Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Közösségi jog

Utolsó frissítés: 07-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Közösségi jog

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


A frissitett változat megtekinthetö English

Az Európai Unió nagyon komolyan érdeklődik a konfliktusmegoldás alternatív módjai iránt

Az Európai Bizottság 2001 áprilisában a konfliktusmegoldás alternatív módjairól szóló vitairatot adott ki.

Ez a dokumentum – zöld könyv a konfliktusmegoldás alternatív módjairól a polgári és a kereskedelmi jog területén– az Európai Közösség azon folyamatban lévő munkáinak a keretébe illeszkedik, amelyek célja a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségének a létrehozása, és különösen az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés biztosítása.

European code of conduct on mediation en

A bécsi cselekvési terv és a tamperei Európai Tanács következtetései nyomán a Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsa felhívta a Bizottságot a polgári és kereskedelmi jogviták – választottbírósági eljáráson kívüli – megoldásának alternatív módjaira vonatkozó zöld könyv benyújtására, „amely mérlegeli a jelenlegi helyzetet, és széles körű konzultációt indít meg a meghozandó konkrét intézkedések előkészítése céljából. Elsőbbséget kell biztosítani az alapelvek meghatározásának – akár általános, akár konkrét területeken –, amelyek megadják a szükséges biztosítékokat ahhoz, hogy a bíróságon kívüli fórumok által történő konfliktusrendezés az igazságszolgáltatási rendszer által megkívánt biztonsági szintet adja”.

Zöld könyvében a Bizottság emlékeztet arra, hogy a vitarendezés ezen formái fejlesztésének nem az a célja, hogy a bíróságok működési nehézségeit orvosolja, hanem az, hogy a társadalmi békítésnek egy más, inkább a megegyezésen alapuló, és sok esetben a bíróságinál vagy a választottbíróságinál megfelelőbb formájaként működjön.

A konfliktusmegoldás alternatív módjai, mint például a közvetítés ténylegesen lehetővé teszik a felek számára, hogy újrakezdjék a párbeszédet a konfliktusukra történő valós megoldás megtalálása érdekében, ahelyett, hogy konfrontációs logikát követnek, amiből általában egy győztes és egy legyőzött kerül ki. Egy ilyen kérdés fontossága nyilvánvaló, például a családi konfliktusok esetében is, de a lehetséges haszna nagyon széleskörű, sok más típusú vita tekintetében is. A zöld könyv – az általa adott tájékoztatáson és a felvetett kérdéseken keresztül – lehetőséget nyújt az ilyen új vitarendezési formák iránti érzékenyebbé tételre (jogalanyok, bírók és jogi szakmák).

Lap tetejeLap teteje

A zöld könyv célja lényegében az, hogy megoldást találjon arra az érzékeny egyensúlyra, amely a minőség biztosítása mellett az ilyen eljárások rugalmasságának megőrzése, valamint a bírósági eljárásokhoz történő összehangolt betagozódás között áll fenn.

A zöld könyv lehetővé teszi azon eredmények és kezdeményezések jobb érthetőségét, amelyeket egyszer és mindenkorra e területen már meghoztak a tagállamok, közösségi szinten.

Tehát a zöld könyv kiadásával a Bizottság részt vesz a tagállamokon belül és nemzetközi szinten is a folyó vitákban, hogy a konfliktusmegoldás alternatív módjai fejlődéséhez szükséges optimális környezetet a leginkább biztosítsa.

A zöld könyvben felvetett 21 kérdés a konfliktusmegoldás különböző alternatív módjainak olyan meghatározó elemeivel foglalkozik, mint az ilyen eljárások megindítása feltételeinek kérdése, az elévülési határidők problémája, a titoktartás követelménye, a megegyezések érvényessége, az ilyen eljárásokból született megállapodások hatékonysága, a harmadik felek, az ő akkreditációjuk, és a rájuk vonatkozó felelősségi rendszer.

  • A zöld könyv bizonyos számú eredményre támaszkodik

Bizonyos szövegekben és javaslatokban a konfliktusmegoldás alternatív módjainak szerepe – közvetve vagy közvetlenül – hatékonyan nőtt. A tagállamokat felhívták ilyen eljárások létrehozására, vagy legalábbis a magánszemélyek által történő ilyen eljárások működtetésének és végrehajtásának előnyben részesítésére.

A következő példákat lehet említeni:

- A Bizottság általánosságban érdeklődött az alternatív módok pénzügyi oldala iránt. A Bizottság 2002. január 18-án a költségmentességről szóló irányelvre tett javaslatot, amely előírja, hogy a rászorult személyeknek a konfliktusmegoldás alternatív módjaihoz való hozzáférésének elősegítése érdekében a költségmentesség bizonyos feltételek mellett e bíróságon kívüli eljárásokban is adható.

- A családi kapcsolatokat illetően a Bizottság házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2002. május 3-án közzétett rendelettervezetében arra törekszik, hogy előmozdítsa a konfliktusmegoldás alternatív eszközeit.

Lap tetejeLap teteje

- Az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó fogyasztói viták tekintetében a konfliktusmegoldás alternatív eszközei egyrészről az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvben, másrészről a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló „Brüsszel I” rendelet elfogadásának keretében tanácsi és bizottsági együttes nyilatkozatban kaptak nagyobb hangsúlyt.

- A nyílt hálózatellátás beszédalapú telefóniára történő alkalmazásáról, valamint a távközlési egyetemes szolgáltatás versenykörnyezetben történő bevezetéséről szóló 98/10/EK felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan konfliktusmegoldó eljárásokat, amelyek „könnyen hozzáférhetőek és kevéssé költségesek e vitáknak az egyenlően, átlátható módon és megfelelő időn belül történő rendezéséhez”.

- A z elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv előírja bíróságon kívüli struktúrák létrehozását azon konfliktusok megoldására, amelyek e terület szakmai szereplői között merülhetnek fel .

- A villamos energia és a földgáz piacáról szóló 2001. március 13-án előterjesztett irányelvi javaslatban a Bizottság kifejezetten felhívta a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan eljárásokat a szolgáltatók és az ügyfelek közötti viták rendezésére, amelyek megfelelnek a Bizottság által 1998. március 30-i, a fogyasztói jogviták területén elfogadott ajánlás elveinek (lásd alul).

A Bizottság bizonyos területeken messzebb merészkedett, mint a konfliktusmegoldás alternatív módjai létrehozásának ösztönzése. A Bizottság arra törekszik, hogy előmozdítsa a fogyasztói jogviták megoldása alternatív módjainak minőségét és hatékonyságát.

A konfliktusmegoldás alternatív módjainak minősége

A közösségi munkák két alternatív konfliktusmegoldási mód megkülönböztetését tartják fontosnak, amelyeket a fogyasztók a szakmai szereplőkkel fennálló konfliktusaik megoldására vehetnek igénybe:

  • Azon eljárások, amelyekben harmadik személyek segítik a feleket egy megállapodás megtalálásában, anélkül, hogy formálisan állást foglalnának amellett, hogy a vitának mi legyen a megoldása.

A Bizottság kezdeményezést indított, amelynek célja, hogy a fogyasztói jogviták rendezésére irányuló bíróságon kívüli eljárások betartsanak néhány elvet. A Bizottság 2001. április 4-én ajánlást fogalmazott meg az olyan eljárásokról, amelyekben a harmadik személyek nem foglalnak állást a megoldást illetően, csak segítik a feleket abban, hogy maguktól találjanak megoldást. Ez az ajánlás négy elvet fogalmaz meg: a pártatlanságot, az átláthatóságot, a hatékonyságot és a méltányosságot.

Lap tetejeLap teteje

  • Azon eljárások, amelyekben a harmadik személy maga talál megoldást, amelyet felajánl a feleknek:

A Bizottság kezdeményezést indított, amelynek célja, hogy ezen eljárások megfeleljenek néhány elvnek.

A Bizottság 1998. március 3-án ajánlást tett közzé az olyan eljárásokról, amelyekben a harmadik személy feladata a jogvita eldöntése akár a felekre nézve kötelezően, akár nem. Ez az ajánlás a választottbíróságra is vonatkozik a fogyasztói jogviták esetében. Az ajánlás a következő hét minimumkövetelményt tartalmazza: függetlenség, átláthatóság, kontradiktórius eljárás, hatékonyság, jogszerűség, a szabadság és a képviselet. A tagállamoknak össze kellett állítani azon, a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli megoldásáért felelős olyan szervek jegyzékét, amelyek megfelelnek a bizottsági ajánlás követelményeinek. E nemzeti jegyzékeket eljuttatták a Bizottsághoz, és az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO) internetes oldalán tekinthetőek meg.

A konfliktusmegoldás alternatív módjainak hatékonysága

A Bizottság létrehozta a nemzeti fórumok két olyan hálózatát, amelyek közös célja annak megkönnyítése, hogy a fogyasztók könnyebben hozzáférhessenek a határokon átnyúló viták megoldásának bíróságon kívüli eljárásaihoz abban az esetben, ha a szakmai szereplő székhelye más tagállamban van, mint a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam. E két hálózatnak ugyanaz a célja, de másként működnek:

- Az európai bíróságon kívüli hálózat, az „ EEJ-Net ” a fogyasztókat segítő és tájékoztató fórum, amely minden tagállamban, valamint Norvégiában és Izlandon működő nemzeti kapcsolattartó pontokból áll. Minden kapcsolattartó pont információközvetítői szerepet játszik 400 olyan szerv felé, amelyeket a tagállamok a fogyasztói viták bíróságon kívüli megoldásáért felelős szervekre vonatkozó elvekről szóló két bizottsági ajánlás előírásainak megfelelőnek tekintenek.

- A pénzügyi szolgáltatások ágazatában felmerülő viták bíróságon kívüli megoldásának hálózata, a „ FIN-NET” mintegy harminc, az ezen ágazatban felmerülő konfliktusok bíróságon kívüli megoldására hatáskörrel rendelkező azon nemzeti szervet kapcsol össze, amelyek megfelelnek az első bizottsági ajánlás előírásainak. A FIN-NET lehetővé teszi a pénzügyi szolgáltatások ágazatában (bankok, biztosítások, befektetések) problémával szembesülő fogyasztók számára, hogy közvetlenül a viták bíróságon kívüli megoldásának eszközéhez forduljanak.

Lap tetejeLap teteje

  • A konkrét kezdeményezések ösztönzése

E normatív jellegű munkákkal párhuzamosan az Európai Unió pénzügyi jellegű segítséget is nyújt bizonyos kezdeményezések részére, különösen az on-line fogyasztói problémák megoldásának területén. A Bizottság így pénzügyileg részt vett az ECODIR (Electronic COnsumer DIspute Resolution Platform) projekt elindításában, amely egy elektronikus platform a konfliktusok megoldására.

Hivatkozott dokumentumok

  • Zöld könyv a konfliktusmegoldás alternatív módjairól a polgári és a kereskedelmi jog területén
  • Irányelv a költségmentességről
  • Rendeleti javaslat a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel I)
  • 2000/31/EK irányelv az elektronikus kereskedelemről

– A Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

  • 98/10/EK irányelv a nyílt hálózatellátás beszédalapú telefóniára történő alkalmazásáról, valamint a távközlési egyetemes szolgáltatás versenykörnyezetben történő bevezetéséről
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról
  • Irányelvi javaslat a villamos energia és a földgáz piacáról
  • A Bizottság ajánlása a fogyasztói jogviták konszenzuson alapuló megoldásával megbízott bíróságon kivüli szervekre vonatkozó elvekről
  • A Bizottság ajánlása a fogyasztói jogviták bíróságon kivüli megoldásááért felelős szervekre vonatkozó elvekről
  • Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO) kezdőlapja
  • „ EEJ-Net” hálózat
  • „ FIN-NET” hálózat
  • ECODIR (Electronic COnsumer DIspute Resolution Platform) projekt

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Közösségi jog - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság