Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Csehország

Utolsó frissítés: 28-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Alternatív vitarendezési fajták a Cseh Köztársaságban 1.
1.1. Választott bíráskodás 1.1.
1.2. Pénzügyi döntőbíró 1.2.
1.3. Ombudsman 1.3.
2. Ön a legtöbb helyzetben alkalmazhatja az alternatív vitarendezés fent említett formáit. További információkért kérjük, válassza ki a jogvita fajtáját az alábbi listáról! 2.
2.1. A vállalkozások és a fogyasztók között fennálló jogviták 2.1.
2.1.1. Választott bíráskodás 2.1.1.
2.1.2. Pénzügyi döntőbíró 2.1.2.
2.2. Vállalkozók között fennálló jogviták 2.2.
2.3. Munkavállalók és munkáltatók között fennálló jogviták 2.3.
2.4. Családügyi jogviták 2.4.
2.5. Magánszemélyek között fennálló jogviták 2.5.
2.6. Egyéb különleges jogviták 2.6.

 

1. Alternatív vitarendezési fajták a Cseh Köztársaságban

1.1. Választott bíráskodás

A választott bíráskodás a felek ellenőrzése alatt, írásbeli megállapodás alapján történik, amelyben a felek úgy rendelkeznek, hogy a köztük felmerülő jogvitát kijelölt független fél döntse el. Ez a személy lehet független döntőbíró (cselekvőképességgel rendelkező, jogi kérdésekben járatos bármely felnőtt személy) vagy állandóan működő választott bíróság (a Cseh Köztársaságban például: Rozhodčí soud při Hospodářské komoře ČR a Agrární komoře ČR ceština - Deutsch - English) (a Cseh Köztársaság Gazdasági Kamarája, illetőleg Mezőgazdasági Kamarája mellett működő választott bíróság).

Ez az alternatív vitarendezési mód a polgári tulajdonjogi jogviták rendezése során alkalmazható. Elsősorban olyan ügyek rendezésére szolgál, ahol a kifizetés jog (adásvételi szerződés esetében például tulajdonjog) vagy vagyontárgy átruházását eredményezi. Ebbe a kategóriába tartoznak a kereskedelmi vagyonjogi viták (például a bérleti szerződésekből eredő jogviták), a munkaügyi jogviták (munkaszerződés tisztességtelen felmondásából fakadó vagy bérköveteléssel kapcsolatos viták), valamint a családjogi viták (felnőttek közötti, tartásdíjjal kapcsolatos jogviták). Azonban a választott bíráskodás nem vehető igénybe határozatok végrehajtásából fakadó, illetőleg versenyhelyzet kezelésével vagy kártalanítással kapcsolatos jogviták eldöntésére.

Lap tetejeLap teteje

1.2. Pénzügyi döntőbíró

A pénzügyi döntőbíró a pénzügyi szolgáltatók (bankok, takarékszövetkezetek és pénzátutalást végző vagy közvetítő egyéb szervezetek) és ügyfeleik, illetőleg fizetőeszközök (pl. hitelkártya) kibocsátói és használói között felmerülő jogviták rendezésével foglalkozik.

1.3. Ombudsman

Az ombudsman az állami hatóságokkal folytatott jogvitákkal kapcsolatos, saját kezdeményezésű panaszokkal foglalkozik.

Az ombudsman azon személyeknek nyújt segítséget, akikkel a hatóságok jogellenesen vagy a jogállamiság talaján álló demokratikus állam alapelveivel ellentétesen bántak. Bár az állami hatóságok határozatait nem változtathatja meg és nem helyezheti hatályon kívül, helyreállító intézkedéseket javasolhat a hatóságok felé, ha azt állapítja meg, hogy azok tisztességtelenül jártak el.

2. Ön a legtöbb helyzetben alkalmazhatja az alternatív vitarendezés fent említett formáit. További információkért kérjük, válassza ki a jogvita fajtáját az alábbi listáról!

2.1. A vállalkozások és a fogyasztók között fennálló jogviták

Amint az „Alternatív vitarendezés - Közösségi jog” című adatlapon már említettük, a Bizottság internetes oldalán hosszú listát tett közzé azokról a személyekről, akik a fogyasztói jogviták alternatív rendezési módjával foglalkoznak a tagállamokban. Ezen az adatlapon gyakorlati információk találhatók, amelyek segítségével Ön eldöntheti, milyen alternatív vitarendezési módot válasszon. További információk is találhatók az említett oldalon a vitarendezési módok struktúrájáról, a vonatkozó területekről, az eljárásokról, a költségekről és az egyéb részletekről. A lista a következő internetes címen található Deutsch - English - français.

Lap tetejeLap teteje

Előfordulhat, hogy Önnek olyan vitarendezéssel foglalkozó intézménnyel kell felvennie a kapcsolatot, amelynek székhelye másik tagállamban található. Ahhoz, hogy pontosan megállapíthassa, kivel kell felvennie a kapcsolatot ilyen esetben, kérjük, keresse meg az Európai Bíróságon Kívüli Hálózat internetes oldalát, és konzultáljon a határokon átnyúló jogviták rendezésének módjáról (EEJ-Net), illetve a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben keresse meg a FIN-NET dansk - Deutsch - ελληνικά - English - español - français - italiano - Nederlands - português - suomi- svenska internetes oldalt.

Lap tetejeLap teteje

A Cseh Köztársaságban ezek a jogviták rendezhetők választott bíráskodás útján, illetve bizonyos szakterületeken a pénzügyi vitákat pénzügyi döntőbíró is eldöntheti.

2.1.1. Választott bíráskodás

Választott bírósági eljárásra csaknem minden jogvita esetében van lehetőség ezen a területen, mivel ezen ügyek túlnyomó többsége a fentebb meghatározott vagyonjogi viták körébe tartozik. A jogviták többnyire az adásvételi szerződésekből erednek.

A választott bíráskodás szabályait a választott bírósági eljárásról és a választott bírósági ítélet végrehajtásáról szóló módosított 216/1994. törvény ceština (Sb.) tartalmazza.

A választott bíráskodásra a felek által kötött írásbeli megállapodás alapján kerül sor (szóbeli megállapodás is elfogadható, ha azt a felek a választottbírósági eljárásra vonatkozó rendelkezés átadásakor írásban is megerősítik).

A vevőnek írásbeli megállapodást kell kötnie a vállalkozóval (választottbírósági kikötés), amely kimondja, hogy az adott megállapodásból (pl. adásvételi szerződés, a munkafeltételeket rögzítő szerződés stb.) eredő valamennyi jogvitát választott bíráskodás útján kell rendezni. Ha a vita olyan kérdést érint, amelyre érvényes választottbírósági kikötés vonatkozik, e kérdésben a bíróság nem dönthet. Azonban a felperes bírósági eljárást indíthat, ha a kérdést a felek megállapodásának megfelelően a döntőbíró előtt tárgyalják.

Lap tetejeLap teteje

A döntőbírót titoktartási kötelezettség terheli, amely biztosítja mindazon információk védelmét, amelyeket a jogvitában részt vevő felek bizalmasan kívánnak kezelni.

A döntőbíró táviratban, telex útján, illetve olyan elektronikus eszközök segítségével is tárgyalhat egy megállapodást, amelyek segítségével üzenetét továbbíthatja, és kijelölheti a megfelelő személyeket a megállapodás tárgyalására. A felek beleegyezésével maga az eljárás is lefolytatható ilyen eszközök segítségével.

A választott bíráskodás esetén a felek jogi képviselő nélkül is részt vehetnek az eljárásban. Az eljárás költségeit a felek viselik.

A választottbírósági eljárás során hozott határozat (döntés) jogerős, kötelező erejű és jogi eszközökkel (lefoglalás) kikényszeríthető. A döntőbíró döntése kizárólag jogszabályban meghatározott okból helyezhető hatályon kívül. Ezek közé tartoznak pl. a technikai okok, amikor a döntőbíró nem illetékes az eljárásra (azaz a döntőbíró nem felnőtt korú vagy a döntőbíróként történő eljárására vonatkozó felhatalmazást visszavonták vagy korlátozták), a döntőbíró nem kapott előzetes felhatalmazást a felektől az eljárásra stb. A döntőbíró döntését hatályon kívül helyező bírósági határozatot attól a naptól számított három hónapon belül át kell adni, amikor az adott döntést a hatályon kívül helyezésért folyamodó félnek kézbesítették.

A hatáskör-átruházásra vonatkozóan további felvilágosítás a Cseh Köztársaság Gazdasági Kamarája és a Cseh Köztársaság Mezőgazdasági Kamarája mellett működő választott bíróság honlapján, a Választottbírósági kikötések ajánlott szövege ceština címszó alatt található.

Lap tetejeLap teteje

Más hasznos internetes oldalak: Választott bíróság ceština.

2.1.2. Pénzügyi döntőbíró

Az ügyfelek a bankokkal és más pénzintézetekkel pénzátutalás, fizetőeszközök (pl. hitelkártya) használata és más banki szolgáltatások biztosítása vagy lehetővé tétele tekintetében fennálló jogvitáikat vihetik e testület elé. A pénzügyi döntőbíró szolgáltatásai akkor is igénybe vehetők, amikor a bank nem, illetve késedelmesen vagy hibásan teljesíti az ügyfél által kért tranzakciót. Ezen alternatív vitarendezési módszer alkalmazásának másik tipikus esete az ügyfél hitelkártyájának nem rendeltetésszerű felhasználása. A pénzügyi döntőbíró olyan ügyekben illetékes, ahol az átutalás összege nem haladja meg az 50 000 eurót. A Cseh Köztársaság uniós csatlakozása óta a cseh pénzügyi döntőbíró látta el a vitarendezési feladatokat az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben euróban lebonyolított tranzakciókkal kapcsolatban.

A pénzügyi döntőbíró előtt folyó eljárásra és az e tisztséghez fűződő hatáskörre a pénzügyi döntőbíróról szóló 2002. május 9-i 229/2002 PDF File (PDF File) Coll. törvény alkalmazandó (2003. január 1-jén lépett hatályba).

Lap tetejeLap teteje

A pénzügyi döntőbírót a cseh országgyűlés nevezi ki; pénzügyi döntőbíró kizárólag jó hírnevű, megfelelő végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező személy lehet. A pénzügyi döntőbírót a munkája során tudomására jutott információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli. Ez biztosítja az eljárás tisztességes lefolytatását és a bizalmas információk védelmét.

A választott bírósági eljárás nem kötelező. A jogvita eldöntésére más rendezési mód is választható, beleértve a hagyományos bírósági eljárást. Ezért nem lehetséges eljárást kezdeményezni a pénzügyi döntőbíró előtt, ha az ügyben bíróság már döntést hozott, vagy ha már bírósági eljárás van folyamatban. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a vitát már a pénzügyi döntőbíró elé vitték, illetve ha a vita már más választottbírósági eljárás tárgyát is képezi.

Az a fogyasztó kezdeményezheti az eljárást, aki az adott pénzintézet ügyfele vagy az elektronikus fizetőeszköz tulajdonosa.

Az eljárás elektronikus úton, biztonságos elektronikus aláírás segítségével is megindítható. Telexen, faxon vagy fejlett elektronikus aláírás nélkül működő nyilvános adathálózat segítségével is indítható eljárás azzal a feltétellel, hogy az eljárást elindító kérelmet írásban vagy fejlett elektronikus aláírás útján három napon belül aláírják. A kérelem a döntőbíró által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon is benyújtható. Kérjük, a formanyomtatványért kattintson ide ceština PDF File (PDF File 174 KB), vagy az elektronikus nyomtatványért ide! ceština

Lap tetejeLap teteje

Maga az eljárás távolról is lefolytatható írásban vagy elektronikus eszköz segítségével, azonban a döntőbíró szóbeli indoklást is kérhet a felektől.

A jogi képviselet nem kötelező a felek számára. Az eljárás adómentes. Minden résztvevő viseli a saját költségeit, kivéve a tolmácsolás költségét, amelyet a pénzintézet fizet. Tolmácsolásnak arra a nyelvre való fordítás minősül, amelyen a kérelmezőnek a pénzintézettel kötött szerződése készült, illetőleg amelyen a kérelmező a pénzintézettel írásban kommunikál. A kérelmező jogosult erre a tolmácsolásra.

A döntőbíró minden egyes ügyben döntést ad ki; a döntést személyesen kézbesítik a feleknek. A határozat ellen emelt kifogást megfelelő jogi formában kell benyújtani. A felek az indoklással ellátott kifogást a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújthatják be. A felek a kifogásolás jogáról le is mondhatnak. A kifogás benyújtása felfüggesztő jogi hatású. A döntőbíró bejelentett kifogásokkal kapcsolatban hozott határozata helyben hagyja vagy megváltoztatja a döntést. A kifogásról szóló határozat egy-egy írásbeli példányát kézbesítik a feleknek; a határozat jogerősnek minősül. A határozat jogilag kötelező erejű, további kifogásnak helye nincs. A határozat végrehajtását a végrehajtásra megállapított határidő leteltével a bíróságok a Polgári perrendtartás szabályai szerint kikényszeríthetik. Ha a határidőt a határozatban kifejezetten nem jelölték meg, a végrehajtás a határozat jogerőre emelkedését követően kikényszeríthető.

Amennyiben a pénzügyi döntőbíró vitarendezési döntése nem kielégítő az ügyfél számára, bírósághoz fordulhat. Ez a jog az érintett pénzintézetet is megilleti. Bírósági kereset benyújtása, a jogvita választott bíróság elé vitele, peren kívüli egyezségről való megállapodás, valamint a kérelemnek a határozat jogerőre emelkedése előtti visszavonása semmissé teszi a határozatot.

Lap tetejeLap teteje

Más hasznos internetes oldalak: Pénzügyi döntőbíró ceština

2.2. Vállalkozók között fennálló jogviták

A vállalkozók különösen vagyonjogi viták rendezése esetén vehetik igénybe a választottbírósági eljárást. Az ilyen alternatív vitarendezési módok részleteit ld. fentebb.

Ha a vállalkozónak bankkal van vitája, pénzügyi döntőbíró szolgálatait is igénybe veheti. Az ilyen alternatív vitarendezési mód hatékony igénybevételének részletes feltételeit lásd fentebb, a vállalkozások és fogyasztók között fennálló jogvitákról szóló részben.

2.3. Munkavállalók és munkáltatók között fennálló jogviták

Az ilyen jogviták esetében a választottbíráskodás munkaügyi kérdésekkel (munkaviszony tisztességtelen megszüntetése, bérkövetelések stb.) kapcsolatban vehető igénybe. A választottbíráskodással kapcsolatos részletes tájékoztatásért kattintson ide!

2.4. Családügyi jogviták

Ezen a területen a választottbíráskodás kizárólag a vitarendezés alternatív formájaként és kizárólag olyan, tulajdonnal kapcsolatos kisszámú jogvita esetében vehető igénybe, amely megfelel a választottbírósági eljárásról és a választottbírósági ítéletek kikényszerítéséről szóló 216/1994 Coll. törvényben ceština foglaltaknak. Ebből következik, hogy a választottbíráskodás nem alkalmazható például házasság felbontása ügyében. A gyakorlatban a választottbíráskodás leginkább a felnőttek közötti tartásdíjjal, valamint a házastársak közös vagyonára vonatkozó egyezséggel kapcsolatos viták rendezésére tűnik alkalmasnak. A választottbíráskodással kapcsolatos részletes tájékoztatásért kattintson ide!

Lap tetejeLap teteje

2.5. Magánszemélyek között fennálló jogviták

A választottbírósági eljárást a magánszemélyek is igénybe vehetik vagyonjogi vitáik rendezéséhez. Az ilyen alternatív vitarendezési mód részleteit lásd fentebb.

2.6. Egyéb különleges jogviták

Ha a jogvita típusa nincs külön feltüntetve ezen az adatlapon, akkor valószínűleg a magánszemélyek és az állam között fennálló jogvitáról van szó. Ilyen esetben Önnek az ombudsman szolgálatait kell igénybe vennie.

Az ombudsman státusát és hatáskörét az ombudsmanról szóló 1999. december 8-i 349/1999. Coll. törvény szabályozza ceština.

Az ombudsman azon személyeknek nyújt segítséget, akikkel a hatóságok jogellenesen vagy a jogállamiság talaján álló demokratikus állam alapelveivel ellentétesen bántak.

‑{}‑A panasz országos hatáskörű állami szervezeti egységeket és más közigazgatási hatóságokat, valamint azok alárendelt szerveit (pl. földhivatal, munkaügyi hivatal, valamint pénzügyi szervezeti egységek) is érintheti, vonatkozhat továbbá állami feladatot ellátó helyi hatóságokra, a rendőrségre (természetesen a nyomozó hatóságok csoportjai kivételével), a fegyveres erőkre, az Országos Rádió és Televízió Tanácsra, a börtönökre és büntetés-végrehajtási központokra, állami gondozó vagy védő őrizetet ellátó létesítményekre, szanatóriumokra, illetve állami egészségbiztosítási szervekre.

Lap tetejeLap teteje

Az ombudsman nem jogosult a panaszokat az országgyűlés, az állam- vagy a kormányfő, az állami számvevőszék, a cseh hírszerző szolgálatok, a büntetőeljárásért felelős hatóságok, államügyészek, valamint bíróságok elé terjeszteni – a bíróságok állami irányítása kivételével.

Az ombudsmant a cseh parlament választja ki az elnök és a szenátus által jelölt jelentkezők közül. Az ombudsmani tisztség összeférhetetlen a köztársasági elnöki, az országgyűlési képviselői, felsőházi képviselői, bírói, valamint az összes államigazgatási tisztséggel. Az ombudsman nem lehet politikai párt vagy mozgalom tagja. Továbbá az ombudsman magánvagyonának kezelésén, valamint tudományos, oktatási, publikációs, irodalmi és művészeti tevékenységen kívül más kereső tevékenységet nem folytathat, feltéve, hogy ezek nem akadályozzák feladatainak ellátását, nem ássák alá az ombudsmani tisztség tekintélyét, illetőleg az ombudsman függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat. Az ombudsman köteles továbbá bizalmasan kezelni a feladatainak végzése során tudomására jutott információkat. E kötelezettsége hivatali idejének lejártát követően is fennmarad, és az ombudsmani hivatalban dolgozó munkavállalókra ugyanúgy vonatkozik. A minisztériumok, ideértve a büntetőeljárásért felelős minisztériumokat is, jogosultak betekinteni az ombudsman aktáiba, és az ombudsman engedélyével magukhoz is vehetik azokat, amennyiben arra jogalapjuk van. Amennyiben az ombudsman megtagadja az engedélyt, az iratbetekintéshez a képviselőház elnökének jóváhagyása szükséges. Így biztosítható az ombudsman hivatalához kerülő ügyek pártatlan és bizalmas kezelése.

Lap tetejeLap teteje

Az ombudsmanhoz saját kezdeményezésből forduló személyek számára a jogi képviselet nem kötelező.

Kattintson ide ceština, ha elektronikus úton kíván panaszt benyújtani az ombudsmanhoz vagy küldjön elektronikus levelet erre a címre!

Az ombudsmanhoz benyújtott panasz díjmentes.

Az ombudsman függetlenül ellenőrzi, hogy a szóban forgó kérdésben bíróság ítélkezett-e, illetőleg van-e folyamatban bírósági eljárás az ügyben, azonban ilyen esetben joga van mellőzni bizonyos panaszok kezelését („halasztás”).

Ha az ombudsman nyomozása során nem talál bizonyítékot a jogsértésre vagy más vétségre, tájékoztatja erről a panaszost és az érintett hatóságot.

Ha úgy találja, hogy szabálytalanság történt, felszólítja az adott hatóságot, hogy 30 napon belül terjessze elő észrevételeit. Ha az érintett hatóság – a felszólításra válaszul – megerősíti, hogy helyreállító intézkedéseket tett vagy tesz, és az ombudsman ezeket az intézkedéseket kielégítőnek találja, a panaszost és az érintett hatóságot tájékoztatni kell döntéséről. Minden más esetben az ombudsman a kért észrevételek kézhezvételét, illetve az észrevételek benyújtására kitűzött határidő lejártát követően köteles tájékoztatni a panaszost és az illetékes hatóságot a jogerős határozatáról; a helyreállító intézkedésekre tett javaslat e határozat részét képezi.

Az ombudsman által javasolható fő intézkedések az alábbiak:

Lap tetejeLap teteje

  1. eljárás indítása valamely határozat, intézkedés vagy állami eljárás felülvizsgálatára, ha az eljárást az ombudsman kezdeményezheti;
  2. intézkedések kezdeményezése a tétlenség megelőzésére;
  3. fegyelmi intézkedés vagy más hasonló intézkedés kezdeményezése;
  4. büntetőeljárás bűncselekmény, vétség vagy más közigazgatási szabálysértés esetén;
  5. kártérítés fizetése vagy kártérítési követelés benyújtása.

Az érintett hatóság köteles a jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatni az ombudsmant a foganatosított helyreállító intézkedésekről. Ha a hatóság nem tesz eleget a helyreállító intézkedés foganatosítására irányuló kötelezettségének, vagy az ombudsman megítélése szerint a foganatosított intézkedés elégtelen, az ombudsmannak két lehetősége van: tájékoztatja a felettes hatóságot vagy (ennek hiányában) a kormányt, illetve a nyilvánossághoz fordul.

Ha a panaszos az ombudsmanhoz fordul, az nem érinti azt a jogát, hogy jogi intézkedésért bírósághoz forduljon.

Más hasznos internetes oldalak: Az ombudsman ceština - Deutsch - English - français

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság