvitában egyezséget kötnek, a választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti; a felek kérelmére a választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve, hogy megítélése szerint az egyezség megfelel a jogszabályoknak. A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a választottbíróság által hozott ítélet hatályával.

A közvetítői tevékenységről szóló törvény rendelkezései értelmében a közvetítői eljárások befejezését követően a feleknek lehetőségük van a bírósághoz fordulni vitás ügyükkel. Az ezen eljárásokban kidolgozott és a felek által megkötött megállapodásokhoz hatósági kényszer(végrehajthatóság) ugyanis nem kapcsolódik.

A bírósághoz fordulás határideje az általános elévülési időn belül történhet. A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja.

Ha ilyen típusú AVR igénybevétele esetén sikerül a vitát rendezni, milyen formában történik a megállapodás? Mi történik, ha a megállapodás külső kényszer nélkül nem érvényesíthető? Alkalmazhatók-e a szokásos érvényesítési eljárások? Lehetséges –e az ügyet ezután bíróság elé vinni?

A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

A fogyasztóvédelmi békéltető testület, valamint az egészségügyi közvetítői tanács kötelező határozatát, valamint az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget a székhely szerint illetékes helyi bíróság – a feltételek megléte esetén – végrehajtási záradékkal látja el a végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében.

A gyermekvédelmi közvetítői eljárásban a kapcsolattartás szabályozására létrejött egyezséget 8 napon belül kell bemutatni a gyámhivatalnak, a felek kérelmére az egyezséget a gyámhivatal jóváhagyja. Amennyiben a felek között ezen eljárás során nem jön létre egyezség, a gyámhivatali eljárás lefolytatására kerül sor.

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Magyarország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-03-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság