Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Franciaország

Utolsó frissítés: 16-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Franciaország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


Az „Alternatív vitarendezés – Általános tájékoztató” című összefoglaló általános áttekintést nyújt az alternatív vitarendezési módozatokról.

Ebben az új összefoglalóban részletesebb gyakorlati tájékoztatást kívánunk nyújtani a Franciaországban rendelkezésre álló alternatív vitarendezési módozatokról.



 

TARTALOMJEGYZÉK

Általánosságban véve, melyek a jogviták alternatív rendezési módozatai Franciaországban? Általánosságban véve, melyek a jogviták alternatív rendezési módozatai Franciaországban?
Közvetítés Közvetítés
Békéltetés Békéltetés
A legtöbb esetben a fent leírt alternatív vitarendezési módozatok közül valamelyik igénybe vehető. További tájékoztatásért válassza ki az alábbi listából azt a helyzetet, amelyik Önre vonatkozik: A legtöbb esetben a fent leírt alternatív vitarendezési módozatok közül valamelyik igénybe vehető. További tájékoztatásért válassza ki az alábbi listából azt a helyzetet, amelyik Önre vonatkozik:
Fogyasztók és vállalkozások közti jogviták Fogyasztók és vállalkozások közti jogviták
Vállalkozások közti jogviták Vállalkozások közti jogviták
Munkaügyi viták Munkaügyi viták
Bérbeadók és bérlők közti jogviták Bérbeadók és bérlők közti jogviták
Családjogi viták Családjogi viták
Magánszemélyek közti jogviták Magánszemélyek közti jogviták
Egyéb sajátos jogviták (pl. állami hatóságokkal, egészségügyi szolgáltatásokkal, ügyvédekkel, jegyzőkkel kapcsolatos panaszok) Egyéb sajátos jogviták (pl. állami hatóságokkal, egészségügyi szolgáltatásokkal, ügyvédekkel, jegyzőkkel kapcsolatos panaszok)

 

Általánosságban véve, melyek a jogviták alternatív rendezési módozatai Franciaországban?

A jogviták rendezésének két alternatív módja létezik Franciaországban.

Közvetítés

A Közvetítés olyan eljárás, amelynek során a közvetítő lebonyolítja két szembenálló fél találkozóját, és segít megoldást találni a köztük felmerült vitára.

A közvetítés a bíróságon kívül és a bírósági eljárás folyamán is lebonyolítható. Ez utóbbit az új Polgári Perrendtartás 131-1. és azt követő cikkei szabályozzák, és bírói ellenőrzés mellett folytatják le. Bármelyik bíró, aki valamely jogvitát tárgyal, a felek beleegyezésével igénybe veheti a közvetítést: e célra kirendel egy közvetítőt, vagyis egy megfelelően képesített, pártatlan és független harmadik személyt. A közvetítés folyamata nem haladhatja meg a három hónapot, és bizalmassága garantált. A közvetítő díjazását a bíró állapítja meg, és a felek fizetik, akik az eljárás kezdetekor átmeneti kifizetést eszközölnek, kivéve azokat a vagyontalan feleket, akik jogsegélyre jogosultak.

A bíróságon kívül lefolytatott közvetítést nem szabályozzák általános rendelkezések.

Békéltetés

A békéltetés a felek által egymás közt vagy harmadik félen – a békéltetőn – keresztül folytatott megbeszéléseik során elért megállapodás. A békéltetés célja, hogy a felek által elfogadott megoldással zárja le a jogvitát.

Lap tetejeLap teteje

A felek bírósági békéltető előtt békéltetést vehetnek igénybe, amennyiben a jogvita általuk szabadon gyakorolható jogokat érint. A békéltető fogadja a feleket, akik segítséget kérhetnek. Eljárásuk teljesen bizalmas, vagyis a tudomásukra jutott beszámolókat és kijelentéseket a későbbi eljárások során nem terjeszthetik elő, illetve nem idézhetik a felek hozzájárulása nélkül. Az egyetértési megállapodás jogilag akkor válik végrehajthatóvá, ha a felek felkérik a bíróságot, hogy rendelje azt el.

Bírósági értelemben a békéltetés a szembenálló felek közt a bíró segítségével létrejött megállapodás, amelynek révén eljárásuk tárgyalásos úton rendeződhet, nem pedig az igazságügyi hatóság által rájuk kényszerített határozattal. Az elsőfokú bíróság és a helyi bíróság is kirendelhet békéltetőt a felek hozzájárulásával. A békéltető olyan önkéntes jogsegéd, akit a Fellebbviteli Bíróság legfelsőbb elnöke által az elsőfokú bíróság javaslattétele után összeállított jegyzékre bejegyeztek A békéltetés ingyenes szolgáltatás.

Két mechanizmus létezik:

  • Az elsőfokú bíróság és a helyi bíróság előtti előzetes békéltetési kísérlet: a felperes szóban vagy írásban előadja kérelmét a bírósági hivatal fogalmazójának. A fogalmazó egy egyszerű levélben összehívja a feleket. Amennyiben a békéltetés sikeres, a felek, a bíró és a bírósági fogalmazó által aláírt jelentés jogilag kötelező hatályú. Békéltetés hiányában az ügy vagy azonnal meghallgatásra kerül, amennyiben ehhez a felek beleegyeznek, vagy a bírósági hivatal számára összefoglalót vagy nyilatkozatot kell adni, a kereset komolyságától és jogvita jellegétől függően. A gyakorlatban a békéltető meghallgatások a bíró előtt folynak a legtöbb elsőfokú bíróságon.
  • A bírósági eljárás folyamán a felek hozzájárulásával elrendelt békéltetés: az elsőfokú bíróság vagy a helyi bíróság a felek hozzájárulásával békéltetőt rendelhet ki a békéltetés megkísérlése céljából. Meghatározza az eljárás időtartamát, ami legfeljebb egy hónap lehet, azonban egy alkalommal meghosszabbítható. A békéltető teljes titoktartással fogadja a feleket. Amennyiben egyetértési megállapodás születik, azt a bíróhoz be kell nyújtani jóváhagyásra. Sikertelenség esetén a bírósági eljárás a szokásos rendben folytatódik.

A bírósági eljárások iránymutatásáról és tervezéséről szóló törvény lehetővé teszi az elsőfokú bíróság és a helyi bíróság számára, hogy arra utasítsák a feleket, találkozzanak egy békéltetővel, aki tájékoztatja őket a békéltetési folyamat céljairól és eljárásairól.

Lap tetejeLap teteje

A békéltetés és a közvetítés mindig szabadon választható.

Ezek az eljárások kizárólag a felek kölcsönös megegyezése esetén vezethetnek sikerre. Kizárólag olyan jogokra vonatkozhatnak, amelyeket a felek szabadon gyakorolhatnak.

Nincs szükség ügyvéd megbízására. Néhány ügyvéd vállal bíróságon kívüli békéltetői vagy közvetítői feladatokat.

Védőügyvédi segítség a pert megelőző eljárások során (az 1991. július 19-i törvény 10. paragrafusa) és a bírósági irányítás mellett lefolytatott közvetítésnél állhat rendelkezésre. Más esetekben, amennyiben a közvetítés nem ingyenes, a költségeket a felek megosztják (ld. «Aide judiciaire – Informaitons générales») (Jogsegély – Általános tudnivalók).

A megegyezéssel végződő alternatív eljárási módozatokat, azaz amikor a felek kölcsönös engedmények útján érnek el megegyezést, így lezárván jogvitájukat, az elsőfokú bíróság ügyben elnöklő bírája jogilag kötelező erejűvé teheti (az új Polgári Perrendtartás 1441-4. paragrafusa). Következésképp ezek a megállapodások ugyanolyan jogi erővel rendelkeznek, mint a bírósági határozatok. Más esetekben a megállapodás a felek közti szerződéssel egyenértékű. Amennyiben a megállapodást nem hajtják végre, az ezt igénylő fél a jogvitát a bíró elé terjesztheti.

Elvileg nem tilos a felek közti olyan szerződéses megállapodás, amely jogorvoslatként a jogviták rendezésének alternatív módozatát köti ki. Ezt a feleknek kell végrehajtaniuk. Ugyanakkor az ilyen megállapodás tilos, amennyiben az alternatív vitarendezési mechanizmus igénybevételét kizárólagossá teszi, és kizárja a bírósághoz fordulás lehetőségét, hiszen ezzel megfosztja a feleket az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférési joguktól.

Lap tetejeLap teteje

A legtöbb esetben a fent leírt alternatív vitarendezési módozatok közül valamelyik igénybe vehető. További tájékoztatásért válassza ki az alábbi listából azt a helyzetet, amelyik Önre vonatkozik:

Fogyasztók és vállalkozások közti jogviták

Amint azt az „Modes alternatifs de rémegoldás des conflits – Droit communautaire” („Alternatív vitarendezés – EU-jog”), című oldal bemutatja, az Európai Bizottság honlapján nyilvánosságra hozta azoknak az intézményeknek a listáját Deutsch - English - français, amelyek a tagállamokban a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésével foglalkoznak. A lista azokat a gyakorlati tudnivalókat is tartalmazza, amelyek alapján eldöntheti, vajon folyamodhat-e valamelyik testülethez, továbbá leírást ad az adott rendszer felépítéséről, hatásköréről, valamint az eljárás fajtájáról, költségéről és a kapcsolatfelvétel részleteiről. Előfordulhat, hogy a panaszosnak fogyasztói jogviták peren kívüli rendezése érdekében egy másik tagállamban levő intézményhez kell fordulnia. Ahhoz, hogy megtudja, pontosan melyik testülethez is kell fordulnia, keresse fel az réseau EEJ-Net honlapjait, illetve pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panasz esetén a réseau FIN-NET dansk - Deutsch - English - español - français - italiano - Nederlands - português - suomi - svenska honlapjait.

Lap tetejeLap teteje

A fogyasztókkal kapcsolatos jogviták peren kívüli rendezésére az alábbi rendszert léptették életbe a francia hatóságok:
  • Boîte postale (postafiók) 5000 – 75000 Paris – Franciaország.

Itt a fogyasztók egyetlen helyen kaphatnak eligazítást és tájékoztatást, továbbá segítséget jogvitáik rendezéséhez. A Főigazgatóság megyei szinten fogja össze a fogyasztóvédelmi szövetségeket, szakmai szervezeteket és a közigazgatási szerveket (Versenyhivatal, Fogyasztói Ügyekkel és Csalásmegelőzéssel Foglalkozó Főigazgatóság). Ez a rendszer ingyenes. További tájékoztatás az alábbi honlapon található: Direction générale de la Concurrence, de la Consommation et de la Répression des Fraudes français (Versenyhivatal, Fogyasztói Ügyekkel és Csalásmegelőzéssel Foglalkozó Főigazgatóság).

Ami a biztosítási ügyeket illeti, biztosítótársaságok csoportjai közvetítési chartákat dolgoztak ki, amelyeken keresztül egy független közvetítő a biztosított és a biztosító között felmerült vitás kérdésben véleményt ad. Az ügyeket levélben lehet a közvetítőhöz utalni (lehetőleg tértivevényes levélben). A közvetítő kontradiktórikus rendszerben köteles eljárni. A közvetítés sikertelensége esetén elvileg az ügy a jogvita eredeti okát kiváltó cselekményt követő két éven belül a bíróság elé terjeszthető.

Hasznos címek :

  • Médiation assurance (Biztosításközvetítés): 11, rue de la Rochefoucault F-75009 PARIS
  • Centre de documentation et d’information de l’assurance (Biztosítási Dokumentációs és Tájékoztató Központ) (CDIA) 26, boulevard Haussmann F-75311 Paris Cedex 09

Bankokkal kapcsolatos ügyekben, a Monetáris és Pénzügyi Kódex L 312-1-3 cikkének az a törekvése, hogy intézményesítse és kiterjessze a banki közvetítés gyakorlatát. Az eljárás ingyenes, és a közvetítőnek két hónapon belül határozatot kell hoznia az elé terjesztett ügyben; ez alatt az időszak alatt az elévülési határidőket felfüggesztik.

Lap tetejeLap teteje

Vállalkozások közti jogviták

Kereskedelmi ügyekben a fent leírt módon vehető igénybe közvetítés vagy békéltetés.

Munkaügyi viták

A munkaügyi vitákat az Ipari Bíróság, a munkáltatók és munkavállalók közti jogviták meghallgatására szakosodott bíróság tárgyalja; az eljárás kötelező része a békéltető hivatal előtt lefolytatott békéltetési szakasz. Az eljárást a Foglalkoztatási Törvénykönyv L. 511-1 és R. 516, illetve azt követő cikkei szabályozzák. Amennyiben a felek megállapodást érnek el, azt hivatalos írásbeli jelentésbe foglalják. Amennyiben nem jön létre megállapodás, az eljárás folytatódik.

Bérbeadók és bérlők közti jogviták

Minden megyében működik lakásbérleti ügyekkel foglalkozó békéltetési bizottság. A bérleti díjakra vonatkozó jogvita esetén a szembenálló feleknek először ehhez a bizottsághoz kell fordulniuk, mielőtt az ügyet bíróság elé terjesztenék Az eljárás ingyenes. A helyiségek állagával, letéttel, díjakkal és javításokkal kapcsolatos viták is a bizottság elé terjeszthetők. A bizottság tevékenységét a 2001. július 19-i 2001-653. számú rendelet szabályozza.

A kereskedelmi célú tartósbérletek területén hasonló bizottságok – a kereskedelmi célú tartósbérletekkel kapcsolatos ügyek békéltető bizottsága – működnek, ezek igénybevétele szabadon választható. Tevékenységüket a Kereskedelmi Törvénykönyv L. 145-35. cikke, valamint az 1988. május 8-i 88-694 számú rendelet szabályozza. Hatáskörükbe tartozik a bérleti díjaknak a lízingszerződés megújítása utáni megállapításából fakadó nézeteltérések meghallgatása.

Lap tetejeLap teteje

Családjogi viták

A családügyi közvetítés a családi kötelékek kialakításának vagy helyreállításának folyamata, ideértve az ideiglenes vagy tartós különválást, amely a résztvevők függetlenségére és felelősségére összpontosít, a családi közvetítő – egy pártatlan, független, megfelelően képesített személy – bevonásával, aki nem rendelkezik határozathozatali jogkörrel, és aki bizalmas beszélgetések szervezésével segíti elő a családtagok közti kommunikációt, és biztosítja, hogy a szándékoknak megfelelően vitájuk a maga sokszínűségében és változatosságában a családon belül nyerjen rendezést.

A vita tárgya nem lehet olyan jog, amelyet a felek nem gyakorolhatnak szabadon (pl. apaság megállapítása). A jogviták rendezésének ezen módozata kifejezetten alkalmasnak tűnik a jog e területén, amikor a határozatoknak tekintetbe kell venniük az emberi tényezőt és azt, hogy a különválási szakaszt követően is szükség van a családi kötelékek fenntartására.

A folyamatot jogi keretek szabályozzák (ld. fent). A jogi kereteken túlmenően jelenleg is folyik annak a jogszabálynak a megalkotása, amely a családügyi közvetítéshez való diploma megszerzését szabályozza.

Magánszemélyek közti jogviták

(ld. fent)

Egyéb sajátos jogviták (pl. állami hatóságokkal, egészségügyi szolgáltatásokkal, ügyvédekkel, jegyzőkkel kapcsolatos panaszok)

Számos hatóság rendelkezik választottbíróval. A médiateur de la République français (francia ombudsman) illetékes a hatóságok és a hozzájuk tartozó szervek/egyének közti jogvitákban. Az ügy ombudsman elé terjesztését megelőzően először az érintett hatóságokkal kell felvenni a kapcsolatot, és – indoklást kérve vagy valamely határozatot megtámadva – megállapítást kell nyernie annak, hogy a nézetkülönbség továbbra is fennáll. Az ügy ombudsman elé terjesztése nem közvetlen eljárással történik, hanem egy parlamenti képviselő útján. Az ombudsman képviselői azonban számos problémát képesek közvetlenül és gyorsan elintézni.

Az egészségüggyel kapcsolatos viták rendezése céljából a 2002. március 4.-i 2002-303 számú törvény létrehozta a műhibákkal kapcsolatos békéltetési bizottságot a betegek jogainak és az egészségügyi rendszer minőségének védelme érdekében.

Az ügyvédekkel kapcsolatos vitás kérdések esetén az ügyfél – a békés megoldás reményében – az ügyet írásban vagy akár tértivevényes levélben az Ügyvédi Kamara elnöke elé terjesztheti. Megállapodás hiányában rendes bírósági eljárás kezdeményezhető.

A jegyzőkkel kapcsolatos jogvitákkal írásban vagy akár tértivevényes levélben a megyei Jegyzői Kamara elnökéhez lehet fordulni. Amennyiben nem sikerül békés úton megegyezésre jutni, peres eljárás indítható.

További információk

  • Ministère de la Justice français (Igazságügyi Minisztérium)(Franciaország)
  • Service-Public – le portail de l’Administration française Deutsch - English - español - français (Közszolgálat – Portál a francia közigazgatáshoz)

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság